Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

SOMOGYI NÉPLÁP Vasárnap, 1955. április 1*. ír*?.« ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS A foéketáboi* ipari ereje írta: O. Kratky A 900 milliós béketábor -ország-ai­k többsége — a Szovjetuniót, ehszilovákiát és a Német Demok- tikus Köztársaságot kivéve — 45-ig fejletten iparral. rendelkező külország volt. Vonatkozik ez első- rbam az ázsiai népi demokratikus szágokra, de elmondható mindez imániáról, Lengyéfországrótt, Bul- iriárófl, ‘Albániáról és- M-agyaror- ágirói ás. A foéketábor országainak tízéves őfesz-ítése, egymás kölcsönös segí- *e, főleg iped'ig a Szovjetunió -ba- ti támogatása, soha nem látott len- letet adott az említett országok ári fejlődésének. A Szovjetunió ipari termelése je­lleg háromszorosa az 1940. éviinek, nellett figyelembe kell venni azt 'hogy a hitleristák gálád tóraadá- millyen hata’ímas ikárokait jelen­ít fz ország számára. A Szwjct- ió 1940-ben 15 millliió itonna vasat, ,3 shilLió tonna acélt, 166 millió nmia 'Szenet, 31 millió tonna olaját 48,3 miMiiáird kittio-wattóra vfflflany- amot termelt összesen. Az 1955. i terv 35 milliiő tonna vas, 44,3 ililiiió tonna acél, 375 millió tonna én, 68 millió tonüiia olaj és 162 mii- •:rd kifjowattória villanyáram ter­elését irányozza elő. .Nem kétséges, így a szovjet ipar maradék nélkül ijesíti ezeket a gáganta&us felada­tat. A csehszlovák ipar, amely már a ísodik világháború ellőtt is viiág- arte ismert volt ‘kapacitásáróll és ártmánytaániakí minőségéről, a bá­nit ‘követő tíz év alatt több mint jgfcétszerezte termelését. Az egy to&na jutó széntermelés -szempont­ból Csehsztt-ovák-ai a világ első o-r- íga, az ipari termieSés -szempont­ból pedig az ötödik helyen áll. A lehsz-lovák Köztársaság olaj-, vas- acéltermelése háromszorosa az 37. évinek. Ebben az évben agyüft- ve 17 milliárd kilowattóra váfeny- amot termelnék a csehszlovák enő- űv-ek. A .háború előtt az évi ener- itermelés 3—4 milliárd között ozgott. A Kínai Népköztársaság ipari ter­elése jóformán néhány év alatt szinte hihetetlen fejlődést ért el. 1949—1952-ig az ország ipari terme­lése 221 százalékkal emelkedett és 1954-tben pedig 4,2-szerese vcfi.it az 1953. évinek. Az európai népi demokráciák ipari termelése az elmúlt-tíz év alatt meg­háromszorozódott. Az egykor elma­radott és gazdaságilag is gyenge Lengyel Népköztársaság ma Európa fejlett ipari országai közé tartozóik. Ipari össztermelése már most csak­nem élérte Franciaország ipari kapa­citását. A lengyel ipar túlhaladta Olaszország ipari termelését, pedig a második világháború előtt csak kétötöde volt az olaszénak. A Német Demokratikus Köztársa­ság a háború előttihez viszonyítva csaknem 100 százalékkal növelte ipari termelését. Ha ifigyeliiembe vesszük Németország háború előtti ipari kapacitását, akkor lemérhetjük, hogy mit -jelent a 100 százalékos emelkedés. Románia, Bulgária és Magyaror­szág a háború előtt jelentéktelen iparral rendelkező -mezőgazdasági országok voltaic és ma már kivétett nélkül fejtett iparráil rendelkeznek. Románia a felszabadulás előtt gép- szükségtetémek 99 százalékát -beho­zatal révén elégítette iki. Most a leg­bonyolultabb gépeket is saját maga gyártja. Hasonlóan fejlődött Bulgá­ria és Magyarország ipara ás. A leg- bámutatosaibb utat Albánia ipari fej­lődése tette meg: e kis ország ipari volumene 11,4-szarese a háború előt­tinek. Albániában a felszabadulás óta 169 új ipari üzem kezdte meg működését. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ás mérföldes lép­tekkel halad az iparosítás útján. Ko­rea 1954. évi ipari termelése 77 szá­zalékkal haladta túl az 1953. éviit. A Mongol Népköztársaság ipari terme­lése csaknem, megkétszereződött. A béketábor -országainak ipari ere­je állandóan emelkedik. Szoros bará­ti együttműködésük legfőbb biztosí­téka ipari erejük további növekedé­sének. NÉGYZETES-FÉSZKES BURGONYAÜLTETÉS ..„Üli «ilpi Ä, kdtóa* 1 - * É I cgyzeíes-fészkes burgonyaülte.tés a Világítótorony kolhozban (Scselkovo :rület, Moszkva terület). A. P. Akolupin, a scselkovoi gépállomás trak- rvezetője, Vezeti a burgomyaiiltető gépcsoportot. (Foto M. Bacsurin.) Vj öntözőrendszer 3CupajlmúkiiaJzf uttörúlumk A harkovi «-Sztálin« elektromechani­kai gyár űj, nagyteljesítményű gépe­ket gyárt az öntözőrendszerek szá­mára. Nemrégen két függőleges vil­lanymotort készítettek a verhnyein- gulecki szivattyútelep részére. Egy- egy motor óránkint 17 ezer köbméter vizet nyom fel GO méter magasra. A képen: a villanymotort előkészítik a szállításhoz. (Foto M. Nacsinkin.) A tundra tlolgozóinál írta: V. Pritkov A napfénytől ragyogó behavazott sók-ság-cn kutyaszán vágtat. A szánon szarvasbőbbundás efnber ül, kezén vastag kesztyű. Aítekszej Hatanzejszkij Kara falu­ból jön, hogy körülnézzen vadász- tér,ü-tetén. Több mint tíz samki rókát ejtett el az idén. Alekszej Hatan­zejszkij ritkán találtja üresen -a csap­dáikat. Már az ötödik lidény-normá- ját teljesíti, A többi karai vadászok is jól dol­goznak: valamennyien -legalább két­szeres idány-noirmát teljesítettek. A karai Vörös Október kdlhoz vadászai -a nyenyeoi nemzetiségű körzet legjobbjai. Idén- jelentősen bővítették vadászterületüket. A kol­hoz a beadott prémekért másfélmil­lió rubelt kapott. Növekszik a kol­hozban dolgozó vadászok jövedel­me. Alekszej Haitanijevszikij ezen a télen körülbelül 50 000 rubelt kere­sett. A tundrán gyakran fúj a szél. A hóban felállított csapdák csupasszá válnak és a vad elkerüli őket. Hoz- jajnov vadász a csapdák körül: vízzel locsolta meg a -havat, így a csapdák továbbra -is álcázva maradtak. Ezt az egyszerű, de hasznos eljárást a lób­ibi vadász is átvette. A karai prémvadászok (verseny­ben állnak a szúnkinii prémvadász- áBom-áss-al. A nyenyeci nemzetiségű körzet prémvadászkolhozaiban most ver­seny indult, hogy a téli idény végé­ig terven felül 2 000 000 rubel érté­kű prémet gyűjtsieniek. Somogyi dohánytermelők, tanuljatok a bolgár dohánykertészektől! 276 kilogrammos dohánytermés dekáronként Marko Oseteskoreov, a Sziámiké Dtt- iitrovo-járási Rii-a községben élő Dbánytermelő vállalta, hogy d-chámy- ild'jérőil dietoá-rőrként <1 déicár 0,18 old) 260 kilogramm termést takarít e. Vállai ésát a dohány termelek J54 májusában tartott országos ér­keztetési tette, s n-emcs-ak teiljesí- ätte, hanem tűi is teljesítette, mert vállalt 280 kilogramm helyett 276 tíicgraimmois'- dekánonkénti átlaigiter- íést ért el. Aljig hárem és fél de- árról nem kevesebb, mint 912 IkEü- samm dohányt takarított he. Tér- léséért a prémiummá.]! együtt 16 93-1 rvát, 21.13 kilogramm lisztet, 676 iilicgr-amm takarmányt és 11 kilo- ramm cigarettáit kapott. Nem lesz rddkteten ha elmondjuk, hogyan rte el Manko Cseliaskanov ezt a k-i- i-ag-aa! ó terméseredményt. A jó dohánytermelés alapfeltétele a jó palánta Marko Csdaskanov jói előfcészí- ette a palánta- helyót, megtrágyázta, a perhanyóssá tett földből ágyá- otoat készített. A magokat nagyobb örökben raik-ta a földibe, hogy a pa- ánták szárai nagyobbakra és erő- ebbekre nőhessenek. Kísérleti úton trra a megállapításra jutott, hogy ; a leggazdaságosabb vetési mód az, I ha tíz négyzetméterenként 6 gramm | mag kerül a földibe. Az elvetés előtt : a magokat vízbe öntötte, s azokat, I amelyek felvetődtek a víz színére, ettídabta, csak a kövér, tele magokat j vetette ei. Az elvetés ufón az ágyá- j sokat -beszórta istáttliótrágyávall és megöntözte. Nagyon fontos, hegy az öntözés rendszeres és egyenletes lle­gyen, mert a mag-ck csak ebben az esetben hajtanak ka egyidőben. A klinarjadásig naponta öntözte a ve­tésit, s utána nagyon vigyázott, hogy a palánták földje sdha ki- ne szá- jradjen. Az öntözésen kívül a vetést 'háromszor is ammónttiumnitnáittól ke­zelte, majd a dohónyibeibegságék meg­előzésére négy ízben bordói oldattal -permetezte. A palánták ikiültetését május második fetóben- kezdte el-. A palánta ültetése is gondos munkát kíván!-A pafliámtákat a .pcirhamyós földibe egyenes sorokbán ültette el. Az üt- ! tetésné’ arra ügyelt, -hogy a palén- j tóikat az első levélkéiig állítsa a föld­ibe, mert ha a pstomta nem terül elég mélyen a földbe, fennyadozik, vagy nehezen fejlődik. A palántá­kat 8-10 centiméteres távolságra ül­tette el egymástól és a serek között 30—35 cm távolságot hagyott. -így dekáronként mintegy 30 000 palántát ültethetett el. Az ültetést nem egy­szerre, hanem hárem -turnusban, vé­gezte, nehogy az egész térülteién egyszerre kelljen a termésit betaka­rítani, s így n-aigyon összehalmozód­jék a munka. Az ültetvény ápolása Az ültetvényt háromszor kapálta meg, s minden kapálás után bősége­sen megöntözte. A -betakarítás előtt nem szabad öntözni, ment a dohány­levelek eisárgulmak, s már nem jó- minőségűek. Ha a betakarítás előtt esett az eső, két-h-áxem napig várt, s csak azután fogott hozzá a mun­kához. Az első kapálás ail-kaimával dekáronként 15 kilogramm ammó- niumnitrátot szórt iaz ültetvényre, s ügyelt arra, a szárak köré minél több műtrágya kerüljön, hogy így a víz a gyökerekig Jevihasse. Ez gyors növekedésre serkenti a palántát. A műtrágyával való kezelést a harma­dik kapálás során -sem mulasztotta el. Ha eső esett, nyomban megka­pálta az ültetvényt,. nehogy a föld a pattanták körül a hirtelen hőség hatására megrepedezzék. KEDVES PAJTÁSOK! A III. kér. úttörői megbíztak, hogy adjam át Nektek, somogyi paj­tásoknak a budapesti III. kerület pajtásainak üdvözletét. A budapesti III. kér. pajtásai boldogok voltak, hogy vendégül lát­hatták Somogy megye úttörő csapapatainak, a Ti csapataitoknak kül­dötteit, képviselőit. A küldött pajtásoknak sok szép élményben volt ré­szük — kérjétek meg őket, hogy meséljék el Nektek legszebb emlékei­ket. Minden úttörő csapat, mely elküldte küldöttét Budapestre a talál­kozóra, legyen büszke pajtására: a somogyi pajtások példásan viselked­tek, méltón képviselték iskolájuk út örőit. Külön dicséretet érdemelnek azok a csapatok, amelyeket az a ki­tüntetés ért, hogy hálazászlójukat kiviszik a szovjet pajtásokhoz, a Kom- szomölhöz — ott képviselik ezek a zászlók megyénk legszebb színeit, legügyesebb csapatait. Pajtások! Az április 4-i nagy kirándulással nincs vége a budapesti III. kerületi és a somogyi pajtások barátságának. Az eddigi ismeretsé­get folytassátok továbbra is — számoljatok be iskolátok, úttörő élete­tek érdekességeiről, élményeiről, s a nyáron, amikor mi látjuk vendégül a III. kerületi pajtásokat, fogadjátok úgy kedves ismerőseiteket, bará­taitokat, mint ahogy ők, a III. kerületi pajtások fogadtak bennünket, somogyi úttörőket. SZALAI IRÉN I megyei úttörő titkár. „Egy nagy cél érdekében .. A- prilis 2-án, szombaton már a reggeli órákban nagy sürgés- forgás voit a -siófoki áilttaláoois -iskola főépületének udvarán. Üttörők ké­szítették elő a kis pajtások fegada- lomtétellóre az udvart, rendezkedtek, diszítettek. Közben egymás után ér­keztek a járás iskoláinak úttörő küldöttei, kik a hálaziásziókat vitték a budapesti felvonulásra. Kíváncsi­an nézegették a pajtás-o-k egymás zászlóit, melyék kivitelben- mind! mások, de ötletességben, az elkészí­tésre fordított szerető gondban egyek voltak. A fotgadalomtéteö: után megalakult az állomásra vonuló menet. Ettől -az úttörők siófoki fúvós zenekara ha­ladt, vidám indulókat fújva, utánuk a -háliazászlókat vivő csoport, majd a siófoki úttörők díszszázada követ­kezett. A városban élénk feltűnést kettte-tt a színes és vidám csoport, mély a főutcán végigvonulva már már egész tömeg kísérővel érkezett ki a va-sútíáliemásra. A berobogó vonatot a zenekar mu­zsikája köszöntötte. Két külön, út­törő-kocsi futott a vonattal. Ide szálltak feli -a járás kiküldöttei is a zászlókkal, -hogy elvigyék a siófoki járás ifjúságának köszönetét a feil- szaibadítóknaik, a pártnak, -a dloílgozó népnek. 1VÍ íg a vonat -az állomáson tar- iózk-odott, a zenekar térzenét adott. Majd felemelkedett a jelző karja, intett a zöld tárcsa és a vonat a DlVSZ-iinduló (hangjai meüeitt gör­dült ki az láfiloimásróí, az -útitörök új- jonigdM közben-, kifejne IBud^peeten! nemcsak egy szép és megttsztettő fel­adat, hanem a szórakozások és -lát­nivalók tömege is várt, Rőder Alfréd tanító, Siófok. Budapesti élményeim A1 ! prilis 2-án hét órakor pöfékelő vonat robogott ki a kaposvári ál­lomásról. Az ablakból tarka zászlók és mosolygó, csillogószemű úttörők integettek. Igen, ezek a kedves gyerekek, akik Budapesten az első úttörőtalálkozón képviselik majd Somogy megyét. Ezek között a somogyi pajtások között utaztam én is Pestre, mint a Május 1 úti isko­la képviselője és vittem iskolánk szép hímzésekkel díszített hála-zász­laját. Délután 6 órakor értünk rendeltetési helyünkre, egy III. kerületi leányiskolába. A pesti pajtások szívélyesen fogadtak bennünket, majd a csapattanácselnök üdvözlő szavai után egy teadélutánon vettünk részt, ahol közelebbről megismerkedtünk a fővárosi pajtásokkal. Az iskola Szülői Munkaközösségének jóvoltából családokhoz kerültünk, ahol szál­lást és ellátást kaptunk. Vasárnap reggel az iskola ünnepélyes csapat­gyűlésén voltunk jelen. Majd városnézésre indultunk a szállásadó szü­lőkkel. Nagyon jól szórakoztunk a Vidám-parkban, felültünk a hullám­vasútra, bementünk az elvarázsolt kastélyba. Többek között megtekin­tettük a Szépművészeti Múzeumot és Vajdahunyad-várát is. [P béd után a vendéglátó iskola történelemtanárjával körútra men- tünk: megnéztük Budapest nevezetességeit, így a budai várat, a Halászbástyát, a Mátyás-templomot és a Bécsi-kaput. Április 4-én reggel úttörő-egyenruhában a hála-zászlókkal vonul­tunk fel a Sztálin térre. A díszemelvényen helyet foglalt Rákosi Má­tyás, Vorosilov elvtárs és a magyar kormány számos tagja. A felvonuló 5000 vidéki úttörő lelkesedéssel üdvözölte a Szovjetunió küldöttét és ha­zánk vezetőit. Délután az Állatkertbe mentünk, ahol sok újat és érde­keset láttunk. Este pedig megnéztük a Gellérthegyen megrendezett tűzijátékot, majd fáradtan bár, de élményekben gazdagon tértünk visz- sza. ji/f ináig szeretettel fogunk emlékezni erre a Budapesten töltött pár napra. így megismerhettük Budapestet és láthattuk, hogy rom- badőlt fővárosunkat milyen gyönyörűvé varázsolta a dolgozó nép aka­rata. örökké hálával gondolunk a szodjet katonákra, akik nekünk ilyen vidám, boldog életet hoztak. KAPITÁNY SAROLTA a Május 1 úti ált. isk. Vili. o. t. FEJTSD MEG! NAGY KÖLTŐNKET ÜNNEPELJÜK i ja |3 4 5 6—| 1 7 8 19 1 kb as is neuen «Bisa BB!£E 10 izmán! 1 i i 1 «KB* X 1 I CfSBH •J3HW sünre asiww 12 I laiUHC: flBMID sirn | |«a«t 13 kSkC líSCIK <*Bt • VB* .*»(*» M7* 14 15 ■ BSE ! BSBB obbb| um i i-.n-atL *»«k saac ■ *S8 16 17 18 ■8«ö® HSB» 19 ■ ■IBI HM«!* innate EBBB 7SS£|20 lEUB 'ISKBCr | 21 •::si22 ;:sü 23 I 124 1 1 BBUB ■ ■la) - KIS] ! sami 25 26 1SHKB | Q7 SSSSi27 bbbhI 28 29 | Sz Sz 30 IMI 31 ionon 32 InSBMl Kfl»D ínatie ! i innal fi! | 33 Sz iSSI 34 1 :::: ! [35 |»g 36 1 iBBMBl í 37 EUNk SíiSíi BSE'Jr 38 >KUN | aisuw U.SH« «Kire «■111BKffŐ OISBf. , «IRE 39 j 40 M5SI 1 HM | toami 42 |. | casit IMIT UBBF •»!«».* Vízszintes: 1. Nagy költőnk, holnap lenne 50 éves. 111. Leveleit küld. 12. Rádióállomás. 14. József Attala ver­séinek címe. .17. Egyforma magán­hangzók. 19. Zala magánhangzói. 20. Tata felé. 22. Fém. 23. R. R. A. T. 25. Kicsinyítő képző. 27. Régi meg­szólítás. 29. Halálának helye. 30. Le- ánymév. 31. Részvénytársaság. 32. R. N. A. B. 33. Illat. 34. Kínai betűig ke­verve. 36. Rögtön közepe. 37. Édes Teréz, 38.. Imre Ödön. 39. Személyes névmás. 41. Arany vegyjeile fordít­va. 42. Itt született a nagy költő. Függőleges: 2. Háziálfllatoik Lakhe­lye. 3. Lakait. 4. Majdnem seb. 5. Gyermeke. 6. Szegény németül. 7. T. A. 8. Leánynév. 9. Kocsit húzza. 13. A költő egyik szép verse. 14. Nem tegnap, nem h-dlnap. 15. Almási Ti­bor. 16. Másik verse. 18. Alliterá- cióról is híres verse. 19. Hajó része névelővel. 21. A veszteség. 22. Ön illatú. 24. Éppen hogy. 25 Éve 26. Antal becézve. 28. Fértfiiiniév. 34. Fel­hő -a főiden. 35. Nem betűi keverve. 38. Időszámítás után. 40. Kötőszó. Beküldendők: a vastagon szedett sorok. A megfejtésre írjátok rá, ‘hogy hányadik os: lályfoa jártok. * Enóltküi a mieigfejtéö nem vesszük figyelembe. A felnőttek megfejtését ugyancsak figyelmen kívül hagyjuk. . A múltheti keres? (rejtvény meg­fejtése: Dicsőség a hősöknek, hazánk . feisiaibaditóinak. » Könyvjutalmat nyertek: Németh i Ferenc Kutas és Tofoafc Dóra Ig-att.

Next

/
Thumbnails
Contents