Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-19 / 66. szám

Éljen a magyar dolgozó nép, a hatalom bii*fokosa! Emlékessünk 1944. március 19-re 11 éve, hogy Hitler csapatai át lépték az osztrák—magyar határt és bevonultak hazánk földjére. 11 éve, hogy a hitleri Németország le­csapott hazánkra és maradék függetlenségünktől is megfosztott ben­nünket. A nyílt német uralom napjai következtek be ezzel. Nemzetün­kön — nem először — végigíiport a német hódítók kemény csizmája. A szégyenteljes német megszállás keserű következményei egész nemzetünk előtt ismeretesek. A március 19-én beteljesedett gyalázatos kiszolgáltatottságnak köszönthetjük, hogy csaknem végig a német hadi­szekérhez kötözve maradtunk, s Hitler utolsó csatlósaként tartott szá­mon bennünket a világ. Március 19- nek gyalázata okozta, hogy a fa­siszták kényszermunkára és megsemmisítő táborokba hurcolták a ma­gyar emberek százezreit, hogy minden addiginál kegyetlenebb hajtó­vadászat indult nemzetünk legjobbjai ellen, hogy gőgös porosz csiz­máit tapostak bele magyar családok békéjébe és tisztességébe, hogy magyar értékek millióit és milliárd ja if hurcolták nyugatra. Március 19. következtében vált hazánk földje elkerülhetetlenül hadszíntérré, március 18-nek vészes következménye volt az, hogy or­szágunknak, népünknek romokban kellett megérnie a felszabadulást. Március 19. a szó szoros értelmében a. nemzethalál szélére sodort ben­nünket. Csak a Szovjetuniónak, a történelem e nagy felszabadító ere­jének köszönhető, hogy a nemzeti pusztulásnak ebből a szörnyű mélységéből egy hatalmas sorsfcrduiattal az igazi nemzeti felemelke­dés »ltjára léphettünk, Mj az tehát, amire minket március 19. keserű emléke ösztönöz? Legfontosabb számunkra hazánk békéje és függetlensége. Büszkék va­gyunk, hogy ennek belső feltételeit megteremtettük. De nem nyugod­hatunk, amíg biztonságunknak a mainál teljesebb biztosítékaival nem rendelkezünk. A március 19-i tragédia után ismét elnyert szabadság sokra kötelez bennünket, ennek a kötelességnek tudatában szolgáljuk minden erőnk­kel a békéért folytatott harcot, hazánk szocialista építését. NAGYSZABÁSÚ ÜNNEPSÉGEKEN EMLÉKEZNEK MEG MEGYÉNKBEN A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL Március 19-től 23-ig megyénk­ben mindenütt megemlékeznek a Tanácsköztársaságról. 19-én az üzemekben és az iskolákban tartanak megemlékezéseket és délután fél 4 órakor a Nádasdi- erdőszélen az 1919-es forrada­lom mártírhalált halt hőseinek emlékművét leplezik le ünnep­ség keretében. Este fél 8 órakor pedig a Városi Színházban tar­tanak emlékünnepélyt. Az ün­nepélyen Mikecz János elviárs, a Városi Tanács VB-elnöke mond ünnepi beszédet. A mű­sorban szavalatok, zenekari szá­mok, tánccsoportok is szerepel­nek. Március 20-án Kaposvárott a munkásmozgalmi kiállítás helyi­ségében délután 3 órakor leple­zik le Latinka szobrát. Itt Hor­tobágyi István elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. Megyénk községeiben ugyan­csak március 20-án tartják az ünnepélyes megemlékezéseket az első magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. • oc«oooooocoooooooor A Daily Mirror gyeugeelméjűnek minősíti Caang Kaj-seket London (MTI). A Daily Mirror ír­ja: — A világ húzódozik a háborútól. Dulles, midőn a történelem leghosz- szad-almasa-bb diplomáciai köntörfa­lazása' után még mindig eldöntetle­nül hagyja azt a kérdést, vajon há­borút indítana-e az Egyesült Álla­mok két apró partmenti szigetért (Kimojért és Macuért), vakmerő, de átlátszó játékot űz. Ezzel Pekingben köznevetség tárgya lett, Párizsban és Londonban pedig a legnagyobb fejgörcsöket okozza. Csang Kaj-sek. amikor azt állítja, hogy a kivonulás Kimojból és Macuból halálos csa­pást mérne az ENSZ-re, veszedel­mes ostobaságot fecseg. Ha ez a romlott, rothadt, vén rablóvezér azt képzeli, hogy az ENSZ hidrogén- háborúba keveredik két kis szikla­szigetért, amely a kínai szárazföld­től álig négyezer yardnyira, ellen­ben az Egyesült Államoktól több mint kilencezer mérföldnyire fek­szik. ez azt mutatja, hogy gyógyítha­tatlan gyengeelméjű. Afomerőbizottság alakult Franciaországban (MTI). Az AFP jelenti: Edgár Faure miniszterelnök aizzal a .beje­lentésével kapcsolatban, hogy Fran­ciaország faunulmányozza a hidrogén­be,miba előállításának lehetőségét, ,a nemzetgyűlés atoimarűbizotóságot lé­tesít. A nemzetgyűlés 12 fotntoaalbb bizottsága már ki is jelölte képvár seliőjét az ' atcmierőbizottságba. Csü­törtökön reggel az atemerőbizottság megválasztotta elnökségét és megbíz­ta azt, hogy dolgozzon ki munka­programot. és a és zöj Moszkva (TASZSZ). Március 14- én az angol alsóháziban azzal a mun­káspárti határozati javaslattal kap­csolatban liefoiyt vita során, hogy szervezzék meg Anglia, az Egyesült Államok és ä Szovjetunió mmniszter- éroökeimek íaléOkozásáit, W. Churchill angol miniszterelnök beszédét mon­dott. W. Churchill március 14-én az an­gol parlamentben tett nyilatkozatá­ban ismertette annak a . bizalmas jellegű levelezésnek a tartalmát, amely 1954. július-augusztusában zajlott le W. .Churchill és V. M. MiO- ílotov, a Szovjetunió külügyminiszte­re között Anglia és a Szovjetunió kormányfői találkozójának megszer­vezése kérdésében. W. Churchill azonban nem idézte a megfelelő üze­netek pontos szövegét. Az említett üzenetek fártalmából: kátűniik, hogy W. Churchill — jólle­het a múlt év július 4-én javasolta Anglia és a Szovjetunió kormány­főinek találkozóját — július 27-i üze­netében sajátmaga vonta vissza ja­vaslatát. Ezt azzal 'az űrüggyel! tette, hogy a szovjet kormánynak július 24-i jegyzékében az európai kollek­tív .biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet összehívására vonatkozó jávasla/ba a két kormányfő W. Churchill által javasolt találkozójá­nak Hhe&yélbe lépett« Ennek az in- dcbcfástrraJk megalapozatlansága már abból i;s kitűnik, hogy miután az lán­gol minisztereitniök elutasította Anglia és a Szovjetunió kormány­főinek találkozóját, iaz angol kormány az európai koliielktí'v biztonság kér­désével foigflalkozó értekezleten sem voW hajlandó résztvemni. V. M. Moíiotóv július 3’1-i és au­gusztus 11-i válaszüzemetében egye­nesen rámutatott arra, hogy nem volt indokolt a két kormányfő tálél- fcozásáraalk kérdésiét függésbe hozni a Szovjetuniónak az általános európai értekezlet összehívására vonatkozó 'javaslatával, a genfi' értekezlet ez- időtájfoan létrejött sikere pedig elő­mozdíthatta volna más kérdések (ren­dezését is. Közzétették Moszkvában annak az üzenetváltásnak teljes szövegét, amely 1954-bon zajlott le W. Churchill és V. -M. Molotov között Anglia és a Szovjetunió kormányfői találkozójának megszervezése kérdé­sében. Nem lehet kesztyűs kézzel bánni a törvényt megszegő kulákokkal! A balatonszabadi tanács dolgo­zói nemrégiben összeírták a köz­ség állatállományát. Házról házra járva eljutottak Gy. Németh Fe­renc kulákhoz is. Németh panasz­kodott, hogy az istállója üres, mindössze két lova van, de tzok is soványak, mert nincs mivel etetni őket. Az összeírást végző elvtársnő felírta az adatokat, s már indult is, amikor eszébe öt­lött, hogy jó lenne minderről sze­mélyesen meggyőződni. Benézett az istállóba, s a két jóltáplált ló mellett egy tehenet is talált. — Hát ez melyik szomszédból szökött ide? —- kérdezte az elv- társnő. A kulák elvörösödött, makogott valamit, de aztán látta, hogy meg kell mondani az igazságot.. Rövi­desen kiderült, hogy a „szökött“ állat az apósé, aki Gyugyon lakik. Nála van a járlatíevél is. De miért tartják itt ezt az álla­tot, miért nem az apósnál? Egy­szerűen azért, mert úgy gondol­ták, így könnyebben kijátszhatják a törvényeket. Ha Balatonszaba- diban kérdezik, akkor Gyugyon teljesítik a telién utáni tejbeadást, s ha Gyugyon érdeklődnek felőle, akkor azt mondják, hogy Szaba­diban tettek eleget a kötelezett­ségnek. Gy. Németh Ferenc kulák egy év alatt — mióta nála van a te­hén —- több mint 100 liter tejjel maradt adósa az államnak. Felve­tődik a kérdés: vajon hol voltak a falu kommunis­tái, a község vezetői, hogy ilyen hosszú ideig tűrték a kulák törvénysértését? A leleplezés után figyelmeztették ugyan Horváíhot, hogy vigye visz- sza a tehenet tulajdonosának, de ez a mai napig sem történt meg. — Majd jelentjük a járásbíró­ságnak — mondták a községi ta­nács dolgozói ahelyett, hogy azon­nal intézkedtek volna, hogy meg­akadályozzák a kulák mesterkedé­seit. Igaz, hogy felsőbb utasításra kivetették a tej beadást, de ezzel még nincs elintézve a múlt évi hátralék. Egy olyan községben, ahol a kulákok adótartozása 250 ezer forintra rúg, ott tudniuk kel­lene a tanács vezetőinek, hogy nem lehet kesztyűs kézzel bánni, a törvényt megszegő kulákkal. A község kommunistái, a párt- szervezet és a tanácsapparátus figyeljen fel idejében a ku­lákok mesterkedéseire, azonnal intézkedjenek és akadá­lyozzák meg, hogy bármilyen té­ren kárt okozhassanak népgazda­ságunknak. Fasiszta provokáció Rómában (MTI). Az ANSA olasz hírszolgála­ti ügynökség jelentette, hogy az Olasz Szociális Mozgatom; elneve­zésű fasiszta szövetség fiaiba! tagjai csütörtökön újabb támadást kísérel­itek meg Rómáiban. A fasiszta fialta­tok egy csoportja beíratott a rámái egyetemi ifjúság szervezetének he­lyiségébe és megfenyegette Mario Bénit, a szervezet egyik katolikus ve­zetőijét. Felelősségre varrták, hogy nyilatkozatot adott -a sajíénislk a kommunista! páiib székhaza: elférni múltkori támadástól. A fenyegető­zésre a jelenlévő demokratikus d!á- kek megcrősíteftitiék, hegy továbbra iis megakadályozzál« a fasiszta akci­óik megismétlődését. A fasisztáik er­re téttlegességihez folyamodtak, de az egyetemistáik megfutamították őket. A verekedés során néhány egyetemi- hallgató megsérült A somogyvámosi DíSZ-ííaíalok nagyobb segítséget érdemelnének a község vezetőitől Egy-két éve a somogyvámosi D iSZ-szervezetben megszűnt a kul- túrmunka. Nem volt, aki foglalkozzék a fiatalokkal. Az utóbbi időben azonban megváltozott a helyzet. Amikor a miílt év telén Tóth Albert tanító lett a népművelési ügyvezető, első gondja a fiatalság összefogása és nevelése volt. A lelkes tanító mellé örömmel sereglettek az iskolát már elvégzett, nagyobb leányok, fiúk, az egész DISZ-szervezet. A DISZ-szervezetnek ma már önálló énekkara, színjátszócsoportja van. Keresztes Nagy Ildikó tanítójelölt a közelmúltban örömmel vállalta a tánccsoport megalakítását és tanítását is. A kúltúrcsoport már több esetben szerepelt színdarabbal, énekszá­mokkal, szavalatoklcal. Nemrégiben pl. Gárdonyi Géza »Bor« című szín­művével olyan sikert arattak, hogy n közeli Alsóbogán Állami Gazda­ságba is meghívást kaptak. A bevételt, 2000 forintot a tánccsoport ru­házatának beszerzésére fordítják. A csoport tagjai nagy lelkesedéssel, kedvvel vesznek részt a kultúr- munkában, különösen Gyurákovics I<ajos, Dávid Anna, Gazdag Erzsé­bet, Sztojka Erzsébet, Pintér Rózsi, Kovács Lajos elvtárs és mind-mind a többiek. Külön meg kell említeni Lelkes Istvánt és Mész Józsefet, akik mint KTSZ-tagok a szomszéd községben dolgoznak, mégis minden próbán —- sokszor vacsora nélkül is , de pontosan megjelennek. Jól megindult tehát a kultúrmunka Somogyvámoson. Ez a lelkes munka megérdemli, hogy az eddiginél sokkal jobban támogassa a köz­ségi tanács a fiatalokat, nehogy fűietlen, hideg helyiségben kelljen pró­bálniuk. Segítse, támogassa őket még jobban Zámbó elvtárs, a községi pártszervezet titkára, hogy a somogyvámosi DISZ-szervezet munkájá­val valóban tartalékcsapata lehessen pártunknak. RUDA GYULA. KOPPENHÁGA ikülásóg az építőipari' és textilipari (TASZSZ). A Land og Főik című munkások közöitlt A texitiff.fipariban a lap a legújabb statisztikai adatok- OTU^a!n£;]3iüliek: száma- 1955. január ÄmSSÄISÄS •***«.m >3-» vám. Különösen nagy a munkaitól- tokra emeikedetit Az ufolsó éjszaka írta: Berky Éva ÍV. A mikor magához tért, látja, hogy a kórterem és a folyosó között lyuk tátong. Az egyik repülő gépágyújának lövedéke robbant a kórteremben. Zúgva süvít fejük fe­lett valami. A kiürített tbc-pavilon- ra lángoló német gép vágódik. .4 német gépek menekülnek. Egyre tá­volabb hallatszik a motor dübörgése. A szovjet bombázók ismét lecsap­nak a ligetre, a német légelhárítók heves tűzzel védekeznek. A nagy csatazaj után szinte fül­siketítő a csend. A németek átro­hannak a folyosón, s az oldalajtón át futnak a liget felé. Mádi doktor felül. Szájában vér­ízt érez. Az orrából folyik a vér. Felesége ájult félelemmel kapaszko­dik belé: — Élsz? — kérdi elfulladtan. — Adj egy zsebkendőt — mondja az orvos, válaszra sem méltatva■ a felesleges kérdést. Aztán feltápászkodik. Körülnéz. Tenyerét zúgó homlokára szorítja, s pár pillanatig kábultan nézi, hogy Miska bácsi a két ápolónővel ho­gyan forgolódik a felizgatott betegek között. —— A szerencsétlen asszonyt kivit­ték, több halálos áldozat nem volt — jelentette Miska bácsi. Alig nyugszanak meg a betegek, ismét kezdődik a lövöldözés: — Már nem tart sokáig — vigasz­talja őket az orvos, aztán gyorsan intézkedik, hogy a németektől elha­gyott óvóhelyet újra elfoglalják. A kimerült emberek megpróbál­nak a biztonságosabb helyen nyuga­lomra térni, de reménytelen. Alig három óra után Miska bácsi meg­áll az óvóhely lejáratánál: — Doktor úr! — kiáltja lefelé — volna itt egy pár elsősegély! Kint borzalmas erővel tombol a harc, élet-halál küzdelem. Az orvos feltápászkodik, coffein- ampullákat tör fél. Mindannyiuknak szüksége van erre. Q ok a sérült, nagyon sok. Egyik súlyosabb, másik kevésbé, de mindenkin segíteni kell. A befőttes- üveg nem engedi át úgy a fényt, mint a lámpaüveg. Mádi doktornak öt dioptriás szemüvege van, s lég­nyomás is érte a folyosón. Iszonyú fejgörcse van, homlokán csorog a veríték, bizonytalanul áll a lábán. Mádi doktor dolgozik ... dolgozik a fronton lévők, az elpusztultak, a nyugatra menekültek, a kormányki­tüntetéses, rendkívüli egyetemi ta­nár, Szécsay igazgató helyett. Patakokban folyik az emberek vé­re, patakokban folyik Mádi doktor i'erítéke. Összeszorított szájjal, szí­vében mérhetetlen keserűséggel fol­tozza az emberi testeket. Felesége kimerült. Hetek óta hő­siesen állt mellette, de ezt az éj­szakát az állapotos asszony idegei már nem bírják elviselni. Amikor egy összeroncsolt arcú aggastyánt hoznak a műtőbe, az asszony sze­mére szorítja tenyerét és hangos, si­koltozó sírással kirohan. Az orvos szörnyű ingerültségében legszíveseb­ben utána rohanna és alaposan el­verné. Az asszony szégyentől égő arccal pár perc múlva ismét elfog­lalja helyét. — Hát nem lesz vége soha ennek az éjszakának? — gondolja az or­vos két műtét közben, s a hűvös fal­hoz nyomja fejét. Alig lát. Szeme ég az álmatlanságtól, a rossz világítás­tól. Keze püffedt a műszerek szorító fogásától. — Nem bírok többet... csak még ezt az egyet... — biztatja magát, mig az újabb beteg fölé hajol. Az­tán még egyet... újra egyet... Végre! Elkészülnek. Az orvos zsib­badt kezéről ledobja gumikesztyűjét, s szinte tehetetlenül bukik egy szék­re. Az egyik asszony hideg vízbe mártott vattával végigtörli izzadt ar­cát. N1 yílik az ajtó. A végtelenségig kimerült ember alig tudja felemelni ólomnehéz szemhéját: Miska bácsi görnyedt asszonyt hoz a rendelőbe. Az orvos maradék ere­jével legszívesebben ordítani sze­retne: —- Nem. senkit! Hagyjanak békén! Mit csinálnának, ha meghalnék? Hova mennének? Nem bírom! Nem csinálom! Elég volt! Felesége csak a fejéhez kap, szól­ni sem tud. A két ápolónő riadt két­ségbeeséssel néz egymásra. Miska bácsi látja, hogy milyen ál­lapotban van, odalép hozzá és bo- csánatkérően mondja: — Doktor úr... Kacsák kerületi doktor űr küldte a beteget... Azt mondja, nagyon sürgős. Mádi doktor minden erejét össze­szedve feláll. Kocsák hatvanhét éves ember, az ő harminchat évével szem­ben. Kacsák dolgozik, annyit, mint ő. Hogy nem tört ki járvány, hogy ebben az időben minimális a Halá­lozási arányszám, az öreg belgyó­gyásznak köszönhető ... Tudja, nem küldené hozzá a beteget, ha... Felszólításra nincs szükség. Min­denki a helyén. Készülnek a császár­műtéthez. Kint lépések, suttogások hallatszanak, bent néma csend, a beteg az utolsó számot mormolja ... L' s Mádi doktor operál. Eszre sem veszi, hogy fehérköpe- n-0? emberek lépnek a műtőbe. Va- íJför letörli verítékes homlokát, s ér­zi, hogy friss erejű kéz rakja ujjat közé a műszereket. Szemét egy pillanatra elvakítja az erős, dinamós kézilámpák fénye, amit az operált területre irányíta­nak. Valami kimondhatatlan biztonság, boldogság keríti hatalmába. A fris- senvasalt, tiszta köpenyek, a jó vi­lágítás, a fegyelmezett szakemberek segítsége békét, biztonságot, életet jelentenek ... — Megszületett az első szabad kis magyar — hallja maga mellett a furcsa lágysággal kiejtett német sza­vakat. Azután erős feketével teli félliteres bögrét nyomnak az orra ala. Mádi doktor nem várta a »vörö­söket«, most mégis olyan boldogság­gal, olyan örömmel omlik a vékony kis orosz orvosnő nvakába, hogy majd elsodorja. Ölelné mindegyiket, mint régen látott legkedvesebbeit. Nem, Mádi doktor nem fáradt, nem kimerült. Pillanatokon belül szakvitába keveredik ezekkel a na­pok óta nem alvó, szintén erejükön felül dolgozó kollégákkal. Nem, ezek nem idegenek. Mádi doktor otthon van, egyetért velük. A megmentett asszony, karján gyermekével, mosolyogva fekszik a hordágyon, most viszik a körterem­be. T/ alaki felrántja -a légófüggónyt. ' Éles, világos fény önti el a műtőt. Reggel van ... (Vége.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents