Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-12 / 60. szám

VILÁG PROLET ARJAI EGYESÜLJETEK! ~Cf Somogyi Néplap Mint a szemünk fényére . Megyénk dolgozó parasztjai a tavaszi munkákra való jó felkészülésben is meg akarják előzni Baranyát Egészheti rádióműsor MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xll. évfolyam, 60. szám. AHA 50 FILLER Szombat, 1955. március 12. A Somogy megyei Pártbizottság kommunista aktívaülést tart A Magyar Dolgozók Pártja Somogy megyei Bizottsága ma dél­előtt fél 9 órakor kommunista aktívaülést tart Kaposvárott a Vörös Csillag filmszínházban. Napirend: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a politikai helyzetről és a párt feladatairól szóló határozata. Előadó: Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizottság első tit­kára. ; Élénken folynak a begyűjtési tervtárgyalások Öreglakon Öreglak község tanácsházán mos­tanában élénk forgalom van. A falu gazdái szinte félóránként jönnek- mennek, hogy a beadási terv-tárgya­láson megbeszéljék ezévi kötelezett­ségeiket és tisztázzák a felmerülő problémákat. Öreglakon naponta 20 —25 gazdával beszélik meg a terv- felbontást és ezeken a tárgyaláso­kon jelen van az illető gazda lakó­körzetének tanácstagja is. A tárgyalások során merülnek fel problémák Öreglakon is, mint leg­utóbb Gyarmati Imre 6 holdas gaz­dával kapcsolatban, aki feleségével együtt már korhaladott és jogosult a kedvezményre. Igen ám, de föld­jét kiadta bérbe Zsigmond József­nek, ami a tanács tudomására ju­tott. Gyarmati Imre úgy számolt, hogy a beadást jelentős kedvezmény birtokában könnyen kifizeti majd a bérletből. Sokáig vitatkoztak, s az ő lakókörzetének tanácstagja, Káldi József 9 holdas egyéni gazda is, aki jelen volt, igyekezett meggyőzni, hogy ilyen esetben nem jár kedvez­mény, hogy ez a törvény kijátszása lenne. Gyarmati Imre most alapo­san ráfizetett, mert bérlője ragasz­kodik a megállapodáshoz, ő nem hajlandó a beadást • teljesíteni, így most neki kell a bérleti díjból majd annakidején rendeznie. Gyarmati bácsi belátta tévedését és igazat adott a tanácsnak, s ezzel búcsúzott el: — A törvény valóban törvény, azokat senkinek sem szabad kiját­szani. öreglakon jól halad a begyűjtési terv-tárgyalás, amit bizonyít az is. hogy eddig közel 200 gazda könyvé­be kerültek be azok a számok, ame­lyek mutatják, hogy miből mennyit és mikor kell teljesíteni. A tanács begyűjtési . előadója, Jankovics Jó­zsefeié úgy tervezi, hogy március 20- ra Öreglakon már minden gazdánál végez a tervfelbontással, s aztán jö­het a tervek megvalósítása. Miért nem halad a tavaszi búzavetőmag kiosztása a nagyatádi járásban? A Megyei Tanács VB megvizsgálva a nagyatádi járásban a tavaszi foúza- ■vetőmagkiosztásf és megálMápítoUa hogy a járási tanács vajmi keveset tétit a hiányzó 500 kait. held őszi ga­bonavetés tavaszi búzával való pót­lására. A járás dolgozó parasziteágáibak egyrtésze nem is tudja, hogy tavasza búzát kell vetnie. Nagyatád' község­ben a tanács még nem végzett s tavaszi búzavetőmag szétosztásával1. A 83 mázsa tavaszi búzavetőmag­ból mindössze 20 dolgozó paraszt vitt el 23,5 mázsát és ezt mind kölcsönbe, anélkül, hogy a tanács előbb meggyőződött volna arról, vah-e csereterményük. Nem különb . a helyzet Mikében sem, ahol az ellenőrzés niaipjáiiig' csak 12,75 mázsa tavaszi búzát osztottak ki. Itt sem ellenőrizte a községi tta- nócs, hogy az igénylők rendeűkez- nek-e cserelterménnyel. Az ©ICémőr- ziés Pozsega Istvánná, Mészáros Jó­zsef, Éder József és Gulyás György dolgozó parasztoknál^ megállapítot­ta, hogy -van cseretemményük és meg­ígérték, hogy 2 napom belül be ás ad­ják. Eddig >azért nem adták be, mert most hallották először, hogy., csere- terményt kell adini a tavaszi búzáért. Kutas, Szabás és Nagykorpád fcöz- -hasőiáó ci ’lieiyzet. Alig vit­ték még kd a tavaszi: búzát és akik. kivittek, mind ‘Kóltesömképpem jutot­tak: hozzá, mert a tanácsok nem tájékoztatták, nem-keresték fel a termelőket és nem figyelmeztették őket kötele­zettségük teljesítésére. Ezért nem hálád Segesdein, Scwnogy- szobon és a többi nagy községben, sem a tavaszi búzavetőmag kiosztása. Mindezért elsősorban a járási ta­nács vb-eflnöke, Porrogi István fele­lősi aki nem ellenőrzi, megfelelően a községi tanácsokat. Eminek tudható be, hogy a járás területén á’italáibain .kölcsönbe adják a tavaszi búzavető­magot, a cserét egyáltalán nem szor­galmazzák. Porrogi elvtárs figyelmen kívül hagyta az MT-határozatot és a Megyei Tanács elnökének ide- vona&ozó utasításait, nem követelte meg a járási mezőgaz­dasági osztálytól és a községi taná­csoktól a népgazdasági érdekek szem előitit tartását, s nem szorgalmazta a tavaszi búzavetőmagcserét. Nem je­lentette fel azokat, élteik megtagad­ták az átvételit, úgy mint ahogy azt a csurgónagymartiahi Kcvács József teuilék, id. Huber György ikaposfői kulák és Papp Lajosné nagycsepe- üyi 18 holdas paraszt esetében a köz­ségi tanácsok ütötték. Kommunistáink a megyei pártaktíva ülésen is kifejezik: egységesen sorakoztunk fel a párt Központi Vezetősége mögé Megyénk legaktívabb kommunistái ma ér­tekezletre gyűlnek össze^ hogy megvitassák a Központi Vezetőség március 4-i határozatát a politikai helyzetről, a párt feladatairól. Igen fontos határkő ez a tanácskozás megyénk éle­tében, fejlődésében. Sok kérdés vár megvita­tásra kommunistáink előtt, hisz nem keve­sebbről van szó, mint arról, hogy bátrabb, erő­teljesebb lépéseket tegyünk előre a népjólét emelésében, a szocializmus építésében. \Meg kell vitatni azokat a kérdéseket, amelyeket a 'Központi Vezetőség határozata feltárt a mi megyénkre vonatkozólag is, mint. a jobboldali elhajlás, az osztályellenséggel szemben tanúsí­tott megalkuvás. A tanácskozásnak erőt kell adnia a megye kommunistáinak, hogy az el­lenség minden próbálkozását, amellyel nyug­talanságot akar kelteni dolgozóink soraiban s valamiféle »visszafordulásról« kiabál, vissza tudják verni. Az ellenség különösen Nagy Im­re elvtárs személyével kapcsolatban intéz tá­madást a párttagok felé, de kommunistáink már eddig is csattanós választ adtak az ellen­ség próbálkozásaira és a tanácskozás után még egységesebben felsorakoznak nagy pár­tunk és annak Központi Vezetősége mögé. i r«tbr Fordítsanak nagyobb gondot a cukorrépa termelési szerződéskötésre a fonyódi járásban A fonyódi járásban súlyos lema­radás van a cukorrépa termelési szerződéskötésben. A járás községi tanácsai nem mozgósítják sem a termelési bizottságokat, sem a gaz­dákat arra, hogy földterületük ará­nyában termeljenek cukorrépát. Pe­dig biztos, hogy a fonyódi járás dolgozó paraszt­jai is akarnak cukrot enni. A cukorrépatermelés kifizetődő. A járás több dolgozó parasztja, külö­nösen a termelőszövetkezetek szé­pen kgptak pénzt a szerződéses cu­korrépáért. A járás legnagyobb községében, ahol az április 4-i vállalásban is pontként szerepelt a cukorrépa ter­melési szerződés 100 százalékos tel­jesítése, mindössze 50 százalékra áll a szerződéskötés. S ha a versenykez­deményező községben így áll a hely­zet, akkor nem csöda, ha Látrány, Balatonberény és a járás többi köz­sége elmarad a szerződéskötésben. Elsősorban a községi tanácsoknak kell jó munkát Végezniük, nagyobb felelősséggel dolgozniuk, hogy biz­tosítsák a cukorrépa termelési szer­ződéskötést. Minden erőnkkel harcolunk a párt politikájának megvalósításáért Több pártszervezetben a hatá­rozat megvitatásakor elmondták a párttagpk, hogy a kormányprog­ram óta, Nagy Imre elvtárs be­széde után csökkent a párttagok harcossága, kiállásuk a párt poli­tikája mellett. Kaposfőn Bóna elv­társ például arról beszélt, hogy a zűrzavaros, jobb- és baloldali el­hajlások között az egyszerű párt­tagok alig ismerték ki magukat, s ezért inkább passzív magatartást tanúsítottak. Nem láttak tisztán, ezért nem is mertek harcosan, bátran kiállni a párt politikájának megvédéséért. Édde községben például arról beszéltek a dolgozó - parasztok, hogy „A Magyar Mezőgazdaság1 című lapban egy Csiszár nevű rábaközi termelő arról írt cikket, hogy 13 és fél hold földjéből 9 és fél holdon takarmányt termel. A községben többen erre a cikkre hi­vatkoztak, amikor a tanács azt követelte tőlük, hogy a szántóte­rület 40 százalékán kell kenyér- gabonát vetni. Gyakran találkoztak termelőszö­vetkezeti tagjaink olyan irányza­tokkal, amikor a községi tanács, vagy felsőbb állami szervek a tsz rovására intézkedtek, épület, terü­let vagy használati tárgy ügyében, amely a tsz tulajdonában volt. Az ilyen intézkedések mögött min­dig ott volt az ellenség, ami szabadon garázdálkodott. Az a ké- j résünk most, hogy pártbizottsága­ink nézzenek körül a tanácsok­ban és a bíróságon, távolítsák el az osztályidegen elemeket. Helyes az, hogy az állami fBnyrjmet ü^iüüenb it AI megkövetelik A kötelességüket becsülettel telje­sítő dolgozó parasztok örömmel üd- vözlik a Központi Vezetőség határo­zatát, mert látják, hogy az az állami szervek feladatává teszi, hogy min­denkitől követeljék meg az állami fegyelmet. Sávolyon a határozat ismertetése után a begyűjtési tervek teljesíté­sére és a hátralékosok elszámolta­tására tettek intézkedést. A köteles­ségüket teljesítő dolgozó parasztok vállalták, hogy elsősorban népne­velőmunkával ismertetik meg a Központi Vezetőség határozatát, de ha a jó szó nem használ, akkor a törvény szigorával kell hogy eljár­jon a községi tanács a hanyagok­kal szemben. Különösen erőt adott a határozat falusi kommunistáinknak az állami fegyelem betartatásáért vívott harc­ban. Volt olyan jelenség egyes köz­ségekben, hogy a tanács nem hall­gatott a párt szavára és elnéző volt a hátralékosokkal, de különösen a kulákokkal szemben. Memyén pél­dául Borka nevű kulák 40 ezer fo- , sen kevesebb beszolgáltatást és adót rint tartozását nézték el a pénzügyi szervek. Somogyasza-lóban pedig úgy játszották ki a kulákok a begyűjtési törvényt a tanács sze-meláttára, hogy korábban leadott földiüket tartalék­területként bérelték és így lényege­fizetett, mint kellett volna. Finta László Scmogyaszalóból jog­gal beszélt arról, hogy igen clszem- telenkedtek a kulákok, mert a közsé­gi szervek nem léptek fel keményen ellenük. A pártaktíva tiszteletére új termelőszövetkezet alakult Mernyén 'A kaposvári járás immár harmadszor új termelőszövetkezet alakításával köszönti a kommunista aktívaülést. Alig telt egy-két nap azóta, hogy a mernyei kommunisták meg­tárgyalták a Központi Vezetőség határozatát, március 10-én, csü­törtökön este máris megalakították a termelőszövetkezetet. A kom­munisták példamutatásával alakult meg a mernyei Petőfi Termelő­szövetkezet. Gábor Ferenc 8 holdas gazda és felesége írta alá első- ' nek a belépési nyilatkozatot. Gábor Ferenc elviárs, a párt tagja, tudta mi a kötelessége. Vele együtt írta alá Szekeres Zoltán, a községi pártszervezet titkára is a belépési nyilatkozatot, hogy aztán még hathatósabb szószólója lehessen a termelőszövetkezeti mozga­lomnak. A 12 tag között 5 középparaszt család választotta a közös gaz­dálkodás útját, olyanok, akik megbecsülésnek örvendenek az egész falu népe előtt, akiknek szavára mindenkor hallgatnak a mernyei gazdák. Ezek az új tsz-tagok egyéni gazda korukban soha sem vol­tak hátralékosok, állam iránti kötelezettségüket mindig példamu­tatóan teljesítették.' S ahogy az alakuló közgyűlésen is elmondták, nem a tartozások eltörlése vezette őket arra, hogy a közös útra lép­jenek, hanem az a meggyőződés, hogy a közös gazdálkodásban lát­ják a dolgozó parasztok felemelkedésének egyedüli helyes útját. El­mondták: biztos, hogy lesznek követőik, mert Memyén is egyre több gazda ismeri fel a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyét. Sok sikert kívánunk a Petőfi TSZ kommunistáinak, tagjainak, kívánjuk nekik, hogy példájukkal lelkesítsék Mernye dolgozó pa­rasztjait, s vigyék győzelemre a termelőszövetkezeti mozgalmat Mer-' nyén. A barcsi járás kommunistái is nagy lelkesedéssel fogadták a Központi Vezetőség határozatát Az elmúlt napokban a barcsi járás valamennyi községében a köz­ségek kommunistái taggyűléseken, a tsz-ek tagjai pedig. közgyűléseken vettek részt, hogy megtárgyalják a párt Központi Vezetőségének már­cius 4-i határozatát. A járás kommunistái nagy lelkesedéssel fogadták a határozatot, megértették ennek lényegét és jelentőségét. Ezt bizonyítják a hozzászólásokban elhangzottak és az azonnal foganatosított intézke-. dések. I BRÄVASZENTESEN taggyűlést tartottak, ahol pl. Hodoli elvtárs felszólalásában leszögezte, hogy a tsz tagjainak úgy kell te­kinteniük a még egyénileg dolgozó parasztokat, mint jövendő tsz-tago- kat, éppen ezért ápolni kell a velük való jó viszonyt és példát kell mu­tatni nekik a termelésben, hogy a helyes utat meglátva, ők is mielőbb rálépjenek a szocialista társasgaz­dálkodás útjára. Szili elvtárs is he­lyesli a határozatot és megemlítette, hogy eddig sok ipari és mezőgazda- sági vezető elnézte a munkafegye­lem lazulását, aminek következmé­nye a tervteljesítés lemaradása volt. A drávaszentesi kommunisták el­határozták, hogy a Központi Veze­tőség (határozatát teljes .egészében és következetesen végrehajtják. BAB0CSÄN március 9-én tárgyalták meg a ha­tározatot és az ezzel kapcsolatos he ­lyi feladatokat. A határozatra a falu lakossága azonnal tettel felelt: a közgyűlésen két új tagot lettek fel és egy régebben kilépett tagot vet­tek vissza a tsz-be. Darányban 10-én este tartottak tsz-közgyűlést, ahol a határozat is­mertetése mellett négy család fel­vételének ügyét is megtárgyalták.

Next

/
Thumbnails
Contents