Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-19 / 66. szám
Uj *ú VILÁG PROLET AKJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap M indem erőt békénk, szabadságunk, függetlenségünk megvédésére! Vesszenek az imperiaiisía háborús gyújtogatok! A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 66. szám. AHA 50 FILLER Szombat, 1955. március 19AKIK A FELEMELKEDÉS ÚTJÁT VÁLASZTOTTÁK Gyorsítsuk meg a tavaszi búzavetümagcserét! Rohamosan közeledik az idő, amikor teljes erővel neki lehet látni a tavaszi szántás-vetésnek. Ennek ellenére megyénkben nem h-aiad kielégítő módon a tavaszi 'búzavetőmagcsere, pedig mihelyt megszikkadnak a földek, a tsz-ek, az egyénileg dolgozó parasztok első legfontosabb teendője a tavaszi búza elvetése lesz. A csurgói járásban a csérévé tőmagnak még a felét sem osztották ki. De a többi járás is súlyosan lemaradt. Országos viszonylatban 80 százalékos teljesítéssel a nyolcadik helyen állunk a vetőmagcserében. Baranya megye több mint 90 százalékos tervteljesítésével az első helyre került. A tavaszi búzavetőmagcserében a járások sorrendje a következő: Járás: Százalék 1. siófoki 89,3 2. tabi 86,7 3. kaposvári 86,4 4. nagyatádi 80,2 5. barcsi 78,— 6. marcali ,74,6 7. fonyódi 70,7 8. csurgói 49.6 Hogy állnak gépállomásaink a szerződéskötéssel? Megyénk gépállomásai közül március 15-ig mindössze 3 gépállomás teljesítette szerződéskötési tervét. A Karádi, a Tabi, a Marcali Gépállomás Vezetői és dolgozói lelkesen küzdöttek szerződéskötési tervük teljesítéséért. Legnagyobb a lemaradás a Segesdi, a Kaposvári és a Nagybajomi Gépállomáson, ahol alig 50 százalékon felül teljesítették szerződéskötési tervüket. Mire várnak e gépállomások vezetői? Csakhamar megkezdődnek a tavaszi munkák, akkor akarnak szerződést köttetni a dolgozó parasztokkal? Sürgősen számolják fel ezt a ráérős hangulatot, mert ha most nem biztosítják a területet a traktoristáknak, akkor nyáron nem tudnak dolgozni, tervüket nem tudják teljesíteni. Teljes készültségben a fonói traktorosok A Fonói Gépállomás traktoristái kivonultak erő- és munkagépeikkel a földekre. Nagy izgalommal várják azt a pillanatot, amikor megindulhatnak gépeikkel, s barázdát hasíthatnak a termelőszövetkezetek tábláin, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein. Már a szerelő-műhelyeket is kivontatták a ■brigád-központokba. A nagyberki brigádközpont elsőrendű hegesztőfelszerelést kapott, ez lehetővé teszi majd a gyors javításokat, olyanokat is, amelyeket ezelőtt csak a központi műhelyben tudtak elvégezni. így a géphibából eredő kieséseket a legminimálisabbra csökkentik. Minden traktoros kész ütemtervvel hagyta el a gépállomás központját: mindannyian tudják, hogy milyen területen dolgoznak, mikor milyen munkát kell végezni. A brigádok területét szerződésben biztosították. A BARCSI JÁRÁSBAN EGYRE TÖBBEN LÉPNEK BE A TSZ-BE A luílaiak dolgozó népünk jobb ellátásáért Szinte napok alatt akadt gazdája Lullán a 2t mázsa tavaszi búzavetőmagnak, amelyet jól előkészített talajba akarnak elvetni a község dolgozó parasztjai, hogy népünk asztalára nagyobb darab és fehérebb kenyér kerüljön. 18 holdon termelnek tavaszi búzát a község határában az idén. Báránj István dolgozó parasztnak megvan ugyan a kellc gabonavetése, de ezt keveselli, ezért még vet fé. hold tavaszi búzát is. Tóth István 14 holdas gazdának már nem jutott vetőmag az állami készletből, mivel azonban tavaly is termelt tavaszi búzát így megvan a 600 négyszögölnyi terület bevetéséhez szükséges vetőmagja. Szívesen szerződtek dohány- és cukorrépatermelésre is Lullán. Tavaly 19 gazda termelt dohányl 13 holdon, amiből szép jövedelmet kaptak. Ezérl ebben az évben az Uj Élet TSZ és 36 dolgozó paraszt 27 hold dohány termelésére szerződött le Pápes István tanácstag és Ilon Jenő párosverseny- re keltek egymással: 13 mázsás holdankénti dohánytermést akarnak elérni. Cukorrépát tavalj termeltek először a lullai határban, sikerrel. Aj idén aztán 1000 négyszögöllel nagyobb területrí szerződtek, mint amennyi a község vetéstervéber szerepel. Csiszér Ferenc és Földesi Konrád voltai a cukorrépatermelés meghonosítói a községben, : ők az idén is elsőkként kötöttek szerződést. Példájuk nyomán Herencsár János, Gősi József és1 még többen mások is szerződtek cukorrépatermelésre. MUNKÁBAN a nágocsi ÁLLATTENYÉSZTÉSI SZAKKÖR Múlt hónap 20-án alakult meg Nágocson me ; gyénk első állattenyésztési szakköre. Alig egy hó- : napos működésük alatt máris szép eredményeke l értek el a szakkör tagjai. A községet felosztottál 5 négy körzetre, mindegyik körzetért egy-egy jó ál- » lattenyésztö gazda a felelős. Ezek máris megkezd■ ték a körzetükhöz tartozó gazdáknál az állató! ■ összeírását, azt, hegy az állatok milyen fajták : törzskönyvezésre aíkalmasak-e és ha nem, ki akar : ják-e cserélni fajállatokra, összeírták azt is, hogj j ki mennyi magyar sárga naposcsibét akar vásá • rolni, mivel a falu baromfiállományát kicserélil ■ magyar sárga fajtára és már meg is rendelték i • csirkéket a keltetőállomáson. Intézkedéseket tettel ■ a sertés- és szarvasmarhaállomány kicserélésére is : A gazdák nagy érdeklődéssel figyelik a szakkö: : munkáját és szinte napról napra szaporodik a ta 5 gok száma. A barcsi járás tsz-einek jó példája és a felvilágosító szó nyomán napról napra növekszik a termelőszövetkezeti tagok száma. István- diban a Petőfi TSZ-be 21 tag kérte felvételét és a községben 8—10 család új tsz-t is akar alakítani. Óaranyban mindhárom tsz-be, a Petőfibe, az Árpádba és a Győzelembe több új tag kérte felvételét. 16 taggal szaporodott a három tsz tagjainak száma. A tótújfalui Határőr TSZ-be is három dolgozó paraszt kérte felvételét. A járás tsz-ei örömmel fogadják azokat a tsz-tagokat, akik 53-ban kiléptek és kérik visszavételüket. A járás kommunistái most azért küzdenek, hogy április 4-ét, hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját új tsz-ek megalakításával köszöntsék. A tsz-tagok növekvő jóléte Andocson is új tagokat hódit a közösbe Egy évvel ezelőtt még csak terv volt a sertésfiaztató a gombatenyészet, a halastó, a cementcserépkészítés, Ma már államunk segítségével mindez valósággá vált az andccsi Sztálin TSZ-ben. Felépült a 20 férőhelyes sertésfiaztató, villany nyomja a vizet a vízvezetékekbe, villany hajtja a szecskavágót, darálót. A 600 négyzetméter gomba- tenyészet 120 000 forint jövedelmei biztosít, a halastóból 5 mázsa ivadék jutott eladásra, 40 hízó gömbölyödik a szerződéses szállításra. Mindez jólétet, soha nem remélt jövedelmet jelent a tsz tagjainak. S a tsz nem zárkózik el az egyénileg dolgozó parasztoktól, hanem egy farsangi ünnepséget rendezett, ahova meghívott vagy 80 dolgozó parasztot. Azóta hét taggal szaporodott a Sztálin TSZ tagsága. Most azt tartják a Sztálin TSZ tagjai, hogy az egész faluval megismertetik eredményeiket, hogy minél több egyéni gazda közibük álljon. Ezért hívtak meg több egyéni gazdát a legutóbbi párttaggyűlésre is. A Haris- és Szakál-család tagjait visszahúzza szívük a szorosadi szövetkezetbe Mégis csak jobb lesz a közösben, mint újra egyénileg dolgozni — ez a tudat erősödött meg Szakái István elvtársban és Haris Józsefben, akik tavaly ősszel kiléptek a szorosadi Uj Életből. Látják, hogy szépen építkezik a szövetkezet, s jól felkészültek a tagok a tavaszi munkára: ezért hát visszavágynak -mindketten családostól a közösbe. Am a tsz-tagok nem hív iák őket, pedig tavaly is mindegyikük több mint 300 munkaegységet teljesített. Nem volt mást tenniük, csütörtökön begyalogoltak Tabra, hogy tanácsot kérjenek a járás vezetőitől. — Mondják el őszintén a szö- veiíkezetbeliefcnek, hogy az ősszel el ham árkod ták a dolgot, s ígérjék meg, hogy a jövőben is becsülettel dolgoznak és kérjék felvételüket — hangzott a helyes útmutatás. Még aznap este megígérték Knébel és Ürge e'vtársak — akik a szövetkezet tagjai —, hogy a legközelebbi közgyűlésen szót emelnek Harisék és Szakái elvtársék visszavétele dolgában. Türelmetlenül várja mindkét család ezt a közgyűlést, mert amint kinyílik az idő, már a közösben akarnak munkához látni. A TERMELŐSZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁSRÓL 1 írta: Losonczi Pál, a Szocialista Munka Hőse, a barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke Az utóbbi időben országszerte, így megyénkben is mind több szó esik a termelőszövetkezeti gazdálkodásról. Számos egyéni gazda van, aki látja a termelőszövetkezet eredményeit, de még várakozó álláspontot foglal el a belépést illetően. Vannak, akiket a környékükön, vagy éppen a falujukban működő gyengébb szövetkezet eredményei tartanak vissza a belépéstől s ezért azt mondják: »jó a szövetkezeti gazdálkodás elvben, de a gyakorlatban igen nehéz, vagy egyáltalán nem is lehet megvalósítani«. Persze ezek nem látják, hogy a mi megyénkben is szép számmal vannak jól működő termelőszövetkezetek, melyek magasabb termés- eredményeik folytán jóval magasabb jövedelmet tudnak biztosítani tagjaiknak, mint az egyeni kis- parcellás gazdaságok. Az a hiba, hogy ezeknek a szövetkezeteknek az eredményeit, az eredmények elérésének módját nem ismertetjük kellően. Keveset beszélünk arról, hogyan kell a közös munkál helyesen megszervezni, a jövedelmet igazságosan elosztani. Nem vitatjuk meg eléggé mindazokat a kérdéseket, amelyek előbbre viszik, vagy éppen hátráltatják a. szövetkezet eredményes munkáját. Sokan csodának tartják, hogy vannak jó szövetkezetek: különleges adottságokról, valami másfajta emerekről beszélnek ilyenkor. Elmondják azt is, hogy az ő falujukban nem lehet jó szövetkezetét létrehozni, mert ott nincs egyetértés és a sok megnemértés- nek csak a kárát látnák, ha szövetkezetbe tömörülnének. Már régóta foglalkoztatott az a gondolat, hogyan tudnék segíteni a. már meglévő termelőszövetkezeteknek, hogy eredményesebb munkát végezzenek és végezhessenek majd akkor, amikor már területük többezer holdat tesz ki. Végül is arra az elhatározásra jutottam, hogy mint megyénk egyik legöregebb tsz-ének hetedik éves elnöke, a Somogyi Néplap hasábjain fejtem ki álláspontomat és mondom el tapasztalataimat, amelyek szövetkezetünkben jól beváltak. Persze szívesen venném, ha vita bontakozna ki írásom nyomán és elmondanák mások is a szövetkezeti gazdálkodásban szerzett tapasztalataikat. JPzekben a napokban van tíz éve, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiadta az emlékezetes 600-as rendeletét a földreformról. E rendelet folytán jutottak ősi jussukhoz, a földhöz az addig nincstelen földmunkások, volt gazdasági cselédek — a törpebirtokosok, szegényparasztok pedig az addig meglévő párholdas földjüket egészítették ki. Uj honfoglalás volt ez az esemény, mert végre birtokába vette az országnak a földjét az addig kisemmizett »hárommillió koldus«. Somogybán is több mint ötvenezren kaptak a földreform során földet. Azt már sokszor elmondták eddig, hogy milyen szorgalommal és élniakarással, sokszor vetőmag és igaerő hiányában, a legnagyobb erőfeszítések árán látott hozzá a falu dolgozó népe a mezőgazdasági termelés beindításához, az ország lakosságának élelmiszerekkel való ellátásához. Szorgalmas parasztságunk munkája folytán, alig pár év kellett csak hozzá, hogy a fasiszták által kirabolt mezőgazdaságunk nagyjából helyrejöjjön. Azért mondom, hogy nagyjából, mert 1948 aratása előtt még komoly kenyérprobléma volt falun is. Legtöbb faluban nem lehetett kenyeret kapni, és ami volt, annak is a minősége rossz volt. Ez nem a rossz termésnek volt a következménye, hanem nagyrészt annak, hogy az állam nem rendelkezett olyan készletekkel, amelyekkel az ellátatlan lakosságot ki tudta volna elégíteni. Egyes spekulánsok, akik a háború és az azt követő konjunkturális időkben összeszedték magukat, nagyobb meny- nyiségű élelmiszert halmoztak fel', hogy zl ''art keltsenek a lakosság ellátásában. Azt hiszem, sokan emlékeznek arra is, hogyan lepték el a városokat a kupecek és pár év leforgása alatt milyen hatalmas vagyonra tettek szert egyesek. Ugyanígy a falu kulákjai is sokkal előbb lábraálltak, mint a dolgozó parasztság zöme, nem is beszélve az újonnan földhöz jut- tatottakról, akiket habár az állam különböző módon segített (vetőmag, szántás-kölcsön, a juttatott föld és a felszerelés törlesztésének felfüggesztése), mégis nagyon sok esetben kénytelenek voltak a kulákokhoz fordulni különböző segítségért. Ha a fordulat éve be nem következik, amikoris a munkásosztály vette kezébe szilárdan az államhatalmat, akkor már újra lennének földbirtokosok és természetesen cselédek is. Nemcsak az újgazdák jutottak volna újra cselédsorba, hanem nagyon sok régi kis- és középparaszt is. Ebben sokan -»*• különösen az új gazdák közül — vitába szálltak velem, de én azt hiszem, hogy a régi dolgozó parasztok emlékeznek a harmincas évekre, amikor évente ezerszámra árverezték el a kis- és középparasztok vagyonát és egyik napról a másikra váltak nincstelenekké a kisebb birtokosok. Ez így van még ma is a kapitalista országokban, ahol az állam nem a dolgozók érdekeit védi, hanem a kizsákmányolókét. Márpedig a mi állam- hatalmunk, mely a munkások és dolgozó parasztok szövetségére épült fel, célul tűzte ki, hogy megszünteti a kizsákmányolást nemcsak a városban, hanem a falun is. Olyan mezőgazdasági termelési formát kellett keresni, mely biztosítja a mezőgazdaság elmaradottságának a felszámolásáig a falu jólétének növekedését, a dolgozó parasztság nyugodt és biztos megélhetését. Jobbén példát mutatott nekünk a Szovjetunió parasztsága, mely már az Októberi Forradalomtól kezdődően, de döntően az 1929-es évben lépett a felemelkedéshez vezető kolhoz rendszer útjára. De hivatkozhat nánk itt magyar példákra is Hamburger Jenő a Proletár 192C szeptember 16-i számában a kö vetkezőket írja a Tanácsköztársa ság Somogy megyéjéről: »A dik tatúra egyik legerősebb, legkemé nyebb vármegyéje Somogy. Ipar munkássága nem nagy, de a leg lendületesebb, legnagyobb tömegi harcos földmunkássága van. Má a Károlyi-időkben elzavarják a fő ispánt és a direktórium veszi ke zébe az egész vármegyét. Néháni ember, alig tizenöt, pár hét alat szocializálja az egész vármegye nagybirtokait, nemcsak jogilag nemcsak névlegesen, hanem tény legesen a proletariátus köztulaj donába veszi a termelőszövetke zeteket, a diktatúra alatt kímélet lenül elzavarja a földbirtokoso kát... « Százharmincöt termelő szövetkezet 160 ezer kh-on mű ködött már akkor megyénkben aminek minden termése az ot dolgozók tulajdonát képezte. Mivel megyénkben, mint a dik tatúra egyik legöregebb várme gyéjében a Tanácsköztársaság bu kása után legnagyobb volt a tér ror, lehet, hogy talán ezért indul meg nálunk lassabban a több megyéhez viszonyítva a termelő szövetkezetek fejlesztése 1948-bai Rákosi Mátyás elvtárs kecskémét beszéde után. De már így is az el ső gazdasági év végére 1949-bei tizenhét termelőszövetkezet mű ködött megyénkben és ezek kö zött volt a mi szövetkezetünk, < barcsi Vörös Csillag is, mely 194> őszén kilenc családdal 130 kh-ot alakult. (Folytatjuk.)
