Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-03 / 286. szám
Péntek, 1954. december 3. SOMOGYI NÉPLAP i Aki szorgalmasan dolgozott, megtalálta számítását a közösben 11 sérseksiűliősi Új Gazda tsz zárszámadásáról Csípős, hideg őszi este volt. A járókelők szaporán szedték lábukat az utcán, amint a sérsekszöllő- si Uj Gazda termelőszövetkezet irodája felé igyekeztek. Zárszámadás kihirdetésére készültek a termelőszövetkezet tagjai és a meghívott egyéni parasztok. Ünnepnek számít ez a nap minden évben, de ebben az esztendőben különösen: egy küzdelmes, de eredményekben gazdag esztendőt zártak le ezen a napon, ' méltán vigadtak, örültek a nagy család tagjai. A termelőszövetkezet elnöke beszámolt a gazdasági eredményekről: arról, hogy napraforgóból 9, cukorrépából 171, kukoricából 31 mázsa holdankénti termést takarítottak be. Az állattenyésztésben különösen a sertéstenyészet jövedelmezett szépen: 131.000 forint volt a bevétel, amelyből 81.880 forint tiszta haszna lett a termelőszövetkezetnek. A termelőszövetkezet becsülettel eleget tett állam iránti kötelezettségének és példát mutatott a kívülálló egyéni gazdáknak. Nem hallgatott a beszámoló azokról a hibákról sem, amelyek a munkaegység felhasználásánál fordultak elő. A szálastakarmány- behordásnál, az aratásnál és az állattenyésztésnél munkaegységhígítás volt, amelyet az ellenőrző bizottság nem igyekezett megakadályozni, vagy kijavítani. Hibát követett el a vezetőség akkor is, amikor megengedte, hogy a cséplést részes-munkások végezzék el, akiknek 59 mázsa gabonát fizettek ki. Emiatt 55 dekával kevesebb gabonát tudtak osztani munkaegységenként a tagok- aiak. E hibák ellenére is figyelemreméltóak az eredmények. Az egy munkaegységre jutó részesedés pénzbeli értéke 52 forint 27 fillér. A becsületesen dolgozó tsz-ta1 gok jövedelme és életszínvonala j eléri bármelyik középparasztét a községben. Például ifj. Deiner j János 298 munkaegységet teljesí- i tett. Ezután járó jövedelmének pénzeli értéke 19.970 forint. Deiner János 261 napot dolgozott a tsz-ben, napi átlagkeresete tehát 76.51 forint. Lovoti Imre április óta vett részt feleségével a közös munkában, jövedelmük értéke 18.985 forintot tesz ki. Bedő József családjával 29.370 forint értékű jövedelmet kapott. Tóth István egyedül dolgozott — szorgalmas, becsületes ember — 26.840 forintot tesz ki a megdolgozott munkaegységeire jutó részesedése. A tsz-ből kapott jövedelem mellett mindegyik család háztáji gazdaságából is közel 10 ezer forintot vett be terményekért, állatokért. A közgyűlés beszámolója végezetül foglalkozott a termelőszövetkezet terveivel. A jövő évben halastavat és konyhakertet létesítenek. Elhatározták azt, hogy gombatenyészettel is foglalkoznak, amely igen jövedelmező üzemága lesz a tsz-nek. Horváth János tsz-osztályvezető. 1 " I "ll / Kiemeltei teljesítiúteüei mi Kaposvár felszabadulásának 10. évfordulóját a lexlllmővsli dolgozói HÁROM KIÁLLÍTÁS November 28-án, a tanácsválasztás napján kezdődött a Kaposvári Ünnepi Hét. A felszabadulásunk tizedik évfordulója tiszteletére rendezett hét programmjában a lehetőségekhez képest bőséges, színvonalas kulturális rendezvény várta és várja városunk ünneplő lakóit. A rendezvények között három kiállítás megnyitása szerepelt, s ez igen örvendetes tény. Különösen akkor üdvözlendő, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi hónapokban kevés kiállításban gyönyörködhettünk. Éppen ezért várta mindenki oly nagy érdeklődéssel a kiállítások megnyitását, ezért népes a nap bármely szakában a már megnyílt két kiállítás, s ezért keresték fel már sokan a megnyitás előtti napokban, órákban a munkásmozgalmi kiállítás helyiségeit is. KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS Ünnepi műszak, zászlókkal feldíszített üzemek, munkában elért kitűnő eredmények köszöntötték városunk felszabadulásának 10. évfordulóját. A Textilművekben a felszabadulási versenyszakaszban j hosszabb ideig a „B‘‘-műszak tartotta az első helyet. Legutóbb j azonban a „C“-műszak vívta ki ! az első helyet 106.7 százalékával. ] Az utolsó értékelés szerint a ’ gyűrűsfonó legjobb dolgozója címet Sós Anna és Rávecz Ilona érte el kiváló munkájával. Sós Anna tervét 112, Rávecz Ilona pedig 111.6 százalékra teljesítette. Az előfonó „C‘’-műszakja szintén kimagasló eredményt ért el 114 százalékával. Az előfonó legjobb dolgozója Kiss Anna a ^“-műszakból, eredménye 126 százalék. A nyújtó dolgozói sem maradnak le , a versenyben, mutatja ezt Csincsi j József 122.5 százalékos eredménye. De dicséret és elismerés illeti Szűcs Lajos elvtársat,* a Textilművek kiváló esztergályosát is, mert november 30-án 211 százalékra teljesítette napi tervét. A lánccsévélő többszörös sztahanovista dolgozója Bicó Józsefné. Bicó elvtársnő példás munkát végez, a legutóbbi értékelés szerint tervét 117.2 százalékra teljesítette. November 30-án a Helyőrségi ■ Tiszti Kluib nagytermében nyílt meg a képzőművészeti kiállítás, melyen isomogyi festők kéjpei szerepelnek. A mintegy negyven eredeti alkotást számláló kiállítás azonban nem tükrözi azt, hogy városunk felszabadulása tizedik évfordulójának tiszteletére nyílt meg. A kiállító művészek — nagyrészben a Kaposvári Képzőművészeti Kör tagjainak — feistmé- nyei nem tükrözik, hogy műveik a felszabadulás tiszteletére rendezett Ünnepi Hét során kerültek közönség elé. Egyszerű szóval megmondva: ■nem készültek fel megfelelően a felszabadulás, a megváltozott élet ábrázolására, nem utalnak képeikben erre a tényre. De ennél sokkal több bosszúságot okoz a látogatóknak az, hogy Tomo- ry Aladár, Gerő Kázmér, Kunffy Lajos, Lovrics Kálmán, Soós István, Ruisz György ma élő festők mellett sem Rippl-Rónai, sem Vaszary, Zicíhy, Bemáth Aurél-képet, egyet- ien Ispánky-szobrot sem látni a kiállításon. Nem az a hiba, hogy a! képzőművész kör tehetséges tagjai- j nak csaknem negyven, egyébként: szép, határozottan ihletett művész ■ kezére valló képe mellett Kunffy j Lajos gyönyörű festményei szerepei- j nek, hanem az, hogy a rendező szer- j vek nem készültek a kiállításra és még annyi fáradságot sem vettek maguknak, hogy a Rippl-Rónai Mű-. zeum raktárában elhelyezett RipplJ* Rónai-képek közül legalább kettőt kiállítottak volna. Vájjon arra nem gondoltak a rendezők, hogy Bernáth Aurél Kossuth-díjas festőt és írót, városunk szülöttét hogyan érinti majd szombaton, amikor az irodalmi est keretében vendégünk lesz, hogy szülővárosa annyira sem becsüli, hogy néhány képét kiállítsa e történelmi évforduló tiszteletére rendezett kiállításon? Pedig, ha hozzáfordultak volna kérő szóval, bizonyára nem utasította volna vissza Kaposvár kérését. A tabi járás kis faluja, Zala büszkesége a Zichy Mihály- imúzeum. Öreg parasztok, kis úttörőik évente többször is elzarándokolnak a halhatatlan mester otthonába, gyönyörködnek képeiben. Vájjon a Nemzeti Múzeum hozzájárulásával nem hozhatták volna be az ő képeiből is legalább egyet? Nem hisz- szük, hogy ne sikerült volna! S hasonló érveket sorakoztathatnánk fel Vaszary és Ispánky képeinek, illetve szobrainak hiányánál is. Ez a kiállítás —i hangsúlyozzuk — hiányossága miatt, bebizonyította: így nem szabad kiállítás rendezéséhez hozzáfogni. Ez a munka sokkal nagyobb körültekintést, a művészet, a művészek megbecsülését és nagyobb ügyszeretetei kíván. Elismerőleg kell nyilatkozni azonban a kiállított képekről, különösen Kunffy Lajos Jéghordás és Szőlősgazda című festményéről, melyek a maguk neméiben páratlan szépsé- gűek. Érdekes és szép Soós István Kerti napsütés című női portréja is. dlajszldtú éi'demes a ^00j-tag súg ea ÍV» INTIIA gyökeret vert volna a lába ... Csak állt s mohó tekintettel szemlélte a dúsan zölde'lő 'búzavetést. — Gyönyörű — buggyant ki ajkán 'önkénytelenül is, amit szíve diktált, Ajkán gyengéd mosoly szaladt szét. amint arra gondolt: mennyien dicsérik az ő búzavetését. Aztán lehajolt, a kicsi, asszonyos kezével megsímo- gatott egy fürt zöld búzát, mint gyermeke selymes hajacskáját az 'édesanya. Szerette volna keblére ölelni az egész hullámzó pázsitot. Hisz ő vedette, ő segítette életre ezt az erőteljesen serdülő vetést. Sotk férfiember megirigyelheti, hogyan gazdálkodik ő 56 éves asszony létére a 4 hold földjén. Szereti a földet, s a föld hálás ezért. A tavasszal is csaknem 1100 forintért vett trágyát. Traktorral szántatott, mert az jobban elműveli a földet és olcsóbban, mint a lófogat. így több a termés, könnyebb a beadás teljesítése, s jobban élnek öreg édesanyjával kettesben. Az idén az előbbi ezer búzakilogramm helyett csupán 255 búzakilogramm a beadása, mert szerződéses kendert is termelt. Be is adta mindenből az államnak, ami jár. Es lám, a jövőévi gabonatermés kilátásai is jó reménnyel tölthetik el. Ez a kellemes érzés élt benne egészen addig, míg hazafelé igyekezett. — Hogy örü-1 majd édesanyám öreg szíve — forgatta fejében — ha majd elmondom neki, milyen szép a vetés ... Fekete iberlinerkendőjét levette válláról, fűtötte a jó érzés. De igencsak lehűlt a vére, amint benyitott a konyhába, s meglátta édesanyját, akit a sírás rázott. — Jaj, mi haja lehet — villant át agyán — csak nincs rosszul szegényke? Oh istenem, csak nem maradok egyedül? — se gondolatra megborzadt. —• Mi baja, édesanyám? — ölelte át az öregasszonyt, aki alig tudott szólni; úgy fel-elcsuklott a sírástól, — Mi történt? ... szóljon már! — Jaj, istenem — nyögte az öregasszony — tönkretesznek bennünket. Ott van az asztalon, nézd. — özvegy Lajszki Dipótné — olvasta a keskeny papírlapra rótt sorokat —■... adóhátralék fejében ... egy rádiót és egy sertést zálogoltunk ... Lajszkiné ajka megrándult, s úgy érezte, hogy fejébe szaladt az ösz- szes vére. — Miiit? ... még hogy az én rákaposvAr és a megye tízéves fejlődése dliám és disznóm elviszik? — markolt mellébe a felháborodás. — Hisz semmivel sem tartozom én már!... Hát tönkre akarnak tenni bennünket? ... Ezért törjem magam?! Na, majd megtudom én, mi az igazság. * * * 1/ OPOGTATÄS nélkül nyitott be a táhácselnök szobájába Lajszkiné. Lihegve állt oda Horváth József tanácselnök elé. — Mcndja, elnök kartárs, minek ez a tanács és minek vannak maguk itt, azért, hogy tönkretegyék az embert? ... Hogy elvegye, amink van? Hát hol az igazság? Miaga azt mondta, hogy nem zaklatják, aki teljesíti kötelességét. Kiírták a nevemet a táblára, hogy élenjáró vagyok és most így szégyenítenek meg ... Szegény anyám, majd halálra sírja magát. Hogy mertek maguk nálam nélkül akármit is zálogolná miná- lurak? És milyen címen? ... Mint az orkán zúdultak a tanácselnökre a vádoló szavak. Úgy érezte, hogy az asszony minden szava kőiként repül fejéhez. így még nem rontott rá senki s ennyi szemrehányást nem kapott senkitől. Nem tudta elképzelni, md lelte az asz- szonyt. Hisz soha nem kellett ezt noszogatni a beadás végett. Sőt jó- példaként állították mindig a gazdák elé. Nem egyszer dicsérő oklevelet is kapott. Még népnevelőbe is eljárt. És számtalanszor dicsekedett, hogy mennyire megkönnyítették életüket a párt és a kormány intézkedései. S lám, most tolvajnak tartja a tanácsot és a tanács elnökét. Amint az asszony fergeteges hangja elcsitult s keserves zokogásba csuklóit, Horváth József vigasztaló hangon érdeklődött tőle: — Mondja már meg végre, Lajszkiné, ki bántotta magát!? ... Miért szórja rám ezt a sok szemrehányást? .. . Hisz maga mindig törvénytisztelő volt... Mondja már, no!... — Míg- kint voltam a mezőn — szipogta az asszony elfojtott hangon addig lezálogolták a disznómat és a rádiót — tolta oda az asztalra az összegyűrt papírlapot, amelynek egyik sarka nedves lett, mikor a7 asszony a zsebkendőjével együtt a szeméhez emelte. A tanácselnök rosszallóan csóválta a fejét, amint, végigbetűzte az írást. Aztán így szólt, vigasztalva az asszonyt: — H^t ezíért ne sírjon!... Ez tévedés.. A járási adóügyi ember csinálta ezt a szamárságot. Mert az én tudtom nélkül ment ki zálogolni. \ Olyan föld után akart magúiktól! j adót, amely már rég misnek a tu-J lajdonában van. No de ilyen még- egyszer nem fordulhat ám elő, mert! beszélek én azzal az emberrel. Magé, pedig most már ne izgassa magáik Es ne szidja ezután se a tanácsot!; — nézett biztató mosollyal az asz-; szony szemébe, amelyből a megbé-J kélés fénye sugárzott. — Nem szidom ... — mondta most( már mosolyogva az asszony, amint^ kezet nyújtott a tanácselnöknek. Horváth József, miután magára^ maradt, arra gondolt: sok ilyen har-i cos, becsületes asszony kellene a ta-^ nácsba is. * * * Í^SENDES decemberi este ölel-K ^ te át a falut. A községi ta-( nácstermet ünnepi hangulat töltötte1 be. A balatonkiíitiek nagy ünnepe1 volt ez az este. Az új tanácstagod a végrehajtóbizottság tagjait választották meg. Ott ült ezek között özv. Lajszki Lipótné is ünneplő ruhában, fejkendőben: figyelmesen hallgatta az előadó szavait, melyekből kícsen- diilt, hogy a tanács tagjainak milyen nagy a felelősségük választóik iránt. S ez a felelősségérzet egyre mélyebb gyökeret vert özv. Lajszki- né lelkében. Érezte, hogy őrajta is áll most már, hogy ne forduljon elő többé olyan zaklatás a községben, mint ami vele történt nemrégen. S azt is érezte, hogy ezentúl mégin- ■ká’fcb felelős a törvény betartásáért és betartatásáért. Arra azonban nem gondolt, h<?gy őrá nagyobb feladat vár majd a tanács munkájában, mint a legtöbb tanácstagra. Szíve nagyot dobbant, arca hirtelen kipirult, amikor az ő nevét említették: — Laiszkiné jó lesz a végrehajtó- bizottságiba ... Ilyen asszony megállja a helyét a VB4ben. Érdemes a VB-tagságra Lajszkiné... — hangzott innen is, onnan is, amikor megválasztására került sor. Zavarában azt sem tudta, hova nézzen, s szíve majd kiugrott kebléből a sok jó szóra, amely az ő becsületét dicsérte. Ezek a szavak igazolták azt, hogy bíznak benne az emberek, s ez őneki olyan, de olyan jól esett, amilyen jóleső érzés még akkor sem élt benne, amikor sarjadó búzavetését nézte. S örömében alig ismerte meg a kezét feléje nyújtó Takács Gyula traktorost, az új tanácstagot, aki az ő szép búzája alá olyan jól elkészítette *a talajt, s aki ráadásul most szintén őrá szavazott ... Szűcs Ferenc. A hét második kiállítása a Városi Tanács nagytermében nyílt meg Kaposvár és a megye tízéves fejlődése címmel. A nagyteremben és az előtte lévő folyosón elhelyezett kiállítás sem a legjobban sikerült. A hiba főleg a kiállítás kompozíciójában van. A folyosó, amely jelen esetben előtérnek számít, úgynevezett vegyesrész. Úgy hat, mintha az került volna ide, ami a terembe nem fért be. A tablókon a Népfronttal, a tanácsokkal foglalkozó Szabad Nép bekeretezett cikkeit helyezték el,. egy másikon az Állami Faluszínház megyei, illetve kaposvári szereplései: plakátok, fényképek, újságcikkek ügyes összeállítása, majd a következő tablón az eredményes sportolók képeit látjuk. A tulajdonképpeni kiállítás a nagyteremben van, melynek egy részét a választás előtti napokban a Megyei Tanács előtt .már láttuk. Itt külön rész ismerteti a város, illetve í a megye kulturális létesítményeit, az ipar, mezőgazdaság, állattenyésztés fejlődését. Megkapó a kiállítás, s aki eddig nem fedezte fel Kaposvár, Somogy szépségét, a gyönyörű fényképfelvételekből bizton megszereti. Véleményünk szerint ez a kiállítás is miaigánviseli a rohammunka hátrányát, nem teljes az anyaga. Több szemléltető grafikon kellene például az egészségügy és egyéb kulturális létesítmények, ismertetésére. A rohammunkának tudható be is, hogy vannak tablók a kiállítá-i son, amelyek már egy éve ismertek, rajtuk semmi változtatást, felújítást nem végeztek. Dicséretet érdemel a Megyei TSB, amely gazdag anyaggal vett részt á kiállításon. Hibája az, hegy a felhalmozott sok anyag áttekintése fárasztó, nem dolgozták fel a kiállítás követelményei szerint. SOMOGYMEGYEÍ MUNKÄS- ÉS PARASZTMOZGALMAK Legszebb, legjobban sikerült a Somogymegyei munkás- és paraszt- ? mozgalmak című, a Rippl-Rónai Múzeumiban ünnepélyes keretek között imegnyílt kiállítás. Dicséret és elis- } mérés illeti azokat a szakembereket, bakiik hosszas munkával kibányászták rés összegyűjtötték a majdnem há- ' romszáz év munkás- és parasztmoz- i ga Imának anyagát. Dicséret és elis- I mérés azoknak a technikai dolgozóknak, akik szívüket adták a munkáiba, hogy méltó keretet biztosítsa- ' nak e nagyarányú kiállításnak. A kiállítás, mely bepillantást enged Somogy 1848—49-es eseményeibe, élő történelem. Történelem, hiszen sajátkezű iratok, okmányok tömege tájékoztatja a látogatót, történelem, különösen a Tanácsiköztársaság idejéről, hiszen Latinka Sándor, Éarkias János személyes holmijai is láthatók itt. Kevés lenne néhány sor a kiállításon bemutatott dokumentumok ismertetésére, meg nem is lenne értelme, hogy belőlük citáljunk. Ezt a kiállítást látni kell, tanulmányozni anyagát, tanulni belőle, emlékezni a múltra, hitet, erőt meríteni a holnap harcaihoz. S aki a kiállítást megnézi, akarva, akaratlanul tanul belőle, gyarapodik műveltsége, érdekes történelmi adatokat ismer m^g és még jobban megtanulja szeretni hazáját, szülőföldjét, amelyért annyi hős életét adta. Pócza Jánosné. — UJ VADFAJTA meghonosításával kísérleteznek a kaposvári i erdőgazdaság védett területein. Visegrád környékéről muflonokat telepítettek a somogyi erdőkbe, hogy még több fajta vadállomány tegye változatosabbá a szépen gondozott védett területet. — JÓ MUNKÁT VÉGEZTEK a Kaposvári Textilművek fém- gyűjtő DISZ-fiataljai. A novemberi vas- és fémgyüjtőhónap idején 10.780 kg vasat és 1992 kg színesfémet gyűjtöttek össze és adtak át a gyüjtőszerveknek.
