Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-16 / 13. szám
Vasárnap, 1955. január 16. SOMOGYI NÉPLAP 5 A dolgozó parasztok kötelességteljesítőének hírei KAPOSPULA KÖZSÉGBEN kötelességtudó gazdák laknak, akik nem késlekednek a kötelező teljesítésével, idejében beadják az államnak járót. Erre arz esztendőre is már öt gazda letette a hízott- sertésbeadás gondját* olyanok,' mint Retek József dolgozó paraszt, aki a falu első gazdája, vagy Lője Ferenc, Bállá Ernő, Bajnó- czi János, akiket ugyancsak az élenjárók közt emlegetnek. Kovács Imre, Kovács József dolgozó parasztok meg a baromfibeadásban járnak az élen. Példamutatásukat kövessék a falu többi gazdái is. De nemcsak a beadás teljesítésében élenjárók a kapospu- laiak, hanem az adófizetésben is. Az új évben még csak egy esetben tartottak adófizetési napot a községben és ezen az egy napon is 10 ezer forintot fizettek be a gazdák. Sokan a dolgozó parasztok közül januári adójukat befizették, mint például Bajnóczi Mihály, aki 500 forintot fizetett be. Bíró József, Juhász Imre, Kovács József mindig pontos adófizetők voltak, most is az elsők között rendezték e havi adótartozásukat. — A mi gazdáink tudják, hogy mi a kötelességük — mondja a tanácstitkár elvtárs. Erről tanúskodnak a község adófizetési és begyűjtési eredményei is. * * * A FONÖI GAZDÁK is élenjárnak mind a beadás teljesítésében, mind az adófizetésben. öt hízó leadása volt beütemezve január hónapra, ebből hármat már leadtak, s a másik kettőt is leadják a napokban. Kreiner Sándor, Horváth József dolgozó parasztok letették a baromfibeadás gondját erre az évre, Kovács Gábor félévre teljesítette^ sovány- baromfibeadását. Hozzájuk hasonló, jól teljesítő gazda sok van Fonó községben. Az adófizetésben a január 15-ig beütemezett adóbevételi tervet a község 145 százalékra teljesítette. Rendszeresen fizetik az adót a 'gazdák. Kovács Péter 200 forinttal másfél hónapi adóját rendezte. Kelemen Sándor, aki ugyancsak a pontos adófizetők közé tartozik, rendezte januári tartozását. * * * KAPOSSZERDAHELY kicsiny község, a város peremén fekszik. A faluból könnyűszerrel bejárhatnak a gazdák a piacra autóbusszal, kocsival, de még kerékpárral is. Sokan értékesítik termelvényeiket a piacon, de a kötelező teljesítéséről sem feledkeznek meg, azt tartják első kötelességüknek. A községben 20 gazda már egész évre rendezte baromfibeadását. Öt gazda letette a hízottsertésbeadás gpndját. Ifj. Sovány Imréről és Patcari István- néról példát vehetnek a községben, ők mindig az elsők közt adják bfe az államnak járót. 4% att-ronómu* tanácsa: Időszerű teendők a gyümölcsösben A második helyet szerezte meg az országos versenyben a kaposvári erdőgazdaság AZ ELMÜLT negyedévi munkánkat értékelve megállapíthatjuk, hogy az előttünk álló feladatokat a Megyei Párt-végrehajtóbizottság határozatának szellemében valósítottuk meg. Üzemi bizottságunk elsősorban a ■termelékenység emelését tűzte ki célul A gazdaság termelési tervét ismertettük doLgozóinkkal, s így tudták, hogy egy-egy dekádban mit kell megvalósítaniuk. A tervfelbontással, a dolgozók szorgalmas munkájával elértük, hogy 1954—55 első negyedévi tervünk minden részletét túlteljesítettük. Fakitermelési tervünket 121, faanyag szállítási tervünket 105, ‘tűzifaértékesítésben 123, az erdősítésben pedig 102 százalékos eredményt értünk el így erdőgazdaságunk az országos versenyben a második helyre került. Üzemi bizottságunk a termelékenység emelésé mellett az április 4-i munkaverseny szervezését is elsőrendű feladatának tartotta. A brigádok, munkacsapatok és a dolgozók vállalásukat üzemi bizottsági értekezleten tették meg. A versenyt rendszeresen értékeljük és a verseny eredményeit faliújságon, híradón keresztül ismertetjük a dolgozókkal. ÁLLANDÓAN szem előtt tartjuk a dolgozók érdekeinek védelmét. A vállalat vezetőségének figyelmét többízben felhívtuk, hogy adjanak lehetőséget a dolgozóknak a kollek- tíz szerződésben biztosított kedvezményes favásárlásra. Az itt. mutatkozó hibák kijavítására javaslatot is tett az ÜB a vállalat vezetőségének, amelyet nagyrészben meg is valósítottak. Fontos feladatunknak tartattuk a munkafegyelem megszilárdítását és az anyagtakarékosságot. Belső munkaterületeink valamennyi dolgozója jól kihasználja a munkaidő minden percét, pontosan kezdik és pontosan fejezik 'be a munkát. A dolgozók kulturális nevelését különösen szolgálják a kéthetenként tartott kultúrelőadások, zenei vagy irodalmi művekből. Az előadásokat szép számmal látogatják a dolgozók. Elmúlt negyedévi feladataink megvalósításához sok segítséget kaptunk a MEDOSZ magyei elnökségétől, m'nd a munkaverseny megszervezésében, mind a dolgozók nevelésében. Visszatekintve háromhavi munkánkra, megállapíthatjuk, hogy értünk el eredményeket a Megyei Párt-végrehajtóbizottság határozatának megvalósításában. Ezekkel azonban még nem elégedhetünk meg, éppen ezért már 10-én kidolgoztuk következő negyedévi munkatervünket is, hogy ennek a negyedévnek a végén még sokkal jobb eredményekről számolhassunk be. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁG mindent megtesz azért, hogy dolgozóink szív- vel-lélekkéí végezzék munkájukat, s hogy miég több tűzifát, iparifát ad-( hassunk népgazdaságunknak. Gelencsér Istvánná, a kaposvári állami erdő- gazdaság ÜB-elnöke. Fiatal gyümölcsfáinkat óvjuk a nyúlrágástól. Ha elmulasztottuk volna, úgy haladéktalanul kötözzük be azokat, mert még a tél hátralévő heteiben bekövetkezhet olyan rossz idő is, hogy a nyulak nem találnak élelmet a mézőn és akkor megrághatják fiatal gyümölcsfáinkat. A bekötözésre ne használjunk kukoricaszárat, mert éz kedvenc búvóhelye a mezei egereknek s azok rágásukkal ugyancsak jelentős károkat okoznak fiatal gyümölcsfáinkban. Gondozatlan gyümölcsfákon gyakran látunk elszáradt, beteg, odvas, szuvas, erősen vértetves vagy ráksebet viselő ágakat, gályákat. Ezeket a csonk visszahagyása nélkül, tőben le kell vágni. Ugyancsak tőben vágjuk ki a fattyúhajtásokat, a tősarjakat, valamint a teljesen elszáradt, beteg fákat is. Az így lekerült beteg ágakat legkésőbb március 30-ig el kell égetni. A sűrű koronájú fa kedvez a rovarkártevők és gombabetegségek elszaporodásának. Ezért a túl- sűrű koronát is meg kell ritkítani. Igyekezzünk az elsűrűsödött, bozontos koronájú fákról minden felesleges tartóágat kifűrészelni. A nagyon sűrű korona ritkításánál azonban óvatosan kell eljárni és vastagabb ágakat csak fokozatosan (2—3 évre elosztva) -szabad levágni, hogy a fa termő-egyensúlyában zavar ne támadjon. A kiválasztott tartóágakon kialakult sűrű termőgalyazatból ollóval minden felesleges részt kimetszünk. A termőgalyazat ritkításánál irányelv az legyen, hogy a vízszintesen növő, vízszintesen alattnövő vékonyabb vesszőket hagyjuk meg, , az; erős, vastag, felfelé növőket pedig tőben metsszük ki. Csonthéjasoknál a koronaritkítást helyesebb a tenyészeti Időszakban, gyümölcsszedés után elvégezni. Különösen érzékeny a téli metszések iránt a kajszibarackfa. A fák koronáiról le kell szedni és el kell égetni a le nem hullott száraz levélcsomókat, mert ezek-l ben apró hernyók telelnek. Ugyancsak le kell szedni és el kell égetni a fára száradt leveleket, Virágcsomókat és összeaszott gyümölcsöket, amelyek gombakártevők csíráját rejtik magukban. Ezután vizsgáljuk meg a fa törzset és vastagabb ágak lefelé néző oldalát és ha találunk azon selymes szőrrel fedett csomókat (gyapjaspille tojáscsomóit), azokat óvatosan szedjük le és égessük el. Hasonlóképpen járjunk el a vékony gályák körül .gyűrű alakban lerakott tojáscsomókkal, amelyeket gallyal együtt ollóval levágtunk. í Le kell szedni és el kell égetni a fa törzsén lévő szalma- és hernyóenyves öveket. Ezek után kaparóvassal, majd drótkefével a fák törzsét és vastagabb ágait a repedezett, elhalt kérgektől, mohától, zuzmótól és pajzs- tetvektől, valamint a kéreg repedéseiben mohák és zuzmók alatt meghúzódó kártevőktől megtisztítjuk. A fán lévő sebek széleit éles késsel a1 fa elevenjéig simára le kell vágni, a belsejét pedig ki kell tisztítani, A levágott ágak helyét is sebnek tekintjük, itt azonban nemcsak a seb szélét, hanem a fák részeit is simára vágjuk. A sebeket nie hagyjuk nyitva, hanem fasebkezelő szerrel kenjük be. A fentiek szerint kellőképpen megtisztított fákat rügyfakadás előtt fagymentes napon télihigítá- sú permetezőszerekkel megpermetezzük. Sűrűn telepített gyümölcsösökben a fák felnyurgulnak, kevés napfény és levegő jut be a fák koronájába, ez kedvező életfeltételeket biztosit a' különféle kártevőknek és a védekezési munkákat megnehezíti. Ilyen gyümölcsösökben a kártevő lesz a sok, nem a termés. Ezeket a fákat sajnálkozás nélkül ki kell ritkítani, természetesen először a beteg fákat távolítsuk él, ha van ilyen. Túlságosan sűrű gyümölcsösben tanácsosabb a ritkítást 2—3 év alatt elvégezni, mert az ilyen gyümölcsös Mifélén ritkítása veszélyes lehet a megmaradó fákra. Erősödnek, fejlődnek a kaposvári járás termelőszövetkezetei A GAZDASÁGI ÉV befejeződött, A termelőszövetkezetek elkészítették évi munkájuk mérlegét, zárszámadásukat. Ezek tapasztalatai bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek az ■elmúlt évben öregbítették hírnevüket; erősödtek, szilárdultak, s fejlődtek. A járásban különösen kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet a répáspusztai Első ötéves Terv tsz, de több olyan szövetkezet van, mint a ráksi Uj Elet, s a nagyberki Győző, a somogygeszti Üj Barázda, amelyek a megve legjobb termelőszövetkezetei közé tartoznak. A tsz-ek többsége közepes eredménnyel fejezte be az évet, s a néhány gyenge, a kezdeti nehézségekkel küzdő tsz is erősödik a párt és az állam segítségével, s tagjaik a múlt évi hibákból okulva a szövetkezetek jó gazdáiként tervezgetik jövőjüket. Igyekszik felzárkózni a gazdag tapasztalatokkal rendelkező, erős terme'őszövet kezetek soraiba a járás legfiatalabb termelőszövetkezete, a taszéri Üj Élet, amely a múlt év második felében alakult újjá. A termelőszövetkezeti mozgalom életreva'óságát. a meg'évő tsz- ek vonzó példamutatását bizonyítja, hogy az elmúlt évben 184 család 356 tagsal választotta a szövetkezés útiét. Ezek a dolgozó parasztok, ha salát életükből nem is. de a többi termelőszövetkezet tagjainak példájából világosan láthatják, hogy csakis ezen az úton. a közös gazdálkodás útján növekszik évről évre fokozatosan a parasztság jövedelme. Amíg 1953-ban ugyanis 9.15 forint volt átlagosan a munkaegység értéke a iárás tsz-eiben, addig az 1954- es évben 24 50 forint jutott égy-egy munkaeevs-éere — 3 terményt is pénzre átszámítva. Tudtok, hogy termelőszövetkezeteinknek a muH évben sok ballal kellett megbirkózni. A megelőző őszi kilénések, a kilétükkel való elszámolások miatt elhúzódott a vetés ideié. s emiatt és a mostoha időjárás következtében a vártnál kevesebb kenvérgaböná termett egyes tsz-ek fö’d’éin. A nehézségeket azonban lebírfa a tsz-tagok - helytállása,' áldozatvállalása. Megkétszerezett erővel dolgozott a tsz-tagok többsége és munkájuknak meg is van az eredménye. A jó gazdálkodás következtében soha nem látott jólétet teremtettek maguknak a ráksi Uj Élet-beliek Közülük heten vásároltak motorkerékpárt az elmúlt évben. Nem csoda hát, hogy a nyártól kezdve, csaknem minden közgyűlésen belépett közéjük 2—3 parasztcsalád. A répáspusztai Első ötéves Terv tsz közös vagyona egv év alatt 4 és félmillió forintra emelke- dett. De jutott bőven osztalékra is. •Tárfásék, akik hárman dolgoztak a közösben, több mint 100 000 forintos jövedelemre tettek szert, örömmel tépett hót be ebbe a tsz-be az elmúlt őszön 6 család, köztük Dó- zsáék,. akik a Baranya megyei Gödre községből jöttek a hírneves tsz- be. ÜJABB MILLIOMOS TSZ-EINK is vannak: a nagyberki Győző csaknem kétmillió forint értékű közös vagyonnal rendelkezik, s ' csak oénzben 16 forinttal többet osztott, mtot az 1953-as esztendő végén. A milliomos tsz-ek mellett több olyan termelőszövetkezet van, amely ki- masas’ó terméseredménveivel az él- vonalbe’iek közé küzdötte fel ma- pát Jellemző pé’da erre a büssüi Zalka Máté tsz, amelynek burgonya- földié holdanként 240 mázsás termést hozott Jutott is belőle a tagoknak munkaegységenként 10 kilogramm, de a m'ás egyéb terményből is bőven osztottak Ha figyelembe ., vesszük, hogy itt 47 forintot ért minden munkaegység a mese’öző évi to forintos munkaegvsépenké-nti részesedéssel szemben, láthatjuk, hogy rövid egy esztendő alatt is mennyire röve’heti jólétét egv tsz tagsága a szövetkezés útián. A tagoknak kiosztott részesedés mellett közös va- ovonu.kat is iejentösen svgrfmítot- *ák: to9 000 forintról 800 000 forintra nőtt a közös vagyon értéke. A magvaratádi- Búzaka'ász tsz tartai még értnél is előbbre jutottak: főleg a. .szarvasmarhatenyésztéssel de a növénytermelés fellendítésével is 600 000 forinttal növelték közös vagyonukat, s közben a munkaegység értéke is csaknem 20 forinttal több, mint 1953-ban. Szebben, jobban, gondtalanabbul élnek a Búzakalász- beliek, mint bármikor: 16-an építettek úi családi házat maguknak a múlt évben, A ZÁRSZÁMADÁSOK' elkészítése után hozzáfogtak termelőszövetkezeteink új termelési tervük elkészítéséhez. Ezek a tervek az elmúlt, év tapasztalataira épülnek, s bennük kifeiezésre jut a szövetkezeti parasztjainknak az az eltökélt szándéka, bogy ezt az évet még eredményesebben akarják zárni, hogy az év végén még nagyobb osztalékhoz jussanak. A mezőgazdasági szakemberek, az agronómusok nagy segítséget adtak a tervezésekhez, s ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink ‘ minél sokoldalúbbá tegyék gazdaságukat. A kaposvári Szabadságzászló tsz tagjai pé'dául továbbra is nagy gondot fordítanak kertészetük felvirágoztatására A somogvgeszli Üj Barázda tsz-ben fejlesztik a sertéstenyészetet, különösen a sertéshizla- 'ásból várnak szép jövedelmet. Az elmúlt évijén ugyanis a 170 darab hízóért több mint 490 000 forintot kaptak Most épül 250 000 forintos beruházással az új 400 férőhelyes hízlaldáiúk, s így ebben az évben még több hízottsertést adnak a városnak, a munkásosztálynak A so- mogyaszalói Latiríka termelőszövetkezetben hat és félmázsa volt a búza hó'dankénti terméshozama. Az °1 múlt " ősszel azonban a kenyérgabona vetésterü'etének jelentős részét istáPótrágyáztak, s így lea- '>'őbb három mázsával magasabb átlagtermésre számítanak. Gyenge volt az állattenyésztés 'hozama is. ment hozzá nem értő emberek gondozták az állatokat. Nemrégiben azonban idősei^, tanasztaltabb embereket kü'dtok az állattenyésztésbe De elhatározták ári is. hogy harminc százalékkal több sertést hizlalnak, mint a múlt évben. A göllei Lendület tsz a sertéstenyésztés növelését tűzte ki célul. Egyre inkább kezd meghonosodni termelőszövetkezeteinkben a fejlett agrotechnika alkalmazása is. A kaoosmérői Üj Elet tsz-ben például kísérletképpen 20 hold búzát fejtrágyáztak, amelynek minden holdja másfél mázsával többet termett, mint amelyik nem kapott műtrágyát. Meggyőződtek a műtrágyázás termésfokozó hatásáról a tsz-tagok, nzért ezen a tavaszon minden kenyérgabonájukat megszórják pétisóval. AMIKOR SZAMBA VESSZÜK az eredményeket, rá kell mutatnunk azokra a fogyatékosságokra is, amelyek egyes termelőszövetkezetek fejlődését akadályózták. A gyenge és kozenes termelőszövetkezetekre legáltalánosabban jellemző a gyenge- kezű vezetés és az alapszabá'y megsértése A zimányi Béke tsz-ben például Budai Ernő, a volt tsz^elnck megtartotta ugyan a közgyűléseket, de ott. soha nem tárgyalták meg alánosán a tennivalókat. Azóta kezd fellendülni a tsz munkája, amióta Oroszi Mihály e'vtársat, a járási nártbizottság volt instruktorát vá- 'asztották meg a tagok elnöküknek. A szentsáleskéri Táncsics termelő- szövetkezetben is a vezetés gyengeségéből fakadt, hogy Somogyvári Ká'mán csak egyedül dolgozott a tsz-bern. ugyanakkor családtagíai a hatho’das «-háztáii« gazdaságukat művelték De csökkentette a tagság munka’endületét az is. hogy itt a burgonyát nem munkaegységekre, hanem »egyeniősdiként« osztották szét. A nasvbaiomi Győzelem termelőszövetkezetben szintén elsősorban a . vezetők tubájának tulajdonítható, hogy a családtagokat nem vontok be a közös tnunkába. A kommunisták igyekeznek ezt a hibát eb- b°n az évben megszüntetni, s mtod- r.váían vállalták Gazdig János párt- ditkár példája nyomán,’hogy az' idén családtagjaik -is a termelőszövetkezetben dolgoznak. A kadarkúti Szabadság termelőszövetkezet is sokkal előbbre tartana, hogyha Szalai László tsz-elnök és Gőbölös János, a tsz-párttitkár szót értenének egymással, s együttesen nevelnék, mozgósítanák a tagokat. örvendetes jelenség, hogy a gyen-* gén gazdálkodó termelőszövetkezetekben máris hozzáfogtak a tsz-ek gazdasági és szervezeti megerősítéséhez. A texponári Békegalamb tsz tagjai például nem tudtak kukoricát osztani, mivel kevés családtagot vontak be a növényápolásba. Még december hónapban tartottak egy közgyűlést, amelyen elhatározták, egyénekre osztják fel a kapásterületet és minden munkaképes családtag a közösben dolgozik. A termelő- szövetkezetek gazdasági megerősítését nagy mértékben elősegíti majd a brigádvezetők tapasztalatcseréje. Ezt a járási tanács szervezi, s még ebben a hónapban sor kerül rá Tíz helyén lesz tapasztalatcsere-értekezlet. ahol a munkák helyes megszervezéséről és elosztásáról tanácskoznak majd a brigádvezetők. Emellett az agronómusok szakmai előadásokat tartanak a tél folyamán és ismertetik a tsz-tagokkal a növény- termelés és állattenyésztés bevált módszereit. A gépállomási agronó- musokon kívül községi agronómusok is vállalták, hogy tartanak előadást. Szabó József a somogyjádi, Sipos Mihály a mezőosokonyai, Bakó István a nagybajom:, Teleki György oedig az osztopáni termelőszövetkezet tagjainak adja át szakmai tudását. _ A TERMELŐSZÖVETKEZETEK vezetésének meeiavítása, az a'ap- szabé’v-el lenes sések megszüntetése, a tagok szaktudásának növelése azonban csak egy része a tsz-ek előtt' fe’adatoknak Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink közti' mind- esvik eredményesen gazdálkodjon, pjéríe. sőt túlha'adia a közéona- rasztok gazdaságának jövede'-mező- séaót s ígv új tagokkal erőröd'ék, szükséges, hogy tsz-pártszervezeteink be'öttsék feladatukat a tagok nevelésében, s mozgósításában.
