Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-21 / 301. szám

Emlékezés az Ideiglenes Nemzet- gyűlés 1944. december 21-én, Debrecenben tartott első ülésére VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Somogyi Helytállnak a balatoni halászok Olvasóink leveleiből A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYM EGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 301. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1954. december 21. Lenin ügyének nagy folytatója December 21-én a szovjet nép megemlékezik Joszif Visszárionovics Sztálinnak, V. I. Lenin hűséges ta­nítványának és munkatársának, Le­nin ügye nagy folytatójának 75. szü­letésnapjáról. Sztálin neve végtelenül drága a szovjet embereknek és az egész vi­lág dolgozóinak. Egész életét a mun­kásosztály és minden dolgozó a ki­zsákmányolok járma alól való fel­szabadításának, a kommunizmus győzelméért vívott harcnak szentel­te. A cárizmus és a kapitalizmus ellen vívott kemény harcban a mar xizmus—leninizmus nagy eszméi lel­kesítették, amelyek megmutatták a munkásosztálynak az utat a kizsák­mányolás lerázásához, a hatalom ki­vívásához és a szocializmus felépíté­séhez, J. V. Sztálin mélységesen hitt a népben, a munkások és parasztok kimeríthetetlen forradalmi energiá­jában és alkotó kezdeményezésében. Egész munkásságában a tömegekre támaszkodott, bennük látta a törté­nelem igazi formálóit. J. V. Sztálin mindig V. I. Lenin hűséges és méltó tanítványaként cselekedett. Mindenben és mindenütt meggyőződése® leninista, a lenini eszmék állhatatos követője és védel­mezője volt. Leninben a párt láng­eszű megteremtőjét és vezérét látta, a magasabb típusú vezetőt, a kőszáli sast, aki nem ismer rettegést a harc­ban. V. I. Leninnel együtt, Lenin ve­zetésével harcolt at újtípusú pártért és edzette acélossá a leninizmus el­lenségei ellen vívott, megalkuvást nem ismerő harcban. Az orosz proletariátusnak hatal­mas történelmi misszió jutott osz­tályrészül: elsőnek szakítani meg a világimperializmus láncát, megsza­badítani az ország dolgozóit a tőke igájától, felépíteni a szocialista tár­sadalmat. Az oroszországi munkás- osztályt a kommunista párt sokesz­tendős gigászi munkája készítette elő ennek a történelmi feladatnak tel­jesítésére. A párt megszervezte a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság harci szövetségét, s így biztosí­totta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gvőzeijnét, a proletár­diktatúra létrejöttét. Az Októberi Forradalom győzel­me után a kommunista párt kor­mányzó párt lett, a szovjet ál'am ve­zető" és irányító ereje. A pártnak kePett megoldania az úi szocialista állam megteremtésének és a szocia­lizmus felépítésének bonyolult fel­adatott J V. Szta'in, V. I. Lenin legközelebbi munkatársa volt a vi­lág e'ső szocialista államának, a munkások és parasztok ál’aimának felépítésében és megerősítésében. Mint a nemzetiségek ügyeinek nép­biztosa, Szíá'in közvetlenül irányí­totta a kommunista párt nemzetisé­gi poiit’káiának megvalósítását, amely a szövetek zász’aía a'att egy­séges, testvéri családba forrasztotta össze az ország népeit. A poVárháború és az idegen in­tervenciók nehéz éve'ben a kommu­nista márt honvédő háborúra vezette az egész nénet az Októberi Szocia­lista Forradalom hatalmas vívmá­nyainak védelmében A szovjet áúam védelmét a párt Központi Bizottsága irányította, é'én Leninnel Lenin legközelebb álló se­gítőtársai a Vörös Hadsereg meg­szervezésében és Dol’t'kai fe’vi'ágo- sításában, az ellenség szétzúzására irányuló lenini terv megvalósításá­ban Sztálin. Mo’otov, Kalinyin. Szverdiov. Kaganovics, Ordzsoni- kidze. Kimv, Ku’bisev. Mikojan. Zsdauov. Dzerzsinszkii. Hruscsov és a nárt több más kiemelkedő veze­tőre vn’t A K&monti Vezetőségnek és V. I. Leninnek, a párt vezetőiének , irá­nyításával a szoviet nén szétzúzta a belső e'lon forradalmat és az idegen intervenciót, biztosította a békés gazdasági énítőmunka feltételeit. V I Lenin, a kommunista párt vezetőié, a szoviet kormány feie tu­dományosán megalaípozott progra­mot dolgozott ki arra vonatkozólag, hogyan vá'ion a gazdaságilag elma­radott Oroszország é’en’áró. erős, szocia'ista nagyhatalommá A prog­ram eé'ul tűzte ki az ország szocia­lista iparosítását, a nehézipar nagy­1 arányú fejlesztését, az egész nép­gazdaság villamosítását, a mezőgaz­daság szocialista átalakítását célzó szövetkezeti terv megvalósítását, a kuítúrforradalom véghezvitelét. A kommunista párt a nép kimeríthe­tetlen alkotóerejét a szocializmus építése lenini tervének végrehajtásá­ra irányította. V. I. Lenin halála után a párt és a nép ellenségei — trockisták, bu- charinisíák, burzsoá nacionalisták — megkísérelték, hogy a pártot és az országot letérítsék a lenini útról a nroleíárforradalom vívmányainak felszámolása és a kapitalista rend restaurációja felé. A kommunista párt a Központi Bizottság vezetésé­vel — amelynek élén J. V. Sztálin állt — szétzúzta az árulókat és a kapitulánsokat, megvédte a leniniz- must és megszervezte a szocializmus felépítését az országban. J. V. Sztálin mindig erélyesen védelmezte a marxizmus—leniniz­mus tisztaságát, megalkuvás nélkül harcolt a leninizmus ellenségeinek minden merénylete ellen. A leniniz­mus kimagasló propagandistája volt, ragyogó példáját mutatta a lenini eszmei hagyatékhoz való hűségnek. »A leninizmus alapjai-«, »A leniniz­mus kérdései« című műveiben, a pártkongresszusokon és konferenciá­kon elmondott beszámolóiban feltár­ta a lenínizmusnak, a párt hatalmas kincsesházának eszmei gazdagságát J. V. Sztálin a marxizmus—leni- nizmust mindig alkotó tudománynak tekintette, ameíy szüntelenül fejlő­dik, szoros kapcsolatban az élettel, a tömegek forradalmi gyakorlatával. Lenin nyomán mindig hangsúlyozta, hogy az elmélet nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvéshez. Egész munkássága során példát mutatott a marxi—lenini elmélet teremtő al­kalmazására, helyes felhasználására a párt politikájának kidolgozásában és megalapozásában, a szocialista építés gyakorlati feladatainak meg­oldásában. A kommunista párt követte Lenin útmutatásait, amelyeket J. V. Sztá­lin munkái és a párthatározatok to­vábbfejlesztettek, kidolgozta és meg­valósította az ország szocialista ipa­rosításának és a mezőgazdaság kol­lektivizálásának politikáját. A Szov- letunió rövid történelmi időszak alatt hatalmas, ugrásszerű fejlődésen ment keresztül az elmaradottságtól a haladásig, agrárországból erős ipar­ral és szervezett mezőgazdasággal rendelkező szocialista nagyhatalommá vált. A pártot egész tevékenységében Marx—Enge's—Lenin—Sztálin nagy tanításai vezérlik. J V. Sztálin alkotó módon to­vábbfejlesztette és az új történelmi viszonyokhoz alkalmazta a marxi— lenini elméletet. Munkáiban to­vábbfejlesztette az imperializmusról szóló lenini tanítást, elemezte a tő­kés rendszer általános válságát, meg- foga’mazta a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényét. Számos új tétellel gazdagította V. I. Lenin tá­mlásait az újtípusú marxista párt­ról, a proletárforradalomról és a proletárdiktatúráról, a proletariátus osztályharcának stratégiájáról és taktikájáról. A nagy Lenin megalapozta és részletesen kidolgozta a munkásosz­tály és a parasztság szövetségének eszmédét, amely szövetségben a munkásosztályé a vezető szerep. Eb­ben a szövetségben látta a proletár­diktatúra legfőbb elvét, azt a fő erőt, amely képes elnyomni a kizsákmá­nyoló osztályokat és felépíteni a szocializmust. J. V. Sztálin állhata­tosan megvédte a munkásosztály és a parasztság szövetségének lenini oszmérét az ellenséges trockista— bucharinista klikk támadásaival szemben és a párt és az állam többi vezetőjével együtt a legbátrabban részt vett a leninizmus eszméinek következetes megvalósításában. A munkásosztály és a kolhozparasztság szövetsége, amelyet a kommunista oárf kovácsolt össze, a szovjet állam “regének és legyőzhetetlenségének forrása. Lenin programtételeit a nemzeti­ségi kérdésről J V. Szíá'in művei és a párthatározatok továbbfejlesztet­ték. A kommunista párt a lenini— sztálini nemzetiségi politika meg­valósítása során a Szovjetunió min­den népét egységes testvéri család­ba forrasztotta össze és biztosította soha nem látott gazdasági és kul­turális fellendülésüket. A szocialista építés tapasztalatait általánosítva J.’ V. Sztálin kidolgoz­ta a politikai gazdaságtan egész sor kérdését. A lenini útmutatásból ki­indulva megalapozta az ország szo­cialista iparosítása és a mezőgazda­ság kollektivizálása megvalósításá­nak útjait és módszereit. Munkái­ban részletesen kidolgozta a szocia­lista gazdálkodásról, az érték- és pénztörvény alkalmazásának szük­ségességéről, az önálló elszámolásról, a dolgozók munkájuk eredményében való anyagi érdekeltségének elvéről szóló lenini tételeket. Továbbfejlesz­tette és konkretizálta a marxi—leni­ni tételeket a szocialista társadalom fejlődésének törvényszerűségeiről és a kommunizmus felső szakaszába való fokozatos átmenetéről. A Marx, Engels és I/cnin munkáiban talál­ható alaptételekre támaszkodva, Sztálin megfogalmazta a szocializ­mus gazdasági alaptörvényét és a népgazdaság tervszerű, arányos fej­lesztésének törvényét. J. V. Sztálin fáradhatatlanul mun­kálkodott a szovjet állam erősítésén. Rámutatott, hogy a szocialista állam j ereje és hatalma a kommunizmus eredményes építésének fontos felté­tele, A Szovjetunió Kommunista Pártja mindig nagy figyelmet fordított az | ország védelmi képességének erősí- ; tésére. A Nagy Honvédő Háborúban a kommunista párt volt a szovjet népnek és fegyveres erőinek lelkesí­tője és harci vezetője. A párt Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kor­mány határozata J. V. Sztálint állí­totta a szovjet állam fegyveres erői­nek élére. A párt Központi Bizott­sága közvetlen katonai munkára kii'dte N. A. Bulganyint, A. A. Zsdanovot, A. Sz. Scserbakovot, N. Sz. Hruscsovot és a Központi Bi­zottság több más tagját. A szocialis­ta haza becsületéért és függetlensé­géért vívott kemény csatákban a kommunista párt még szorosabban összeforrott a néppel. A Szovjetunió győzelme a Nagy Honvédő Háború­ban ismét megmutatta a szovjet ál­lami és társadalmi rendszer roppant életerejét, a párt politikájának böl­csességét és előrelátását. A hitleri Németország és az im­perialista Japán szétzúzásának kö­vetkeztében számos európai és ázsiai ország kivált az imperialista rend­szerből. Létrejött a Szovjetunióval az élen a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas tábora. A kommunista párt következete­sen a szovjet állam lenini külpoli- tiká'át, a népek közötti béke poli­tikáját folytatja. E külpolitika alap­tételei a két rendszer, a kapitalista, és a szocialista rendszer tartós egy­más melletti fennállásának és békés versengésének lehetőségéről szóló lenini tétel. »A két rendszer egymás melletti fennállásának gondolatát először Le­nin mondta ki — mondotta J. V. Sztálin. — Lenin a mi tanítónk és mi. szovjet emberek, Lenin tanítvá­nyai vagyunk. Sohasem tértünk el és nem is fogunk eltérni Lenin út­mutatásaitól«. (Pravda, 1947. V. 8.) A Szovjetuniónak a békéért és a népek biztonságáért harcoló szilárd és következetes politikája megfelel a szovjet nép és minden békeszerető nép létérdekeinek. A háború utáni évek során a Szovjetunió még erő­sebb és hatalmasabb lett, a békeharc élén ha’ad Hata'mas erőt képvisel a békeharcban a demokrácia és a szocializmus tábora. A Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép szent internacionalista kötelességének tartja ennek a tábor­nak erősítését. A kommunista párt a szovjet nép vezére. A párt és a nép egységében rejlik a kommunizmus hatalmas ere­je. A szovjet nép Marx—Engels— Lenin—Sztálin zászlaja alatt, a kom­munista párt bölcs vezetésével biz­tosan halad a kommunizmus győzel­me felé. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL •— — ■ ■ * NAGY ARANYVASÁRNAPI FORGALOM KAPOSVÁR ÜZLETEIBEN Vasárnap Kaposváron is sok üzlet tartott nyitva. A legtöbb vásárló a játékboltokban fordult meg. A Május 1 utcai játékbolt csaknem 5000 forintos forgalmat bonyolított le ezen a napon. Kü­lönösen nagy volt az érdeklődés a lendkerekes mechanikai játékok iránt, ugyanakkor két marklin-va süt is elkelt a délelőtt folyamán. A kaposvári háziipari szövetkezetben Lencsi-babák, gépkocsik sorakoznak az állványokon, melyekből mintegy 2000 forintos for­galmat bonyolítottak le vasárnap délig. Sok látogatója akadt az élelmiszerboltoknak is. A Csemegeáru­ház ízléses, előre elkészített karácsonyi kosarakat árusít, melyben csokoládé, cukorka és likőr van. A Béke Szálló cukrászüzlete helyi készítésű csokoládéfigurákkal kedveskedik a vásárlóknak. A két üz­let több mint 6000 forintos forgalmat bonyolított le ezen a napon. Délelőtt zsúfolásig megtelt a Szivárvány-áruház is. A belépőket ízlésesen földíszített, apró körtékkel kivilágított karácsonyfa fogad­ta, az állványokon pedig bő választék halmozódott. Olyan árufélesé­gek is — pl. gyermekmelegítő, selyemharisnya, fehér férfiing —, melyekből az utóbbi időben némi hiány mutatkozott, ma bőven kap­hatók. Az üzlet több mint 30 ezer forint értékű árut adott el. Az Óra- és Ékszerbolt 8 ezer forintos forgalmat bonyolított le, a Táncsics Könyvesbolt pedig 4 ezer forint értékű könyvet adott el. Különösen nagy volt az érdeklődés az ifjúsági könyvek iránt. fi középiskolák tanulói vidám ünnepélyen köszöntötték a szünidőt A Közgazdasági Technikum ta­nulói szombaton este jólsikerült karácsonyfa-ünnepélyen mondtak búcsút egy hónapra iskolájuknak. Az ünnepélyen a technikum ta-; nulóin kívül több iskola diákjai,' valamint több mint 7Ö szülő vett részt. Az ünnepélyt a szülői mun-! kaközösség elnöke nyitotta meg,! buzdította a tanulókat a kiváló tanulmányi eredmények elérésére. A megnyitó után a Közgazdasá­gi Technikum tanulói színvonalas műsorral szórakoztatták a vendé-, geket. Angol kánont, orosz nép-1 dalt és német bölcsődalt adtak elő. A technikum híres tánccsoportja somogyi és marosszéki népi tánco- kát adott elő, népviseletben. A j Beethoven-évforduló megemléke­zéseként több első és negyedik osztályos tanuló Beethoven-műve- ket adott elő zongorán. Ezután szavalatok következtek, majd a János vitézből és Petőfi népdalai­ból előadott énekszámok után nagy táskájú postás bácsi jelent meg a szép karácsonyfa alatt. A szülői munkaközösség közel 400 csomagját osztotta ki a tanulók között. A III/A és IV/B osztály tanulói szorgalmas iskolábajárásu- kért külön jutalmat is kaptak: az iskolát patronáló Terményforgal­mi Vállalat által adományozott könyveket. Az ünnepség részvevői 11 óráig táncoltak. JÖJJÖN EL MÁSKOR IS HOZZÁNK A NÉMET NÉPI EGYÜTTES A múlt hét csütörtökjén nagy kultúresemény - volt községünk­ben. A szuloki német népi együttes jött el hozzánk szerepelni, aki­ket községünk lakossága nagy szeretettel és telt házzal fogadott. Sokat gyönyörködtünk az énekkar, a fúvószenekar és a tánckar művészetében. Kérjük a szulokiakat, hogy jöjjenek el hozzánk máskor is, nyáron is, amikor többezer dolgozó piheni ki községünkben évi fá­radalmait, mutassák be nekik is megyénk nagyszerű német együt­tesének művészetét. Én ismeretlenül is köszöntőm a kis szőke, szu­loki tanítónőt, s engedje meg, hogy a Somogyi Néplapon keresztül megköszönjem a műsorban való közreműködését, kedves műsor­közlését, s az én legkedvesebb versem, a Vén cigány előadását. * Varga Szántó József i balatonberényi dolgozó paraszt. December 30-án avatják a csurgói és a barcsi új járási kultúrhazat Barcson és Csurgón új járási J kultúrházat építtetett a megyei' tanács népművelési osztálya. A fél-félmillió forinttal létesített kultúrházak avatására december 30-án kerül sor. A csurgói kultúr- ház csaknem 800 férőhelyes, beépí­tett színpaddal felszerelt. nagyte­remmel, olvasóteremmel, könyv­tárral, társalgóval, játékszobával ( és még közel 5 helyiséggel várja a szórakozni, művelődni vágyó dolgozókat. A barcsi járási kultúrházban ezenkívül még mozihelyiséget is létesítettek. A járási és az üzemi kultúrcso- portok lelkesen készülnek az avatóünnepélyre, Barcson ezúttal lép fel először az új gyermek­együttes 70 tagú tánccsoportja is. Az új tanácstagok segítségét kérik a gadányiak Mi, Gadány község lakói bizalommal választottuk meg jelölt­jeinket. Sok a megoldásra váró feladat a községben, s hogy ezek megvalósuljanak, tanácstagjaink segítségét kérjük. Ilyen például az, hogy a község távol esik minden közlekedési lehetőségtől. Az Autó- közlekedési Vállalat bekapcsolná a falut a forgalomba, de nincs a községben megállásra és fordulásra alkalmas, hely. Ha a népfront és a tanácstagok mozgósítják a falu lakóit, szívesen vesznek részt eb­ben a munkában, s ha a tanácstagok foglalkoznak ezzel a kérdéssel, úgy a község lakóinak ez a panasza is hamar megoldódik. Egy má­sik régi panaszunk a villanyvilágítás kérdése. A távvezeték a község határában húzódik, alig másfél kilométer vezeték kellene, hogy a községben megoldódjék a villanyvilágítás problémája. Járjanak el tanácstagjaink ebben az ügyben is az illetékeseknél, támogassák a dolgozók jogos igényeit és kérelmeit, úgy a község lakói is nagyobb bizálommal figyelik munkájukat és segítik is azt. Örfalusi Ferenc, Gadány.

Next

/
Thumbnails
Contents