Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-16 / 13. szám
4 SOMOGYI NÉPLÁP Vasárnap, 1955. január 16. AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL Mi készül a dohányból? írta: V. Jeroscsev A közelmúltban meglátogattuk a dohány és mahorka tanulmányozásával foglalkozó krasznodari összszövetségi tudományos kutató- intézetet. Gleb Mihajíovics Pszarjev igazgató beszámolt arról a munkáról, amelyet a dohány és mahorka terméshozamának növelése érdekében az intézet kollektívája, s az ország különböző részein elhelyezett 17 kísérleti áliomás végez. — Most azonban beszélgessünk arról, mire is használják a dohányt és mahorkát. Közismert dolog, hogy javarészt elfüstölik. Öe ez még távolról sem minden. Gleb Mihajíovics rómbuszalakú kristályokkal szinültig megtöltött palackot vett elő a szekrényből és egy csomag mahorka mellé állította az asztalra. — Citromsav — mutatott az üvegre. Savanyúcukor, kandisz- cukor, gyümölcskarameli, limonádé készítésére használják. Ezenkívül a vegyészeiben, gyógyászatban, fényképészetben és a nyomdafesték gyártásánál is alkalmazzák. A harmincas években külföldről hozattuk a citromsavat. Ez a citromból előállított termék azonban igen sokba került. Intézetünk tudósai a már elhunyt Alekszandr Alexandrovics Smuk vezetésével a citromsav előállítására új nyersanyagot találtak. Kiderült, hogy a száraz mahorkalevélben lényegesen több a citromsay, mint a citromban. Az előállítási kísérleteket először, laboratóriumban, majd az intézetünkben elhelyezett üzeiprészlegben végeztük. Ismeretes, hogy a mahorkalevél 3—6 százalék nikotint tartalmaz. Éz az erős méreg .petróleum vagy benzin segítségével könnyen kivonható, Ugyanabból a nyersanyagból citromsavat és nikotint is sikerült előállítanunk. A nikotint sok mindenre használják. Különleges preparátumokat készítenek belőle a mezőgazdasági kártevők ellen. A növényeket gyakran ellepi a levéltetű. Irtásukhoz nagy segítséget nyújtanak a nikotinos készítmények. Egyes nikoti-nkészítményeket a gyógyászatban is felhasználnak bizonyos betegségek leküzdésére. A dohánylevélből az élelmiszer- ipar számára pektint készítenek, a cellulózéban rendkívül gazdag dohányszárat pedig papírgyártásra használják fel. Az igazgató két lombikot mutatott. Az egyikben apró, sötétbarna mahorkamag, a másikban pedig olaj szerű folyadék volt. — A dohánymag 35 százalék olajat tartalmaz —< jegyezte meg Pszarjev. — Ugyanannyit, mint a lenmag és többet, mint a kenderés napraforgómag. A magvakból előállított szagtalan olajat szappanfőzésre, olajkence készítésére stb. használják. LU SZOVJET FILMEK A „Moszfilm“-studió négy pavilonjában lázas munka folyik. Legnagyobb területet „Az emirek birodalmának bukása“ című film felvételei foglalják el. Ez a film V. Krepsz forgatókönyve nyomán megmutatja, hogyan jött létre a szovjethatalom Közép-Ázsiában. Két készülő film a Szovjetunió nagy építkezéseinek fiatal dolgozóiról szól: „Egy szerelem története“ és a „Jó reggelt!“ című vígjáték. Az új esztendő első napjaiban kezdődtek meg a „Szűzföldek“ című film próbafelvételei. A film Pogogyin forgatókönyve alapján készül, zenéjét Sosztákovics írja. Most készülnek a díszletvázlatok és most választják ki a színészeket három olyan filmhez, amely még idén bemutatásra kerül: az egyik az „Előjáték“, amely az 1905-ös forradalomról szól, a másik Jack London elbeszéléséből készülő „A mexikói“, harmadik a cirkusz kitűnő művészeiről. Ivan Poddubnijról és Anatolij Durovról szóló „A régi cirkuszban“ című. 1955-ben tizenhat egész estét betöltő és három rövid film készül el a „Moszfilm“ stúdióban. Azonkívül legalább 17 olyan film felvételeit kezdik meg, amely csak 1956-ban készül el. így vigyáznak az emberre a szovjet orvosok írta: Valentyina Szamoukova A ragyogóan tiszta betegszoba csendjét a telefon csengése töri meg. ■— A penzai egészségügyi légiszolgálat ügyeletes ápolónője beszéli Sura Jegorova gyors válaszokat ad. Tudja jóL, hogy valahol egy elhagyott faluban, vagy valamelyik távoli vasúti állomáson emberélet forog kockán és a telefonhívás segítségkérést jelent. Hasonló telefonhívás alapján Sura barátnője, Katya Bogatova az imént repült el Kameskir faluba. Ott a kerületi kórházban kisfiú született, az anya élete veszélyben forog. Katya magáyai vitte a legszükségesebb gyógyszert, az átömlesztéshez szükséges vért. Egy órába sein telik, s a repülőgép Kemeskirben lesz. Épp most telefonáltak Bolsoj Vjasszból. Idegsebészt kértek. Szemjon Ivanovics Sumakov azonnal útrakelt. A tapasztalt orvos másfél évtizeden át vezette egy nagyobb kórház sebészeti osztályát. Az utóbbi években, miután résztvett a leningrádi idegsebészeti főiskola továbbképző tanfolyamain, Sumakov az orvostudomány aránylag fiatal, de rendkívül érdekes ágának, az idegsebészetnek szenteli életét. ... Szpirenkov kolhozparaszt próbalovaglásra indult. A fiatal ügetőló, amelyet aznap nyergeitek meg először, megijedt egy gépkocsitól és ledobta lovasát. A lovas agyrázkódást szenvedet*', elvesztette beszélőképességét, jobb karja és lába megbénult, Szpirenkovot az orvos repülőgépén a területi központi kórházba szállították. Gondos vizsgálat után a műtőbe került. Sumakov idegsebész meglékelte a koponyát. Nagymennyiségű megalvadt vért távolított el az agyról, megtalálta és összekötötte az artériát. A műtét jól sikerült, a beteg gyorsan gyógyult. Ismét egy életet mentettek meg! A területi egészségügyi repülőgép-szolgálat múlt évben 1100 kiszállást végzett. Az igénylések alapján több mint 300 liter vért szállítottak a kerületekbe. A legelső hívásra a legtapasztaltabb ;zakorvosok T- Sumakov, Bukolikova, Jelajev sebészek. Alipov belgyógyász, Maszlova gyermekorvoanő, Kunicini, Guszeva ideggyógyászok, Cárévá nőgyógyász — repülőgépen sietnek a betegek segítségére. A szovjet orvosok sok ezer főnyi serege, éjjel-nappal őrködik az emberek élete felett! MAGYAR OPERA SZOVJET SZÍNPADON írta: LEONID BiRATQV érdemes művész, a Nagy Színház rendezője A SZOVJET kulturális élet jelentős eseménye, hogy a novoszi- birszki operaház színrehoztá a Bánk bánt, ezt a nagyszerű magyar klasszikus operát, amelyben szerencsésen egyesül a hazafias szellem, a zene mélységes . népi és eredeti jellege, a zenedrámai elemek művészi formábaöntése. Erkel operájának színrehozatala nem volt könnyű dolog. Ez az opera még sohasem került színre orosz színpadon és így a novoszi- birszki operaház fiatal kollektívájának kellett megoldania a nagyszerű mű előadásával kapcsolatos kérdéseket. Nagy segítséget nyújtottak ebben a magyar művészeti szakemberek, akik sok értékes segédanyagot küldtek. A novoszibirszki operaház kollektívája gondosan tanulmányozta a partitúrát, a történelmi, irodalmi és más segédanyagokat. Sikerült is olyan előadást színrehoz- niok, amelyben a zenei és színpadi megoldás, a díszletek, a táncok, a jelmezek, a kellékek, egyszóval minden magas művészi színvonalon áll. Nagy szó ez annál is inkább. mivel a „Bánk bán“ a szereplőket, különösen a főszereplőket igen nehéz ének feladat elé állítja. A szerepek rendkívül nagy hangterjedelemre íródtak és emellett komoly hangerőt (különösen drámai tetőpontokon) és nagy technikai tudást és hajlékonyságot kívánnak meg. Bánk bán, Melinda és Gertrud szerepe különleges hangot igényel: hőstenort, drámai és egyben koloratúr szopránt, illetve a szopránregiszter legmagasabb fekvését is bíró drámai mezzoszopránt. R. Tyihomirov rendező és az előadás szereplői elmélyülten tanulmányozták a partitúrát és arra törekedtek, hogy kibontakoztassák, a mű alapeszméjét: a hazarfiság, a forró hazaszeretet eszméjét. AZ OPERÁBAN igen jelentős a kórus szerepe. A novoszibirszki operaház énekkarának tagjai jól megértették feladatukat, részt- vesznek a színpadi cselekményben, pontosan és kifejezően énekelnek. N. Buhbinder karmester Erkel zenéjének lényegébe hatolt és olyan zenei atmoszférát teremtett, amelyben a szólóénekesek, a zenekar, az énekkar és a tánckar egyaránt szabadon és biztosan kifejtheti képességeit. A rendező és a díszlettervező (I. Szebasztjanov) hozzáértéssel használták fel a diszletrhegoidáso- kali minden kép alaphangulatának megadásához. Nagy kifejező- erővel mutatják be Gertrud udvaj rának külső csillogásait. Gertnid lakosztályának vérvörös színei a gyűlölt királyné borzalmas, véres tetteire emlékeztetnek. Éles kont- 1 rasztot alkotnak a királyi palota zord monumentalitásával szemben a gyönyörű magyar tájak és épületek. Jelena Macseret, a fiatal koreográfus a merániak modoros, mesterkélt táncain és a magyarok tüzes, csupa élet táncain keresztül ügyesen mutatja be a két kultúra , összeütközését. A novoszibirszki operaház, amely a Szovjetunióban elsőnek vitte színre Erkel Ferenc operáját, becsülettel megoldotta ezt a nehéz művészi feladatot. A szerző zenei elgondolásához híven, tehetséges rendezői megoldásokkal, rátermett és a mű iránti szeretettől fűtött szereplőkkel emlékezetes, kiváló előadást hoztak színre. A közönség mindig lelkes tetszéssel fogadta a Bánk bánt, a magyar zenekultúra egyik legnagyszerűbb alkotását. RÖVIDESEN a moszkvai Nagy Színházban is színrekerül Erkel Ferenc operája. Így ar szovjet közönség még szélesebb rétegei ismerkedhetnek majd meg a magyar nép gyönyörű nemzeti operájával, a Bánk bánnal. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY CSURGÓN hánytvetett, tragikus életű nagy magyar költő halálának ebben az évben lesz 150. évfordulója. Erre az alkalomra ifjúságunk, tanári testületünk, de Csurgó község is az ünnepségek egész sorozatával készül. Hiszen Debrecen és Sárospatak után elsősorban Csurgó vallhatja magáénak Csokonai Vitéz Mihályt. Csokonai 1799. május 26-tól 1800. február 21-ig tanított Csurgón, ö volt az iskola egyetlen tanára, később vele együtt működött Kovács István segédtanító. Csokonainak sokféle tárgyat kellett tanítania, így történelmet, földrajzot, poétikát, retorikát, matematikát. Csurgón elég nehéz napokat élt át a költő. Dr. Bódi Ferenc tanár a következőket mondja Csokonai akkori életéről: »-Akkora fáklya volt, hogy csak nagyobb távlatok számára tudott világítani. Emberi méretei sokszorosan felülmúlták az akkori somogyi élet különösen kisszerű méreteit.« Csokonai nemcsak Somogynak, de hazánknak is egyik legnagyobb tehetsége volt. Nemcsak költőként, de mint pedagógus is élen járt. £sürgőn abban az időbén mindössze 9 tanuló járt gimnáziumba. Tanítványai nagyon szerették a jókedvű, emberszerető tanárt. Gál László, egyik volt tanítványa, akivel együtt lakott, ezt írja róla: »Barátságos, kellemes társalgó, gyermeket és virágot szerető tanár volt.« Tanítványaival jó időben a szabad természet ölén foglalkozott. Megtelepedtek valamely öreg fa alatt a grófi vadaskertben és a költő-tanár ott bontotta ki ragyogó lelke elképzeléseit a boldogabb jövőről csillogószemű tanítványai előtt. Tanítványait gyakran vitte kirándulásra. Ilyenkor vidám dalokat, indulókat énekeltek együtt. A környező erdők gyakran visszhang- zották a költő által írt indulót, amelynek sajnos csak az utolsó sorai maradtak ránk: »Dió, dió, mogyoró, recsegő, ropogtató, rop, rop, rop!« Nevelési elvei megelőzték korát. Pálcafegyelem helyett öntudatos fegyelmet akart tanítványainál elérni. Az értelmetlen, mechanikus szajkózás helyett értelmes gondolkozásra szoktatta növendékeit. Természetesen a vaskalapos »öregeknek«, akik még egy évvel ezelőtt az utcán deressel fenyítették meg a szabályzatokat megsértő diákokat, nem tetszett ez a »szabadosság«, ez a »forradalmi magatartás«. Az alsoki prédikátor, aki az iskola pénzügyeit is intézte, különösen sok borsot tört Csokonai orra alá. Miatta fagyoskodott, miatta nem égett este gyertya a szobájában, miatta kellett saját magának felvágnia a szűkösen mért fakommenciót. Az iskolaalapító kegyúr, Festetich György sem nézte valami jó szemmel Csokonait. Különösen nem a Pofók v. Cültura című, Csokonai áltál írt darab bemutatása után. A darabban több verses betét is van. Pofók, a darab parasztja el is énekelte a »Hej Rákóczi, Bercsényi« kezdetű dalt. Ezt a gróf menthetetlen hibának tartotta, s nem azonosította magát a rebellis darabbal, a rebellis dallal. Ezután már csak néhány hónapot töltött Csurgón. Az őt körülvevő úri, papi világot szívesen hagyta itt, de fájó szívvel búcsúzott tanítványaitól, akiknek búcsúbeszédében jövendő boldogságot, embertársaik kölcsönös »segéllését« és a haza díszére váló válást kívánja. Tanítványait »a tudományok és a jórend« istenének gondjaiba ajánlja. Csurgói alkotásai Csokonai fejlődésében somogyi tartózkodása jelentős állomás volt.'Itt írta a Tihanyi Echóhoz, a Magánossághoz c. verseket. Nagybajomban készült a »Marosvásárhelyi gondolatok.« Somogybán íródott Dorottyája is. Csurgón latin tankönyvet szerkeszt Phaedrus meséiből. A verstan tanításához magyar nyelven magyar verstant ír. Ennek azonban csak töredékei maradtak fenn. Csurgón készült eposztanulmányának is csak töredékei maradtak ránk. Itt írta »Jövendölés az első oskoláról az Somogybán« c. versét is. Harcolta tudatlanság ellen és bízó derűlátással néz a jövőbe, amikor már nemcsak kanásznak terem a somogysági paraszt, amikor a magyar lelkek nem »megvetve heverének«, mert vannak, akik gondolnák »a magyar fiákkal.« »Jő oly idő, Melyben nékünk A vidékünk Üj Helikon lesz«. Csurgón látott napvilágot több népies dala, így »Paraszt dala« is, továbbá anakreoni verseinek jó része. Színdarabjai közül Csurgón írta és diákjaival elő is adatta 1799. szeptember 1-én Pofók c. iskoladrámáját. Ebben a munkájában leleplezte az élősdi kozmopolitákat, felelevenítette és magyar viszonyokra alkalmazta a felvilágosodás tanításait. Bírált és előremutatott. 1800. szeptember 24-én mutatta be diákjaival »Az özvegy Karnyóné s a két szeleburdiák« c. vígjátékát. A darabban verses betétek is szerepelnek. Ezek közül egyik csurgói vonatkozású: »Csurgói kincsem hailod-é, Kanizsán lakom, tudod-é. Haj, s Kanizsára gyere be, Csókba feresztlek ide be«. Csurgón kezdte meg a Georgikon magyarra való fordítását is. Itt határozta el egy nagy nemzeti eposznak a tervét is, az »Árpádiász« megírását. Betegsége és korai halála miatt ennek a műnek csak vázlata készült el. Csurgói emlékei TTa a költőt kora nem is becsülte eléggé, az utókor igyekezett leróni háláját nagy fiával szemben. A múlt század végefelé Csurgón utcát neveztek el róla. Ma is ez a község főutcája. Az iskolában Csokonai nevével önképzőkör indult. 1887-ben Aggházy Gyula festőművész elkészítette Csokonai arcképét. Ez a kép most is az iskola tulajdonában van. Iskolánk 1927 óta Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli. 1931-ben Horvay János szobrászművész remek Csokonai-bronzreliefet készített, amely jelenleg ^ az aulában díszlik. 1936-ban Csokonai emlékpaddal és domborművel jelöltük meg azt a helyet, ahol a költőtanár a legtöbbször tartózkodott tanítványaival a szabadban. 1953. februárjában pedig a csurgói községi tanács emléktáblát helyezett el az iskola falán ® költő születése 180. évfordulójára. De még hiányzik a főtérről a már többször tervbevett Csokonai-szobor. Nincs még emléktábla az óinternátus falán sem, amelyben a Csokonai-korabeli gimnázium székelt és ahol Csokonai iS lakott. Tiőven van tehát lehetőségünk arra, hogy hálánkat és kegyeletünket lerójuk Csokonai emléke, a felvilágosodás legnagyobb magyar szelleme iránt. KINCSES FERENC gimnáziumi igazgató, a TTIT tagja.
