Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-05 / 54. szám

Szombat, 1955. március 5. SOMOGYI NÉPLAP 3 Felkészülés a tavaszi munkákra Bízunk abban, hogy ez az év fordulópont lesz gazdaságunk életében Elmondta: Budai Antal, a Kaposvári Állami Gazdaság igazgatója szökött az üzemanyagpazarlás és embert neveltünk ki. Tavasszal már Munkatársunk megkérdezte Budai Antal elvtárstól, a Kaposvári Álla­mi Gazdaság igazgatójától: hogyan készültek fel a tavaszi mezőgazda- sági munkákra, az évi feladatok si­keres megoldására. Különösen arról érdeklődtünk, milyen intézkedése­ket tettek eddig és tesznek ezután -annak érdekében, hogy az elmúlt •■évek hibái — a munkafegyelem meglazulása, munkaerőhiány, szer­vezetlenség stb. — ne ismétlődhes­senek meg, s ezt az esztendőt ered­ményekben gazdaggá tegyék. Budai Antal elvtárs a következő­ket válaszolta: Okultunk a múlt év súlyos hibái­ból, s az idei esztendő munkálatait gondosabban, körültekintőbben szer­veztük meg. Már most a téli hóna­pok alatt minden erőnket arra for­dítottuk, hogy jól lerakjuk az egész ■évi munkánk alapját. A trágya nagyrészét már kihordtuk a földek­re, a még visszalévőt pedig egy hét alatt kihordjuk és -szarvasba rakjuk. Egy munkásbrigádot gazdaságunk területén lévő vízlevezető árkok ki­tisztítására, mélyítésére állítottunk be. Erre igen nagy szükségünk van, mivel ezek az árkok körülbelül 15 ‘évvel ezelőtt voltak utoljára kitisz­títva. Ebből a hibából tavaly tavasz- szal és a nyár elején az egész ön­tözéses kertészetünket, a szárazker- tészetünk nagy részét és közel 100 holdnyi cukorrépánkat teljesen el­öntötte a víz. ami több mint 300 000 forintos kárt okozott. Egy munka­csapatunk jelenleg erdőtisztítással és ä földjeinket szegélyező fák nyese- getésével foglalkozik. Ezzel a mun­kával egész évre biztosítjuk üzemi konyháink, munkásszállóink, iro­dáink, kultúr- és sporttermeink ré­szére a tüzelőt, ami eléggé nagy ki­adástól menti meg gazdaságunkat, A fíákó-püsztai üzemegységünkben lé­vő kertészetünkben már megkezdtük a melegágyak építését. A napokban már a palántázási munkálatokat is elkezdjük. Március 18—20 felé már friss salátát tudunk piacra vinni. Március végére pedig karalábéval elégítjük ki városunk dolgozóinak igényeit. A tavaszi vetőmagvak kitisztításaJ is megtörtént. A burgonyavetőmag­vak .már elő vannak készítve az elő- -csíráztatáshoz. A gazdasági gépek, kéziszerszá­mok mind-mind kijavítva, várják a_ tavaszt. Az elmúlt években igen sok baj volt a gépek, traktorok kihasz­nálásával. Igen rossz volt az önkölt- .ség, a sok üresjárat »miatt magasra mögötte igen kevés volt a termelés. Januárban összeült a vezetőség, be­vonva a brigádvezetőket, munkacsa­patvezetőket, egyszerű dolgozókat és olyan menetiránytervet dolgoztunk ki, hogy ezzel a legminimálisabbra csökken majd az üresjárat, A rossz munkaszervezés miatt tavaly olyan eset is megtörtént, hogy például egy traktor az egyik nap Fekete-tanyán dolgozott, a másik nap pedig innen vagy 15 kilométernyire fekvő Rózsa­tanyára irányítottuk. Rákövetkező egy-két napra pedig újra vissza. Sok ilyen eset történt meg. Mindez az­tán a munka termelékenységének ro­vására megy. Az idén üzemegysé­gekre osztottuk szét a gépeket, ahol aztán egész éven át dolgoznak. Ami tavaly a legnagyobb gond volt, s amiből a legtöbb hiba szár­mazott, azt az idei évre máris meg­oldottuk: biztosítottuk a szükséges munkaerőt szerződésileg. Gazdasá­giink munkaerőszükséglete 249 ál­landó- és 99 időszaki munkás, ösz- szesen 348. Ez teljes egészében biz­tosítva van. A múltban nem volt ritka eset az isem, hogy a traktorokra és más egyéb munkagépekre képzetlen, hozzá nem értő embereket ültettünk. Az idén ezt a hibát is felszámoljuk. Részben úgy, hogy kiváló szakem­bereket vettünk fel, másrészt pedig úgy, hogy a tavalyi állományból a téli hónapokban tanfolyamon, szak­képzéseken sok szak-, géphez értő Rohamosan közeleg a tavasz, s az elmúlt heti havazás sem riasztotta vissza a Somogy megyei gépállomá­sok dolgozóit, nem tétlenkedtek, ha­nem minden erejükkel a zavartalan munkához szükséges terület szerződ­tetésén fáradoznak. A 17 gépállomás közül elsőnek a tabi teljesítette szer­ződéskötési tervét, sőt 400 holddal szerződött többet az előírtnál. A Marcali Gépállomás március 3-án reg­gel szintén jelentette, hogy 5220 normálhold tervét 150 normálhold­dal túlszárnyalta és ebből 3340 nor­málholdon az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak végez munkát. A Marcali Gépállomás dolgozói Takács András igazgató vezetésével szép eredményt értek el. A rossz időt kihasználva minden traktoros saját községében minden traktorunk és egyéb gépünk hozzáértő emberrel ál! a rajthoz. Az üzemegységeinkben és itt bent a központunkon is új munkásszállá­sok és ebédlők .épültek. Ezzel meg­oldódott egyik legnagyobb problé­mánk: dolgozóink elszállásolása és étkeztetése. Mivel tavaly sokaknak 15—20 km-ről kellett a munkahe­lyekre bejárni, sokan ezért váltak meg gazdaságunktól. Az üzemegysé­genkénti rendszeres étkeztetés is meg van szervezve. Komoly problémáink voltak és vannak az állattenyésztésünkben is. Úgyszólván nem is annyira állatte­nyésztők, mint inkább csak állattar­tók voltunk, Nem igyekeztünk jó­minőségű törzsállományt létrehozni. Takarmánybázisunk is igen gyenge volt. Az idén minden takarmányfé­leségből jóval többet vetünk a tava­lyinál. 310 holdon öntözéses takar­mány termesztést honosítunk meg, így aztán nem küzdünk többé ta- karmányhiánnyal sem. Mindezen gazdasági, szakmai in­tézkedéseken, szervezési munkákon kívül igen nagy gondot fordítunk, a munkaverseny kiszélesítésére. Az ijb- vel már kidolgoztuk a sztahanovista szinteket, 1000, 500, 300 forintos cél­jutalmakat tűztünk ki a munkában kiváló dolgozóink részére. Bízunk abban, hogy az 1955-ös esztendő gazdaságunk életében for­dulópont lesz, s gazdag eredmények­kel zárul. felkereste azokat az egyéni gazda* kát, akik nem rendelkeznek megfe­lelő fogaterővel. Batta József trak­toros mái’cius. 3-ig 600 normálhóid szántására, állapodott meg a körze­téhez . tartozó egyéni gazdákkal. So­mogyi Antal pedig több mint 200 nqrmálholdra. A Somogy megyei gépállomások március 3-ig szerződéskötési tervü­ket 65 százalékra teljesítették: csak­nem 49 ezer normál hold területet kötöttek le nagyobbrészt termelőszö­vetkezeteknél. A gépállomások egyre több mun­kát végeznek az egyénieknek is. A tavalyi .7 ezer normálholddal szem­ben az idén már több mint 15 ezerre szerződtek, az egyéniekkel. Megyénkben közel 49 000 normálhold talajművelésre kötöttek szerződést a gépállomások TAGGYŰLÉSI JEGYZETEK Csaknem egyórás volt «a beszámoló, összeállí­tása a pártvezetőség gondosságáról tanúsko­dott. Szó esett a referá­tumban a nemzetközi élet legfrissebb esemé- .nyélről, s a barcsi Vörös Csillag TSZ kommunis­táira váró legfontosabb teendőkről. Amikor a pártcsoportok átszerve­zéseiről szólt Berkics Mihály elvtárs, a párt­titkár, megemlítette, me­lyik csoportbizalmi ho­gyan látta el az elmúlt évben pártmegbizatását. Nem sajnálta a titkár a dicsérő szót attól, .aki erre rászolgált: Kovács, Tudás és Joó elvtársak­ról elismerően beszélt. De odamondogatott bi­zony a hanyagoknak is. Domonkos elvtárs a tagdíjelszámolással min­dig késett, s ami még nagyobb baj: nem törő­dött a pártcsoportja tag­jainak nevelésével. — Többet nem mondott ugyan, de érthetett be­lőle Domonkos élvtárs, mert ez olyan beszéd, ■amire azt mondjuk: se­gítő bírálat. Am bármennyire rész­letes beszámolót készí­tett is a vezetőség, még­is sok minden kimaradt belőle, s a hozzászólók éppen ezekkel a kiha­gyott dolgokkal ' hoza­kodtak elő. Nem volt ebben a taggyűlésben semmi vontatottság. mindenki önként, min­den »no, szóljanak hoz­zá elvtársak-»-ozás nél­kül elmondta mindazt, amiről úgy érezte, el kell mondania. Szili István elvtárs, jóformán meg sem várta, míg a párttitkár előkészíti jegyzetét, meg a tollat, máris szólásra emelke­dett: — Mi a szövetkezet­ben megbecsüljük az öregeket. Javasolom, hogy részesítsük szociá­lis juttatásban a rászo­rulókat. Ennyit mond lényegé­ben, s máris leül. Eget­rengető, világraszóló ja­vaslat ez? Nem, hanem ez egy kommunista,_ s a kommunisták embersze- retetének ragyogó meg­nyilvánulása ... Idősebb, őszesfürtű elvtársnő kap szót: — Vállalom, hogy áp­rilis 4-ig rendezem be­adásomat a háztáji te­rületem után — mondja néhány keresetlen szó­val Gyimesiné elvtársnő. E rövidke mondat mégis sokat mond: kezükbe ve­szik elvtársaink az agi­táció legélesebb fegyve­rét — ők mytatnak jó példát az. állam iránti kötelesség rendezésében. Aztán más és más elv­társak hangja tölti be a termet: az egyik a ta­nulás jelentőségét mél­tatja, másik g béketábor növekvő erejéről be­szél, Berkicsné pedig a kommunista asszonyo­kat buzdítja helytállás­ra a közös munkában. S ahogy figyelmesen hallgatom és sietősen jegyzem füzetembe a felszólalásokat, érzem: micsoda rendíthetetlen erő van bennük, milyen határtalan lelkesedés, mekkora tettvágy fűti őket — szövetkezeti kommunistákat. Szándékosan nem ír­tam le eddig ezt a kife­jezést: »a vitában fel­szólalt ... « Mert eddig nem bontakozott ki vita. A hozzászólásokra nem emelt, hisz nem is emel­hetett senki kifogást. Sőt még a három tag­jelölt felvételét is min­den különösebb véle­ménycsere nélkül meg­szavazták. Kecskés Ist­ván, Berkics Mihályné és Lengyel . Mihályné hosszú évek közös mun­kájában, közös harcában megmutatták: érdeme­sek a tagjelöltségre. Csupán útravalót, né­hány megszívlelendő ta­nácsol adott a taggyű­lés nekik. Hanem aztán, amikor a párttitkár Bogyó Ro­zália fiatal tagjelölt ki­zárásának ügyét mind­járt szavazásra akarta bocsátani, nagy fordula­tot vett a taggyűlés hangulata. Bogyó Rozáliát a DISZ nevelte tagjelöltté. Az utóbbi időben azon­ban többször vétett a pártfegyelem ellen. Ezért javasolta Berkics elv­társ, hogy Bogyó Rozá­liát zárják ki a pártból. Ám ezzel megkezdődött a heves szócsata. Érez­ték, tudták az elvtársai:: nem egyszerűen egy »ügy«-ről, hanem egy ember sorsáról, életéről, pontosabban: egy fia­talról van szó. — Igaz, hogy hibázott Bogyó elvtársnő — mon­dották —, de a pártszer­vezet tett-e valamit, hogy jó újra vezesse? — Miért hagytuk ma­gára hibáival, miért nem álltunk már előbb melléje? — tették fel önbírálatképpen saját maguknak a' kérdést. Végül aztán úgy döntöt­tek, hogy Bogyó Rozália tagjelöltségi idejét há­rom hónappal meghosz­szabbítják. Egyszer láttam ugyan Bogyó elvtársnőt, ott a taggyűlésen, mégis amit elmondtak róla az elv­társak, s ahogy felszó­lalt ő is, úgy érzem: he­lyesen döntött a taggyű­lés. Helyesen,, mert Bo­gyó Rozáliának megma­gyarázták: a kommunis­ták nagy családja tagjá­nak mindenkor becsü­lettel, igaz módra, pél­dásan kell dolgoznia. De tanult ebből a taggyűlés is. Rádöbbentek az elv- társak: nagyobb türel­met, főleg több gondot a fiatalok nevelésére! Néhány kép csupán éti egy taggyűlésről. Képek, melyek hűen ábrázolják a »különös anyagból gyúrt« emberek — egy termelőszövetkezet kom­munistáinak arcát. KUTAS JÓZSEF. ÖTÉVES A SOMOGY MEGY El NÉPI EGYÜTTES Somogymegyei Népi Együttes ma ünnepli megalakulásának 5.- évfordulóját. A legelsők között alakult meg az országban és fél­évtizedes működése során jelentős hírnévre tett szert. Pergessük vissza kissé az idő kerekét és nézzük meg azt a szép, eredményekben gazdag utat, melyen az együttes végighaladt. A somogyi népi kultúrkincseket szerető és terjeszteni kívánó dolgozók hozták lét­re. Kezdetben csupán 12 főnyi énekkarral és ugyancsak 12 főnyi zene­karral működött. A megye kulturális szervei nem ismerték fel jelen­tőségét, így az együttes teljes mértékben önmagára volt utalva. Nem rendelkeztek próbateremmel, gyakran, folyosókon, vagy fűtetlen helyisé­gekben tartották próbáikat, ugyanakkor hiányos volt felszerelésük is. A lelkesedés azonban pótolta a hiányokat, sőt, az együttes szüntelenül bő­vült, gyarapodott. Az 1950—1953-as országos kultúrversenyen már el­nyerték a »Szakma kiválója-« címet. Az együttes útja ettől kezdve szüntelenül felfelé ívelt. Sikerrel szerepeltek a fővárosi színpadokon, sikert arattak, a komlói, bányászok között, a Magyar Tenger partján nyaraló dolgozók tízezreivel megismer- . tették a somogyi kultúrkincsek legszebb gyöngyszemeit, ugyanakkor számos esetben tartottak előadást Kaposvárott is. Az együttes ismertté vált az egész megyében. Felkeresték a somogyi falvak dolgozóit és szebbnél-szebb műsorszámokka! szórakoztatták az aratásból, szántásból és egyéb mezei munkából hazatérő dolgozó parasz­tokat. A gyarapodó sikerek gyarapították az együttest is. Rövid néhány év alatt a 12 tagú énekkar 70 főre szaporodott, a 12 főnyi zenekar helyett ma 22 népi zenész játszik, nemrégiben megalakult az együttes tánccso­portja is. ; Az elmúlt öt év során az együttes 1100 előadást tartott, melyekkel több mint 130 ezer dolgozónak nyújtottak színvonalas szórakozást, a Magyar Rádió 25 alkalommal közvetített részleteket az együttes mű­sorából. Néhány számadat csupán, de hűen szemlélteti azt az eredmé­nyekben gazdag munkát, melyet a Somogymegyei Népi Együttes vég­zett az elmúlt öt év során. z együttes munkája felkeltette a kulturális szervek érdeklődé­sét is. A Megyei Tanács népművelési osztálya mindig több tá­mogatással segítette elő a munkát. Nemrégiben -gyarapította a felszere­lést is. A színpompás törökkoppányi népviselet mellett új ruhákkal aján­dékozta meg az együttest. Különösen szép az országos hírű buzsáki rá- tétes hímzéssel díszített népviselet. A Megyei Pártbizottság állandó , pró­batermet bocsátott az együttes ren delkezésére. Az együttes hosszy hónapok óta a március .ötödikéi ünnepi műsorra készül. Kevés együttes dicsekedhet félévtizedes múlttal, a tagok az év­forduló értékének megfelelő színvo nalas előadásra készülnek. Műso­raik mindig a somogyi népi kultúrát tükrözték, számaikat a megye gaz­dag népi hagyományaiból merítették. Az ünnepi műsort is somogyi kuk- túrkincsekből állították össze. Színe s, értékes csokrot nyújtanak át a né­zőknek. Az évforduló alkalmából megemlékeznek hazánk félszabadulásáról. Bartók Béla halálának 10. évfordulójáról és Kodály Zoltán születésének 72. évfordulójáról. A műsort, is enn ek szellemében állították össze. Több Bartók-művet adhak elő, műsoron szerepelnek Kodály karádi nótái is. Bemutatásra kerül Bárdos Lajos »Somogyi kalászok-« című népdal­szvitje is. Bárdos Lajos ezt a munkát külön az együttes számára írta és karácsonyi meglepetésként érkezett a kézirat Kaposvárra. A bemu­tatón a szerző is részt vesz. Ugyancsak színvonalas műsorszámnak ígérkezik a »Somogyi rapszó­dia« című szvit. A szvitet Kanyar József, az együttes művészeti ve­zetője és Együd Árpád, a tánccsoport vezetője állította össze. Mind a ze­nei, mind a táncrész művészi élménynek ígérkezik. Ez lesz egyúttal a tánccsoport első szereplése is. ’ t Az ünnepi műsor többi száma is hasonlóan értékes. Közreműködik dr. Palló Imre Kossuth-díjas kiváló művész, az; Állami, Operaház ma­gánénekese, továbbá Váczi Gyula ka posvári zongoraművész is. Az ünnepi műsor méltó koronája lesz az együttes ötéves működé­sének. Kanyar József, az együttes művészeti vezetője elmondja, hogy az ötéves jubileumot az újabb, még eredményesebb kultúrmunka kiinduló­pontjának szánják. Czép, felbecsülhetetlen munkát végeztek az együttes tagjai, de l"7 elismerés illeti Kanyar József művészeti vezető, Együd Árpád tánccsoportvezető és Tóki József zenekarvezető fáradhatatlan munkáját is, akik elősegítették a magas művé szi színvonal kibontakozását, Március ötödikén, az ötéves évfordulón örömmel köszöntik a me­gye dolgozói együttesüket és továbbra is gazdag, somogyi kultúrkincsek- ben bővelkedő előadásokat, a megye népi hagyományaiban bővelkedő ; műsorszámokat várnak a lelkes gárdától. Dezső János. AMIT A DOLGOZÓ PARASZTOKNAK TUDNIUK KELL 1 Minisztertanács határozata a cukorrépa és a cikória termelési terv teljesítésének biztosításáról A Minisztertanács határozatot hozott a cukorrépa és a cikória vetésterület tervteljesítésének biz­tosítására. Ennek értelmében a megyei, járási és községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek a részükre előírt cukor­répa és cikória szerződéses terület szerződtetését és bevetését biztosí­tani. A cukorrépa és a cikória terme­lése érdekében elsősorban tovább­ra is az önkéntes szerződtetést kell szorgalmazni. Ha az előírt tervte­rületet önkéntes szerződés útján március 10-ig biztosítani nem le­het, egyes egyénileg gazdálkodó termelők, valamint az I-, Il-es tí­pusú termelőszövetkezeti csopor­tok tagjai részére a cukorrépa és a cikória termelését kötelezően elő lehet írni. Kötelező előírásnál az alábbiakat kell figyelembe venni: Azt a termelőt, akinek földje er­re alkalmas, szántóterületének leg­feljebb nyolc százalékáig lehet kö­telezni cukorrépa, illetve cikória termelésére. Az erre vonatkozó határozatot a termelővel március 10. Után haladéktalanul közölni kell és fel kell szólítani, hogy te­rületére három napon belül kösse meg a szerződést. A kötelezően előírt területek után a termelőt ugyanazok a kedvezmények ille­tik meg, avielyeket a szerződéses termeltetés feltételei előírnak. — ELKÉSZÜLTEK az első ma­gyar gyártmányú fejőgépek a Ma- lomgépgyárhan, a szovjet három- ütemű fejőgépek mintájára. Az év végéig 200 gépet gyártanak az ál­lami gazdaságok és több gépet a termelőszövetkezetek részére. — TALAJJAVÍTÁST KISERLE-’ TEK folynak megyénkben. Az agró- nómusok, talajszakértők azon kísér­leteznek, hogy a ttirlóhántás elhä- gyásával jó talajszerke&etet állítsa­nak elő. A kísérletezés első eredmé­nye csak jövőre mutatkozik meg, de a szakemberek véleménye szerint nem lasz hiábavaló fáradozás’.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents