Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-13 / 61. szám
Uj-ü VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Somogyi Néplap Kispajtásaknak, úttörőknek Irodalom — Művészet Mi történt a külpolitikában? Megyénk sportéletének fejlődéséért elsősorban mi, kommunisták vagyunk felelősek MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 61. szám. A KA oO Ml,Lilit Vasárnap, 1955. március 13. Érőnket nem kíméli'** mindent megteszünk, hogy Somogy megye dolgozó népe még nagyobb eredményekkel szolgálja a szocializmus építését Aktívaülésí tartottak Somogy megye kommunistái B ► iztosítani kell a párt vezető, irányító szerepét a társadalmi és állami élet minden területén ...« — hirdette a jelszó a kaposvári Vörös Csillag filmszínházban, ahol tanácskozásra gyűltek össze szombaton Somogy megye legaktívabb kommunistái. Eljöttek a tanácskozásra a megye legjobb pártmunkásai, a párt-, állami és tömegszervezeti vezetőik, gazdasági életünk irányítói, párttitkárok, kommunisták, hogy megvitassák Tóth István elv- társnak, a Megyei Pártbizottság első titkárának beszámolója alapján a Központi Vezetőség legutóbbi ülésének határozatát. A Somogy megyei kommunistákat nagy megtiszteltetés érte. Tanácskozásukra eljött Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, hogy tanácsaival segítse a somogyi kommunistákat abban a harcukban, melyet a szocializmus építéséért, a nép jólétéért vívnak. Pontosan 9 órakor az aktíva lelkes éljenzése közben foglalta el helyét az elnökség. Az elvtársak melegen éltették Rákosi Mátyás elvtársat, pártunk harcokban edzett vezetőjét. »-Éljen a párt! Éljen Rákosi/« — hangzott az ütemes tapssal kísért lelkes köszöntés. Az elnökségben helyet foglalt: Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Losoncéi Pál elvtárs, a Központi Vezetőség póttagja, a Szocialista Munka Hőse, a barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke, Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, Pankász Ferenc elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára, László István elvtárs, a Megyei Tanács elnöke, Böhm József elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Hidas Mihály elvtárs, a BM főosztályvezetője, Hrabovszki Mihály elvtárs, a Megyei DISZ Bizottság titkára, Reményi József ezredes elvtárs, Illés Dezső elvtárs, a Marcali Járási Pártbizottság első titkára, Kovács Sándor eivtárs, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára, Hevesi János elvtárs, a Csurgói Járási Pártbizottság első titkára, Kollár Rozália, az MNDSZ megyei elnöke, Havasi József elvtárs, a nagyberki Győző TSZ elnöke, Kiss Zoltán elvtárs, Kéthely község párttitkára, Kárpáti Pálné elvtársnő, a Patyolat Vállalat párttitkára, Móczán Lajosné elvtársnő, a Textilművek dolgozója, Lóé Ferenc elvtárs, Kapospula község párttitkára, Takács Józsefné elvtársnő, Rinya- újlak község párttitkára és Dudás János elvtárs, a balatonküiti Dózsa TSZ párttitkára. Az aktívaülést László István elvtárs' nyitotta meg, majd átadta a szót Tóth István elvtársnak, aki megtartotta beszámolóját a Központi Vezetőség március 2—4-i ülésének határozata alapján. Tóth István elvtárs beszámolója Tisztelt Niagyaktíva! Kedves Elvtársaik! Ismeretes 'az elv-társaik előtt, hogy pántunk Központi Vezetősége 1955. március 2-től 4-iig tantó ülésén megtárgyalta az ország pcflitnlkai helyzetét és a párt feladatait. A Központi Vezetőség olyan kérdésekről tárgyalt, amelyre a Somogy megyei kommunisták is türelmetlenül várták a feleletet. Várták a Központi Vezetőség egységes, határozott állásfoglalását. A Központi Vezetőség 1955. március 2-től 4-álg tartó ülésének az ad rendkívüli nagy jel erűt őségét, hogy teljes egységben magáévá tette a Pcüfiitikaú Bizottság beszámolóját:. »•Ezzel másfél esztendő nehézségei után végre helyre áll a pántnak oly nélkülözhetetlen elvi, ideológiai egysége, mély a legdöntőbb fegyverünk volt a múltban és a jövőben is az marad« — mondotta Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén elhangzott zárszavában. EnéllküS az egység nélkül pártunk nem tett volna képes megoldani az országépítésben, a munkásosztály hatalma kivíváséban, a szocializmus építéséiben ráháruló feladatokat. Nem tudta vo'nia megjelölni mindig a legfontosabb láncszemet. A Központi Vezetőség március 2- től 4-ng tartó illésének jelentőségét emeli, hogy behatóan elemezte a munkás-paraszt szövetség kérdését az utolsó másfél évre vonatkoztatva. A Központi Vezetőség határozata szétzúzta a munkás-paraszt szövetség alakulásával fcapcstílelas jdbíbóí- dali nézetekét. Fétoeórithetettanüili leszögezte, hogy a munkás-paraszt szövetség nem akármilyen szövetség, hanem olyan oszrtályszövetség, amelyben a munkásosztályé a hegemóniái, a vezető szerep. Éppen ezért a munkás-paraszt szövetségnek, államrendszerünk alapjának nem lehet más oélja, mint a szocialista társadalom felépítése és a kizsákmányolás teljes megszüntetése. A március 2—4-d központi vezetőségi ülés maradandó érdeme, hogy Rákosi ellvtárs vezetésével szétzúzta a pártunk helyes politikájával szemben álló jobboldali elhajlásit, megteremtette a legfontosabb politikai előfeltételeket a szocializmus sikeres építése és népünk jólétének emenxe- dése számára. A Politikai Bizottság beszámol ójá- ban Rákosi eivtárs megállapította: -Hazánk felszabadulásának 10. évfordulóján dolgozó népünk méltán tekint vissza — jogos büszkeséggel — az élteit 10 év alatt kivívott halai- j más, történelmi jelentőségű sikereire- Az elmúlt 10 esztendő alatt pártunk mélyreható gazdasági, társadalmi. poétikai és kulturális átalakulásokat élt ált. Letűntek a kizsákmá- hogy emelkedett népünk életiszínvonyoló uralkodó osztályok, s a munkásosztály tett a hatalom új birtokosa. Sikeresen megvalósítottuk a hároméves és az első ötéves' tervet. Van fejlett nehéz iparunk. Mindenki előtt kézzelfoghatóan beigazolható, nala. A kibontakozó kuiltúrfcnrada- iom eMmállhatatÍJanul behatol gazdasági, társadalmi ért poitftikai életünkbe. Hogyan jöttek létre ezek az eredmények? Eredményeink forrása: a Szovjetunió önzetlen segítsége, pártunk bölcs vezetése, dolgozó népünk lelkes munkája A Szovjetunió vett az, amely szabaddá tette népünk számára a fel- emelkedés felé az utat. Dicsőséges felszabadítónk nemcsak fejlődésünk útját tette szabaddá sok-s.ck véráíl- dozaétal, hanem állandó, gazdaistági, ■műszaki, tudományos es minden egyéb Segítséget megadott és megad ahhoz, hegy népünk 'képes tegyen legyőzni a kezdeti nehézségeket és leküzdeni a felmerülő akadályokat. Temreíőszöveílkezeteink derék tagsága, vezetői hálóval, szeretettel gondéinak vissza a Szovjetunió által nyújtott olyan támogatásra ás, hogy magyar panasztfcü’tíöttek látogathattak el a Szovjetunióiba, a kolhozok eleven példáit ültethették át a Somogy megyei tiaTiajba is. A Szovjetunió segítsége és gazdag tapasztalata megkönnyítette és megkönnyíti építő munkánkat. A Szovjetunió Kommunista Pártja és annak bölcs politikája, amelyet Marx—Engels—Lenin— Sztálin tanítása hat át, egész munkánk vezérlő csillaga. Ezért tudja ma már minden ember, a mi megyénk dolgozói iss hogy a lángoló hazaszeretet eTJválaszrthatte't- lán -a Szovjetunió iránt érzett szeretettől, elválaszthatatlan népünk függcftenisége és szabadsága tiszteletétől, a béke és a szabadság ügyétől. (Taps.) Hogy élni tudtunk a szabadsággal, annak elengedhetetlen fettétele vcíit egy olyan politikai erő, egy olyan párt léte, amely biztosan tudja, hová, milyen fe’adatok megoldására keit harobavinná a munkásosztályt, miilyen szövetségeseket kéül megnyerni a szocialista forradalom számára'. Ez a párt a Magyar Kommunista Párt, amely bizalmat, erőt öntött a háború sújtotta magyar népbe, munkára, az ország újjáépítésére szólította fel a lakosságot. A kommunista pártot az elmúlt itíz esztendő alatt népünk vezetőiének ismerte el az országépítő munkában. (Taps.) Mindenki efőitt világos, hegy az ©’múlt 10 élvben dolgozó népünknek a szocializmus építésében elért sikerei igazoljak pártunk politikájának helyességét. Tejipari Egyesülésnél az elmúlt év negyedik negyedévében 4,1 százalék“ kai nőtt aj önköltség. Az ipariban komoly mértékben lazult a munkai egyetem. A dolgozók nem használják kd megfelelően a munkaidőt. Növekszik az önkényesen kilépők száma. A Kaposvári Textilműveknél — a fizetett és szülési szabadság levonásával — az igazolatlan és a vállalat által engedélyezett mulasztások 1954. év első félévében a termelésből 3,2 millió forint kiesést, a teljes termelés 7,5 százalékát eredményezték. A második félévben ez a szám 3,5 millióra, a teljes termelés 7,8 százalékára emelkedett. Az ipari termelés alakulásánál található hibák mellett — állapítja meg a Központi Vezetőség határozata — kedvezőtlenül alakutt a mezőgazdaság árutermelése. Vannak eredmények ugyan egyes terülteiteken: a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, az egész országban és így megyénkben is azonban kevesebb gabona 'termetit az elmúlt évben, mint 1953-bami A sertés foiVéteLévet megyénkben is csökkent az álílatóiliomány. Kapós- völgye községeiben sem érték efll még mindig a felszabadulás előtti színvonalat — bár az 1854. évi á'tetszám- lálásnál 1953. évhez viszonyítva 1,9 százalékos emelkedés vett. Nem iteQjesítetltük a begyűjtési terveket sem ■— bár a párt javaslatára a kormány azokat az 1953. évihez viszonyítva igen komoly mértékben csökkentette. Megyénk is közel 3500 vagon terménnyel maradt adósa államunknak. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés alacsony színvonallá és a komoly mértékben meglazult lámiampolgáril fegyelem mellett, 1954. negyedik negyedéiben a szövetkezetek áruforgalma — változatlan áron számítva — 21,7 százalékkal' volt magasabb az előző év hasonló időszakánál. »■A Központi Vezetőség megállapítja, hogy népgazdaságiunk helyzetének ilyen alakulása következtében a dolgozók meginövekedetit életszínvonala (1954-ben az egy keresőre eső reálbér 15 százalékkal, a panasz tsiág reáljjövedelme pedig még nagyobb mértékben növekedett) nem a termelés állandó növekedésének, a munka termelékenysége emelkedésének és az önköltség csökkentésének szilárd alapján, hanem főképpen az állami tartalékok felélésén és a beruházásokra fordított eszközök csökkentésén nyugszik.« Ezek után vizsgáljuk meg, melyek a népgazdaságunk fejlődésében megmutatkozó nehézségek okai Az alkotómunka hevében hibákat is követtünk el »-Pártunk a szocializmus felépítéséért vívott harcában 'hibáikat is elkövetett — állapítja meg a Központi Vezetőség határozata —, 1951-tói kezdve a szocialista dpamalk lehetőségeinket, gazdasági adottságainkat rneghaEiadó ütemű fejlesztésére vett irányt. A termelőszövetkezetek fejlesztésében nem volt elég tekintet- teli — egyes, eseteikben — az-önkéntesség elvére, s nem fordították a szükséges figyelmet az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelésig tartalékainak mozgósítására). 1953. júniusában pártunk Központi Vezetősége megvizsgálta országunk helyzetét és bátor bírálattal! s önibí- rálatifcal a szocializmus építésében elkövetett hibákat feltárta, s kiidfcligoz- ta a hibák kiküszöbölésére szelgáló intézkedéseket.-« E határozat megállapítja továbbá: -A Központi. Vezetőség 1053. júniusi határozatai teljesen 'helyesnek bizonyultak. De e helyes határozatok végrehajtásáért vívott eredményes harc meMtett a végrehajtásiban hibák és fegyatókosságek ás voltak, sőt a haltározatokat egyesek opportunista, Bmtiimarxjisita/ módón .JeEltoriz’ltettáki,’ ami káros iofoboOtíali hibákhoz, a jöbboldáilii elhajlásokhoz vezetett, Ennek következtében népi demokráciánk gazdasági és politikai helyzetéiben bizonyos nyugtalanító jelenségek mutatkoznak.-« Melyek ezek a hibák? A Központi Vezetőség határozata magá’fliapítja, hogy 1954«ben az ipart termelés — egyes ferüfJeitein elért eredmények ellenére is — alapjában véve egyhelyben topogott. A minisztériumi ipar termelése 0,3 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a nehéziparé 3,1 százalékkal csökkent Megyénk egész ipa^a 1954. évi tervét csak 92,9 százalékban teljesítet- te. A megye iparán belül, bár a helyi ipar termelése emelkedett, a minisztériumi ipar 6,7 szájialékkiaili, á helyi élelmiszeripar 15,6 százalékkal', a kisipari szövetkezetek termelése pedig 1 százatokkal alíacscnyabb, mint az éves tervük előírta. A Központi Vezetőség határozata megállapítja, hogy csökkent a munka termelékenysége, ugyanakkor emelkedett az önkötoség. Megyénk iparában 1953. negyedik negyedévéhez viszonyítva az elmúlt év negyedik negyedében 7,5 százalékkal csökkent a termelékenység, ugyanakkor pt a Talán helytelenek voltak azok az intézkedések, melyeket a párt 1953. júniusa óla hozott és amelyeket a III. kongresszus határozata is megerősített, továbbfejlesztett? Vagy az elmúlt évi — némely tekiinteitben a termelést kedvezőtlenül befolyásoló ■— időjárás volt az oka? Nem! Nem ez a hibák alapvető oka. »Népgazdaságunk helyzetéiben megmutatkozó komoly nehézségek okai mindenekelőtt abban keresendők, hogy az utóbbi időbeni, 1953. júniusa óta olyan jobboldali, antimarxista, pártellenes, opportunista nézetek terjedtek el a pártban, az államapparátusban és más területeken, melyeknek hatására iparunk fejlődése megtorpant, csökkent a szocialista felhalmozás, romlott az 'állami és állampolgári fegyelem« — állapítja meg a Központi Vezetőség határozata. Ennél a. kérdésnél ismételten alá kell húzni, ahogy azt a Központi Ve- : zetőség megállapít ja: » ... az 1953. júniusi központi vezetőségi ülésen hozott határozatok helyesek voTJtiafc és azok ma iis változatlanul! érvényesek, s a III. pártkongresszus határozataival]. együtt pártunk pdliitiikájá- nak ma is alapjait képezik« Ettvíérsak! A hibák felszámolása érdekében erélyes kézzel folytatott harc talián a helyes júniusi és pártunk III. kongresszusa határozatod- mák felszámolását jelenti?! Nem! Nem azt jeüenti! Ellenkezőleg: az a lényege, hogy csakis ezen az úton tehet minden 'ingadozás nélkül ezeket a helyes határozatokat maradék nélkül megvalósítani. Népünk éliet- színivoMalia emelésének, hazánk védelmi képessége fokozásának, a sao- ciáldzmus építésének egyetlen útja van, amit pártunk júniusi határozata, a III. pártkongresszus határozata megmutatott. Ezt az utat tette járhatóbbá pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata. Mit keli tennünk, elvtársak? »A Központi Vezetőség megáElapít- ja, hogy pártunk helyes pcéitákája sikeres végrehajtásénak a jelenlegi szakaszban a megnövekedeitt jobboldali veszély képezi fő akadályát. Ezért a párt fő feladata e káros jobboldali nézetek ideológiai szétzúzása, ezek teljes elszigetelése, mert csak ez teszi lehetővé, hogy pártunk helyes irányvonala politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életünk minden területén teljes mértékben érvényesüljön, állandóan erősödjön a munkásosztály és a .parasztság szövetsége, a. munkásosztály vezetése mellett,« Miben mutatkoznak meg a jobboldali nézetek megyénkben ? Megmutatkoznak elsősorban a szocialista iparosítás helyes polötikájá- nak elferdítésében. .Az 1953. júniusi és pártunk III. kongresszusának határozatai világosan leszögezik, hegy a szocializmus építésének fő eszköze a szocialista iparosítás, hogy a termelő eszközök termelésének elsődlegességét biztosítani ke®. Pártunk Központi Vezetősége látta — s kiküszöbölése érdiekében hozott is intézkedéseket —, hogy 1953. júniusa edőtó az ipar gyorsütemű fejlesztése, a mezőgazdaság elmaradói it« séga akadályozta a mezőgazdaság helyes fejlesztését. Most mi a helyzet? >»Egész népgazdaságunk egészséges előrehaladását, a szocializmus sikeres építését, népünk jólété következetes emelése, szilárd, tartós alapokra való helyezését, iparunk termelésének pangása, a nehézipari termelés visszaesése fenyegeti.« Ez következett abból a jobboldali, antimarxista elhajlásból, amely elsősorban abban mutatkozott meg, hogy egyesek tagadták a nehézipar állandó fejlesztésének szükségességét Látni kell, elvtársak, e nézet veszélyességét. Ha a jobboldali opportunista nézetek győztek volna, hazánk az elmaradott országok színvonalára süllyedne, mert lehetetlen a nehézipar elsődleges fejlesztése nélkül beszélni a mezőgazdaság és a könnyűipar fejlesztéséről, arról, hogy állandóan növekvő árualapot tudjunk biztosítani dolgozó népünk számára — következésképpen mindez az élelmiszerárak, általában a közszükségleti cikkek árának emelkedéséhez vezetne. (Folytatás a 2. oldalon.)
