Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-18 / 65. szám

Éljen és viruljon népi demokráciánk alapja, a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetség! Készüljünk fel a tavaszi búza vetésére A csapadékos tél kitolódása kés­lelteti a tavaszi mezőgazdasági mun­ka megindítását. Márpedig a tavaszi búza termése a vetés korai idő­pontjával egyenes arányban áll. A különböző gombabetegségekkel és egyéb (kártevőkkel szemben is a ko­rai vetéssel tudunk védekezni, mert a tavaszi búza keléséhez és fejlődé­séhez lényegesen kisebb hőre van -szükség, iránt ellenségeinek. Az időjárás mostohaságát a he­lyes agrotechnika alkalmazásával egyensúlyba tudjuk hozni. A jaro- -vizádénak különösen a tavaszi bú­zánál nagy jelentősége van. A jaro- vizált maggal történt vetések kelése sokkal gyorsabb, arányosabban bok: rasodik, erőisebb gyökérzetet fejleszt, így jobban bírja a szárazságot. Hogyan történjék a jarovizélás? A »jarovizálás« kifejezés előtt igen sok mezőgazdasági dolgozó mint valami újszerű előtt áll meg Pedig a magyar paraszt ősidőktől kezdve végzi ezt a műveletet, csak a kifejezést nem ismeri. Általában, ha bánmi oknál fogva elhúzódott a ve­tés ideje, vagy pl. kukoricát, répát pótolni kellett a kártevők okozta hiányok miatt, a magot beáztatta és megpuhult állapotban vetette el. Amikor ezt tette, akkor tulajdon­képpen jarovizált. Természetesen erre a műveletre intézményesen és alaposabban kell felkészülni. Meg­éri az eredmény ezt a kis többlet- munkát. Tennivalónk tehát a következő: A vetésre elkészített tavaszi búza­vetőmagot — amelyet'természetesen előzőleg megrostáltunk, minden ide­gen anyagtól megtisztítottunk — vízzel benedvesítjük úgy, hogy 100 kg maghoz 30 liter vizet használunk.. Egy-e,gy kát. holdhoz 120 kg tavaszi búzavetőmag szükséges. Ezt egy ku­pacszerű halomba rakjuk és 35 li­ter vízzel, egy szórórózsával ellátott kannából, egyenletesen, 24 órai be­osztásban három egyenlő részben ibelocsoljuk. A belocsolt vetőmagot 20—30 cm vastag rétegbe el kell te­ríteni és két-három óránként át kell lapátolni. Ügyelni kell azonban ar­ra, hogy e művelet a vetés előtt két- három nappal történjék és a csíra a maghéjat ne törje át. Az így elő­készített vetőmagot lehetőleg őszi mélyszántásba vessük, mert a tavaszi búza terméseredmé­nyében igen meghálálja az őszi szántást. Tekintettel a tavaszi búza nagy vízigényére, a tavaszi szántást még 'gyomirtás céljából sem tűri, ezért azt mellőzni kell. Ha okvetlenül szükséges a gyomirtás a vetés előtt, úgy feltétlenül kultivátort, annak hiányában tárcsát használjunk. Az ilyen műveletek természetesen kés­leltetik a vetést, márpedig a tavaszi búzát a legrövidebb idő alatt és a legkorábban kell vetnünk. A tavaszi búza a savanyú talajt nem tűri, leg­jobban a 6,5—7 P. H. lúgos talajon díszük. A vetőmagot 6 cm mélység­re tegyük a talajba, mert ebben az esetben még kelés előtt is meg tehet a talajt fogasolni anélkül, hogy a vetésben kárt okoznánk. A bokrosodás kezdetén okvetlenül tapsoljuk meg vetésünket, mert ezzel a művelettel hatásos gyomirtást végzünk és fokozzuk a bokrosodást. Ha a tavaszi búza ka­lászos után került elvetésre, alkal­mazzunk fejtrágvázást, mégpedig kát. holdanként 50 kg pétisót, 25— 25 kg-mot kétszeri felhasználásban. Az egyik fej trágyázást a bokroso- dás kezdetén adjuk, a másik fejtrá­gyázást szárbamenéskor. Az ily módon előkészített és elve­tett tavaszi b'űzavetésből jelentős terméseredményt várhatunk. Rajháti Imre főagronómus. A Kaposvári Mélyfúró Vállalat dolgozói megértették a párt szavát A felszabadulási verseny során a Kaposvári Mélyfúró Vállalat dolgozói februárban kiemelkedő eredményt értek el. A kaposvári üzemrész versenyben van a pápai üzemvezetőséggel. Februárban a rendkí­vüli -hideg időjárás ellenére mindkét üzemrész túltel­jesítette tervét. A pápai üzemvezetőség 108, a kapos­vári üzemegység 126 százalékot ért el. így a vállalati szinten a tervteljesítés 117 százalékos volt. Termeié- .kenységi tervüket pedig 113 százalékra teljesítették. A jé) műszáki vezetés, a jó munkaszervezés ered­ményeképpen a várakozási időt januárhoz viszonyítva 8,7 százalékkal sikerült csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy januárhoz mérten a vállalat 80 ezer forint ér­tékkel termelt többet. Ahhc-z, hogy ezeket az eredmé­nyeket elérhették, hozzájárult az az ösztönző erő, hogy a vállalat az élüzem-cím elnyeréséért harcol. Ennek pedig* egyik feltétele az, hogy a vállalatnak a! tervezett 27 db kút helyett 34 darabot kell átadnia a népgazda­ságnak. A fúrt kutak végleges befejezésének és átadásá­nak azonban akadályai vannak. A legkomolyabb aka­dály az, hoy a kút-felsőrészeket, szivattyúkat, a nagy­méretű aknákat a hideg időjárás és főleg kellő szak- képzettséggel rendelkező aknászok hiányában a tervek szerint elkészíteni nem tudják. A vállalat e nehézsé­geket részben úgy próbálja megoldani, hogy a kút .felső részét egyszerűbb kivitelben, magával a fúróbri­gáddal készítteti el, részben pedig azzal a megoldás­sal próbálkoznak, hogy új brigádokat szerveznek a központi műhely dolgozóiból, akik e1 tudják készíteni a kút-felsőrészeket stb. Mindez azonban kevés a 6,8 méter mélységű aknák készítéséhez. Saját erejükből, megfelelő szakértelemmel rendelkező mélyépítő ak­nász nélkül a vállalat ezt megoldani nem tudja. Ezért kéri a Kaposvári Mélyfúró Vállalat a Dunántúli Építő­ipari és Mélyépítő Vállalatokat, nyújtsanak szocialista segítséget, hogy ezeket a kutakat időben befejezhessék. Az élüzem-cím elnyeréséhez a tervezett önköltsé­get mintegy 2 százalékkal kell csökkenteni, ami 100 ezer forintos költségmegtakarítást jelent népgazdasá­gunknak. A februári jó teljesítésért a vállalat kb. 25 ezer forint célprémiumot fizet ki a külső fúrógarnitú­rák dolgozóinak, mert a korábbi vízadó-réteg elérésé­vel lényegesen hozzájárultak az önköltség csökkentésé­hez. Igyekeznie kell a vállalatnak, hogy a munkafe­gyelem megszilárdításával, a termelékenység növelésé­vel az előírt önköltségcsökkentést elérhesse,. A februári eredmények azt bizonyítják, -hogy a vállalat dolgozói megértették és, magukévá tették a termelés növelése érdekében hozott párthatározatot és mindent elkövetnek,, hogy a felszabadulási versenyben az élenjárók között lehessenek. Szüts István. A ráksí Új Élet TSZ tagjai, az állattenyésztés mesterei megmutatják: lehet eredményesen fehér-hússertést tenyészteni soványtej nélkül is Scikam vitatkoztak már azon: le­imet-e hússertést tenyészteni sovány- tej nélküli. Igaz, hogy & hússertés legjobb tápláléka a telj, vannak azom- ■bam teksirmányck, amelyek — ha nem dls teljes mértékben —, de nia- gydbfo részbeni pótolják a tejet. A íiálksá Uj Éhet TSZ feihér-húsister- téstenyészetóban isoványfej nélküli is szép eredmények születtek. Ehhez persze bozzájárullt az is, hegy a fez •gondodködótt a sertéseik jó elhelye­zéséről és a sertésgondozók lelkiis­meretesen ellátják feladatúikat. Igye­keznek minél többféle abrakból ösz- szeálilátam a talkairmiányt, figyefiiemlbe- véve, hogy a fehér-hússertésnek na­gyobb a féhérjeágémye. Nem feled­keztek meg a természetszerű takar­mányozásról sem, almit a télit idő­szakban jómiinőségű silóval (lucer­nás, kukorica, csafJamádé) pótoltak. Ügyeltek az eilés efJőtiti előkészítő takarmányozásra, ellés után pedig ér­dem szerint (a malacok száma sze­rint) állítatták össze az abrakot a tkooábnak. Nedvdús takarmányként répát is kaptak az állatok. Mimdlig pontosain meghatározott időben etet­nek, rendszeresein jáirtaitják az á’fla­tokat, így edződik azok szervezete. Az állatok teljesítményét törzs­könyvi ellenőrzéssel bírálják eh. Bi­zonyos termelési fdk elérése után ke­rülhetnek az egyedek a különböző törzskönyvi osztályokba. A legalacsonyabb törzskönyvi osz­tály a járási törzskömyv. Az a koca kerülhet be a járás törzskönyvébe, amelyik egy ellés alkalmával 9 élő malacot ellik, az atomsúly (összes malacok súlya) a 30 napos kciríbatn eléri a 45 kg-oit, a koca bírálati ponit- száma pedig a 70 pontot, A következő kategóriákba az aláb­bi feltétetekkel kerülihetinék az álla­tok: ELTeitt élő m-alacck 30 napos Koca bírálati száma tílb alomsúly kg pemtszáma Megyei TK 1 élésre 9 55 75 Állami TK 3 elitesre 2.9 175 80 Elit TK 3 ellésue 33 200 82 Elöt-rekord TK 3 eilte sre 36 220 85 Az említett törzskönyvi osztályok­nak megfete.ően emelkedik a törzs­könyvezett tenyészkanok 'ára is. A járási kategóriába tartozó kanok fcg-ja 21,60 forint (kocáké 13,50 fo­rint). A megyei íörzskönyvben lévők óra kg-cmlként 27 foriirut (kocáké 18)90 forint). Az állami törzslkönyivbe tartozóké 32,40 forint (kocáké 27 fo­rint). Elit kategóriába tartozóké 43,20 forint (kocáké 37,80 forint). Elit rekord-kanok ára 54 forint (ko­Malacozási átlag 30 napos alomsúly éitfl, 1 db választási malac áthagsúlya cálké 48,80 forint) kg-cmlként. Az árkülönbségből láthatjuk, mennyire érdemes minőségi tenyész­téssel foglalkozni (különösen akkor, ha számításiba vesszük, hogy egy év ahatt egy jó anyától nyerhetünk 20 ivadékot, ebből legalább 6 kanra szá­míthatunk). A rálksi Uj Élet TSZ sertésállo­mánya (1953. és 1054. évi törzsköny­vi zárásának eredményei összehason­lítva) ia következő képet mutatja: 1953. évi zárás 1954. évi zárás 9,1 db 10,5 db 48,5 kg 62 kg Ez a nagy te’jesítményemefkedés vonta maga után, 'hogy az 1854. évi zárást követően több kocát soroltak át magasabb törzskönyvi kategóriá­1953- ban: 14 db elífamőrzött koca közül 1954- ben: 19 db ellenőrzött koca közül A tsz tagjai elhatározták, hogy át­adják állattenyésztési tapasztal aitai- kaí a megye többi tsz-éniefc és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­toknak, hogy mindenki láthassa: mit tud elérni egy tsz tagsága közös munkával,/ öísszdfogássali és milyen jövedelmet biztosíthat az állatte­nyésztés. A törzsállaittonyésztő éltamássall, a Megyei Tanács termelőszövetkezeti osztályával és a TTIT Agrártudomá­nyi Szakosztályával tapasztalatcsere- értekezlet tesz március 26-án, vasár­nap a tsz-ben. Az értekezleten Ker­tész Ferenc, a Budapesti Állatte­nyésztési Kutató Intézet s-ertéste­9,6 kg iba. A ráfcsi 16,5 kg Uj Élet TSZ kocáinak a különböző törzskönyvi osztályok szerinti megoszlása az 1953-as és 1954-es zárások után: Járási Megyei Állami Elit Elit-rekord 1 db 9 db — — — 1 db 6 db 6 db 3 db — nyésztési osztályának vezetője tart előadást a sertéstenyésztés időszerű kérdéseiről, A ;tsz ez alkalommal be­mutatja vendégeinek a sertíésállo- miányon kívül a 'szarv asimerrlha- és tó- állliomiányt lis és ismertetik, hogyan érték el eredemémyeilket. A tsz tagsága nagy lelkesedéssel készül a bemutatóra és reméljük, km- vívjólk. a látogatók elismerését, a lá­togatók pedig jól tudják majd hasz­nosítani a tsz-iben szerzett tapaszta­lataikat. Megláthatják, hogy sovány­tej nélkül is lehetséges eredménye­sen tenyészteni fehér-hússertést. Horváth Kornélia, TTIT szakmai ‘itkár. ASSZONYOKNAK Szülők! Emlékezzetek! jVT agy ünnepet ül néhány hét múlva hazánk dolgozó népe. Felszar ’ badulásunk 10. évfordulóját köszöntjük nagy pártunk, s a hős Szovjet Hadsereg, a szovjet nép iránti hálával és szeretettel eltelve. Mennyi boldogságot és szépséget, mennyi nagyszerű küzdelmet és világ­raszóló győzelmet hozott ez a tíz esztendő! Méltán mondhatjuk — külö- nősen mi, asszonyok, anyák — öröm ma élni, öröm e hősi kor alkotó részesének lenni __ D e visszapillantani sem árt, emlékezni a keserű múltra, mert ilyen­kor látjuk igazán, milyen mérhetetlenül nagy utat tettünk meg a sötét nyomorúságtól, elnyomástól mai napfényes életünkig ... BETEGSÉG, NYOMOR.. SZOMORÚ STATISZTIKA A Délmagyarország 1921. június 23-i száma írja: »■Egy szegény tüdőbajos asszony, Mágyarovits Emilné, támogatást kér a jószívű emberektől. Férje gyógyít­hatatlan beteg, hadirokkant, Sem­miféle segélyben nem részesülnek. Egy kislányuk is van. Zsák- és posz­tódarabokat kér tutyikészítéshez. Olcsón vállal tvtyivarrást. Látogas­sák meg, győződjenek meg óriási nyomorukról és segítsenek rajtuk. Egy pár tutyi elkel mindenkinek, egy darab zsákja, van mindenkinek. Lakás: Petőfi u. 21.« MEGRÁZÓ KÖNYÖRGÉS MUNKÁÉRT ÉS KENYÉRÉRT . .. Ugyanez év június 25-i számá­ban ezt írja az említett újság: »Kanyar István és neje teljesen munkanélkül állanak. Kisgyerme­kükkel a legnagyobb nyomorban szenvednek. A sok éhezés és nél­külözéstől egészen elerőtlenedtek. Könnyebb munkát (erdőőr, eláru­sítónő stb.) kérnek, helyben vagy vidéken, szíves pártfogásukat kéri a Nővédelmi Hivatal«. És nézzük ezt a szomorú statiszti­kát: »Az egyik francia újság — írja a Délmagyarország — kimutatást kö­zöl Közép-Európa gyermeknyomorá­ról, melyben azt írja, hogy Német­országban egymillió a beteg gyerme­kek száma, Magyarországon a múlt évben született százezer közül 45 ezer beteg, Lengyelországban egy­millió éhezik és Ausztriában 700 ezer meghalt éhség következtében«. (Dél­magyarország, 1921.) A DOLGOZOK VERÍTÉKÉBŐL ... Néhány rövid hír csak, de érde­mes elgondolkozni raj ta ... mert ugyanakkor: »A fővárosban lévő Unió Klub­ban Léderer Erich, a kártyaesetei- ről ismert gyáros egy báróval ját­szott chemin de fere nevű hazárd­játékot. A bárónak nem kedvezett a szerencse és reggel két millió 400 ezer korona veszteséggel kelt fel az asztaltól«. (Délmagyarország, 1921. április 19.) Ilyen volt az urak Magyarországa — s ilyenek vol­tak az urak ... gyermekdivat Jcggaii kifcgásdlhatjálk kedves olvasóink, hogy legtöbbször csak a női divattal foglalkozunk, s kevés, .gondot fordítunk a gyermekek öltöztetésé­nek problémáira, küllő- ■ nősein pedig a fiúikra. E j hiányt pótoljuk most, amikor két 10—11 éves fiúinialk való öltönyt mu- j tatunk be. Mllindketitő f erős szövetből készül: I; rövid nadrágból, s mo­dem, egyenes szabású zubbonyból áll. A bai’cll- dali fiú-ruhának felsőré­sze teljesen sima, csu­pán az érdekes gallér és az oldalit bevágott; zse­bek díszítik. A másik zubbony elöl végiig viür- lámzánra! csukódik, egy­szerűen kihajtott gallér­ja, s két nagy zsebe van. Az öltözéket könnyű, magaisnyakú pulóver, térdzokni s félcipő egé­szíti ki. SZERSZÁMOK L A legtöbb férfi, de a nők közül is sokan szívesen ezeirmesterlkedinek. Megjavítják a rozoga bútorlábat, a lógó villanykapcsolót. Felszögezik a cipőkoptatót, új zsinórt szerelnek az sztalilámpaiba. Mindezt határtalan lelkesedéssel, buzgósággat végzik. Ha a Itatósban valami elromlik, a csa­lád nemidiszeriinit minden kéznél lévő tagját mozgósítja. Egyik lerohan a házmesterhez fűrészért, másik a szomszéd harapóf ogóját kéri ködösön, s így félórám beJiül lassan együtt vammiak a szerszámok, elkezdődik a miaigy munka. A kölcsönkért kalapács feje leugrik a nyélről, egyenesen a tányérok közé, majd a fűrésznek csorbul ki az élle. A munka eredmé­nye a valóban helyreállított; székláb, és két hétig tartó harag a házmes­terrel a fűrész miatt, veszekedés a családban az összetört tányérok mi­att és egy kék folt a ball hüvelyk­ujjon a kalapács miatt. Mennyivel olcsóbb, célravezetőbb és jobb megoldás, ha van otthon kis szerszámkészletünk, amelyet újoninian veszünk és amelynek kezelését meg­ismerjük. Milyen szerszámokat vásá­rdíjunk tehát, mit tartalmazzon a szerszámosláda? Legyen benne: ka­lapács, fccmlbináltfcgő, harapófogó, lombfűrész, rókaf'arkfűrész, fúró, szá- getelőszatag, einyv, szög (mindenféle méretben), csavarhúzó (kiesi és nagy), villanydnót, gipsz. E szerszámok között tartsunk 'ren­det, ápoljuk valamennyit, hogy min­dig (haszmái.haitó láJüelpotlbami rjegjje- nek. Segítségükkel a házikörüli ki­sebb tenni valókat elvégezhetjük. Természetesen akármilyen jól felsze­relt iszerszámosládánk is van, a ko­molyabb hibához hívjunk szakem­bert, ment elrontjuk a javítanivalót és a szerszámainkat is. Mit süssünk? KUGLÓF. Hozzávalók: 28 dkg liszt, féil dkg élesztő, 4 dl tej, 3 db tojás, 6 dbg vaj, 8 díkig cukor, negyed citrom, 3 dkg mazsola, csipetnyi só, 3 dkg morzsa. 1,5 dlkg élesztővel, 8 dlkg lisztből, 2 dkg porcukorral, 1,5 dl langyos tejjel kovászt készítünk és fel órám át kelni hagyjuk. A vajait habosra 'keverjük a 6 dkg porcukor- mi és 3 tojás sárgájával. Kamáilfiial hozzákeverjük a kovászt, lisztét, a szükséges mennyiségű langyos tejet, reszelt citncmihéjait és a mazsoláit. Kanállal jól kidolgozzuk, almíg hó­lyagos - nem lesz. Ruhával letakarjuk és egy órát keleszitfiük. A formát . vajjal jól kikenjük, finomra szitált morzsával behintjük, a tésztát befe- ömtve, még egy fél óráiig keleszfjük . és mérsékelt tűznél kisütjük. Utána azonnal kiborítjuk lisztezett dieszká- ' ra vagy szitára.

Next

/
Thumbnails
Contents