Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Áldott magánossá« A nagyberényi községi tanács elkészítette községpolitikai tervét Az OTSB jóváhagyta a Kinizsi igazolásait A MAGYAR DOISOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 23. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1955. január 28. Felsxabadulám vernennyel megyénk becsületéért Műszaki liíerencÉ vitt meg az évi terv te'jesiíésénsk ÉMétÉii a Műszaki konferencián beszélték meg a Kaposvári Textilművek műszaki dolgozói az 1955. évi terv- feladatokat és ezzel kapcsola- tosan a technológiai fegyelem kérdését. Az 1955. évi tervfeladatokat Bence József, a tervosztály vezető­je ismertette. Bence elvtárs rövi­den értékelte az 1954-es év mun­káját is. Beszélt a hibákról és az üzem eredményeiről, melyek fő­leg a negyedik negyedévben szü­lettek, amikor az üzem teljesítet­te az élüzem-feltételeket. Év köz­ben a termelés nem volt ütemes. Ennek oka nagyrészben az év közben fellépő nagymérvű lét­szám-hullámzás és az áramhiány volt, amely gátolta a helyes és jó műszaki vezetést. Az 1955. évi feladatokat a KV októberi ülése szabta meg. Válla­laton belül biztosítani kell az üte­mes termelést. A műszaki feltéte­lek biztosítása érdekében részle­tes műszaki intézkedési tervet kell kidolgozni. A munkaerőgiazdálko- dásnál biztosítani kell a minden­kori létszámot, az anyaggazdálko­dás területén a legnagyobb taka­rékosságot kell betartani. A második napirendi pontban a technológiai fegyelemről volt szó. A beszámolót Brucker Antal fo­nodavezető tartotta. Felhívta az üzem műszaki dolgozóinak figyel­mét arra, hogy a tervteljesítés kö­vetelményeihez szorosan hozzá­tartozik a technológiai fegyelem betartása. Több példát mondott, amikor a technológiai fegyel­met egyes dolgozók nem tartot­ták be és ezzel üzemrészek, végül az egész üzem tervteljesítését aka­dályozták. A technológiai fegye­lem betartása eredményezi a jó minőségi munkát. Ennek köszön­hető, hogy a minőségi együttható január 1-től 10-ig 87-ről 91-re ja­vult. A két napirendi ponthoz több műszaki dolgozó szólt hozzá és tett javaslatot, hogy az 1955. év tervfeladatot hogyan lehetne si­keresen megoldani. Majd Róna Imre igazgató eivtárs ismertette, hogy december hónapban 29 mű­szaki dolgozó érte el a sztahano­vista szintet, 8 dolgozó sztahano­vista oklevelet és 1 kiváló dolgozó jelvényt kapott. Inke Sándor Állják szavukat a Nagymalom dolgozói A Kaposvári Nagymalom dol­gozói jó munkával készülnek ha­zánk felszabadulásának 10. év­fordulójára. Ezt mutatja az egyes üzemrészek január első és máso­dik dekádjában elért eredménye. Az őrlőüzemben a három műszak átlagos teljesítménye 109,1 száza­lék volt. Kiemelkedő eredmény a zsákolok 171 százaléka. Dicséret és elismerés illeti a dolgozókat egyénenként is lelkes munkáju­kért, például Szűcs Jánosné búza­liszt-szedőt, Sillye András rozs­liszt-szedőt és Baráth Ilona korpa­szedőt. Brigádok versenye a Mükőüzemben A Tanácsi Bánya- és Építőipari J kádban 125, a második dekádban pe- ES műkőüzemének brigádjai között dig 165,6 százalékot teljesített. lelkes verseny alakult ;ki. A dekád- értékelést mindnyájan élénk figye­lemmel kísérik. Mind az első, mind a második dekádban a Törekes-, Koteszár- és Gálné-brigád volt az élen. A Törekes-biúgád az első de­Mindegyik brigád növelte teljesítmé­nyét a második tíz nap aQlatt. Az egyéni teljesítmények köz,ül Lendvaá József 165,1 százalékos eredménye tűnik ki. 0 Kaposvári Erdőgazdasági Széiiitási Vállalat dolgozói derekasan harcolnak tervük maradéktalan teljesítéséért Ä Kaposvári Erdőgazdasági Szállítási Vállalat a megye öt erdőgazdaságát segíti a kitermelt faanyagok gyors leszállításában. Nekik is nagyrészük van az or­szág tűzifaellátásának zavartalan lebonyolításában. Az elmúlt esz­tendőben közel 100 ezer tonna fát szállítottak le a vasúti rakodóra, s ennek a mennyiségnek a 70 szá­zaléka tűzifa volt. Előírt éves tervüket 102,7 szá­zalékra teljesítették. Kiemelkedő munkát végzett Sinka János gép­kocsivezető, aki 192 százalékot ért el, Tokai Imre 128,6 százalék­ra teljesítette éves tervét. De­cember hónapban is túlszárnyal­ták előírt tervüket: 122,1 száza­lékra, s több mint 10 ezer tonna kitermelt faanyagot szállítottak el. A gépkocsivezetők jó munkájá­ban nagy része van a szerelőmű­helynek is, ahol Lator István fő­szerelő vezetésével hét szakember a hibákat azonnal kijavítja. Ha egy csapágytetngely-olvadás tör­ténik, azt még aznap elkészítik és máris tovább dolgozhat a gépko­csi. Sinka János gépkocsija is a napokban csapágytengely-olvadás­Á felszabadulási verseny élenjárói Balázs János 10 holdas várdai dolgozó paraszt mindig jó példá­val járt az élen az állam iránti kötelezettség teljesítésében. A múlt évben egy 625 forint értékű lókapát kapott jutalmul beadásá­nak példás teljesítéséért. Ez évben sem akar lemaradni a falu többi dolgozó parasztjai mögött. Azért vállalta, hogy április 4-ig teljesíti tojásból és baromfiból az első fél­évi beadási kötelezettségét. Ottucsák István 5 holdas len­gyeltóti dolgozó paraszt már számtalanszor bebizonyította: tiszteli a törvényt, s becsülettel harcol is annak végrehajásáért. A múlt évben is élenjárt a beadás­ban, amiért egy néprádióval ju­talmazta meg a Megyei Begyűjté­si Hivatal. A felszabadulási ver­seny során a tojás- és baromfibe­adásának fél évre való teljesítését vállalta. Baromfiból már teljesí­tette is vállalását így készülnek a bolháink felszabadulásunk 10. évfordulójára sál került a javítóba délelőtt ll órakor és délutánra már üzem­képes állapotban hozták a szere­lők. Kérészi Antal is nagy haszná­ra van a gépkocsinak, aki mint mentőkocsi mozgóműhely-vezetö a telefonon kért segítségre azon­nal indul az alkatrészekkel és sze­relőkkel megrakodva a tett szín­helyére. Bene József gépkocsive­zető Somogysimonyiból telefonált be január 26-án, hogy eltörött a lendkerékház, továbbá gumipogá­csát kért a motortartóhoz és még egyéb apró alkatrészt. A mozgó­műhely nyomban felrakta a kért dolgokat és délig kijavították a kocsit, s délután újból termelő- munkába állhatott. Január hónapban még nagyobb nehézségekkel kell megküzdeniük a csúszós utakon, s a fülledékeny anyagok leszállítása is sürget. Azonban nem ismer lehetetlent a 27 gépkocsivezető, akik felsza­badulási versenyben is állnak egy­mással. Január 26-ig már több mint 90 százalékra teljesítették e havi tervüket. 6100 tonnából több mint 5100 a vasúti rakodókra került. Január 21-én este Bolhó község­ben mintegy 250-en jöttek össze gazdagyűlésre, ahol megvitatták a gazdák a lengyeltótiak felszabadu­lási versenyfelhívását, amelyhez egyhangúlag csatlakoztak is és párosversenyre hívták Szülök község dolgozó parasztságát. A gazdák közül többen tettek egyéni vállalást. Gombaszögi Jenő dolgo­zó paraszt vállalta, hogy január 31-ig az évi hízottsertésbeadását 100, a tojás-, baromfibeadását és a pénzadó kötelezettségét pedig 50 százalékra teljesíti. Vidák Már­ton vb-tag az évi tojás-, baromfi­beadásának 75 százalékra, az adó­fizetési kötelezettségének pedig 50 százalékra való teljesítését vállal­ta április 4-ig. Spolár Imre ezen a gazdagyűlé­sen a Megyei Begyűjtési Hivatal­tól egy néprádiót és két könyvet kapott, amiért mindig jó példával járt elöl a beadásban. E szép ju­talomra azzal is rá akar szolgál­ni, hogy vállalta: az évi tojás- és baromfibeadását 75 százalékra tel­jesíti a felszabadulás ünnepéig. Hasonló vállalásokat tettek még Berkics Ferenc, Spolár Mihály, Pankász Ferenc, Jandrok József, Laklia József D., Plántek Vendel, Gerle Ferenc dolgozó parasztok is. A munkák időbeni elvégzése ér­dekében egy kölcsönös segítség­nyújtási bizottságot alakítottak a gazdák, amelynek főleg az a fel­adata, hogy a fogaterővel nem ren­delkező gazdák részére megszer­vezze a fogatos munkát. A gazdák vállalták azt is, hogy a tavasszal a községben mintegy 340 gyümölcsfát ültetnek el, s a meglévő gyümölcsfákat megtisz­títják, illetve permetezik. Nem kisebb értékű vállalásuk az sem, hogy az összes őszi vetésterületük 80 százalékát felültrágyázzák. így készülnek a nagy ünnepre, hazánk felszabadulásának 10. év­fordulójára a bolhóiak. Mind több levelet kap a hallgatóktól a Rádió A Rádió mindinkább növekvő népszerűségét néhány igen érde­kes számadat is bizonyítja. Amíg 1953- ban 101 000 levelet küldtek a Rádió levelezési osztályához, 1954- ben már csaknem 189 000 levél érkezett a hallgatóktól. Eb­ből 92 500 munkás-paraszt levél volt, 74 000 pedig gyermekektől jött. Különösen szembetűnő a munkás-paraszt levelek arányá­nak emelkedése: 1953-ban csak 25 500 érkezett a Rádióhoz. SIMON MENYHÉRT SZÜLETÉSE A magyar filmgyártás nagysze­rű alkotását, a «-Simon Menyhért születése« című filmet láttam nemrég. Szép és mélységesen em­beri alkotás az egyszerű emberek mély érzéseiről, természettel való küzdelmeiről. A kollektív segítés, szeretet, az emberiség hőskölte­ménye a legfőbb értékért, az em­berért vívott harcban. Úgy érez­zük, hogy névtelen hősei közel él-r nek hozzánk. Története minden­napi: születés. De a segítés, a kis hegyi falvak támogatása egy szü­letett életért — új. Uj látni azt az összefogást, diadalmat, küzdelmet, melyet ők folytatnak a szülésért. Láttam a filmet és valaki más­ra gondoltam, a film egyik hősé­re, a bábára. Nemrég már talál­koztam ezzel a küzdelemmel. Nem olyan monumentális harc ez, de igaz története egy névtelen hős­nek, aki tanyák emberei közt sok­szor harcol a vajúdó életekért. Hadd mondjam el. ... Szentmihályhegy kis helynek számít, mégis nagy. 10 kilométer­re is vannak lakások egymástól a hegyek között megbújva, szalma^ tetőik alatt. Csak a dombok tete­jéről látni a távolba merülő ta­nyákat. Alig látható az élet jele. Reggel óta zúg a vihar. Ebben a viharban jött el Krauszné órája. Férje éjjel, ka­bátját összehúzva ment el szülész­nőért Beleznára. A kabát csak­nem teljesen leolvadt róla, mire 3 kilométerre falut ért. Mégis hiá­ba. A szülésznőnek ilyen útban nem volt kedve útrakelni. To­vábbment Szentmihályhegyre. Ott van a legközelebb szülésznő. — Nem kötelessége eljönni, de talán eljön, ha megmondom, hogy hét gyermekem anyját féltem — gon­dolta magában. Éjfél után verte fel Cipótnét. Cipótné nem kérdez­te, hogy eső esik-e vagy hó, ha­nem ment. Arcáról folyt a havas veríték, az ujja megdermedt. De ment, sietett, hogy időben érjen. Krauszné még soha nem várta ilyen félve gyermekét. Remegve, ; rosszat sejtve figyelte az ajtót, hogy férje mikor lép be rajta ... Nehéz szülés volt. S megszüle­tett egy újabb kis Simon Meny­hért. Egy névtelen hőst, a szülész­nőt látta meg először apró sze­meivel, aki nem tudni, hányszor harcolt már induló életekért... ... A film alatt ő jutott eszem­be, Cipót Antalné, s a többi szü­lésznő, aki névtelenül harcol sok ; »-Simon Menyhért« születéséért, i Köszönet nekik. Eperjesy Ernő. Elvtársi segíts e g 11 s e g Ott kezdődött, hogy a Kaposvári Mélyfúró Vállalat elfogadta a Rákosi Mátyás Művek versenyfelhívását. A vállalat vezetősége, pártszervezete és üzemi bizottsága megbeszélte a dol­gozókkal, hogyan, miképpen lehetne eredményt elérni, hogyan tudnák tervüket túlteljesíteni. A vállalat operatív bizottsága nagy körültekintéssel megvizsgálta a le­hetőségeket — tekintettel arra, hogy a fúróberendezések vidéken, távol a központtól, néha 50—300 km távol­ságra is fúrnak —, hogy jó ivóvizet adhassanak a termelőszövetkezet, ál­lami gazdaság vagy egy gyár dolgo­zóinak. Minden percért harcolni kell, min­den óra kiesés a termelésből ko­moly veszteséget okoz, és hogy ezt elkerülhessük, sokszor még a jó mű­szaki irányítás is kevés. Itt van j szükség a dolgozók kemény akara­tára, hősies helytállására. Ez nem is hiányzik. A kultúrteremben meg­tartott röpgyűlésen, ahol együtt vol­tak a műszaki vezetők, segédmunká­sok, gépkocsivezetők, adminisztráto­rok, géplakatosok; mindannyian hi­tet tettek, hogy a felszabadulás ün­nepére tett vállalásaikat maradékta­lanul teljesítik. Aztán lelkesen mun­kához láttak. Ebben az időben volt, hogy Papp János fúrómester Pécstől 20 km-re, a bicsérdi vasútállomástól is nagyon messzire, befejezte egy mélyfuratú kút munkálatait. Ködös, esős nap volt akkor. A fehér hó sárgás erek­ben, olvadozva folydogálta körül a fúróhelyet. Papp fúrómester a cup­pogás sárban, agyagban gázolva vá­gott neki az útnak, hogy jelentse a vállalat vezetőségének: a fúrást be­fejezte. Tudta, hogy az új fúrópon­tot már kijelölték számára a Kapos­vári Vízműnél. Tudta, hogy most gyorsan, nagyon gyorsan szállítani kellene a berendezést, a fúrótornyot, bódékat, csöveket, nehéz gépeket és szerszámokat. A feladat azonban ne­hezebb volt, mint képzelte. A fel­ázott, zsombékos, havas, vizes ta­lajra a vállalat gépkocsijai közül egy sem tudott volna rámenni, mert elsüllyed a feneketlen sárban. A her­nyótalpas vontató Kazincbarcikán dolgozik, elhozni ilyen hamar azt sem lehet. De Papp fúrómester megtalálta a nehéz helyzet megoldá­sát. Itt már senki sem segíthet — gondolta —, csak a mi testvéreink, fiaink, a mi néphadseregünk kato­nái. Sokat töprengett a megoldáson, de véghez vitte azt, amit akart. El­ment a honvédség egyik pécsi ala­kulatához és segítségüket kérte. Es egy nap sem telt bele, s néphadse­regünk harckocsija a helyszínre ér­kezett és három nap alatt kiszállí­totta P.app fúrómester brigádját a vasútállomásra. Nem tudjuk a segítséget hozó kis csapat vezetőjének, a fiatal hadnagy nevét, de most nekik is forró kö­szönetét mondunk. A háború ször­nyetege, a harckocsi segítette a Papp-brigádot, hogy vállalásukat tel­jesíthették és mielőbb új kutat, egészséges, tiszta vizet adjanak a dolgozóknak. SZÜTS ÍSTVAN.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents