Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

Az épülő kommunizmus országából

AZ 1905—1907-ES OROSZORSZÁGI FORRADALOM

írta: P. Volobnjev, a történettudományok kandidátusa

ra dalom sajátosságainak, mozgató-! rajna, Kaukázus, Baltikum terület

A SZOVJETUNIÓ NÉPEI az

idén megemlékeznek az első orosz forradalom 50. évfordulójáról.

Az 1905—1907. évi forradalom — a három orosz forradalom közül az első új típusú polgári demokratikus forradalom volt, az imperializmus korszakának első népi forradalma. A régebbi európai forradalmaktól eltérően, e forradalom vezetője korunk leghaladóbb és legkövetkezetesebb forradalmi osztálya: a proletáriátus volt. A proletáriátus szövetségben állt a forradalmi parasztsággal.

A forradalom az 1905. január 9-i (a mai időszámítás szerint január 22-i) „véres vasárnappal“ kezdődött. A cári kormány tüzet nyittatott a Téli Palota elé békésen vonuló páter vari munkásokra. Oroszország munkássága hatalmas sztrájkmozgalommal válaszolt. Csupán januárban több mint 440 ezer munkás sztrájkolt, vagyis több, mint a megelizö évtized folyamán együttvéve.

A proletáriátus a cárizmus ellen, a demokráciáé.“; vívott önfeláldozó harcával méltónak bizonyult a forradalom vezérének szerepére. Roppant arányú sztrájk- mozgalom bontakozott ki. i9()5- ben a sztrájkolok száma megközelítette a háromm h.ot.

A forradalmi néptömegek általánosan elismert vezetője az oroszországi munkásosztály harcos élcsapata, a bolsevikek pártja volt. A bolsevikok fórra -.almi jelszava: —f demokratikus köztársaság, a földesúri földek elkobzása, a nyolcórás munkanap — a dolgozo tömegek harci jelszavai lettek.

A bolsevikok a harcban a IH. pártkongresszus határozatai és V.

I. Lenin „A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban“ című lángeszű művének tételei irányították. Ebben a könyvben Lenin a marxizmus történetében először — kidolgozta az imperializmus korszakában lejátszódó polgári demokratikus forerőinek és távlatainak kérdéseit.

Az orosz proletáriátus a bolsevik párt vezetésével kemény harcot vívott a cárizmus ellen. Megnyilvánultak nagyszerű forradalmi képességei: hősiessége, kitartása, határtalan odaadása a forradalom ügye iránt. Az 1905-ös politikai sztrájk, amelyet a moszKvai vasutasok indítottak, s amely az egész országra kiterjedt, nyilvánvalóan megmutatta a forradalmi proletáriátus hatalmas erejét.

Az októberi politikai sztrájk tű- zében jöttek létre a munkásküldöt- tek szovjetjei. Az orosz proletáriátus forradalmi kezdeményezése teremtette meg a szovjetéket, amelyek először a sztrájkmozgalom irányító szervei voltak, majd a fegyveres felkelés szerveivé váltak és az új forradalmi államhatalom csíráját jelentették. A győzelmes 1917. évi Októberi Forradalom után a proletáriátus a szovjetek hatalmának formájában teremtette meg a maga diktatúráját.

A FORRADALOM TETŐPONTJA az 1905 decemberi fegyveres felkelés volt. Moszkva volt bc felkelés központja. A moszkvai munkások a bolsevikok vezetésével több napon át hősies harcot vívtak az ellenséges túlerővel szemben.

A munkásosztály forradalmi mozgalmának hatására a parasztság körében, sőt a cári hadseregben és hajóhadban is forradalmi megmozdulásokra került sor.

Az orosz munkásosztály példája harcra; buzdította a cári elnyomás alatt sínylődő Lengyelország, Uknepeit is.

A cárizmusnak sikerült ugyan az európai és amerikai imperialisták segítségével ideiglenesen vér- befojtani a forradalmat, de a forradalom ennek ellenére alapjaiban megingatta a cárizmust és a földesúri-burzsoá rendszert. Hatalmas csapást mért az egész vi- lágimperisalizmusra is. Nyomán

sztrájkok és tüntetések hulláma csapott végig Franciaországon, Németországon, az Osztrák-Magyar Monarchián, Csehországon és más országokon, kiszélesítette a nemzeti felszabadító mozgalmat Ázsia gyarmati és félgyarmati népei között.

Az első orosz forradalommal kezdődött meg az ázsiai polgári és polgári demokratikus forradalmak korszaka is. Iránban és Törökországban polgári forradalom tört ki. 1911-ben a kínai nép megdöntötte a császári klikk uralmát és létrejött a Kínai Köztársaság.

AZ OROSZ MUNKÁSOSZTÁLY, a Szovjetunió minden dolgozója hatalmas történelmi utat tett meg az első orosz forradalom óta eltelt ötven év alatt. Az első orosz forradalom hőseinek vére nem omlott hiába. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével diadalra vitte a szocializmust és ma sikerrel építi a kommunizmus fenséges épületét. Erősödik és fejlődik a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas tábora. Az orosz forradalom példája és eszméi a kapitalista országok dolgozóit lelkesítik és harcra buzdítják

KÉPEK 4 SZOVJETUNIÓBÓL

Minszk. A Sztálin sugárút, a város főútvonala.

A moszkvai városi Pionír Ház mellett működik az iskolások által készített „UA 3 KASz“ rövidhullámú amatőr rádióállomás. Az ifjú rádióamatőrök rendszeresen tártját a kétoldali összeköttetést a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, Románia, Magyarország, Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság sok rövidhullámé ■>. amatőr rádióállomásával.

Borisz Sztyefanov és Borisz Aljosicsev 7. osztályos tanuló szolgálatban az „UA 3 KASz rövidhullámú rádióállomásnál.

felszabadulásukért.

■XDO0X->0OO©OOOO©OOO©OOOO©OOOOOO0©©0QOOO©OOOOOOQOO<^00O©OOOOOOOOO0OOO©0OOOO©O0O00OOOOOOOOO CD© 3OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0OOOO0OO0OOOC

1 gén érdekes dolog történt ná•* lünk az idén. Sok-sok mindenről beszélhetnék neked. Csak nyugtass meg, hogy nem írsz majd róluk. Mert tudod, ismerősökről is lesz szó. Te pedig el utánzói, én meg továbbra is ittmaradok, köztük élek.

Kezdjük talán az új elnökkel? Természetesen, így a leghelyesebb, j mert mind az az új, amiről beszélni szeretnék, az 5 személyéhez! fűződik. Még a tavasz beállta előtt - érkezett kolhozunkba. E1 nőknek) javasolták. Vállas, éleatekintetű, • fiatalos arcú férfi, legényesen ta-itja magát, erős és vidám, pedig a haja teljesen ősz. Eleinte csak járt-kelt a kolhozban, mindent szemügyre vett, mosolygott, de nem szólt semmit. A gyűlésen is, amikor megvá’asztották, ott is keveset beszélt.

— Szergej Pafnutyicsnek hívnak, — mondta. — < falun születtem, fiatal koromban a Kotr,szőni ol kerületi bizottságában dolgoztam. Aztán sokáig a hadseregnél teljesítettem szolgálatot, résztvet- tem a harcokban, s leszerelésem után a kerületi szovjet egészség- ügyi osztályát vezettem. Ha valaki megbetegszik maguk közül, igen jó orvosokhoz igazíthatom.

— Akad nálunk egy-kettő olyan, akit ki kellene gyógyítani ebből a betegségből ni, — veti közbe egy idős ember, Jasztrebov, s kezével a torka tájékára mutat.

— Úgy gondolom, hogy kezdetben mi magiunk gyógyítgatnánk őket, — válaszolta Szergej Paf- nutyics. — Hadd folytatom. Ami azt illeti, nem vagyok különös szakértője a mezőgazdaságnak, de azt hiszem, hogy a rám bízott feladatot teljesíteni tudom majd. Erre biztosítékul szolgálnak. — mondja mosolyogva, — az en kedvelt parancsolataim, amelyek segítségével becsülettel tettem meg kezel félévszázados életű tat és

Az új kolhozelnök „parancsolatai

írta: Mihail Sosin

u

amelyek a továbbiakon is átsegítenek.

Ezzel be is fejezte beszédét és visszaült helyére.

Utóbbi szavai hallattára az érdeklődés lángként csapott fel.

— Parancsolatok? — kiáltottuk —i miféle parancsolatoK? Hadd halljuk, ha nem titok!

Ekkor Szergej Pafnutyics ismét felállt:

Parancsolataim egyszerű, mindenki által jól ismert élettör- venyek. De elmondhatom, ha érdekli magukat, sőt egyes jelenlévőknek azt tanácsolom, véssék iól emlékezetükbe.

Ezzel Szergej Pafnutyics közelebb lépett hozzánk, s megigazította zubbonyán a derékszíját.

— Első parancsolatom, — mondta lassan, megfontoltan — bee,illettel elvégezni a ránkbizott feladatot! — Egy kis szünetet tartott, aztán felemelt hangon mondta: — a második parancsolatom — nem részeg.'skedni!

így, ilyen egyenesen mondta ki. Majd lassan .hozzátette:

— Ezekhez az elveimhez, vagy ahogy mondani szoktam, parar- csolataimhoz itt is ragaszkodni fogok.

\ kolhozparasztok mozgolódni ** kezdtek, Ö3sze néztek, összesúgtak. Szergej Pafnutyics szavai kolhozunk elmaradottságának kulcskérdését érintették. Ke’hozunk fennállása óta sok elnök váltotta már egymást, s bizony voltaic közöttük olyanok is, akik azért nem maradhattak meg elnöknek, mert nem tartották be azokat az egyszerű szabályokat, amelyeket Szergej Pafnutyics az imént leszögezett- Közvetlen elődje egy robosztus, gorombáskodó, eléggé műveletlen parasztember \oit, akinek beképzeltsége miact a „V*a- gamistudom“ gúnynevet adták. Ha valaki szólt valamit, vagy javaslatot tett, egyre arzt hajtogatta' „magam is tudom'’.

A gyűlés után, amelyen Szergej Pafnutyics elnökké választottuk.

ez a „Magamistudom“ állandó’ ívótársai kíséretében ment hazafelé. Hogy kik azok? Az egyik egy brigádvezető, a másik az állatte-, nyésztőtelep vezetője. Azt akarod, hogy nevezzem meg őket? Mondom, hogy te elmégy, én meg itt maradok és minden nap találkozom velük. S ezenkívül Szergej Pafnutyics neveli is őket állandóan, s ők kezdenek is betörni ... Adjak nekik valami más nevet? Legyen hát az egyik, a brigadve- zető: Borjozin, az állattenyésztőtelep vezetője meg: Zajcev.

Nos hát „Magamistudom’4, Borjozin és Zajcov hazafelé ballagnak, s a kolhozparasztok csípkelő-l déseire így válaszolnak: „Jön még a mi utcánkba az az új elnök, az összes parancsolataival együtt“

Mi pedig figyelni kezdtük, hogy valóban megy-e majd az ő utcájukba. Hogy előre viszi-e kolhozunkat, vagy továbbra is hátul kullogunk.

I

pljött a tavaszi vetés ideje: Szergej Pafnutyics megszerezte a vetőmagot, szekereket is vásárolt s szólt „Magamistudom4’- nak, készítse elő a lovakat. „Ma- gamistudom“-ot ugyanis a lovak gondozásával bízta meg az új vezetőség. Szergej Pafnutyics pedig egyre csak ragaszkodik a parancsolatokhoz, noha a három pálinkáshordó szívesebben vette volna, ha ehelyett csatlakozik hozzájuk negyediknek.

Megérkeztek a traktorok, megkezdődött a vetés, de Magamistu- dojmék nap mint nap a szövetkezeti boltban melegedtek és csak lopták a napot. Az új elnök nézte, figyelte ezt, aztán gyűlést hívott össze, s javasolta, váltsuk le mindj a hármat.

— Ki látott ilyet? Pont amikor' javában folyik a tavaszi vetés? — vetették ellen a kolhozparasztok, j

— Nem tesz semmit, >—1 vála-1

szólta az elnök. — Ha kell, harc közbén is leváltják a parancsnokot. Hogy ki legyen helyettük? Találunk utánpótlást. Itt van például Vjera Kaskina. Ha segítünk neki, jól vezeti majd az állattenyésztést. Vagy Igor Krucsinyin. Az ilyen fiatal emberekből jó munkások lesznek. A lovakat pedig bízzuk az öreg Jasztrebovra.

Múltak a napok: „Magamistu- dom‘‘, Berjozin és Zajcev pedig egyre csak nem akartak felhagyni a régivel, de már ők is érzik, hogy az új elnök helyes úton jár, s lassacskán maguk is munkához látnak, ritkábban isznak. Mi a magyarázata ennek a rejtélynek? Hirtelen szinte nehéz megérteni, de tény az, hogy a kolhozban megváltozott a hangulat, mindenki megkönnyebbülést érzett, megemberelte magát.

Eljött a szénakaszálás ideje. Az új elnök így szólt:

— Elvtársak, aki csak teheti, jöjjön kaszálni nemcsak a kolhoz állatállománya, hanem a háztáji gazdaságok számára is kell a takarmány.

Ezek okos szavak. voltak, de „Magamistudom4’ rögtön rákezdett a maga mondókájára.

— Én is beszéltem nekik tavaly, mégse mentünk semmire. Neki se fog sikerülni.

A

zok a kolhozparasztok, akik minden hiba és nehézség ellenére becsületesen és odaadóan dolgoztak, most is kimentek kaszálni, s a lekaszált rész után rögtön egytizedrésznyi szárazszénát kaptak. Amikor ezt a többiek meglátták, ők is valamennyien kimentek a rétekre. Még „Magamistudom“ is kiment, magával vitte családja apraja-nagyját.

Aztán betakarítottuk a tavasziakat, őszieket, a beadást a jó kolhozokkal egyidőben teljesítettük. Néhány nap múlva elterjedt a kolhozban a hír: tegnap este gyűlést tartott a vezetőség, s ma már osztják is az előleget, munkaegységenként fél kiló rozsot és egy rubel 30 kopek készpénzt.

Elmúlt egy-két hét, s újra végigfut a kolhozon a hír: 30 deka búzát, 20 deka zabot adnak egységenként. Nem is rossz, különösen jól járnak a dolgos családok, akiknek már most 800—900, sőt ezernél több munkaegységük van, s az év végéig még néhányszázat szereznek. Ugyanakkor megkezdték egy nagy állattenyésztő telep és egy silótorony építését. írd csak be ezt is jegyzetfüzetedbe.

— Látod, igy kell gazdálkodni, — mondogatták a kolhozparasztok „Magamistudom“-nak. Te egyre csak azt hajtogattad, „tudom, tu- dom‘‘, de semmit sem tudtál és nem is tudsz, másra nem is gondoltál, csak a saját bendődre. Most hát eredj, igyál legalább az új elnök egészségére.

— Nem lehet — válaszolja „Magamistudom“.

— S miért nem?

— Sokba kerül, aztán adna nekem az asszony. Újabban ő kezeli a házipénztárt. Egészen megbolondította ez a Pafnutyics —« szóltál el magát „Magamistudom4’.

M

it mondjak még? Legfeljebb csak annyit, hogy borsót, hajdinát is kaptunk a munkaegységre. Most azt hiszed, azzal fejezem majd be, hogy kolhozunk jó kolhoz lett. Nem, barátom, ezt még nem mondhatom. Az után a nagy elmaradottság után nem könnyű teljes erőre kapni. De megindultunk! S ez a legfontosabb. S az új elnököt megbecsüljük. Jó és értékes vezető. Helyes, jó „parancsolatai“ vannak.