Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

Vasárnap, 1955. január 23. SOMOGYI NÉPLAP 5 Teremtsenek végre rendet a kaposvári sütőüzemeknél Kaposvárott gyakran merül fel panasz a kenyér minősége éllen. Az illetékesek már számtalanszor gya­koroltak önkritikát és mindannyi­szor megígérték, hogy kifogástalan, jó kenyérrel látják el városunk la­kosságát, azonban ezek a fogadal­mak rendszerint csak ígéretek ma­radtak, mert ha történt is időnként némái javulás — nem bizonyult tar­- tósnak. Az utóbbi hetekben tűrhetetlenné vált a helyzet. Lapunk hasábjain többször adtunk helyt indokolt, s a valóságnak megfelelő panaszoknak — remélve, hogy a Sütőipari Válla­lat felfigyel ezekre, s javít munká­ján. Arra is ígéretet tettünk, hogy magunk nézzük meg: mi a helyzet ennél a fontos szerepet ibetöltő vál­lalatnál. Legelőször a 6-os számú sütőüzem­be látogattunk el, ahol két műszak­ban folyik a munka. Tagadhatatlan, hogy a műhely nem tartozik a leg­korszerűbbek közé, elavult, régi be­rendezése próbára teszi a dolgozók szaktudását és ügyességét. Ennek el­lenére hosszú időn keresztül a leg­jobbak közé tartozott, készítményeit keresték és szívesen vásárolták az üzletekben. Éppen ezért rendkívül csodálkoz­tunk azon, hogy a nekünk bemuta­tott szennyezett kenyerek hátán mindannyiszor a 6-os üzem címké­jét olvashattuk. Először arra gon­doltunk, hogy ez csak véletlen le­het, másodszor bizonyára nem fog megismétlődni. De amikor már vagy a hatodik személy fordult ugyan­ilyen panasszal hozzánk, érdemes­nek tartottuk tüzetesebben megvizs­gálni az esetet. A hatos üzemben Az üzem dolgozóiból árad a kese­rűség. Panaszkodnak a kitört abla­kokra, a szennyes sóra, a lassú szí­tára, a vizes fára, melyet a meleg kemencében kell szárítaniuk nyitott ajtóik és ablakok mellett, hogy meg ne fulladjanak a gőztől és a füsttől — miközben olyan influenzát szed­nek össze, hogy gyakran napokig nyomják utána az ágyat. Panaszkodnak a hosszában ketté­tört szakajtó-tartó deszkákra, me­lyeket ha leemelnek, lezuhan róluk a kosár — olykor még a nyers ke­nyérrel teli szakajtó is. Panaszkod­nak az olajlámpásokra, melyek — ha nincs villany — úgy füstölnek, hogy büdös, kibírhatatlan lesz tőlük a levegő. Igazuk van, mert erre a vállalat vezetőinek már régen fel kellett vol- na figyelniük, s a lehetőségekhez mérten biztosítaniuk kellett volna a jobb munkafeltételeket. Azonban ezt elmulasztották. De álljunk meg egy percre! Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy emel­lett a 6-os üzem dolgozóinak is van miért restelkedniük! Mert az már igazán rajtuk múlik, hogy a lisztet rendszeresen megszitálják, s a lá­dát — melybe a tiszta liszt hull — letakariák. nehogy éjszaka vagy nappal belemászhassanak az egerek. S a vízben feloldott só tetejéről is leszedhetnék a piszkot — mélyéről a kavicsot, a fát, madzagokat stb. — még akkor is, ha a FÜSZÉRT-től így kapják és ha »-nincs is a nor­máiban-«. Nem öntudatos munkásemberhez méltó felfogás az, hogy »ha sokat szekálnak, elmegyek más vállalat­hoz. ahol többet keresek, s ahol békén hagynak«. így csak az beszél, aki nem tartja szívügyének munká­ját, akinek mindegy, hogy máma itt, holnap ott dolgozik. Csak az gon­dolkozik így, aki nem képes a ne­hézségekkel felvenni a harcot, ha­nem ahelyett, hogy több igényt tá­masztana vezetőivel és önmagával szemben, a kényelmesebb megol­dást választja és megfutamodik.- Az a nagy hiba itt, hogy nem ér­áik át: milyen fontos munkát' végez­nek ők, a pékek! Az ember egyik legfőbb táplálékát, a kenyeret ők adják dolgozótársaiknak, s nem mindegy, hogy az a kenyér milyen: — jóízűen fogyasztják-e el, vagy pe­dig félredobják, mert ehetetlen. Lehet, hogy frázisként hat ez a megállapítás, de az öntudat hiányzik Szabó elvtársékból, a 6-os üzeni dolgozóiból. Márpedig öntudat nélkül a legkitűnőbb szakképzettség is csak fele annyit ér.- Tékát mi a teendő ennél az üzem- . nél? A Kaposvári Sütőipari VáTianat vezetősége legsürgősebben mérje fél a még meglevő’ hiányosságokat, s azokat a legrövidebb időn belül, •szüntesse, meg (ablakok .pótlása. egészséges világítás biztosítása, munkaeszközök és padló kijavítása, meszelés, egérlyukak eltömése, ege­rek irtása, munkaidő és munkabé­rek felülvizsgálata). Továbbá állít­son az üzem élére olyan embert, aki képes mind a termelés, mind a mun­kafegyelem terén rendet teremteni. Másrészt a 6-os üzem dolgozóira vár a feladat, hogy az eddiginél sok­kal nagyobb odaadással, több higié­niával, a technológiai utasítások pontos betartásával javítsák meg készítményeik minőségét, hogy üze­mük újra a legjobbak köró emelked­hessek. A szabálytalanságok hosszú sora a vállalatnál be menjünk tovább és most néz­zük magát a vállalatot, a Somogy- megyel Sütőipari Trösztöt és a Ka­posvári Sütőipari Vállalatot.. Hirte­lenjében nehéz lenne megmondani: mennyi baj van ezzel a vállalattal. A szabálytalanságok egész sora de­rült tói különböző vizsgálatok alkal­mával : illetéktelen munkabér-kifi­zetések, túlóra-csalások, rossz elszá­molások, felelőtlen gazdálkodás az anyagi javakkal így pl. 1954-ben 44,65 mázsa VRL liszt kukacosodott meg a siófoki vállalatnál, az ügy kivizsgálása azonban 'abbamaradt, felelősségre senkit nem vontak. A vállalat vezetősége nem szervezte meg és nem ellenőrizte a termelést üzemenként, aminek következtében igen sck esetben olyan bért szá­moltak el, mely mögött nem volt valóságos termelés vagy pedig sza­bálytalanság állott fenn. Ugyancsak nagy a lazaság és hiá­nyos az ellenőrzés a vállalat állo­mányon kívüli béresoportjálban is Szarka Sándor pl. 12—14 túlórát- szá­molt el az istálló melletti éjjeli őr­ség címén, ami napi 20—22 munka­órát jelent. Az anyagfelhasználást vizsgálva megállapítható, hogy mind lisztben mind tüzelőanyagiban lényegesen túl­lépték az országos normát. A ka­posvári vállalatnál az 1954. IV. ne­gyedévben a liszt töbhlet felhaszná­lás 179 mázsát tett ki. Hatalmas túllépés mutatkozik a különféle költségeknél is Egyedül a kaposvári vállalatnál 825 ezer fo­rintot fizettek ki fuvarköltségre az 1954-es évben De sorolhatnánk még félórán keresztül. Az ember szinte szédül, ha a rengeteg jegyzőkönyvet olvassa, melyek csak úgy onriék a szabálytalanságokról szóló megálla­pításokat. Ezekután joggal feltételezhető, hogy mind a vállalat, mind a tröszt okult a hibákon és már menetköz­ben kijavította ezeket. Sajnos, erről szó sincs. Bár nemcsak az illetékes minisztérium és a sajtó de a Me­gyei Pártbizottság is fiigye1 meztette Langer Károlyt, a tröszt vezetőjét a balok orvoslására — semmi nem történt. Fodor Jenő rövid ideíe vezeti a Kaposvári Sütőipari Vállalatot és gyakorlatlanságánál fogva sdk hibát elnézett vagy vétett., mégsem von­ható ki a felelősség alól, mert el­lenőrzései során kötelessége lett vol­na észrevenni pl. a 6-os üzemben mutatkozó balokat és feltétlenül inr tézkednie kellett volna. Eré'ytelen- sége, bizonytalankodása, a népsze­rűtlen feladatok elodázása — ide ve­zettek. Mindketten — Langer és Fodor eivtárs is — arra hivatkoznak, hogy nem lehet a dolgozókkal beszélni, m»rt azonnal távozással fenyegetőz­nek. Mégpedig azért, mert kevés a keresetük, nehéz munkájuk nincs eóggé megfizetve. Biztos, hogy még nem keresnék ezreket a sütőipari munkások, és az is vitathatatlan hogy munkájuk fizikailag is igen nehéz. Azonban átnéztük az utolsó hárem hónap -bérkifizetési listáit, s megállapítottuk, hogy a szakmunká­sok átlagkeresete 110O forint körül mozog, de nem ritka — sőt igen gya­kori — az 1300—-1500 forintos fize­tés. A sütemény-részleg dolgozód sok­szor elérik a 2000 forintot is Az sem szem e’ől tévesztendő kö­rülmény, hogy a múlt évben pl tobb iránt 20 dolgozó tudott motor­kerékpárt vásárolni. Tehát nem fedi a valóságot, hogy a dolgozók azéirt elégedetlenek, mert kevés a keresetük. A baj inkább ott van, hogy senki sem törődik velük A vállalat vezetőcége, a szakszerve­zet, a ípáotseervezet kutya-macska barátságban állanak egymással, s minden érteikez’et, minden megbe­szélés marakodással, civakodással végződik, A vállalatvezető panasz­kodik a pártszervezetre, a pártszer­vezet a vállalatvezetőre, mindkettő a szakszervezetre, az pedig órájuk. Egyik sem áll feladata magaslatain, mindegyik a másiktól várja a ne­héz problémák megoldását. A dolgo­zók pedig magukra maradnak, sen­ki nem érdeklődik nehézségeik, problémáik iránt. A vezetők csak a munkást látják és nem tekintik az embert, akinek gondja, baja, .ezernyi nehézsége is lehet. A „munkásszálló“ Munkásszállót létesítettek pl. már éveikkel ezelőtt, azonban ha valaki beteszi oda a lábát, rémülten hőköl vissza és riadtan kérdezd: hogyan le­het ezt a mocskos, sötét, áporodott levegőjű helyiséget »munkás szál­lásnak« nevezni. 11 ember húzódik itt meg. Napi nyolc, nehéz munká­ban töltött óra után térnek ide vissza. De mi várja őket? Sivár sö­tétség, szenny és piszok. Két lepedő jár egy-egy emberinek, de fennáll az a szinte hihetetlen eset, hogy egyi­kük pl., aki három hónapja dolgozik a vállalatnál, még mindig nem ka­pott lepedőt és csupasz, rongyos szalmazsákon, alszik. Az ember .szin­te felháborodllk, ba ezekre az ágynak csúfolt »vaekok«-ra néz. Nem volt tudomása erről a válla lat vezetőjének? Dehogynem, hiszen ő maga mondta, hogy maid minden nap bement a helyiségbe. Csak az a szomorú, hogy nem látni, hanem kö­rű1 nézni ment oda! Szágy-ede ez a munkásszállás a Sütőipari Vállalat­nak, ' .nagy szégyene! A vezetők Egy felől megnemértés, másfelől oktalan, érthetetlen »bratyi-szellem« — ezek jellemzik ezt a vállalatot. A ■tröszt- és vállalatvezető között jó barátság van, azonban ez a barátság nem volt képes arra, hogy segítsé­get nyújtson a tapasztalatlanabbnak, hogy a tröszt igazgatója kemény, de igazságos vezetővé nevelje a válla­ltat igazgatóját. De nem is lehetett erre kénes, amikor saját maga sem vólt erős, igazságos vezető öriké- nyeiskedés, basáskodás, az utasítások semmibevétele — hányszor e1 őfor­dult nála, ha pedig figyelmeztették érte, személye el’eni ü’dözésnek mi­nősítette a kritikát A tröszt és a vállalat gyeplőjét kiengedte kezéből, amikor pedig baj volt, meggondolat­lan ide-oda kapkodással csak ron­tott a helyzeten. Azért -tehát, hogy a Somogymegyei Sütőipari Tröszt és a Kaposvári Sü­tőipari Vállalat ide jutott. legelső­sorban ők a felelősek, s felelősségre vonási* nem is fog késni De fe- le’ős a pártszervezet is, mely kép­telen volt saját sorain belül igaz kommunistákat, talpig becsü’etes. harcos, odaadó, ha kell öufe’áldozó embereiket is nevelni. (Érdemes meg- iegyezmi, hogy a pártszervezetben mindössze egy fizikai dcFigózó van.) Fele’ős a szakszervezet, ás, amely visszaélt a dolgozók bizalmával, s ahe’yett, hogy érdekeik képviselője, sérelmeik orvoslóin lett volna, más­ra fecsérelte erejét és idejét. Hőbb azt mondottuk, hogy legna­gyobb hiba enné! a vállalatnál az ömtudiat hiánya Ami helvette van: az az elkeseredettség, e1 éged ellenség, borúlátás E »álkfene nyomja rá bé- ’yegét munkájukra is Ez okozza a gondatlanságot, s közvetlenül ez az oka a rossz minőségű munkának is. Mi tehát a feladat ? ■Mind a minisztérium,. mind a Me­gyei Tanács -illetékes osztálya tart­son szigorú ellenőrzést a tröszt és a váUalat berkeiben. A Városi . Párt­bizottság vizsgálja felül a pártszer­vezet munkáját, a DTSZ városi bi­zottsága az eddig csak papíron lé­tező DlSZ-szervezetét, a szakszerve­zet területi bizottsága pedig erősítse meg a szakszervezetet! Nyújtsanak baCiaszthatatlan segítséget mind a vállalat dolgozóinak, mind a gyenge vezetőknek, azokat' pedig, akiket mulasztás terhel, vonják szigorúan tele’ősségre. Erődítsék meg mind szakmailag, mind gazdaságilag a Sütőipari Vállalatot, s az eddiginél! 14 Forma mássalhangzói 19 Nép­köztársaság az Adriai tengerparton. '20 József Attila 1918 nyarát töltötte 3Ciip.aft(ílaknak, úftöröknek A VARÁZSKÖPONYEG ; t-n j" ,.' ' > f t '► -x • : c, \x­— Kazoh mese — j^JajdaTtábamdanában szörnyű hideg tél tombolt Kazahsztán­ban. Emberfia nem állhatta a cudar hideget, ha csak nem rókabundában. Aldar Kösse, a hetedhét faluban ismert ravasz kópé szörnyen fázott rongyos köpönyegében. Egyik nap is, amikor a sztyeppén lovagolt, csontja velejéig hatolt a hideg, az orra meg- kékült. Süvített a szél, mérgesen cibálta Aldar Kösse fülét. A furfangos kópé váltig töprengett, hogyan szabadulhatna meg nyomorúságos helyzetéből. Sehol egy füstölgő kémény, amely meleg kuckóba hí­vogatná. Még cSak kutyaugatást sem hall, hogy aul közelségében re­ménykedhetne. Nagyot csördített ostorával, de kiaszott gebéje csak nem szedte gyorsabban a lábát. Konokul megrázta sörényét, lassan döcögött, mint a rossz szekér. — Rossz ez a ló és hosszú az út — dörmögött a lovas. — És ez a megveszekedett burán. — Farkasordító hideg van, utóbb még megfagyok. Egyszeresük észreveszi ám, hogy szaporán ügetve, szembe jön vele egy másik lovas. Öltözetéről látta, hogy előkelő úr lehet. A furfangos Aldar Kösse tüstént tudta, mitévő legyen. Kigom­bolta rongyos köpönyegét, kihúzta magát a nyeregben és vidám nótára gyújtott. A lovas közelebb ért, mindketten megálltak és üd­vözölték egymást. Az idegen nemes úr meleg rókabundában is fá­zott. Aldar Kösse azonban sapkáját a tarkójára tolta és úgy feszí­tett, mintha napsütéses forró nyár lenne. — Nem fázol? — kérdezte a nemes úr a ravasz fickót. — A te bundádban bizonyára fáznék, de az enyémben majd elolvadok, — felelte Aldar vidáman. — Micsoda bunda ez, te? — ámult az előkelő idegen. — Talán nem látod? — Hogyne látnám! Hollók rágták ki, több rajta a lyuk, mint a szőrme, — gúnyolódott a nemes úr. — Hiszen éppen ez a jó, hogy olyan sok lyuk van rajta. Az egyik lyukon bemegy a szél, a másikon kijön. Azért van olyan me­legem. — Ez valami varázsköpönyeg lehet, — gondolta a nemes, — meg kellene tőle venni. — Nem adnád el nekem? — kezdett alkudozni Aldarral. — Nem én! Megfagynék nélküle. — Cserébe adom az én rókaprémes bundámat. , a Idpr tette magát, hogy hallani sem akar a cseréről, de fél­szemével a meleg bundára, meg a pompás lóra kacsintga­tott. — Neked adom a bundámat és még megtoldom pénzzel is — sürgette <az előkelő idegen. — Pénzre nincs szükségem. De ha a lovadat ideadnád, meggon­dolnám a dolgot. Megörült a nemes úr, levetette a bundát, átadta a lovát, Aldar meg odaadta neki r. maga köpönyegét, aztán felhúzta a szép meleg rókaprémes bundát, felpattant a paripára és elvágtatott mint a szél. Mily gyönyörűség volt jurtáról jurtára lovagolni gyors ménen, meleg bundában! Minden jurtánál megkérdezték a vidám kópét: — Honnan vetted a rókabundát és a szép lovat? — iAz úgy történt, hogy volt egy varázsköpönyegem hetven lyukkal és kilencven folttal. S elbeszélte az emberek mulatságára, hogyan cserélte el a ne­mes ember a jó rókabundát a rongyos köpönyegért. Vízszintes: 1. József Attila: Fiatal életek indulója című vers egy sora, 15. A lopó. 16. A fogyasztott gáz- mennyiség mérője (névelővel). 17 Vissza: személyes névmás. 18. Férfi név 2.1. Személyes névmás. 22 Tető­fedő anyag. 25. Testrész. 26. Iratcso- mó. 28 Előd 29. Ilyen tinta is van. 30 L O. A. 31. József Jolán. 33 Jó­zsef Atti’a vágya gyermekkorában 38. Csatorna a Dunántúlon. 40. A szemlélő 41. Talál. 43. Fiatalabb férfitestvér, de csokoládé is van i'yen 48 A költő anyjáról írt verse. 49 Te. németül 50 Az, első magyar pr«>’e*ár költö. 51. U. N. Függőleges: 1. Mostani, e-napi. 2 He^vhetározó szó. 3 Vonat része 4- Ismert József Attila vers. 5. Gál Vik­tor 6 Y. A. 7. A kéz része 8 K K 9 Tfftóarmánygsabpna. 10 Mernnvbolt. li. Énékhang. 12 Máid 13. Állóvíz. törődjenek ve­irkkal- alaposábbar. fűk! A váHa'at dolgozói pedig gondol­tainak arra, hogy városunk lakossága “rsztábam van áldozatos, nehéz és fárasztó munkájúikkal, tiszteli, be­csüli érte őket, de éppen ezért azt ’s ' elvárra, hogy fel adatukat becsü­lettel, kifogástalanul lássák el itt. 23. Vissza: pirul ikerszava. 24, Vissza: Amerikai Egyesült Államok! 26 Nem rá 27. Éveinek száma 28. Ide került Atti’a nevelőszülőkhöz. 32. Attila egy* nővérének .keresztne­ve (ékezethbával). 33. JöVendőmom- dó. 34 Feltételt kifejező tóö’őszó 35. MássáIha.ngzó, kiejtve. 36 Közeledik. 37 Leánynév becézve 39 Hona be­cézve. 42 A’llat. 44. Régi fegyver, •tő. Pá’dáu’ keserű. 46 Tiltó sró. 47 Kérdőnévmás. 48 Nem tegnap. Beküldendő: A vastagon nyomott sorok. A megfejtésre íriátok ~á, hogy hányadik osztályba jártok. A repítheti keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. Szovjet­unió 19. Dán, 24. Kapós. 33. Német­ország. Függőleges: 3. Votják. 4. Japán. 23. légé (Égéi). * » * Könwnrta!mat nyertek: Adrián Jenő Kutas. Nagy Károly Nagyber­ki. A könyvjutalmat postán küld- üik. — 22 EZERBE EMELKE­DETT 1954-ben megyénkben a takarékbetétkönyv tulajdonosok száma. A dolgozók körében igen népszerű a takarékossági moz­galom. Ezt bizonyítja bogy esry ‘j“!“’"!T“ ’JT .., év alatt 7 ezerrel nőtt a taka­ad-jsmak 10 kenyeret a dolgozóknak! <■ , , . , , , rékossagi mozgalomban részve­Szíjj Kóberiné. j vők száma. — PARTIZÁN-TALÁLKOZÓ LESZ iamiár 23-án Budanestcn. A találkozó keretében kitünte­tik a partizánharcokban részt- vett és kitűnt partizánokat, akik a „Fegyverrel a hazáért“* elne­vezésű partizán emlékérmet kapják.

Next

/
Thumbnails
Contents