Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-13 / 61. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. márciw» U. Somogy megye kommunistáinak aktívaülése (Folytatás a 3. oldalról.) tóik járjanak élen — a családtagok munkába való bevonásáért, a mun kafeigyeiiem megerősítéséért, a munkaszervezetek kiaflialkításáéint. Gépáfcmásalinto fejtett műszaki, mezőgazdasági és politikai vezető kádereikkel rendelkezzenek. Éppen ezért a tarmélőszövetkezetekneik nyújtandó gazdasági segítségen túl jobban segítsék szövetkezeteinket politikai téren. A júniusi és a kongresszusi határozatok végrehajtása érdekében továbbra is támogatni ke® az egyéni parasztgazdaságokat, mozgósítani kell őket termelésá tartalékaik kihasználásáért, termelési jövedelmezőségük növeléséért. Elvtársak! Amikor a Központi Vezetőség útmutatása alapján feltárjuk a megye gazdasági és politikai életében a párt politikáját eltorzító jobboldali, opportunista nézeteket — ugyanakkor hiba volna elhallgatni, hogy a Somogy megyei, kommunisták, termelőszövetkezeteink és egyéni parasztjaink többsége 'állam iránti kötelezettségüknek példásan eleget tettek. Megyénk begyűjtési és adófizetési terveinek teljesítésében .az első megyék között van — bár terveinket, különösen a hízottsentésbegyűjtésiben megközelítőleg sem teljesítettük. Elvtársak! Meg lehetünk-e elégedve ezzel az eredménnyel, megtet- tünik-e mindent a tervek teljesítése érdekében? Nem! Nem tettünk meg mindent! Ezért mosit legfontosabb feladatunk, hogy tovább szilárdítsuk az állampolgári fegyelmet, mindenkitől követeljük meg a beadási, adófizetési és más kötelezettsége teljesítését. Megyénk kommunistáinak az a feladatuk, hogy erélyes harcot indítsanak a spekuláció minden megnyilvánulása ellen, a begyűjtési és adófizetési tervek hiánytalan teljesítéséért. Keményen fél kell lépni a kuláfcok- kal szemben és meg kéll követelni tőlük a beadásig adófizetési kötelezettség teljesítését. Ez egyik fontos előfeltétele a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának. A kommunisták, a termelőszövetkezetek tagsá- j ga, az egyénileg dolgozó parasztok : tömegeire támaszkodva törjék le a | kulákclk, az osztályelflenség utóbbi időben nagyra megnőtt szarvát. Állami szerveink a kuüákclkat korlátozó rendeltetek szem előtt tartásával harcoljanak a kulákok, az osztályeMen- ség ellen. 3. A Központi Vezetőség ülésén. Rákosi elvtóns a párt feladatairól! szóló megállapításai között a következőket mondotta: »Az előttünk áló legdöntőbb feladat, amely nemcsak ezéivi gazdasági terveink végrehajtását és az új ötéves terv jó előkészítését biztosítja, hanem egész szocialista létünk és építésünk továbbfejlődésének záloga, hogy pártunkban helyre ke® állítaná a -teljes elvi egységet ... ennek az egységnek alapja az a vonal, melyet pártunk III. kongresszusa, Központi Vezetőségünk 1953. júniusi és egyéb ülésed kijeítöl- tek. Gondoskodni kell a párt egysége érdekében arról dis, hogy mindenki, személyire és funkcióira való tekintet nélkül, fegyelmezetten hajtsa végre a párt határozatait és minden fegyelmezetlenséget már csírájában elutasítson.. Fel ke® lépni mindazok ellen, akik a határozatot nem hajtják végre, vagy bármi módon megsértik a pántszerűséget. Fokozottan fel kell venni a harcot a jobboldali nézetek élen, de ugyanakkor erélyes harcot kell folytatnunk a jobboddá® szektán® nézetek elillan is.« Véget ke® vetni a kommunista funkcionáriusok egy részénél megmutatkozó e-lpuhultsiág, a bírálattal szembeni sértődöttségnek, a magyarázkodásnak, az önbírélatnól sokszor tapasztalható üres szócséplésmek. A határozat végrehajtásának egyik igen fontos előfeltétele, hogy a kommunisták forduljanak a néphez, köztük legyenek, hallgassák meg mindenben véleményüket. A munkások, a dolgozó parasztok el- mondják majd, mi a baj a munkában és segítenek megkeresni -a hibák kiküszöbölésének módját, útját is, A pártszervezeteknek a köve'.lkező időben — és ez a Központi Vezetőség határozatában mejjpaibott feß- adatakiból következik »- sokkal nagyobb gondot ke® fordítaniuk az ifjúság nevelésére. Pártbizottságaink feladata, hogy -a tanácsokban és a népfront-bizcttsá- gokbam, ahol még nem alakították meg, hozzák létre az MDP-csopor- tókat, a már megalakult MDP-es-o- pÓitokkal pedig nagyobb ganddail foglalkozzanak. Az itt dolgozó kommunisták harcoljanak elsősorban az olyan nézetek ellen, amelyek kétségbe vonják a pánt vezető szerepét, vagy a pártot szembe akarják állítani a népfronttal. Legyen gondunk rá, hogy a népfront betöltse hivatását, a munkásosztály vezetésével sorakoztassa fel a dolgozó tömegeket a párt és a kormány mögé. Az előttünk -álló feladatok megkövetelik, hogy falusi pártszervezeteinkre — ezen beiül a szocialista szektorok pártszervezeteire fokozottabb gondot fordítsunk. Tovább ke® erősíteni politikailag képzett, mező- gazdasági szakismerettel rendelkező káderekkeli a falusi párt vezetőségeket. Növelni kell falusi kommunis- láimk eiméieti felkészültségét, ezen keresztül megjavítani a pártpolitikai munkát. Tisztelt Nagyaktíva! Kedves Elvtársak! Nagy pártunk Központi Vezetősége szilárdan meg van -győződve .arról, hogy a magyar dolgozók harc-edzett pártjának -minden szervezete és egész tagsága, a dicső munkásosztály, dolgozó népünk milliói lelkes, szívós, odaadó munkávad valónaiváltják azokat -a nagy -nemzeti feladatokat, amelyeket e határozat országiunk féléméi kedésére, népünk boldogulására kitűzött. Megyénk kommunistái nagyon várták -a Központi Vezetőséginek ezt az üléséit. Boldogan, megelégedéssel fogadták ezt a -határozatot, mély félreérthetetlenül -leszögezi pártunk politikáját, világosan .megmutatja, hogy merre ke® haladnunk. Elvtársiak! A Központi Vezetőség határozata most kimondta a párt szavát, Nekünk, -somogyi kommunistáknak az legyen rá a válaszunk, hogy elhárítjuk útum&bói a nehézségeket, harcra lelkesítjük a so-mogyi munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket. Erre minden lehetőségünk megvan, hisz az elmúlt tíz évben Somogy megye dolgozó n-ápe nem egy esetiben megmutatta, hogy sokkal nehezebb gazdasági és politikát viszonyok között követi a pártot, küzd a népi demokrácia vívmányaiért. Elvtársiak! Mi, Somogy megyei kommunisták megígérjük pártunk! Központi Vezetőségének, Rákosi éltv- társn-ak, hogy erőnket nem kímélve mindent megteszünk, hogy Somogy megye dolgozó népe még na-gyobb eredményekkel szolgálja a- szocializmus építését, népünk jóléte emelésének nagy ügyét. Élőre hát, elvtársiak, .pártunk nagyszerű politikájának valóraválíásiá- ért! (Hosszantartó, ütemes taps.) (Az aktívaülésen elhangzott felszólalásokat kiedd i számunkban közöljük.) JCiifia^láAakíLak, úttörőknek MEGYÉNK TÍZ ÉVE Szabadságunk ragyogó alkotása, a Kaposvári Textilművek A minőség megjavításáért ío- lyó harc újabb emlékeket elevenít fel. A kezdeti időkben, 1950—1952-ben minőségi téren valahol a végén jártunk annak a sornak, ahol felsorakoztatták a jó minőségű munkát végző vállalatokat. 1953 tavaszán történt még, hogy fiatal kutató mérnökök jöttek hozzánk, a Textilipari Kutató Intézet munkatársai, mivel nekik sem volt közömbös, hogy az üzem termékeinek minősége nem kielégítő.' Sokszáz vizsgálat után, amelybe bekapcsolódtak a mi műszaki vezetőink is, megtalálták a hibák okát, hozzá foghattunk közösen a kutatókkal a hibák kijavításához. Az első eredmény az volt, hogy 1953 májusában Kossuth-díjas főmérnökünk vezetésével kidolgozták azokat a korszerű gyártástechnológiai előírásokat, amelyeknek betartása a minőség megjavításának kiindulási alapja lehetett. Az eredmény nem is maradt el. Hónapról hónapra javult a fonal minősége. Munkásgárdánk sűrűn váltakozott, újabb és újabb fiatal dolgozók kerültek a gyárba, akikkel meg kellett ismertetni a korszerű fonás minden titkát. Nem maradtunk támasz nélkül ebben a munkában sem, mivel rendelkezésünkre állt a Szovjetunió textilüzemeinek korszerű munkaszervezési szabályzata, amelyet mi itt Kaposváron próbáltunk ki elsőnek a magyarországi pamutfonó üzemek közül, 1952 novemberében közel 100 kitűnő képességű fonószakmai dolgozó, művezető iött Kaposvárra az ország különböző üzemeiből, hogy átadják szakmai tapasztalatukat, s elterjesszék az élenjáró fonási módszereket. Minden gépen dolgozónk és minden művezetőnk több hónapon át kipróbálta ezeket a módszereket és 1953-ban a korszerű gyártástechnológia birtokában már nyugodtan megkezdhették a korszerű munkaíogások elterjesztését az új dolgozók körében. írta: Bencze József A gyár megindulásának első éveiben még annyira bírált fonalminőség 1953 végére már annyira javult, hogy fonalunk keresett cikké vált szövödéinknél. Hogy ezt elértük, lehetővé tette elsősorban a pártszervezet harca a kiváló minőségért. A pártszervezet mozgósította a 'kommunistákat minőségi mupka jobbátételére. 7 954 második fele újabb ce- lókat tűzött kollektívánk elé, Befejeződött a gyárépítkezés és fel adatunk volt, hogy megháláljuk dolgozó népünknek azt a hősies áldozatát, amellyel lehetővé tette, hogy több mint 3 700 000 tégla, 38 000 q cement, 2000 köbméter folyami kavics, 7000 köbméter homok. 7000 q betongömbvas és ki tudná felsorolni még mennyi építési anyag beépítésével és 131 mii lió formt értékű korszerű gépparkkal végezhetjük munkánkat. Nem kisebb cél, mint az élüzem-cím elnyerését rt szerveztük munkánkat 1954 második felében. Soha olyan nagy figyelemmel nem kísértük napi termelési eredményeinket, mint az október 1-e utáni napokban. December közepén, amikor már sikerrel fejeztük be a november 7-i felszabadulási versenyt, a város felszabadulásának 10. évfordulójára indított versenysza- aszt. örömünket tetézte a Textil- és Ruházatipaxi Dolgozók Szakszervezetéből érkezett levél: »Örömmel értesítjük az elvtársakat, hogy üzemük az 1954. IV. negyedévben végzett munka alapján elnyerte az élüzem-címet. A megtisztelő cím elnyerése az üzem fizikai, műszaki és számviteli dolgozói együttes munkájának jó eredménye. Kívánjuk, hogy további jó munkájukkal is erősítsék népgazdaságunkat és járuljanak hozzá dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez.« Es jöttek a táviratok az ország IV. különböző textilipari üzemeiből. A Pamutipari Igazgatóság mint közvetlen felügyeleti szerv táviratilag üdvözölte dolgozóinkat: »1954. JV. negyedévi eredményük alapján a vállalat élüzem lett. Ebből az alkalomból üdvözöljük a vállalat dolgozóit, vezetőségét, párt- és üzemi bizottságát. Eredményeik fokozásával harcoljanak a felszabadulási verseny jó eredményeivel a Központi Vezetőség határozatainak megvalósításáért.« A könnyűipari miniszter elvtárs távirata sikeres munkát kíván: »Kívánom a Kaposvári Textilművek kollektívájának, hogy az I. negyedévi terv befejezése után ismét tartsanak élüzem-ünnepsé- get.« /7návirat a Megyei és a Városi ■* Pártbizottságtól, a Váci Kötöttárugyártól, a Győri Fonoda dolgozóitól, a Magyaróvári Kötöttáru- gyártól, a Kőbánjai Fonógyár, a Győri Pamutszövő és Műbőfgyár dolgozóitól, a vállalattól eltávozott és más textilipari üzemben munkálkodó dolgozóinktól, testvérüzemünktől, a Szegedi Textilművektől. a Szombathelyi Pamutipartól, az Üjpesti Cérnagyártól, a Magyar Pamutipartól, a Kispesti Textilgyár dolgozóitól, a Néphadsereg Kaposvári Helyőrségének Tiszti Klub parancsnokságától, a Könnyűipari Minisztérium Személyzeti Osztályától, a Textilipari Kutató Intézettől, a. .Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesülettől, a vállalatunknál betanítást végző munkamódszerátadóktól, a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókjától és még sokan másoktól mind azzal a tartalommal, hogy örülnek sikereinknek, további szép eredményeket kívánnak. (Folytatjuk.) r Csatadal Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg. Előre! Süvít a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart. Előre! Föl a zászlóval magasra, Egész világ hadd láthassa. Előre! Hadd lássák és hadd olvassák, Rajta szent szó van: szabadság. Előre! Aki magyar, aki vitéz, Az ellenséggel szembenéz. Előre! Mindjárt vitéz, mihelyt magyar; Ö s az isten egyet akar. Előre! Véres a föld lábam alatt, Lelőtték a pajtásomat, Előre! Én se‘ leszek rosszabb nála, Berohanok a halálba, Előre! Ha lehull a két kezünk is Ha mindnyájan itt veszünk is, Előre! Hogyha el kell veszni, nosza, Mi vesszünk el, ne a haza, Előre! Március 15. — Petőfi Sándor naplójából — j<f arám reggel az if jak kávéházába siettem. Az úton Vasvári Pállal találkoztam, mcinditam neki, hegy menjen Jókéihoz, e ott várjanak meg együtt engem. A kávéháziban még csak néhány fiatalember volt. Meghagytam, hogy az érkezőket tartsák itt, amíg Jókaival visz- szia nem jövünk. Jókai egy kiáltványt szerkesztett Amint elkészülit, lelkesedéssel és a sors iránti bizalommal mentiünk vissza a kávéháziba, amely már tele volt if jakkal. Jókai a kiáltványt olvasta föl, én nemzeti dalomat szavaltam el; minid a kettőt riadó tetszéssel fogadták. Azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Szakadt ar eső, amint az utcára léptünk, s ez egész kieső estiig tartott. De a lelkesedést a víz nem olthatja el. Az egyetemein Jókai ismét felolvasta a kiáltványt s a tizeinkét pontot, s énvelém eltszavaltaéták a »Nemzeti dal«-t, Mindkettőt haitártialiam lelkesedéssel fogadták, s a megismétlődő »esküszün.iköt« mindannyiszor víssza- harsogta az egész sereg, amely a téren állt, VI őst menjünk a cenzorhoz és vele írassuk aló a kiáltványt és a »Nemzeti diail«-t — kiáltotta valaki. — Cenzorhoz nem megyünk — feleltem — nem ismerünk többé semmi cenzort; el egyenesen a nyomdába! Mindjárt beleegyeztek és követtek. Länderer nyomdája voí’t ilíegköze leibb, oda mentünk. Jókait, Vasvárat, Vidácsot és engem kineveztek küldötteknek, hogy a sajtót .lefoglaljuk. Mi megtettük azt a nép névéiben, s a tizenkét pontot és a »Nemzeti dal«-t rögtön nyomni kezdték. Dél felé elkészülitek a nyomtatványok, s ezremként osztottuk síét a nép között, amely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlésit hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság elosztott. Bár egyre szakadt az eső, mégis mintegy tízezer emlber gyűlt össze a múzeum elé! — Budára! Budára! Nyittassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. Legalább húszezer ember kíséretében fölmentünk Budára a helytartó tanácshoz és előadtuk & nép kívámaitait. A niagyméltóságú helytartó tanács sápadt voíüt és reszketni méMóktatctt, és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. Táncsics 'böntöniajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a tcménitellen sokaság Pestre. "p* z volt március 15-e. Eredményei olyanok, .melyek e napot örök- re nevezetessé teszik 'a magyar történetiben. Szorgalmasan készítik a hálazászló! április 4-re a Május 1 utcai iskola úttörői Mi, a Május 1 utcai általános is- j kézimunka szakkör vezetője, nagyon kóla úttörői a karácsonyi szünidő j sokat segített munkáinkban. Most után elhatároztuk, hogy április 4-re, j azon törjük a fejünket, hogy ki vd- hazánik felszabadulásának 10. évfor- .gye fel Budapestre a hálazászlót. dulójára háJLazásztót készítünk. A zászlóra hazánk legszebb népi motívumait 'hímezzük. A munkában mindenki resztvesz. Kapitány Sári azsiúrozta, a hímzést pedig én kezdtem meg. Azóta már félig készen is van a zászló. Bnickmier tanító némi, a Valószínűleg Kapitány Sáriira esik a választás., mert ő érdemli meg legjobban ezt a kitüntetést. Fülöp Márta VIII. oszt. tanuló, Kaposvár, Május 1 utcai általános . isikoüia. FEJTSD MEG! Vízszintes: 1. Legnagyobb költőnk, március 15-i események szervezője, a szabadságharc hős harcosa. 7. Leámy25. Kerti szerszám. 27. Könyvszerző. 28. A szabadságharc hős székelj ágyúöntője. Függőleges: 1. A március 15-i események színhelye. 2. Ez a. 3. Alany. 4. Gyermeke. 5. Téli sporteszköz. 6. A. N. L. 10. A márciusi ifjak egyik vezére. 1.1. Vissza: betűket rajzolunk. 13. Gyapjas házáiáltaft. 15. Ez = oroszul. 17. Gally. 20. Irószerszám. 22. Majdnem: zsák. 23. Azonos betűk. 24. Tejtermék. 26. Folyó a Szovjetunióban. 27. Szöveget másol. Beküldendők: a vastagon nyomott sorok. A beküldési határidő: március 19. A megfejtésre írjátok rá pontos címeteket is és azt, hogy hányadik osztályba jártok. A múlt heti keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. Aranév. 8. Ázsiai nép. 9. Tiltó szó. 10.! xát. 13. Ohio. 23. Az Ural. Függőle- Világtalan. 12. Áltat 13. Kicsinyítő I ges: 8. Indiai. 12. Irán. képző. 14. Tiltó szó. 16 Az 1848-as Könyvjutalmat nyertek: N a Ká- szabadságharc vezére. 18. S. V. 19 (moly. Nagyberki és Lőczd GyC AtInt. 21. Névelő. 24. Betűket rajzol. ! vösikónyi. A jutalmat postán'!'<
