Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-02 / 285. szám
<5 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954. december 2. A felszabadulási évforduló előtt a Csemegeáruházban AZ ÉDESANYÁKNAK most minden rábeszélő tehetségüket igénybe kell venniük, hogy gyermekeiket a cukorkás- vagy játéküzlet elől elcsalogassák. De nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is elgyönyörködnek az ízlésesen rendezett, áruval tömött kirakatokban. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat 20l-es boltja előtt is, vagy ahogy legtöbben ismerik, a Csemegeáruház kirakata előtt is szívesen időzik az ember. Télapók, kiscsizmák, papucskák, harangok és ki tudja elsorolni, hogy mi minden vonja magára a kiváncsi tekinteteket. Meg kell állni csak egy pillanatra és itt a kirakat előtt eszünkbe jutnak gyermekkori emlékeink. A háborús évek, a Mikulás ünnepek, amikor az évnek ezen a napján olyan, de olyan szorgalmasan tisztítottuk a cipőnket. Vártuk, mit hoz a Mikulás. Bizony, sokszor csalódottan láttuk másnap a cipőnkben a papír- és nápolyi Mikulást, a színespapírral feldíszített virgácsot, SoksüQP hallottuk a választ, aihikor édesanyánknál a Mikulás ajándékát: a cukrot, csokoládét reklamáltuk: — Örülök gyermekem, ha egy pár harisnyát vehetek neked. —* És most? A felnőtt, a gyermek egyaránt örömmel várja a Télapó ünnepét. A felnőttek azért, hogy adjanak, a gyermekek azért, hogy kapjanak. Mindkettő határtalan nagy öröm. Emlékezetünkben újra csak visszafelé forog az idő kereke. 1944 novembere, decembere: Nem gondoltunk akkor a Télapó-ünnepre. Életünkért, szeretteinkért aggódtunk valamennyien. Majd 1945—46 decemberének képe tűnik emlékezetünkbe: sorbanállás lisztért, cukorért, húsért. De miért rágódjunk e nehéz esztendőkön, hiszen jöttek utánuk a szebbek, egyre szebbek. AZ ÁRUHÁZ kilincsét sűrűn adogatják egymásnak a vásárlók, ahogy Nagy és Hartai elvtársak, az Áruház vezetői elmondják — így van ez mindig. Az Áruház dolgozói mosolyogva mesélik el: •— Egy évvel ezelőtt a falusi emberek ritkán kerestek fel bennünket, nagyon fényesnek tartották az üzletet. De most már szívesen betérnek elfogyasztani egy tál kocsonyát, vagy egy darab paprikás szalonnát. — El tudják látni a vásárlóközönséget mindazzal, amire szükségük van: kenyérrel, liszttel, fűszerfélével? — kérdeztük. Egyszerű a válasz. — Igen. Mind az üzletben, mind a raktárban bőven van áru. — Tehát nincs semmiből hiány? — De igen — felelik. — Rumból több kellene. A központ nem ad kellő segítséget, hogy ezzel is elláthassuk a vásárlóközönséget. Újból csak arra kell gondolni, hogyan is volt 1944-ben és a háborús években? Kenyér kellett akkor elsősorban a dolgozó embernek, most pedig a rossz likőr- és rumellátásról panaszkodunk. Hartai elvtárs, a bolt fiatal vezetője bizakodóan mondja: — Előteremtünk minden fogyasztási cikket. — És valóban, a fiatal és az idősebb . áruházvezető fáradságot nem kímélve doboznak, hogy kielégítsék a vásárlók egyre növekvő igényeit. A BOLT fehérköpenyes dolgozói törlőruhával járnak a polcok előtt, tisztítják, csinosítják az Áruházat. Ünnepre készülnek itt is, váró-; sunk valamennyi dolgozójának j közös ünnenére. Azt akarják, hogy december másodikán ragyogjon minden az Áruházban, így 1 köszöntik ezt a napot az Aruház kifogástalan munkát végző dolgozói: Etván Józsefné, Élt Béláné, Rozsnva Imréné, Gordán András és a többiek —. így köszöntik a vásárlókat nagy ünnepünkön, városunk szabadsága születésének tizedik évfordulóján. P. I. GYORSÍTSÁK MEG GÉPÁLLOMÁSAINK AZ ŐSZI SZÁNTÁST Munkasikerekkel űnneplik városunk felszabadulási évfordulóját üzemi dolgozóink A CUKORGYÁR dolgozói is újabb és újabb munkasikerekkel köszöntik december másodikét, Kaposvár város ünnepét, felszabadulásunk 10. évfordulóját. Répafeldolgozási tervüket november hónapban 102.6 százalékra teljesítették. Helytállnak a dolgozók a felszabadulási műszak- ban. Az Ecsi műszakban a második termékkidolgozásnál Horváth József 116.3, a szeletszárítóban Je -éri Viktor 108 százalékos teljesítménye a dícséretreméltó, míg a Kis Dániel-műszakban Visnyei Sándor ért el szép eredményt: 106 százalékot teljesített. A Szerecz- muszakban a harmadik termékfeldolgozásnál Csonka András 111.5, az előtéritésnél pedig Fekete Béláné 106 százalékos teljesítménye kiemelkedő. A gyár külsőmunkát végző dolgozói is bekapcsolódtak a lelkes versenybe. A réparakóknál Horváth Lajos 2ll százaléka a kiemelkedő, a kőrakóknál pedig Matók István és Kovács Sándor járnak az élen. Ugyancsak a felszabadulási versenyszakasz alatt vezették be Bajzik Lajos, Giz Péter és Vadrenácz Gábor jelentős újítását, a porelszívót. Ennek használatával javítani tudják a kristálycukor minőségét és lehetővé válik az apróbb szemcséjű kristálycukor előállítása is. A Cukorgyár dolgozói elsőnek tettek felajánlást december 2 tiszteletére, adott szavukat valóravátyották, vállalásaikat maradéktalanul teljesítették —. így ünnepük városunk nagy ünnepét. BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT Gépállomási dolgozóink közü1 sokan tettek felajánlást a tanácsválasztások tiszteletére. Születtek is szép eredmények, de nem minden gépállomás dolgozói láttak hozzá olyan lelkesen adott szavuk valóraváltásához, ahogyan fogadalmukat megtették. Pedig nagy szükség van a gépállomások jó munkájára, hogy a jövő évi bő termést biztosítsuk. Dolgozzanak lelkiismeretesebben a gépállomások dolgozói, hogy a párt és a kormány múlt év december 19-i' határozatát megvalósíthassuk. Az őszi vetőszántásban élenjáró gépállomások: Lengyeltóti, Mer- nye, Háromfa. Utolsók: Nagybajom, Tab, Kas posvár. Az őszi mélyszántásban élenjáró gépállomások: Balatonkiliti, Nagybajom, Segesd. j Utolsók: Kaposvár, Igái, Puszta- kovácsi. Állattenyésztési nap lesz vasárnap GöHéhen A TTIT Agronómiái Szakosztálya a Mesterséges Termékenyítő Állomással és az Állami Törzsállattenyésztő Állomással karöltve december 5-én, vasárnap tudományos állattenyésztési napot tart Göllében. A délelőtt folyamán tejtermelési kiállítás lesz. A kiállítás anyagát szakemberek fogják elmagyarázni a látogató közönségnek. A déli órákban az állatfelvezetés során a legjobbnak bizonyuló mesterséges borjakat díjazza a Mesterséges Termékenyítő Állomás. Délután dr. Mészáros István minisztériumi vezető főállatorvcs tart előadást. Az érdeklődőket szeretettel meghívja és a várja A RENDEZŐSÉG Úgy kezdenek munkához, ahogy tőlük a nép elvárja Megalakult az új tanács Sumogysámsooban A novembervégi este észrevétlenül Ivel opak ó- öott és rátelepedett a kis falura. A házak ablakaiból kiszűrődő tompa fények meg-megtör- ték az est sűrű sötétjét. Az emberek behúzódtak a meleg szobákba — elnéptelenedett az utca. Csak később, úgy 6 óra után zavarta meg a far lu csendjét egy kis embercsoport lépteinek kopogása, beszélgetésük halk hangja; Somogy- sámson minden részéről, minden 10—10 házból útnak indult egy-egy ember — összesen 28-an — az új tanácstagok igyekeztek a tanácsházára, első gyűlésükre. A virágdíszbe öltöztetett terem barátságosan hívogatta új vendégeit, köztük Pálfi József egyéni gazdát, aki a 12- es községi választókerület választóinak szószólója lesz az államhatalom újonnan megválasztott helyi szervében, a körzet lakóinak bizalmából. De fél 7-re megjöttek a többiek is — egy kivétellel — kezükben megbízólevelükkel — a község lakói bízták meg őket vasárnap szavazatukkal, hogy az elkövetkező négy esztendőben képviseljék érdeküket, s munkálkodjanak a közjón a tanácsban. Régóta nem volt ilyen népes tanácsülés, ahol ennyien resztvettek volna. (Szép József még a megbízólevél átvétele előtt elutazott a községből, azért hiányzott a gyűlésről.) Áz ünnepélyes tanácsülést Nagy Mihály dolgozó paraszt nyitotta meg, majd Vörös István pedagógus ismertette a választás községi eredményeit. Ezután az események gyors egymásutánban következtek: kimondta megalakulását a község 29 tagú új tanácsa, majd megválasztották a 7 tagú végrehaj- tóbizottságot, amelyben a dolgozó parasztok mellett helyet kapott Vörös István általános iskolai nevelő is. Külön a végrehajtóbizottsági tagok másik terembe vonultak, majd felzúgotí a szűnni nem akaró taps és a szívből jövő éljenzés, amikor visszatérve bejelentették: VB-elnök- nek Börczi Sándort, a régi tanács és VB elnökét, titkárnak pedig a nép javáért már eddig is oly sokat fáradozott Csik Józsefet, a régi tanácstitkárt választották meg. Ismét csend ülte meg a termet, s a jelenlévők várakozással teli tekintete egy emberre, a szólásra emelkedett Illés Dezső elvtársra, a marcali járási párt-végre- haitóbizottsáe- első titkárára szegeződött. — Scmogysámson mindig a járás példamutató községe volt — kezdte beszédét a járási titkár. — Jó eredményeinek a titka az eggyéforróttság- ban keresendő: abban, hogy itt a vezetők és a vezetettek megértésben, egy akarattal dolgoztak. £s most, amikor az új tanács munkához fog, tekintse tevékenysége iránytűjének a néppel való kapcsolat állandó erősítését, forrjanak még szilárdabb egységbe szívben és lélekben, értse meg a nép és a tanács egymást. Ügy dolgozzanak a nép bizalmának élvezői, áz új tanácstagok, hogy az egyének, a község és az állam érdekét mindig kapcsolják egybe. Csak akkor beszélhetünk erős országról, megelégedett faluról és boldog emberekről, ha a tanács a nagy közös feladatok mellett az egyének apró, mindennapi sérelmeit is örvöseiig. Most, amikor a község 4 éves fejlődése ú j szakaszának kezdetén áll, az új vezetők, akiket a nép akarata emelt tanácstagi tisztre, fogadják meg, hogy munkájukhoz szívüket, lelkűket ad iák — mondta befejezésül. A tenyerek ütemes tapsra emelése — érmen ez a fogadalomtétel volt. A tanácstagok hallgatták. nagy figyelemmel hallgatták Illés elvtárs szavait, s Nagy Mihály úgy érezte, hogy belsejébe (értsd: a szívéire) markoltak e szavak. Kovács János, de a többiek is azon vették észre magukat, hogy könny szökött szemükbe Könny — a nagy meghatottság könnye, mert érezték ezekben az ünnepélyes pillanatokban, hogy nagy megtiszteltetés érte őket, akik még egy évtizeddel ezelőtt a hatalom sáncain kívül estek, most a községük lakói élete irányításának, szebbétéielé- nek legfőbb letéteményesei. Az ünnepi ülést a közös vacsora elköltése követte, ahol a jó vörösbor poharazgatása közben mindnyájan a nap jelentőségéről, holnapi teendőikről beszéltek. Őri János egyéni gazda most szívta el az utolsó szivart, azt, amit még a nyár elején kapott Marcaliban azon az ünnepségen, amelyet a járásnak a kongresszusi begyűjtési versenyben elért első helye tiszteletére rendeztek, s arról szólt az új tanácstagokhoz, hogy a jövőben nagyrészt rajtuk áll, hogy sok ilyen szivart szívhassanak... Nagy Géza és Király István pedig tudva, (hogy az ő községük tanácsának élére odavaló emberek kerültek, a szomszédos Sávoly községi tanács- vezetők személyét is szóba hozták. ügy mondták, bíznak abban, hogy ott is megfelelő kezekbe kerül a falu sorsának irányítása. Már éjszakába nyú- lott a késő est, amikor e napon utoljára még- égyszer az új tanács eredményes munkájára, a tanácstagok s a sámsoniak egészségére ürítették poharaikat. S lassan hazafelé indultak mindnyájan, agyukban azzal a szent elhatározással, s szívükben azzal a kötelességérzettel, hogy másnap már úgy kezdenek munkához, ahogy tőlük ezt a nép elvárja. Kutas József. Az épülő hatalmas Hűtőház tövében húzódik meg szerényen a Baromfifeldolgozó Vállalat. Min1- den épület, s az udvar tiszta és gondozott. Asszonyok dolgoznak itt nagyrészt — szégyen is lenne a hanyagság. Valamikor a Hangyáé volt ez a telep, bizony akkor nem nagyon törődtek az üzem felszerelésével, a dolgozókkal. 1953- han gépesítették a baromfifeldolgozás munkafolyamatait. Modern kopasztó épült. Gyenge szívű embernek nem ajánlatos végignézni az itt folyó munkát. Most még a fehér- és barnatollú tyúkok a kat- rocban ugrálnak —* nem tudják szegények, mi vár rájuk. De néhány perc múlva már megfosztva ékességüktől, fehér vagy barna tollúktól, kerülnek a futószalag végén a csomagoló kezébe. Míg a háziasszonyok félórákat bíbelődnek a csirkekopasztással, itt azt a gépek segítségével gyorsan, ügyesen elvégzik. A Baromfifeldolgozóban — találó a neve — látjuk csak, milyen hasznot hoz a baromfi a tenyésztőnek, a népgazdaságunknak. A baromfi minden részét fel tudják itt használni. ízletes húsával a fogyasztókat, látják el, tollát ugyancsak jól lehet értékesíteni, sőt itt az állat belsőrészét is felhasználják sertések etetésére. A terem egyik sarkában érdekes munkát végző kis csoportra bukkanunk: szakértelemmel végzik a pulyka lábának nyúzását. Ez is érték: bőrdíszműiparunk, sőt cipőiparunk is kitűnően fel tudja használni. Most különösen élénk mindenütt a munkatempó. Verseny folyik, felszabadulási verseny. Ez alatt az idő alatt is öregbíteni akarják jó hírüket a vállalat dolgozói. Valóban azt lehet mondani, hogy öregbítik, mert éves tervüket már októberben teljesítették. Ugyancsak kifogástalanul eleget tettek exportszállítási kötelezettségüknek is. Városunk felszabadulása 10. évfordulójának tiszteletére indított ünnepi hét alatt is kiváló eredményt érnek el az asz- szonyok, lányok. Dávid Istvánná;. Tóth Józsefné, Róka Gizella ko- pasztók 140 százalékot teljesítettek az ünnepi műszak alatt. Farkas Imréné sztahanovista kacsa- kopasztó pedig 150 százalékos teljesítményével tűnt ki. A baromfi- belezők közül Bellái Etelnek és Végh Irénnek az eredménye kiváló. A vállalat dolgozói és vezetői egyaránt arra törekednek; hogy minél több és jobbminőségű áruval lássák el a fogyasztókat^ így készültek Kaposvár felszabadulási évfordulójának mélt6 köszöntésére, a jó munka jegyében ülik meg mindannyian ezt a nagy napot. Megkezdte működését a csurgói faipari üzem Megyénkben szükségessé vált egy faipari üzem felállítása, mivel a Kaposváron működő faüzem nem tudta egyedül feldolgozni a gazdag nyersanyagkészletet, illetve nem tudta kielégíteni a szükségleteket. A Megyei Tanács ipari osztálya és a csurgói volt lenüzem dolgozóinak kérésére a megszüntetett lenüzem helyén faipari üzemet létesített a minisztérium, amely novemberben kezdte meg működését. Az új üzem számos olyan készítményt, illetve félkészárut gyárt, amely már hosszabb idő óta hiányzik az üzletekből. Az üzem dolgozói készítenek háztartási faeszközöket, 1 parkettlapokat, kefefát és még számos más, szükséges árucikket. A szükséges gépek beszerelése után még a jövő hónap folyamán megkezdik a bútorlapok előállítását is. A karádi Alkotmány tsz-ben megelégedéssel beszélnek a jövedelemről A karádi Alkotmány termelő- szövetkezetben a múlt héten tartották meg immár harmadszor a tsz életében a zárszámadást. A termelőszövetkezet tagjainak munkája eredményes volt. Nem is panaszkodik senki sem a jövedelemre. Búzából 3 kilót osztottak munkaegységenként, kukoricából 2 kiló 80 deka, széna is két kilón felül jutott. Burgonyát, mákot, cukrot, szalmát is kaptak bőven a szorgalmasan dolgozó tagok és 12.58 forint készpénzt munkaegységenként. Az egy munkaegységre jutó részesedés értéke 36 forint. Dékmár József például 645 munkaegysége után 19 mázsa 35 kiló kenyérgabonát, 529 kiló árpát, 18 mázsa 32 kiló májusi morzsolt kukoricát, ugyanennyi szénát, 14 mázsa burgonyát, 135 kiló cukrot, 18 mázsa takarmányrépát, 33 kiló mákot és 3114 forint készpénzt kapott. Hasonló jövedelme van Csonka Mihálynak is, aki ugyancsak jól dolgozott egész: éven keresztül családjával. I A termelőszövetkezet jó eredményeit látva, két új taggal erősödött a nagy család most az őszszel. Az egyik már 31 munkaegy- | séget szerzett, ami után a jövedelemből is részesült. A termelőszövetkezet tagjai ’ megelégedéssel beszélnek eredményeikről. Király Lajos az ősszel ki akart lépni a közösből, a jó jövedelem azonban őt is meggondolásra késztette: Király Lajos úgy döntött, hogy továbbra is tsz-tag marad és szorgalmasan dolgozik ezután is a nagy családban. Most már a jövőre gondolnak, a még jobb termésre, a még több jövedelemre, hogy még szebb legyen a tsz tagjainak élete.
