Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-08 / 290. szám

Szerda, 1954. december 8. SOMOGYI NÉPLAP » na Munkában a Hazafias Népfront HOGY MÉG VIRÁGZÓBB, MÉG FEJLETTEBB LEGYEN ORDACSEHI KÖZSÉG Az ordacsehi népfront-bizottság elnöke Gazdag Antal 14 'holdas dolgozó paraszt, aki ugyan már nem fiatal ember, de 50 éves kora ellenére is fiatalos len- ■dülettel dolgqzik a község fejlesztéséért, a népfront­bizottság akcióprogramjának megvalósításáért. Sokat dolgozott a tanácsválasztások idején, s most a prog­ram megvalósításán fáradozik. Sok munka vár az ordacsehi népfront-bizottságra: programjában olyan tervek szerepelnek, amelyeknek megvalósítása nagyban elősegíti a község fejlődését. Gazdaköralakításról, dűlőutak létesítéséről, téli mező­gazdasági szaktanfolyamok indításáról, dögkút létesí­téséről, orvosi rendelő építéséről és a község parkosí­tásáról olvashatunk a népfront-bizottság tervében. A tervek mindegyikét örömmel fogadta a község lakossá­ga, s most rajtuk áll, hogy a Népfronttal együtt azo­kat meg is valósítsák. Gazdag Antal jó segítőtársra talált a községi párt- szervezet titkárában, aki szívesen fáradozik nemcsak a panaszok megvizsgálásában és intézésében, de a népfront-bizottság akcióprogramjának megvalósításá­ban is. Bánffi eivtárs VB-elnök, akit újból megválasz­tottak, ugyancsak kiveszi részét a munkából. Ugyan­így a község minden vezetője és lakosa segít, hogy a község még virágzóbb, még fejlettebb legyen, úgy, -.ahogy azt a népfront-bizottság célul tűzte. * * * NÉGYTANTERMES ISKOLA ÉPÜL CSÖKÖN Y A VISONTÁN A csokonyavisontai népfront-bizottság tagjait a "község legrátermettebb embereiből választották meg. Hogy a ‘község lakói arra méltókat jelöltek a bizott­ságba, az már megmutatkozott a tanácsválasztás ide­jén, de különösen most, amikor akcióprogramjukat már az egész község megismerte s mindenki látja, hogy a népfront-bizottság a legsürgősebb feladatok meg­valósítását tűzte célul. Minden gyermekes anya örömmel fogadta a tervet, hegy egy négytantermes iskolát építenek. A gyógy­fürdőt is már régóta szeretnék megépíteni, s most a mépfromt-bizottság erre is tervet dolgozott 'ki. Régi pa­nasza á csckonyavisontaiaknak, hogy mint a járás leg­nagyobb községének, még ma sincs húskimérésük. A ■népfront-bizottság kérte ennek engedélyezését s így ez a panasz is hamarosan megoldódik. Most a tanácsválasztások után különösen nagy lendületet kapott a bizottság munkája. Segítik az újon­nan megválasztott tanácsokat, segítenek az állandó-' bizottságok munkájában is. * * * SOMOGY VÁMOS KETTŐS ÜNNEPE A somegyvámesi népfront-bizottság a község la­kosságával, a párt- és tömegszervezetekkel 'karöltve bensőséges, feledhetetlen nappá tette felszabadulásuk 10. évfordulóját. E napon tartották az újonnan meg­választott tanács első ülését, a végrehájtóbizottság megválasztását is. A földművesszövetkezet helyiségébe csaknem az egész község lakossága összegyűlt. Érdek­lődéssel figyelték a kis úttörők kultúrműsorát. Öröm­mel fogadták Mész József né, Gárvány József, Gyurá- kovics Lajos és a többi VB-tag megválasztását, majd az állandó-bizottságokról beszéltek. Megemlékeztek az ülésen a felszabadulásról s az azóta eltelt 10 év ered­ményeiről, a község képének megváltozásáról. Az ün­nepséget kultúrműsor követte. * * * A PAMUKIAK MAR ALIG VÄRJÄK, HOGY MEGKEZDHESSÉK A KULTÜRHÄZ ÉPÍTÉSÉT Pgmuk községben egyhangú lelkesedéssel válasz­tották meg járási tanácstagnak Miseta János járási tanácselnöikhelyettest, aki már eddig is sokat segített a község panaszainak intézésében. A pamukia'k a vá­lasztás után máris kéréssel fordultak tanácstagjukhoz: segítsen, hogy a községben kultúrotthon épüljön. Miseta János a községi népfront-bizottsággal kö­rülnézett a községben, hogy miképp lehetne saját ere­jükből is segíteni e terv megvalósítását. Csakhamar megoldást is találtak: van a községben két használa­ton kívül álló gazdasági épület, amelynek építőanya­gát nagyszerűen felhasználhatnák a kultúrház építé­séhez. Miseta János most már a bontási engedély megszerzésén fáradozik, s azon, hogy a Megyei Ta­nácstól hozzájárulást kapjanak az építéshez a megyei beruházási keretből. A községi népfront-bizottság a lakossággal együtt a bontási, fuvarozási s egyéb mun­kák elvégzését vállalta. Részben a szakmunkások kér­dése is megoldódik, mert a község iparosai is segíte­ni akarnak. A kis faluban alig várják már az emberek, hogy mielőbb megkezdhessék a kultúrház építését. A siófokiak bebizonyították, hogy egyetértenek a Hazafias Népfront célkitűzéseivel Községünk egységesen szavazott a Hazafias Népfront jelöltjeire Fiad községből Táborosi Sándorné •elvtársnő, a községi tanács végrehaj­tóbizottságának elnöke számolt be a választásról. Meleg szavakkal emlé­kezik meg az iskola úttörőiről, akik ■a szavazás megkezdésekor vidám énekszóval, tánccal és szavalatokkal köszöntötték a választókat. 10 óra 10 perckor befejeződött községünkben a szavazás; minden választópolgár becsülettel tett eleget hazafiúi kö­telességének: egységesen adta szava­latát a Hazafias Népfront jelöltjei­re — írja levelében Táborosi elv­társnő. «bvBaaaaaaaaaBBaaaMaaaBaaaaaaBaBBaaBaBBBBBBaaBaaai bellel cipelték vállukon Budaörs <dombjai felé. Kinn a »reptéren« akkor már szálltak a MADISZ-répülők. Nagy éljenzéssel fogadták az érkezőket, s azonnal odaálltak ők is a kötél -végére, hogy magasba repítsék a toldott-foldott gépet. Mitagadás, valóságos istenkísértés volt bele­ülni, de azért úgy vetekedtek at 'első startért, mint valami ritkán kapható, nagy kitüntetésért. ... Felhangzott az első vezény­szó: »Kész? Kihúzni, futni, eV.« — és magasba röppent a Tücsök! A Tücsök szállt!... Olyan fülsike­títő hurrázást nem hallottak még Budaörs dombjai, mint akkor! Be­leremegtek abba még a Horthy Miklós Repülőalap házának hul­lott vakolatú falai is. Ettől a naptól kezdve a MOM- klubon belül száz és száz fiatal, ■munkásfiú, diáklány, faluról jött ■parasztgyerek repült nap mint nap az öreg Szekrényes fölé ... Köztük ott szállt Kocsis Feri is. Az első start után, melyet nem éppen dicsőségesen jókora rádli- val fejezett be, jött a többi, sike­resebb, jobb, kiválóbb. Az «-AJ vizsga után tábor következett: ko­rahajnali felkelések, friss torna, kiadós reggeli, aztán futás a gé­pekhez. Nemsokára pedig elérke­zett a gyönyörűséges, százszor megálmodott pillanat, amikor Ko­csis Feri műszerésztanuló »C«- vizsgás pilóta lett. Nyolcasokat repült éppen — ez volt a feladat — amikor a Szekrényes fölött érezte: könnyű remegés fut át gé­pén. Termiket kapott, egyre fel­jebb emelkedett. »Meglesz a »C« is!« — dobbant nagyot a szíve, s igyekezett úgy repülni, mint még soha. Sugárzott a boldogságtól, Siófokról Lidith Miksa elvtárs számolt be levélben a tanácsválasz­tás előkészületeiről és a tanácsvá­lasztás napjáról. Többek között eze­ket írja: A község DISZ-fiataijai és az ál­talános iskolák úttörői már 27-én es­te zenés, fáklyás felvonulást rendez­tek a Népfront jelöltjeinek tisztele­tére. A választás napján már a ko­rahajnali órákban élénk volt az élet Siófokon, s már fél 7-kor csoporto­san siettek a választók a szavazó­amikor leszállt, és még akkor is nevetett, amikor hozzárohanó tár­sai vállukra kapták, aztán alapo­san »lehúzták«, repülő-avatás­ként ... Egy szép napon pedig gépkocsi állt meg a starthely közelében. Két magas, barátságos férfi szállt ki belőle. Hosszan beszélgettek az oktatókkal, majd bemutatkoz­tak a fiúknak is és bejelentették, hogy akinek kedve van hozzá, re­pülőnek jelentkezhet a légierőhöz. Lett erre üdvrivalgás újra! De csak »C«-vizsgások — tették hoz­zá. Kocsis Feri elsőnek írta nevét a jelentkezési ívre. Ment ő, hogy­ne ment volna, hiszen álmai ne­továbbja volt, hogy egyszer igazi, komoly, nagy, motoros géppel re­pülhessen. Most itt volt előtte a lehetőség. El nem maradt volna egy fél világért sem ... * * * ^September első napjaiban aztán megszólalt egyszer az üzemi telefon. A műhelyírnok vette fel és odaszólt neki: »Feri, menj le, az édesanyád vár«. Feri megtörölte olajos kezét, s kette­sével szedve a lépcsőket futott le­felé. Édesanyja, a feketeszemű, őszhajú asszony, az aranyos »Ma­ma«, ott állt vékonyka kabátjá­ban, kezében fehér pap’Happal. Szótlanul nyújtotta f:~ felé. Feri izgalomtól remegve vette kezébe: Behívó volt. Tehát sikerült! Sikerült! Ő, Ko­csis Ferenc, a temetőkertész fia, műszerésztanonc, mégis katona, repülő lehet! Elhomályosult szem­mel nézett édesanyjára, és hirte­len kitörő, gyermeki örömmel karjába kapta. »Édesanyám! Si­került, sikerült!« — ismételgette folyton ... Anyja meg csak símo­helyiségek felé, hogy leadják szava­zatukat jelöltjeikre, az új tanácsta­gokra. Lelkes, bizakodó volt a han­gulat; ezt még tetézték az ifjúság, az úttörők vidám szórakoztató mű­sora, a táncszámok, szavalatok és énekszámok. A siófokiak bebizonyí­tották — írja befejezésül Lidith elv­társ —, hogy egyetértenek a Haza­fias Népfront célkitűzéseivel, s egy- emberként adták szavazatukat a Népfront jelöltjeire. gáttá nagyra nőtt fiát és úgy sut­togta: »Hát katona leszel, fiam? Tiszt?— s nem tudta, sírjon vagy nevessen-e boldogságában. Úgy álltak ott egymást átölelve, Kocsis néni meg a fia, és ki tudná megmondani, melyikük volt bol­dogabb ... S mire Kocsis Feri estére haza­ért, már várta a becsomagolt hol­mi, mellette papírban sütemény, alma. Katonaládája nem volt, csak egy ütött-kopott kis bőrönd­je, azzal indult az előtte feltárult nagy útra . .. öreg Kocsisék hosz- sza.n néztek távolodó fiúk után, állva a kis kapuban... és még akkor is kiáltották utána, mikor Feri nem hallhatta már: Sok sze­rencsét, fiam!. . . * * * * Rat év telt el azóta, elmélyült tanulással, kemény mun­kával, szigorú fegyelemben. Ko­csis Ferenc műszerésztanuló az­óta néphadseregünk egyik legki­válóbb harcosa lett, tagja a párt­nak, élsőosztályú pilóta, főhad­nagy. Nehéz és küzdelmes volt az útja idáig, de célhoz ért. A mun­kásgyerek álmai beteljesedtek ... Jól tudja, mi tette számára le­hetővé ezt, és örökre szívébe zár­ta a napot, mikor az a szovjet ka­tona kitárta dohos pincéjük ajta­ját. Nem felejti el soha. soha . .. Most tovább tanul. Fejleszti tu­dását, mert még többet akar tud­ni, még jobb katonává akar len­ni. Ezüstszínű gépével pedig min­denkor készen áll arra, hogy meg­védje új életre kelt népünk bé­kés határait... Fiatalok! Nézzetek rá, vegyetek példát róla! Méltó reá. Kocsis Ferenc tiszt elvtárs be­csülettel szolgálja a hazát! SZIJJ RŐBERTNÉ. A Szabó Kisipari Szövetkezet dolgozói a békéért, a gyermekekért A Szabó Kisipari Szövetkezet konfekció-üzemének dolgozói már terven felül készítik a gyermek­kabátokat, fiúöltönyöket. Éves j tervüket december 1-ével 103,6 ! százalékra1 teljesítették. Most a ktsz dolgozói vállalást tettek — mivel a gyermekruhaellátásban nehézség mutatkozik —7, hogy 400 darab gyermek-télikabátot készí­tenek decemberben. Ugyancsak a negyedik negyedévben készül el az az 1100 gyermekruha is, me­lyet szintén terven felül gyárta­nak. A ktsz dolgozói vállalásaik­nak becsülettel eleget is tesznek. Olyan kiváló dolgozóik vannak, mint Hergovics János varrögé- pész, akinek teljesítménye a 200— 300 százalék között van és kifo­gástalan minőségű munkát vé­gez. A gépészek közül Végh Györgynek és Lovas Istvánnak eredménye követi még Hergovics Józsefét. Értékes munkát végez a kis­ipari termelőszövetkezet két idős szabásza. Török Sándor és Sámo- czi Sándor elvtárs. Kifogástalan munkájuk „titka“1 szaktudásuk, 30—40 éves gyakorlati tapaszta­latuk és munka iránti szeretetük. IA kézimunkás dolgozók közül di­cséretre méltó Kőműves Pálné. I Kőműves elvtársnő rövid ideje , van a szövetkezetben, de máris az elsők közé küzdötte fel ma­gát. Tóth Jánosné szintén kézi­munkás, kedves, ügyes fiatal- asszony, aki szívesen vállalja a többletmunkát. Átlagos teljesít­ménye 160—170 százalék között van. Eredményes munkát végez a Szabó Kisipari Termelőszövetke­zet a város és a környék dolgo­zóinak ruhaellátása érdekében. A ktsz tagjai továbbra is békében, nyugodtan akarnak élni, dolgpz- ni. Ezért a december 6-án meg­tartott szövetkezeti közgyűlésen elhatározták, hogy tiltakoznak az imperialisták háborús mester­kedései ellen. A közgyűlés elha­tározta, hogy a párizsi szerződés ratifikálása elleni tiltakozó leve­lüket elküldik az Országos Béke­tanácshoz azzal a kéréssel, hogy továbbítsa azt a Béke-Világta- nácshoz. Ezért tették — a beké­ért, a gyermekekért azt a válla­lást is, hogy elkészítik terven fe­lül a 400 darab gyermekkabátot. ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE A balatonújheíyí állami gazdaság dolgozói április 1-re kijavítják összes mezőgazdasági gépeiket 195-5. április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját. A felszabadulás óta eltelt 10 esztendő a magyar nép anyagi és kulturális felemelkedé­sének, a nyomorból, nélkülözés­ből, a munkanélküliségből való kiemelkedésnek az évtizede volt. Tíz év alatt elért nagyszerű vív­mányaink eléréséből mi, a bala- tonuj helyi állami gazdaság dol­gozói is becsülettel kivettük ré­szünket. De nem állunk me| fél­úton, tovább akarjuk fokozni eredményeinket, ezért elhatároz­tuk, hogy vállalásokat teszünk április 4-e tiszteletére. Téli gépjavítási tervünket áp­rilis 1-re befejezzük és az Összes traktorokat, kultivátorokat, ka­szálógépeket és egyéb mezőgaz­dasági gépeket minőségileg kifo­gástalanul kijavítjuk. Gazdaságunk területének nagy­része kertészeti termelésre alkal­mas, ezért a következő évben 225 hold öntözéses kertészetet lé­tesítünk. A jövő évi tervek sze­rint gazdaságunk közvetlenül az üdülőknek szállít zöldségárut, így még a tél folyamán elkészítjük a melegágyakat előregyártott beton­lapokból, lyukacsos téglákból. A 225 hold öntözéses kertészet pa­lántaszükségletének nevelésére 4000 melegágyi ablakot készítünk és 6 millió darab palántát neve­lünk a kertészet részére. Az állattenyésztés területén a szarvasmarháknál a tejhozam nö­velésére, a sertéseknél a hizlalást tér1/ teljesítésére tettek vállalást a gazdaság dolgozói. Vállalták azt is, hogy a kertészeti terményekből visszamaradt zöldleveleket, szára­kat lesilózzák, így 2000 köbméter silózási tervüket teljesítik. A gaz­daság vezetői vállalják, hogy biz­tosítják a dolgozók munkafeltéte­leit, a termelési eszközöket idő­ben! rendelkezésre bocsátják, hogy a dolgozók vállalásaikat ma­radéktalanul. becsülettel teljesít­hessék. Takács Ignác igazgató, Nógrádi Vera ÜB-elnök, Seer Imre párttitkár, Csiszár László főagronómus. Az egész országban megalakultak a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodái November végéig az ország minden megyéjében megalakult a Termelőszövetkezeti Tanács me­gyei irodája. Az iroda vezetője szemmeltartja az egész megye te­rületén előforduló tsz-problémá- kat. eljár a hivatalos szerveknél, szükség esetén egyes kérdéseket a Termelőszövetkezeti Tanács elé terjeszt. Dicsőség a hősöknek, akik életükéi adták szabadságunkért G yönyörű napsütéses reggel. A köd eltűnt a dombok mögött. Ünnepi hangulat van Tab utcáin. A járókelők szemében öröm csillogd ünnepel a nép. Valahogy más ez az ünnep, mint a többi. Tab község népe felszabadulásának 10. évfordulóját ün­nepli. A nép hangulatát, a felszabadító Vörös’ Hadsereg iránti so­ha el nem múló szeretetét fejezi ki a hivatalos ünnepély is, me­lyen a község lakosságának apraja-nagyja egyaránt résztvett. Már a délelőtti» órákban megkezdődött az ünnepség. A bőszén- fai csikótelep fúvószenekara végigvonul a község utcáin, majd tér­zenét ad. A zene a nép hangulatát fejezi ki. Hála és öröm csendül ki a dallamokból, de kemény elhatározásra is buzdítanak az in­dulók: „Megvédjük a békét!1“ Délután fél 4 órakor a honvédség, a párt)» a tanács, valamint a tömegszervezetek és a lakosság részvételével a felszabadulási em­lékmű koszorúzására kerül a sor. Koszorúk sokasága borítja az emlékmű talapzatát. Az ünnepi beszédet Fehér őrnagy elvtárs tartja. Megemlékezett a felszabadulás óta eltelt tíz esztendőről, mely eredményekben gazdag és boldog jövőt biztosít. Este a föld­művesszövetkezet kultúrcsoportja a szakszervezet kultúrtermében a „Vándordiák“ c. operettet adta elő nagy sikerrel. A hallgatóság a darab mondanivalójából megértette, hogy az, amiért évszázadok óta a magyar nép harcolt, csak ezelőtt 10 évvel vált valóra. Sza­bad lett a nép. Ezúton köszönjük meg a bőszénfai csikótelep vezetőségének és zenekara minden tagjának, hogy fáradságot nem ismerve eljöt­tek Tabra, együtt ünnepelni Tab község felszabadulásának tizedik évfordulóját. Fajtai László, népműv. e. a., Tab.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents