Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-17 / 40. szám

Csütörtök, 1955. február 17. SOMOGYI NÉPLAP Használják fel termelőszövetkezeteink a somogyvári Szabadság TSZ értékes tapasztalatait A somogyvári Szabadság TSZ a fonyódi járás egyik legjobban mű­ködő termelőszövetkezete. Szép eredményeket értek el a múlt gaz­dasági évben is, tehát volt miről beszámolni azon a tapasztalatcse­re-értekezleten, amelyet a tsz-ben tartottak a járás tsz-elnökei, párt­titkárai és brigádvezetői részére a napokban. Vincze István elvtárs, a tsz el­nöke a termelőszövetkezetükben jól bevált hasznos módszereket adta át az összegyűlt tsz-elnökök- nek, brigádvezetőknek. A terme­lőszövetkezet fő jövedelmi forrá­sa az állattenyésztés. A juhte­nyésztés pl. 46 ezer forintot jö­vedelmezett tavaly. Ez évben is nagy gondot fordítanak az állatte­nyésztés fejlesztésére. Ahogy ter­vezik, a juhtenyésztés 60 ezer forin­tot, a 100 darab hízó eladása több mint 100 ezer forint jö­vedelmet hoz az idén. 38 darab szarvasmarha és 28 anya­koca képezi még állatállományu­kat. Az állatállományhoz sok jó­minőségű takarmány kell, éppen ezért vetéstervüket úgy állították be, hogy elegendő takarmány te­remjen az állatoknak. 10 hold siló- kukoricát, 10 hold tavaszi keveré­ket,, 10 hold lucernát, 29 hold vö~ tékes tanácsot adott Vincze elv­társ a megjelent vendégeknek. A Szabadság TSZ tagjai becsü­letesen kiveszik részüket a közös munkából: a családtagok, fiatalok, idősek egyaránt. Nemrégiben ala­kítottak egy 30 tagú DlSZ-brigá- dot, amely lelkesedést visz a mun­kába. A fiataloknak első dolguk volt, hogy helyreállították és rendbehozták a kultúrtermet. A rösherét, 20 hold svédherét, 5 hold Szabadság Termelőszövetkezet kerékrépát, 5 hold kölest, 5 hold muhart akarnak vetni, az ősszel pedig 10 hold takarmánykeveré­ket. A jóminőségű takarmányra azért is szükség van, mivel a te­henészetben bevezették az egyedi takarmányozást. A termelőszövetkezet bevétele a terv szerint 770 ezer forint lesz aZ idén, így az egy mun­kaegységre eső részesedés ér­téke 59,50 forintot tesz ki. A munkaszervezés terén is sok ér­tagjai megelégedett, boldog em­berek, akik megtalálták számítá­sukat a közösben. A tapasztalatcsere-értekezletről sok hasznos módszerrel tértek ha­za a vendégek. Ezután az kell, hogy a tanultakat, tapasztaltakat tsz-ükben valósítsák meg, s akkor mindegyik termelőszövetkezetben ilyen megelégedett életet élhetnek a tagok, mint a somogyvári Sza­badság TSZ-ben. Ruda Gyula A Hazafias Népfront építő, harcos mozgalom A kereskedelem dolgozói is kitesznek magukért a felszabadulási versenyben Az ipari üzemek dolgozói célul tűzték, hogy a felszabadulási ver­seny alatt elnyerik a sztahanovis­ta oklevelet, jelvényt vagy a „Ki­váló dolgozó“ megtisztelő címet- A kereskedelmi vállalatok dolgo­zói sem akarnak szégyent vallani, ök az „Élenjáró kereskedelmi dolgozó“ címet szeretnék elnyerni. Annál is inkább, mivel a Kapos­vári Kiskereskedelmi Vállalatot a székesfehérváriak versenyre hívták. A kaposváriaknak minden lehetőségük megvan az elsőségre. -Januári tervüket 105.6 százalékra teljesítették. Ez köszönhető a jó áruellátáson kívül a jó verseny­szellemnek is. A boltok „Az élen­járó bolt“ címért vetélkednek. Ezért dolgoznak oly nagy szorga­lommal a 137-es sz. Háztartási Bolt dolgozói is: Papp Júlia, Ihá- rosi József, Csere László. De nem­csak a háztartási boltok érnek -el jó eredményt, hanem a többiek is. A 116-os Divat- és JCötöttáru­Kedvezményes állatjuttatási akció Kormányunk az állattenyésztés és bolt január havi tervét 146,9 szá- hizlalás fejlesztése érdekében ked­zalékra teljesítette. Ugyancsak di- vezményes áilatjuttatástoain részesíti cséretreméltó a 129-es számú bolt a^okait a termelőket, .alkok szemesua­139,6 százalékos eredménye is. 'ka™y (kukorica, árpa mb) fetes­Á Kiskereskedelmi Vállalat dől- tegeiket szabadp(Lílcl forgalomban , KisKerestreaeimi vaiiaiat aoi- TV,telepek útján értékesítik. gozoi ertekes felajánlásokat tettek j Ay akció keretéiben malac, csikó felszabadulásunk ünnepére. Adott: ^ hasonló kénül juttatásra. szavukat valamennyien teljesíteni akarják. Úgy mint Bodor Ferenc, a Május 1 utca 17. sz. alatti tex- tilbolt dolgozója, aki felajánlását, hogy a versenyszakasz alatt 110 százalékra teljesíti tervét, máris túlszárnyalta. Nemcsak Bodor Fe­renc mutat példát, hanem Nagy Miklósaié is, a 120-as számú bolt fiatal dolgozója is, aki havi tervét legutóbb 168 szá­zalékra teljesítette. Sorolhatnánk még hosszan a jó eladókat, a jó munkát végző boltvezetőket, mint Fejes István, Szabó István elvtár­sat, mert sokan vannak. Április 4-ig mód van arra, hogy a Kiskereskedelmi Vállalat minél több dolgozója megszerezze mun­kájával az „Élenjáró kereskedel­mi dolgozó“ címet. Arra vonatkozóan, hogy az egyes állaitfaijlták milyen mennyiségű sze- mest-akaiimány effladósa esetén kerül­nek juttatásra, továbbá az árak és egyéb f elité telekre vonatkozóan, var- farnmt az áMíatok átvételi helyére nézve -részüétes. feíllviiíágosátásti a he­lyt terményfongaJmi vállalat -tétepe ad. Az áltatjuttatási akció 28-ig tart. február A kdosztásma kerülő áüátok korlá­tozott számára való tekintettél aján- to'.os az akcióban minél eüóbb részt venni. A szemestakarmiány-feáeslegéit ter- ményfongalmi vállalatokon keresztül! értékesítő termelő bőrlószerszám- és drótfonat-juttatásban is részesülhet Ezen -akcióval kapcscflatbain is részletes felvilágosítást a helyi TV- teLeip ad. EGY BATOR EMBER írta: Örsi Ferenc II. A február még havas volt, bár a medve — mint ■f*- mondták, akik az ilyent számontartják — nem ment vissza a barlangjába. De egyre többen kuk­kantottak be Kovácsékhoz bölcsőt nézni. Ha nem volt otthon az ura, hosszan dicsekedett az asszony: — Ez az asszonyt forma éppen olyan, mint a nő­ném, aki a körösztanyja lesz. Ez a bajúszos, kalapos meg az ő ura. Lábtul engem faragott az egyik oszlo- pocskának, a másik meg ő maga. Nézzék, még a csiz­mája zsinórját is hogy kimicsodázta. A ringatója meg két kígyófejet mutat, hogy talpunkkal tapadjunk a kísértő fején... De nyomban elhallgatott, ha az ura keze alatt nyikordult a fakilincs. Az megdorgálta már, hogy mi­nek hivalkodik úgy. Kati persze nem tudta, hogy be­lülről István is örül: milyen büszke rá a gazdag hír­ben lévő Széchi Kata! Ilyenkor csak köhintett néhá­nyat, és fukaron bökte a szót, ha valamelyik csodál­kozó megkérdezte, hogy mit farag a fejtől lévő desz­kába? — A szentlélek űristent — és rátelepedett a gya­logszékre, megfente a faragókését, azután biztos kézzel cifrázta a szentlélek galambtollait. Mire elolvadt a hó, a bölcső is elkészült. Megnézhették. — Ez még a Széchenyi gróf unokájának is jó len­ne — csapta össze tenyerét az anyós, és látszott rajta, hogy enyhébb szemmel nézi árva legény vőjét. Ebben biztosan része volt annak az arkangyalnak is, akinek arcán saját vonásait vélte felfedezni, és ott állt lábtól •az áldást osztó úristen jobbján. Mujzer plébános úrnak is tetszett, amikor nagy­böjt során ott járt Barcsról misézni. — Oda kéne ajándékozni a gróf úrnak — java­solta, de amikor a fejét ingató legény szemébe nézett, hozzáfűzte: — ha majd kinői belőle a gyerek. — Női bele másik — vágta el a beszéd fonalát Ist­ván. A plébános úr még megköszönte a szépen faragott sétabotot, amit a fiatalasszony könyörgött el a szá­mára, és sietett haza Barcsra — mert azt mondja, bár­mikor érdekes hírek érkezhetnek, mivelhogy ülésezik Pozsonyban az országgyűlés, és Párizsban vagy hol, elkergették a királyt. A plébános úr . jóslatára emlékeztek még néhá- nyan, amikor Kovács István elmondta, amit a csokonyai fakereskedő mesélt a péterhidai kocsmá- rosnak. Hogy mit jelent az a pesti forradalom, nem tudták. — Majd meglátjuk — vonták vállukat legtöbben, és alig akadt a faluban, aki ne úgy gondolta volna, mint árva Kovács István: ha pénzt hoz a házhoz, ha könnyebb lesz az élet tőle, akkor törődünk vele. De sűrűbb lett a suttogás, amikor Mujzer plébános úr kortesei megjelentek Szentesen. A falubeliek a kö­vetkező vasárnap befogtak, hogy meghallgassák plébá­nosukat, aki ez alkalommal nem a szószékről beszélt hozzájuk. István a héten Kanizsára fuvarozott. Csak délután jutott el valami a füléhez az Atádon hallottakból. — Nem lesz több dézsma. — örök váltságot fizetünk, vége a robotnak meg az úrbérnek — beszélték a Kocsma előtti kispadon. Ez már őt is érdekelte, de csak annyit szólt: — Majd meglátjuk. A követválasztáskor ő fuvarozta Atádra az egyik hordó bort. Csapraverése után nemsokára követté vá­lasztották a plébános urat. Il/Jég nem fogytak ki a mesélésből, hogy ki mint írj- ázott el, mint dalozott, mint kurjongatott, táncolt a nevezetes alkalomkor, máris újabb hírek miatt dugták össze fejüket, akik erre ráértek. — A szerviánusok betörtek a déli vidékre — mond­ták a kocsmánál, súgták a kerítésnél, fogadta Kata asszony az urát, amikor a hetes fuvarból hazaért. — Lesz nemzetőrség — vonta vállát az ember, de látszott rajta, hogy közömbössége mögött aggódás lap­pang. Nem mondta meg, amit a barcsiaktól hallott, hogy a Dráván túl is egyre több vörös szerezsán-kö- peny bukkant ki a trézeni füzesekből. — Nem jó riogatni ilyenkor az asszonyt — gon­dolta. Azontúl is inkább nevette a sokfajta hírt, ha Kata riadt szemekkel újságolta neki. Csak befelé ette a félelem. A nyárból már jóval kevesebb volt vissza, mint amennyi eltelt. Az asszony idejéből is már csak hetek hiányoztak. A kik Barcson jártak, mind arról beszéltek, hogy ** a kaposi úton Darány felöl csak úgy özönlik a sok nép. Kaszával, fejszével meg még pmskával is a vállán. Ágyújuk is van, tizenkettő. Igaz, csak fából, de jó erős tölgyfából, nyolc-nyolc vasabronccsal, akiket Ruttkai mester, a híres kaposi kovács szorított rájuk. Ott táborozik a nagy nemzetőr-sereg a templom körül, meg a belcsai határban. Azt is hallotta az asszony, hogy a Dráván túl lovas szerezsánok száguldoznak és se éjjel, se nappal nem telik el óra, hogy ne kürtöl­nének. Most már az ember nem legyintett. Sima hom­lokán ráncok vetődtek, ha asszonyára nézett. Áz kicsi tokát eresztett, képe megkerekedett, úgy virított pi- ■ rosbama orcája, mint az alma Szebbik fele, (Folytatása következik.) Pártunk III. kongresszusán Nagy Imre elvtárs a következőket mondotta a Hazafias Népfront- mozgalomról: »Az új Népfrontnak nemcsak építő, de harcos mozga­lomnak kell lennie, valóban fron­tot kell alkotnia népi demokra­tikus vívmányaink, szabadságunk, függetlenségünk és nemzeti, szu­verenitásunk védelmére, a belső és külső reakciós, imperialista el­lenséges törekvések és aknamunka ellen, a béke védelmére a háború ellen«. Ez azt jelenti — mivel e felada­tok a legszélesebb rétegek célki­tűzéseivel, törekvéseivel megegye­zik —, hogy be kell vonni a nép­front-mozgalomba a házafias erők legszélesebb rétegeit, minden be­csületes honpolgárt fel kell sora­koztatni a népi demokrácia vív­mányainak megszilárdítására, a szocializmus alapjai megteremtése érdekében. Megyénkben a választások után általában bizonyos visszaeséssel találkoztunk a népfront-bizottsá­gok munkájában. Megfeledkeznek egyes helyeken arról, hogy a nép­front-bizottságokat nem csupán a választások idejére hoztuk létre. Népi demokráciánk jelenlegi szakaszában a népfront-politi­ka sikeres kibontakozásával kell biztosítani a dolgozó nép szükségleteinek egyre jobb ki­elégítését, s azt, hogy népünk bizalma, sze­re te te fokozódjék a párt és a kor­mány iránt. Erősítse a népfront és fejlessze az egyetértést dolgo­zóink között, megteremtse azokat a kereteket, melyek lehetővé te­szik népünk közös céljának meg­valósítását. A népfront-bizottságok munká­jában természetes igen sok helyes kezdeményezéssel találkozunk me- gyeszerte. Az április 4-i munka­verseny kezdeményezésében szinte valamennyi népfront-bizottság te­vékenyen részt vesz. S munkájuk eredményeként szilárdult a falun az állami fegyelem. A népfront­bizottságok tagjai példamutatóak az állami kötelezettség teljesítésé­ben. Ráksiban, Szentgáloskéren pl. a népfront-bizottságok tagjai pél­damutatóan teljesítették első ne­gyedévi beadásukat és adój'ukat, f s követőkre is találtak. Ráksiban pl. már 103 százalékra teljesítették a negyedévi baromfibeadást, s a pénzügyi terv teljesítésében is kö­zel állnak a 100 százalékhoz. Igen helyes volt pl. Kovács Máté ka- pospulai népfront-bizottsági elnök állásfoglalása az állam iránti kö­telezettség teljesítésében, amikor Nagyberkiben az állattenyésztési ankéton az adó elengedését köve­telő felszólalót élesen elítélte. Ugyanakkor ezt a gazdakörben is megvitatták Kapospulán, s meg­állapították, hogy nemcsak kap ni kell az államtól, hanem adni is kell. Csak helyeselni lehet azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a népfront-bizottságok tesznek a mezőgazdasági termelés fejleszté­sére, az állattenyésztés fellendíté­sére. A gazdakörökben, olva-sókö rökben, ezüstkalászos tanfolyamo­kon sajátítják el a fejlett mező- gazdasági módszereket. A nép­front-bizottságok fásítást, csator­názást kezdeményeznek, szakmai tapasztalatcseréket tartanak. Kevésbé mondhatjuk el azon­ban, hogy ugyanilyen lelkesedés­sel kezdeményeznének népfront­bizottságaink kulturális és politi­kai téren is. Egy-két kivételtől el­tekintve a népfront-bizottságok önállóan nem rendeznek előadáso­kat, s egyik legfőbb feladatukat, a falu politikai életébe való befolyásukat nem érvényesí­tik. Elmondhatjuk, hogy csak gaz­dasági feladatokra korlátozódik ál­talában a népfront-bizottságok munkája. Még olyan fontos fel­adatot is, mint a békealáírások gyűjtését sem a népfront-bizott­ságok, hanem a községi tanácsok végzik. Hiba még a népfront-bizottsá­gok munkájában a falun — ez persze nem általános —, hogy a mozgalom nem öleli fel teljes egé­szében a falu dolgozó népeit. Míg Ráksiban a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, az egész falu egységesen részt vesz a népfront munkájában, s olyan he­lyes megnyilatkozások is vannak az egyénileg gazdálkodó parasztok részéről, hogy ők a szekeret, mely a haladást viszi, előre tolják, nem pedig hátrafelé húzzák (itt a tsz- mozgalomra gondoltak), addig Ka- darkúton vagy Szabadiban, ahol mindkét községben vannak ugyan tsz-tagok, azt tapasztaljuk, hogy a népfront-bizottságban nincsenek képviselve. Sőt Szabadiban még az 1—2 holdas parasztok sem vesznek részt a népfront-bizott­ság munkájában, mert kinézik,* jött-mentnek nevezik őket­Ezek a hiányosságok mindjárt meg is mutatják azt, hogy itt a párt irányítása gyenge, nem érvé­nyesül a kommunisták befolyása a népfront munkájában. Már csak egy lépés választja el a népfront- bizottságot attól, hogy ezekben a községekben nem beszélnek az osztályharcról. Pedig nagyon ha­tározottan le kell szögezni, hogy a népfront-mozgalom széles, demokratikus jellege, a népi- nemzeti egységet kifejező tág keretek egyáltalán nem jelen­tik az osztályharc felfüggesz­tését, valamiféle osztálybéke politikai érvényesítését. -'Ik Elsősorban a népfront-bizottsá­gokban lévő kommunistáknak, de minden, a népfront-mozgalom cél­kitűzésével egyetértő embernek is feladata, hogy ne engedjenek te­ret a nemzeti egység megbontói­nak, azoknak az ellenséges ele­meknek, akik a népfrontot a népi demokrácia érdekeivel szemben igyekszenek felhasználni. A népfront-bizottságok elnökei gyakran felvetik, miben is szab­hatják meg most a bizottság tevé­kenységét, hogy a népfront-moz­galom valóban betöltse azt a sze­repet, amelyet népi demokráciánk elvár tőlük. A népfront-mozgalomnak el­sősorban a béke védelmére kell mozgósítania, egységbe kell kovácsolnia dolgozó né­pünket, eddigi vívmányaink megvédésére, szabadságunk védelmére. Ismertetniük kell népfront-bi­zottságainknak azokat az eredmé­nyeket, amelyeket tíz év óta el­értünk s szervezni, lelkesíteni a dolgozókat, hogy méltóképpen kö­szönthessük hazánk felszabadulá­sának 10. évfordulóját. Valamennyi népfront-bizottság megalakulásakor akcióprogramot dolgozott ki. Ezekben sok helyes kezdeményezés volt, amelyet sa­ját erőből, helyi erőforrásokra tá­maszkodva meg tudnak valósíta­ni. Nem helyes azonban, ha a népfront-bizottságok olyan prog­ramokat tűznek ki, amelyeknek megvalósítását jelenleg még nem tudjuk biztosítani, amelyek na­gyobb anyagi beruházást követel­nek. Népfront-bizottságaink feladata az is — amellyel legjobban emel­hetik jólétüket dolgozóink, s biz­tosíthatják szociális, kulturális fel- emelkedésüket —, hogy mind aZ iparban, mind a mezőgazdaságban a termelés növeléséért, az állam- polgári fegyelem megszilárdításá­ért küzdjenek. Népfront-bizottságaink tekint­sék egyik legfőbb feladatuk­nak, hogy a több termelésre mozgósítsák az üzem, a falu dolgozóit, s ezzel megteremt­sék a fokozódó jólét alapját. A népfront-mozgalom tehát épí­tő, harcos mozgalom, amely új értékeket hoz felszínre, a dolgozó­kat lelkesíti a jobb munkára, ed­digi vívmányaink megszilárdítá­sára, békénk védelmére. Megyénk népfront-bizottságai legyenek valóban e célok megvalósítói.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents