Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-19 / 66. szám

Magyar dolgosó k! Szilárdan tovább előre a szocializmus építésének útján! A Tanácsi Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés kommunistáinak feladatai a megyei pártaktíva után r *>A Tanácsi Bánya- és Epííő- anyagipari Egyesülésnél a tönk­rement nyerstégla 95 ezer forint veszteséget okozott és az önkölt­ség 7,6 százalékos emelkedését jelentette.« {Tó'.lh elvtársinak a kcnwuiruiisita aktíván1 elhangzott teseámofJáj ábóli.) Iigy áigiaz ez az utcűísó szóig! Bizony «dk baj. voüft az eftóú&t gazdasági év­ben a válőalaúnál s mindazok a hi­bák, melyeket a Központi Vezetőség határozata az iparra megállapított, efiőfordiuJt a Tanácsi Bánya- és Épí- tőamyagipairi Bgyeisüffiésriéfi is. A 'hibá­kat még csak tetézte, hogy a 16 üzemegységibci! éSSó egyesülés egyiké­ben» a MancaM Téglagyárban az ak­kori triepvezető bűnös rnulaisztása, hanyagsága, a társadalmi tulajdon hűtlen kezelése következtében 43 ezer forint jogtanain bérkifizetés tör- tián/t, ezenkívül. jelentős kár szárma­zott az apró-cseprő lopásokból! tits. A 'bírálat tehát jogos volt. Vajon mi okozta eit a tűrhetetlen állapotot? Enne az üzem vezetői, dolgozói így válaszolnak: A 95 ezer forintos kór az eső következtében szétázott nyerstégláira.' fordított munkabérből adódott. Hiába igényelték a gazda­sági év elején a száriiófészeirek épí­téséhez szükséges 120 ezer cserepet, mindössze 15 ezret kaptak. S hogy a többi n>em érkezeit meg, csiak rész­ben az ő hibájuk. A magas önkölt­séget ds objektív nehézségekké! ma­gyarázzák. Az egyesülés vezetőiek mágyará- aaiba azonban csiak részben mentheti őket a felelősség eltek Azéirt, mert csupán annyit tettek, hogy iga­zolják magukat: őket nem terheli felelősség. A ■ komitmmisf a veze­tőkre viszont nem ez jellemző. Nem jellemezheti őket a puha­ság, a nehézségekbe való bele­nyugvás. Hol vcut példáiul a pártszervezet, aimókeír az igazgatóval, együtt, bele­nyugodott a 120- ezer cserép helyett kiutalt 1‘5 ezerbe, s elnézte, hogy :egységnél vem Pártszervezet, azonban, rosszai)! feli eigenst takarékosság miatt * ^ein gyenigén működnek. S meg ke.- * ezerszámra mentjén tőnkre a nyers- j rocndaini, hogy a munka megjavita- tégiia, ami'vérül 95 ezer forint kárt | sóhoz a járási pártbizottságok sem okozott? Bizony sehol! Nem ellen- js°k segítséget adnák. Így fordul, ba- őrizibe a gazdasági vezetőket, nem tett ete hogy .a zákányt üzemben Já- igyekezett segíteni a prcíbiéméik meg­oldásában. Vagy nézzük a Marcali Téglagyár esetét. államot, ráadásul jogtalan mun­kabért fizetett. És mindez a pártszeivezei, a kcm- munisták szeme előtt zajlott le. S mikor a tetemes kárt az egyesülés vezetősége felfedte, ahelyett, hogy a toclmmumisták megvetéssej'.1 elfordul­tak volna Csitkeáitől, alkadtiák, takik mentőtaraúkéinf jetentkieztek a bíró­sági tárgyaláson. A Marcali Járás- bíróság pedig szájtátian hagyta ma­gát befolyásolni, s mindössze egy év börtönbüntetésre ítélte Csiitkeit. A fcemimtnistáfi liberalizmusa A hibák forrása tehát — bátran megállapíthatjuk —■ a vezetőkben, a pártszervezetekben, a kcmmiuinisibák- bam volt. Bennük, akik szemet- hunyva ‘tűrték, hogy a hibáik halmo­zódjanak, s ilyen tetemes kér szár­mazzon ‘belőlük népgazdiaságuirJkinisk. Pártunk szervezeti szabályzata elő­írja a kommunistáknak, a pántaDab- szenvez eteknek: »►A dolgozók mozgósításával har­coljon a nemtörődömség, a pazarlás ellen, érvényesítse n takarékosság elvét, segítse elő az üzemekre ... há­ruló feladatok megoldását, követke­zetesen harcoljon a szocialista tu­lajdon védelméért és megszilárdítá­sáért«. A Tanácsi Bánya- és Építőanyag- ipari Egyesülés pártaüiapszervezeitei- miek kommunistái nem tettek eleget a szervezeti szabályzatban rájuk ki­rótt kötelességüknek. Azonban a köz­pont alapszervezete is felelős a hi­bákért. Hanta! József párttitkár elvtárs nem ellenőrzi az egyesülés gaz­dasági vezetését, nem számoltat­ja be az igazgató elvtársat az egyesülés munkájáról, így aztán természetes, hogy a visz- saaélésefcről, a pártszervezet segítsé­gével megoldandó problémákról csak akkor értesül, almikor a segítség már késő. Gyengén műküdnek 8 pártszervezetek Sokkal: súlyosabb a helyzet a többi 14 üzemegységnél, A legtöbb üzem­Csitkei telepvezető hosszú időn át lopta a téglát, károsította az ger elvtárs, telepvezető, aki pártunk tagja, szántén megkárosította az álV üiamot, s most bírósági eljárás folyik éltemé. Tokolics Latos, volt kadar- kúti taliepveitő szintén siaját hasznára adott' el téglát. Tofcof.ics elvtárs pél­dája a legszembetűnőbben megmu­tatja, mát kellene termi a pártszer,- vezefnek, a korrmumiisitáknak. A volt telepvezetőt a bíróság javító-nevélő- mumkára ítélte és munkahétyéül a ^Marcali Téglagyárat jelölte ki. Csak rövid ideje dolgozott itt TdkeÜdics elvtáris, s máris elérte a sztahano­vista szintet és üzemében úgy emfe- getik, mint ,a legjobb, legbecsülete­sebb dolgozót. Ha a kadarikúti 'üzem­egység pártszervezete, kommunistái többet foglalkoztak voteiia Tokolics Lajossal, apró hibáinak kijavításá­ban segítették volna, a hibák elke­rülhetővé váltak volna. t A megyei kcnniimmista aktíva bírálata megmutatta az utat a Tanácsi Bánya- és Építőiamyag- ipari Egyesülés kommunistáinak a hibák kijavításaira. Ez pedig nem maradhat egyes személyek, Szokodi Sándor igazgató ©Ívtárs vagy ia pámt- íútlkiáír elvtársi fcíladiaita. Ö(k' miár meg­tették a kezdeti lépéseiket, hegy a hibák na ismótBődhessenek meg, Még több dolga von az afepszer- vezeti vezetőknek, kommunistáiknak. (Mert hogyan akarják megjavítani a munkafegyelmet, 'ami az önköltség- csökkentésnek tCsődteges felitétete, ha ők maguk nem mutaitnak példát? Hegyein értik el a napirenden lévő licpásiclk megszüntetését, ha nem fo­kozzák az éberséget, ha nem szó­méi jók fel a szájtáitiiságot, ha . ők nem járnak élen a társadalmi tulaj­don védelmében? Szakítaniuk keli az eddigi kényeiim.eekedéssel. és min­den kommunistának a maga muirfca- terüfétén a legtöbbet, a legjobbat kell adnia. fii a pártszervezet feladata? Az egyesülés központjának párt- szervezete előtt padiig az a sürgető feladat áll, hogy úi tagakkal meg­erősítsék alapszervezetüket. Nem le­het belenyugodni — minit ezt' Hanta! József párttitkár teszi —, hogy nin­csenek a párttagságra érdemes dol­gozók a vállalatinál. Törekeis Isitván, Hegedűs László sztahanovista példá­ul, aki 165 százalékos átlaggal dol­gozik már hosszú idő óta, vagy Bu­dai Jámcsné, Molnár Jánosné, a. mű­kő-üzem doügozói szintén, alkaímassá válnak a párttagságra, ha a kemmu- niiSitáiw többet fogliaT.koznak velük. Ha a pártszerveset szervezetileg. s nem utolsó sorban ideológiailag is megerősödik, sokkal könnyebben megbirkóznak feiladateikkal, hama­rabb elérik célkitűzéseiket, ’ hagy el­nyerjék az élüzem-címet. Csak így biztosíthatják üzemeikben a szi­lárd munkafegyelmet, #z önköltség- csökkentésit, a társadalmi 'tulajdon fokozottabb megbecsülését. FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL OC»(XXX)OOOCOOOOOOOOOCOOOOOOOC' äoooooocoooooocoooooooooooooooo bútort a n aki menyasszony, de Bárt­30000000000000000000000000000000 BALATONBÖGLAR IGAL Ha a múltban egy falu kereskedelmi életéről esett szó, az ember önkéntelenül is azokra a szatócsüzletekre gondolt, ahol rendszerint sö­tét, legnagyobbrészt a tisztasággal is hadilábon álló helyiségben, tervsze- rűtlenül, nagy összevisszaságban voltak az áruk felhalmozva. Valahogy így nézett ki a falusi kereskedelem, amely alól még a régi úgynevezett szövetkezeti boltok, a Hangya-üzletek sem voltak kivételek. Ma alapo­san megváltozott a kép. A falu áruellátását biztosító földművesszövet­kezeti boltok, szaküzletek, áruházak a legmesszebbmenő igényeket is ki­elégítik. I 3oocooooooocoooooooooooooooooooj| A község és a környék dolgozó pa­rasztjai szívesen vásárolnál-: a bala- .... +„„ tonboglári földművesszövetkezet 2. A »magyar tenger« pártján számú boltjában. E bolt jó munkája mószetszerű a vasai'iOKOZonség meg hozzájárult, hogy 40 fővel gyara- növekedett igénye. Megfordul itt az podott Bogláron a földművesszö- egész ország nepe. Hazank minden vetkezeti tagok száma részéből töltik itt nyári szabadsagu­kat a dolgozók ezrei. Üdülés közben be-be térnek a bálát onparti községek földművésszövetkezetd boltjaiba is. De nemcsak az üdülők áruellá­tása a hivatásunk — mondja Kovács Ferenc élvtára, a földművesszövet- rezet vas- és műszaki boltjának ve- ;etője. — Ki kell elégítenünk a já- •ás dolgozó parasztjainak mezőgaz- lasági gépszükségletét is. Ezért sorakoznak példás rendben i szőlőprések, darálók, répa- és izecskaváigók, avagy a tizedesmérle- :ek és takaréktűzhelyek és szinte valamennyi mezőgazdasági felszere- ési tárgy a boltban és a raktái'ak- Dan. Tekintélyes az üzlet forgalma. Kovács Ferenc elvtárs egy lengyel- óti dolgozó paraszttal tárgyal egy '.ukorieamorzsoló ügyében. Arról hí- •es az üzlet, hogy itt alig fogy ki ralamüyen áruféleség. Az úgyneve- ett hiánycikkeket jelentő árut Bu- Lapestről, Salgótarjánból vagy Bony- ládról is beszerzik a bolt dolgozói, lókat segít az áruellátás biztosításá- »an a mind szélesebb körben műkő- -ő földművesszövetkezeti kisegítő I izemághálózat. Messze van a Balatontól. Ennek a községnek nincs idegenforgalma, azaz csak nem volt, mert az igali földművesszövetkezet áruháza bizony még a szomszédos Tolna megyéből is ide csalogatja a vásárló közönsé­get. A napokban Nakról jöttek át Igalba egy tsz-menyasszohynak bú­tort vásárolni. Ha az ember belép a földműves* szövetkezet új áruházának ajtaján, olyan kép fogadja, hogy ez bármely nagyváros áruházának is becsületére válna. 614 négyzetméter helyet fog­lal el a régi 12 négyzetméternyi Hangya-bolt helyén a modem áru­ház. Az U-alakú üzlethelyiségben tágas tér áll a vásárlók rendelkezé­sére, hogy szemrevételezhessék azt, ami legjobban tetszik. Az üzlet hát­só része emeletes. Az emeleti rész­ben pompás látvány fogadja a vá­sárlót. A modern bútorok, kombi­nált- és hálószobaberendezések oly ügyesen vannak elhelyezve, hogy mindmegannyi egy-egy kis lakosz­tály látszatát kelti. Innen választott ói János gazda, a környék híres; ál- attenyésztője is. A tsz-ek és egyénileg gazdálkodó lolgozó parasztok mezőgazdasági kisgépszükségletét a legmesszebb­menőkig kielégíti a bútorosztály Hiatt lévő mezőgazdasági •k.isgép-rak- ár. Nem is raktár ez. hanem való­ságos gépkiállítás, ahol ki-ki azt vá- árolhat, amire szüksége van. Az 'igali Alkotmány TSZ a minap csiga- triőrt, Berta Lajos somogyiszili gazda fűkaszáló gépet vett. Varga Ferenc Tcrökkoppányból jött Igalba. mert hallotta, hogy szép és jó vetőgépek érkeztek. Meg is vásárolt egyet. Az­előtt az ilyen gépíéleségért be kel­lett utazni Kapósba és nem is egy­szer hiába. Most minden itt van helyben: Kalmárrosta, szeciskavágó, eke, borona, füllesztő, .kerékpár, ki­nek mire van szüksége. László István boltkezelő és mun­katársai dicséretére legyen mondva, a szocialista kereskedő becsületessé­gével és ügyességével foglalkoznak a vevőkkel. Ez a módszer eredményes is. Kaszás József elvtárs, a: Megyei Tanács igazgatási osztályának veze­tőié úgy véletlenül valami uzsonna- féléért ment be az áruházba. Meg­tetszett neki az 520—A típusú rá­dió. László elvtársik »meggyőzték« Kaszás elvtársat, hogy Igáiban vá­sárolja meg a készülékét. S Kaszás elvtárs rádióval tért haza Kaposvár­ra. Öröm nézni a példás tisztaságú boltot, a szépen elhelyezett másfél­millió forint értékű árukészletet és azt a zsibongó életet, amely a bolt­ban nap mint nap ismétlődik. Csak­nem ezer ember fordul meg naponta az igali áruházban. A napi bevétel 40—50 ezer forint. Olyan számok ezek, amelyek híven tükrözik dolgo­zó népünk növekvő életszínvonalát, K. S. al (^áklyaláng DCadarkírfűft Tllyés Gyula Fáklyaláng című drámája művészegyüttesek szá- JL mára ir igen nehéz próbatétel. Falusi színpadokon pedig a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A kadarkúti színjátszó-együttes mégis sikeresen megbirkózott vele és nagy sikerrel adta elő ezt a ne­héz drámát. I — A dolog úgy kezdődött — mesélte dr. Bállá Pál orvos, a darab rendezője és főszereplője —, hogy az ősz folyamán Budapesten meg­néztem a Fáklyalángot. A darab mondanivalója-ezen az előadáson any- nyira megragadott, hogy elhatároztam: Kadarkúton is megpróbálko­zunk vele. Hazafelé útaztamban már a vonaton gondolatban készen is voltam a szereposztással, minden szerephez kiválogattam a legmegfe­lelőbb jellemeket. Ez aránylag könnyű is volt, mert régi kadarkúti la­kos vagyok és ismerem az egész falut. Itthon aztán összehívtam a ter­vezett szereplőket, s nagy lelkesedéssel elhatároztuk, hogy jól meg­oldjuk ezt a feladatot... Ne, ne szóljon közbe, jól értette: azt hatá­roztuk el, hogy jól oldjuk meg az előadást. Es ez az elhatározás veze­tett bennünket az egész előkészületi idő alatt. Úgy gondolom, hogy ennél méltóbban nem is ünnepelhettük volna meg március 15-ét. Valóban, ennél méltóbb műre nehezen akadtak volna a kadar­kának. Illyés Gyula nagyszerű drámája a 48-as szabadságharc utolsó napjait örökíti meg és a dicső harc bukásának okaira derít fényt. A dráma középpontjában a bukás főoka áll: Görgey becsvágya, árulása és az, hogy a szabadságharc vezérkara nem támaszkodik egyöntetűen és szilárdan az elnyomott népre. , A z első felvonás az aradi vár kazamatájában játszódik és utolsó minisztertanácsot, örökíti men ahol sze.nvedéhtes 1 az utolsó minisztertanácsot örökíti meg, ahol szenvedélyes vita alakul ki arról, hogy ki legyen a magyar hadak fővezére: Görgey vagy Bem.. A miniszterek két pártra oszlanak. Az egyiknek fő szó­szólója Vukovics Sebő miniszter, akit Gárdonyi János tanító alakít mély átéléssel. Szava csupa tűz és kiválóan érzékelteti álláspontját: ellenzi Görgey főverzéségéi, de megbotránkozik azon, hogy a nép jogo­kat követel* magának és már Kossuth mellett is a szegényparasztsá­got képviselő Józsa Mihály áll csongorádi pajtásaival együtt. Gárdonyi János minden mozdulatán, kiváló arcjátékán a vita heve tükröződik. A másik álláspont képviselője a Csányi László minisztert alakító Vida Ferenc, aki szenvedélyesen kitart Görgey mellett. Molnár Lajos, Stad­ler József, Hánzli János és Hegedűs Imre ugyancsak jól játszottak a többi miniszterek szerepében, de játékukból néha hiányzott a belső tűz. A. vita akkor éri el tetőpontját, amikor Kossuth Lajos is jelen van, A minisztertanács úgy dönt, hogy Kossuth még beszél Görgey- vei s a végső döntést csak másnap hozzák meg. Az első felvonás második részében Kossuth Görgey fogadására ké­szül. Beront a színre Kossuthné, akit Mózer Gyuláné személyesít meg és menekülésre ösztönzi urát, mert félti Görgeytől, félti mindentől, még az üdítő víztől is, félve, hogy azt is megmérg.ezték. Mózer Gyu­láné játékának jellemzője a szenvedélyes féltés, az uráért aggódó asz- szony már hisztériába á,tmenő szenvedélyének mélyen átélt alakítása. Kossuth nehéz szerepét dr. Bállá Pál alakította. Játéka igen meg­fontolt, gondos, jól kidolgozott volt. A minisztertanácson szenvedé­lyes vitázó, feleségével való találkozásakor pedig gyengéd, de itt is a haza sorsáért aggódó férj volt. A Józsa Mihály ajtónálló szerepét játszó Halászi János a nép igaz képviselőjének bizonyult. Híven tolmácsolta az egész magyar szert génység önzetlen, de a jogaiért harcoló bátor magatartását és ragasz­kodását »Kossuth apánk«-hoz. ö és csongorádi pajtásai éppen azért szegődtek Kossuth mellé, hogy vigyázzanak rá, nehogy Görgey és a köréje csoportosult belső ellenség elpusztítsa a magyar nép vezérét. S amikor Kossuthné könyörög urának, nehogy igyák a vízből, mert hátha megmérgezték, Józsa Mihály egy hajtásra kiissza a vizét, csak utána ad Kossuthnak is belőle. Halászi János mindezt hite lesen,*iga­zán, egyszerűen, de éppen ezért nagyon élethűen megjátszotta. A második felvonás a dráma legnehezebb része: Hossuth és Görgey szócsatáját tartalmazza. Ez a rész könnyein unalmas­sá. szárazzá válhat nehézsége és viszonylagos cselekmén ytelenséga, változatlansó,ga miatt, ha a szereplők nem összpontosítják fsriinden ké­pességüket, színjátszói rutinjukat, a kadarkútiak: dr. Bállá Pál és a Görgeyt játszó Szőke István sikeresen megoldották ezt. a szereplők számára is fárasztó felvonást. Kossuth Lajos itt bontja ki igézán ékes­szólását, mellyel még Görgeyt is megingatja. Ha kell, cse-ridesszavú rábeszélő, ha kell tüzesvérű szónok, Bállá Pál mindezt kiválóim tolmá­csolta, mégis akkor volt a legjobb, amikor Görgey távozta i itán ön­magával beszélget, saját magát győzi meg a helyes magatart ásról, ar­ról a helyes álláspontról, amit. Kossuthnak képviselnie kell: <élnie kell, nem lehet öngyilkos, meri a magyar népnek még szüksége van Kos­suthra. Szőke István Görgey-alakítása szintén jó volt: egész magatar­tása, szemének és arcának minden mozdulata hű jellemzője. r> olt Gör­gey típusának. A harmadik felvonás már 1880-ban játszódik Turinban. K ossuth már őszhajú, reszketőkezű öregember, s szegénységében emléki rátáit diktálja Ihász Dánielnek (Bóna Imre alakítása), s vele beszélget a* ha­zai eseményekről. Közben megjelenik Józsa Mihály, aki a maysyar szegénység üdvözletét és üzenetét hozza Kossuthnak. Józsa és Kossu th nem ismerik meg egymást, s Józsa szabadon elmondja a hazai álla­potokat és a nép forró szeretet ét Kossuth iránt. Kossuth ekkor döbben rá igazán, hogy a nép. a zsellérsoriak azok. akikre minden szabadság- harcban támaszkodni kell. ekkor ismeri fel a nép erejét, aki tisztán, mint a szabadság harcosát őrizte meg több mint harminc év távlatából is Kossuth alakját, s nevének minden említésére kalapot emel. Bállá. Pál ebben a felvonásban is kiválóan alakítja a reszkető- kezv Kossuthot és mélységesen átélt, a száműzetésben is a haza sor­sáért rajongó igazi öregember alakja méltán csalt néha könnyet is a nézők szemébe, különösen akkor, amidőn egymásra ismer a két öreg: Kossuth és Józsa Mihály. Az ő boldog összeölelkezésük a haza ve­zére és a nép egymásra, találását ielképezi. Halászi János játéka eb­ben. a felvonásban érte el tetőpont'át, nyugodt tempójú, ízes magyar­sággal mondott beszédével, a közönség osztatlan elismerését vívta ki. * * At A Fáklyalángot a kultúrházat zsúfolásig megtöltő közönség nagy Pált, mondaná el, hogy miben látia a hatalmas siker titkát. Dr. Bállá Pál a következőket, mondta: — Hogy mi a siker titka? A jó drámán kívül azt hiszem az. hogy minden szereplő tökéletesen megértette szerepét, beleélte magát a játékba és nem utolsósorban a percnyi pontosság, a szilárd, önkéntes vasfegyelem a próbákon. Volt például olyan szereplő is, akit az egyik próbán tizenhatszor vissza- küldtem a jelenetet megismételni. S ez a szereplő mind a tizenhatszor minden zokszó nélkül teljesítette utasításaimat. Hát ez a siker titka. Mi ehhez még hozzátesszük: a szereplők gondos kiválogatása, dr. Bállá Pál nagy hozzáértése és határtalan lelkesedése is nem kevésbé járult hozzá a méltán megérdemelt nagy sikerhez. És még egyet: a da­rabot értelmiségiek (orvos, tanító, tanár), munkások és parasztok ját­szották közösen, eggyéforrva. Ez a tény-mai életünk nagyszerűségének bizonyítéka, a falu múltban egymástól elzárt osztályainak és rétegei­nek egymásra találását jelenti, A siker mellett ez is nagyjelentőségűvé emeli a kadarkúti előadást., ! VÁRKONYI IMRE. V.L___________________________________________J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents