Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

SOMOGYI JjlÉPLAP A szovjet kormány jegyzéke a Nyugat európai Unióban résztvevő államokhoz Moszkva (TASZSZ). A moszkvai lapok január 14-i számukban közlik a szovjet kormánynak Franciaország kormányához intézett jegyzékét. Január 13-án a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma a következő tar­talmú jegyzéket küldte meg Francia- ország moszkvai nagykövetségének: »A Szovjetunió kormánya szüksé­gesnek tartja Franciaország kormá­nyának kijelenteni a következőket: A Franciaországot, Angliát, Olasz­országot, Belgiumot, Hollandiát, Lu­xemburgot, úgyszintén Nyugat-Né- metországot magában foglaló úgyne­vezett »Nyugatuerópai Unió« megte­remtéséről szóló párizsi egyezmények olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek ellentmondanak »a fojtógá­zok, mérgező-gázok, vagy más ha­sonló gázok és bakteorológiai szerek háborús alkalmazásának eltiltásáról« szóló 1925. június 17-i genfi jegyző­könyvnek. Ezt a jegyzőkönyvet Fran­ciaország kormányánál helyezték le­tétbe. A genfi jegyzőkönyvet ezidő sze­rint az államok túlnyomó többsége elismeri, aláírta, vagy csatlakozott hozzá ötven állam, köztük a »Nyu- gateurópai Unió« valamennyi részt­vevője: Franciaország, Anglia, Olasz­ország, Belgium, Hollandia, Luxem­burg és Németország is. A genfi jegyzőkönyv rámutat, hogy »a fojtó-, mérgező-gázoknak vagy más hasonló gázoknak, épp úgy, mint mindenfajta hasonló folyadéknak, anyagnak és eljárásnak háborús al­kalmazását jogosan elítélte a civili­zált világ közvéleménye«. A jegyző­könyv aláírói »ennek a nemzetközi jogba beilleszkedett és a népek lel- kiismerete, valamint gyakorlata szempontjából egyaránt kötelező ti­lalomnak általános elismerése céljá­ból« kötelezettséget vállaltak arra, hogy »elismerik ezt a tilalmat és be­leegyeznek e tilalomnak a bakteoro- flógiai hadviselési eszközökre való kiterjesztésébe és megállapodnak ab­ban. hogy c deklarációban foglalt fel­tételekkel lekötelezetteknek tekintik magukat egymás iránt«. A genfi jegyzőkönyv kimagasló szerepet töltött be a vegyi- és a bak­tériumfegyver alkalmazásának meg­akadályozásában a második világhá­ború idején. Még az a hitlerista kor­mány sem merészelte alkalmazni a vegyi- és baktériumfegyvert és meg­szegni a genfi jegyzőkönyv előírá­sait, amelynek vezetőit tudvalevőleg háborús bűnösként ítélte el a nem­zetközi törvényszék. Á párizsi egyezmények azonban mindezzel nem törődve előírják, hogy a nyugateurópai katonai szövetség­ben résztvevő országok előkészülete­ket tesznek majd vegyi- és bakté­riumháborúra, vegyi- és baktérium- fegyver készleteket halmoznak és hadseregük felfegyverzésére használ­nak fel. így például a párizsi egyezmények­nek a »Nyugateurópai Unió« megte­remtéséről szóló 3. számú jegyző­könyve rámutat, hogy e katonai tömb résztvevői az atomfegyver kész­letekkel együtt — amivel szemben a Szovjetunió kormánya által elfoglalt álláspontot kifejezték a Franciaor­szág, Anglia és az Egyesült Államok kormányához intézett megfelelő jegyzékeit — vegyi- és baktérium­fegyver készleteket fognak létesíte­ni. Ezek a készletek magukban fog­lalnák majd — amint az említett jegyzőkönyv 2. számú melléklete mondja — »külön háborús felhasz­nálásra készülő fojtó-, mérgező-, in­gerlő-, bénító-, növekedést gátló-, maró- és katalizáló vegyi anyago­kat«, úgyszintén »ártalmas rovaro­kat vagy egyéb élő- és holt szerve­zeteket, illetve azok mérgező termé­keinek külön háborús felhasználására készített eszközöket és készülékekét«. A szovjet kormány különösen ar­ra tartja kötelességének felhivni a figyelmet, hogy a párizsi egyezmé­nyek az atomfegyverrel együtt ve­gyi- és baktériumfegyvert adnak a nyugatnémet hadseregnek, amely hadsereg- megteremtését ezek az egyezmények előírják. A szovjet kormány a kifejtettek­kel kapcsolatban szükségesnek tart­ja felhívni Franciaország kormányá­nak figyelmét arra, hogy azok a kö­telezettségek, amelyeket Franciaor­szágnak szándékában van elvállalni a párizsi egyezményekkel kapcsolat­ban arra vonatkozóan, hogy a »Nyu­gateurópai Unió«-hoz és az Észak­atlanti Tömbhöz tartozó országok hadseregei vegyi- és baktériumfegy­vert alkalmazzanak, összeférhetetle­nek az 1925. június 17-i genfi jegy­zőkönyvből kifolyólag Franciaország által elvállalt nemzetközi kötelezett­ségekkel, amely jegyzőkönyv a foj­tó- és mérgező-gázok, vagy más ha­sonló gázok és bakteorológiai eszkö­zök alkalmazásának eltiltásáról szól. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Franciaország kor­mányának figyelmét arra a komoly felelősségre, amely Franciaországot terhelné, ha megsértené az 1925. jú­nius 17-i genfi jegyzőkönyv előírá­sait. A szovjet kormány ezzel egyidejű­leg hasonló tartalmú jegyzéket küld a »Nyugateurópai Unió« megterem- I léséről szóló párizsi egyezményeket aláíró Anglia, Olaszország, Belgium. Hollandia és Luxemburg kormányá­nak is. A szovjet kormány kéri Francia- ország kormányát, mint azt a kor­mányt. amelynél letétbe helyezték az 1925. június 17-i genfi jegyzőköny­vet, hogy a jelen jegyzék másolatát küldje meg az említett jegyzőkönyv összes többi aláírójának«. TILTAKOZÁS VIETNAMBAN (Uj-Kína). A Vietnami Tájékoz­tató Iroda jelentése szerint a múlt szombaton nagygyűlést tartottak Phulyban, amelyen körülbelül 70 ezer ember tiltakozott az Egye­sült Államok indokínai beavatko­zása ellen. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK MOSZKVA (TASZSZ). A szovjet ország ké­szülődik, hogy széles körben meg­emlékezzék az 1905-ös orosz for­radalomnak e hónapban elkövet­kező 50. évfordulójáról. Az üzemekben, kultúr házakban, ; kultúrpalotákban, tanintézetekben •előadásokat és beszámolókat tar­tanak az 1905—1907. évi forrada­lomról. A nevezetes évforduló alkalmából külön kiállítások nyíl­nak. A különböző kiadóvállalatok tervbevették, hogy tudományos műveket, brosúrákat, új műalko­tásokat jelentetnek meg az 1905— 1907. évi forradalomról. BUKAREST (Agerpres). A román írók szer­dán este emlékeztek meg Jókai Mór halálának 50. évfordulójáról. Szemlér Ferenc állami díjas író Jókai életét és műveit ismertette, majd Eusebiu Camilar állami dí­jas író olvasott fel szemelvényeket Jókai műveiből. Az emlékünnepség végén bemu­tatták „A harag napja“ című ma­gyar filmet. PEKING (Uj-Kína). Tokiói jelentés sze­rint, az alkotmány védelmére ala­kult országos szövetség hétfőn gyűlést tartott Tokióban, amelyen elhatározta, hogy a küszöbönálló választásokon felfegyverzésellenes képviselőjelölteket állítanak. A szövetség január 19-én országos értekezletet tart, amelyen beter­jesztik és véglegesen elfogadják a japán alkotmány módosítása, a felfegyverzés és az atom- és hid­rogénbombák ellen harcoló kép­viselőjelöltek névsorát. BRÜSSZEL (TASZSZ). A Drapeau Rouge közleményei beszámolnak arról, hogyan fokozódik a belga dolgo­zók harca Nyugat-Németország felfegyverzését célzó tervek, a lon­doni és párizsi egyezmények rati­fikálása ellen. Mint a lap rámutat, a volt bel­ga partizánok szervezetének löwe- ni csoportja plakátokat ragasztott ki a következő szöveggel: ,,Le né­pünk hóhéraival, le a német mili- tarizmussal!'1 A plakát felszólítja Löwen lakosságát, követelje a parlamenti képviselőktől, szavaz­zanak Nyugat-Németország fel­fegyverzése ellen. MIN NEVET AMERIKA V. Andrejev összeállítása Két könyv fekszik előttünk, amely New Yorkban jelent meg a 40-es évek elején. Az egyiknek az a címe »2500 vicc az élet min­den alkalmára«, a mási­ké »Tízezer anekdota, pohárköszöntő és vidám történet«. Az egyszerű ameri­kaiak milliói körében annyira népszerűek a politikai jellegű anekdo­ták, hogy a két köny­vecske összeállítói eze­ket sem hagyhatták ki. Nézzünk hát meg néhá­nyat ezekből a politikai és társadalmi jellegű viccekből. * * * Lihegve fut be egy gentleman a választóhe­lyiségbe: — Nem késtem még le a szavazásról? — Attól függ, melyik pártra akar szavazni... * * * Egy újságban a kö­vetkező nagybetűs cím jelent meg: »Az állami törvényhozó gyűlés fele tolvaj és csaló!« Követelték, hogy a szerkesztő adjon helyre­igazítást. A következő számban ez a cím je­lent meg: »Az állami törvényhozó gyűlés fele nem tolvaj és nem csaló«. * * * Egy vidéki városka ut­cáján megáll egy gép­kocsi. Kihajol az ablak­ból a vezető és rákiált egy arraj áróra. — Hé, fiatalember, vi­gyázna a kocsira, míg elszaladok cigarettáért? — Uram — felel az illető felháborodva —, én ennek a városnak a pol­gármestere vagyok! — Nem baj — mondja a vezető —, azért egész becsületes képe van. * * * — Remélem, nem fél a mikrobáktól — tréfál­kozott a pénztáros a fia­tal tanítónővel, amikor piszkos, agyonhasznált bankjegyekben adta ki a fizetését. — Ne aggódjék — fe­jelt a tanítónő —, az én 'fizetésemen egy mikro­ba sem tudna megélni. * * * — Most mind járt meg­tudjuk, mi lesz Johnny, ha felnő — mondja egy férj feleségének. — Fi­gyelj csak ide! Az asztalra tesz egy tízdolláros bankjegyet (ez a bankári foglalko­zást jelenti), melléje egy bibliát (ez a papot), amellé pedig egy üveg whiskyt, ami az iszá­kosok szomorú sorsát képviseli. A szülők ezután el­bújnak és figyelnek. Johnny vidáman íü- työrészve belép és rög­tön észreveszi az asztal­ra tett tárgyakat. Gya­nakodva néz körül, de. senkit sem lát. Akkor gyorsan zsebreteszi á pénzt, hóna alá csapja a bibliát, nyakonfogja az üveget és elszalad. — Te jó ég! — ször­nyed el az aua. — Eb­ből a gyerekből politikus lesz! * * * Egy bankár arcképet festet magáról egy hí­res festővel. A kép da­liás pózban, zsebretett kézzel ábrázolja. A festmény minden­kinek nagyon tetszik. Egy öreg farmer azon­ban elneveti. magát. — Hiszen ez az arc­kép cseppet sem hason­lít a bankár úrhoz, mert itt a saját zsebében van a keze! * * * A milliomos titkára: — Uram, egy . csomó ember várja a fogadó­szobában. Szeretnék megtudni az ön pénz­ügyi sikereinek a tit­kát. A milliomos ijedten: —- Kik azok: újságírók vagy . .. rendőrök? * *' * A város neves politi­kusa: —• Az ön lapja hazug­nak és csalónak neve­zett engem? A szerkesztő: :— Ugyan kérem! Régi dolgokat mi sohasem közlünk. * :i: * A két viccgyűjtemény, mint már említettük, akkoriban jelent meg, amikor a mccarthyzmus hétfejű sárkánya még alig-alig próbálgatta kör­meit. Ezért az idézett viccek is belekerülhet­tek, noha ma ezeket nyilván »a kommunista propaganda mintapéldá­nyainak« minősítenék és rögtön betiltanák. Szombat, 1955, január 15. A marcali járás községeinek tanácselnökei és tanácstitkárai ja­nuár 14-én járási értekezletet tartottak, s táviratban fejezték ki til­takozásukat Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A távirat szö­vege a következő: „Mi, az értekezlet részvevői tiltakozunk a népek között annyi nyomort és szenvedést okozó nyugatnémet militaris­ták felfegyverzése ellen, és fogadjuk, hogy a dolgozó tömegek még szorosabb egységének megteremtésével, valamint terveink maradék­talan teljesítésével, különös tekintettel a mezőgazdasági termelés hozamának növelésére, harcolunk a béke megszilárdításáért. Harcos kiállásunkkal szilárd bástya leszünk a békeharc magyarországi frontjának ránk eső szakaszán. TANÁCSELNÖKÖK £S TITKÁROK MARCALI JÁRÁSI ÉRTEKEZLETE.“ A Hazafias Népfront Megyei Bizottságának közleménye A Hazafias Népfront Megyei Bizottságának nyilatkozatában fontos feladatként szerepel a fa­lusi olvasó- és gazdakörök létre­hozása, azoknak segítése. A járási népfront-bizottságok jelentései szerint a megyében eddig mint­egy harminc gazdakör működik. Ez a szám azonban közelről sem pontos, nem foglalja magában az utóbbi két héten alakult olvasó- és gazdaköröket. A jelentőszolgá­lat, a nyilvántartás hiánya nagy mértékben gátolja munkánkat, mert azoknak az olvasó- és gazda­köröknek, amelyeknek létrejötté­ről nincs tudomásunk, nem is tu­dunk segítséget adni. Az olvasó­körök és gazdakörök működéséhez tanács engedélye szükséges. Ép­pen ezért ismételten kérjük községi népfront-bizottságainkat, hogy a Megyei Népfront Irodával közöljék, van-e községükben olvasókör, vagy gazdakör, nő­kor alakult, hány taggal és ki a kör elnöke. A Megyei Népfront-bizottság tervbevette, hogy az adatok és a működési szabályzat-tervezet be­érkezése után értekezletre hívja össze az olvasókörök és gazdakö­rök elnökeit. Ezen az értekezleten megvitatjuk egy olvasókör és egy gazdakör alapszabályzat-terveze­tét, a körök feladatait, elhelyezé­sének és berendezésének kérdése­közsegi partszervezet es tanacs ».Tcxn-rm-; T\T/-xv\l (- Ki zottság hozzájárulása és a megyei it. A nép vaqypncmak fokozott védelméről tanácskoztak a barcsi járásban Barcson nagy érdeklődéssel hallgatták meg az állami gazdasá­gok, gépállomások vezetői, a tsz- elnökök, a járási földművesszövet­kezeti vezetők és az üzemek igaz­gatói Bozsó József elvtárs előadá­sát a társadalmi tulajdon fokozott védelméről. Bozsó elvtárs beszá­molójában részletesen kifejtette a vezetők felelősségét a társadalmi tulajdon védelmében. Felhívta a figyelmet a pazarlás elleni harcra, a rendőrség és a gazdasági veze­tők együttműködésére. Rámuta­tott arra az óriási kárra, amely csak járási viszonylatban keletke­zett a társadalmi tulajdon gondat­lan és hűtlen kezelése miatt. E károkért elsősorban a gazdasági vezetők és a vezető ■ szervek a fe­lelősek. Ezután a hozzászólások során Bencs Ferenc, a ladi erdőgazdaság igazgatója kifogásolta, hogy bíró­ságaink igen enyhe ítéletet hoz­nak a társadalmi tulajdon bűnö­zőivel szemben. Legutóbb Kárpáti Pál lakócsai lakos sorozatos fa- lopásért 10 hónapi javító-nevelő­munkát kapott büntetésül, de az ítélet végrehajtását 3 évre fel­függesztették. Gondos József, a somogytarnó- cai állami gazdaság igazgatója el­mondotta, hogy a rendőrség és a gazdasági vezetők kapcsolatai nem kielégítőek. A falufelelős őt még pl. alig kereste fel. Király Kovács István, az ist- vándi Petőfi tsz elnöke a kom­munisták példamutatását vetette fel, mert e téren vannak hibák a tsz-nél. A pártonkívüliek körében pedig igen rossz hatást vált ki, ha egy kommunista nem mutat pél­dát, éppen a társadalmi tulajdon védelmében is. Kiss József rendőrnyomozó hoz­zászólásában elmondotta, hogy a szövetkezetek területén igen ne­héz a’ hatóságok munkája. Rend­szerint rokoni, baráti, sógor-ko­ma kapcsolatok összefonódása lep­lezi a bűntetteket. Mátyás József elvtárs, a járási tanács elnöke azt javasolta, hogy a gazdaságvezetők minden érte­kezleten, vagy összejövetelen be­széljenek a nép vagyonának meg­őrzéséről. Pandurics István elvtárs, a já­rási párt VB munkatársa pedig olyan javaslatot tett, hogy ne­gyedévenként értekezlet kereté­ben tárgyalják meg az e terület tapasztalatait, az elért eredménye­ket, és hibákat. A tanácskozás eredményes volt. A részvevők értékes tapasztala­tokkal gazdagodva távoztak. A szakelőadásból és a hozzászólások­ból sok segítséget kaptak ahhoz, hogy még éberebben őrködjenek a dolgozó nép vagyona felett. Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió keleti vidékein az idén jelen­tékenyen fokozzák a szűzföldek feltörésének munkálatait. A szűz­földek termővé tételében nagy szerep vár a gép- és traktorállo- mósokra. Sibanov, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma gép- és traktorállomásának főigazgató­sága vezetőjének helyettese a TASZSZ munkatársának a követ­kezőket mondotta a munkálatok­ról: Kazahsztán, Szibéria, az Ural és a Volga-vidék több mint ezer traktorállomása segíti az idén ta­vasszal a kolhozokat a több mint 11 millió hektár új föld bevetésé­ben. Nagy földterületeket tesznek termővé a szovhozok is. Több mint 18 millió hektár új földbe kerül búza és más növény. Ezen­kívül tervbevették további 10 mil­lió hektár szűzföld felszántását a jövőévi vetések céljaira. A szovjet nép és elsősorban a szovjet ifjúság lelkesen válaszolt a kommunista párt felhívására, hogy minél többen vegyenek részt az új földek' termővé tételé­ben. Moszkva, Leningrad és az OSZSZSZK más városainak üze­meiből, Ukrajnából, Bjelorussziá- ból, Grúziából, Örményországból és más köztársaságokból tízezré­vel utaznak a fiatalok a keleti vi­dékekre, hogy ott traktorosokként, kombájnvezetőkként, a gép- és traktorállomások mérnökeiként, gépészeiként dolgozzanak.

Next

/
Thumbnails
Contents