Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-18 / 65. szám

Éljen a magyar dolgozó nép építő és harci szövetsége, a Hazafias Népfront! Dulles ismét nyilatkozott Dulles amerikai külügyminiszter a keddi sajtóértekezleten a többi között nyilatkozott a tajvani kér­déssel és a kínai partmenti szigetek (Kimoj és Macu) «-védelmével« kap­csolatban is. Hangsúlyozta: egyetért Eden angol külügyminiszternek az­zal a felfogásával, hogy mind a Kí­nai Népköztársaság, mind pedig a csangkajsekisták csapatai »mondja­nak le az erőszakos eszközök alkal­mazásáról«. Dulles azonban, csatlakozva az angol külügyminiszter álláspontjá­hoz, valójában álcázni igyekszik az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztár­saság éUeni agresszív eljárását. Nyilatkozata arról tanúskodik, hogy nem adta fel a 'kínai nép törvényes jogainak csorbítására irányuló állás­pontját. Kimojról és Macuról szólva ismét azt hangsúlyozta: »az Egyesült Álla­mok akkor lép közbe, ha Eisenho­wer elnök megítélése szerint a part­menti szigetek elleni támadás a Formoza elleni támadás első szaka­szának tekintendő«. Dulles a továbbiakban ismét fe­nyegetőzött az atomfegyverek al­kalmazásával. Kijelentette: »az Egyesült Államok taktikai atomfegyvereket alkalmaz­na, ha bárhol a világon nagyobb konfliktusba sodródnék«. Kijelentését azzal a cinikus meg­jegyzéssel toldotta meg, hogy a tak­tikai atomfegyverek »humámusab- bak«, mint a második világháború 'tömegbombázásai. reiu rendelet íli a Németországgá való hadiállapot megszlintelése tárgyában Magyarországot a hitleri Német­ország — a magyarországi fasiszták segítségével — megfosztotta politikai és gazdasági függetlenségétől, csat­lósává tette, majd agresszív módon katonailag is megszállta és teljesen leigázta. Magyarországot a hitleri iga alól a Szovjetunió szabadította fel olyan véráldozatokkal, amelyek a fasiszta Németország elleni szövetség tag­jai által viselt terhek között a leg­súlyosabbak voltak. A felszabadított Magyarország szu­verén állami létének első képviselő­je, az Ideiglenes Nemzetgyűlés fel­szólította a magyar népet arra, hogy fegyverét a német elnyomók ellen fordítsa, majd jóváhagyólag tudomá­sul vette és törvénybe iktatta az ideiglenes nemzeti kormánynak azt az intézkedését, hogy Németország­nak 19-15. január 20-án hadat üzent. A fasiszta Németország összeomlá­sa óta közei tíz év telt el. A Potsdamban 1945. évben létre­jött négyhatalmi megállapodás cél­kitűzése és a Szovjetunió állandó tö­rekvése ellenére azonban mindeddig nem sikerült helyreállítani Németor­szág egységét és létrehozni a német békeszerződést. A nyugati hatalmak­nak Nyugat-Németország felfegyver­Magyarországnak, amely a hitleri agresszió következtében rendkívül súlyos károkat és veszteségeket szen­vedett, létérdeke a német militariz- mus feltámasztásának megakadályo­zása és az egységes Németországnak, mint békeszerető és demokratikus ál­lamnak, a nemzetek közösségébe való belépése. Magyarország politikai, kulturális és gazdasági téren baráti és gyümölcsöző kapcsolatokat terem­tett a Német Demokratikus Köztár­sasággal, azokat továbbfejleszteni szándékozik és érdekében állana ilyen kapcsolat megteremtése és szo­rosabbá fűzése az egész német nép­pel. Avégből, hogy e célkitűzés meg­valósítását a Magyarország és Né­metország között fennálló hadiálla­pot ne akadályozza, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli: 1. paragrafus: A jelen törvényerejű rendelet ere­jénél fogva a Magyar Népköztársa­ság és Németország között fennálló hadiállapot megszűnik; a hadiállapot megszűnése folytán közöttük helyre­áll a békés viszony. 