Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-24 / 70. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^POSM^ A szocialista ipar dolgozói, munkások, művezetők, mérnökök, igazgatók! Szakadatlanul kűzd.ietek a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért! A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 70. Szám. 1 ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1955. március 24. \ AKIK A FELEMELKEDES ÚTJÁT VÁLASZTOTTÁK — \ Ifjúsági termelőszövetkezetet alakította! a gyékényesi DISZ-fiatalok Mi, a gyékényesi DISZ-szervezet fiataljai a párt Központi Veze* tőségének 1955. március 4-i határozatát megértve, a járási párt-vég■ rehajtóbizottság és a DISZ járási bizottsága javaslatára elhatároz■ tűk, hogy ifjúsági termelőszövetkezetet alakítunk. Ezzel az a célunk, ■ hogy az ifjúságot és az idősebb dolgozókat is meggyőzzük a szocialis■ ta mezőgazdaság helyességéről. Mi, gyékényesi fiatalok a déli határ: szélen még szilárdabban, mint eddig, ki fogunk állni a párt és a kor; mány határozatainak végrehajtásáért, mert látjuk, hogy csak így ■ lehet a szocializmust megvalósítani. Ezért március 23-án 10 tag■ gal, 25 és fél kát. hold földön megalakítottunk egy III. típusú termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezet főüzemága kertészet lesz. A termelőszövetkezet tagsága a Szabad Ifjúság nevet választotta Mi, a gyékényesi Szabad Ifjúság Termelőszövetkezet fiataljai felhívással fordulunk az ország valamennyi parasztfiataljához, * hogy támogassák kezdeményezésünket és alakítsanak ifjúsági tsz* eket. Ezzel hozzájárulunk a Központi Vezetőség március 4-i hatá- - rozatának végrehajtásához. Aracsi József tsz-elnök, Horváth Piroska és Török Margit intézőbizottsági tagok. Tagok: Petróci István, Suber József - né, Aracsi Jánosné, Steiger Ilona, Molnár Mária, Mikola Piroska, Kránicz József. Kossuth-brigád A Kaposvári Gépállomás jelenti: minden traktorista dolgozik, megszervezik az éjjel-nappali munkát, hogy a lemaradást, amelyet a rossz idő okozott, behozzák. A gépállomás Kossuth-brigádja tavaszi tervét már 25 százalékra teljesítette. A Lendület-brigád, amely Üzenet a Tabi A tavaszi munkákra való felkészülés ideje lejárt — most már a tetteken a sor, a szántótrakitoroké a szó. A bedegkéri Vörös Zászló TSZ tagjai is szeretnének mielőbb elvetni, hogy nagyobb termést érjenek el. és hogy valóra válthassák felszabadulási versenyvállalásukat. De a szántással sehogy sem tudnak boldogulni, pedig a Tabi Gépállomás két traktort is küldött nekik. Csak az a baj, hogy ezeket nem jól javították meg a télen. Az egyik gépen — 25 százalék szintén jó munkát végez, mégis csak 15 százalékra áll tervének teljesítésével. Jó lesz igyekeznie, ha nem akar lemaradni a Kossuth-brigádtól. A gépállomás legjobb traktoristája Sjzöllősi István, aki tavaszi talaj- munkatervét 28,2 százalékra teljesítette. Gépállomásra a főtengely-csapágy nem kap elegendő kenőolajat. A másik gépet pedig — amelyet Juhász István szerelő »javított« a télen — nem lehet rábírni arra, hogy szükség esetén hátrafelé is menjen. Természetesen, így egyik traktorral sem lehet sok- ramenni. Ideje, hogy a gépállomás változtasson munkamódszerén: más módon segítse hozzá a tsz-ekeit a tavaszi munkák gyom elvégzéséhez. Sülé József. ’KI A FÖLDEKRE SZÁNT AMI, VETNI! Felszabadulási műszak tartására hívja tsz-einket a ráksi Üj Élet Ha késve is, de beköszöntött a tavasz, s megkezdődött a szántásvetés a határban. Dolgozó parasztok, mezőgazdasági dolgozók már felkészülve várták a jó időt, hisz a kedvezőtlen időjárás késleltette őket a munkában. A készülődést már hetekkel ezelőtt lelkes vállalások előzték meg, amikor megyénk dolgozó parasztjai, mezőgazdasági dolgozói is bekapcsolódtak a felszabadulási versenybe. S most, hogy mind közelebb jön az a nap, melynek tiszteletére vállalásaikat tették, még nagyobb erővel, még nagyobb lendülettel látnak rtiunkához. így van ez a ráksi Uj Elet TSZ- ben is, amelynek tagjai újabb fogadalmat tettek, s felszabadulási műszakot kezdeményeztek. Tegnap este megbeszélésre jöttek össze a tsz-tagok. — ügy. látom, holnap meg lehet kezdeni a vetést — szólt Kapinya Pál szövetkezeti tag. — Nemcsak meg lehet, hanem meg is kell kezdenünk — tette hozzá az öreg Hegedűs Sándor bácsi, aki évtizedes termelési tapasztalataiból tudja, hogy tavasszal korán jó vetni. Aztán még néhányan — Walter Imre, az elnök, meg Kovács . Sándor traktoros brigádvezető és a fogatosok közül Mezőfi Gyula — elmondták, hogy szerdán délutánra már olyan, szépen megpirkadt a föld, hogy csütörtökön reggel neki kell gyürkőzni a tavasziak vetőágya elkészítésének, vetésnek. Kettős feladatot tűztek maguk elé: gyorsan és jól vetni! Meghatározták a munkák sorrendjét is: vállalták, hogy azokat a magokat, amelyeknek már a földben a helyük, április 1-ig elvetik. Sorra vették, hogy melyik nap mivel végeznek. Amint aztán az agro- nómus meg az elnök a szombati munka után a hétfőit kezdte sorolni, hirtelen közbevágott az egyik fo- gatos, Gálosi József, s -?zt mondta- »Eddig ünnepeltünk a hosszú télen eleget, javasolom, hogy vasárnap is vessünk«. Gálosi elvtárs szavait mindannyian helyeselték, s ezért ígv módosították a vetés ütemtervét: Március 24-én reggel Farkas Lajos traktoros a Lanz-Bulldoggal hozzáfog a simítózáshoz, utána nyomban megkezdik a fogatosok a 30 hold borsó vetését, amit 25-én befejeznek. 26- án elvetik a 10 hold zabot és p 10 hold tavaszi árpát. 27- én, vasárnap földbe teszik a 10 hold len és az 5 hold tavaszi takarmánykeverék magját. 28- 29-én végeznek a 10 hold cukorrépa, a 12 hold takarmányrépa és az 5 hold zabosbükköny vetésével. 30—31-én földbe kerül a tervezett 70 holdon felülvetésként az aprómag. Április 1-én pedig már a 10 hold napraforgó vetéséről akarják letenni a gondot. A terv elkészítése után mindnyájan elhatározták: versenyre szólítják megyénk minden termelőszövetkezetét. Ezúton kérik a somogyi szövetkezeti parasztokat, csatlakozzanak felhívásukhoz, s a felszabadulási műszakban késedelem ' nélkül tegyék a földbe azokat a magokat, melyek vetésének itt az ideje. Mi csak azt fűzzük hozzá: köve- tésreméltó a ráksi szövetkezeti tagok példája. Minden percet kihasználva végezzük el a tavaszi munkákat Példamutató traktorosok Megyénk .traktorosai lelkes munkával segítik termelőszövetkezeteinket és az egyénileg gazdálkodó dolgozó 'parasztokat a tavaszi szántásvetés nagy munkájában. Vinkler Kálmán, a Balatonkiliti Gépállomás traktorosa ' a balatonszemesi Dózsa TSZ-nél két nap alatt 12 holdat szántott. Molnár János, szintén a Balatonkiliti Gépállomás traktorosa, ez idő alatt 11 hold. szántást végzett el az ádándi Petőfi Termelőszövetkezetben. Kiváló eredménnyel dolgozott a tegnapi napon a Marcali Gépállo- j más két traktorosa, Czuring és Dé-j vényi elvtárs, akik a pusztakovácsi Dimitrov TSZ-nél 6—6 holdat szántottak fel. Bognár János, a Fonói Gépállomás traktorosa egy nap alatt 4 hold szántást és 3 Ihold tavaszi búzavetést teljesített. Tudják a termelők, hogy most, amikor ilyen soká jött meg ia tavasz. a jó idő, meg kell sokszorozni erejüket, s minden percet ki kell használniuk, hogy gyorsan földbe kerüljön a tavaszi búza, a tavaszi árpa és a zab, hogy aztán a burgonya ültetését és az egyéb tavaszi munkákat is folyamatosan, időben elvégezhessék. A fonói November 7 Termelőszövetkezet tagjai sem késlekedtek, a jó idő beálltával azonnal ldRientek a mezőre, s így már tegnapelőtt földbe tették 12 holdon a tavaszi búzát, 4 holdon pedig a tavaszi árpát. A toponári Békegalamb TSZ-ben is "nagy a szorgalom, már elvetették a tervezett 5 holdon a tavaszi búzát, de vetik az árpát, zabot is. Az igali II. Pártkongresszus TSZ 12 holdon, á hencsei Lenin TSZ 5 holdon, a szentbalázsi Zöldmező TSZ 8 holdon végezte el tegnapelőtt estig a tavaszi árpa és tavaszi búza vetését. A kisgyaláni egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is teljes ütemben hozzáfogtak a vetéshez. A kapospu- laiaik bizonyították be eddig legjobban, hogy szíwel-lélekkel harcolnak április 4-re tett vállalásuk megvalósításáért, a tavaszi szántás-vetés gyors befejezéséért. Kapospulán már* tegnapelőtt több mint 25 hold tavaszi búzát és 20 hold tavaszi árpát vetették el a gazdák jól előkészített talajba. Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai kövessék az élenjárók példáját. Tegyék magukévá megyeszer- te azt a jelszót: »Ki a földekre szántani, vetni!« hogy a brigádvezetők megkapják évi tervfeladatukat, ugyanúgy a brigádtagok is. Előre tudják, hogy az év folyamán mikori milyen munkát kell elvégezniük. Egyes termelőszövetkezetekben vitatják, hogy helyes-e a területet tagokra is felosztani. Mi azt tartjuk, hogy a kapásnövények területének felosztása feltétlenül helyes és én úgy látom, hogy nálunk nem is akarnak a tagok bandában dolgozni. Mindenkinek megvan a maga területe és azon minden munkát, amit kézierővel kell elvégezni, saját maga végez el. A területi felosztást mindaddig végre is fogjuk hajtani, amíg az egyes kapásnövényeknél a tag munkája alakítja ki a terméshozamot. Vannak már olyan növényeink, melyeknél nem lehet ezt az elvet érvényre juttatni. Nemcsak a gabona vagy a takarmánynövények ilyenek, hanem a burgonya is. A burgonya vetését már évek óta géppel végezzük, ugyanígy a betakarítását is. A sorközi művelést sorközi kultivátorral és töltögetővei végezzük, így a tagnak nem marad más munkája, mint a kézi kapálás. Az ilyen gépesítés mellett nyilván nem a tag egyszeri kapálásán áll a jobb vagy rosszabb terméseredmény. Ugyanez lesz a helyzet majd a cukorrépánál, ha az egyelésen kívül a többi munkát mind géppel végezhetjük és a kukoricánál is, ahol már alkalmaznak pontos négyzetes vető- gépeket és kombájnokat a betakarításhoz. A területet önkéntes vállalás alapján adjuk ki a tagoknak. Itt figyeA TERMELŐSZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁSRÓL v írta: Losonczi Pál, a Szocialista Munka Hőse, a barcsi Vörös Csillog TSZ elnöke lemmel kísérjük, hogy mindenki akkora területet vállaljon, amekkorát időben és jó minőségben el tud végezni. Az idősebb és kisgyermekes asszonyoknak kisebb területet adunk. Azoknak, akik teljesen függetlenek a háztartási és egyéb munkáktól, többet. Erre mindig nagy figyelmet fordítottunk, hogy ne legyen a háztartási és családi munkák mellett terhes senkinek sem a közösben végzett munka. Viszont, akik meg többet is dolgozhatnak, azokat nem gátoljuk meg nagyobb terület vállalásában és megművelésében. Nálunk az állattenyésztésben hozzáértő tagok dolgoznak már évek óta. Szövetkezetünkben sem ment síriján 1beállítani mindenkit arra a munkára, amihez a legjobban ért. De megmagyaráztuk, hogy nem mindegy: a milliókat érő állatállományt hozzáértő emberek kezelik-e, vagy sem. Mit érne a növénytermelésben elért munkaegység, ha az állattenyésztés ráfizetéssel dolgozna? Mivel sikerült tapasztalt embereket beállítanunk az állattenyésztésbe, ezzel elértük, hogy jövedelmünk nagyobb részét az állattenyésztés adja. • A munkaszervezetek kialakításánál feltétlenül figyelembe\ kell venni a mind nagyobb mérték-' ben fokozódó különböző gépi segítséget. Gépek használata nélkül nem lehetne a mezőgazdaságban a termelékenységet emelni, az önköltséget csökkenteni — amiről ma olyan sokat beszélünk. Régi módon, elavult szerszámokkal és eszközökkel lehetetlen lenne fokozni a terméshozamokat. Egy-két gyakorlati példát említek. A termelőszövetkezetekben sok baj szokott lenni a szénafélék betakarításával, ezt legtöbbször elkésve végezték el, aminek folytán a takarmány minősége is rosszabb volt. Nálunk is így volt a múlt évig. Tavaly már öt kaszálógépünk majdnem az összes kaszálnivalónkat lekaszálta. Ezzel csak a fűkaszálásnál 1800 munkaegységet takarítottunk meg és annyi hasznunk volt, hogy időben tudtuk lekaszálni takarmányainkat, az esős időjárás ellenére jó minőségű szénát takarítottunk be. Kiszámítottuk, hogy például a Petőfi- brigád, amelynek több mint 120 kh. füvesheréje volt, kézi munkával csak az év végére fejezte volna be a háromszori kaszálást és emellett más dologra egyáltalán nem lett volna ideje. Ugyanezt elmondhatjuk ct kombájn-aratásra is, ahol 3700 munkaegységet talcarítottunk meg és az aratás ideje alatt a tagok meg tudták kapálni a kukoricát harmadszor. Nálunk már nagyon megszerették a tagok a gépi kapálást is. Ha a védésnél vigyázunk a sorok egyforma távolságára, nagyon szép munkát tud végezni a kultivátor. A gépi kapálás megszeretésében közrejátszik az is, hogy a gépi kapálás díja kh-ként 22 forintba kerül. Ha a tagok végzik ezt, akkor 0,6 munkaegységbe, vagyis nálunk egész biztosan mondhatjuk, több mint 30 forintba kerül egy hold megkapálása. De leginkább azért végeztetjük géppel a sorközi kapálást, mert ez jobban és gyorsabban megy és a tagok a gép után rövid idő alatt végeznek a sorok, a növénytövek megkapálásával. Azt hiszem, nem kell külön bizonygatni, hogy az időben és többször végzett kapálás milyen terméstöbbletet hoz. A gépeken dolgozó traktorosok szövetkezetünk tagjai. Családjuk itt dolgozik a szövetkezetben, ők maguk ide hozták be földjüket, felszerelésüket. Traktorlkaink tudják, hogy a nagyobb terméseredmény, melyhez ők döntően hozzájárulnak, az ő hasznukat is növeli, hiszen nekik sem mindegy, hogy egy- egy munkaegységre mennyi jövedelem jut. A gépek használatával kapcsolatban egyes helyeken elterjedt az a helytelen nézet, hogy sokba kerül a gépi munka és inkább fogatokkal dolgoznak. Az ilyen vezetők és tagok próbálják csak kiszámítani, mennyibe kerül a lótartás, a felszerelés és annak pótlása, és mennyi kiesést okozna azoknak a tagoknak a munkája, akik a fogatokkal dolgoznának. De leginkább azt kell figyelembe venni, hogy a régi nagybirtokon is, ahol gépekkel dolgoztak, sokkal nagyobb terméseredményeket értek el, nagyobb jövedelmet tudtak kihozni a kapitalisták is a gépesített gazdaságból. Ez vonatkozik a szocialista mezőgazdasági üzemekre, a termelőszövetkezetekre is■ Csak az kell, hogy a gépeket helyesen használják ki, követeljük meg a jóminőségű gépi munkát. így a gépi munka előnye megmutatkozik a nagyobb terméseredményekben, s nagyobb lesz ezáltal a tagok jövedelme is. A gépek használatával szabadul fel az ember a fáradságos nehéz testi munkák végzése alól, a gépek használatával válik könnyebbé és szebbé a szövetkezeti parasztok élete, ami egyike azoknak a céloknak, amiért a szövetkezeti gazdálkodás útjára tértek. * * * Jrásomban a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak csak néhány fontos kérdésére tértem ki. E cikkből ugyan egyet s mást megtudhatott szövetkezetünkről az olvasó, mégis alaposabban csak személyes tapasztalat alapján lehet munkánkat, tsz-ünket megismerni. Aki többet akar megtudni rólunk — legyenek azok tsz-tagok vagy egyénileg dolgozó parasztok — látogassanak el hoz« zánk. Ne sajnálják a fáradságot, jöjjenek el a barcsi Vörös Csillagba s nézzenek jól körül a tsz portáján és határában. Aztán gondolkodjanak el a látottakon... (Vége.)
