Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-17 / 40. szám

I SOMOGYI NÉP LÁP Csütörtök, 1955. február 17. Adenauer terrorlósága a marxizmus-ienínizmus „megvizsgálásával" igyekszik elterelni a közvélemény figyelmét Berlin (MTI). A karlsruhei úgyne­vezett alkotmányjogi bíróság előtt, ahol kedden a nyugat-németországi dolgozók viharos tiltakozása ellené­re folytatták a Német Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalását, kedden este ismét elszánt tüntetésre került sor. A Düsseldorfból, Lud- wigsburgból, Offenburgból és Fporz- heimből érkezett népes munkáskül­döttségek erélyesen követelték a kommunista párt betiltására irá­nyuló terrorper haladéktalan meg­szüntetését. A rendőrség két tünte­tőt letartóztatott. Hétfőn este a karls­ruhei sportcsarnokban tartott nagy­gyűlésen René Lamp, a francia nem­zetgyűlés tagja, a Francia Kommu­nista Párt és a francia dolgozók har­cos testvéri üdvözletét tolmácsolta a Német Kommunista Pártnak. Adenauer terrorbírósága a keddi tárgyaláson közö’te, hogy a bon­ni kormány indítványának he'yt adva a kommunista párt elleni bizonyítási eljárás megkezdése előtt »vizsgálat tárgyává« teszi a marxizmus-leninizmus tanítá­sának néhány összefüggéstelenül kiragadott tételét. Walter Fisch, a Német Kommu­nista Párt vezetőségének tagja, aki a párt' politikai képviselőjeként van jelen a karlsruhei tárgyaláson, saj­Egyre erősödő hangok Ausztriában az államszerződés ellen Bécs (MTI). Az osztrák sajtó szo­ros amerikai és nyugatnémet kap­csolatokkal rendelkező orgánumai­ban az utóbbi időben egymásután jelennek meg cikkek az osztrák ál­lamszerződés ellen, azt sürgetve, hogy Ausztria mondjon le az állam- szerződésről. Részt vesznek ebben a hadjáratban a : monarchista-reakciós körök is. E hadjárat megindítására azok a washingtoni kijelentések ad­ták meg a jelet, amelyek Molotov külügyminiszter ama javaslata ellen hangzottak el, hogy . azonnal hívja­nak össze négyhatalmi értekezletet Arcátlan provokáció a Szovjetunió ausztriai nagykövetségének konzuli osztályvezetője ellen Fejlődjék minden termelősxöveíkeset jómódú, erős gazdasággá ÜLÉST TARTOTT A TERMELŐSZÖVETKEZETI TANÁCS A Termelőszövetkezeti Tanács kedden tartotta el­ső idei, kibővített ülését az EFEDOSZ-székházban. Megbeszélték a termelőszövetkezetek elölt álló soron- lévő feladatokat és a Minisztertanács vándorzászlajá­nak, valamint »Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága« cím és pénzjutalom odaítélésének javasla­tát. Az elnökségben helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Béres Sándor, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, Dögéi Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Ta­nács elnöke, hőrincz József, az MDP Központi Veze­tősége mezőgazdasági osztályának vezetője, Szőke Má­tyás földművelésügyi miniszterhelyettes, gépállomási főigazgató és több élenjáró termelőszöv>etkezet elnöke. A beszámolót Dobi István tartotta. Dobi István elvtárs beszéde A Központi Vezetőség júniusi ha­tározata, a koimányprogram és a TermeSőszövetkezeti Tanács iegu lob­bi üilése óta eltelt idő adatot termtílő- szöveífcezeíeink gazdasági megerőisá- téséfoein, szervezeti megszilárdításá­ban és számszerű fejlesztésében is kétsétgitetanül értünk él eredménye­ket. A jó gazdálkodás feltétele: az alapszabály betartása A jó termelőszövetkezetek ered­ményeiket,- szrálárdságukalt, fejlődésü­két az alapszabály szerinti gazdálko­dásnak, a szövetkezeti demokrácia ’ sógévei kívánok foglalkozni Ezt a kérdést nagyon sok termeíőszöveitfce- [ zetiben ma még . nem kezelik jeLem*- : tőségének megfelelően. Ennek a műm ‘den ternaelőszövefkezeltlben jetenKke- ző problémáinak megoldására szolgál a szociális állap létesítése, amelynek a szövetkezett mozgatom szempontjá­ból rendkívül nagy jelienltősége van. Hiszen nincs és nem is lehelt dlyan termelőszövetkezet, amelyben ne len­ne öreg, be'eg, vagy baleset folytan* bizonyos ideig a termelő munkából kiesett tag, -akinek szüksége van a termelőszövetkezetnek — mamit nagy Bécs (TASZSZ). A napokban az amerikai hatóságok Becsben arcát­lan provokációt szerveztek B. J. Na- livajko, a Szovjetunió ausztriai nagykövetségének konzuli osztályve­zetője ellen. Robert Gray, az amerikai hatóság munkatársa, aki a németországi megszálló szervekben végzett koráb­bi munkából ismerte B. J. Nalivaj­kot, kávéházba hívta a Szovjetunió nagykövetségének konzuli osztályve­zetőjét és »mint barátját«, bemuta­tott neki egy másik amerikait, aki Manning ezredesnek mondotta ma­gát. A két amerikai, akikről kide­rült, hogy az Egyesült Államok hír­szerző szolgálatának tagjai, megpró­bálta zsarolni és vesztegetéssel, va­lamint fenyegetésekkel hazaárulásra bírni B. J. Nalivajkot. B. J. Nalivajkot felháborította az eszüket vesztett amerikai ügynökök provokációs javaslata. Kellő vissza­utasításban részesítette őket, úgy­hogy a fejvesztett provokátorok még az amerikai hatóságok szennyes mesterkedéseit leleplező okmányo­kat sem tudták magukkal vinni. Az Egyesült Államok hírszerző szervezete ügynökeinek B. J. Nali­Peking (Uj Kína). A Kínai Nép- köztársaság sorozási törvényterveze­te, amelyet kedden hoztak nyilvá­nosságra a pekingi lapokban, előírja, hogy a Kínai Népköztársaság 18—40 év közötti, férfinemhez i tartozó pol­gárai katonai szolgálatra sorozhatok be. A törvénytervezetet, amelyet az államtanács kedden hozott nyilvá­nosságra, országos megvitatás végett eljuttatják a helyi népi tanácsokhoz és csak ezután terjesztik jóváhagyás végett az országos népi gyűlés leg­közelebbi ülésszaka elé. A katonai szolgálat, mind a tény­leges, mind a tartalékos! független nemzetiségtől, fajtól, foglalkozástól, társadalmi állástól, vallási meggyő­ződéstől vagy neveléstől. Azok a férfiak azonban, akik egyedüli csa­ládfenntartók, vagy egyetlen fiúk a családban, békeidőben mentesülnek a tényleges szolgálat alól. Nem so­rozhatok be katonai szolgálatra az ellenforradalmi elemek, valamint azok, akiket igazságszolgáltatási úton tóryilatkozatban megjegyzéseket fű­zött Adenauer bíróságának keddi ha­tározatához. Walter Fisch kijelentet­te: »A karlsruhei bíróság és ■ az Adenauer-kormány azzal, hogy a kommunista párt elleni pert a mar­xista—leninista tanítás néhány ki­ragadott részletére próbálja korlá­tozni, igyekszik a párizsi egyezmé­nyek parlamenti tárgyalását megelő­zően elterelni a közvélemény figyel­mét a kommunista párt gyakorlati politikájáról és ezzel Nyugat-Német- ország időszerű kérdéseiről, Nyugat- Németország újrafelfegyverzéséről és fasizálásáról. A Német Kommunista Párt sohasem vonta kétségbe, hogy fenntartás nélkül a marxista—leni­nista tanítás alapján áll. A marxizmus-leninizmus eszmé­je és a Német Kommunista Pártnak a valóban demokratikus, egységes népi Németországért, valamint a militarizmus és fa­sizmus fejlesztése ellen vívott harca között nincs ellentmondás. Ez a harc nem egyéb, mint a mar­xizmus—leninizmus elveinek helyes alkalmazása Németország mai tör­ténelmi helyzetére. A Német Kom­munista Párt következetesen folytat­ta és folytatni fogja továbbra is ezt a küzdelmet«. az osztrák és német kérdés megtár­gyalására. Hornbostel, monarchista érzelmei­ről ismert volt ‘diplomata, nemrég egy előadásában »fércműnek« ne­vezte az államszerződést, elsősorban azért, mivel az alkotmányszerűleg szavatolná Ausztria köztársasági ál­lamformáját. Hornbostel szerint az államszerződés »súlyosan csorbítja az osztrák szuverenitást«, mivel an­nak értelmében • »Ausztriának le kellene mondani az Anschluss lehe­tőségéről«. vajkoval szemben elkövetett provo­kációs cselekményei miatt V. M. Kraszkevics, a Szovjetunió ausztriai helyettes főbiztosa tiltakozott Thompson amerikai főbiztosnál. V. M. Kraszkevics felhívta Thompson figyelmét arra, hogy szovjet állam­polgárokkal szemben azelőtt is tör­téntek hasonló megengedhetétlen cselekmények és hogy a szovjet meg­szálló hatóságok az ilyen cselekmé­nyek megszüntetése, valamint az Ausztriában tartózkodó szovjet ál­lampolgárok biztonságának megóvá­sa végett kénytelenek lesznek-meg­felelő intézkedéseket tenni. Az amerikai hírszerzők botrányos és szégyenteljes kudarca arra kény­szerítette az amerikai hatóságokat, hogy valamiképp megpróbálják menteni magukat és ügyefogyott provokátoraikat. Mint ismeretessé vált,_ Gray és Manning sietve el­hagyta Bécset, az osztrák sajtó szá­mára pedig az amerikai hatóságok hamarosan hazug történetet kohol­tak erről az »incidensről«. Ez az ar­cátlan provokáció azonban Ausztriá­ban széles körben ismeretessé vált és érthető módon felháborította az osztrák közvéleményt. megfosztottak politikai jogaiktól. A nők mentesülnek a sorozás alól. Azokat az altiszteket és legénysé­gi személyeket, akik a törvény köz­zétételét megelőzőleg önkéntesként léptele szolgálatba, leszerelik, a tar­talékosok névjegyzékébe veszik fel, vagy a nemzetvédelmi minisztérium által kiadott utasításoknak megfe­lelően, fokozatosan nyugdíjazzák. Az állam ezeknek a személyeknek anyagilag lehetővé teszi, hogy a polgári életben elhelyezkedjenek. Varsó (TASZSZ). Február 12-én Belgrádiban árucsere- és fizetési, egyezményt írtak alá Lengyelország és Jugoszlávia közöitit 1955-re. Az egyezmény értelmében Jugoszlávia fémeket, aszbesztot, cserzoamyaigo- kait, vegyszierefceit, gépeket, épület- fát, cipőt, cellulózét, dohányt, gyü­mölcsöt és más árukat szállít Len­gyelországnak . Kétségkívül megállapítható, hogy fejlődtünk, eredményeink vannak. Ezékkel az eredményekkel azonban nem lehetünk megelégedve. Van meg sok termelőszövetkezet, amelynek gazdálkodása rossz, gyengék az ered­ményeik, a mumfcafegyeljsm (Haza ® így a tagok jövedelme life alacsony. Árunak, hogy több termelőszövetkeze­tünkben ilyen állapotok vannak, a legfőbb okát elsősorban az allaipstzia- bályszerű gazdálkodás terén* meglevő hibákban látom. Igen gyakori az alapszabályban lefektetett szövetke­zeti demokrácia Bábbal ittipnasa. 'Ez megnyilvánul mind a termelőszövöt- fcez.et.ek vezetőinek, itagjanniak, mind az állami szervek dolgozóinak részé­ről is. A termelőszövetkezetek nagy ré­szében a t agság a közös gazdaság fejlesztésével együtt az afllapszabádty előírásainak megfelelőén gyiainapátojai a háztáji gazdaságát ás. A mi álláspontunk az volt és ma is változatlanul az, hogy a termelő­szövetkezeti tagok — az alapszabály előírásainak megfelelően — teljes mértékben használják kü azokat: __ a lehetőségeket, 'amelyeket életkörül­ményeik nyújtanak számukra. A hiba ott van, hogy a szövetke­zetek egy részében a tagok vagy a belépéskor hagytak meg több terüle­tet és ó'!üaitánliomónyt a háztáji gaz­daságban, vagy pedig később duz­zasztották fel azt. Az a szövetkezeti tag, aki pilla­natnyi haszon reményében túl­fejleszti háztáji gazdaságát, egyé­ni gazdálkodásra törekszik, nem érti a termelőszövetkezetnek, mint szocialista nagyüzemi gaz­dálkodási formának igazi lénye­gét, valódi értelmét. Az ilyen tag többet veszít közösben, mint amit esetleg pillanatnyilag nyer a háztájiban. Ezenkívül a háztáji gazdaság -túJlfej- lészitése az állam érdekeit: is séritt, mert jogtalanul ikáiterjeszitü a beadás állói mentesített: területet. Ezért: a leghaitároMttiahban keM fellépni Ott* ahol ez a kérdés még mindig nincs kielégítően rendezve. Az ilyen szö­vetkeze,tekben .art tartanánk a leg­helyesebbnek, és art javasoljuk is, hogy ezzel a napirenddel külön köz­gyűlést tartsanak és határozatot, hozzanak a háztáji gazdaságnak az alapszabály által előírt kereteit meghaladó részének megszüntetésére s art maradéktalanul végire is hajt­sák. Nagyon sok olyan termettőszövetj- kezetünk van, amely fcörnnyeümúen, nem gondolva a jövőre a szövetkeze­ti alapot nem, vagy alig növelt. A szövetkezeti gazdaság állandó, egyenletes fejlődésének biztosí­tása lehetetlen a szövetkezeti alap gyarapítása nélkül. Amennyire helyes és jó az álllaimi -támogatás szükséges mértékű igény­bevétele, éppen annyira helyteflleni az, ha szövetkezeteink csak az ál­lami hitelre támaszkodnak és a sa­ját erőből történő fejlesztés lehető­ségeit nem veszik alaposan számiba. A szövetkezeti gazdaság -heUyzeténiek, anyagi erőinek pontos felmérése alapján, a jó gazda gondosságával könnyen megállapíthatjuk -azokat a helyes arányokat, amelyeket egy­részt a szövetkezeti alap és a (tagok egyéni jövedelme, másrészt a szövet­kezeti alap állami hitelből és saját erőből történő fejlesztése, a iközöls gazdaság leggyorsabb ütemű növeke­dése megkíván;. Szociális alap létesítésével gondoskodjunk az öregekről Az alapszabállyal kapcsolatban még egy fontos kérdéssel, a szociá- i tis alap létesítésével, annak jetentő­[ cselédnek emberséges gondoskodása­ira, támrgaitásáira. A szociális alap (létesítése éppen a szövetkezet Ilyen ,tagjairól való gondoskodást teszi le­hetővé. Ahogy az élet más területén a társadalom gondoskodik idősebb tagjainak öreg napjairól, úgy a termelőszövetkezetnek, mint ki­sebb önkéntesen alakult kollek­tívának is emberi kötelessége a tagokról való gondoskodás öreg­ségük vagy ideiglenes munka- képtelenségük esetén. Ha megfelelő ez a gondoskodás, ak­kor az egyénileg gazdálkodó parasz­tok látják, hogy a termelőszövetke­zetibe való beTépésük után nincse­nek kitéve annak a biznnylteliainisóg- niak, amelynek részesei vclitak a múlt rendszerben. Csak jó tervek alapján gazdálkodhatunk helyesen A -termelőszövetkezetek most fe­jezték vagy fejezik be termelési és bevéteü-kiadási tervük elkészítését. Erűnek elkészítése nagy gondosságot, pjjapos saget, megfontolást kíván. A tervezésben néhány alapvető (hibára figyelhetünk feli. Az együk ilyen hiba, hogy nagyon sok termelőszövetkezet termeílásii. tervében a termésátliagofcait adott» ságaáklhoz és tehetőségeikhez képest alacsonyra tervezte. Meg keli mon­dani, 'hogy ezt a gyakorlatot egy­általán semmi nem indokolja. A tervfeladiatckiat úgy kell megállapí­tani, hogy azdk a helyi adottságok között elérhetők tegyenek, de ugyan­akkor mozgósítsanak is nagyobb eredmények elérésére. Ez vonatkozik mind a növénytermelésre, mind az állattenyésztésre. Ha a növénytermesztés területén nem az adottságok szem eftőtt tartá­sával tervezünk, hanem a prémium- íre .gondefumk, jogtallan előnyökhöz akarjuk juttatni magúinkat, szövet­kezeti tagtánsiaiiink rováséira. Csakis az adottságok legteljesebb mértékű figyelembevételével ké­szült terv viszi előre a szövet­kezet ügyét. Az ilyen terv hat serkentőleg a többtermelésrc, s ax ilyen esetben kialakult ne­mes vetélkedés következtében el­ért többletért a prémiumot fel­venni büszkeség. Ellenkező eset­ben lelkiismeretlenség. Ha ilyen számítással való aláterve- zés előfordulna, a tervet nem tehet érvényesnek tekinteni, A másik (hiba — ami nagyon* ve­szélyes és káros a szövetkezett (gaz­dálkodásra —, hogy egyes termelő- szövetkezetek termelési terveikben nem, vagy csak igen. kevés növény­ápolást terveztek. Ha az ilyen ter­melőszövetkezetek esetleg idegen munkaerő igénybevételére, vagy ré­szesművelésire gondoltak, akkor nem gondolták meg alaposam sem a kö­zös gazdaság, sem a tagok érdekeöt. Az idegen munkaerő álkaimazás-a és a részésműveliés — aimeütett, hogy politikailag ás igen káros — gazda­ságilag is gyengíti a szövetkezetét. A harmadik ilyen hiba, hogy tudo­másunk szerint vannak tarmeljőszo- vetfcezetok, amelyek .termelési tar- vükben 'a szarvaismairhaéilcmiány és ezön belül a tehénállomány csökke­nését irányozzák elő, továbbá pedig az, hogy a sertés-szaporulat legna­gyobb részét malac- vagy süldőkar­ban akarják értékesíteni, másrészt pedig a tagok .közötti kiosztásra ter­vezik. Az olyan termelőszövetkezetiek, ametyekban vadamilyem hibát követ­tek el a tervezésnél', nagyon helye­sen teszik — de meg is kell tenniük '—, ha felülvizsgálják termelési ten- veiket és a szükséges módosításokat a tagsággal megbeszélve, azokon át­vezetik. A gépállomások lelkiismeretesebben segítsék a tsz-eket A gépállomások munkáját értékéi­vé megállapíthatjuk, hogy azdkmafc a termelő szövetkezetiekben végzett szántási, vetési munkáiban lényeges javulás tapasztalható. Ha a gépállo­mások általános föladatát tartjuk szem előtt, art kell* megállapítanunk, hogy a gépállomások még mindig nem töltik be azt a szerepet, amelyet mind a termelőszövetkezetek, mind pártunk, államunk joggal elvárna töltik. Hogy a gépáOPlornásnk a rájuk váró niaigy feladatokat; a termeHőszövetke- zatékiben meg tudják oldaná, elsősor­ban az volna a legfontosabb, hogy a gépállomás az agnonőmusain, brá- gádvezétőiln, de a traktorosokon ke­resztül is aülaposan ismerje meg a termelőszövetkezet adottságait. Másodszor a gépáfflomásiniak ara kelll törekedniük, hogy gépeikkel ak­kor áMj'amak a termelőszövetkezetek rendelkezésére, szánté abban az órá­ban, amikor arra azoknak szükségük van, Ez sajnos nagyon kevés gép­állomásnál van ágy. A termelőszövetkezetek joggal várják el a gépállomástól, hogy pontosan legyen nyilvántartva a termelőszövetkezetekben végzett gépi munka. A teimelőszöveitikezetek is követnék el hibáikat, amikor nem ellenőrzik kellően a szövetkezetben végzett gé­pi munkáit. Ideje voitna, hogy a gép­állomások főigazgatósága ezen a te­rületen rendet ‘teremtsen. Szövetkezeteink fogadják szívesen a belépni akaró egyénieket. Szép számmal vanmiak már jA gazdálkodó, jó eredményeket elérő termelőszövetkezettek, melyekben a tagság öntudatos, s szövetkezett, em­ber módjára gondolkodik és dolgo­zik. Több ilyen* jól gazdálkodó ter- méiőszövetkezetüiníkinél azonban azt (tapasztaltjuk, hegy nem minidig szíve« sen fogadják a közéjük (belépni szándékozókat, sőt több esetiben el fis tanácsolják őket. Szerintem az a helyes, ha a termelőszö­vetkezetek — ismerve erejűiket és adottságukat — célszerűen számszerűleg is fejlesztik gazda­ságukat azzal, hogy a belépni kí­vánkozó még egyénileg dolgozó parasztokat felveszik soraikba. Ezen túli mennék és art. mondanám, hogy helyes, ha a szövetkezet nem várja, hogy jelentkeznek a belépni szándékozók, hanem azok előtt ál­landóan ismertetik szövetkezetük eredményeit, igyekszik velük jó kapcsolatot kialakítani és meggyőz­ni őket a közös gazdálkodás előnyei­ről. Idejében és jó minőségben végezzük a tavaszi munkáltat Aliig egy-két hét van mór hátra és elérkezik a (mezőgazdaságban* a tavaszi vetésiek és egyéb munkák ideje. A termelőszövetkezeteiknek gondos gazda módjára kell erre fel­készülni, hogy minden zökkenő néű» fcüil tudják ellátná ezeket :a munká­ikat Nemsokára itt lesz a karai növé­nyek vetési 'ideje. Hogy a magot a legalkalmasabb időiben ltudjuk a ta­lajba vetni, feltétlenül fontos-, hogy jóelőire előkészítsük azt. Gondos gazda csakis tisztított vetőmagot vet és ahol nincs meg a szükséges vetőmag, (beszerzéséről jóellőne gon­doskodik. Ezenkívül' okvetlenül he­lyes, ha mindenütt már most meg- vásiárdljáfc a növényvódősaereket ás. A közvetlenül előttünk álló mező­gazdasági munkák közül- az őszi szán­tások tavaszi ápolására szeretném felhívná, az elvtársiak figyelmét. Em­inek nagy jelen-tősége van a téli csa­padék megőrzése, a gyomirtás és a jó magágy készítése szempontjából. Ne halasszuk tehát ezek elvégzését és mihelyt az idő és a talaj nedives- ségi állapota megengedi, azonnal lássanak munkához • —• fejezte be beszédét Dobi István. Közzétették a Kínai Népköztársaság sorozási törvénytervezetét

Next

/
Thumbnails
Contents