2. paragrafus: A hadiállapot megszűnése nem érinti Németország nemzetközi köte­lezettségeit és nem változtat a Ma­zésére és agresszív katonai tömbök- gyar Népköztársaságnak a Német­be való felvételére irányuló törek- országra vonatkozó négyhatalmi vései Németország kettészakítottsá- nemzetközi megállapodásokban roeg­gának állandósítását célozzák. szabott jogain és kötelezettségein. 3. paragrafus: A jelen törvényerejű rendelet ki­hirdetésének napján lép életbe. Dobi István s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Darabos Iván s k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. HAZÁNK VÉDELMÉRE! Somogybán is megalakult a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség A Kaposvári Textilművek kultúrszékházában rendőrtisztek, ka­tonatisztek, munkásfiatalok, értelmiségi ifjak, férfiak és nők gyűltek egybe tanácskozásra. Feldíszített teremben díszes felirat köszöntötte a belépőt: »Az MÖHSZ-nek dolgozó népünk legszélesebb tömegét kell mozgósítani hazánk védelmére!« Ez a jelmondat megadta a tanácsko­zás résztvevőinek az összejövetel célkitűzését is. Ezen az értekezleten alakult meg megyénkben is az első magyar honvédelmi szövetség. A Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Repülő Szö­vetség kibővített megyei választmánya gyűlt egybe, hogy megtárgyalja a két szerv egyesülése folytán létrejött MÖHSZ soronkövetkező fel­adatait. Márton János elvtárs az MSZHSZ, Horváth Vince elvtárs pe­dig az MRSZ munkáját taglalta. Mindkét beszámoló megmutatta a szövetségek eddig élért eredményeit, de bátran rámutatott a .hiányos­ságokra is. Majd megválasztották gz MÖHSZ ideiglenes vezetőségét. Elnök Márton János elvtárs, instruktor Riegler Mihály százados elv­társ lett. A szabadságharcos mozgalom és az MRSZ legjobb aktívái kaptak funkciót a szövetségiben. Márton János elvtárs ismertette az MÖHSZ célkitűzéseit. Me­gyénkben is szélesebb alapokra helyezzük a honvédelemre való felké­szülést, megsokszorozzuk és megacélozzuk a szövetség erejét szabad­ságunk, függetlenségünk megvédéséért és a békéért vívott harcban. Az új, egyesített szövetségben nagy lehetőség nyílik az eredményesebb politikai kiképzésre és tágabb teret kapnak a honvédelmi sportágak: a motorsport, az ejtőernyős-ugrás, a vitorlázó repülés. A beszámolót élénk vita követte, ami arra mutatott, hogy az MÖHSZ az egyesítés révén igen megerősödött. Az új, szövetség ered­ményesen fog dolgozni, mozgósítani tudja megyénkben a dolgozókat a sportra, s ha kell, hazánk védelmére is. '00OGOO0OO0OO0GOOGOOOOOOOO0GOGOOOOOOOOOOOO0OG0OOC. ©OOQ0QOOOOOOOOO0OGOOOÖOO0OOOOOQOQOOQÖOGOOOOOOOOOOOOO0GOQ OOGOOOOOOOGOOOOOOGOC Eisenhower sajtóértekezlete Hírügynökségi jelentések szerint Eisenhower a tudósítók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy hadmű­veletek megindulása esetén az Egye­sült Államok katonai célpontok el­len taktikai atomfegyvert alkalmaz. Az Egyesült Államok elnöke kijelentette, nem lát indokot arra. hogy az atomfegyvert ne használják. Sajtókörökben felhívják a figyel­met arra, hogy az Egyesült Államok elnökének ez a nyilatkozata olyan időpontban történt, amikor az ENSZ leszerelési albizottságában London­ban folynak a tárgyalások. A lon- : doni tárgyalások résztvevődnek az a feladata, hogy új erőfeszítéseket te­gyenek a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése, valamint az atom­fegyver és más tömegpusztító fegy­verfajták eltiltása kérdésében kö­tendő megegyezés elérésére. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * Legfontosabb feladatunk a falusi pártmunka megjavítása, a termelőszövetkezetek fejlesztése Elmondta: Nemes János elvtárs, a fonyódi járási pártbizottság első titkára A Központú Vezetőség márciusi 'ha­tározatát járásúink mindén pártszer­vezetében megvitatták a kommunis­ták. Elvtársiaiink egyöntetű helyeslés­sel fogadták ta haifározaltot, elmond­ták, hogy egységesein készek síkra- 'szállni amniafc végrehajtásáért. A megyei kommunista aktívaülés utóin mi is összehívtuk járásunk legaktívabb kommiuinisitáliit, ahol arról tanácskoztunk, miiyen feliadátckait szaibott meg számiunkra a Központi Vezetőség határozata és hogy milyen ígéreteit tettünk mi a kommunista aktíváin Rákosi Mátyás elvtársinak. Aktívaülésünkön ia fiafiuisi pártpe/itá- fcaii munka megjavításáról, a terme­lőszövetkezeteik fejlesztéséről beszél­tünk ílegtöbbet. A Központi! Vezető­ség korábbi határozata e téren már megszabta felad atumlkat, elsőseiben azt, hogy falusi pártszervezeteinket, külö­nösen a szocialista szektorok pártszervezetét, harcos, elvhű elvtársakkal erősítsük meg. Ugyaniakkor a falu élén aktív politic kai erő legyen, amely képes arra, hogy a falu poOiitíkai életét irányít­sa. Ezért a Nagyberekd Áltatná Gaz­daságban, Fonyód, Balaitcmibogiér, Bafiiatanielle és Lengyeltóti községek­ben községi pártbizottságot, Buzsá- ken, Somogyvánon, hátrányban étí Balatonszemtgyörgyön pedig községi pántvezetőséget hozunk 'tétire. 'E mun­kánkkal egyidiőben áfflaindó felada­tunknak tartjuk' pártszervezeteink erősítését létszámban is, azzal, hegy a becsületes munkásokat, dolgozó parasztokat felvesszük a párt sorai­ba. Tudjuk azt is, hogy az ©lőttünk álló feladatok ef.imélefáüeg képzett eCvtár- sakat kívánnak meg. Ezért járásunkban nagy gondot fordí­tunk a pártoktatásra, erre különben figyelmeztet bennün­ket a KV határozatta is, hisz a jobb­oldali elhajlás egyik gyökere elvtár- saink érméiét! képzettségének hiá­nya, hiányos marxista—feminista is­merete. Az a célunk, hogy mindern párttagunk szilárdan álljon a párt politikája melllett és teljes erejével, tudásával küzdjön a párt helyes po­litikájának megvalósításáért. üVpásilk fontos feladatunk a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztése. Mi magunkra nézve is találónak éreztük Rákosi eivtárs bírálatát, 'ami­kor arról beszélt, hogy megyénk ter- melőszövetkezelfcefi az országos átlag­nál kevesebb földet műveinek. Fo­kozottan áffi ez a iemyodi járásra, ‘ amely még a megyei átlagot sem éri I didijük meg. el. Meg kell mondanunk, hogy meg­lévő tetrimelőszövetkezetieink — 'bár a taglók életmódja ma már a legtöbb tsz-bem jobb, mint az egyémaleg dol­gozó parasztoké — az utóbbi időben számszerűleg mégsem fejlloditek. Já­rási bizottságunk, pártszervezeteimlk, tanácsaink nem sok gondot fordítot­tak a tsz-ek számszerű fejlesztésére. Éppen ezért most a határozat meg­jelenése után fokozott feladat hárul ránk járásunk szövetkezeti mozgal­mának kiszélesítésében. Erre minden tehetőségünk meg is van, hisz kommunistáink felvilágosító sza­va és példamutatása nyomán egyre több dolgozó paraszt fog­lalkozik a tsz-aiakítás vagy a meglevőkbe való belépés gondo­latával. Gyuigyon, Vömön legjobb a hangulat, s itt szeretnénk hamarosan termelő­szövetkezetet afejkítiani. Népnevelő­ink ismertetik a dolgozó parasztok­kal: a teirmeC őszövet kezetek eredmé­nyeit, meggyőzik őket a szövetkezeti út heCyességóről. Úgy áls ellő kívánjuk segíteni a tsz- moagakxm fejlődését, hogy tapasztalt pártmiunfcásdkat, akik annakidején a termeüőszövétikezeitekfoőíi jöttek el párt-. és itamácsá funkcióba, a iterme- lőszövetkezelti tagok hívására vissza­engedjük tsz-ükbe. Vaiikó elvtórs, a járási tanács tsz-szervezője, Vimcze elvtárs, szintén a tanács dolgozója az öreglaki Ifjú Gárda TSZ-lbe mentek vissza. Apáti elvtárs, Lengyeltóti község aigronómusa a Táncsics TSZ elnöke lett. Szöllősgyörököin Darh- baii Ferenc agremómus elvtárs ferősé­gével együtt belépett a tsz-be. Ta- Mácseiniöfceimk közül Varga edvtárs üiátrányá vb-ebnök lépett be a .terme­lőszövetkezetbe, akiit egybem elnö­küknek is megválasztottak a tagok, s így most a ísz-bem hasznosítja ta­pasztalatait. A Központi Vezetőség határozata énteiImiében szigorúan megköveteljük az álla­mi fegyelem betartását. Azt akarjuk, hogy járásunk ismét az első helyet szerezze meg mind a be­gyűjtésiben, mind az adófizetési terv teljesítésében. Különösen az adófize­tést kell megjavítani járásunkban, mert elég súlyos a lemaradás. Járásunk konnmiumisitáiinák kemény munkát keíl végezniük, mert az eredmények nem hul’anak az ötünk­be. Járási bizottságunk mindieni se­gítséget megad a pártszervezeteknek, hogy a ránkváiró feladatokat sikerrel Az ul’olscréjszaka Irta: Berky Éva III. A mikor újra belép, már moso- lyog, maga előtt engedi Mis­ka bácsit, aki négy tányérral meg­rakott tálcát cipel, — Mi ez? — kérdi felcsillanó szemmel, amikor a babfőzeléken pi­rított májat lát. — Miska bácsi! Honnan szerezte? — kérdi gyana­kodva. Miska bácsi a kórház öreg portá­sa. A kórház önellátásra, rendezke­dett be. A járóbetegek, akik nem tudnak hazajutni a körülzárt vá­rosból, kórtermi takarítókká, kony­haszemélyzetté s beszerzőkké léptek elő. A frissen sérült lovakat s egyéb ehető állatokat a beszerző osztag szállítja a konyhára és ennek élén Miska bácsi áll. Zsírra, lisztre is szert tettek, még egy teljes hétre elegendő tartalékuk is van. Miska bácsi rendkívül ügyes vezető, mű­ködése történetében még nem volt példa, hogy üres kézzel jött volna haza. Szereti a veszélyes vállalko­zásokat, ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy különösen a né­metektől szeret »beszerezni«. Műkö­dését a legjobb indulattal sem le­hetne »tervszerűnek« nevezni. Elő­fordult, hogy olajon pirított grízzel szolgált vacsorára,. de utána pezsgőt kaptak a betegek. Most személyesen hozza a vacso­rát, mert olyan szédületes beszerzési sikerrel járt, amivel feltétlenül el kell (dicsekednie. Történt ugyanis, hogy Miska bácsi felfedezett egy német teherautót, amelyen félbe­vágott sertések várták bizonytalan sorsukat. Miska bácsinak sikerült meggyőznie az útrakész állatokat, hogy jobb szolgálatot tesznek a ma­gyar betegek gyomrában, mint a német katonákéban. S ennek ered­ményeként most nyolc darab félbe­vágott sertés pöffeszkedik az élelmi­szerraktárban, Boldogan nézi kedvencét, hogyan eszik, s közben dicsekvő hangon szá­mol be a mai vacsora sikeréről, mit mondtak a betegek, hogyan örültek a jó faiatoknak. — Miska bácsi — mondja nevetve az orvos — maga úgy belejött a lo­pásba, hogy a háború végén már nem is tud a »civil« életbe illeszked­ni. — Miért mond ilyet? — forty ári fel Miska bácsi — én tisztességes beszerző vagyok, Nem tartok meg magamnak egy falatot sem. Ha ma­ga lesz az igazgató s én leszek a kórház élelmiszerminisztere, akkor se csinálhatjuk'tiszteségesebben dol­gunkat. Csak akkor majd más for­mában ... — Az lesz soká, Miska bácsi — mondja az orvos, míg állva nyeli le az utolsó falatokat. — Na, elég volt a pihenésből, kezdjük. Miska bácsi véget vet a szóáradat­nak és engedelmesen kifelé indul, s a három asszony is munkára készen áll az orvos mellett. Újult erővel látnak munkához, dolgoznak, míg el vem intéznek minden, lámpafénynél elvégezhető műtétet. Amikor az utolsó beteg is elhagyja a műtőt, az orvos órájára néz: — Egy óra múlt hét perccel — 0° mondja. — Gyerünk! Fél ölkor éb­resztő! A két ápolónő, az orvos, a fele­sége külön-külön kórteremben fek­szenek, ha valami baj adódnék, kéz­nél legyenek. Alszik a kórház, még ISfiska bácsi is a romos portásfülké­ben. dakint újult erővel tombol o, harc, az alvókat fel sem éb­reszti, megszokták. Háromnegyed kettő körül azonban olyan tüzérségi támadás indul, hogy képtelenek to­vább aludni. Mádi doktor izgalomtól elfúltan ugrik fel: senki sem mondta neki, senki sem közölte vele, de halálos biztonsággal tudja, hogy ez az utol­só éjszaka. Magára kapja ruháit, a köpenyét, nem kell a többieket sem ébresztenie, aki csak mozogni tud, készülődik a pincébe. A kórház a városi villanegyed vé­gén, hatalmas parkban áll, s közvet­lenül a park mögött egy liget terül el. Az iszonyú hangorkánban Mádi doktornak az az érzése, mintha köz­vetlenül az épület felett suhannának a lövedékek. Nem csalódott. Miska bácsi jön lihegve: — Doktor úr! Doktor úr!... A németek a ligetben gyűltek össze! Minden ágyúval, minden tankkal oda igyekeznek! — Azonnal a pincébe! — kiáltja az orvos, de hangját a repülőgépek dübörgése nyomja el. — A világ vége! lit a világ vége! — sikoltják az idősebb asszonyok és rémülten menekülnek. A járóbetegek, s a kórház egész személyzete szakadó verítékkel hur­colja a magával tehetetleneket. Fris­sen szült asszonyok nagyrésze karjá­ba kapja csecsemőjét, s vánszorog a pince felé. ]\/[ég le sem szállították a bete- geket, amikor katonai csiz­mák csikorognak a folyosón, Szürke- ruhás németek tűnnek fel, géppisz­tolyokkal. Gyúlladtszeműek, halálo­san fáradtak, minden emberi mi­voltukból kivetkőzöttek. Közel százan lehetnek. A főhad­nagy Mádi doktor elé áll és ellent­mondást nem tűrő hangon közti vele: — Ürítse ki az óvóhelyet! Két órát pihenni akarunk! — recsegi és az orvosra emeli véreres szemét, s mi­kor látja az orvos habozását, alig észrevehetően int, ekkor társai fe­nyegetően felsorakoznak mögötte. Mádi doktor tiltakozik. Lehetetlen, hogy a betegeket kizavarják az óvó­helyről. A német tiszt szó nélkül, durván félrelöki. Az orvos fejét elönti a vér, ilyen embertelenséget nem tud megérteni, Már indul a főhadnagy felé, vitat­kozni, ölremenni, harcolni akar az óvóhelyért. Mielőtt szóhoz jutna, Miska bá­csi, a két ápolónő és az orvos fele­sége egyszerre mentik a helyzetet, s ezzel Mádi doktor s valamennyiük életét: — Vissza! — kiáltják, és maguk előtt terelt betegekkel elsodorják, ki­felé, sodorják a megdöbbenéstől, két­ségbeeséstől, elkeseredéstől elborult agyú, mindenre kész Mádi doktort, aki ezért nem látja, amit mindenki más lát: Nem, ezek már nem emberek, ezeknél már semmi sem számít. Ezek a fiatalok a fasiszta párt halálfejes védőivé, az emberiség gyilkosaivá nevelődtek már kora gyermekko­rukban. Tudjál<), hogy imádott iste­nük, Hitler cserben hagyta őket. Tudják,, hogy nincs csodafegyver, nincs felmentés! Tudják, hogy dia­dalmasnak, verhetetlennek tartott Wehrmachtjuk lobogva ég abban a tűzben, amelyet ők gyújtottak a vi­lágra. Ég, üszkösödik, hamuvá vá­lik, s nincs az a hatalom, ami meg­mentse, feltámassza. Tudják, s azzal a dühödt őrjöngéssel várják a meg­semmisülést, hogy körülöttük is ég­jen. pusztuljon el minden. Most is szinte kéjes érdeklődéssel figyelik a jajgató, sikoltozó, félelem­től reszkető embereket. ■ Útban felfelé, Mádi doktor is rá­döbben, hogy nincs mit tenni. Min­den hősiesség, kiállás, magyarázat kárbaveszett lenne. Most az a lé­nyeg — s ezért mindent el kell kö­vetni —, hogy átvészeljék ezt az éj­szakát. Szovjet repülők a ligetben össze­vont német tüzérséget bombázzák. Mádi doktor kihozatja a kórtermi ágyakból a matracokat, s a betege­ket az egyik középfolyosón helyezi el. Ez az épületszárny legvédettebb része. Fejük felett légicsata tombol. A németek minden maradék erejüket összeszedve készítik elő a hajnali kitörést. Repülőgépeik éppen a kór­ház fölött csapnak össze a szovjet bombázókkal. Tpülsiketítő dörej rázza meg a * levegőt. Vakító fény lobban a betegektől zsúfolt folyosón, s iszo­nyú csattanással vágódik a kórházra valami. Mádi doktort falhoz csapja a lég­nyomás. s zúgó füle mintha távolból hallaná a pánikba esett emberek vérfagyasztó sikolyát. Kábultan emeli fel fejét: karnyújtásnyira tőle fekszik egy asszony. Keze görcsbe* szorulton tapad a kőre. Alatta félig alátemetve, rekedten sír csecsemője. Mádi doktor, a sok vért, sok bor­zalmat látott Mádi doktor elájul... (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents