Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Sziheszíeréji látomás Miért nem gyárthat elegendő bútort a Faipari Vállalat Kezdjük az idén mi a versenyt!« A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 10. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1955. január 13. A felszabadulási verseny hírei A Gazdasági Vasutak eredményei A Gazdasági Vasutak kaposvári vonalfőnökségé­nek dolgozói a felszabadulási munkaversenyhez csatla­kozva vállalták, hogy január havi tervüket 28-ra, első negyedévi tervüket pedig március 26-ra befejezik. En­nek a vállalásnak teljesítéséért versenyre hívták ki a Gazdasági Vasutak békéscsabai és kisújszállási vonal- főnökségének dolgozóit. A vállalás első dekédját január 1—10-ig 101.4 szá­zalékra teljesítették. A Gazdasági Vasutak további fejlődését jelenti, hogy a kaposvári vonalfőnökség január 14-én Nagy- kónyi és Iregszemcse között is megkezdi a személy­szállítást. Ezzel a vonalfőnökséghez tartozó összes üze­mek részt vesznek a személyforgalom lebonyolításá­ban. Azonban ezt nem elég megindítani, szükséges az is, hogy a személyjáratok megbízhatóan, pontosan, me­netrend szerint közlekedjenek, nem úgy, mint. például e hó 8-án Csomaszaibadi és Somogyszil között, ahol a vonatok ezen a napon egyáltalán nem közlekedtek, •mert elromlott a motor. Azt várjuk a Gazdasági Vasutak dolgozóitól, hogy szép feladatukat: a mezőgazdaság megsegítését, az ál­lami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok kiszolgálását, kis falvaink dolgo­zóinak szállítását maradéktalanul elvégzik és további szép munkasikereikkel vállalásaikat is teljesíteni fog­ják. KÉT KIVÁLÓ MUNKÁS Munkában a Hazafias Népfront FARKAS JÓZSEF A KUTASI NÉPFRONT-BIZOTTSÁG a helyi népi együttes továbbfej­lesztését tűzte ki célul program­jában. Kiss József iskolaigazgató, a népfront-bizottság alelnöke fá­radságot nem ismerve, jelentős • munkát végez ezen a téren. A j terv szerint népi játékokat dolgoz- I nak fel, amelyeket a faluban gyűj­tenek össze. Ilyen népi játék pél­dául a farsangolás. A népfront­bizottsági tagok vállalkoztak arra, j hogy a faluból olyan idősebb fér- . fiakat, asszonyokat szerveznek a (népi együttes mellé, akik ismerik a régi szokásokat és a fiatalokat megtanítják egy-egy, lassan fele­désbemenő játékra vagy énekre. Meghívják az idősebbeket is a próbákra, bírálják meg a fiatalok alakítását, hogy úgy táncolják-e az egyes táncokat, mint azt ők tán- ; colták valamikor, i A népfront-bizottság elnöke, Nagy József élenjáró középpa­raszt, gazdakör beindításán fára­dozik. Meglátása, hogy a község I gazdáinak igen hasznos lenne a j tanulás, amit gazdakör keretében meg is kaphatnának. Különösen j az állattenyésztésben tanulhatná­nak sokat a kutasi gazdák. Elkép­zelése szerint, ha meglesz a gazda­kör, agronómusokat, állatorvoso­kat kérnek fel előadások tartásá­ra. Beszélgetett már a dolgozó parasztokkal is és azt tapasztalta, hogy az állatbetegségek és az elle­nük való védekezés érdekli őket a legjobban. A BERZENCEI NÉPFRONT-BIZOTTSÁG tervet dolgozott ki a falu szebbé- tételére. Az utcák eddig fátlanok, barátságtalanok, üresek voltak. A népfront-gyűlésen elhatározták a tagok, hogy községük utcáit saját erejükből szebbé teszik. Minden tag két fa elültetését vállalta. A népfront-bizottság tagjai vállalták az általuk ültetett fák gondozását is. BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGBEN a népfront-bizottság december havi ülésén megvitatták a kong­resszus anyagát A vita után az elnök beszámolt a bizottság eddi­gi munkájáról és megbeszélték a további feladatokat. A népfront­bizottság közbenjárására a bala­tonszentgyörgyi gazdáknak már több sérelme orvoslást nyert. A község dolgozó parasztjai például sokat harcoltak azért, hogy dará­lót létesítsenek a községben. Igen fáradságos volt messze járni a da­rálóba, különösen azoknak a gaz­dáknak, akik nem rendelkeznek fogattal. Ma a balatonszentgyör­gyi gazdáknak nem kell a szom­széd községbe menni daráltaíni, a községben elvégzi ezt a munkát a nemrég munkába állított daráló. A népfront-bizottság kezdeménye­zésére a sáros utcákat salakkal hintették le a dolgozók. A község­ben gazdakör és gazdasszonykör is alakult, ahol a tanulni akarók nyugodtan tanulhatnak. Felemelték több szerződéses növény termelői árát WALTER JANOS A Tanácsi Építőipari Vállalat két kiváló dolgozója Farkas József és Walter János okleveles sztahanovista kőműves. Mindkettőjükre mindenkor számíthat a vál­lalat. A két idősebb szakmunkás az évek során szer­zett tapasztalataikat szívesen adják át a fiataloknak. Ök is bekapcsolódtak a Rákosi Mátyás Művek által kezdeményezett felszabadulási versenybe. A verseny első szakaszában — mint ezideig is mindig — szép eredményt értek eL A legutóbbi értékelés szerint Wal­ter János teljesítménye 138, Farkas Józsefé 190 száza­lék volt. Tanulnak a kercseligeti gazdák Kereseligeten egy hónapja indult meg a kultúr- otthonban az ezüstkalászos gazdaképző tanfolyam. A tanfolyamnak 28 állandó hallgatója van, de egy-egy értékesebb előadáson ötvenen, hatvanan is megjelen­nek. A heti kétszeri előadásra az előadó Kaposvárról jár ki Értékes előadásaiban a növénytermelés és az állattenyésztés legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. Jó időben még az öreg gazdák is elballagnak, bogy meghallgassák az előadót. A gazdák elmondták, hogy máris igen sokat tanul­tak. Sokan nem tudták, hogyan kell a helyes vetésfor­gót beállítani. Volt olyan gazda is a községben — nem is egy —, aki búza után ősziárpát vetett. A tanfolya­mon megtanulják, hogy kis gazdaságukban is miyen helyes és hasznos vetésforgót lehet bevezetni, amivel terméseredményeik is növekednek. Az állattenyésztésről is igen sok szó esik a tanfo­lyamon. Vannak Kercseligeten is híres állat tenyésztő gazdák, akik fajbikákat, törzskönyvezett teheneket ne­velnek. Ezek a gazdák is figyelmesen hallgatják ;a előadásokat. Nagy Nándor híres állattenyésztő gazda pl. két fiával együtt jár a kultúrházba »tanulni-«. Az esti előadások március 10-ig tartanak. A hosz- szú, unalmas téli estéket hasznosan töltik él az eldu­gott kis falu gazdái. Márciusban megkezdődnek a ta­vaszi munkák és a tanfolyam hallgatóinak a tanulta­kat a saját kas gazdaságukban a gyakorlatban kell megvalósítani. Jövő ősszel, a második év megkezdése­kor a tapasztalatokról, a terméseredményekről számol­nak majd be. A begyűjtési miniszter egjvs szerződéses növények termelői ái át az alábbiak szerint módosí­totta: Fajtaborsó (átlagár) 450, bors- menta levél 2500.- köménymag 1200, édesköménymag 100, fény­mag 400, póréhagymamag 1500 fo­rint mázsánként. A gépjavítás h'rei j A póréhagymamag termelői ára | az 1956. évben maghozó hagyma­magra vonatkozik. Azok a paprikatermelők, akik a paprikát kifogástalanul fűzött ál­lapotban adják át, mázsánként 30 forint fűzési költségtérítést kapnak. A fonói gópállomásiak jogfos kórósé A fonói gépállomás dolgozói lel­kesen végezték a gépjavítási mun­kákat. Szorgalmas munkájukkal szép eredményeket is értek el: 10 napos terveiket december végéig rendsze­resen teljesítették. A gépállomás legjobb javítóbrigádja a Fülöp-bri- gád, állandóan 130 százalékos ered­ményt ért el. Hozzájuk hasonlóan a gépállomás valamennyi dolgozója igyekezett jó munkát végezni. A Fülöp-brigádnak ebben a hó­napban három traktort kellene ki­javítania. A brigád tagjai úgy hatá­roztak, hogy január 15-ig egész havi tervüket teljesítik. Fogadalmukat azonban nem tudják valóra váltani alkatrészhiány miatt. Természetesen az elmúlt dekádban az egész gép­állomás lemaradt a gépjavításban ezen ok miatt. A gépállomás dolgozói már egész sor egyszerűbb alkatrészt készítettek házilag. De olyan alkatrész is hiány­zik, amelyet csak nagyobb, jobban felszerelt műhelyekben lehet elké­szíteni. A javításra váró csapágya­kat még decemberben beküldték Ka­posvárra a gépállomások központ­jába, azok felküidték Pestre. Válasz azóta még nem érkezett. Nagy a hiány differenciál bélésből is. Ilyet a Kaposvári Vas- és Fém­ipari Kombinát is készít, mégis Bu­dapestről szállítják, természetesen késéssel és emiatt nem tudják aki­javított gépeket összerakni. A gépállomás vezetői már többíz­ben kérték a gépállomások megyei igazgatóságát, hogy biztosítsák az alkatrészeket, mert másképp nem tudják gépjavítási tervüket teljesí­teni. Válaszul azt kapták, hogy szed­jék szét a traktorokat és a kijaví­tott gépékbe a javításra váró trak­torokból kivett felhasználható alkat­részeket tegyék bele. Természetesen ez nem szerencsés megoldás, mert egy brigád sem szívesen adja oda a jó alkatrészt egy másik rossz gép­hez, mert akkor ők nem tudják gé­peiket kijavítani. A gépállomás vezetői és dolgozói segítséget várnak az alkatrészhiány megszüntetésében. Kérik a megyei igazgatóságot, hasson oda, hogy ne késsenek hónapokig a javításra el­küldött, vagy megrendelt alkatré­szek. A fpnóiak igyekeznek mindent megtenni, hogy a gépjavításban ne legyen fennakadás, de ehhez még a felsőbb szervek segítsége is szüksé­ges. Nagyon várják a dolgozók, hogy megszűnjön ez az áldatlan állapot és ismét folyamatosan dolgozhassa­nak, s határidőre kijavíthassák gé­peiket. Az országos ifjúsági silózási verseny győztesei A DISZ Központi Vezetősége és a Földművelés- ügyi Minisztérium által 1954. szeptember 20-án hirde­tett első országos ifjúsági silózási verseny 1954, de­cember 10-én ért véget. A verseny két első díját — 10 ezer forint értékű kultúr- vagy sportfelszerelést — a környei állami gaz­daság és a tápiószclei Keleti Fény termelőszövetkezet DISZ-szervezete kapja. Négy DISZ-szervezet, a laskodi Vorosilov tsz, a kiskunsági állami gazdaság, Szegvár község területi és a bakonypölöskei állami gazdaság DISZ-szervezetét — második díjként — labdarúgófel­szereléssel jutalmazták meg. Harmadik helyezést az alábbi hat DISZ-szervezet ért el: a répáspusztai Első ötéves Terv tsz, a surjáni állami gazdaság, Ács község területi, a nagyszénás! Dr.zsa tsz, a herédi Micsurin tsz és a bögötei állami gazdaság DISZ-szervezete. Jutalmuk egy-egy teljes röplabdafelszerelés. Negyedik díjat — egy-egy világvevő rádiót — nyolc DISZ-szervezet érdeméit meg. A verseny ötödik díját — egy-egy asztaliteniszfelszerelést — tíz DlSZ-szerve- zet kapta. A DlSZ-szervezeteknek adományozott jutalmakon kívül a DISZ Központi Vezetősége hetven fiatalt ré­szesített személyi jutalomban (kerékpár, óra, rádió, fényképezőgép). Közöttük vannak a két legjobb brigád: a szarvasi állami gazdaság Viharsarok és a környei ál­lami gazdaság Horváth-brigádjának tagjai is. A jutalmakat a DISZ Központi Vezetősége szék­házában január 15-én, szombaton délután ünnepélye­sen adják át. Érdemes tejszállítási szerződést kötni A Somogymegyei Tejipari Egyesülés tavaly 60Ő törzskönyves tehenet tartó gazdával kötött tejszállítási szerződést. A gazdák szerződésben vállalt kötelezettsé­geiknek megfelelően egymillió 300 ezer liter tejet szál­lítottak le, ezért több mint 3 millió forint készpénzt kaptak és 36 vagon korpához jutottak. Több olyan gazda van a megyében, mint Szabados Ferenc andccsi 8 holdas dolgozó paraszt, akinek két tehene van, az egyik 5000, a másik pedig 3 ezer literes évi tejhozamú. Szabados Ferenc 4 ezer liter tej szál­lítására kötött szerződést, de több mint 5 ezer litert adott át, amiért 16 mázsa kornaiuttatásban részesült, s ezenfelül több mint 12 ezer forintot kapott. Most egy harmadik, még jobb tejelő tehenet akar vásárolni. Ifj. Oláh József somogyszili 10 'holdas dolgozó pa­raszt nemhiába a falu legjobb szarvasmarhatenyésztő gazdája, mert tehene 6 ezer liter tejet ad évente. En­nek felét a Tejipari Egyesüléssel kötött szerződés alap­ján leszállította, amiért 15 mázsa korpát és több mint 7 ezer forint készpénzt kapott. A termelőszövetkezetek közül a somogyszili Kos­suth tsz 15 törzskönyvezett tehene után csaknem 30 ezer liter tejet szállított be, s ezért több mint 126 má­zsa korpát kapott. A Tejipari Egyesülés most elhatározta, hogy ebben az esztendőben az elmúlt évi szerződést megduplázzák. Már folynak is a szerződéskötések, s eddig több mint 300 gazdával már meg is kötötték a szerződést. 11 patalomi kultúroárda szerepléséről Nemrég alakult meg Patalomban a kultúrgárda, máris jó hímévre tett szert a környéken. Az első elő* adásuk Szigligeti Ede »Csikós-« című darabja volt. A helyi sikeres bemutató után sorba látogatják a szom­szédos községeket. Utoljára Szentgáloskéren és Ma* gyaratádon játszották szép sikerrel a darabot. A feudalists társadalomban játszódó darabban ki* emelkedő játékkal ragadja magával a közönséget a Bandi csikós szerepét alakító Gáspár László és a job­bágygazda szerepét játszó Horváth Sándor. Bandi, a nagyvilági ravaszsággal 'becsapott csiikóslegény, rokon- szenvet lel a nézők soraiban. A szegény jobbágygazda kijátszása, kétségbeesése, szinte könnyet csal a nézők szemébe. Jól játszik még a darabban Varga Margit, aki özvegy Ormodúiét alakítja és az Ormódi Asztolf szerepét játszó Tarr Lajos. A darab Bencéjét alakító Egerszegi Dénes játéka viszont erőltetett, bár néhol egészen le tudja kötni a nézőt. Nem elhihető az a beszéd, amellyel a szereplő tolmácsolja a darabot, még ha Bence sokat van is a parasztokkal. Vendégszereplésükbe mindössze a szervezésnél csúszott hiba. Hat órára hirdetett kezdés helyett kilenc órakor kezdtek. A csoport kollektívájának a feladata, hogy leszoktassa szereplőit a primadonnáskodásról. Ne forduljon mégegyszer elő, ami 9-i szereplésükkor meg­történt. Egerszegi Dénes ugyanis lemondta az esti sze­replést. A patalomi kultúrgárda a játékok alkalmával be­folyt összeget kultúrházuk csinosítására, felszerelésük bővítésére fordítja.

Next

/
Thumbnails
Contents