Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-30 / 75. szám

'fyPQS'*^ VILÁG PROLETÁRJAI EGY E S V. L I E T E K ! Somogyi Néplap Kovácsoljuk acélnál is szilárdabbá erőnk és legyőzhetetlenségünk forrását: pártunk eszmei-politikai és szervezeti egységét! MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 75. szám. A KA 50 FILLER Szerda, 1955. március 30. éXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOOCX' 3000000000000000OOOC Akik a felemelkedés útját választottak I. típusú tsz alakult Belegen Beleg község kommunistái, erűt merítve a Központi Vezetőség márciusi határozatából, bátrabban népszerűsítik a termelőszövetkeze­ti gazdálkodás előnyeit a község egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztjai között. Felvilágosító munkájukban példaként állítják a község már több év óta működő és egyre erősödő Virágzó Föld ne­vű termelőszövetkezetét, amelybe a múlt év novembere óta 8 új csa­lád kérte felvételét. A termelőszövetkezet szép állatállománnyal ren­delkezik, s ezt most tovább akarják fejleszteni. Ezért új istállókat és ólakat építenek, amihez kormányunk mintegy 5ö 000 forintos hosszúlejáratú kölcsönt folyósított részükre. A még kívülálló belegi dolgozó parasztok közül egyre többen lát­ják be: csakis a közös gazdálkodás útján érhetik el boldogulásukat. A napokban új I. típusú termelőszövetkezet jött létre a községben 9 családdal, 16 taggal. Az új terme főcsoportnak az Április 4 nevet adták. 267 tag lépett be megyéuk tsz-eibe a múlt héten Termelőszövetkezeteink tuagyrésze ma már clyaD jövedelmet biz­tosít tagjainak, amely felér a jómódú, jól gazdálkodó középparasz­tok jövedelmével. Ezért dolgozó parasztjaink mind nagyobb érdeíklő- déssel tekintenek tsz-einkre, s foglalkoznak a belépés gondolatával. Az elmúlt héten ismét szép számmal erősödtek megyénk termelő­szövetkezetei. 157 család 267 taggal lépett be a tsz-ekbe. A gamási Haladás 6 taggal, az osztopáni Győzelem 5, a kéthelyi Petőfi 4 becsü­letes dolgozó paraszttal erősödött. Belépések voltak a törökkoppábyi Rákóczi, a kányái Petőfi, a bábonymegyer! Dózsa, az ecsenyi Előre és a kürtöspusztai Latinka tsz-ekbe is. Ebben az évben 7 termelőszövetkezet és 6 tszcs alakult me­gyénkben. Termelőszövetkezeteink várják a becsületes dolgozókat. Az új élet felé vezető út nyitva áll előttük, lépjenek hát bátran a nagy­üzemi gazdálkodás útjára, amely a szebb, boldogabb életet teremti meg megyénk dolgozó parasztjai számára is. TERMELJ TÖBB KVKORICAT! 35 mázsás kakorieatermelési mozgalmat indított a nagyberki Győző I>/ Kedden reggel a megye minden részéből vonaton, gépkocsin, fel­lobogózott szekereken termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok, mezőgazdasági dolgozók ankétra igyekeztek Nagyberki­be. A Megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács és a Somogyi Néplap Szerkesztősege azért hívta össze az ankétot, hogy megvitassák a részt­vevők, miként lehet több kukoricát termelni. Elénk beszélgetés folyt már az ankét megkezdése előtt, hisz az ér­kezők határszemlét tartottak, s dicsérően beszéltek a nagyberki tsz-ek munkájáról, amelyet dicsértek a szépen megművelt táblák. Elismeréssel szóltak a Fonói Gépállomás munkájáról, melynek traktorai kint dübö­rögtek a határban: fogasoltak, simít óztak — készítették a tavasziak ve- tőágyát. Zsúfolásig megtelt a ragyberki kultúrház, amikor az elnökség, mely­ben helyet foglalt a Megyei Párt-VB és a Megyei Tanács VB több tagja, az emelvényre lépett. László István elvtárs, a \Megyei Tanács elnöke megnyitója után Havasi József elvtárs, a nagyberki Győző TSZ elnöke ismertette: milyen módszerrel értek el 1954-ben 30 mázsás holdankénti kukoricatermést és hogyan akarnak az idén 35 mázsát betakarítani egy- egy hold kukoricaföldről. Megszívlelték a hruscsovi útmutatást — Minden évben szántóföldünk­ének 15—16 százalékán termeltünk kukoricát, s kerestük annak a mód­ját, hogyan termelhetnénk belőle minél többet. Meghallgattuk a ta­pasztalt gazdákat, szakémbereket, de sokat tanultunk a Szovjetunió fej­lett mezőgazdaságának tapasztalatai­ból is. — Hangsúlyozta azt is Havasi elvtárs. hogy ők megértették Hrus­csov elvtársnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága első titkárának azt a megállapítását amely így hangzik: »A szemester­Vooooooooooooooooooa ^cocxx»xxxx>ooooc»ooooocx>coooax»oo<^^ mény és különösen az állattenyész­téshez szükséges szemest akarmány- termelés rohamos növelésének fő láncszeme a kukorica«. S hogy ezt Nagy kedvvel végzik a tavaszi munkákat a fülecspusztai Kossuth TSZ tagjai Reggelemként, amikor a felkelő lemaradást nagy szorgalmukkal, tavaszi nap első sugarai bearanyoz­zák a határt, a fülecspusztai Kossuth TSZ tagjai már javában dolgoznak a földeiken.: számtaniak, veinek. Feld György, Molnár Ferenc, id. Mar- csimgó János fogatosok kora reggeli­től késő estig fáradiimtaitliamiu'l dci- goznaik: trágyáit hordanak, szánta­nak, vetőgépeket vontatnak; min­denütt ott vannak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, ahol legtöbbet se­gíthetnek. A múlt hét péntekén 20 kait. hóid 'lóherét vetettek el, szom­baton pedig 50 holdon végeztéik eü a tavaszi simítózást. Horváth János élvtárs, a tez agro- mómrnsa azt mondja, hogy a termelő­szövetkezet tagjai ilyen nagy mun­kakedvvel még soha nem láttak ne­ki a tavaszi munkáknak, mint 'az idén. A kedvezőtlen időjárás okozta igyekezetükkel akarják íeSszáirvoíwi. A múlt vasárnapi jó idő 'a mezőre csafogatita a tsz tagjait. Ezen a na­pon 5 kát. hold zabot vetettek el. Büszkén jelentették, hogy túlteljesí­tették zabvetésá tervüket: az elő­irányzott 10 kát. hold helyett 11 -et vetetitek be. Az asszonyok a vasáraaipot a csí- rosfourgomya ültetésére fordították. Több mint 2 kát. hold előcskázía- tptt burgonyát ültettek el ezen a na­pon. • A tsz DlSZ-fiataljai sem tétlen­kednek. A legelők javításán és fá­sításán fáradoznak. Április 4 tiszte­letére 21 kát. hold legelő tisztítását és 12 000 facsemete elültetését vál­lalták. Vállalásuk nagyrészét már teljesítették is. a fontos útmutatást jól megszívlel­ték, azt érvekkel is alátámasztotta beszámolójában. Kiszámították, hogy jobban járnak, ha kukoricából nö­velik a vetésterületet az árpavetés­terület rovására. Amíg ugyanis az ánpa 15 mázsát ad holdanként, ad­dig kukoricából — májusi morzsolt- ban számolva — 22—25 mázsát is el tudnak érni egy-egy holdon, s a rá­fordított munkákülönbözet bőven megtérül. A legtöbb szó persze arról esett Havasi elvtárs előadásában, milyen módszerrel termeltek az el­múlt évben 30 mázsa kukoricát és hogyan termelnek az idén 35 má­zsát holdanként. A kukoricatermelés agrotechnikája KÉT BRIGÁD SZERZŐDÉSE A MAGASABB TERMÉS ÉRDEKÉBEN A Somogygeszti Uj Barázda Ter­melőszövetkezet növénytermelési brigádja és a Mernyei Gépállomás Hám-brigádja termelési szerződést kötöttek egymással. A szerződésben a tsz brigádja vállalta, hogy cükor­lásának megvalósításához a Hám- brigád tagjai úgy járulnak hozzá, hogy mind a talajelőkészítő munká­kat, mind a növényápolási munká­kat pontosan határidőre, jó minőség­ben elvégzik. A két brigád verseny­répából 200 mázsás, burgonyából 100 vállalásának teljesítéséhez mind a mázsás, tengeriből 20 mázsás (má­jusi morzsoltra átszámítva) termést érnek el holdanként a fejlett agro­technikai módszerek alkalmazásá­val. A növénytermelési brigád válla­gépállomás, mind a termelőszövet­kezet vezetői, pártszervezete minden segítséget megadnak, hogy a maga­sabb terméseredmények • elérésével bebizonyíthassák a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét. TÖBB MINT 10 FORINT ELŐLEG EGY-EGY MUNKAEGYSÉGBE Jól gazdálkodnak a rinyabesenyői Uj Barázda Termelőszövetkezet tag­jai. Mindenük van elegendő. A tava­lyi évet igen gazdag eredménnyel zárták: egy munkaegység értéke meghaladta az 50 forintot. A múlt héten előlegosztás volt a tsz-ben. Egy munkaegységre 10,50 forint kész­pénzt osztottak. Ezt az összeget a szabadtejből és a közös baromfiállo­mányukból származó jövedelemből biztosították. Karódon szép eredményeket hezott az első begyűjtési nap A begyűjtési hét keretén belül Karúdon is begyűjtési napot tar­tott a földművesszövetkezet vasár­nap. Le tényé József 12 holdas dolgozó paraszt is segített a föld­művesszövetkezet dolgozóinak népnevelőmunkát végezni az ál­lampolgári fegyelem betartása ér­dekében. Felviiljágosító munkája mindenütt eredménnyel járt: kör­zetében 171 kg tojást gyűjtöttek be egy nap alatt. A többi körzet­Összel mélyen szántott, istállótrá- gyázott, tavasszal simítózott és fo­gasod, 30 kg szuperfoszfáttal, 20 kg pétisóval műtrágyázott földbe vetik április 10—20-a között a kukoricát. A kelés előtt megfogasolják a terü­letet, amikor pedig a kukoricának már két levele van, géppel kultivá- torozzák, vagy fogattal lókapázzák és megegyelik, további művelésre ki­osztják a tagoknak. Aratás előtt még kétszer megkapálják a kukori­cát, s a harmadik kapálás után pót­beporzást alkalmaznak tölcséres módszerrel. Aratás és cséplés után elvégzik a gazoló kapálást. Havasi elvtárs elmondta, hogy termelőszö­vetkezetük az idén jobban előkészí­tett talajban, jobb munkaszervezés­sel a tavalyinál 5 mázsával több ter­mést akar elérni. De ezt nemcsak ők, hanem a megyében mindenütt meg­tehetik. Ezért versenyre hívta a me­gye termelőszövetkezeteit, egyénileg dolgozó parasztjait- indítsanak moz­galmat a holdankénti 35 mázsás ku­koricaátlagtermés elérésére. A felhívás legkiemelkedőbb pontjai az alábbiak: 1. A szántóterület 18 százalékán vetnek kukoricát. 2. A kukoricát őszi mélyszántásba vetik, amelynek nagyrészét istálló­trágyázták az ősszel és most műtrá­gyázzák. 3. 40 holdon négyzetesen ültetik a kukoricát, hogy keresztben, hosszá­ban géppel tudják megművelni. 10 holdon pedig pétisó és szuperfoszfát keverékkel fészektrágyázva ültetnek kukoricát. 4. összes kukoricavetésüket négy­szer kapálják és két alkalommal pót- beporozzák. 5. A kukoricaszárat a töréstől szá­mított 6 napon belül letakarítják s annak felét lesilózzák. A nagy tetszéssel fogadott felhí­vás után mindjárt élénk vita bonta­kozott ki. Egymás után szólaltak fel az egyéni dolgozó parasztok, a tsz- tagok, s mondták el tapasztalataikat, Egyre csak azt erősítgették, hogy nem 35. hanem 40—45 mázsa kuko­ricát akarnak termelni. Egymást cá­folták a termelők, s jobbnál jobb módszereket javasoltak a hozam nö­velésére. Vitatkoztak a fészektrágyá­záson, a sor- és tőtávolságon, a töl- tögetés helytelenségén, aztán el­mondták, milyen előveteményt és milyen agrotechnikát szeret a ku­korica. Értékes eszmecsere folyt arról, hogy egy tövön marad­hat-e két szál kukorica, vagy sem. Bozóki Sándor, a nágocsi Szabadság TSZ növénytermesztési brigádveze­tője azt állította, hogy négyzetesen fészektrágyávial vetett kukoricájuk 10 mázsával többet adott, miint a iso- rosvetésű kukorica. Elmondta, hogy ők ikét szálat hagytak egy-egy tö­vön 90 cm sor- és tőtávolságra. Ter­méseredményük 35 mázsa volt. Ko­vács Ferenc batéi gazda vitába szállt Bozóki elvtárssal, mondván, hogy a kukorica nem szereti a szomszédot — nem jó tehát két szálat meghagy­ni. Gyarmati József büssüi kukori­catermelő viszont Bozóki elvtárs­nak adott igazat. Végül a többség amellett döntött, hogy a fészektrá­gyázás jó, de ha négyzetesen is vet­nek, a 70 centiméteres sor- és tő­távolságnál csak egy szálat keli hagyni, összeütközött a régi és az áj módszer is az ankéton. Egyes termelők állí­tották a töltögetés hasznosságát, ám Donga Lajos taszári gazda olyan szakszerű érvekkel magyarázta meg a töltögetés helytelenségét, ami még egy agronómusnak is becsületére vált volna. — Nem helyes — mondta —, ha a kukorica tövéhez töltögetés- sel földet teszünk, mert a növény a friss földbe ereszt hajszálgyökeret, amelyek szárazság idején nem tud­nak kellő nedvességet felszívni a ben is jó eredményeket értek el. A községben egy nap alatt 748 kg: tajaj feiszínj rétegéből, ugyanakkor tojást gyűjtöttek be. I pedig a mélyebbre hatolt gyökerek elsatnyulnak a töltögetés után. Ezért tehát a töltögetett kukorica elszárad. Szinte egyhangúlag állapodtak meg az ankét résztvevői abban az aranyigazságban is, amit a régi köz­mondás így'fejez ki: »Több kapa —■ több termés«. Csak helyeselni lehet Kaszás Sándor elvtársnak, a kapos- homoki Uj Ut TSZ párttitkárának a felszólalását, aki elmondta: »Ány- nyiszor kell kapálni, ahányszor azt a föld megkívánja. Nem csupán ak­kor, ha gazos, hanem akkor is, ha a föld kicserepesedik, megtömődik«. Érdemes volt összehívni ezt az ankétot —- íkezdte felszólalását Panikász Fe­renc eHvtárs, a Megyei Pártbizott­ság titkára. — Érdemes volt azért is, mert amint a felszólalásokból is kitűnik, igen sok kiváló kukorica- termelő van Somogy megyében. Az elhangzott gyakorlati tapasztalatok és azok a módszerek, amelyeket Ha­vasi elvtárs ismertetett, biztosíték arra, hegy több kukoricát teremje­nek a somogyi földek. A kukorica többtermelésének két­féle módját említette meg Pankász elvtárs. Az égjük az. ha növeljük a vetésterületet, a másik pedig, ha fo­kozzuk a terméshozamot. Az előbbi korlátozott, a másodiknak azonban nincsen korlátja, különösen a szo­cialista nagyüzemi gazdaságban. Ha egy holdon csali két mázsával nö­veljük megyénkben a termésátlagot, ez több mint 150 ezer mázsa kuko­ricatöbbletet jelent. Ebből — hozzá­véve a vetésterv egy százalékos nö­veléséből számított terméstöbbletet is — 53 200 sertést tudunk meghíz­lak». A hízók szabadpiaci áron való értékesítéséből mintegy 133 millió forinttal növekedhet megyénk ter­melőszövetkezeti tagjainak és egyéni Mazdáinak jövedelme. Érdemes te­hát több kukorica termelésére töre­kedni, érdemes több kukoricát ter­melni — mondta befejezésül Pan- kász elvtárs. A vita ezután kint folytatódott a szántóföldön, ahol Szabados elv­társ, a cukorgyári célgazdaság fő- agronómusa magyarázta meg a ku­koricatermelés helyes agrotechniká­iét, főleg a talajelőkészítés módsze­rét. Nagy érdeklődéssel figyelték az ankét résztvevői a fürge »láncbul­dogokat«. amint azok forgolódtak, jelölték a sorokat, fogasoltak, simi- tóztak. A gépállomás traktorosai be­mutatták az önműködő rugóskapát, s meggyőzték arról a jelenlévőket, hogy Duics elvtárs. a Fonói Gépállo­más igazgatója joggal mondhatta: »Ebben az évben nagyobb gépi se­gítséget adunk a termelőszövetke­zeteknek. s egyénileg gazdálkodók­nak a növényápolásban«. Értékes volt az ankét, sok hasznos tapasztalat cserélt gazdát Pártunk most azt várja az ankét mintegy 400 résztvevőjétől, hogy a Minisztertanács határozatának szel­lemében lássanak, hozzá a kukorica terméshozamának emeléséhez: ves­senek. termeljenek minél nagyobb területen, minél több kukoricát. Pár­tunk számít arra, hogy minden tsz- tag és minden egyéni gazda — aki részt vett az ankéton — tsz-ében és községében fáradhatatlan szószólója és példamutató harcosa lesz a na­gyobb kukoricatermésért vívott küz­delemnek, s felkarolja, népszerűsíti a nagyberki Győző *TSZ lelkes kez­deményezését. Az ankéton nem csu­pán nagyberki problémáról, nem is csak somogyi problémáról, hanem országos érdekről volt szó. Ám a több kukoricatermelés érdeke min­den tsz-nek és minden egyéni gazdá­nak, s e cél eléréséhez sok hasznos útmutatást adott az értekezlet. A jó tanács pedig mindig haszonnal jár — ahogy ezt megjegyezte az ankét végén az egyik kisgyaláni gazda. Járjon hát haszonnal a 35 mázsás kukoricatermelési mozgalom is me­gyénkben !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents