Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-29 / 74. szám

VILÁG PROLET A li J At E G V ESV L JETE K ! mogyi Néplap Magyar anyák, magyar asszonyok! Csa'ádtttck, gyermekeitek boldog jövőjéért emeljétek fel szavatokat a háborús gyújtogatok ellen, védjetek a békét, drága hazánk függetlenségét! MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 14. szám. ÁRA 50 FILLÉR Iíedd, 1955. március 29. Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a járási pártbizottságok titkárainak országos tanácskozásán Rákosi elvtárs rámutatott amra ás, A járási pártbizottságok titkárai­nak országos tanácskozásán 'hosszan­tartó, lelkes taps köziben feüszáalt Rákosa Mátyás efvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének első titkára. Rákosii elvtárs a szocialista iparo­sítás és a nehézipar fejlesztésének jelentőségéről beszélt, majd rátért a mezőgazdaság kérdéseire. Az elvtársak ne felejtsék el — mondotta többek közölt —, a föld 7C százaléka egyénileg dolgozó parasz­tok birtokában vein, és mert. szigorú­an az önkéntesség alapján kívánjuk fejleszteni a termelőszövetkezeteket — még hosszú esztendőkön keresz­tül tíz- és százezrével lesznek egyé­nileg dolgozó parasztok. Ka erről el­feledkezünk munkáinkban, olyan be­nyomás keletkezhet, hogy a pánt és a kormány most kevésbé törődik az egyénileg dolgozó parasztokkal. Az ilyen helytelen vélemény elterjedé­se nagyon komoly károkat okoznia a népi demokráciának és természetesen magának ,a parasztságnak is. Ezt a tévhitet feltétlenül el kell oszlatnunk. Ragaszkodunk és ragasz­kodni fogunk a Központi Vezetőség határozatához, amely világosan meg­mondotta, hogy változatlanul támo­gatjuk az egyéni parasztságot, úgy, ahogy ezt az 1953, júniusi határozat­ban és pántunk III. kongresszusán kifejtettük. A párt mindig azt hir­dette, hogy a dolgozó parasztság fel­emelkedésének útja a szövetkezés. Amíg azonban az egyénileg dol­gozó paraszt önként, a szövet­kezetek vonzó példájának hatásá­ra cl nem határozza magát a be­lépésre, addig mindenben a ke­zére járunk, hogy a lehető leg­többet termelhesse. Ebből a cél­ból rendelkezésére bocsátjuk mindazokat a gépeket, termelő­eszközöket és árucikkeket, ame­lyek többtermeiésre serkentik, termelését elősegítik, s ezzel élet­színvonalát emelik. Az elmúllt másfél esztendő alatt — mondotta a továbbiakban Rákosi elvtórs — az egyénileg dolgozó pa­rasztság egy részében az a mézeit ala­kult ká, hogy mi tulajdonképpen le­mondtunk a termelőszövetkezet fej­lesztéséről, vagy legalábbis hosszú évekre elnapoltuk. Ezémt, ha valóban egészségesen, az önkéntesség szigorú betartásával akarjuk a szövetkezete­ket növelni — és csak ezen a módom lehet — akikor az elvtársakmák na- í gyen alapos politikai meggyőző mua> kát kell foiyitaniuk a termelőszövet­kezetek érdekében. Kovács Sándor hogy nem elég csak a szövetkezetek számszerű növeléséről beszélni, rend­kívül fontos feladat a már meglévő szövetkezetek további iavífása.. Kevés szó esett arról a tanácsko­záson, hegy még ®ok a fegyelmezet­lenség a szövetkezeteken, belül, ami az egyénileg dolgozó parasztot taszít­ja és nem vonzza. Nem beszéltek ellegelt arról, hogy sok helyen baj van a háztáji gazdaságok körül, és mem ‘tartják be az idevágó szabályo­kat. Az állattá, femámy fejlesztésének kérdése nem merült fel fontosságá­nak megfelelően Márpedig az állat- állomány fejlődése szorosan össze­függ a szövetkezet jövedelmezőségé­vel! és — ami ezzé! párhuzamos — a szövetkezet vonzóerejével. Keveset haJDjottiumk a családtagok beléptetésé­ről. holott ismeretest, hogy egy sor (Szövetkezetben sok a föld és kevés 1 hozzá a murükaerő, mert a csaJádlta- j gck jelentékeny része nem dolgozik ! a 'termelőszövetkezetben. A mi feCiadiatiunk a meglévő szö­vetkezetek továbbá erősítése, hogy vonzó példájuk meggyőzze az egyé­nileg dolgozó parasztságot. Még egyszer ismétlem: óvakodni kell 'attól, hogy az egyénileg dolgozó parasztságnak az legyen most az ér­zése, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése miatt nem kapja meg mindazt a támogatást, ami termelé­sének — és ami ezzel jár — jövedel­mének fokozásához szükséges. Az elvtársak ezt ne tévesszék szem elől s gondoskodjanak továbbra is, hogy az egyéni gazdaságok termelését is elősegítsék. Befejezésül Rákosa elvtáns — töb­bek között — a következőiket mon­datta: Megállapíthatjuk, hogy valameny- nyi hozzászóló helyeselte és örömmel fogadta a Központi' Vezetőség már­ciusi határozatait. Mi ás tudtuk, éreztük, hogy nemcsak pártunk, de az egész dolgozó nép várta e határo- zabetet, melyeik .megvilágítják a gaz­dasási" és politikait 'munkában a köves- téridő utat. Az idled jó tervteHjesííés, a legköze­lebbi hónapok jó politikai' és gazda­sági ^ munkája veti meg az alapját az _új ötéves tervnek. Meg vagyok 'győződve rótta: ha az elvtársiak mé­lyen tanulmányozzák a Központi Vezetőség határozatát és annak min­den rélszlieltét lelkiismeretesen végre­hajtják, akikor 'az eredmény nem marad el, s csaikhamar a jól! végzett miunka eredményeiről, új sikerekről és győzelmekről számolhatunk be. (Hosszantartó, lelkes taps) elvtárs, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkárának felszólalása A Magyar Dolgozók Pártja járásit pártbizottságai tttkáraiinak országos tanácskozásán Ács Lajos elvtárs re­ferátumát hozzászólások követték. Elsőnek Kovács Sándor elvtárs, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára szólalt fel. Többek között ar­ról szólt, milyen fontos, hegy a kom­munisták élharcosai legyenek a ter­melőszövetkezetek fejlesztése ügyé­nek. Elmondotta még, 'hogy a Köz­ponti Vezetőség márciusi határozata után járásuk és Somogy megye te­rületéit volt olyan, vélemény, amely szerint most már nem kell! annyit törődni az egyéni parasztokkal. Ez­zel kapcsolatiban hangoztatta,, hogy náluk elsősorban az volt a hiba, hogy a határozat megjelenése előtt úgyszólván csak az egyénileg dolgozó parasztokkal foglalkoztak, ugyanak­kor elhanyagolták a tsz-eket. Most javítanak a hibán és legfontosabb feladatuknak tekintik a tenmellőszö- vetkezati mozgalom fejlesztését, emellett azonban nem feledkeznek meg az egyénileg dolgozó parasztok­ról sem. A továbbiakban a káderek kérdésével foglalkozott. A járási pártbizottság arra törekszik, hogy a faluról ettkeirült jó elvitársaikat visz- szahozzak a termelőszövetkezetekbe, párttiit'kámiak, elnöknek. Ez a mun­ka azonban csak akikor lesz sikeres, ha az állami szervek is támogatják ezt a törekvésüket. A legmegtisiztelőbb megbízatások egyike — mondotta ' — visszamenni a falura, s ott dolgozni, a szocializ­mus _ építéséért. Úgy vélem, a kom­munista sajtó, elsősorban a Szabad Nép sokat tehet azért, hogy megbe­csülést szerezzen a falura visszatérő elvtársaknak, akik ezt meg is ér­demlik. Ankét a kukoricatermés növeléséről a nagyberki Győző TSZ-ben A Megyei Párt-végrehajtóbizottság, a Megyei Tanács VB és a Somo­gyi Néplap a nagyberki Győző TSZ-ben ma délelőtt 9 órai kezdettel an­kétet tart a kukoricatermés növeléséről. Havasi József, a nagyberki Győző TSZ elnöke »Hogyan értünk el 1954-ben 30 mázsás kukoricater­mést kát. holdanként-«, Szabados Dezső, a Cukorgyári Célgazdaság fő- agronómusa pedig »A magas kukoricatermés agrotechnikája-« címmel tart előadást. A kaposvári járás hátráltatja megyénket a hízottsertés- hegyűj lésben Annak ellenére, hogy megyénk országosan a negyedik helyen van a begyűjtési versenyben, sertésbegyűj­tésben az utolsók között kullog. A megyei aktíván Rákosi elv-társ is f’ gyekneztette a megye kommunis­táit a sertésbegyűjtésben mutatkozó hiányosságokért. Különösképpen meg kellett szív­lelniük ezt a bírálatot a nagyatádi, barcsi és kaposvári járás kommunis­táinak. E három járás húzza vissza legjobban megyénket a felszabadu­lási versenyben, de legkivált a ka­posvári járás, amelyik 2301 mázsa sertéssel van hátralékban és az első negyedévben is mintegy 236 mázsa hiányzik a terv teljesítéséhez. A kaposvári járás tanácsi és be­gyűjtő szerveinek mindent meg kell tenniük azért, hogy ezt a hátralékot felszámolják és a terv szerint telje­sítsék a sertésbegyűjtést. A Sertés­begyűjtő Vállalat, valamint a Me­gyei Begyűjtési Hivatal nagyobb se­gítséget- adjon most a kaposvári já­rásnak, hogy április 4-én az orszá­gos verseny értékelésénél már a ka­posvári járás miatt se kelljen szé­gyenkeznünk és országos élenjáró he­lyünket biztosítani tudjuk. A lemaradó járások tanácsi és begyüj tőszerveinek helytállására van most szükség. _^vYvvYvyfVYyfww!^mTr«vf«mtmmxmx]ntmmoagmmmmmmaűQncmm]ncxmxnonQi­I Akik a felem ei ked és útját jj t választották 1 8 taggal nőtt a tAtújfalni Határőr TSZ tagjainak száma íj Arról már a múlt év őszén meggyőződött mindenki Tótújfalun, { § hogy a Határőr TSZ tagjai jobban élne!;, mint bármelyik egyéni ff 8 gazda. Nem is lehet ott hiány semmiből, ahol az ősszel 63 forintos í § osztalék jutott munkaegységenként. Érthető, hogy ezen aztán elgon- j § dolkoztak a falu dolgozó parasztjai, főleg, akik 1953-ban ismét az í 8 egyéni sor mellé álltak. Több ilyen családban szinte naponként szó- í jj habozták a szövetkezetbe váló visszalépés ügyét, s voltok, akik újra i 8 rászánták magukat a közös gazdálkodásra, Csak azt fájlalták, hogy a S § szövetkezeti tagok nem hívják maguk közé őket. Most a KV már- f 8 ciusi határozata és a megyei párt aktíva után a tsz vezetői és tagjai j 8 felismerték: szövetkezetük fejlesztésének alapja a kilépettek szíves ! 8 szóval való visszahívása. S amikor Jankovics Pál elvtárs, a tsz elnö- >, 8 ke elmondta Jankovics György 10 holdas gazdának, hogy szívesen § maguk közé fogadják, ha meggondolta magát — Jankovics György 8 háromtagú családjával visszalépett a szövetkezetbe. Ugyancsak a j § múlt héten vették vissza a tsz-be ifj. Várhegyi Pál 5 holdas gazdát : § feleségével együtt. Eshutics Fáimé 7 holdját ettől a tavasztól kezdve \ 8 ismét közösen műveli a Hatorőr-behekkel. j A napokban új belépőkkel is gyarapodott a tsz: Ferencsics Jó- j 8 zsef és felesége a nagy család legújabb tagjai. í Í Görgetegen is egyre többen helyeslik a termelőszövetkezeti utat A múlt héten Görgetegen is igen sok szó esett a termelőszövetke- j zeti mozgalomról. A dolgozó parasztok jónéhányan, köztük Nokk i Vendel,' Böndi Lajos, Kisvinczc Jenő, Balogh József úgy nyilaihoz- j tok, hogy ők már régóta foglalkoznak a szövetkezés gondolatával, i helyeslik ezt az utat. Most úgy határozott 10 gazdálkodó hogy ked- í déri este összejönnek és létrehoznak egy tsz-előkészítő bizottságot. j vxxxxxxioococícoocxdocooooooooo? yxxjoooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooOoooooooc* A MÉSZÖV felhívására megyénk földművesszövetkezeti dolgozói lelkesen fogtak hozzá a begyűjtési hét megszervezéséhez, hogy ők is méltóan kivegyék részüket a felszabadulási .versenyből, hogy megyénk megtartsa elsőségét a baranyaiakkal folyó vetélkedésben. Ennek követ­keztében már vasárnap számos községben hozott jelentős eredményt a begyűjtésben a földművesszövetkezeti dolgozók munkája, amit mutat az is, hogy ezen a napon megyénkben összesen több mint 200 mázsa to­jást gyűjtöttek be. DICSÉRET ILLETI: ... a Kaposfői Földművesszövet­kezet dolgozóit,, akik vasárnap 4 bri­gádban gyűjtőkocsival járták a falut, s 410 kiló tojást gyűjtöttek be; ... a Semogyszili Földművesszővet­kezet dolgozóit, akiknek meggyőző felvilágosító munkája következtében a gazdák összesein 307 kiló tojást és 20 kiló bamomfiít vittek a begyűjtő­höz vasárnap; j ... a Kalmánesai Földművesszö- j vetkezet dolgozóit, akik mozgó be- | gyűjtéssel 205 kiló tojást és 45 kiló I baromfit gyűjtöttek be; ... a Heíesi Földművesszövetkezet Szombaton tojás- és baromfibe­gyűjtési napot, vasárnap pedig hí­zottsertés- és vágómarhabegyűjtési napot szervezett a bolhói tanács és a földművesszövetkezet. Dicséretet érdemelnek a bolhói asszonyok, akik szombaton 185 kg tojással és 50 kg baromfival siettek a begyűjtőhelyre, hogy teljesítsék állam iránti kötele­zettségüket. dolgozóit, akik felkeresték a hátralé­kos termeliäket, s megmagyarázták mulasztásuk helytelenségét, mire többen remeteaték tartozásukat'. Ezen az egy napon 180 (kiló tojást és 30 kiló baromfit gyűjtöttek be; ... a Mezőcsokonyai Földművesszö­vefkezet dícffigozóit, akik a 251 kiló B-ne begyűjtött tojáson kívül' 5000 darab tojást vásároltak fel vasárnap a gazdáiktól C-re iís; ... az Ujvárfalvi Földművesszövet­kezet dolgozóit, akik vasárnap 175 kiló tojást és 30 kiló 'baromfit gyűj­töttek be a községben. . A vasárnapi begyűjtési napon négy sertést és két vágómarhát vit­tek a 'begyűjtőhelyre a bolhóiak. Példás állampolgári fegyelméért el­sősorban Vidák Márton, Gádánecz László, Szigecsán István és Jandri- cza Mártonná gazdálkodókat dicsér­jük meg, akik már egész évre le­tették a beadás gondját. Szántsunk — vessünk Vasárnap is dolgoztak traktoristáink Megyénk 17 gépállomásának trak­torosai elhatározták, hogy hazánk felszabadulása 10. évfordulójának tiszteletére március 27-től felsza­badulási műszakot tartanak. Adott szavának valóra váltásáért vasárnap reggel közel 200 traktoros ült nye­regbe, hogy folytassa a szombaton félbemaradt munkát. A Darányi Gépállomásnak 37 erő­gépe dolgozott. Estére kelve több mint 150 normálholdat szántottak fel. A Nagybajomi Gépállomáson 10 erőgép hasította a barázdát a tsz-ek és az egyéni dolgozó parasztok föld­jein. A legjobb eredményt díj. Né­meth Gyula, a- fiatal kommunista traktoros érte el. aki a mezőcsöko- nyai Uj Élet TSZ-nek 1,5 normál­holdat szántott fel, 7,5 normálhold földet pedig megtárcsázott. Németh József DISZ-tag szintén szép ered­ményt ért el, felzárkózott Németh Gyula mellé. A Csokonyavisontai Gépállomás­nak ugyancsak 10 erőgépe szántott. Szántó János párttag 4,5 normálhold felszántásával a legelső lett. A Fonói Gépállomás traktorosai közül Szűcs József traktorista érte el a legkiemelkedőbb eredményt: 4 hold zabot vetett és 40 kát. hold őszi szántást simítózott. Szép eredményt ért el a Ladi Gépállomás két traktoristája is: Farkas László elvtárs 8 kát. hold föld felszántásával 200 százalékra és Tarr Béla elvtárs 7 kát. hold fel- szántásával 180 százalékra teljesí­tette tervét. Nagy János, a patosfai Törekvő TSZ traktorosa 37 kát. hold simítózásával 125 százalékra teljesí­tette napi normáját. A hedrehelyi Búzakalász TSZ földjein több mint 8 kát. holdat szántottak fel a Ladi Gépállomás traktorosai — jelentette szerkesztőségünknek Kapossy Géza, a Ladi Gépállomás üzemgazdásza. Állják"szavukat a ráksi Új Élet TSZ tagjai A múlt héten hírt adtunk arról, hogy a ráksi Uj Élet TSZ tagjai újabb vállalást tettek: felszabadu­lási műszakot kezdeményeztek ápri- Ms 4-e tiszteletére. Fogadalmukhoz híven március 24—26-ig végeztek a borsó, zab és a tavaszi árpa vetésé­vel. Vasárnap pedig — ahogy elha­tározták — a len vetőmagját tették földbe. Dicséret és elismerés illeti őket. mert amit vállalták, azt teljesítették is. 21—22 százalékkal növeltük eredményünket a begyűjtési hét első napján Mi, a Somngyszili Földművesszövetkezet dolgozói olvastuk a Somogyi Néplapban azt a bírálatot, amely a íöldművesszövetkezetek kommunis­táit, vezetőit és dolgozóit érintette a begyűjtési munka elhanyagolása miatt. Olvastuk Brachna elvtársnak, megyei központunk elnökének fel­hívását is a begyűjtési hét megszervezéséről. Mind a bírálatot, mind a felhívást magunkévá tettük és megbeszéltük tennivalóinkat. Vezetőségi tagjaink és dolgozóink lelkesen vettek részt a begyűjtési hét első nap­jának munkájában. 27-én, vasárnap községünk eddigi begyűjtési ered­ményét tojásból 21, baromfiból pedig 22 százalékkal növeltük. A továbbiakban még fokozottabb segítséget kívánunk adni a be­gyűjtéshez, hogy felszabadulásunk ünnepére begyűjtési tervünket túl­teljesítve méginkább méltók legyünk a párt bizalmára. A földművesszövetkezet vez. nevében: Szabolcs Imre ügyvezető, i Somogyszil. A bolhói asszonyok példát mutatnak a begyűjtésben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents