Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-23 / 69. szám
VILÁG PROLET ÄKj AI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Munkások, munkásnők, ifjúmunkások! Erősítsétek a munkás-paraszt szövetséget! Adjatok több, jobb és olcsóbb gépet, szerszámot, árat a falu dolgozóinak! MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 69. szám. ÁRA 50 FILLER Szerda, 1955. március 23. —emue urnmat AKIK A FELEMELKEDÉS ÚTJÁT i VÁL 4SZTOT A. ZSELICSÉG IS MEGMOZDULT... III. típusú tsz alakult Sziivásszenlmártonban Március 21 emlékezetes nap marad Szilvásszentmárton község, de i az egész Zselicség történetében. Olyan esemény történt, amelyre : joggal mondhatjuk: a Zselicség falvaiban megtört a jég, a Zselicség ; is megmozdult. Megszületett Szilvásszcntmártonban á zselici fal- : vak első termelőszövetkezete, a Győzelem TSZ. A Központi Vezetőség határozata elgondolkoztatta a zselici fal- ■ vak kommunistáit, de a pártonkívüliekct is. Valljuk be, a párttagok ■ egy kissé szégyenkeztek is. — Lám — mondták — megyeszerte már j virágzó termelőszövetkezetek működnek, új termelőszövetkezetek ala- ■ kútnak, csupán a Zselicség falvai hallgatnak, a Zselicség községei- : ben nincs egyetlen termelőszövetkezet sem. A szilvásszentmártoniak azonban nemcsak gondolkoztak, hanem ■ cselekedtek is. Igaz, már régen beszélnek a közös gazdálkodásról a : faluban, izgatottan olvasták a termelőszövetkezetek eredményeit a : lapokban, de eddig még nem döntöttek. Most aztán idejét látták en- ; nck is. A község párítitkára, Pető Vida Imre elvtárs ékesszavú, meg- • győző szószólója lett a Központi Vezetőség határozata után a tér- ■ melőszövetkezetnek. Csakhamar követői is akadtak, de a termelő- ‘ szövetkezet alakításával még vártak. — Győződjünk meg először sa- j ját szemünkkel is a közös gazdálkodás joibbvoltáról — mondták, s a ; múlt hét szombatján útnak indultak: meglátogatták az országos- : hírű répáspusztai tsz-t és a büssüi Zalka Mátét. Erről a látogatásról még sokáig fognak beszélni Szíilvásszent- ■ mártonban. Különösen a termelőszövetkezet állatállománya keltette ; fel figyelmüket. S hogy a látogatás milyen eredménnyel járt, arról ■ mindennél ékesszólóbban tanúskodik, hogy a látogatásból hazatérve jj 8 család 14 taggal azonnal aláírta a belépési nyilatkozatot. Hétfőn : este már meg is alakult a szilvásszentmártoni termelőszövetkezet, : tagjai legnagyobbrészt középparasztok. Az már aztán természetes, ■ hogy az első belépő kommunista volt, a falu párttitkára, Pető Vida ; Imre. Az alakuló ülésen sok volt az érdeklődő. Ott voltak azok a gaz- ! dák, akik egyelőre még csak figyelnek, érdeklődéssel kísérik az új | termelőszövetkezetet, de holnap talán már ők is közéjük lépnek. Ezen a tavaszon a Győzelem TSZ 91 hold földön kezdi meg az ; új életet, ha ugyan meg nem szaporodnak még a napokban újabb ; belépővel. Valószínű, hogy így lesz, hiszen a Zselicség megmozdult ; s a szilvásszentmártoni győzelmet csakhamar újabb győzelmek, újabb ■ zselici termelőszövetkezetek és belépők követik, hiszen a zselici fal- ! vak sem közömbösek többé az újjal, a jobb életet jelentő közös ü gazdálkodással szemben. í Pdinukon is hamarosan lesz termelőszövetkezet Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok látogatták meg vasárnap ; a lengyeltóti Táncsics TSZ gazdaságát. Pannik községből Varga Fe- ; renc. Nagy József és Tálas László dolgozó paraszt jött el tanulmá- ' nyozni a tsz életét, Nagyon tetszett a gazdáknak a tsz szép állatállo- ; mánya, gyümölcsöse, s az, hogy a tsz vagyona két év alatt 585 ezer ■ forintról 1 millió 866 ezer forint értékűvé nőtt. Dezső József, a tsz ■ tagja elmondta, hogy míg egyénileg művelte 12 hold földjét, soha- ■ sem élt úgy, mint most a közösben: tavaly csak búzából 40 má- 5 zsát kapott. A pamukiak elhatározták, hogy hamarosan ők is meg- : alakítják a termelőszövetkezetet községükben — írja szerkesztősé- • günkhöz küldött levelében Ruda Gyula elvtárs Fonyódról. : $ Z ÁIV T S I N M — ¥ I IV K Hoíjv mielőbb földbe kerüljön a iäva&zi vetőmag A Kaposvári Gépállomás traktoros-brigádja Töjl József vezetésével teljes erővel hozzálátott a tavaszi szántás-vetéshez. A brigád tagjai Toponáron, Hetesen, Répáspusztán, Kaposfüreden, Gálos- fán és a kaposvári Szabadságzászló TSZ-ben dolgoznak. A gá- losfai Vörös Csillag . Termelőszövetkezetben befejezték a tavaszi búza vetését és ma megkezdik a tavaszi árpa vetését is. A répáspusztai Első Ötéves Terv TSZ-ben a traktorosok felszántottak 12 hold földet, elvetettek 10 hold olajlent, 10 hold tavaszi árpát és 10 hold tavaszi búzát. A traktoristák mindent elkövetnek, hogy körzetükben mielőbb földbe kerüljön a ta- veszi vetőmag. A LADI GÉPÁLLOMÁS MEGKEZDTE A TAVASZI MUNKÁKAT A Ladii Gépállomás összes erőgépe kiimt van a termelőszövetkezeteik földijein, valamint az egyéni gazdaságok területeim. Több helyen, tegmaip már meg is kezdőditek a munkák, így pl. Lad, Homokszentgyöogy, Kálmáncsa, Kadarkút községekben készítők a talajt a tavasznak allé. Az őszi vetések fejitrágyázásiát 90 százalékra elvégezték a gépállomás körzetéhez tartozó községekben, A tavaszi idényre 35 százalékkal! több egyéni gazda kötött szerződést gépóí.flo- másiumíkkál, mint a múlt évben. A terms’őszövetkezetekiniek is többet segítünk az idén, mint tavaly. A szoltoki Saillaii TSZ 40 kát. holdra kötött komlbájnanafási szerződést, tavaly még kézzel arattak. Gépi: kapálást is nagyobb mértékben dgéinyeí- iniek a tsz-ek. Pl.a káilmámcsai Szabadság TSZ 35 kát. 'hcülddlaüí több kapásra kötött szerződésit, mint tavaly, és az összes géppel végezhető munkákat á) giépáLliclmássajl végezteti'. Annak ellenére, hogy a tavaszi munkáik csak ilyen későn indultak meg, a gépállomás megtesz mindlent, hogy határidőre jó minőségbeifi elvégezzem mindem miunkát. Kapossy Géza üzemgazdász. Az csak nyerhet, aki még ebben a hónapban elveti a tavaszi búzát Megyénk dolgozó parasztsága aggódva várta a tavaszt. Helyenként azt lehetett hallani, hegy ilyenkor már nem érdemes elvetni a tavaszi búzát, mert rövid lesz a tenyészide- je. Szakemibereáink azonban megmagyarázták, hegy aki még' e hónapiban elveti a tavaszi búzát, az csak nyerhet. így aztán löbíbíhielyütt a tenmelősziövelkezetek, példát mutatva az egyéni dolgozó parasztoknak, a jó idő minden percét kibasziniáfllva hozzákezdtek a .tavaszi mezőgazdasági munkáikhoz, a tavaszi búza vetéséhez. A cbalatomkifiits Rákóczi Termelőszövetkezet tagságai, mihelyt ipeg- szikkadt a föld, azonnal hozzákezdett az őszi mélyszántás eímumkálá- sához és a .tavaszi .búza alá. bcMain- kémt 100 kg szupanfoszfétot dolgoztaik bele a taliajba. Utána azcmmel efi- vetefcték a tavaszi búzát. A tagok 6— 7 mázsa átlagtermésre számítanak tavaszi búzából hóödainikénit. A szakembereik véleménye szerint ezt a termésátlagot könnyem él is érhetik. Használjuk ki a jó idő minden percéi ! A mikei Uj Élet Termelőszövel;- kezet nem hagyja elveszni a jó idő drága perceit, hanem hozzáfogott a tavaszi vetőágy készítéséhez és egyúttal a zabvetéshez is. Nagyatádon a Dózsa Termelő- szövetkezet tagjai a jó idő beálltával azonnal kimentek a földekre. Szorgalmas munkájuk eredményeként már 15 holdon földbe került a vöröshere-vetőfnag. Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai kövessék az élenjárók példáját, a jó idő minden percét kihasználva mielőbb vessék el a tavaszi búzát és gondosan készítsék elő a többi tavaszi vetések alá is a talajt, hogy ezzel is biztosítva legyen az idei bő termés alapja. DOGO0O0G0OOOGOOGG0GOOOOOOOO0O00OO000OOOO0O0OO0OOO 80 forintot akarnak osztani munkaegységenként a lullai tsz-ben A ilullai Uj Élet TSZ tagjai tavaly 22 forint készpénzt osztottak munkaegységemként, s a természetbeni osztalékuk sem megvetni való. A télen azonban, ahogy készítették termelési tervüket, rájöttek, hogy okosabb gazdálkodással többre vihetik. Bizony több kenyérgabona jutott volna tavaly munkaegységenként, ha a 30 hold gabonájukat nem az egyéniekkel arat- tatták volna le részé- bő), hanem igénybe vették volna a gépállomás segítségét. Az idén ez nem ismétlődik meg náluk, mert a 32 hold őszi gabonából 30 hold aratására leszerződtek a gépállomással. így biztosan meglesz a tervezett 5,2 kg-mos gabonaosztalék. A többi terményből jutó osztalékkal együtt a természetbeni részesedés 40 forintot ér. Készpénzből is ugyanennyi osztalékra számítanak. Ezért vetnek 2 hold dohányt, amelyből 48 ezer forintot várnak. Az állati termékek szabadpiaci értékesítése pedig 60 ezer forintot hoz a közös konyhára. Az állati termékeket ugyanis most már szabadon értékesíthetik, mert az évi beadásukat — elsőként a mi gyében — február hí napban rendeztél Ezért kapták meg Megyei Pártbizottsá és a Megyei Tárnái felszabadulási versen; zászlaját, amelyre j gosan büszke lehet Ids tsz mind a 17 ta. ja. 80 forintot oszta: minden munkaegységi — nagy szó. Ám 1 Sárköziék, Moináiré Hegyiék, Süléék és többi szövetkezeti cs Iád minden tagja ös szefoig és már a táv szí munkák első na; jától kezdve az ős betakarításig lelkest dolgozik — szép te vük valósággá válik. lYTéhány szót szólnunk termelőszövetkezetek kell t vezető séről és az elnök szerepéről. Erről t kérdésről mindig nehéz volt véleményt mondanom, mindig azt tartottam, hogy erről más beszéljen. Nagyon fontos, hogy demokrácia legyen a szövetkezetben, a tagok tudjanak a szövetkezet minden fontos kérdéséről, s ők hozzanak határozatot mindenben. Ez a demokrácia azonban nem jelentheti, hogy a termelőszövetkezet közgyűlése alapszabályellenes határozatot hozhat. És mégis előfordul, hogy egyes szövetkezeti vezetők határozatot hozatnak olyan kérdésben, amelyből nekik pillanatnyi előnyük származik. Ilyenre csaknem minden szövetkezetben van példa. Egyik helyen a háztájit növelik a megengedettnél nagyobbra, másik helyen az előlegkiosztásban cselekszenek alapszabályellenesen. Az elnök feladata, hogy ilyenkor helyes érvekkel megmagyarázza a tagságnak, hová vezet az alapszabály megsértése és meggyőzze a tagokat az alapszabály betartásának fontosságáról. Sok függ az elnök határozottságától, józan ítélőképességétől, mégis legjobban akkor tud dolgozni, ha a tagok — mint önként választott vezetőjüket — szeretik és megbecsülik. Ennek egyik feltétele, hogy as elnök is ugyanígy szeresse és becsülje meg a tagokat. Mindig gondoljon arra a nagy felelősségre, amellyel a tagok őt megbízták, amikor elnöküknek választották. Ha a kölcsönös megbecsülés megvan az A TERMELŐSZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁSRÓL lvírfa: Losonczi Pál, a Szocialista Munka Hőse, a barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke elnök és tagság között, akkor a térJ melőszövetkezet jól működik, nő a tagok jóléte, erősebb lesz a kívülálló dolgozó parasztok vonzalma a szövetkezethez — a termelőszövetkezeti % mozgalomhoz. zekután beszéljünk a termelő- szövetkezetek munkaszervezéséről. Termelőszövetkezeteink csak úgy tudnak eredményesen gazdálkodni, ha már az év elején kialakítják a nagyüzemi gazdálkodás egyik alapvető feltételét: a jó munkaszervezeteket. Ezen a téren sok tennivaló van szövetkezeteinkben. A régi nagybirtokokon is volt munkaszervezés. Akkor az intézők, ispánok állították munkába az embereket. Nem nagyon lehetett vitatkozni azon, ki hova akar menni dolgozni, hanem amit parancsoltak, azt feltétlenül végre kellett hajtani. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemben, a termelőszövetkezetben egészen másképp kell a munkát megszervezni. Itt a tagok önkéntes kezdeményezésére épül fel a munkaszervezet, amelynek ki kell terjednie a gazdálkodás minden ágára. A munkaszervezetek helyes kialakításában segítségünkre van az a körülmény is, hogy a tagok valamennyien érdekeltek a munkák időben és jó minőségben való elvégzésében, hiszen csak így lesz több a jövedelmük. Az év elején készítik el a terveket a szövetkezetekben. Nyilvánvaló, hogy tervezés nélkül nagyüzemben eredményesen gazdálkodni lehetetlen. Az egyéni paraszt is minden év elején készít magának tervet. Ha nem is hivatalos tervnyomtatványon, de bizonyos számításokat végez, hogy az év folyamán miből mennyit vet szántóföldjén, mennyi állatot fog tartani és eladni és a haszonnal mit fog majd kezdeni. Hány álmatlan éjszakán azon töri a fejét, hogyan tudna nagyobb jövedelmet kihozni gazdaságából. A termelőszövetkezet terveit a tagok készítsék. A tagok azok, akik a tervet év közben valósággá váltják. Az első időkben mi is elkövettük azt a hibát, hogy én magam és néhány vezetőségi tag készítettük terveinket, és azt közgyűlésen ismertettük. Év közben sokszor mérgelődtünk, hogy a tagok nem tudják, miből mennyit kell termelniük, pedig mi azt felolvastuk és a közgyűlés elfogadta. Az ilyen tervezést nem érezték a tagok magukénak és mi ebből tanulva a tagságra bíztuk a későbbiekben a tervkészítést. A jó tervkészítés után csaknem biztosan meg lehet mondani, hogy a kötelezettségek teljesítése, a szövetkezeti vagyon növelése mellett mennyi jut a tagoknak egy-egy munkaegységre természetben és készpénzben. Sok helyen abba a hibába estek, hogy igyekeztek minél kisebb terméshozamokat tervezni, hogy ezáltal jogtalan prémiumhoz jussanak> Az ilyen tervezés veszélyes és káros is. Nem ösztönzi a tagokat a nagyobb terméseredményekért folytatott harcra, könnyen veszik egész éven át a munkák elvégzését és ezek után magától értetődik, hogy a terméseredményük is kisebb lesz. Veszélyes azért is, mert az előbbre látó tagok kiszámíthatják, hogy menynyi lesz az évi jövedelmük és alacsony terméshozam tervezése esetén nem lehet sokat beállítani szétosztásra, ennek folytán egész évre elmegy a kedvük a jó munkától. A tervnek előre meg kell mutatnia a.zt is, hogy milyen módszerrel fog a tagság nagyobb terméseredményt elérni. A szövetkezetnek ugyanis rendelkezésére állanak mindazok az eszközök — gépek, jó vetőmag, műtrágya — amelyek helyes használatával el is tudja érni a kitűzött célokat. A tervkészítéssel egy időben kell a tagokat beosztani brigádokba, amelyekben egész éven át dolgoznak. Ez jó, ha önkéntes jelentkezés alapján történik, azonban a szövetkezet vezetősége érje el azt, hogy mindenki a megfelelő helyre kerüljön. Akik az állattenyésztéshez értenek, azokat az állattenyésztésbe kell beosztani. Én ennek a fontosságát külön alá akarom, húzni, mert ott, ahol az állattenyésztésbe olyan tagok Ikerülnek, akiket már máshol nem lehet használni, ott nem lehet jövedelmező állattenyésztésről beszélni, és ez sajnos ma még sok szövetkezetünkben így van. Habár figyelembe kell venni a tagok önkéntes jelentkezését a brigádok megalakításánál, mégis a szövetkezet vezetősége meggyőző, türelmes, felvilágosító munkával érje el, hogy mindenki olyan helyen dolgozzék, ahol tudása és tapasztalata a legjobban gyümölcsözik. fontos követelmény, hogy a brigádok állandóak legyenek. Nálunk négy növénytermesztő, két kertészeti, három állattenyésztő, egy építő brigád van, amelyek már most a negyedik éve, hogy állandóan azon a területen dolgoznak. A brigádok élén a brigádvezetők állanak, ők ve-1 szik át a szövetkezet vezetőségétől a területet, igásállatot és felszerelést. Ezzel egyidejűleg kapja meg minden brigád az évi tervfeladatát is. A brigádvezető teljes felelősséggel irányítja év közben a brigádját, és mi nagyon vigyázunk, hogy át ne nyúljunk soha a feje fölött. Csak így lehet felelős a brigádvezető a brigád munkájáért és nálunk soha nem fordul elő az, hogy a vezetőség vagy akár én magam is a brigád tagjainak adnék közvetlen utasítást. (Folytatjuk.) T
