Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-30 / 308. szám

Csütörtök, 1954. december 30. SOMOGYI NÉPLAP 3 Dobi István távirata dr Petru Grozához Dr. Petru Groza elvtársnak, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnöksége elnökének, Bukarest. Engedje meg, elnök elvtárs, hogy a Román Népköztársaság kikiál­tásának hetedik évfordulója alkalmából a magyar nép, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és a magam nevében forró üdvözletemet és őszinte jókívánságaimat tolmácsoljam a román népnek és személy szerint Önnek. őszinte szívből kívánom, hogy a testvéri román nép hazája felvirá­goztatásáért, életszínvonalának állandó emeléséért és a tartós békéért folytatott karcában további sikereket érjen el. Éljen és viruljon a ma­gyar és a román nép megbonthatatlan barátsága! ■DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Ismerjük meg a termelőszövetkezetek alapszabályait VI. A munka megszervezése. A tsz vagyona és a jövedelemosztás Neveljünk igaz hazafiasságra ! A munkák időbeni elvégzésé­nek, a rendelkezésre álló idő gaz­daságos kihasználásának fontos előfeltétele a munkarend kialakí­tása s annak betartása. Más és más munkarendet kell készíteni az egyes évszakokban s az egyes me­zőgazdasági idénymunkák idejére. A mezőgazdasági üzemben ugyan­is —i mivel a munkaidő nagymér­tékben függ az időjárástól — nem lehet a „nyolcórázáshoz1* mereven Az alapszabály előírja, hogy az egyes üzemágakban állandó jellegű brigádokat kell alakítani. A somogygeszti Uj Barázdában pl. 34 tagú szántóföldi brigádot szer­veztek, amelynek vezetésére id. Somogyvári Jánost függetlenítet­tek. A nagyobb állatállománnyal rendelkező tsz-ekben állattenyész­tési brigádot kell szervezni. A szőlő- és gyümölcstermeléssel be­hatóbban foglalkozó szövetkeze­tekben szőlő- és gyümölcsterme­lési brigád is működik, mint pl. a kötcsei Előrében. A tabi Kos­suthban pedig konyhakertészeti brigádot is hoztak létre. A brigádok számát és tagjaik létszámát a szövetkezet üzem­ágainak nagysága s az ottani munkák mennyisége határoz­za meg. A brigádok munkacsapatokra tagozódnak. A somogygeszti Uj Barázda növénytermelő brigádja pl. három munkacsapatra oszlik. A brigádvezető átveszi jegyző­könyvileg azokat a termelési esz­közöket és felszereléseket, ame­lyekkel a brigád tagjai dolgoznak. A növénytermelők brigád vezető je és a brigádtagok felelősek pl. a fogasok, lókapák, fűkaszálók, ve­tőgépek stb. állapotáért. Az állat- tenyésztésben dolgozók gondjaira van bízva az épületen kívül a szecskavágó, répavágó stb. A munkaszervezet létrehozásá­val nemcsak a munkák irányítása, de ellenőrzése is tervszerűbb. A ■növénytermelésben dolgozóknak pl. kimérik a kapásterületüket: az Uj Barázdában minden tagra két hold kapálnivaló jutott. Ebbe tartozik a tagok által bevitt vagyontárgyak 20—85 százaléka. Ezt az alapot növeli a tsz terme­lésből származó jövedelmének 10—15 százaléka is. A somogy­geszti tsz fel nem osztható szö­vetkezeti alapja pl. ebben az év­ben 150 ezer forintos beruházás­sal épült sertéshizlaldával is növe­kedett. A tsz vetőmagalapja fede­zi az összes vetőmagszükségletet. A takarmányalap az állatok egy -évi eltartásához szükséges abrak- ■és szálastakarmányt biztosítja. Az Uj Barázda tsz 3000 forintos szo­ciális és kulturális alapjából a folyóiratok előfizetési díját fede­zik, s egy futballfelszerelést vásá­rolnak a fiataloknak. Katona Jó­zsef né, aki 70 éves létére is részt vett a közös munkában, de évi szükségleténél kevesebbet kapott gabonából, egy mázsa búzajutta­tásban részesült a szociális alapba helyezett kenyérgabonából. Az alapszabály szerint cseleke­dett az Uj Barázda tsz vezetősége, amikor a termés megfelelő részét takarmány- és vetőmagalapba he­lyezte, beadta az államnak járó ■mennyiséget, s 30 mázsa kukori­ragaszkodni. Gyakran előfordul, hogy a kapálókat „kimossa“ a rendből egy-egy nyári zápor, vagy egy tartósabb eső után napokig nem lehet a szántóföldekre rá­menni. Ezért a jó idő minden {fér­cét ki kell használni a tagoknak, hogy késedelem nélkül tudják a szántás-vetést, növényápolást vagy a terménybe takarítást elvégezni. Ennek egyik legfőbb biztosítéka: A kiosztott terület műveléséért, a termés betakarításáért az a tag felelős, akire ezt a parcellát rá­bízták. A munkacsapatvezető min­den nap ellenőrizheti, ki mennyi munkát végzett, s eszerint beírja az érte járó munkaegységet. Ha valaki rosszul végzi mun­káját, attól büntetésből mun­kaegységet vonnak le, s kö­telezik a munka megfelelő mi­nőségű elvégzésére. Akit ez a figyelmeztetés sem ser­kent lelkiismeretes munkára, az úgy jár, mint Somogygesztiben Sándor Györgyné: három mázsa kukoricát levontak részesedéséből a kapálás elhanyagolásával oko­zott kár részleges megtérítése fe­jében. Jövőre aztán az ő területét- is meg lehet majd nézni — fogad­ta meg Sándorné a zárszámadás­kor. Burgonyaszedés helyett Sípos Ferenc is másutt töltötte idejét, ami 430 forintjába került, mert ennyiért szedette ki a vezetőség az ő burgonyáját. Egy-két kivételtől eltekintve rendjén ment a munka a somogy­geszti Uj Barázdában. így kellett volna, illetve a jövő évben így kell dolgoznia a toponári Béke- galamb tagságának is — akkor majd oszthatnak kukoricát is a zárszámadáskor. Helyes lesz, ha a somogyjádi Augusztus 20 tsz vezetősége is érvényt szerez az alapszabály minden pontjának, s szilárd munkaszervezettel, példás munkafegyelemmel elérhetik, hogy a jövő évben jobb termést hoz kukoricájuk, mint az idén. Az alapszabály utolsó fejezete arról ír, hogy a tsz vagyonának egyrészét, az ú. n. cát kiosztott prémiumként a ter­melési tervet túlteljesítők között, a fennmaradó részt pedig a tagok osztalékára fordította. Szép pénzjövedelme származott ebben az évben a tsz-nek az állat- tenyésztésből is. A sertéshízlalás 470 ezer forintot jövedelmezett. A más egyébből származó pénz­bevételből a tsz 80 ezer forint ki­vételével rendezte gépállomási tar­tozását, kifizette adóját, visszaté­rítette a mintegy 35 ezer forint rövidlejáratú állami kölcsönt, 7 ezer forintot földjáradék címén fi­zetett ki a tagoknak, a beruházá­sokon felüli részt, 320 ezer forin­tot pedig munkaegységekre osz­tott ki. A munkák jó megszervezése, a szilárd munkafegyelem megvaló­sítása, a közös vagyon állandó nö­velése, a jövedelem helyes elosztá­sa — mind-mind hozzájárul ah­hoz, hogy termelőszövetkezeteink erősödjenek, izmosodjanak, tagja­ik jóléte növekedjék, s hogy tsz- eink minden tekintetben követen­dő példát mutassanak az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok­nak. Megyénk gépállomásai csatlakoztak az RM Művek kezdeményezéséhez Gépállomásaink dolgozói minde­nütt nagy lelkesedéssel kezdték meg a téli gépjavítási munkákat. Eddig országosan is az elsők között vannak és minden igyekezetük arra irányul, hogy elsőnek fejezhessék be a téli gépjavítást. A kaposvári gépállomás dolgozóinak sem kell szégyenkezniük. December 28-án délig a decemberre beütemezett javítási tervüket 100 százalékig teljesítették. 8 szántó­traktor, 12 cséplőgép és csaknem 40 egyéb, gondosan kijavított munka­gép dicséri jó munkájukat. Amikor a gépállomás dolgozói ol­vasták a sajtóban az RM Művek kezdeményezését, elhatározták, hogy csatlakoznak ehhez és további jó munkájukkal köszöntik felszabadulá­sunk ünnepét. Az elhatározást nyom­ban tett is követte és december 28- án reggel röpgyűlésen csatlakoztak a Rákosi Művék kezdeményezéséhez. Többek között megfogadták, hogy a gépjavítást február 5-ig maradékta­lanul befejezik és kiváló minőségi munkát végeznek. 30 dolgozó, köz­tük 15 kommunista van egymással párosversenyben és 5 brigád verse­nyez az elsőségért. Jelenleg Racsek János erőgépszerelő brigádja tartja az első helyet; december 28-ig 130 százalékra teljesítette decemberi ter­vét a brigád. Toll József munkagép­szerelő brigádja is befejezte decem­beri tervét. A röpgyűlésen azt is el­határozták a dolgozók, hogy a mi­nőségi munka további javítása érde­kében hetenként kétszer Kiss László főmechanikus és Kovács Kos Endre gépészmérnök vezetésével szakmai előadást tartanak, melyen valameny- nyi szerelő és traktoros részt vesz. így kívánják elérni, hogy jövőre még kevesebb hibával dolgozzanak a föl­deken a munkagépek. A kijavított gépeket a villanymotorral gondosan bejáratják és ha megfelel a követel­ményeknek, csak úgy sorakoztatják a többi kijavított gép mellé. A megye többi gépállomásai is csatlakoztak az RM Művek kezde­ményezéséhez. Jól jövedelmezett a barcsi Vörös Csillag tsz-nek a szerződéses sertéshízlalás A barcsi Vörös Csillag nem hiá­ba az ország egyik legjobb terme­lőszövetkezete. Igyekeznek min­den lehetőséget megragadni, hogy a tagság minél nagyobb osztalék­hoz jusson és a szövetkezeti va­gyon állandóan gyarapodjék. Még ebben az esztendőben 530 hússertés, 200 zsírsertés hizlalásá­ra kötöttek szerződést az állatfor­galmi és zsírbegyűjtési vállalattal. A szerződésben az is szérepel töb­bek között, hogy a szeptemberig átadott hízottsertések után ked­vezményes motorkerékpár-utal­vány-, bakancs- és lószerszám­juttatásban is részesülnek. A Vö­rös Csillag sertéshízlalói dereka­san ki is tettek magukért, hogy vállalt kötelezettségüknek határ­időre maradéktalanul eleget te­gyenek. A szerződésben vállalt 730 hízottsertést az utolsóig átadták és a gyorsbeadási prémiummal együtt igen szép .összeghez jutot­tak, a mintegy 730 mázsa hízóért csaknem másfélmillió forintot kaptak. Ezenfelül kedvezményes áron 35 darab motorkerékpár­utalvány, 200 pár bakancs és 25 ló­szerszám vásárlására szereztek jo­got. Elítélt fegyverrejtegető betörők A marcali járásbíróság az el­múlt hetekben tárgyalta Tolnai István, Szabó Zoltán és Szabó Jó­zsef horvátkuti lakosok bűnügyét. Fegyverrejtegetés, társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett betö­réses lopás bűntettében mondta ki bűnösségüket. A környező fal­vakban és Horvátkút községben is többizben követtek el betöréses lopást. Az igazságszolgáltatás bün­tető keze lesújtott rájuk: Tolnai Istvánt 6 évi, Szabó Zoltánt 7 évi, Szabó Józsefet 4 évi börtön- büntetésre ítélte a járásbíróság, mindhármukat 5—5 évre eltiltot­ta jogaik gyakorlásától. (Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar!) (Vörösmarty) Pártunk Központi Vezetősége és III. kongresszusa utat mutatott ar­ra, hogy égész népünkben és ezen belül tanulóifjúságunkban elmélyít­sük az egyre erőteljesebben kibonta­kozó hazaszeretetek Megyénk pedagógusai őszinte lel­kesedéssel fogadták és igyekeznek megvalósítani ezt a célkitűzést. Szá­mos területen igazolhatjuk nevelőink helytállását. A tanácsválasztással kapcsolatban majdnem minden köz­ségben elkészítették az elmúlt 10 év szemléletes térképeit. Ezekből látható népünk felszabadulása, pártunk se­gítsége s* az á hatalmas erőfeszítés, amellyel most már valóban függet­len hazánkat nemcsak újjáépítettük, hanem szebbé, gazdagabbá és erő­sebbé tettük, mint bármikor is volt. A tabi járás valamennyi iskolájában »jubileumi fa'at« készítettek, ame­lyen a dolgozók és tanulók egyaránt láthatják pártunk és kormányzatunk gondoskodását. A hazafias nevelés ragyogó té­nye a helyi monográfiák elkészí­tése. Ezeket az anyagokat neve­lőink if'"óságunkkal a tanítási órákba szervesen beillesztve, a falu dolgozóival pedig különböző népncvelőmunkával, előadások­kal teszik eleven erővé. A tanítási órákon egyes nevelők a hazafias nevelés kérdését feladat­nak tekintik, vagy elvont tudomá­nyos kérdést látnak benne. Felada­tuk e téren, hogy a község és kör­nyéke jelentéktelennek látszó érté­keit is gyűjtsék össze (játékok, da- ■locskák. mondókák stb.) és a falu életét a legaprólékosabban ismer­jék, az országos problémákkal pedig rendszeresen foglalkozzanak. A tanítási órákból ezernyi jó pél­dát tudunk felhozni arra, hogy ho­gyan használják fel nevelőink múl­tunk és jelenünk harcait, eredmé­nyeit. Takács Ella lipótfai nevelő számtanóráin a földosztás, az új vo­natok, az új telefon, a könyvtár sze­repelnek a példákban. Másutt a szö­vetkezeti és népboltok forgalma, a termelés eredményei a feladatok. Más tárgyaknál nyelvtani póldamon- datok, grafikonok, képek, sajtó, tu­gcs tanterem es udvar stb az esz­közei az élményszerű aktív oktató- nevelő munkának. Állandó, ügyes otthoni feladatokkal teszik elevenné a hazafiasságra nevelést igen sok helyen. Pados József igazgató ilyen feladatot ad: gyűjtsétek az adatokat, hogy hogyan fejlődött ki Marcali munkássága. Kincses IFerenc igaz­gató a csurgói gimnázium tanulóit a helyi monográfia anyaggyűjtésébe vonja be, de gyűjtik a 19-es mártí­rok emléktárgyait, életükre vonat­kozó dokumentációkat is. A kapos­vári és csurgói gimnáziumban élén­ken ápolják az iskola haladó hagyo­mányait. Az iskolai kirándulások anyaga ma már nemcsak tudományos anyaggyűjtés, hanem kicsendül ott a táj szépsége, hazánk forra­dalmi hagyományainak színhe­lyéről való emlékezés, a dolgozók üdülése, a táj gazdasági é’ete és a haladó technika, a terme­lés kapcsolata is világossá válik. Minden tárgy keretében gondolunk arra is, hogy a szovjet és baráti né­pek kultúrája, hősi hagyományai mi­ként válnak népünk és a világ el­nyomottjai közös kincsévé. Pártunk útmutatása nyomán lát­szik a jól felfogott munka helyes megvalósulása, azonban fel kell em­lítenünk több alapvető hiányosságot is. Kétségtelen ugyan, hogy eddig is sok értékes elvi útmutatást kaptak nevelőink a hazafias nevelésről, de nem kaptak elég gyakorlati segítsé­get, amit sürgősen pótolni kell, kü­lönben oda jutunk, hogy agyonsegít- jük nevelőinket elvekkel, de nem szűnik meg a tapasztalható bizony­talanság. Elvi kétség már csak ke­vés pedagógusnál tapasztalható, de sokaknál gátlás látható: valamilyen aggodalom, hogy a hazafiság és a sovinizmus határát nehéz megtalál­ni és hamar érheti őket az utóbbi vádja. Ezért nem kielégítő még ál­talánosságban a tanításban az élmé- nyesítés, az érzelmekből fakadó ér­zelmi színezés és a lelkesedésből fa­kadó lelkesítés. Nem azt jelenti ez, hogy a "mi nevelőinkben nincs lel­kesedés és hogy érzelmi világuk ál­talában színtelen lenne, csak vala­hogy úgy van a dolog, hogy többen túlzottan várják a külső segítséget. Erre, mint mondtuk, szükség van, de nevelőink igyekezzenek bátran, önmagukban megtalálni azt a belső fűtöttséget, ami ha van, már lehet gyönyörű eredményt elérni, ha pedig hiányzik, min­denfajta útmutatás hiábavaló. Iskoláink többségében egészsége­sen fejlődik a tanítási órán kívüli tevékenység és az iskolán kívüli szervek kapcsolata az iskolával. Mégis nézzük meg ezt a marcali ál­talános iskola példáján. A tanulók öntudata és fegyelme az ptolsó fél­évben lényegesebb fejlődést mutat. Tanulóink a jó munkáért megkap­ják az osztály és a nevelők megbe­csülését. Szeretnek olvasni. Évente négy-öt ankétot rendeznek, de be­kapcsolódnak a járási könyvtár éle­tébe is. Segítettek a könyvhét meg­rendezésében. Saját filmgépjük: van, filmet a helyi tiszti klub biztosít. A takarékossági mozgalom eredményei: az első hónapban több mint 2000 fo­rint bélyeget vásároltak. Fejlődött a szocialista vagyon megvédésének tu­data, fejlett az iskola esztétikája. (Folyosók, udvar, tantermek, felira­tok, művészi képek stb.) Magukénak tekintik a Szabad Ifjúságot és a Pajtást. Részt vettek és közreműköd­tek különböző iskolai és iskolán kí- ,vüii rendezvényen, aktívan és igen eredményesen végeztek különböző gyűjtési munkákat. Úttörőcsapatuk fegyelme szilárdabb, az utcai fegye­lem javult a nevelők egységes eljá­rása folytán. Úttörő-életükbe ügye­sen építettek be több játékos és ro­mantikus elemet is, amivel vonzób­bá tették a mozgalmi életet. Szak­köreik jó munkaterve is lehetőséget biztosít a hazafias nevelés széle- sebbkörű lehetőségeire. Ezen a területen hiányosságok me­gyénkben a következők: amilyen örvendetes az iskolák és a tsz-ek közti egészséges kapcso­lat erősödése, épp olyan sivár egyéb üzemek közömbössége a patronálási mozgalommal kap­csolatban. Különböző begyűjtő szervek propa­gandamunkájukban túlzottan hang­súlyozzák az anyagi előnyöket és tel­jesen lemondanak %a nevelés fel- használásáról. Bár nagy fejlődést mutat az iskola és a szülők kapcso­lata.' mégis’ sok szülőnek kell még meglátnia, hogy saját és népünk boldogabb élete sokkal aktívabb együttműködést követel anyagi és ne­velési téren egyaránt. Uttörő-ezerve- .zeteink felülről olyan irányítást kap­janak. amely összekapcsolja a szak­mai, gyakorlati és politikai útmuta­tást. Ne feledkezzünk meg csapat- ' vezetőink továbbképzéséről sem. Hozzuk közelebb az úttörő-mozgal­mat, a DISZ-t tanulóifjúságunkhoz, Ma ugyanis az a helyzet, hogy if­júsági szervezeteink fejlődése nem tart lépést az iskola fejlődésével* je­lenlegi ■ tormájában, és tartalmában egyaránt egyoldalúvá vált. Ezt pedig nem nézhetjük tétlenül. Fontos kérdésnek látom a szabad­idő felhasználásának kérdését is. A szülőknek fokozottabban kell törődniük az iskola által a ta­nulók részére adott napirend betartásával, gyermekeiktől való megkövetelésével. De feltétlenül sokat jelentene a ta­nulóifjúság szabadidejének állandó jellegű igényes tartalommal való ki­töltése is. Olyan irányú órrákon kí­vüli foglalkoztatásra is gondolok, amely szórakozást is ad, de emellett nagymértékben esztétikai és érzelmi nevelést is jelentene. Gondolok itt pl. a múlt évben észlelt — mondhat­ni — »bálőrület« helyett nivósabb, a műveltség igényeit fejlesztő, tartal­milag is nevelő műsorok, klub-estek, bemutatók szervezésére. Ez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy egy­általán nem lehetne gondolni tánc­cal egybekötött szórakozásra is, de mértékkel és különös tekintettel a kultúrált viselkedésre. Ez is haza­fiasságra való nevelési kérdés éspe­dig nemcsak a nevelőké, hanem * az egész magyar társadalomé. E rpvid cikk csak néhány kérdést vet fel, de célját elérte, ha neve­lőink és a társadalom is elgondol­kozik felette. Szerintem érdemes ezt megtenni, hiszen hazánkról, békénk­ről, egyszóval boldogabb életünkről van szó. Ezért érdemes tettekkel vá­laszolni a cikkre. Tehát: igaz hazafiságot akarunk adni, hogy így harcolhassunk bará­tainkkal a boldogabb jövőért. Nagy Károly megyei okt. oszt. előadó. a «xilárd munkaszervesei és szilárd munkafegyelem kialakítása fel nem osztható szövetkezeti alapot nem lehet a tagok között szétosztani dósok munkája és eredményei, né­pünk dalai, sportlehetőségek, vsrá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents