Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

<0 t __ T *-i; VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ■^Pűsv^ Somogyi Néplap A szovjet kormány jegyzéke a »Nyugateurópai Onió«-ban résztvevő államokhoz A közösség ügyéért Minél többet javítják — annál rosszabb A PA A G Y A R DOLCOZOK,PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 12. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1955. január 15. A felszabadulási verseny hírei A Kaposvári Texlílmüvek jó eredményekkel kezdték versenyüket A hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára indított versenyhez a Textilművek dolgozói is lelke­sen csatlakoztak. Már a verseny kezdetén bebizonyították, hogy a versenyt komolyan veszik. Az üzem az év első dekádjának ter­vét 101,4 százalékra teljesítette. Biztatók az eredmények a második dekádban is. 13-án például napi tervüket 104.4 százalékra teljesí­tették. A gyűrűsfonóban ezen a napon a ..legjobb termelő1’ címet Jónás Mária, Elek Éva és Borsos Piroska érdemelte ki. A lánccsé­vélő legjobb dolgozója pedig Né­meth Anna és Kocsiibán Irma volt. Mindkettőjük teljesítménye meghaladta a 130 százalékot. A Textilművek fonónői teljesí­tik adott szavukat. Selyem Kata­lin, a gyűrűsfonó dolgozója példá­ul vállalta, hogy tervét átlagosan 104 százalékra teljesíti. Az első dekádban már 109 százalékos tel­jesítményével túl is szárnyalta vállalását. A Kiskereskedelmi Vállalat eredményei és további feladatai A Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói 12-én este ter­melési értekezletet tartottak a Munkásotthonban. Ez alkalommal alig volt -olyan dolgozó, aki nem jelent meg. Érthető is ez a nagy érdeklődés, hiszen most került sor a legjobb üzletek, valamint leg­kiválóbb dolgozók kitüntetésére, illetve megjutalmazására. Az értekezleten először az el­múlt év tervteljesítését értékel­ték, részletesen elemezve az ered­ményeket és a hibákat. Az érté­kelésből kitűnt, hogy öt üzlet kollektívája érdemelte ki a „Ki­váló bolt“ címet, mégpedig a 120, 133, 134, 113, 111-es sz. boltoké. Akadnak azonban olyanok is, amelyek szégyenletesen lemarad­tak, pl. a 102, 103-as sz. üzletek, ahol leltárhiányt tapasztaltak. Ezért komoly bírálattal illették őket. A termelési értekezlet kiemel­kedő pillanata volt az, amikor a vállalatnál első évben 24 kiváló és példamutató dolgozó vette át meghatott szavakkal az élenjáró kereskedelmi dolgozónak járó ok­levelet. A termelési értekezlet alkalmá­ból megkérdeztük Rajta Mihály elvtársat, a Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatóját: mik azok a fel­adatok, melyek 1955. évi munká­juk homlokterében állanak. — Elsősorban emelnünk kell a kereskedelmi munka színvonalát és a kiszolgálás technikáját — fe­lelte Rajta elvtárs. — Az eddigi­nél is fokozottabban kell töreked­nünk az udvarias és figyelmes kiszolgálásra. Nagy gondot kell fordítanunk ezenkívül arra, hogy a helyi árualapot még szélesebben feltárjuk s ezzel az áruválasztékot bővíttessük. Szükséges az is, hogy a minőségi átvétel szabályait pon­tosan betartsuk. A munkafegye­lem terén már eddig is értünk el eredményeket — s ezek nem je­lentéktelenek r-r azonban még bő­ven akad tennivaló itt is. Hogy jól dolgozzunk, fokoznunk kell szakmai és politikai önképzésün­ket. Emellett szélesebb alapokra kell helyeznünk a munkaverseny- és újító-mozgalmat. El kell ér­nünk, hogy a munkaverseny ál­landó legyen, s kampány jellege megszűnjön. Mindez hozzá fog já­rulni ahhoz, hogy a kereskedelem és a vásárlók közötti jó kapcsolat elmélyüljön, s maradéktalanul ki­alakítsuk vállalatunknál is a kul­turált, szocialista kereskedelmet. A LENGYELTÓTIAK V MEGYÉNK DOLGOZÓ PARASZTSÁGÁT Ünnepélyes hangulat töltötte be csütörtökön este Lengyeltóti község párthelyiségét. Gazdagyűlésre jöttek össze a falu dolgozó parasztjai: tsz-tagok, egyéni ter­melők, férfiak és nők egyaránt. Ugyanis az előtte nap megtartott kibővített VB- ülésen felvetődött a gondolat: . jó volna, ha az idén Lengyeltóti kezdeményezné a versenyt régi verseny­társával, öreglak községgel szemben. így aztán az el­készített versenytervezet megvitatása nagyon érdekelte a falu dolgozó parasztjait, hisz a múlt évben is lel­kesen kapcsolódtak be a versenybe és komoly ered­ményeket is értek el. A gazdák egyet is értettek a versenypontokkal, s azt még egyéni vállalásaikkal bő­vítették, valamint közösen elhatározták, hogy nemcsak öreglak, hanem az egész megye dolgozó parasztjait ki­hívják versenyre. Vállalásuk egész évre szól, s ezt az időszerű fel­adatoknak megfelelően 3 szakaszban határozták meg. Az első versenyszakasz április 4-ig, hazánk felszabadu­lásának 10. évfordulója ünnepéig tart, amelyben a kö­vetkezőket vállalták: NÖVÉNYTERMELÉS: Valamennyi tavaszi vetést — a kukorica és a bur­gonya kivételével — április 4-ig 100 százalékra elvé­gezzük: Ennek érdekében az őszi mélyszántásokat, mi­helyt a talaj nedvesség! állapota megengedi, 10 nap alatt elsimítózzuk, A tavaszi vetőmagvakat február 20-ig kitisztítjuk. A községben lévő és a gépállomás által rendelkezésünkre 'bocsátott vetőgépeket úgy oszt­juk be utcák szerint, hogy azok állandóan üzemeltetve legyenek és minden gazda géppel vethessen,. A vetés­ben a fogatos gazdák segítik a fogattal nem rendel­kező gazdákat. A terméshozam növelése érdekében: a tsz-eknél és 8 egyéni gazdánál megvalósítjuk a sza­kaszos trágyakezelést, valamint alkalmazzuk a nyers- foszfátos istállótrágya-kezelést a tsz-eknél és 20 egyéni termelőnél. Az őszi vetésterület 50 százalékát felül­trágyázzuk és az év folyamán összesen mintegy 400 mázsa műtrágyát használunk fel. Az őszi vetések gyom­talanítását és egyéb ápolási munkáját április 20-ig, va­lamint a gyümölcsfák tisztogatását és téli permetezé­sét február 20-:g elvégezzük. A község területén 10 holdon üzemi gyümölcsöst telepítünk. Az ipari növényféleségekből 100 százalék­ra teljesítjük vetési tervünket. ÁLLATTENYÉSZTÉS: Az év végéig a szarvasmarhaállomány létszámát \ 6, a sertését 15, a juhét 8, a törzskönyvezett kancákét j pedig 6 százalékkal növeljük. Ezért a tenyésztésre al­kalmas üsző- és bikaborjakat felneveljük, a meddő állatokat állatorvossal megvizsgáltatjuk és kezeltetjük. Gondoskodunk arról is, hogy az apaállatok ápolási és takarmányozási helyzete megjavuljon. A tejtermelés növelése érdekében Inkarmányterü- letüriket az eddigi 9 százalékról 13 százalékra növeljük a szántóföld területéhez viszonyítva, amelyből 9 szá­zalék pillangós takarmány lesz. Legelőinken a gyomirtást elvégezzük és 30 száza­lékára műtrágyát szórunk, valamint új vízvezetőcsa- tomák létesítésével és a régi csatornák kitisztításával levezetjük a vizet róluk. A 'legelőterület 10 százalékát ez évben fektetésesen trágyázzuk és ez évtől kezdve szakaszosan legeltetünk. BEGYŰJTÉS: A begyűjtési terv maradéktalan teljesítése érdeké­ben az első négy hónapra kötelező tojást, baromfit és hízottsertést április 20-ig; a vágómarhát április 28-ig; a tejet pedig a beütemezés szerint 100 százalékra tel­jesítjük. ADÓFIZETÉS: Az első negyedévi adófizetési kötelezettségünket, a biztosítási díj 'befizetésével együtt, március 31-ig 105 százalékra teljesítjük. Ezzel a versenyszakasszal csatlakozunk a Rákosi Mátyás Művek felszabadulási versenyéhez, s ennek végrehajtásával erősítjük a város és falu barátságát, a munkás-paraszt szövetséget. így kívánjuk méltóan megünnepelni április 4-ét, hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. EGYÉNI VÁLLALÁSOK: A gazdagyűlés résztvevői lelkes egyéni vállalásaik­kal is megerősítették közös vállalásukat. Többek kö­zött Koller Imre 8 holdas gazda a következőket vál­lalta: Az őszi mélyszántást, mihelyt az idő engedi, el- simítózom, a tavasziak vetőmagját február 10-ig ki­tisztítom és az őszi vetések gyomtalanítását április 20-ig elvégzem. Sertés- és tehénállományomat egy-egy darabbal növelem. Az első négy hónapra a tojás-, ba- romfibeadási kötelezettségemet április 4-ig teljesítem, s a júliusra előírt hízottsertést júniusban beadom, va­lamint április 4-ig kifizetem az egész első félévi adó­mat. — Koller Imre párosversenyre hívta ki Dávid Gáspár 8 holdas gazdát, aki elfogadta a kihívást. PÁROS VERSENY: Rajtuk kívül még számos gazda lépett párosver- senyre egymással. Többek között Ke'Ier József 16 hol­das Horváth Géza 16 holdassal; Mezdriczki Lajos Mi­se ía Sándorral; Makarész Pál Cigány Lajossal; Nyári Horváth Ferenc Szentes Józseffel; Császár József Kesztyűs Jánossal; Papp Ferenc ifi Srwr Ferenccel. A Táncsics tsz tagsága nevében Verébéi István tsz-elnök hívta párosversenyre az Uj Élet tsz-t és az öreglaki Ifjú Gárda tsz-t. A lengyeltóti gazdák lelkes hangulatban és azzal a hittel tértek haza a gazdagyűlésrő-1, hogy vállalásaik­nak becsülettel eleget tesznek, s bíznak a megye többi községe dolgozó parasztjaiban, hogy csatlakoznak eh­hez a kezdeményezéshez. «■■■■■■■■■■■•»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a« /f magyar és a lengyel jóba­rát harcban és ha issza borát — Jerzy Kawalerovicz len­gyel filmrendező, a kaposvári len­gyel filmhét megnyitására érkező művészküldöttség egyik tagja mondta e szavakat, amikor a ma­gyar és lengyel nép évszázadokra visszatekintő barátságáról beszélt. S a küldöttség többi tagja: Lucyna Winicka filmszínésznő, Ludwig Perski dokumentumfilm-rendezö és Edward Csecsko, a lengyel nagykövetség kulturális osztályá­nak vezetője is, őszinte szeretettel beszélt azokról a kapcsolatokról, amelyek e két baráti nép közt im­már évszázadok óta fennállnak. Somogy megye népe is őszinte szeretettel fogadta a művészkül­döttséget, amely itt tartózkodása alatt élvezhette a somogyi vendég­szeretetet s meggyőződhetett arról, hogy a két nép barátságának ma is eleven szálai vannak. Nagy megtiszteltetés volt váro­sunknak, hogy a küldöttség első­nek a kaposvári ünnepségre láto­gatott el. Mi, somogyiak büszkén is mutattuk meg Balatonunkat, a mi épülő, szépülő Kaposvárunkat. A fűmküldöttség is szívébe zárta e várost, dolgozóit, s nem felejti el azt a szeretetet, amellyel minde­nütt körülvették. Siófoki, kapos­vári úttörőink köszöntője, a közös harcról a baráti szavak gazdag él­ményt nyújtottak a művészeknek. A Ruhaüzem bölcsődéjéből alig tudtak elszakadni. Ludwig Perski- nek, a kétszeres állami díjas do- kumentumfilm-rendezőnek — aki­ben igazi művészt, eleven humorú embert ismercünk meg — nagy ÉLJEN A MAGYAR-LENGYEL BARÁTSÁG! A lengyel filmhét megnyitó díszelőadása Kaposvárott sikere volt a bölcsőde lakói közt. A kis Simon Jutka hódította meg. Lucyna Winicka egy kisfiúval a karján járta körül a tisztaságtól csillogó szobákat, gyönyörködött a gyermekek játékában, őszinte el­ragadtatással beszélt arról, hogy mennyi szeretet veszi körül a kis apróságokat. — Látszik a magyar nép államának gondoskodása a dolgozók gyermekeiről — mondta. Jerzy Kawalerovicz a filmrendező szemével nézett körül, s talán ar­ra gondolt, hogyan állíthatná a filmfelvevőgép lencséje elé azt a jelenetet, melyben a kis Jutkának új barátja, Ludwig Perski a bé­kéről beszélt. gyorsan múlott az idő, rövid a városnézés, de nem mu­laszthatják el a vendégek, hogy ne tekintsék meg a szovjet hősök szabadságparki emlékművét, mely­ről elismeréssel beszélnek, melyre joggal lehetnek büszkék a kapos­váriak. S megmutatják a kapos­váriak a szocializmus építésének legszemléltetőbb bizonyítékát, a Kaposvári Textilműveket is, mely nemcsak Kaposvár, hanem a szo­cializmus útján haladó egész ma­gyar nép jogos büszkesége. Az ter­mészetes, hogy felkeresték a pár­tot, ahol elmondták: keveset lát­tak még a városból, de sokat mon­dott nekik a bölcsőde, a hősi em­lékmű, a Textilművek, az a sze­retet, amely mindenütt körülvette őket. Tudják, hogy mindez a párt érdeme, s látják, hogy a magyar és lengyel nép ma azon az úton halad, amely a boldogabb, szebb élethez vezet. Beszéltek arról, hogy ma új tartalma van a két nép barátságának, hisz egy tábor­hoz tartozunk, a szocializmust építő népek táborához, egy akara­ton vagyunk, a béke akaratán. yf z elragadtatás, az elismerés nem maradt el a művész­küldöttség részéről Vörös Csillag filmszínházunk méltatásában. — Gyönyörű ez a filmszínház — mondta Lucyna Winicka. S amikor Nagy Mihály elvtárs ünnepi beszé­de után ő is üdvözölte a város dolgozóit, elmondta: egy napja van Magyarországon, de kedves ismerőse lett ez a város, felejthe­tetlen lesz számára ez a szép él­mény, a kaposvári filmszínház. Rövid, bensőséges ünnepséggel nyílott meg a lengyel filmhét Ka­posvárott. Az üdvözlő beszédeit méltatták a magyar és lengyel nép barátságát. Szóltak arról a nagy fejlődésről, amelyet a lengyel filmművészet az elmúlt 10 év alatt elért. Jerzy Kawalerowicz arról beszélt, hogy a filmművészek az • érzelem fegyverével harcolnak, s ezért jutnak el az emberek szívé­hez. A filmből a legbensőségesebb éltükről ismerjük meg az embe- [ reket, s amikor megköszönte az i ajándékokat, mellyel a város üze- ! mei tisztelték meg a küldöttséget, szemléletesen mondta, hogy kü­lönböző anyagokból: fából, papír­ból, gyapotból, porcelánból van­nak e tárgyak, de benne érződik Kaposvár dolgozóinak szíve, őszin­te szeretete. Aztán szólt úgy, mint a film rendezője, hogy most a leg­felsőbb döntőbíró előtt áll, a kö­zönség előtt, amely minden hiva­talos kritika felett van, hisz az dönti el, hogy tetszik-e vagy nem a film. S ő kéri, mondják meg, tetszett-e a film? »Keresem az igazságot« a film címe, $ ez kifejezi annak monda­nivalóját is. jyjillió ember életét ábrázolta Szczesny és édesapjának küzdelme, ügy érezzük, a film első jeleneteinél is már, hogy ró­lunk is szól, az úri Magyarorszá­gon is így hajszolta a nyomor a parasztokat a városokba. A film az öntudatosodás felé haladó mun­kás életét ábrázolja. A filmben a hős előrehalad, de élete őszinte, reális ábrázolásából érezzük, hogy elzüllhetne, hogy megmételyez­hetné a kispolgári élet, hogy lehet­ne a parancsot vakon teljesítő őr­mester, hisz százak, ezrek ezt az utat is választják, de ő öntudatla­nul a munkás nehéz útját vá­lasztja. Kicsit úgy érezzük, hogy a hős vadsága néha erőltetett. Me­rev arckifejezései többször való­ban nehézkessé tesz egy-két jele­netet. Be egészében a film em­beri légkört áraszt, az életet a maga igazságában ábrázolja. Szól­jon erről a rendező is. A 30-as évek szovjet munkásmozgalmi filmjei és az új olasz realista film­művészet adott ösztönzést Jerzy Kawalerovicz filmrendező munká­jához. — Legfontosabbnak tartot­tam, hogy a színészek játéka igaz legyen, a közönség ne érezzen mást, mint az igazi valóságot — mondta. S hűnek kellett lennie a regényhez is. Newerly: Egy bol- | dog élet című regénye nyomán ké­szült a film, s a hatalmas téma hatalmas feladatot kívánt a rende­zőtől. Jerzy Kawalerovicz nagy munkát végzett, amikor a filmet megalkotta. S a baráti vacsoránál, melyet néphadseregünk Helyőrsé­gi Tiszti Klubja rendezett a film­művészek tiszteletére, sok szó esett a filmről, a rendezésről. Er­re még a film második részének ismertetésénél visszatérünk. A Somogymegyei Moziüzemi Vállalat s egyben a város dolgozói nevé- í ben Takács József elvtárs köszö­netét fejezte ki a film rendezőjé­nek s a küldöttségnek, hogy dol­gozó népünk tanulhat, művelőd­het a lengyel filmekből. w pe$ig Kavosvár dolgozói nevében kösröntjük a So­mogymegyei Mozüizemi Vállala­tot, hogy ilyen emlékezetessé tet­te a II. lengi/el filmhét ünnevségé- nek megnyitását Kavosvárott. HORVÁTH JÁNOS.

Next

/
Thumbnails
Contents