Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-24 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^POSM^ A szocialista ipar dolgozói, munkások, művezetők, mérnökök, igazgatók! Szakadatlanul kűzd.ietek a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért! A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 70. Szám. 1 ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1955. március 24. \ AKIK A FELEMELKEDES ÚTJÁT VÁLASZTOTTÁK — \ Ifjúsági termelőszövetkezetet alakította! a gyékényesi DISZ-fiatalok Mi, a gyékényesi DISZ-szervezet fiataljai a párt Központi Veze­* tőségének 1955. március 4-i határozatát megértve, a járási párt-vég­■ rehajtóbizottság és a DISZ járási bizottsága javaslatára elhatároz­■ tűk, hogy ifjúsági termelőszövetkezetet alakítunk. Ezzel az a célunk, ■ hogy az ifjúságot és az idősebb dolgozókat is meggyőzzük a szocialis­■ ta mezőgazdaság helyességéről. Mi, gyékényesi fiatalok a déli határ­: szélen még szilárdabban, mint eddig, ki fogunk állni a párt és a kor­; mány határozatainak végrehajtásáért, mert látjuk, hogy csak így ■ lehet a szocializmust megvalósítani. Ezért március 23-án 10 tag­■ gal, 25 és fél kát. hold földön megalakítottunk egy III. típusú ter­melőszövetkezetet. A termelőszövetkezet főüzemága kertészet lesz. A termelőszövetkezet tagsága a Szabad Ifjúság nevet választotta Mi, a gyékényesi Szabad Ifjúság Termelőszövetkezet fiataljai felhívással fordulunk az ország valamennyi parasztfiataljához, * hogy támogassák kezdeményezésünket és alakítsanak ifjúsági tsz­* eket. Ezzel hozzájárulunk a Központi Vezetőség március 4-i hatá- - rozatának végrehajtásához. Aracsi József tsz-elnök, Horváth Piroska és Török Margit intézőbizottsági tagok. Tagok: Petróci István, Suber József - né, Aracsi Jánosné, Steiger Ilona, Molnár Mária, Mikola Piroska, Kránicz József. Kossuth-brigád A Kaposvári Gépállomás jelenti: minden traktorista dolgozik, meg­szervezik az éjjel-nappali munkát, hogy a lemaradást, amelyet a rossz idő okozott, behozzák. A gépállomás Kossuth-brigádja ta­vaszi tervét már 25 százalékra tel­jesítette. A Lendület-brigád, amely Üzenet a Tabi A tavaszi munkákra való felké­szülés ideje lejárt — most már a tetteken a sor, a szántótrakitoroké a szó. A bedegkéri Vörös Zászló TSZ tagjai is szeretnének mielőbb elvet­ni, hogy nagyobb termést érjenek el. és hogy valóra válthassák felsza­badulási versenyvállalásukat. De a szántással sehogy sem tudnak bol­dogulni, pedig a Tabi Gépállomás két traktort is küldött nekik. Csak az a baj, hogy ezeket nem jól javí­tották meg a télen. Az egyik gépen — 25 százalék szintén jó munkát végez, mégis csak 15 százalékra áll tervének teljesíté­sével. Jó lesz igyekeznie, ha nem akar lemaradni a Kossuth-brigádtól. A gépállomás legjobb traktoristája Sjzöllősi István, aki tavaszi talaj- munkatervét 28,2 százalékra teljesí­tette. Gépállomásra a főtengely-csapágy nem kap ele­gendő kenőolajat. A másik gépet pedig — amelyet Juhász István sze­relő »javított« a télen — nem lehet rábírni arra, hogy szükség esetén hátrafelé is menjen. Természetesen, így egyik traktorral sem lehet sok- ramenni. Ideje, hogy a gépállomás változ­tasson munkamódszerén: más módon segítse hozzá a tsz-ekeit a tavaszi munkák gyom elvégzéséhez. Sülé József. ’KI A FÖLDEKRE SZÁNT AMI, VETNI! Felszabadulási műszak tartására hívja tsz-einket a ráksi Üj Élet Ha késve is, de beköszöntött a tavasz, s megkezdődött a szántás­vetés a határban. Dolgozó parasztok, mezőgazdasági dolgozók már felké­szülve várták a jó időt, hisz a kedvezőtlen időjárás késleltette őket a munkában. A készülődést már hetekkel ezelőtt lelkes vállalások előzték meg, amikor megyénk dolgozó parasztjai, mezőgazdasági dolgozói is be­kapcsolódtak a felszabadulási versenybe. S most, hogy mind közelebb jön az a nap, melynek tiszteletére vállalásaikat tették, még nagyobb erő­vel, még nagyobb lendülettel látnak rtiunkához. így van ez a ráksi Uj Elet TSZ- ben is, amelynek tagjai újabb foga­dalmat tettek, s felszabadulási mű­szakot kezdeményeztek. Tegnap este megbeszélésre jöttek össze a tsz-tagok. — ügy. látom, holnap meg lehet kezdeni a vetést — szólt Kapinya Pál szövetkezeti tag. — Nemcsak meg lehet, hanem meg is kell kezdenünk — tette hoz­zá az öreg Hegedűs Sándor bácsi, aki évtizedes termelési tapasztala­taiból tudja, hogy tavasszal korán jó vetni. Aztán még néhányan — Walter Imre, az elnök, meg Kovács . Sándor traktoros brigádvezető és a fogatosok közül Mezőfi Gyula — el­mondták, hogy szerdán délutánra már olyan, szépen megpirkadt a föld, hogy csütörtökön reggel neki kell gyürkőzni a tavasziak vetőágya el­készítésének, vetésnek. Kettős felada­tot tűztek maguk elé: gyorsan és jól vetni! Meghatározták a munkák sor­rendjét is: vállalták, hogy azokat a magokat, amelyeknek már a föld­ben a helyük, április 1-ig elvetik. Sorra vették, hogy melyik nap mi­vel végeznek. Amint aztán az agro- nómus meg az elnök a szombati munka után a hétfőit kezdte sorol­ni, hirtelen közbevágott az egyik fo- gatos, Gálosi József, s -?zt mondta- »Eddig ünnepeltünk a hosszú télen eleget, javasolom, hogy vasárnap is vessünk«. Gálosi elvtárs szavait mindannyian helyeselték, s ezért ígv módosították a vetés ütemtervét: Március 24-én reggel Farkas La­jos traktoros a Lanz-Bulldoggal hoz­záfog a simítózáshoz, utána nyom­ban megkezdik a fogatosok a 30 hold borsó vetését, amit 25-én befejeznek. 26- án elvetik a 10 hold zabot és p 10 hold tavaszi árpát. 27- én, vasárnap földbe teszik a 10 hold len és az 5 hold tavaszi ta­karmánykeverék magját. 28- 29-én végeznek a 10 hold cu­korrépa, a 12 hold takarmányrépa és az 5 hold zabosbükköny vetésével. 30—31-én földbe kerül a tervezett 70 holdon felülvetésként az apró­mag. Április 1-én pedig már a 10 hold napraforgó vetéséről akarják leten­ni a gondot. A terv elkészítése után mindnyá­jan elhatározták: versenyre szólítják megyénk minden termelőszövetke­zetét. Ezúton kérik a somogyi szö­vetkezeti parasztokat, csatlakozza­nak felhívásukhoz, s a felszabadulá­si műszakban késedelem ' nélkül te­gyék a földbe azokat a magokat, melyek vetésének itt az ideje. Mi csak azt fűzzük hozzá: köve- tésreméltó a ráksi szövetkezeti ta­gok példája. Minden percet kihasználva végezzük el a tavaszi munkákat Példamutató traktorosok Megyénk .traktorosai lelkes mun­kával segítik termelőszövetkezetein­ket és az egyénileg gazdálkodó dol­gozó 'parasztokat a tavaszi szántás­vetés nagy munkájában. Vinkler Kálmán, a Balatonkiliti Gépállomás traktorosa ' a balatonszemesi Dózsa TSZ-nél két nap alatt 12 holdat szántott. Molnár János, szintén a Balatonkiliti Gépállomás traktorosa, ez idő alatt 11 hold. szántást végzett el az ádándi Petőfi Termelőszövet­kezetben. Kiváló eredménnyel dolgozott a tegnapi napon a Marcali Gépállo- j más két traktorosa, Czuring és Dé-j vényi elvtárs, akik a pusztakovácsi Dimitrov TSZ-nél 6—6 holdat szán­tottak fel. Bognár János, a Fonói Gépállomás traktorosa egy nap alatt 4 hold szántást és 3 Ihold tavaszi búzavetést teljesített. Tudják a termelők, hogy most, amikor ilyen soká jött meg ia ta­vasz. a jó idő, meg kell sokszorozni erejüket, s minden percet ki kell használniuk, hogy gyorsan földbe kerüljön a tavaszi búza, a tavaszi árpa és a zab, hogy aztán a burgo­nya ültetését és az egyéb tavaszi munkákat is folyamatosan, időben elvégezhessék. A fonói November 7 Termelőszö­vetkezet tagjai sem késlekedtek, a jó idő beálltával azonnal ldRientek a mezőre, s így már tegnapelőtt földbe tették 12 holdon a tavaszi búzát, 4 holdon pedig a tavaszi árpát. A toponári Békegalamb TSZ-ben is "nagy a szorgalom, már elvetették a tervezett 5 holdon a tavaszi búzát, de vetik az árpát, zabot is. Az igali II. Pártkongresszus TSZ 12 holdon, á hencsei Lenin TSZ 5 holdon, a szentbalázsi Zöldmező TSZ 8 holdon végezte el tegnapelőtt es­tig a tavaszi árpa és tavaszi búza vetését. A kisgyaláni egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is teljes ütemben hozzáfogtak a vetéshez. A kapospu- laiaik bizonyították be eddig legjob­ban, hogy szíwel-lélekkel harcolnak április 4-re tett vállalásuk meg­valósításáért, a tavaszi szántás-vetés gyors befejezéséért. Kapospulán már* tegnapelőtt több mint 25 hold tavaszi búzát és 20 hold tavaszi árpát vetették el a gazdák jól előkészített talajba. Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztjai kövessék az élenjárók pél­dáját. Tegyék magukévá megyeszer- te azt a jelszót: »Ki a földekre szán­tani, vetni!« hogy a brigádvezetők megkap­ják évi tervfeladatukat, ugyanúgy a brigádtagok is. Előre tudják, hogy az év folyamán mikori milyen munkát kell elvégezniük. Egyes termelőszövetkezetekben vi­tatják, hogy helyes-e a területet ta­gokra is felosztani. Mi azt tartjuk, hogy a kapásnövények területének felosztása feltétlenül helyes és én úgy látom, hogy nálunk nem is akarnak a tagok bandában dolgozni. Mindenkinek megvan a maga terü­lete és azon minden munkát, amit kézierővel kell elvégezni, saját ma­ga végez el. A területi felosztást mindaddig végre is fogjuk hajtani, amíg az egyes kapásnövényeknél a tag munkája alakítja ki a termés­hozamot. Vannak már olyan növé­nyeink, melyeknél nem lehet ezt az elvet érvényre juttatni. Nemcsak a gabona vagy a takarmánynövények ilyenek, hanem a burgonya is. A burgonya vetését már évek óta gép­pel végezzük, ugyanígy a betakarítá­sát is. A sorközi művelést sorközi kultivátorral és töltögetővei végez­zük, így a tagnak nem marad más munkája, mint a kézi kapálás. Az ilyen gépesítés mellett nyilván nem a tag egyszeri kapálásán áll a jobb vagy rosszabb terméseredmény. Ugyanez lesz a helyzet majd a cu­korrépánál, ha az egyelésen kívül a többi munkát mind géppel végezhet­jük és a kukoricánál is, ahol már al­kalmaznak pontos négyzetes vető- gépeket és kombájnokat a betakarí­táshoz. A területet önkéntes vállalás alap­ján adjuk ki a tagoknak. Itt figye­A TERMELŐSZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁSRÓL v írta: Losonczi Pál, a Szocialista Munka Hőse, a barcsi Vörös Csillog TSZ elnöke lemmel kísérjük, hogy mindenki ak­kora területet vállaljon, amekkorát időben és jó minőségben el tud vé­gezni. Az idősebb és kisgyermekes asszonyoknak kisebb területet adunk. Azoknak, akik teljesen függetlenek a háztartási és egyéb munkáktól, többet. Erre mindig nagy figyelmet fordítottunk, hogy ne legyen a ház­tartási és családi munkák mellett terhes senkinek sem a közösben vég­zett munka. Viszont, akik meg töb­bet is dolgozhatnak, azokat nem gá­toljuk meg nagyobb terület vállalá­sában és megművelésében. Nálunk az állattenyésztésben hoz­záértő tagok dolgoznak már évek óta. Szövetkezetünkben sem ment sí­riján 1beállítani mindenkit arra a munkára, amihez a legjobban ért. De megmagyaráztuk, hogy nem mind­egy: a milliókat érő állatállományt hozzáértő emberek kezelik-e, vagy sem. Mit érne a növénytermelésben elért munkaegység, ha az állatte­nyésztés ráfizetéssel dolgozna? Mi­vel sikerült tapasztalt embereket be­állítanunk az állattenyésztésbe, ez­zel elértük, hogy jövedelmünk na­gyobb részét az állattenyésztés adja. • A munkaszervezetek kialakítá­sánál feltétlenül figyelembe\ kell venni a mind nagyobb mérték-' ben fokozódó különböző gépi segít­séget. Gépek használata nélkül nem lehetne a mezőgazdaságban a ter­melékenységet emelni, az önköltséget csökkenteni — amiről ma olyan so­kat beszélünk. Régi módon, elavult szerszámokkal és eszközökkel lehe­tetlen lenne fokozni a terméshoza­mokat. Egy-két gyakorlati példát említek. A termelőszövetkezetekben sok baj szokott lenni a szénafélék betakarí­tásával, ezt legtöbbször elkésve vé­gezték el, aminek folytán a takar­mány minősége is rosszabb volt. Ná­lunk is így volt a múlt évig. Ta­valy már öt kaszálógépünk majdnem az összes kaszálnivalónkat lekaszál­ta. Ezzel csak a fűkaszálásnál 1800 munkaegységet takarítottunk meg és annyi hasznunk volt, hogy időben tudtuk lekaszálni takarmányainkat, az esős időjárás ellenére jó minő­ségű szénát takarítottunk be. Ki­számítottuk, hogy például a Petőfi- brigád, amelynek több mint 120 kh. füvesheréje volt, kézi munkával csak az év végére fejezte volna be a há­romszori kaszálást és emellett más dologra egyáltalán nem lett volna ideje. Ugyanezt elmondhatjuk ct kombájn-aratásra is, ahol 3700 mun­kaegységet talcarítottunk meg és az aratás ideje alatt a tagok meg tud­ták kapálni a kukoricát harmadszor. Nálunk már nagyon megszerették a tagok a gépi kapálást is. Ha a vé­désnél vigyázunk a sorok egyforma távolságára, nagyon szép munkát tud végezni a kultivátor. A gépi kapá­lás megszeretésében közrejátszik az is, hogy a gépi kapálás díja kh-ként 22 forintba kerül. Ha a tagok végzik ezt, akkor 0,6 munkaegységbe, vagy­is nálunk egész biztosan mondhat­juk, több mint 30 forintba kerül egy hold megkapálása. De leginkább azért végeztetjük géppel a sorközi kapálást, mert ez jobban és gyor­sabban megy és a tagok a gép után rövid idő alatt végeznek a sorok, a növénytövek megkapálásával. Azt hiszem, nem kell külön bizonygatni, hogy az időben és többször végzett kapálás milyen terméstöbbletet hoz. A gépeken dolgozó traktorosok szövetkezetünk tagjai. Csa­ládjuk itt dolgozik a szövetkezetben, ők maguk ide hozták be földjüket, felszerelésüket. Traktorlkaink tud­ják, hogy a nagyobb termésered­mény, melyhez ők döntően hozzájá­rulnak, az ő hasznukat is növeli, hi­szen nekik sem mindegy, hogy egy- egy munkaegységre mennyi jövede­lem jut. A gépek használatával kapcsolat­ban egyes helyeken elterjedt az a helytelen nézet, hogy sokba kerül a gépi munka és inkább fogatokkal dolgoznak. Az ilyen vezetők és ta­gok próbálják csak kiszámítani, mennyibe kerül a lótartás, a felsze­relés és annak pótlása, és mennyi kiesést okozna azoknak a tagoknak a munkája, akik a fogatokkal dol­goznának. De leginkább azt kell fi­gyelembe venni, hogy a régi nagy­birtokon is, ahol gépekkel dolgoztak, sokkal nagyobb terméseredménye­ket értek el, nagyobb jövedelmet tudtak kihozni a kapitalisták is a gépesített gazdaságból. Ez vonatko­zik a szocialista mezőgazdasági üze­mekre, a termelőszövetkezetekre is■ Csak az kell, hogy a gépeket helye­sen használják ki, követeljük meg a jóminőségű gépi munkát. így a gépi munka előnye megmutatkozik a na­gyobb terméseredményekben, s na­gyobb lesz ezáltal a tagok jövedel­me is. A gépek használatával sza­badul fel az ember a fáradságos ne­héz testi munkák végzése alól, a gé­pek használatával válik könnyebbé és szebbé a szövetkezeti parasztok élete, ami egyike azoknak a célok­nak, amiért a szövetkezeti gazdálko­dás útjára tértek. * * * Jrásomban a termelőszövetke­zeti gazdálkodásnak csak né­hány fontos kérdésére tértem ki. E cikkből ugyan egyet s mást megtud­hatott szövetkezetünkről az olvasó, mégis alaposabban csak személyes tapasztalat alapján lehet munkánkat, tsz-ünket megismerni. Aki többet akar megtudni rólunk — legyenek azok tsz-tagok vagy egyénileg dolgo­zó parasztok — látogassanak el hoz« zánk. Ne sajnálják a fáradságot, jöj­jenek el a barcsi Vörös Csillagba s nézzenek jól körül a tsz portáján és határában. Aztán gondolkodjanak el a látottakon... (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents