Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap; 1955. január 16. Tíz éve szabad Varsó ; 7 íz esztendővel ezelőtt> 1945 múlttal rendelkező város lakosai ^ varsói. Népfront Bizottság \ 1 január 17-én a Szovjet joggal büszkék a műemlékekre. 1954 októberében közzétet­Hadsereg és az oldalán küzdő,.Elhatározták, hogy felépítik a vá- te a december 5-i tanácsválasztá- Lengryel Hadsereg hős katonái ros egykori műemlékeit. Ha a ke- sokkal kapcsolatban további mű- félszabndították Varsót.. gyetlen történelem szörnyű mai- ködésének nagyszerű programját. Hitler nem egyszer hangoztatta, ma felőrölte a nemzet múltjának Ez a program ragyogó távlatot hogy Varsót a földdel kell egyen- e fontos részét, teremtsük mi újjá nyit meg a lengyel főváros la- lővé tenni. A fasiszta megszállók a maga régi valójában — hatá- kosai előtt 1955-re, s majd azt mindent megtettek,, hogy végre- rózták el a varsóiak. Ez volt a követően az új ötéves terv idő­hajtsák ezt az utasítást. Szadista nagy terv, amelynek jórésze már szakára. rendszerességgel gyilkolták a lein- megvalósult. Az elbűvölően szép lengyel főváros dolgozói NEMZETKÖZI SZEMLE Európa és Ázsia gyei főváros, lakosainak százez­reit, gáládul rabolták a műkincse­ket, tervszerűen rombolták Varsó lakóházait és sokévszázados mű­emlékeit. A ■ hitlerista rádióállomások 1944 őszén diadalittasan kürtőitek világgá, hogy Varsó megszűnt lé­tezni, már csupán »földrajzi fo­gálom a térképen«. Pedig ebben az időben a mérnökök és építé­szek egy lelkes csoportja éjtelt nappallá téve serényen dolgozott az új, a szocialista Varsó tervein. A teljes pusztulás képe fogadta a felszabadítókat. A népi kor­mány úgy döntött, hogy Varsót újjá kell építeni, Varsó lesz ismét Lengyelország, szíve,, társadalmi, ghzdasági és kulturális életévnek lyktető központja. A város lassan b'gnépesült, az emberek nekilát­ták a,csaknem lehetetlennek lát­szó feladatoknak. A Szovjetunió segítségére sietett a testvéri Len­gyelországnak: élelmet és sok más közszükségleti cikket küldött, szovjet műszaki alakulatok segí­tettek az újjáépítésben. Julián Tuwim; SZILÉZIA DALOL Hallod? a kalapács koppan, gőz pöfög saerteszéjjei. Dolgozunk nappal-éjjel, a munka ritmusa dobban. Füstölögnek a kürtők, huták fortyogva égnek, gépek búgnak, mint kürtök, kohók felett az égnek vereslő fénye kél. Dalol Szilézia! Est zengi az acél: Dohog a földnek gyomra, e'em tolul halomra, kemény szerszámok zörögnek, kincsét tépik a rögnek. Föl. le, meg újra, rakásra hányva ontia az ércet, i ontja a bánya. 1955-ben 25.000 új lakószobát kap- )nak. Mintegy 80.000 lakószoba > tatarozására kerül sor. A vízveze- Hékhálózat 40 kilométerrel, a csa- r tornázási hálózat pedig 23 kilo- [ méterrel bővül. Több új üzletet [ és éttermet adnak át rendelteté- )sének. A villamoskocsik és autó- Ibuszók parkja bővül. 13 új általár [nos iskolát * 14 óvodát, valamint 14 bölcsődét építenek fel. Befeje­ződik a Filharmónia építése. 1955 júliusáig elkészül a köz­ponti sportstadion, ahol sör kerül az V. Világifjúsági Találkozó sporteseményeire. A Visztula-menti központi kul- túrparkot jelentősen bővítik. Az idén átadják rendeltetésének a Sztálinról elnevezett hatalmas kultúrpalotát, amelyet a Szovjet­unió ajándékként épít Lengyelor­szágnak, Itt helyezik el a Lengyel f Tudományos Akadémiát és több más kulturális intézményt. A pa- 't\lota előtt lesz Európa egyik leg- .5 szebb tere. Kormos termését, ott lenn a mélybe, [serenyen aratja Szilézia népe. Az újjáépítés rohamos .t,.,1 . At _ t ____r„: \Lrft«k. cs'l'ek zúgva rohannak : a föld be'ében, zsúfolva vannak ben haladt. line néhány ki­emelKédő mérföldkő az újjáépítés (szénnel, szénnel, szüntelen járva: gybzelúies útján: 1945 április 26- téhes a gép, az eledelt várja. — üzembehelyezik a villanyerő-', művét. 1946. január 17. — a Len-$ Dalolnak a gépek: gyei Színház megnyitja kapuit. 1946 július 22. — átadják rendel- ^Már. már fordul a rotor, tetősének a> Visztula felett ívelő m/r piozdul a motor, Poniatowski-hidat. 1948-ban fel- H}“ 'te™ - epul a Nowy Swiat, Varsó egyikL^,^ szlSszen, jár lu-be rúdja, legszebb utcaja, 1949-ben a Ke- 4 , let-Nyugat útvonal, lß5.i-ben a ifßtt-.-ent. füttyent. sima az útja, Dzierzynski tér, Í952-bén az AI-)kerék, fogas sín csendül-pendül, kotmány tér, 1954. júliusában pe-f szív a szelep, a turbina lendül, dig a történelmi múltú Óváros je-\ ) lentős részét adják át rendelteié­sének. 5 rohano, ritmust verve Az 1956—60-ig tartó ötéves ■■ Tíz év. alatt több mint 220 ezer V lakószobát építettele újjá, 7ó6 ki~J-jabog a gép szíve, éneke zendül lométer hosszú vízvezetékhálóza-( tot, 458 kilométer ,3 csatornázási f hálózatot adtak át rendeltetésé-t nek. Üzembehelyezték, az új sze­mélyautógyárat, a Ze'rani hőerő- QV(jros művét, két nagy ruhagyárat, egy 1 tervben további erőfeszítések tör- Kténnek majd a lakáshelyzet, azel- ]i látás és a közlekedés megjavítá- J sára. <[ Sokat mondanak ezek a látszó- ’\lag szürke számok. A számadatok I^mögött látnunk kell a dolgozó 1 emberek hősi erőfeszítését, a la­posság egyre szépülő életét. Most, amikor világszerte meg­emlékeznek a lengyel főváros új­jászületésének tizedik évforduló­járól, Varsó példája egyre inkább jelképpé válik. Sok Országban méltán felvetődik az a kérdés, hö­lgyön küzdték le a varsóiak a ten- ágernyí nehézséget, mily módon pált lehetővé az, hogy a lengyel I főváros újjáéledt romjaiból. A bi­. zákodás és á ragyogó jövőbe ve- " tett hit erőt adott a varsóiaknak (Kemény Ferenc fordítása.) nagyszerű tettekre. A Lengyel * Egyesült Munkáspárt irányt mu­tatott, a párt vezetésével sikerül nagy része úgy áll. ahogy előrehaladni a felfelé ívelő úton. „ ;r Varsó lakosai — hasonlóan eg esz hatalmas nyomdaipari kombiná- a ' s-aza-ő-Oan építették. A L,engyeiország lakosaihoz — igen tot, megkezdődött a Varsó nevű renesaince paloták új életre va- sokat kaptak és kapnak állandóan kohászati üzem építése, rázsolják azt, amit a barbárság a testvéri Szovjetuniótól, s ez a A lengyel főváros 16 főiskola- szadista módon lerombolt: a tör- segítség igen sokat jelent számuk­ján ma már több mint 30.000 fia- ténelem élő folytonosságát. A ra. tál tanul. 1945 óta elkészült 11 múlt alkoto felhasznalasa a jelen— ft/fast, amikor világszerte nagy mozi. négykultúrház, \iyolc mú- ben — ez a követelmény sehol - 1 elismeréssel emlékeznek zeum,. 580 kultúrterem, egész sor sem kézzelfoghatóbb korunk mű- meg a leigázhatatlan hős város- könyvtár. Varsónak ma több a vészeiében, mint az új varsói épí- ról és annak bátor építőiről az színhaza, mint a háború előtt. teszetben. A hazak minden kis ci— emberek millióiban elmélyül az a Az újjáépítés lendületéről szól- rádájánák újrafaragásához volt meggyőződés, hogy az élet győz a va meg kell emlékezni a műemlé- itt szív, ész, erőfeszítés és tűre- halál felett, a béke győzedelmes­kek restaurálásáról. A 700 éves lem. kedik a háború felett.' ■xaanani in ■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■ aiiiimt' ■■■«■■■«■■■■■««■■«■■■aaia aaaaaaaaaaa laaaaaaaaBaaaaaaBaaaaaBBaaBaaBBaaaaBaaaaaaaaaaaaB Baden-Badenben szombatra virradóra véget ért Adenauer és Mendes-France eszmecseréje j, Berlin (MTI). A bonni kancellár és a-.francia miniszterelnök Baden- Badepvben tartott megbeszélése, ame­lyet az eredeti terv szerint este hat órakor kellett volna befejezni, a tár­gyalások során felmerült nehézségek miatt csak éjfél után ért véget. M^acjes-Fraitce.., ~ sajtóközlések szerint — görcsös erőfeszítést fejtett ki, jhogy az Adenauer-kormányt a nyugateurópai fegyverkezési közös­ségre. vonatkozó francia javaslat' el­fogadására bírja. . . .. ;; A francia miniszterelnök é' törek­vése — mint. előrelátható volt — nem járt sikerrel, mért á riyúgamé- met. nehézipar és fináríctőké'ném 'én- gedi, hogy a franciák ej üssék a ré- fcen ' vart fegyverkezés: profit égy részétől..' Erhard bonni gazdaságügyi minisz- ler Jközyéíitp javaslata lényégében a franpia' kívárisSgók teljes 'elutasítá­sát jelenti. '' '' , ' Baden-Badenben .éjjel, egy- örájcör sajtóértekezletét fártottak. ' Ä sSjtó^ értekezleten Mendes-France és Aden­auer szokványos -frázisokkal, vála­szoltak az újságírók kérdéseire. Szombatra virradóra közzétették a Baden-Baden-i tanácskozásokról ki­adott hivatalos kommünikét. Esze­rint a francia miniszterelnök és a nyugatnémet kancellár megállapodott abban, hogy a Saar-vidéki népiszava­zást semlégé's nemzetközi bizottság ellenőrzése alatt hajtják végre. Fel­kérik Nagy-Britanniát és az Ameri­kai Egyesült Államokat, hogy garan­tálja a francia—nyugatnémet Saar- egyezmény megvalósítását. A tárgyaló felek a kommüniké szerint helyesnek tartják, hogy a Sfyugateurópai Unió tagállamai he­lyezzék közös ellenőrzés alá a fegy­vergyártást és hangolják össze fegy­verkezésüket, de a fegyverzetet to­vábbra is’ a sZabadpi acori szerezhes­sék be. Mint a hivatalos közlemény beje­lenti, Adenauer és ’ Méndes-France iftégég^éitett' egy,' három évre' szóló. riyugathémet-‘--francia kereskedelmi egyezmény létrehozásában. ' A kommüniké végül megismétli a nyugaton immár közhellyé vált meg- tévesztő; állítást,- hogy a "tárgyaló fe- iek a többi, nyugati állammal egyet­értésben mindent, megtesznek a Nyu­gat és Kelet közötti feszültség csök­kentésének előmozdítására, ugyan­akkor azonban hiánytalanul teljesí­tik a párizsi szerződésekből rájuk há­ruló kötelezettségeket. Sanjoséi (Costa Rica) jelentés szerint Figueres köztársasági el­nök kijelentette, hogy a fegyve­res erők, amelyek három nappal ezelőtt megtámadták az országot, sietve visszavonultak Nicaragua felé és már csak két iiatármenti várost, Puerto-Soleyt és Penas- Blancast tartják kezükben. Az amerikai államok szervezete által Costa Ricába küldött nyomozó­bizottság — mint közölte — „ko­moly bizonyítékait“ találta annak, hogy a Costa Rica területére be­nyomult csapatok fegyverzetét és lőszerét külföldi forrásból szállít^ ják‘‘. A bizottság nem nevezte meg ezt a „külföldi forrást“. Az elmúlt hét mutatta meg iga­zán, hogy vasárnaptól szombatig, hét napba mennyire e'fér a világ. Két világrész problémái álltak a : nemzetközi é’et középpontiában Európáé és Ázsiáé — s ez egyszers­mind mindennél szemléltetőbben igazo’ta, amit már nem egyszer (mondottunk: a béke és a háború I harcában (nincs .távoli, földrész, nincs érdektelen terület. A nyugaf-európai feqyverkeíési közösség A legizgatóbb és a legbonyolul­tabb kérdés természetesen Európáé. Két hete, hegy a francia nemzet- gyűlés mindössze 27 főnyi többség­gel jóváhagyta a nyugatnémet fel- fegyverzést, de az elmúlt év végén korántsem zárult le az ügy, A fran- I cia kormány és feje, Mendes-France j komoly akadály előtt áll: mit tesz februárban a köztársasági tanács, behódol-e, vagy francia nemzeti : testülethez méltóan dönt és e'uta- sítia a bonni birodalom militarizá- I lását. Nos, éppen ezért, mert nagyonis I nyí’t a kérdés, kényszerült arra Men­des-France, hogy úi kísérletekbe fogjon. Felkapta utibőröndjét és el­indult Rómába s Nyugat-Némel- erszágba ügynökösködni új terve, a nyugateurópai fegyverkezési közös­ség mellett Ez a terv igen kompli­kált és macában hord ia a francia kormánypolitikának azt a sajátossá­gát. hogy Mendes-France-nak la­víroznia kell a néptömegek fe’fegy- verkezés e’jen es hangu’ata és az amer'kai diktatúra követése között. A terv alangondo’ata a nyugat­német militarizálás elismerése. De mert nem lehet figyelmen kívül hagjmi az új Wehrmacht iránti bi- za’matianságot. a terv kimondja az »ellenőrzés« szükségességét, vagyis azt, hogy óvatosan ügye'ni kell ar­ra, ne lépíék túl a németek az elő­irányzott hadosztályokat, ne halmoz­hassanak fel több fegyvert a meg­engedettnél, Mintha a szabadiára engedett szellemet vissza lehetne parancsolni a palackba. A fegyver­kezési közösség tervének Mendes- Fráncé számára kevéssé fontos po­litikai meggondolásai mellétt na­gyonis lényeges gazdasági célkitű­zései vannak: a francia monopo'tő- ké vágya a fegyverkezésből eredő nagy hasznok jelentős részének meg- kaparintására. A terv fogadtatása visszatükrözte azt az ellentmondást, ami benne rejlik. Akik a német felfegyverzést sürgetik — Washington és London — nem azért tették ezt külpolitiká­juk középpontjává, hogy egy bizo­nyos pontnál megálljt kiáltsanak a volt náci tábornokoknak. A párizsi kormányfő számolt ezzel és úgyis indult el útjának első állomására, Rómába, hogyha minden kötél sza­kad, javasolja: korlátozzák a közös­séget három résztvevőre, a fran­ciákra, olaszokra és a bonni néme­tekre. Tarsolyában engedményeket is tartogatott arra az esetre, ha to­vábbi nehézségekkel is kell szem­benéznie. Ezekre az engedmények­re igencsak szükség volt.- Sőt, ke­vésnek bizonyultak. Hiába ígért az olaszoknak segítséget gazdasági ba­jaik leküzdéséhez, hiában ajánlott fel haszonrészesedést a francia»nyu- gatnémet északafrikai üzletből, az olasz kormánynak többet jelent a római amerikai nagykövetnek, Luce asszonynak szava — és visszautasí­totta Mendes-France tervét. Az el­ső állomás tehát bukás volt. Ezek után mi várható az Aden- auerra-1 való találkozástól? Nem ne­héz megjósolni, hiszen Erhard, a bonni gazdaságügyi miniszter már eleve kijelentette, hogy a fegyver­kezési közösség terve a nyugatné­meteknek elfogadhatatlan. Mendes- France római és baden-badeni tú­rája tehát csak kis »világlátás«, konkrét eredmények né'kül. Arra mindenesetre jó volt — természete­sen nem a francia miniszterelnök­nek —, hogy még nehezebbé tegye a párizsi szerződések elfogadtatásá­nak ügyét a köztársasági tanácsban. Ha hozzávesszük ehhez, hogy a francia nép ellenállása időközben még erőteljesebb lett, könnyű ki mondani a következtetést: a német felfegyverzés nem befejezett ügy, ezért teljesen indokolt, hogy mi sem csökkentsük, hanem ellenkezőleg: fokozottan ébren tartsuk és erősít­sük harcunkat halálos ellenségünk feltámasztása ellen. B jngkok és Bandung Ideje annak is, hogy az európai kérdések mellett Ázsiára is ügyel­jünk. Ami most van ott kibontako­zóban, különösen érdekes és nem kis hatást gyakorol a világ további sorsára. A múlt év utolsó negyedében a Dulles-i diplomáciának komoly erő­feszítésre volt szüksége ahhoz, hogy létrehozza új háborús tömbjét, a délkeletázsiai katonai paktumot, a SEATO-t. A paktum — mint köz­ismert — elsősorban az új ázsiai békenagyhatalom, a Kínai Népköz- társaság ellen irányul, de további célja fenntartani és kiszélesíteni a nyugati gyarmattartó és gyarmato­sító hatalmak uralmát a gazdag Tá­vol-Kelet feletti' " ’ é Igenám, de az indulás már eleve rossz volt. Különösen az tette illuzó­rikussá a szövetséget, hogy a legér- dekdtebb országok: India, Indoné­zia és Burma idegenkedve és ellen­ségesen fogadták, s minden noszo­gatás ellenére is távoljgiaradtak tő­le.. Sőt, hatása az volt, hogy ezek a számottevő ázsiai országok még jobban közeledtek a népi Kínához és lefektették vele az ázs5ai együtt­működés merőben új a’ap’ait, az azóta már híressé vált, világszerte becsü'etet szerzett öt a'apelvben. A Távol-Keleten a szemünk láttára Új viszonyok alakulnak ki. A fő-agresszorí, az Egyesült Álla­mokat mindez nem hagyja nyugod­ni. Idegességét még csak fokozza, hogy a SEATO-paktum még most is csak papíron létezik, mert aláírói éppen az ázsiai országok ellen­szenvét látva — még nem ratifikál­ták Ezért indult a napokban új hadiárát a dé'kaletázsiai szövetség hatékonnyá tételére és ennek ér­dekében Bangkokba összehívták a S EATO-értckez'etéi, hogy megala­kítsák a katonai paktum szerveit. Csakhogy az ellenőrök sem tétle­nek Öt ázsiai ország — India, Indo- nézia, Burma, Ceylon és Pakisztán — népeiktől bátorítva, nemrégiben Indonéziában értekezletet tartott és azon elhatározta, hogy egy nagy »béketérség« # létrehozására április­ban Bandungban megrendezik az ázsiai és afrikai országok hatalmas találkozója,t Ezen a ta’álkozón részt- vehet minden ország, amelyik a hi­degháború felszámolását és a nor­mális kapcsolatok megteremtését akarja. A résztvevők különösen szá­mítanak a Kínai Népköztársaság képviselőjének jelenlétére. Ha szembeállítjuk egymással Bangkokot és Bandungot, a különb­ség kézenfekvő. Érthető, hogy a washingtoni külügyminisztériumnak Ázsiával foglalkozó államtitkárai és osztályai miért izgágáskodnak annyira Bandung ellen és — a New­sweek című amerikai lap szerint — a legutóbb még a »bojkottot« is meghirdették, felszólítva az érdek­körükbe tartozó országokat, hogy ajánlatos a távolmaradás. Mennyire lesz hatása ennek a fe­nyegetőzésnek, mennyire nem, az még előre nem látható. Egy azonban teljes egyértelműséggel kiviláglik: rossz idők járnak napjainkban a tömbök politikájára, ami igen örven­detes és lelkesítő jelenség, nagyon alkalmas arra, hogy növelje bizo- dahnunkat és felszítsa harci ked­vünket. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK OSLO (TASZSZ). Oscar Torp norvég miniszterelnök január 14-én a norvég királynak benyújtotta kormánya lemondását. Mint az el­ső sajtókommentárok rámutatnak, Torp kormányának lemondását az a növekvő elégedetlenség okozta, amely kül- és belpolitikájával szemben az országban megnyilvá- nult. SANGHAJ (TASZSZ). Tokiói jelentések szerint az Egyesült Államok két búvárba jót szándékozik átadni Japánnak. I Mint jelentik, január 14-én a 'japán haditengerészeti flotta sze« mélyi állományának 74 tagja az Egyesült Államokba utazott, hogy megfelelő kiképzésben részesüljön és átvegye a tengeralattjárókat. PÁRIZS (TASZSZ). A CGT január 13-án fogadást rendezett Alain le Léap- nak, a CGT főtitkárának tisztele­tére, abból az alkalomból, hogy kitüntették „a népek közötti bé­ke megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Sztálin-díjjal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents