Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-05 / 54. szám

X SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955. március 5. A. magyar—szovjet barátság tette naggyá nemzetünket Péntek este hét óra felé emberek siettek a Városi Színház felé. Ünnep kezdődött a tegnapi nappal, a magyar—szovjet barátság hónap­jának ünnepe. A Magyar—Szovjet Társaság megyei elnöksége és a Ha­zafias Népfront-bizottság által rendezett ünnepi esttel nyitottuk meg vá­rosunkban, megyénkben a magyar—szovjet barátsági hónapot. Hét órára a Városi Színház széksorai megteltek várakozó emberek­kel. Hét óra után néhány perccel felgördült, a színpad nehéz bársony­függönye. Virágok és vörös selyemzászlók közül köszöntötte a jelmon­dat — Éljen a magyar—szovjet barátság — ezt az ünnepet, az ünneplő közönséget. A magyar és szovjet Himnusz elhangzása után Nánásiné elvtársnő, a Megyei Tanács elnökhelyettese üdvözölte az elnökség tag­jait s a város dolgozóit, majd felkérte Varga Károlyt, a Megyei Haza­fias Népfront-bizottság elnökét, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Tisztelt ünneplő közönség, kedves elvtársak! Minden ember életében vannak az élet gonddal teli, munkában el­töltött napjai között is olyanok, me­lyeken mitsem törődve a feladatok megoldásának lüktető ütemével, ha egy pár pillanatra is, de megáll, eszébe jut elmúlt életének egy pár nevezetesebb dátuma, felködlik előt­te a múlt egy-egy örömteli, vagy fájó pillanata és emlékezik. S ezek az emlékek igen színesek, igen vál­tozatosak, jók és rosszak, kelleme­sek és kellemetlenek, örömteliek és fájdalmasak, és mi hajlamosak va­gyunk arra, hogy elfeledjük a fájót, feledjük a temetést, vagy egy fáj­dalmas búcsú pillanatait, de felszí­nen tartjuk gyermekeink születés­napját, vagy bármi mást, ami ked­ves és örömteli volt életünkben. Ez azonban nemcsak az egyén életében van így, hanem így van a népek, a nemzetek életében is. »Vannak hely­zetek, midőn egy nemzetnél semmi sem fontosabb, mint az emlékezés« — mondta Kossuth Lajos és ha mi e kossuthi mondás alapján hazánk mai helyzetét vizsgáljuk, joggal te­kinthetjük olyannak, amikor a je­len nagy feladatain munkálkodva emlékeznünk kell, mert csak így lát­hatjuk, csak így érezhetjük minden kis lépésünkben, hogy az előbbre vi­szi népünk életét. De nemcsak a helyzet, hanem az alkalom is figyelmeztet bennünket. Tíz esztendeje, hogy áldozatos har­cokban folyt hazánk felszabadítása, hét éve, hogy a Moszkvában aláírt barátsági’és kölcsönös segélynyújtási egyezmény új fejezetet nyitott meg hazánk életében és hetedszer ünne­peljük ma a magyar—szovjet barát­ság hónapját. A felszabadulás és a magyar— szovjet barátság szervesen egy­be tartozik, ezt az egymástól való eiszakíthatatlanságot jelké­pezi az idei barátsági hónap megrendezése is, melyet a korábbi évek gyakorlatá­tól eltérően úgy rendezünk meg, hogy befejező napja egybe essék ha­zánk felszabadulásának évfordulójá­val. Emlékezni jöttünk össze, mert aki nem tud a múltba nézni, az nem tudja a jelent sem értékelni és nem tud a jövőbe nézni. Márpedig mi tudjuk a jelent értékelni és akarunk a jövőbe nézni, múltunkat pedig, bármily fájó is az emlékezés, bár­mennyire koptatja és szürkíti is az idő, nem tudjuk felejteni. A múlt mint szörnyű, mély szaka­dék tátong mögöttünk és hogy mély volt, azt most 10 esztendő távlatá­ból még mélyebbnek, még nagyobb­nak, még súlyosabbnak látjuk. Em­lékezünk a múltra, melyet gyönyörű sorokban formált meg a költő. »Du­nának, Oltnak egy a hangja, mora- jos, halk halotti hang, Árpád hazá­iéban jaj annak, aki nem úr és nem bitang«. Ezt a múltat választotta e’ tőlünk sorsunk és nemzeti életünk hatalmas vízválasztója, a felszaba­dító Szovjet Hadsereg. A felszaba­dítók hozták meg számunkra a jobb és szebb életet, öntöttek új életet be- lénk.' hogy a fasiszták által lerom­bolt országban, a kiégett családi tűz­helyek, falvak és ipari üzemek he­lyébe újat építsünk, hogy új élet fakadjon. A Szovjetunió nemcsak kézzelfog­ható, mindennapi életünkben lemér­hető segítséget nyújt számunkra, ha­nem olyan magasrendű erkölcsi se­gítséget is, amely nemzeti öntuda­tunkat növeli. Ez pedig a nemzetünk és népünk iránt mutatott megbecsü­lés. A magyar és szovjet nép testvéri barátságának jellegzetes, szép vonása, hogy a teljes egyenjogú­ságon, egymás megbecsülésén és szeretőién épül fel. Erről a barátságról: a magyar és szovjet nép barátságáról méltán mondhatjuk et, hogy Igaz barátság. Igaz, mert őszinte, kölcsönös és eredményes. Fénye éltető, benne a szabadság, a testvériség, az egyen­lőség és a jólét virul. A magyar—szovjet barátság esz­méjébe szervesen beletartozik a bé­ke gondolata Is. A" magyar—szovjet barátság odaíűz bennünket a Szov­jetunióhoz és a szocializmus 900 mil­liós táborához, mely a magyar nép számára a szabadság és jólét, a béke és a szocialista jövő egyetlen győ­zelmes útja. Most. felszabadulásunk 10. év­fordulójának előestéjén és a magyar —szovjet barátsági hónap megnyi­tásának napján lángoljon fel min­den magyar dolgozó szívében a ma­gyar—szovjet barátság fáklyafénye és ennek a fényénél lássuk meg, hogy ez a barátság az, ami naggyá tette nemzetünket és ennek a ba­rátságnak az alapján valósíthatjuk meg hatalmas országépítő törekvé­seinket — fejezte be beszédét Varga Károly elvtárs. • ALEKSZANDR ZSAROV: ■ ■ I Sztálin — a béke \ ■ ■ m m : Nincs egyetlen zug a nagyvilágon, : : hová Sztálin hangja el nem ér, ■ száll a Kremlből, átal száz határon ■ jj s millió szívben visszhangja kél. ■ ■ ■ « ■ ; Túl a Kárpátok vihartól tépett I ormán, s köves Pamir tetején — • : béke és igazság fénye éled, . : s forrásként zeng erdők rejtekén. ; ■ ■ ■ »Békét, tartós békét a világnak!« : ; Wrocláwból így szállt az üzenet, • ■ visszhangozta Párizs és eláradt ■ Prága, New York utcái felett. ■ ■ ! Félelmes viharrá nőtt a dal, a ' ~ ! 5rces hangok testvéri dala, ; Kína roppant kórusa rivall, ■ boldog nép szabadság-szózata. ■ ■ ■ Kína óriás tribünt emel, jj rajta zászló úszik, hömpölyög, : Mao Ce-tung vaskarja tartja fel : roppant pipacsként Peking fölött, j . ■ j Minden erők, összeforrjatok! : Zgytestvérré váljon a világ — i sy fojtjuk el Wall-Stereet-i gazok jj ; háborúra uszító szavát. ■ Évek szállnak, új váltja a régit, jj ■ sorsunk fölött tiszta fény ível... j ■ Sztálin! — mondjuk. S hirdetjük a: békét ■ ; drága nevének betűivel... Ba/ráth Endre fordítása. : !t .............................................................: D ULLES TAJVAN SZIGETÉN (TASZSZ). Az Untiled Press hír­ügynökség tudósí tójának jetentése szerint, a március 3-án Tajvan szi­getére érkezett Duties amerikai kül­ügyminiszter titkos tanácskozást fdlytatott Cseng Kaj-sékíkel. A ta­nácskozáson jetem volt Oairiney ten» geroagy, az amerűkai haditengerésze­ti erűk vezérkari főnöke, Stump ten- germiagy, a csendesőceérii Lott a pa- rainosniolca és Pride eTfenitergernagy, a Tajvan térségében állomásozó amerikai 7. flotta paraincsnclka. Már­cius 3-án Dulf.es és a csámgkajsdkiieita külügyminiszter aláírta az Egyesült Álllamok és a kucmúntamgista Makik között tavafy december 2«ám megkö­tött úgynevezett »kölcsönös biztonsá­gi szerződés« ratifikációs okmánya­it. Ilyenformán ezt a Tajvain-sziiget amerikai megszállását megerősítő »szerződést« életbelépettnek tekin­tik. A német nép magáévá teszi a Német Demokratikus Köztársaság javaslatát Bérűim (MTI). Egész Németország­ban hataTlraas visszhangét keltett a Német Demcknátikus Köztársaság koirmiányámiaik a népi kamarában i előterjesztett javasüata, hegy Német - i ország mindkét részében a ilegde- j mdkratékusabb feltételekkel végire- ! hajítandó népszavazással dönitssnek a párizsi szerződések (további sorsáról. A- Német Demokratikus Köztár­saság dolgozói a népi kamarához intézett táviratok ezreiben tere­sedéssel teszik magukévá az össz- nímet népszavazás gondolatát. Csütörtökön egy drezdai nagygyű­lésen 200 ezer ember üdvözölte a Német Demokratikus Köztársaság parlamentjének és kormányának ja­vaslatát. Otto Kaiser, a Nyugatnémet Szooiáldemclknata Párt minigloslheimi helyi szervezetének elnöke lkájefön­tette: »Reméltem, hogy , a béke nyu­gat-németországi híved mindent meg­tesznek a javaslat megvai’Jósítósa ér­dekében. Csak ezen az úton érhetjük el a párizsi szerződések bukását, né­met hazánk demokratikus és bé­kés újraegyesítését.« A bonni kormány eddigi nemaeit- áruló, bákceffienes politikájához 'hí­vein sietett elutasítani az összmémet népszavazás végrehajtását célzó ja­vaslatot. Szerdán 25 nyugatnémet ifjú hazafi lépte át az övezethatárt és jött át a Német Demokratikus Köztársaságba, hogy kivonja magát az Adenauer zsoldos hadseregében teljesítendő ka­tonai szcfigái’iat alól. RÖVID KÜ LFÖLDI HÍREK Varga Károly ünnepi szavai után e naphoz méltóan összeállított színvonalas kultúrműsor szórakoztatta az ünneplő közönséget. Tegnap este operaházi díszünnepséggel megkezdődött a magyar—szovjet barátság hónapja A Magyar Népköztársaság iMéniiisz- tentianócsia, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Magyar—Szov­jet Társaság pénteken este dísz ün­nepséget rendezett a magyar—szov­jet barátság hónapja megnyitása al­kalmából. Az ünnepséget ia Magyar Állami Operáházban tartatták meg 7 órai kezdettel. Az ünnepség el­nökségében helyet fagM/tak a pánt és a kormány vezetői, a hazánkba érkezett szovjet kulturális és művé­szeti küldöttség tagjai. Az elnökség tagija volt I. V. Andropov, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete. Résztvettek az ünnepségen politikai, tarsadaCmi- és kulturális életünk ki­válóságai. Az ünnepségen Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára mondott beszédet. A szovjet küldöttség nevében F. V. Konszíainityíjneav, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága meEett működő társadalomtudomá­nyi akadémia rektora, a filozófiai tu­dományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levele­ző tagja, a kuflfunáfliis küldöttség ve­zetője szódáit fel. Az ünnepség második részében szovjet és magyar művészek magas színvonalú műsora következett. Az atomfegyver alkalmazása összeegyeztethetetlen a nemzetközi jog elveivel Moszkva (TASZSZ). A szovjet saj­tó társadalmi szervezetek és szemé­lyiségek nyiilátkoeatait közli. A nyi­latkozatok lelkesen támogatják a Béfce-Világtamócs atorríháboirúelűienies felhívását. Jogász vagyok, tehát a kérdés jogi oüd'aflára vonatkozóan szeretnék né­hány észrevételt teraraj — jefentette ki a TASZSZ- tudósiítójániak Vasziliiij Jevgenyev, a Szovjet álam és jog című folyóirat főszerkesztője. A nemzetközi jogszabályok értel­mében a Ihaircöló felek korántsem válogathatnak karOáitfan -szabadság­gal az ellenségnek kárt okozó esz­közökben. A nemzetközi jogszabá­lyok megengedhetetlennek minősítik a háborúban közvetlenül részt nem vevő polgári lakosság elleni hadmű­veleteket és ezzel kapcsolatban min­den olyan hadviselési módszert meg­tiltanak, amelyek veszélyt jelente­nek a polgári lakosság számára. A nemzetközi iogszabályck megtiltják, hogy hadi szempontból nem okvet­lenül szükséges esetben városokat bombázzanak, megtiltják továbbá a vegyi, baktérióíógiai és más felesle­ges szenvedést okozó fegyverek al­kalmazását. RÓMA (TASZSZ). Haladó lapok jelentése szentet Olaszországban további tün­tetések zajlanak le a párizsi szerző­dések ratifikálása elden. Március 1-én Rómában az Olasz Faintizánszövetsíg kezdeményezésére értekezletlet tar­tottak az ellenétT.ásii mozgalom egy­kori részvevői. Az értekezleten ho­zott határozat élesen elítéli a nyu­gat-németországi Wehrmacht újjáte- remtését és a bélre érdiekében/ össze­fogásra szólítja az államférfiakat,- a parlament tagjait, a háborúban ell­esettek csiafádlegiaiit, a vcfit írem'har­cosokat és az egész olasz népet. Mónit sajtójeleratések köziYk, a szenátusba százszámra érkeznek küldöttségek az clász városokból. A- küldöttségek gyűléseken hozott határozatokat és petíciókat nyújtanak át a szenátorok­nak. E haitáiroza.itok és petíciók a pá­rizsi szerződések elutasítását követe­lik. ISZTANBUL (TASZSZ) Március 3-án az ameri­kai 6. flotta hadihajóinak egy, raja Isztanbulba érkezett. A hajóraj a »Iowa« sorhajón kívül négy torpedó- "ombolót foglal magában. ATHÉN (TASZSZ) Március 3-án a pireusi kikötőbe érkezett az amerikai 6 flotta egyik hajóraja. A hajóraj egy cirkálóból, egy repülőgépanyahajó­ból. hét torpedórombolóból és két segédhajóból áll. Ugyanezen a na­pon Szalonikibe érkezett az ameri­kai atlanti flotta nyolc partraszállító hajója. PÁRIZS (TASZSZ) Az AFP jeruzsálemi tu­dósítójának jelentése szerint Sárét izraeli miniszterelnök március 2-án az izraeli parlamentben mondott be­szédében elítélte a török—iraki egyezményt. Kijelentette, hogy az egyezmény »politikailag ártalmas jellegű« és hogy az egyezményt az amerikai és az angol'politika sugal­mazta. PÁRIZS (MTI) A párizsi rendőrség letar­tóztatta a Chatillon-erődben elhe­lyezett atommáglya ólomtégláinak tolvajait. A két rovottmúltú egyén a 208 rádióaktív ólomtéglát fémnagy­kereskedőknek adta el. A rendőrség most azt igyekszik kideríteni, ho­gyan hatolhattak be a tolvajok a. rendkívül erős felügyelet alatt álló erődbe. MOSZKVA (TASZSZ) A moszkvaiak több mint 7 ezer küldöttet választottak az OS2SZSZK Legfelső Tanácsába és a helyi tanácsokba. A megválasztot­taknak majdnem a fete nő. Az | OSZSZSZK Legfelső Tanácsába 9 'moszkvai nő került be. A bürokrácia útvesztőin. Nyílt levél a Megyei Tanács ipari osztálya illetékeseihez Az utóbbi időben sok szó esik az osztályellenség fondorlatos módsze­reiről. Ez az eset is ide tartozik. Szűcs Lászlóné volt hízlaldatulaj- donos nemrégiben megjelent Kéthe- lyen, s daráló üzembentartására szóló iparengedéllyel a kezében kö­vetelőzött á tsz-nél és a tanácsnál »Megfojtani a termelőszövetkezetet, szétrombolni a tsz és az egyér* gaz­dák kapcsolatát« — ez az aljas cél vezette. A józan ész diktálja a kérdést: mi keresnivalója van egy osztályellen­ségnek a termelőszövetkezetnél, kik teszik lehetővé számára, hogy a ter­melőszövetkezet érdekeit veszélyez­tesse?! — Feleljenek erre a tények. Nem is olyan régen történt, hogy a Marcali Járási Párt-végrehajtóbi­zottság javaslatára a Marcali Járási Tanács végrehajtó bizottsága meg­vonta az iparengedélyt Szűcs László- nétól. Az ügy azonban ezzel nem ért véget. Hogy mi történt ezután, arra választ ad a Megyei Tanács ipari osztályának egyik ezzel kapcsolatos véghatározata, amelynek teljes szö­vegét közöljük az alábbiakban: »Somogymegyei Tanács V. B. IV. Ipari Osztály, Kaposimr. Tárgy: Szűcs Lászlóné daráló üzemben tar­tása engedélyének megvonása tár­gyában beadott fellebbezés. Előadó: Sas István. (B. M. 7—1955.) Járási Tanács V. B. ipari csoportjának, Marcali. Határozat a 14/1953. tör­vényerejű rendelet 16. és 18. parag­rafusa alapján, miután a járási ta­nács V. B. ipari csoportja 599/71— 1/1955. szárrvú határozata a fennálló réndeletek tárgyában mint törvény- sértő intézkedés tétetett meg, a Me­gyei Tanács V. B. Ipari Osztálya, mini másodfokú ipari hatóság hatá- lyonkivül helyezi. Nevezett fellebbe­zésének helytad, és részére az üzem- bentartási engedély azonnali hatály- lyal való Visszaadását rendeli el. Az elsőfokú ipari hatóság fenti számú határozatát megsemmisíti. Indokolás: a 14/1953. törvényerejű rendelet fent hivatkozott paragrafu­sa 16. paragrafus 3 __a) bekezdés s zerint a nevezett iparos iparát nem a lakosság közmegelégedésére végzi és ezért ellene több oldalról jogos kifogás merült fel, vagy bizonyítha­tóan megengedhetetlen haszon el­érésére törekszik. b) Az állammal szemben fennálló kötelezettségeinek nem tesz eleget. Miután az elsőfokú iparhatóság véghatározatában ezen szempontok nem szerepelnek, hanem olyan meg- okolás, hogy 3 daráló üzemel, ami­kor ténylegesen csak kettő működik, vagy olyan, hogy a daráló a tsz te­rületén van, ez még nem jogcím az ipar megvonására. Amennyiben a darálóhelyiség a tszcs-é és nem a Malomipari Egyesülésé, akkor a tszcs, mint tulajdonos élhetett Vol­na felmondási jogával, és a községi tanács a rendelet alapján azt majd végrehajtotta volna. Ezen idő alatt, ha az igazolvány-tulajdonos nem tud új helyiséget magának a községi ta­nács útján, vagy a járás területén megfelelően biztosítani, gondosko­dott volna arról, hogy más közigaz­gatási szervek területén helyezked­jék el. Az ipari törvényt az illetékes szakminisztérium javaslata alapján, a párt Központi Bizottsága (Veze­tősége. Szerk.) jóváhagyása alapján hagyta jóvá a Minisztertanács. így az iparjog gyakorlatát a 24/1954-es törvényerejű rendelet 6. paragrafu­sa alapján a járás területén az első­fokú iparhatóság vezetője gyakorol­ja. Értelem szerint ez annyit jelent, hogy egyéb szerveknek az ipariga­zolványok kiadásához, a jelenlegi törvényes rendeletek alapján sem­miféle beavatkozása nincs. Egyéb­ként a szakosztály úgy határozott, hogy nevezett daráló üzembentUrtá- sának engedélyét Kaposvár város te­rületére helyezi át. Felhívom, hogy véghatározatában értesítse névezet­tet. ( Kaposvár, 1955. február hó 25. Iglódi János sk. osztályvezető«. Ennyit mond a megyei ipari osz­tály véghatározata. (Stílusával nem kívánunk foglalkozni. Szerk.) En­gedjék meg, hogy ehhez hozzáfűz­zünk néhány szót. Véleményünk sze­rint a Megyei Tanács ipari osztályá­nak is kötelessége a termelőszövet­kezeti mozgalom teljes mellel való támogatása, a párt és a kormány po­litikájának következetes végrehajtá­sa. Az idézett véghatározat egyál­talán nem tükrözi, hogy az ipari osztály eszerint cselekszik. A vég- határozat megindokolásában ugyanis ezt olvashattuk többek között: ».. . hogy a daráló a tsz területén van, ez még nem jogcím az ipar megvonására«. Ezután körülírja: ha a tsz felmondott volna, akkor mi lett volna ... Könnyű belátni, hogy ezek a kibúvók kinek a malmára hajtják a vizet. Mi azon fáradozunk, hogy meglévő termelőszövetkezeteinket megerősít­sük, megszilárdítsuk, s hogy a tsz- mozgalmat kiszélesítsük. Ugyanak­kor azt kell tapasztalnunk, amire »értelemszerűen« hivatkozik a vég­határozat: nevezetesen arra, hogy »egyéb szerveknek« — tehát a párt- bizottságnak — sincs semmi köze az iparhatóság helytelen intézkedései­hez, még ha azok a tsz-ek kárára is vannak. Illenék tudomásul venni a megyei ipari osztályon is, hogy a pártszervek javaslata mindenkor kötelezően figyelembe veendő do­log, s nem engedhető meg, hogy a paragrafusok körülírásával, a bürok­rácia útvesztőin keresztül az illeté­kesek az osztályidegeneket részesít­sék előnyben a tsz-ekkel szemben. Pártbizottságunk megakadályozza a jövőben is, éppúgy, mint eddig, az osztálybéke elméletében gyökerező, meggondolatlan, káros intézkedések végrehajtását. Minket azért állított a párt és a nép bizalma erre a tiszt­ségre, hogy szervezzük, irányítsuk, segítsük járásunkban a párt politiká­jának végrehajtását, s tegyünk in­tézkedéseket az esetleges hibák ki­javítására. Éppen ezért ezúton is értésére adjuk a megyei ipari ősz« tály illetékeseinek: említett végha­tározatukkal nem értünk egyet, mert az paragrafusmunka és tsz-ellenes in­tézkedés. Kérjük, a jövőben sokkal megfontoltabban intézkedjenek, ve­gyék figyelembe a pártszervek ja­vaslatait; s azt a sok-sok idézett és nem időzött paragrafust pedig lelki- ismerétesebben, valóban a szocializ­mus építése ügyének előrevitelére alkalmazzák. A Marcali Járási Párt-végre­hajtóbizottság névében: Illés Dezső, a JB első titkára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents