Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-05 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A bürokrácia útvesztőin .. ötéves a Somogyinegyei Népi Együttes Egészheti rádióműsor A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI B 1 ZOTTSÁGÁNAK LAPd A Xil. évfolyam, 54. szám. ARA 50 FILLER Szumoat, 1955. március 5. r ^ jfc dto -TM, TTI 41, ^ a «1 ÉS A SZTÁLIN NÉPEK BÉKEHARCA T 1 Az adófizetésben élenjárók: S ztálin a béke és a népek közti együttműködés lankadatlan harcosa, Lenin hű tanítványa és hal­hatatlan ügyének folytatója volt. Ve­zetésével a szovjet állam követke­zetes békeszerető külpolitikát foly­tatott és mindent megtett, hogy el­hárítsa a második világháborút. A háború után Sztálin tovább védel­mezte a béke ügyét, amely az Egye­sült Államok és Anglia vezető kö­reinek politikája következtében újra veszélybe került. »... Az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, valamint Franciaországban... — mondotta Sztálin — vannak agresz- szív, új világháborúra szomjazó erők. Nekik háború kell, hogy extra­profitot szerezhessenek, hogy kira­bolhassanak más országokat. ... Ezek az agresszív erők kezükben tartják a reakciós kormányokat és irányít­ják azokat«. Sztálin óva intett annak a veszély­nek lebecsülésétől, hogy az imperia­listák új háborút robbanthatnak ki és ismételten' a legnagyobb nyoma- tékikal rámutatott, hogy az új há­ború elhárításának elengedhetetlen feltétele a népek erélyes és szerve­zett békeharca. »A béke fennmarad és tartós lesz — mondotta —, ha a népek kezükbe veszik a béke meg­őrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlen­né válhat, ha a háborús gyújtoga- tóknak sikerül hazugságaikkal be­fonni a néptömegeket, félrevezetni, s új világháborúba sodorni őket«. Ez a történelmi jelentőségű sztálini ki­jelentés a békeszerető emberiség jel­szava lett az új világháború elhárí­tásáért folytatott harcában. Sztálin hangsúlyozta, hogy a há­borúra készülő imperialisták mindig arra törekedtek és törekednek, hogy tévútra vezessék a népeket, s há­borús kalandokba sodorják őket. Ez régebben sikerült is nekik, mint a történelem, s akár a közelmúlt meg­cáfolhatatlan tényei mutatják. Tud- i juk, hogy Hitler, miközben a kom­munizmus rémével ijesztgette a nyu­gati hatalmakat, állig felfegyverezte a nácikat és tető alá hozta az ag­resszív államok tömbjét. Ugyanek­kor az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország vezető körei elutasí­tották az együttműködést a Szovjet* Unióval, amely kollektív biztonsági rendszer megteremtését javasolta. S ztálin fáradhatatlanul leleplez­te az imperialistáknak a »szovjet agresszió veszélyéről« ter­jesztett rágalmait. Rámutatott, hogy a Szovjetunió külpolitikájának alap­ja a béke eszméje. A szovjet ország­nak létérdeke a béke fenntartása, mert ez a kommunizmus sikeres építésének egyik legfontosabb felté­tele. A Szovjetunió, ahol a dolgozók vannak hatalmon, nem táplál agresz- szív, hódító igényeket más országok­kal szemben. A szovjet külpolitika védelmébe veszi a nagy és kis álla­mok egyenjogúságát, minden nép beavatkozástól mentes, független ál­lami létre való jogát. Sztálin is, akárcsak Lenin, újra és újra han­goztatta, hogy lehetséges a szocia­lista és kapitalista rendszer tartós egymás mellett élése és békés ver­sengése. Rámutatott, hogy a Szov­jetunió a kapitalista országokkal való kapcsolataiban ebből indul ki, Sztálin észszerűnek és tökéletesen megvalósíthatónak ismerte el a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködését. 1948-ban, Walles nyílt levelére adott válaszában rá­mutatott, hogy a szovjet kormány véleménye szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti nézetel­térések békés rendezése s a két or­szág rendszerének egymás mellett élése a két gazdasági rendszer és ideológia különbsége ellenére nem­csak lehetséges, hanem a világbéke érdekében feltétlenül szükséges is. Ugyancsak ismételten hangoztatta, hogy a Szovjetunió hasonlóképpen kész együttműködni Angliával, Fran­ciaországgal és valamennyi más or­szággal. A Szovjetunió békeszerete- téről, s a nyugati országokkal való együttműködésre irányuló óhajáról és készségéről tanúskodik az egész szovjet külpolitika, erről tanúskod­nak mindazok a konkrét javaslatok, amelyeket a szovjet kormány tett a megoldatlan nemzetközi problémák békés rendezésére. Az Amerikai Egyesült Államok és más nyugati országok vezető körei ezzel ellentétes álláspontot foglalnak el. Ha az Egyesült Államok és Ang­lia vezetői valóban a béke hívei — mondotta Sztálin —, akkor miért utasították el a Szovjetuniónak at Egyesült Nemzetek Szervezetében előterjesztett javaslatát a Szovjet­unió, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Franciaország kö­zött haladéktalanul megkötendő bé­keegyezményről? Ha valóban a béké hívei, »miért utasították el a Szov­jetunió javaslatait, hogy haladékta­lanul kezdjenek hozzá a fegyverke­zés csökkentéséhez, haladéktalanul tiltsák meg az atomfegyvert?« Ha az amerikai és angol vezető körök valóban óhajtják a békét; akkor miért térnek ki a fontos nemzetközi problémák békés rendezésére vonat­kozó szovjet javaslatok megtárgya­lása elől? A dolog úgy áll — állapította meg Sztálin —, hogy az Egyesült Államokban és Angliában az agresszív politika sugalmazói úgy vélik, ők nincsenek érdekelve ab­ban, hogy megegyezzenek és együtt­működjenek a Szovjetunióval. Nekik nem megegyezésre és együttműkö­désre van szükségük, hanem csupán megegyezést és együttműködést han­goztató szólamokra, hogy, miután meghiúsították a megegyezést, a fe­lelősséget a Szovjetunióra hárítsák és ezzel »bebizonyítsák«, hogy lehe­tetlen együttműködni a Szovjet-« unióval. A háborús gyújtogatok, akik új háborút akarnak kirobbantani, mindennél jobban félnek a Szovjet­unióval való megegyezéstől és együttműködéstől, mert a Szovjet­unióval való megegyezés politikája aláássa a háborús gyújtogatok pozí­cióját és tárgytalanná teszi ez urak agresszív politikáját«. Az Egyesült Államok és más nyu­gati hatalmak tettei antagonisztikuS ellentmondásban vannak a békéről, agresszív szándékaik nemlétéről és a lefegyverzésről elpufogtatott ke­netteljes szavaikkal. Köztudomású, hogy a nyugati hatalmak fékevesz­tett fegyverkezést folytatnak, kato­nai tömböket hoznak össze, fel akar­ják éleszteni a nyugatnémet revan- siszta hadsereget, s a tőlük függő országokban minden eszközzel reak­ciós rendszereket támogatnak és ül­tetnek a népek nyakára. Ezek a re­akciós rendszerek segítenek nekik az új háború előkészítésében. A Szov­jetunió senkit sem fenyeget, s az Egyesült Államok közelében nincse­nek katonai repülőterei, sem más támaszpontjai. Ezzel szemben az Egyesült Államok saját haditámasz­pontokat épít ki a Szovjetunió és más békeszerető országok határainak közvetlen közelében, a maga hatá­raitól sokezer kilométer távolságra. Ez nyilvánvalóan elárulja, hogy a békét az Egyesült Államok fenye­geti. Erről tanúskodik az Egyesült Államoknak az atomfegyver kérdé­sében elfoglalt álláspontja is. Min­denki tudja, hogy az atomfegyver az agresszió és nem a védelem fegy­vere. A Szovjetunió az atomfegyver eltiltása mellett van. Ezzel szemben az Egyesült Államok és Anglia hal­lani sem akar erről és atomfegyver- készleteket halmoz fel. Az egész vi­lágot felháborította nemrégiben a NATO tanácsának az a határozata, hogy az általa tervezett háború stra­tégiájának alapjául a nukleáris fegy­verek alkalmazását kell megtenni. Fokozódik az a veszély, hogy az amerikai agresszív körök új háborút robbantanak ki. Ilyen körülmények között rendkívül fontos feladat" a népek aktív harca a tartós, szilárd békéért. Sztálin hangoztatta, hogy nem elég óhajtani a békét, nem elég a béke mellett nyilatkozni. Az új há­borút elhárítani csak aktív béke­akciók útján lehet. A békét védeni annyi, mint aktívan harcolni a há- borús gyújtogatok ellen, lépésről-lé- pésre leleplezni terveiket, erélyes, választ adni nekik. Ez biztosítja a béke erőinek győzelmét a háború erői felett. Az emberiségnek a né­pek békeharcában szerzett tapaszta­latai ezt igazolják. A békeszerető né­pek akarata, a békeharcosok száz­millióinak kitartó erőfeszítései gá­tolták meg, hogy az agressSorok fel-. használják az atomfegyvert koreai és indokínai háborús kalandjukban, ez vezetett ott a vérontás megszű­nésére és a béke helyreállítására. A békeharc legfontosabb fel­adata ma a fegyverzetek csökkentése és az atomfegyver el­tiltása. Ha megoldanák a fegyverze­tek általános csökkentésének prob­lémáját, s mindenekelőtt a nagy or­szágok jelentősen csökkentenék fegy­verzeteiket, ha megtörténne az atomfegyver és a többi tömegpusz­tító fegyver eltiltása, ez azt jelen­tené, hogy a földkerekség minden részén megteremtették a béke bizto­sításának igazi feltételeit. Az atom­háború növekvő veszélye megköve­teli, hogy az összes békeszerető erők tömörüljenek és fokozzák tevékeny­ségüket. A Béke-Világtanács Irodája januárban, bécsi kibővített ülésén ezért hívta fel a. népeket, hogy szer­vezzenek széleskörű mozgalmat az atomfegyver eltiltásáért. Rendkívüli jelentőségű a minden országban a2 atomfegyverkészletek megsemmisíté­sét követelő bécsi felhívás támoga­tására indult világméretű aláírás- gyűjtési kampány. Minden ország népeinek létérdeke, hogy az atomfegyvert eltiltsák és az atomenergiát a béke szolgálatába ál­lítsák. A szovjet kormány ennek megfelelően az ENSZ leszerelési bi­zottságának összeülése kapcsán az ENSZ közgyűlésének IX. ülésszaka elé terjesztett javaslatai kiegészíté­séül javasolta még, hogy az államok kötelezzék magukat, miszerint teljes egészükben megsemmisítik atom- és hidrogénfegyver készleteiket, s atom­anyagaikat kizárólag békés célokra használják fel, az 1955. január 1-es színvonalhoz képest nem növelik fegyveres erőiket és fegyverzeteiket, továbbá katonai kiadásaikat sem növelik az 1955. évi költségvetési előirányzathoz képest. A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy még 1955-ben hívjon össze az ENSZ világértekezletet a fegyverzetek ál­talános csökkentése és az atomfegy­ver eltiltása végett. Ezek a szovjet javaslatok összhangban vannak az egész emberiség érdekeivel és a bé­keszerető népek teljes támogatását élvezik. J. V. Sztálin rámutatott, ’hogy a béke erői olyan jelentősek és na­gyok, hogy ha állhatatosak és szi­lárdak lesznek a béke védelmében, az agresszorok tervei meghiúsulnak. A földgolyó népei emlékeznek Sztá­lin szavaira, összes erőiket harcba- állítják a béke győzelméért. Község: Tanácselnök: Pénzügyi megbízott: Bediegkór Csizmadia Gábor Papp Ferenc Fonyód Kiss Ferenc Hegedűs Lásziló Somogygeszjti Horváth Dezső FSűIi Sándor Kuwtetep Tóth Gy. h. vb-fitkár Berzemce Tóth Imre Fülöp András Lemaradók: Somogysárd Szerencsés Vended Döröraböző István Somogyaracs Kosa István Murai Lajos Somogyibabod Bor János Gél László Somogyvár elsőnek teljesítette első negyedévi adóbevételi tervét A Somogyvári Községi Tanács büszkén jelentette tegnap a Megyei Tanácsnak, hogy első negyedévi adó­bevételi tervüket 100 száza'ékra tel­jesítették. A Somogyvári Községi Tanács vezetői, pénzügyi dolgozói és dolgozó parasztjai dicséretet érde­melnek példás teljesítésükért. Me­gyénk többi községe is kövesse a somogyváriak példáját, hogy az ápri­lis 4-i versenyben az adóterv telje­sítésében is lehagyhassuk verseny­társunkat, Baranya megyét. A Somogymegyei Tejipari ES jelenti Az április 4 tiszteletére indított tejtaegyűjltési versenyben legjobb eredményt a csurgói és siófoki ,á- rás énte el. Mindkét járás dolgozó parasztjai becsülettel eleget t-ttek kéthavi tejbeadási kötelezettségük­nek és így 100 százalékon felül le - jesífette januári és februári tervé“' a járás. Leggyengébb eredményt a barcsi járásban értek el, ahol még 50 százalékra se tettek eleget lejbe- adási kötelezettségűiknek. A Itejbegyűjtésá versenyben a iárá­sorrendje a 1 1 J árás: Százalék csurgói 108,5 siófoki 100,5 ■■tatai 90.4 kaposvári 76,6 marcali 76,5 fonyódi 39,5 nagyatádi 56,2 barcsi 48,5 Állják szavukat a zselickislakiak Szabó Andor divtára, zseEdckisleiltá tanácstitkár örömmel! jelenítette szerkesztőségünknek, hogy szép eredményekét ért el községük a fellisza- badullási versenyben!. Az adófizetés példamutatói közül elsőként' Simon György páinttiitkár divtára és Szuliir án István tenácsetaökhettyetltes nevét említette, akik negyedévre tefltjesítieit'ék kötelezettségüket. Ahol a vezetők példát mutatnak, ott a dolgozó parasztok ás megte­szik a magukét. Bencze Mihály, Nyúl Károly, Schlitt Ferenc, Bencze Jó­zsef és még sorolhatnánk tovább a törvénytisztelő gazdák neveit, mind­mind rászolgáltak a dicséretre. A község becsületéért elsősorban a páros- versenyben álló dolgozó parasztok küzdenek. Példájukat követik a többi­ek is, ment az egész község vállalása teljesítéséért ugyancsak van még mit tenni. Az adóterv teljesíttése ágyain mái- 80 százaléknál többet mutat, de a vállalt 130 százalék elérése nem kis szó! Szabó divtára erősítgeti, hegy mem memadmafc szégyenben, hiszen egy-egy adóbeszedési napon 7—8 százalékos emelkedést is elérnek a tervtetjesítésben. A legutóbb pl. 3000 forintnál többet befizettek a gazdiák, ami a negyedévi tervnek mint­egy 9 százaléka. Ez pedig dicséretes eredmény! De a beadásiban sincs szégyenkezni vallójuk a ikislakiaknak: 14 gazda — köztük Bencze József, Pohn István, Schmidt Ferenc, Kislaki József, Bencze Istvánné, Papp József és Bencze Árpád — a napokban szabad­piacom vásároltak hízókat, hogy mi előbb ietegyék a sertésbeadás gond­ját. A falu két kiváló állattenyésztője, Szendrei Antal és Háttá János pedig kettő, ültetve egy kant adtak át a tenyészáUaít-feiwásárf óknak. Mind az adófizetésért, mind a sertésbeadásért elismerés ülteti a kis- iakii. gazdákat. Azt kívánjuk nekik, hogy a felszabadulási yerseny győz­tesei között köszönthessük őket1. A Nagybereki Tőiegkitermeifi Vállalat 131,5 százalékra teljesítette februári tervét A Nagybereki Tőzegkitermelö Vál­lalat do’gozói a felszabadulási ver­seny február 21—28. közötti idősza­kában ismét kiemelkedő eredményt értek et A rögitőzegtermelő-brigád bizonyult elsőnek 200 százalékos tel­jesítményével, majd sorrendben kö­vetik: a szeletes itőzegtenmelők 183 százalékkal, a 4 rafcodó-tbriigád 157,8 százalékkal, a tépősök két brigádja és a vontató motorosok, valamint a műszakiak. A rögltőzegtermelők kö­zül különösen Bencze János és Szen­té Ferenc végzett jó munkáit, a sze­letes tőzegtermelők között pedig Pintér Sándor vezet, aki utolsó 10 napi normáját 183,5 százalékra tel­jesítette. A rákodó-ibrigádok élén Fenyvesi Istváné bálád, a moteuve- zeitők között ipádig Virág György az első. Major Miklós brigádja a tépők közé tartozik. Jó munkájukkall 214 százalékot éritek el. A vállalat feb­ruári tervét 131,5 százalék tervtelje­sítéssel zárta. MEGTELT A BELSPED DICSOSÉGTABLAJA Nemrég hírt adtunk arról, hogy a Kaposvári Belföldi SzáiEítményozésd Vállalat dolgozói is esiaíJliakoztak a felszabadulási versenyimozgiaíliomhoz. Úgy látszok, hogy a vállaltat dolgozói: valóban szívügyüknek tekintik en­nek sikerét, mert j önszervezett, len­dületes munkával igyekeznek miinél jobb eredményt felmutatni. Öröm faltai például a vasúfii rakodón dol­gozók munkáját, akik hang nélkül, szinte megolajozott gép mód iára 'Vég­zik dolgukat. Nyoma sincs veszeke­désnek vagy torzsalkodásnak köztük. A jó szervezési munkát és az jegyre inkább kiaCakuilő kollektív szellemet dicséri, hegy január havi tervét 110 százalékra teljesítette a vállalat. Az­óta ás igyekeznek tartani ezt a szin­tet. A BELSPED dicsőségtábiáján 'szerepel Fkányó István, Szőke Imre, Petkes István, Filó János, Maries ; Lajos és Seilmeczi János neve, 'akik másik hat társukkal együtt elérték i a szahanovista szintet.' De meg kell említeni Csizmadia Sándort, a ba- j laltanlboglárá BELSPED dolgozóját ás, aki 130,5 százalékos teljesítményével ! mutat példát dolgozótársainak.

Next

/
Thumbnails
Contents