Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-05 / 54. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A bürokrácia útvesztőin .. ötéves a Somogyinegyei Népi Együttes Egészheti rádióműsor A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI B 1 ZOTTSÁGÁNAK LAPd A Xil. évfolyam, 54. szám. ARA 50 FILLER Szumoat, 1955. március 5. r ^ jfc dto -TM, TTI 41, ^ a «1 ÉS A SZTÁLIN NÉPEK BÉKEHARCA T 1 Az adófizetésben élenjárók: S ztálin a béke és a népek közti együttműködés lankadatlan harcosa, Lenin hű tanítványa és halhatatlan ügyének folytatója volt. Vezetésével a szovjet állam következetes békeszerető külpolitikát folytatott és mindent megtett, hogy elhárítsa a második világháborút. A háború után Sztálin tovább védelmezte a béke ügyét, amely az Egyesült Államok és Anglia vezető köreinek politikája következtében újra veszélybe került. »... Az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, valamint Franciaországban... — mondotta Sztálin — vannak agresz- szív, új világháborúra szomjazó erők. Nekik háború kell, hogy extraprofitot szerezhessenek, hogy kirabolhassanak más országokat. ... Ezek az agresszív erők kezükben tartják a reakciós kormányokat és irányítják azokat«. Sztálin óva intett annak a veszélynek lebecsülésétől, hogy az imperialisták új háborút robbanthatnak ki és ismételten' a legnagyobb nyoma- tékikal rámutatott, hogy az új háború elhárításának elengedhetetlen feltétele a népek erélyes és szervezett békeharca. »A béke fennmarad és tartós lesz — mondotta —, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús gyújtoga- tóknak sikerül hazugságaikkal befonni a néptömegeket, félrevezetni, s új világháborúba sodorni őket«. Ez a történelmi jelentőségű sztálini kijelentés a békeszerető emberiség jelszava lett az új világháború elhárításáért folytatott harcában. Sztálin hangsúlyozta, hogy a háborúra készülő imperialisták mindig arra törekedtek és törekednek, hogy tévútra vezessék a népeket, s háborús kalandokba sodorják őket. Ez régebben sikerült is nekik, mint a történelem, s akár a közelmúlt megcáfolhatatlan tényei mutatják. Tud- i juk, hogy Hitler, miközben a kommunizmus rémével ijesztgette a nyugati hatalmakat, állig felfegyverezte a nácikat és tető alá hozta az agresszív államok tömbjét. Ugyanekkor az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország vezető körei elutasították az együttműködést a Szovjet* Unióval, amely kollektív biztonsági rendszer megteremtését javasolta. S ztálin fáradhatatlanul leleplezte az imperialistáknak a »szovjet agresszió veszélyéről« terjesztett rágalmait. Rámutatott, hogy a Szovjetunió külpolitikájának alapja a béke eszméje. A szovjet országnak létérdeke a béke fenntartása, mert ez a kommunizmus sikeres építésének egyik legfontosabb feltétele. A Szovjetunió, ahol a dolgozók vannak hatalmon, nem táplál agresz- szív, hódító igényeket más országokkal szemben. A szovjet külpolitika védelmébe veszi a nagy és kis államok egyenjogúságát, minden nép beavatkozástól mentes, független állami létre való jogát. Sztálin is, akárcsak Lenin, újra és újra hangoztatta, hogy lehetséges a szocialista és kapitalista rendszer tartós egymás mellett élése és békés versengése. Rámutatott, hogy a Szovjetunió a kapitalista országokkal való kapcsolataiban ebből indul ki, Sztálin észszerűnek és tökéletesen megvalósíthatónak ismerte el a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködését. 1948-ban, Walles nyílt levelére adott válaszában rámutatott, hogy a szovjet kormány véleménye szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti nézeteltérések békés rendezése s a két ország rendszerének egymás mellett élése a két gazdasági rendszer és ideológia különbsége ellenére nemcsak lehetséges, hanem a világbéke érdekében feltétlenül szükséges is. Ugyancsak ismételten hangoztatta, hogy a Szovjetunió hasonlóképpen kész együttműködni Angliával, Franciaországgal és valamennyi más országgal. A Szovjetunió békeszerete- téről, s a nyugati országokkal való együttműködésre irányuló óhajáról és készségéről tanúskodik az egész szovjet külpolitika, erről tanúskodnak mindazok a konkrét javaslatok, amelyeket a szovjet kormány tett a megoldatlan nemzetközi problémák békés rendezésére. Az Amerikai Egyesült Államok és más nyugati országok vezető körei ezzel ellentétes álláspontot foglalnak el. Ha az Egyesült Államok és Anglia vezetői valóban a béke hívei — mondotta Sztálin —, akkor miért utasították el a Szovjetuniónak at Egyesült Nemzetek Szervezetében előterjesztett javaslatát a Szovjetunió, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Franciaország között haladéktalanul megkötendő békeegyezményről? Ha valóban a béké hívei, »miért utasították el a Szovjetunió javaslatait, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a fegyverkezés csökkentéséhez, haladéktalanul tiltsák meg az atomfegyvert?« Ha az amerikai és angol vezető körök valóban óhajtják a békét; akkor miért térnek ki a fontos nemzetközi problémák békés rendezésére vonatkozó szovjet javaslatok megtárgyalása elől? A dolog úgy áll — állapította meg Sztálin —, hogy az Egyesült Államokban és Angliában az agresszív politika sugalmazói úgy vélik, ők nincsenek érdekelve abban, hogy megegyezzenek és együttműködjenek a Szovjetunióval. Nekik nem megegyezésre és együttműködésre van szükségük, hanem csupán megegyezést és együttműködést hangoztató szólamokra, hogy, miután meghiúsították a megegyezést, a felelősséget a Szovjetunióra hárítsák és ezzel »bebizonyítsák«, hogy lehetetlen együttműködni a Szovjet-« unióval. A háborús gyújtogatok, akik új háborút akarnak kirobbantani, mindennél jobban félnek a Szovjetunióval való megegyezéstől és együttműködéstől, mert a Szovjetunióval való megegyezés politikája aláássa a háborús gyújtogatok pozícióját és tárgytalanná teszi ez urak agresszív politikáját«. Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak tettei antagonisztikuS ellentmondásban vannak a békéről, agresszív szándékaik nemlétéről és a lefegyverzésről elpufogtatott kenetteljes szavaikkal. Köztudomású, hogy a nyugati hatalmak fékevesztett fegyverkezést folytatnak, katonai tömböket hoznak össze, fel akarják éleszteni a nyugatnémet revan- siszta hadsereget, s a tőlük függő országokban minden eszközzel reakciós rendszereket támogatnak és ültetnek a népek nyakára. Ezek a reakciós rendszerek segítenek nekik az új háború előkészítésében. A Szovjetunió senkit sem fenyeget, s az Egyesült Államok közelében nincsenek katonai repülőterei, sem más támaszpontjai. Ezzel szemben az Egyesült Államok saját haditámaszpontokat épít ki a Szovjetunió és más békeszerető országok határainak közvetlen közelében, a maga határaitól sokezer kilométer távolságra. Ez nyilvánvalóan elárulja, hogy a békét az Egyesült Államok fenyegeti. Erről tanúskodik az Egyesült Államoknak az atomfegyver kérdésében elfoglalt álláspontja is. Mindenki tudja, hogy az atomfegyver az agresszió és nem a védelem fegyvere. A Szovjetunió az atomfegyver eltiltása mellett van. Ezzel szemben az Egyesült Államok és Anglia hallani sem akar erről és atomfegyver- készleteket halmoz fel. Az egész világot felháborította nemrégiben a NATO tanácsának az a határozata, hogy az általa tervezett háború stratégiájának alapjául a nukleáris fegyverek alkalmazását kell megtenni. Fokozódik az a veszély, hogy az amerikai agresszív körök új háborút robbantanak ki. Ilyen körülmények között rendkívül fontos feladat" a népek aktív harca a tartós, szilárd békéért. Sztálin hangoztatta, hogy nem elég óhajtani a békét, nem elég a béke mellett nyilatkozni. Az új háborút elhárítani csak aktív békeakciók útján lehet. A békét védeni annyi, mint aktívan harcolni a há- borús gyújtogatok ellen, lépésről-lé- pésre leleplezni terveiket, erélyes, választ adni nekik. Ez biztosítja a béke erőinek győzelmét a háború erői felett. Az emberiségnek a népek békeharcában szerzett tapasztalatai ezt igazolják. A békeszerető népek akarata, a békeharcosok százmillióinak kitartó erőfeszítései gátolták meg, hogy az agressSorok fel-. használják az atomfegyvert koreai és indokínai háborús kalandjukban, ez vezetett ott a vérontás megszűnésére és a béke helyreállítására. A békeharc legfontosabb feladata ma a fegyverzetek csökkentése és az atomfegyver eltiltása. Ha megoldanák a fegyverzetek általános csökkentésének problémáját, s mindenekelőtt a nagy országok jelentősen csökkentenék fegyverzeteiket, ha megtörténne az atomfegyver és a többi tömegpusztító fegyver eltiltása, ez azt jelentené, hogy a földkerekség minden részén megteremtették a béke biztosításának igazi feltételeit. Az atomháború növekvő veszélye megköveteli, hogy az összes békeszerető erők tömörüljenek és fokozzák tevékenységüket. A Béke-Világtanács Irodája januárban, bécsi kibővített ülésén ezért hívta fel a. népeket, hogy szervezzenek széleskörű mozgalmat az atomfegyver eltiltásáért. Rendkívüli jelentőségű a minden országban a2 atomfegyverkészletek megsemmisítését követelő bécsi felhívás támogatására indult világméretű aláírás- gyűjtési kampány. Minden ország népeinek létérdeke, hogy az atomfegyvert eltiltsák és az atomenergiát a béke szolgálatába állítsák. A szovjet kormány ennek megfelelően az ENSZ leszerelési bizottságának összeülése kapcsán az ENSZ közgyűlésének IX. ülésszaka elé terjesztett javaslatai kiegészítéséül javasolta még, hogy az államok kötelezzék magukat, miszerint teljes egészükben megsemmisítik atom- és hidrogénfegyver készleteiket, s atomanyagaikat kizárólag békés célokra használják fel, az 1955. január 1-es színvonalhoz képest nem növelik fegyveres erőiket és fegyverzeteiket, továbbá katonai kiadásaikat sem növelik az 1955. évi költségvetési előirányzathoz képest. A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy még 1955-ben hívjon össze az ENSZ világértekezletet a fegyverzetek általános csökkentése és az atomfegyver eltiltása végett. Ezek a szovjet javaslatok összhangban vannak az egész emberiség érdekeivel és a békeszerető népek teljes támogatását élvezik. J. V. Sztálin rámutatott, ’hogy a béke erői olyan jelentősek és nagyok, hogy ha állhatatosak és szilárdak lesznek a béke védelmében, az agresszorok tervei meghiúsulnak. A földgolyó népei emlékeznek Sztálin szavaira, összes erőiket harcba- állítják a béke győzelméért. Község: Tanácselnök: Pénzügyi megbízott: Bediegkór Csizmadia Gábor Papp Ferenc Fonyód Kiss Ferenc Hegedűs Lásziló Somogygeszjti Horváth Dezső FSűIi Sándor Kuwtetep Tóth Gy. h. vb-fitkár Berzemce Tóth Imre Fülöp András Lemaradók: Somogysárd Szerencsés Vended Döröraböző István Somogyaracs Kosa István Murai Lajos Somogyibabod Bor János Gél László Somogyvár elsőnek teljesítette első negyedévi adóbevételi tervét A Somogyvári Községi Tanács büszkén jelentette tegnap a Megyei Tanácsnak, hogy első negyedévi adóbevételi tervüket 100 száza'ékra teljesítették. A Somogyvári Községi Tanács vezetői, pénzügyi dolgozói és dolgozó parasztjai dicséretet érdemelnek példás teljesítésükért. Megyénk többi községe is kövesse a somogyváriak példáját, hogy az április 4-i versenyben az adóterv teljesítésében is lehagyhassuk versenytársunkat, Baranya megyét. A Somogymegyei Tejipari ES jelenti Az április 4 tiszteletére indított tejtaegyűjltési versenyben legjobb eredményt a csurgói és siófoki ,á- rás énte el. Mindkét járás dolgozó parasztjai becsülettel eleget t-ttek kéthavi tejbeadási kötelezettségüknek és így 100 százalékon felül le - jesífette januári és februári tervé“' a járás. Leggyengébb eredményt a barcsi járásban értek el, ahol még 50 százalékra se tettek eleget lejbe- adási kötelezettségűiknek. A Itejbegyűjtésá versenyben a iárásorrendje a 1 1 J árás: Százalék csurgói 108,5 siófoki 100,5 ■■tatai 90.4 kaposvári 76,6 marcali 76,5 fonyódi 39,5 nagyatádi 56,2 barcsi 48,5 Állják szavukat a zselickislakiak Szabó Andor divtára, zseEdckisleiltá tanácstitkár örömmel! jelenítette szerkesztőségünknek, hogy szép eredményekét ért el községük a fellisza- badullási versenyben!. Az adófizetés példamutatói közül elsőként' Simon György páinttiitkár divtára és Szuliir án István tenácsetaökhettyetltes nevét említette, akik negyedévre tefltjesítieit'ék kötelezettségüket. Ahol a vezetők példát mutatnak, ott a dolgozó parasztok ás megteszik a magukét. Bencze Mihály, Nyúl Károly, Schlitt Ferenc, Bencze József és még sorolhatnánk tovább a törvénytisztelő gazdák neveit, mindmind rászolgáltak a dicséretre. A község becsületéért elsősorban a páros- versenyben álló dolgozó parasztok küzdenek. Példájukat követik a többiek is, ment az egész község vállalása teljesítéséért ugyancsak van még mit tenni. Az adóterv teljesíttése ágyain mái- 80 százaléknál többet mutat, de a vállalt 130 százalék elérése nem kis szó! Szabó divtára erősítgeti, hegy mem memadmafc szégyenben, hiszen egy-egy adóbeszedési napon 7—8 százalékos emelkedést is elérnek a tervtetjesítésben. A legutóbb pl. 3000 forintnál többet befizettek a gazdiák, ami a negyedévi tervnek mintegy 9 százaléka. Ez pedig dicséretes eredmény! De a beadásiban sincs szégyenkezni vallójuk a ikislakiaknak: 14 gazda — köztük Bencze József, Pohn István, Schmidt Ferenc, Kislaki József, Bencze Istvánné, Papp József és Bencze Árpád — a napokban szabadpiacom vásároltak hízókat, hogy mi előbb ietegyék a sertésbeadás gondját. A falu két kiváló állattenyésztője, Szendrei Antal és Háttá János pedig kettő, ültetve egy kant adtak át a tenyészáUaít-feiwásárf óknak. Mind az adófizetésért, mind a sertésbeadásért elismerés ülteti a kis- iakii. gazdákat. Azt kívánjuk nekik, hogy a felszabadulási yerseny győztesei között köszönthessük őket1. A Nagybereki Tőiegkitermeifi Vállalat 131,5 százalékra teljesítette februári tervét A Nagybereki Tőzegkitermelö Vállalat do’gozói a felszabadulási verseny február 21—28. közötti időszakában ismét kiemelkedő eredményt értek et A rögitőzegtermelő-brigád bizonyult elsőnek 200 százalékos teljesítményével, majd sorrendben követik: a szeletes itőzegtenmelők 183 százalékkal, a 4 rafcodó-tbriigád 157,8 százalékkal, a tépősök két brigádja és a vontató motorosok, valamint a műszakiak. A rögltőzegtermelők közül különösen Bencze János és Szenté Ferenc végzett jó munkáit, a szeletes tőzegtermelők között pedig Pintér Sándor vezet, aki utolsó 10 napi normáját 183,5 százalékra teljesítette. A rákodó-ibrigádok élén Fenyvesi Istváné bálád, a moteuve- zeitők között ipádig Virág György az első. Major Miklós brigádja a tépők közé tartozik. Jó munkájukkall 214 százalékot éritek el. A vállalat februári tervét 131,5 százalék tervteljesítéssel zárta. MEGTELT A BELSPED DICSOSÉGTABLAJA Nemrég hírt adtunk arról, hogy a Kaposvári Belföldi SzáiEítményozésd Vállalat dolgozói is esiaíJliakoztak a felszabadulási versenyimozgiaíliomhoz. Úgy látszok, hogy a vállaltat dolgozói: valóban szívügyüknek tekintik ennek sikerét, mert j önszervezett, lendületes munkával igyekeznek miinél jobb eredményt felmutatni. Öröm faltai például a vasúfii rakodón dolgozók munkáját, akik hang nélkül, szinte megolajozott gép mód iára 'Végzik dolgukat. Nyoma sincs veszekedésnek vagy torzsalkodásnak köztük. A jó szervezési munkát és az jegyre inkább kiaCakuilő kollektív szellemet dicséri, hegy január havi tervét 110 százalékra teljesítette a vállalat. Azóta ás igyekeznek tartani ezt a szintet. A BELSPED dicsőségtábiáján 'szerepel Fkányó István, Szőke Imre, Petkes István, Filó János, Maries ; Lajos és Seilmeczi János neve, 'akik másik hat társukkal együtt elérték i a szahanovista szintet.' De meg kell említeni Csizmadia Sándort, a ba- j laltanlboglárá BELSPED dolgozóját ás, aki 130,5 százalékos teljesítményével ! mutat példát dolgozótársainak.
