Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-16 / 63. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^POSSli^* ~o Somogyi Néplap Éljen és erősödjék a Szovjetunió vezette 900 milliós legyőzhetetlen béketábor! MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 63. szám. AHA 50 FILLÉR Szerda, 1955. március 16. Előre a felszabadulási műszak sikeréért! ».Az elkövetkezendő hónapok legfőbb feladata szakadatlanul, d,ekádról dekádra, hónapról hónapra teljesíteni a terv előírását« — hangsúlyozza a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata. E célkitűzés szellemé ben vette kezdetét üzemeinkben a felszabadulási műszak. Az április 4 tiszteletére indított versenynek ez utolsó szakaszában üzemeink dolgozóinak minden erejükkel arra kell törekedniük, hogy a még fennálló, sokhelyütt súlyos és gátló hibákat kijavítsák, illetve a már eddig elért eredményeket megtartsák, sőt tovább fokozzák. Ennek elengedhetetlen feltétele a munkafegyelem megszilárdítása minden területen, valamint a szigorú takarékosság megvalósítása: idővel, anyaggal, pénzzel egyaránt. A most folyó felszabadulási műszak csak úgy lehet eredményes, ha a KV határozatát és a Megyei Pártaktíván elhangzottakat most már tett követi, s ipari dolgozóink maradéktalanul valósítják meg nagy pártunknak tett ígéreteiket! Emelkedő százalékokkal a KV határozat megvalósításáért Ünnepélyesen indult a felszabadulási műszak a Kaposvári Textilművekben. Plakátok, hangosbemondók hirdették e nagy esemény kezdetét. A dolgozók szorgalommal, lelkesedéssel láttak ezen a napon munkához. Az eredmény? A napi munka befejeztével azt jelentették, hogy a fel- szabadulási műszak első napján tervüket 107,2 százalékra teljesítették. A gyűrűsfonó legjobb dolgozója címet Illés Sarolta érdemelte ki 113,6 százalékkal. Ezzel a teljesítménnyel a fiatal fonónő rekordot állított fel, mivel a gyűrűsfonóban ezideig elért legmagasabb eredmény 113,4 százalék volt. Nem messze maradt Illés Sarolta mögött társnője, Hilmer Rózsa sem, mert napi teljesítménye 113,2 százalék volt. A nyújtóban Horváth Istvánná, a szalagegyesí- tőnél pedig Árvái János járt élen a munkában hétfőn. A felszabadulási verseny során az üzemi bizottság dísztávirattal, virággal köszönti majd a munkában legjobb eredményt elérő dolgozókat. Az élenjárókhoz eljönnek majd köszönteni a bölcsőde kis lakói és az úttörők is. Szeretettel köszöntik az édesanyákat és a munkában példamutató dolgozókat, akik tettekkel küzdenek az ő boldog életükért. A felszabadulási műszak alatt hetenként kétszer jelenik meg az üzem versenyhíradója, hogy köszöntse a kivágó dolgozókat, az április 4 tiszteletére indított verseny legjobbjait. A megye első kiváló szövetkezete a Ickosság jobb ellátásáért A Kaposvári Szíjgyártó és Nyerges KTSZ dolgozói 12-én, szombaton kedves ünnepséget rendeztek. Ekkor tartották a mérlegbeszámoló közgyűlést, valamint eredményes munkájukért ekkor vették át a kiváló szövetkezetnek járó vándorzászlót. Elsőként kapták meg a megyében ezt a megtisztelő és kitüntető címet, hogy „Kiváló Szövetkezet“. Ugyancsak ezen az ünnepségen vette át a szövetkezet 10 dolgozója a „Kiváló Szövetkezeti Dolgozó“ jelvényt. Hárman minőségi munkájukért kaptak juta'mat. Az örömre, a vidámságra okot adott az is, hogy ezen a közgyűlésen került sor a nyereségrészesedés kiosztására is, ami egy-egy dolgozónál kb. 1600—2600 forintot jelentett. Örülnek a ktsz dogozói a szombaton átvett kitüntetésnek, de hétfőn már azzal láttak munkához, hogy ezeket meg is kell őrizni. Negyedéves tervüket a közgyűlésig befejezték. A negyedév végéig a felszabadulási műszak alatt — melyet 15-én ünnepélyes röpgyűlésen indítottak meg — készített termel vényekkel a dolgozó parasztságot akarják mindjobban ellátni, főleg lószerszámmal. A felszabadulási műszak lendítőereje: a párosverseny Hétfőn délután röpgyűlésen beszélték meg a Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói, hogy március 15-ével, az ország többi üzeméhez, vállalatához hasonlóan, ők is felszabadulási műszakot indítanak határozásukat bizonyosan tettek is követik majd, hisz az üzem dolgozói a felszabadulási versenyben már eddig is értek el kiemelkedő eredményeket. így pl. Dávid Istvánná tojáslámpázó vagy Szabó A M E G Y E 1 KOMMUNISTA AKTÍVA U T A N A Központi leietőség határozatának valóra váltásáért <XXXDOCXXXXXXXXXOOOOOOOOOCX»OOOOC xxxxxxxxxxooocoxxxxocoocooooryx Alig egy hete körűit nyilvánosságra pártunk Központi Vezetőségének március 4-i határozata a politikai helyzetről és pártunk feladatairól. Pártunk tagjai rendkívüli taggyűléseken, csoportos megbeszéléseken, becsületes pártonkívüli dolgozóink a napi sajtóból tanulmányozták a párt útmutatását. Megyénk legaktívabb kommunistái pedig pártaktíván vitatták meg a határozatot. Az üzemek, vállalatok munkásai, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, megyénk minden becsületes embere nyilvánította egyetértését a határozattal, s napról napra érkeznek jelentések, levelek, táviratok a Megyei Pártbizottsághoz, lapunk szerkesztőségébe, amelyek arról tanúskodnak: megyénk dolgozó népe tettekkel válaszol a párt szavára, s mindent megtesznek, hogy az eddiginél sokkal határozottabban, keményebb léptekkel haladjunk a jólét növelése, a szocializmus építésének útján. ÓOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXX'J BÍZUNK .ABBAN, HOGY A JÖVŐBEN TÖBB GÉPET KAPUNK j no százalékra teljesítjük; NEGYEDÉVI TERVÜNKET A Kaposvári 3. sz. Mélyépítő Váll- dolgozó népe, tőlük vár példamutalálat dolgozói alighogy megvitatták a íást az áldozatvállalásban, a nebéz- KV-határozatot, máris hozzáfogtak ségek Iebírásában, a gazdagabb, bol- annak megvalósításához. Munkás- dogabb élet megteremtéséért vívott becsületükből, s abból a tudatból hősi harcban. Ezért ígérték meg a született meg vállalásuk, hogy ők, a j derék építőmunkások, hogy a zord vállalat dolgozói, része az ország ve- j idő, a hosszúra nyúlt tél ellenére 110 zető erejének, a munkásosztálynak, 'százalékra teljesítik negyedéves ter- Tudják, hogy rájuk figyel megyénk 1 vüket. A SZÖVETKEZETI ÜT IGAZOLÁSÁT LÁTJUK A HATÁROZATBAN Szerte a megyében megelégedéssel olvasták a hatáiroza.ttoóH a ísz-ta- gok, hogy pártunk mindéin erejével! a szövetkezetek mellett áll. A Öscka- nyavnsomitai Haladás TSZ párát itíkáira, Kövesi Imre elvtárs elmondta, hogy i ,ta a megyei párt-aktíván, minden' tag a KV határozata megerősítette a szö- vefkezetbeliek tsz-toe vetett hitét. Pepeirő József, Pados János és Farkas* Sándor élvtáns a szövetkezet többi tagjával együtt mcstt még nagyobb A Csokcnyeváisontai Gépállomáshoz gyakmam fordultaik gépi segítségért a könnyező termelőszövetlkeze- fefc. Ám fűkaszával, buirgoinyaiszedő- vel nem rendelkezik a gépáttiorniási, pedig ezekre a gépeikre olyan szükségük lenne, mint a falat kenyérire. Tudták a gépállomásnak, hogy nekik fontos Miadlaitiuk: minél nagyobb terhet levenni a mezőgazdasági dolgozók váMéról, (máméi inkább megkímélni a földművelő embereket a nehéz testűi munkáitól. Hiába kérte azonban a gépállomás az említett gépeket a felső szervektől, még csak ^oooooooooooooooooooocoooooocco^i^gj^ se[m tudták megmondami, hogy mikor tudlják kieüJégiteini a gépigényt. Szóval a gépállomás dolgozói és a tenmeloszöveltlkezeitá tagok a salját bőrükön érezték a nehézipar elhanyagolásának hátrányait. Örömmel fogadták hát a pánt szavát, amely kimondja: a szocializmus építésének alapja a nehézipar állandó fejtesztése. Bíznak hát abban, hogy a hiányzó gépekre nem kéül1 sokáig várniuk. Ám nemcsak várinak a gép- áfcmá&iiak a várositól, hanem kötelezettségeik teljesítésével sem akarnak adósak maradni. Danes Lajos elvtáms, a gépállomás vezető mezőgazdásza elmondja, hogy most első munkájuknak a dolgozó nép kenyerének biztosítását tartják. Ezónt még a napokban az agromómusok ismertető előadást tartanak a Itsz-efcben és községekben az őszi gabonák tavaszi ápoJáséról, a tavaszi búza vetéséről. Amint a földekre rá lehet menni, mindenütt a tavaszi 'búza alá készítik elő először a tátojt. J A sávolyt Szabadság TSZ tagjai ennél már előbbre jutottak: az ő gazdálkodásuk színvonala már- jóval Itúfflrailadta az egyéniekét. Ahogy Gál eivtárs, a pérátitkéir büszkén mondJtegafább háromszor annyi terményt, pénzt kapott a közösből, mint valaha a föttldesucnaktói. — A KV-haitározaitfoóllj megértettük -— mondja a tagság nevében Tamás feSblősséggel és kedvvel látnak hoz- j István eüvtárs —, hogy mi a köte- zá tsz-ük felvirágoztatásához,. Elhia- j lességümk a példamutatásom túl: leltározták, hegy a tsz mindén tagja ; hagyunk a befelé fordulóssal, s őszim- mindkét lábéval a közös utat járja: J ite szóval hirdetjük az egyéni gazdák véget vetnek a háztáji terület feli- között a szövetkezés előnyeit. — Eb- duzzasztásénak, s a farfailékföldek bői a fölismerésből fakadt, hogy a bérlésének. Megsztlérdlítják a munkafegyelmet, hogy az év végén bátran odaőlilhassanak a község egyéni (gazdái elé, s megmutathassák nekik, mennyivel többet ad a közösen müveit föld, mint az egyéni parcella. határozat megjelenése óta már két családdá! többet számol a sávolyi szövetkezét, mint a múlt héten — mondta Illés Dezső elvttárs, a marcali járási páritiitkár. SZIGORÚAN MEGKÖVETELJÜK A KULÁKOKTÓL AZ ÁLLAMI FEGYELEM BETARTÁSÁT április 4 tiszteletére. Közös elha- Lajosné kopasztó, akinek átlagos tározás nyomán született meg a teljesítménye mindig, meghaladta terv, hogy az elkövetkező két hé1 a 120—130 százalékot. A láda- alatt üzemrészenként párosver-(üzem szorgalmas dolgozója Vida senyt indítanak: a kopasztó-, a to-^József és Büksi Gyula. Különösen jáslámpázó- és a láda-üzem dolgozói között. Ezenkívül elhatározták, hogy az átlagos teljesítményt a felszabadulási műszak alatt legalább 5 százalékkal növelik. Eldicséretet érdemel Büksi Gyula munkája, mivel idős kora ellenere is fáradhatatlanul dolgozik és szívesen tanítja a fiatalokat. Hz aktivaülés bíráSata után ígérik a Faipari Váüafaf dolgozói: nem maradnak adósai többet népgazdaságunknak A Somogy megyei Faipari Vállalattól jelentik: Kedden reggel röpgyűlésre jöttek össze a vállalat dolgozói, hogy megbeszéljék a március 15-án kezdődő felszabadulási műszak feladatait. Mindannyian egyhangú lelkesedéssel csatlakoztak az országos mozgalomhoz, s megfogadták, hogy mind egyéni, mind kollektív vállalásaikat maradéktalanul teljesítik. Ennek eredményeként sem a vállalat, sem egyetlen üzemrész, de egyetlen dolgozo sem marad többet adósa népgazdaságunknak. Tervüket feltétlenül teljesíteni fogják. Az első hónapban mutatkozó mennyiségi lemaradást — mely anyaghiányból kifolyólag keletkezett — a második negyedévben, illetve áprilisban minden körülmények között behozzák. 9 Segesden hosszú idő óta lemara- eltűrte a kulákok törvénytiprását, s dás van a begyűjtésben és az adó- nem szorította rá a falu kizsákmá- fizetésbem. Az egyéni dolgozó parasz- nyolóit a beadás teljesítésére. — tok, elsősorban a szegényparasztok Nem tűrjük tovább, hogy a kulákok mindenkor becsülettel megadták az kibújjanak a beadás alól — mondta államnak, ami az államot illeti. Bakos elvtárs, a községi pártszerve- Rosszul esett azonban nekik, hogy a ze{ titkára a megyei pártaktíván. — kulákok emiatt kigúnyolták őket, s a „ . . ... ...... ,...... kulákok ügyet sem vetettek a bekdá- , Szigorúan megköveteljük tőlük, hogy si törvényre. Az volt a baj, hogy a a begyűjtőhelyre vigyék azt, ami az pártszervezet szemeláttára a tanács államot illeti meg. ÜZENET A KIS GY ALÁ NI ELVTÁRS AKNÁK — Elvtárs, amit rólam írt az újság, az nem bánt, mert valóban hibáztam. De a pártszervezet többi tagja megkért, hogy jöjjek be a szerkesztőségbe, s mondjam el... Szóval B. Csima József, a kis- gyaláni pártszervezet volt titkára tegnap felkeresett bennünket és elmondta, hogyan reagálnak a község kommunistái a március 8-i számban közölt, az ő munkájukról szóló bíráló cikkünkre. Érzik, hogy őket terheli a felelősség azért, hogy teret engedve az ellenség szavának, 1953- ban feloszlott a község mindkét tsz-é. — Hallottuk, hogy Kapospulán ís alakul csoport — folytatta Csima elvtárs. — Mi is beszéltünk róla, hogy még ebben a hónapban megalakítunk egy szövetkezetét. Ha már lesz valami eredmény, akkor értesítjük o, szerkesztőséget, hogy írják meg az újságban — mondta búcsúzóul Csima elvtárs. Ezúton is üzenjük a kisgyaláni elvtársaknak: várjuk, hogy mielőbb jó hírt közöljenek velünk. Mindnyájan dalolunk A teherautó ponyvája alatt sokan megférünk. Még bennünk van az élmény melege, még halljuk Rákosi elvtárs bölcs szavait és rendezgetjük magunkban. Ezek a szavak mindent tisztáztak bennünk és megszabták feladatainkat is. Egyelőre csend van, ösak a motor zúg. Az egymás mellett állók mosolyogva, halkan beszélgetnek, mintha vem akarnák megzavarni az ünnepélyes hallgatást. Mellettem Simora elvtárs, ,a potonyi Micsurin TSZ tagja meséli a párt nehéz harcát a 45-ös. 47-es időkben. Odébb a járási DISZ-bizottság tagjai az egyhetes iskola előkészítését tárgyal- já.k. lnnen-onnan Rákosi elvtárs egy-egy mondata hallatszik hozzám. Egyszeresük valaki dúdolni kezd. Valami régen hallott, talán el is felejtett r%ozgalmi induló lehet. Talán a. »Sződd a selymet, elv- társ«, vagy a »Fel, vörösök, proletárok«, már nem is tudom, Az a dal, melyet oly lelkesen, önfeledten daloltunk évekkel ezelőtt, s amelynek hallatára oly sok emlék, megannyi harc és küzdelem jut eszünkbe. Egyszerre csak azt veszem észre, hogy magam is dúdolok és körülöttem mindenki dalba kezd. Ki merengve,, ki tele szívvel, ki a harcra gondolva. Mint a zsilip, úgy nyílik ki szívünk és emlékezetünkből hol ez, hol az az induló dallama indul útjára. Nincs itt előéneklő, karvezető. A kocsi minden részéből kezdeményeznek új dalokat, ha az egyiknek vége. Mint végtelen folyó, úgy hömpölyög dalunk végig az országutakon, a falvak csendjében. A szürkülő homályban végignézek az arcokon. Itt van keresztmetszetben az egész ország. Fiatal és öreg, tapasztalt pártmunkás és lelkes fiatal, régi cselédember és mai vezető, tanácstag és állami alkalmazott, egyéni dolgozó paraszt és termelőszövetkezeti tag, munkás és értelmiségi. Es mind dalol... Miért dalolunk? — Gondolom, mert megérintett, minket az új harcok szele, talpraállított a párt szava. Emlékezünk és úgy haladunk előre. Hazafelé megyünk — nagyszerű jövőnk felé. CSÁKVÁR1 JÁNOS.