Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-03 / 286. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954. december 3. A moszkvai értekezlet negyedik ülése Moszkva (TASZSZ). December 2-án, moszkvai idő szerint tíz órakor megkezdődött az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó európai értekezlet negyedik ülése. Az ülésen a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német | Demokratikus Köztársaság, a Ma- ! gyár Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, az Albán Népköz- társaság kormányainak közös nyilatkozat-tervezetét vitatták meg. A negyedik ülésen Viliam Siro- ky, a csehszlovák küldöttség vezetője elnökölt. A KAPOSVÁRI ÜNNEPI HÉT MAI PROGRAMMJA Este 7 órakor a Városi Színházban: Somogyi népi kultúr- csoportok estje. Közreműködik: a szuloki német, a szentmihály- hegyi vend, a kutasi és buzsáki magyar népi együttes. DISZ Pető fiúiskoláink első foglalkozásairól Churchill mentegette woodfordi beszédét London (MTI). Az angol alsóház laszt adjon Shinwell kérdéseire, szerdai vitájának középpontjába Churchill miniszterelnöknek ismeretes woodfordi beszéde került. Szerdán az alsóházban felirati vita volt. Emanuel Shinwell volt munkáspárti hadügyminiszter felvilágosítást kért a miniszterelnöktől, hogy magyarázza meg woodfordi kijelentéseit. Shinwell rá-' szádét. Olyanokat mondott, hogy mutatott, amint Churchill emlék-' ezideig „nem találta meg‘‘ a szóirataiból kitűnik, annakidején ezt banforgó, Montgomerynak kül- az utasítást nem közölte sem dött táviratot, „talán“ nem is Truman akkori amerikai elnökkel, használta abban az inkriminált sem Eisenhowerral, az akkori szavakat, „lehet**, hogy nem is Churchill, nyilvánvalóan annak hatására, hogy múltkori kijelentései milyen visszatetszést szültek Angliában, mentegetőzni igyekezett és „magyarázgatta“ woodfordi beszövetséges főparancsnokkal. Shinwell megkérdezte, miért hallgatott Churchill ezideig erről a lépéséről és mi volt az oka, hogy most, kilenc év múltán elevenítette fel. „Talán ilyen módon keresett megértést a szovjet kormánnyal?** — kérdezte gúnyosan Shinwell. A volt munkáspárti hadügyminiszter ezután azt kérdezte meg: „Vájjon meggondolta-e Churchill, küldte el se táviratot „csak szándékában állt“ és aztán mást küldött helyette, mindenesetre felkéri Montgomeryt, nézzen ő is utána személyi irattárában. Mindazonáltal Churchill voltaképpen megerősítette múltkori kijelentéseit, azt állítva, hogy annakidején a Hitler-fasizmus felszámolása után szovjet támadás veszélye fenyegetett és ebben az esetben „a becsület és a politikai ha annakidején ez n^lvánosságra; ^csesség is azt kívánta volna, kerül, miiven hatást gyakorolt J0«* a n,en^ ekn"k adJuk yxssza volna az angol népre? A háború fegyvereiket. * Közölte azt _is, alatt Angliában óriási tömeg8yü- -"SS léseken zengték állandóan vitéz szovjet szövetségesük dícséretét. Nagyon kétséges, hogy a Szovjetunió segítsége nélkül győzhettünk volna.“ Shinwell végezetül azt fejtette ki, „ha van valami igaz abban, amit Churchill woodfordi beszédében mondott, akkor az az, hogy pagyon kételkedni kell abban, vájjon Churchill alkalmas személy-e ahhoz, hogy tárgyalásokat folytasson a Szovjetunióval? Tényeket kérünk, Churchill világosítson fel bennünket.** E beszéd után emelkedett szólásra a miniszterelnök, hogy vátehető az akkori német hadifoglyok száma, akiknek kezébe ismét fegyvert akart adni a Szovjetunió ellen. A Daily Worker parlamenti tudósítója jelentette, hogy Churchill alsóházi kijelentéseit a munkáspárti képvise- lök nagyrésze megdöbbenéssel fogadta és a miniszterelnök mentegetőzése után is az a benyomás alakult ki bennük, hogy a távirat tartalma megfelelt annak, amit Churchill Woodfordban említett. Lépine francia professzor felfedezte a gyermekbénulás elleni védőszérumot Párizs <MTI). A »l’Humaniíé« közölte: A gyermekbénulás a világ minden országában félelmetes csapás, amely ellen minden nemzet orvosai erélyesen harcolnak. A francia tudósok figyelemreméltó győzelmet értek el a gyermekbénulással kapcsolatos kutatásban. Pierre Lépine professzornak a napokban sikerült ú.j védőszérumot előállítania. A francia tudomány, valamint Lépine professzor és munkatársai kitartó munkája alapján remélhető, hogy az emberiség hamarosan biztos és hatékony fegyverrel rendelkezik majd a gyermekbénulás leküzdésére. Dr. Lépine kísérletei és felfedezése új reménnyel töltik el az orvostudományt e borzalmas csapás elleni harcban. Lehetséges, hogy az orvosok már néhány hónap múlva hozzájuthatnak Lépine professzor szérumaihoz és felhasználhatják azt a gyermekbénulás felszámolására. Az Egyesült Államok katonai paktumot kötött a Csang Kaj-sck-klikkel Washington (MTI). John Foster Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere szerdán délután sajtóértekezletet tartott. Dulles nyilatkozatot olvasott fel, amelyben bejelentette, hogy a~l amerikai kormány katonai szerződést kötött a tajvani Csang Kaj-sek- klikkel. Dulles a sajtóértekezleten bejelentette, hogy az egyezményt 48 vagy 72 órán belül aláírják. Illlll!!l!llll!lllllllll!!llll!lll!l!!llll József Attila í [pOOOOOO OOCXXXXXKXXXXXXXXK)O0<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX ANYÁM A bögrét két kezébe fogta, úgy estefelé egy vasárnap, csöndesen elmosolyodott s ült egy kicsit a félhomályban. Kis lábaskában hazahozta kegyelmeséktöl vacsoráját, lefeküdtünk és eltűnődtem, hogy ők egész fazékkal esznek. Anyám volt, apró, korán meghalt, mert a mosónők korán halnak, a eipeléstől reszket lábuk és fejük fáj a vasalástól. S mert hegyvidéknek ott a szennyes, idegnyugtató felhőjáték a gőz s levegőváltozásul a mosónőnek ott a padlás. Ma 17 éve, hogy a robogó tehervonat Balatonszárszón halálra gázolta nemzetünk büszkeségét, Petőfi és Ady méltó utódját, a munkásosztály harcos forradalmi költőjét: a 32 éves József Attilát. Budapesti külvárosból indult el, a proletárnyomorból, „a város pereméről“. A külvárosi táj és a munkásosztály nevelte, ők tanították meg figyelni a külváros szavára. Apja szappanfőző munkás volt, aki a nyomor és a kilátástalan helyzet miatt elhagyta családját: kivándorolt Amerikába. Anyja mosónő, takarítónő volt, aki „kis lábaskában hazahozta kegyelmeséktől vacsoráját. . .“ „Az utca és a föld fia*' korán megismerte a falusi nép nyomorát is. Már 4 éves korában nevelőszülőkhöz került, ahol bizony sok verést szenvedett. A világháború alatt vizet árult, fát és szenet lopott a ferencvárosi pályaudvarról. Kosarakat és csomagokat hordott a vásárcsarnokban. Az új ruhát csak a kirakatokból ismerte, neki csak a mások által levetett holmi jutott. A Tanácsköztársaság diadalmas napjai egy pillanatra beragyogták József Attila életét is. Röpcédulá- otxx^°°0°°°ooaocx^^ kát osztogatott, népgyűléseken ................ v ett részt. érzi, hoSy kolteszetenek igazi erKözben édesanyját is elvesztet- telmét az adja meg, ha a mun- te: 1919 karácsonyán. Egyideig kásosztály és minden elnyomott hajóinas volt, majd magánúton hangját szólaltatja meg. Az urak jelesre vizsgázott a polgáriban, világa elleni harc módját és fel- Nehéz körülmények között, de le- adatait is hamar megtalálja. Eh- érettségizett Makón. A szegedi hez a kommunista párt és szeme- bölcsészkaron töltött évei alatt lyes találkozása Rákosi elvtarssal „napokat evett* s Ady példáján, segítette hozzá. 1928-ban tagja is Juhász Gyula segítségével már - e_sz az illegális , Kommunista érett a költő. Hogy milyen költő? Pártnak. Olyan, hogy Horger Antal egye- Ezzel új szakasz- kezdődik életerői tanár „Tiszta szívvel** című tében és költészetében. Öntudatos verse miatt eltanácsolta az egye- osztályharcosként vesz részt a temről. munkásosztály tüntetésein „munA bontakozó költő mindinkább kát, kenyeret“ követelve. Látom, megáll a vasalóval. Törékeny termetét a tőke megtörte, mindig keskenyebb gondoljátok meg, proletárok. lett — A mosástól kicsit meggörnyedt, én nem tudtam, hogy ifjú asszony, álmában tiszta kötényt hordott, a postás olykor köszönt néki. Optimizmus, forradalmi hit tölti el és harcra készen dolgozik. Életét, költészetét teljes odaadással a munkásosztály, a dolgozó .nép felszabadításának szolgál ítába állítja. Kíméletlen harcot hirdet a tőke, a kapitalizmus ellen: Ejh, döntsd a tőkét, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis szilánkhoz! Ha odasujtsz körül a sorshoz, az úri pusztaság rikoltoz — a széles fejsze mosolyog. Proletáröntudatával érzi az idő múlását, érzi, tudja, hogy valaminek kell történnie. S nem marad tétlen, hanem . . . köszörülöm a kasza élit, mert földünkön az idő érik, zajtalanul és félelmesen. Közben egyre fokozódik a fasiszta elnyomás, mely szinte fizikailag érinti József Attilát. A baloldali elhajlók szorgalmazására a pártból is kizárják. Rövid időre a pesszimizmus uralkodik el rajta, magánya tragikus. Idegrendszere nem bírja a reménytelen helyzetet, a számtalan csalódást, a ma- gárahagyatottságot: bekövetkezik a tragédia. A tehervonat halálra gázolta azt a költőt, aki megdübörögtette a .földet, aki a munkásosztályt bevezette a szent költészetbe és a dolgozó nép egyetemes érdekeit képviselte. József Attilában azt a költőt vesztettük el, aki észrevette az élet szépségeit is, aki gyönyörű szerelmi és hazafiúi lírája mellett hőn vágyta azt a világot, amely hét évvel halála után bontakozott ki. Milyen nagy vággyal énekelte: Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat! Kár, óriási kár, hogy nem érte meg. Várkonyi Imre DISZ Petőfi-iskoláink most tartották első foglalkozásaikat. Ezek azt bizonyítják, hogy fiataljaink, propagandistáink többsége helyesen értelmezte a Petőfi-iskolák feladatait. A megyei, járási és a városi konferenciák is azt bizonyították, hogy propagandistáink felelősséggel, szívesen végzik munkájukat. A propagandisták majdnem teljes létszámmal résztvetek a konferencián, jól felkészültek azokra és bátran vitáztak. Az an- docsi fiatalok propagandistája, Luncz Sándorné elvtársnő elmondta: —i Az én iskoláskoromban igen keveset tanultam Petőfiről és a mi nagyjainkról. Én mindent elkövetek, hogy a mi községünk fiataljai megismerjék és büszkék legyenek hazánk nagy fiaira. Kaposvár város propagandistái kettő kivételével teljes létszámban résztvettek a megbeszélésen és elhatározták, hogy nagyjaink megszerettetésével növelik fiataljaink nemzeti büszkeségét, hazaszeretetét. A propagandistakonferenciák minden járásban értékesek voltak, különösen sok módszert vitattak meg az ifjúság nevelésével kapcsolatban. A megbeszéléseken külön gonddal foglalkoztak a fiatalokat érdeklő romantikával. A Petőfi-iskolák első foglalkozásai azt tükrözik, hogy sikerült megértetni a fiatalokkal és a propagandistákkal DISZ-oktatásunk feladatait. A megnyitók, az első összejövetelek ünnepélyesek, baráti találkozás jellegűek voltak. A Kaposvári Textilművek fiataljai pl. a Petőfi-iskola ünnepélyes megnyitóját tánccal egybekötött tea-esttel zárták be, amelyre meghívták azokat a fiatalokat is, akik nem jelentkeztek DISZ-oktatásra. Az ünnepélyen ezek közül a fiatalok közül többen kérték, hogy ők is résztvehessenek a Petőfi-is- kolán. A Terményforgalmi Vállalatnál II. éves Petőfi-iskolán tanulnak a fiatalok. Az ünnepélyes megnyitót a párttitkár elvtárs mondta, utána a propagandista elvtársnő tartotta meg előadását, felhasználva az „Uj Március*‘-t, melyből idézeteket olvasott. A fiatalok figyelmesen hallgatták az előadást. A foglalkozáson elhatározták, hogy a következő órák után magyar és szovjet népdalokat tanulnak. Még sok helyen sikerültek igen jól az első foglalkozások a megyében, pl. a siófoki járásban Adán- don, Bal atonszaba diban, tabi járásban Bedegkéren. Jellemző a fiatalok érdeklődésére, hogy sokkal többen jelentek meg a Petőfi- iskola foglalkozásain, mint ameny- nyien jelentkeztek. Kadarkuton pi. jelentkezett 10 fiatal, a foglalkozáson pedig résztvett 32, Szennán jelentkezett 15, résztvett 28. Az eredmények mellett vannak hiányosságok is. Különösen ott, ahol nem elég gonddal válogatták ki a propagandistákat vagy a hallgatókat. Ez megnehezíti a Petőfi-iskolák zavartalan menetét.- Ennek következtében több .helyen késve kezdődnek a foglalkozások; Hiba az is, hogy egyes propagandistáink még mindig nem értik a Petőfi-iskola: célját. Náluk a foglalkozások történelemórákká válnak. Propagandistáinknak látniuk kell, hogy mi a Petőfi-iskolák feladata, hogy fiataljainkkal megis- mertessék nagyjaink életét, haza- fiságát, ezzel elmélyítsék a fiatalok hazaszeretetét. Kezdeti eredményeink biztatók. | Minden reményünk megvan arra, hogy a Petőfi-iskolák megyénk ifjúságának nevelésében eredményesen dolgoznak. ! Kévés Istvánné, DISZ Somogymegyei Bizottság, oktatási felelős. MEGJELENT A „PROPAGANDISTA“ LEGÚJABB SZÁMA A »Propagandista« decemberi száma különösen a pártoktatás második témája feldolgozásában nyújt a propagandistáiknak segítséget. Bevezetőben a lap közli Búza Márton cikkét: »A KV 1954. októberi határozatának felhasználása a kongresszusi anyagok tanulmányozásában« címmel. Az MDP III. kongresszusa anyagainak tanulmányozásához közli a lap: Réo’ei Jenő cikkét: »Népi demokráciánk osztályviszonyainak alakulása« címmel. A cikkíró adatok sokrétű felihasználásával elemzi azt a folyamatot, amely a gazdasági változásoknak megfelelően 1945 óta társadalmunkban az osztályok átalakulásában végbement. Benke Istvánné: »A népgazdaság erőinek átcsoportosítása« c. cikkben elemzi, mi tette szükségessé a népgazdaság erőinek átcsoportosítását, s melyek az átcsoportosítás fő terüle- t tei. j Mándi Péter cikkében: -A szocialista kereskedelem feladatai pártunk politikájának végrehajtásában« — a szocialista kereskedelem szerepét és az új szakasszal kapcsolatos fő feladatait mutatja meg. Tóth Pál: »A pártfegyeüemről« címmel írt cikkében foglalkozik a pártfegyelem fő elvi kérdéseivel s megmutatja, melyek ma a pártfegyelem megszilárdításának legfontosabb feladatai. Válasz a propagandista kérdéseire c. rovatban a lap cikket közjói: Mi a nemzeti jövedelem? címmel. A rap több hozzászólást hoz a rovatban az előző számban megjelent: »Az erkölcsi «politikai egységről« c. cikkhez. Nemzetközi kérdések c. rovatban Félix Pál elemzi a Kínai Népköztársaság államrendjét és osztályviszonyait. A propagandamunka tapasztalataiból c. rovatban közli a folyóirat Illés Lajos cikkét: »Harcoljunk nyelvünk tisztaságáért, kifejezőkészségünk gazdagításáért a propaganda- munkában« címmel. A cikk sok példán mutatja be, mennyire rontja nyelvünket a helytelen szóhasználat, s mennyire árt- az ugyanakkor a propagandamunkának is. N. Kovinyov cikke: »Az Önálló olvasásról« a Partyijnaja Zsiznylből, számos jó tanácsot ad különösen a fei’sőhbfckú tanfolyamok részvevőinek. Hunyor Erzsébet: »A szemináriumi bevezető . előadásokról« c. cikké« ben az alsó- és középfok propagandistáinak nyújt segítséget. Mit olvasson a propagandista c. rovatban a lap közli Székely Andorne ismertetését: »A dialektikus materializmus« c. műről és Iványi Béla ismertetését: »A magyar történészkongresszus anyagairól«. Csütörtökön délután a deklaráció végleges megszövegezésére ült össze a moszkvai értekezlet Moszkva (TASZSZ). Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet negyedik ülésén megtárgyalták az értekezleten részvevő országok közös deklarációjának tervezetét. Az említett deklarációval kapcsolatos eszmecsere eredményeképpen az értekezlet részvevői elhatározták, hogy moszkvai idő szerint 15 órakor ismét összeülnek a deklaráció végleges megszövegezése céljából. Hyugat-Németország keresztényszocialista ifjúságának állásfoglalása Berlin (MTI). A nyugatnémet keresztényszocialista ifjúság Biefeld- bem megtartott küldött-értekezlete erélyeshangú határozatban foglalt állást az újrafelfegyverzés és a tervbevett kényszertoborzás ellen. A határozat, amelyet egy szavazat ellenében fogadott el az értekezlet, felszólítja egész Németország keresztény világnézetű ifjúságát, hogy minden terrorral dacolva szálljon síkra a népek közötti megértésért, a béke megmentéséért és a német kérdés békés rendezésével foglalkozó négyhatalmi értekezlet összehívásáért. . i
