Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-24 / 278. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1954. november 24. Y, M. Molotov sajtónyilatkozatának visszhangja WASHINGTON Sajtó jelentések szerint tájékozott személyiségek kijelentették, hogy amikor Mendes-France és Dulles tárgyalásuk befejeztével tudomást szereztek arról, hogy V. M. Molotov kifejezésre juttatta a Szovjetunió készségét az európai kollektív biztonság kérdéséről szóló összeurópai értekezlet elhalasztására, abban az esetben, ha elhalasztják a párizsi egyezmények ratifikációjának megvitatását, úgy döntöttek, hogy ez az esemény „nem változtatja meg ellenzésüket a javasolt értekezlettel szemben.“ LONDON A vasárnapi angol lapok első oldalon közlik V. M. Molotov válaszait a „Pravda“' tudósítójának kérdéseire. A lapok kiemelik Mo- lotovnak azt a kijelentését, hogy az értekezlet összehívására vonatkozóan meg lehetne egyezni más időpontban, amennyiben elnapolnák a párizsi egyezmény ratifikálásának megvizsgálását. ' A „Reynold’s News“ feltűnő helyen nagy címmel közöl jelentést: ,.Molotov és az új háborúra irányuló lépésektől'“. A „Sunday Times“ diplomáciái megfigyelője „A Szovjet felszólít, hogy tartóztassuk fel ä paktumok megvaló- sulását“' című jelentésében magyarázatot fűz Molotov válaszaihoz. A lap megjegyzi, hogy Nyu- gat-Németország és Franciaország közvéleménye „politikai nyomást“ gyakorolhat, hogy meggyorsítsák a Szovjetunióval a tárgyalásokat. PÁRIZS A vasárnapi párizsi lapok nagy figyelmet szentelnek V. M. Molotov sajtónyilatkozatának. A „l’Humanité Dimanche'“ hangsúlyozza: „A Szovjetunió felelőssé teszi a nyügati -hatalmakat.“ „Mostantól kezdve — írja a „l’Humanité Dimanche“1 — a helyzet oly .világossá vált, mint még soha. Molotov a ,,Pravdá“-ban közölt interjújában teljés nyiltj Sággal figyelmeztette a nyugati arról van szó, hogy az egyesült ! hatalmakat, hogy Nyugat-Német- Németország tagja lenne az ! ország felfegyverzése kiélezné a egyenjogú európai népek családháború veszélyét Európában. A jának és elfoglalná fontos helyét Szovjetunió ezt a tényt hangsú- az eürópai kollektív biztonsági lyozva megismétli azt a javaslatát, szervezetben és hogy egyezmény hogy hívjanak egybe európai ér- jöhetne létre az össznémet szabad tekezletet a kollektív biztonsági választások megtartásáról, titkos egyezmény megkötése céljából...! szavazással és egész Németország Mi felelne meg ennél jobban a ’ lakossága demokratikus jogainak francia nép érdekeinek? A fran- biztosítása mellett — a szemleíró cia népnek most hallatnia kell hangsúlyozza, hogy V. M. Molotov szavát, különösen amikor Mendes- J következtetései vonzóak Német- France Washingtonban a szovjet országban azok számára, akik az javaslatokkal szemben negatív alapvető célt hazájuk újraegyesíálláspontot foglal el, sőt még any- nyi fáradságot sem vesz, hogy végigolvassa a teljes szöveget.'“ Az APF hírügynökség szemleírója azt írja: „Molotovnak a tésében látják. A szemleíró a következőképpen jellemzi a szovjet álláspontot: Molotov figyelmeztet, hogy „ratifikálás esetén semilyen újraegye„Pravdá“-ban közölt nyilatkozata sítés sem lehetséges“', és ugyanválasz „az egyik legalapvetőbb | akkor kijelenti, hogy „lehetséges ellenvetésre.“1 Idézve V. M. Molo- a megegyezés a német kérdés- tov válaszainak azt a részét, ahol ben.“ V. I. Molotov válaszainak fogadtatása Bonnban London (TASZSZ). A „Reuter“’ hírügynökség tudósítója jelenti Bonnból, hogy nyugatnémet kormánykörökben „jelentős érdeklődést“ tanúsítanak V. M. Molotov szovjet külügyminiszter nyilatkozata iránt. Mint a jelentésből kitűnik, a bonni kormány képviselőit nyugtalanítja, hogy V. M. Molotov válaszai „visszhangra találhatnak a fraricia közvéleménynek ama köreiben, amelyek egy egységes, semleges és fel nem fegyverzett Németország megteremtésére és az Oroszországgal való kölcsönös megértésre vágynak. Ezenkívül Molotov válaszai újabb érvet adhatnak a nyugatnémetországi szociáldemokrata ellenzék számára, amely amúgyis azt állítja, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése megakadályozza Németország egyesítését.'“ „REPÜLŐ CSÉSZEALJAK" AUSZTRIÁBAN A »repülő csészeal- támadt, hogy a «-re- megrakva rágalmazó, jak-«, amelyek születé- pülő csészealjak« meg- provokációs röpcédu- sük helyén, az Egye- jelenésének szenzációiákkal. A léggömböket Nyugatnémetországban engedték fel, s nyilván nyugateurópai országot ják szorítani az ország nem Ausztriának szán- »berepülték« már, sőt létérdekeit érintő kér- ták. A szél véletlenül Közép- déseket, el akarják sodorta oda őket. sült Államokon fkívül, jával bizonyos osztrák csaknem valamennyi körök háttérbe akarKözelkeleten is jártak, most vonni a közvélemény Ausztriában tették tisz- figyelmét arról a tény- teletükét. A polgári leges veszélyről, amelysajtó napokig tele volt lyel az újjáéledő nyu- ezzel az eseménnyel. A salzburgi rendőr- kapitányság -nyilatkozatát egy amerikai repülőtiszt is alátámasztotta. Mint a »Das gatnémet hadsereg feHangos hírverés folyt nyegeti az osztrák ál- ~e ^blTtt« Cí- rejtelyes »tárgyak« lamot legjelenese korul. A K. tudja, hogy a la- ülőtfe£t w a „titok- lapok tettetett komoly- pok meg medd,g trak- zatQS tá k„ je_ coor^ci az tálcák volna olvasóikat s sággal vitatták »égi tünemény« különa titokzatos »repülő féle »illetékes« személyisé- és eredetük légből ka- gek és szemtanuk cikkeit közölték, találgat- ha nem jön közbe egy “E““ ták, milyen veszélyt másik esemény. Salzburg felett nolenésekor gépével felszállt, látta, hogy ténymagyarázatait, csészealiak« meséjével j ^gömbökről van “ "ott6" IfyarázaUivaT röpcédulatartó tok van erőjelentenek Ausztriára nézve a soha nem Iá- vember 2-án tucat- tott repülő alkalmatos- számra tűntek fel »re- ságok. Ezek a nyilatkozat tok nemcsak azt iga- zoliák. hogy az Egyesült Államok folytatja Természetesen pülő csészealjak«. A ezúttal sem maradtak el szél délfelé hajtotta a a provokációkat a né- a szokásos szovjetelle- titokzatos kerek tár- pi demokratikus orszá- nes kirohanások. gyakat. A salzburgi gok ellen, hanem azt A nagy zaj, amelyet rendőrség fedte fel az is, hogy Ausztriában az osztrák polgári sai- »égi edények« titkát, alaposan kompromittál- tó vert fel a »repülő Minden nehézség nél- ták magukat a milita- csészealjak« körül, jel- kül ki lehetett mutat- rista propaganda su- lemzően erősödött az- ni, hogy az Ausztria galmazói. s a »repülő után, hogy a nyugati felett elrepülő tárgyak csészealjak«-kal kap- hatalmak elhatározták, koránt sem égi erede- csolatban felfújt politi- a német Wehrmacht tűek. Kiderült, hogy a kai cé'zatű kampányuk felélesztését. Önkénte- »repülő csészealjak« szétpukkadt, mint a lenül is az a benyomás könnyű léggömbök, szappanbuborék. A Német Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt felszólította a bonni kormányt, hogy vegyen részt a Szovjetunió javasolta európai értekezleten Berlin (MTI). A Német Kommu- re. nista Párt .Elnöksége hétfőn nyi- Mint ismeretes, Ollenhauer, a latkozatot tett közzé. Német Szociáldemokrata Párt elA nyilatkozat felszólítja a bonni nöke egy wiesbadeni választó- kormányt, hogy a német újra- gyűlésen megismételte a bonni egyesítés és a német nép békés jö- kormányhoz intézett felszólítását,!tom’ Jemen, *pdia, Indoné- ■ Ezenkívül-. . , , , ..... , , , . , , , . , , izia, Libanon, Mexiko, Hollandia, es levelekkel arasznak el a Szovvoje erdekeben küldje el kepvise- hogy vegyen reszt a szovjet kor-jPeru Lengyei0rszág. Csehszlová- jetunió ENSZ-beli képviseletét az lóit a Szovjetunió javasolta euró- mány november 13-i jegyzékében kia, Ecuador és Jugoszlávia kül- Egyesült Államok és más orszá- pai kollektív biztonsági értekezlet- javasolt összeurópai értekezleten. I döttségének vezetője. I gok különféle szervezetei. Részvétnvilvánítások II. J. Visinszkij elhunyta alkalmából New York (TASZSZ). November Egyre újabb részvéttáviratok és 22-én, A. J. Visinszkij elhunyté- levelek érkeznek a szovjet kornak napján személyes részvétnyil- mány és az elhunyt hozzátartozói vánítás végett felkereste a Szov- címére. Részvéttáviratot küldött jetunió ENSZ-beli képviseletét Hammarskjöld, az ENSZ főtitká- Mendes-France miniszterelnök és ra, Lodge, az Egyesült Államok külügyminiszter, Hammarskjöld küldöttségének vezetője, továbbá ENSZ-főtitkár, Van Kleffens, az Görögország és Libanon küldött- ENSZ-közgyűlés 9. ülésszakának sége. Részvéttáviratot küldött elnöke, továbbá a Bjelorussz Paul Robeson és több más haladó SZSZK, Brazília, Burma, Egyip-’ szellemű személyiség. részvéttáviratokkal A francia hazafiak döntő harcra készülnek Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen Irtó: Pierre Courtade A mai Franciaország helyzetéről beszélve mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a lakosság óriási többségének ellenséges magatartása Nyu- gatné-metiország újrafelfegyverzésé- nek bármiféle formájával szemben — továbbra is domináló politikai tényező! AzSk az érők, amelyek kicsikarták' azJ »európai védelmi közösség« elutasítását, folytatják a harcot, hogy kivívják a párizsi egyezmények elutasítását is. A német militarizmus felélesztésének 'kezdeményezői újabb mesterkedésekhez- folyamodnak. A legjellemzőbb bennük az, hogy a »nyugati« politika vezetői ezúttal rendkívül sietnek, Nem ^karnak időt hagyni a közvéleménynek a Franciaország biztonságát és az európai békét fenyegető veszély felismerésére. Franciaország hazafias erőinek nagy hafca azonban nemcsak hogy az »európai hadsereg« terveinek összeomlását idézte elő. hanem arra is ráébresztette a lakosság legszélesebb rétegéit, hogy közvetlenül fenyegeti Franciaország nemzeti érdekeit. ■ k i y. j;;.. • .. A? a nagy munka, amely ennek a harcnak ideién folyt, máig sem veszített! jelentőségéből. A párizsi különtárgyal ások idején áradtak a Chaillot palotáiba a küldöttségek és a tiltakozások. Ez az EVK ellen viselt hosszú hadjárat eredménye Volt. Azoknak, akik figyelemmel kísérteik a politikai életet, nem okozhatott meglepetést a francia vezeíőkö- rök állásfoglalása a londoni értekezleten, ahol Franciaország képviselői .beleegyeztek Nyugatnémetország új- rafelfegy vérzésébe. Jellemző, hogy a francia miniszterelnök még a londoni értekezlet előtt a »United ' States News and World Report« című amerikai folyóiratnak adott nyilatkozatában szószerlnt a következőket mondotta: »Nem látok okot arra, hogy ne használjuk fel a német potenciált. A németek1 a fegyveres, erők, az ipar és az európai politika terén óriási lehetőségekkel rendelkeznek. Ezt a potenciált ki kell használni.« A londoni és párizsi értekezletek idején főként két vonalon történtek kísérletek arra, hogy félrevezessék a francia közvéleményt, elaltassák a francia hazafias erők éberségét. A nyugatnémet fegyverkezés új terveinek hívei egyrészt azt igyekeztek bebizonyítani, hogy a londoni határozatok reális biztosítékokat nyújtanak Franciaországnak és a többi nyugateurópai országnak a feljegyzett Nyugatnémetország esetleges támadása ellen, másrészt, szüntelenül azt hangoztatták, hogy ezektől a határozatoktól függetlenül, tárgyalásokat szándékoznak folytatni a Szovjetunióval. Ez az otromba fogás azonban minden nap átlátszóbbá válik. Az úgynevezett »biztosítékok« ingatag gerendózata lassan-lassan ösz- szeroskad. Végezetül is a nyugatnémet felfegyverzés politikájának igazolására egyedül a »brit biztosítékok« maradtak, azaz Eden abbeli ígéretei, hogy Nagy-Britannia ... négy hadosztályt tart majd a kontinensen. A párizsi egyezmények aláírásá'g azt hangoztattál?;, hogy Nyugatnémet- ország felfegyverzésének előkészítésével »párhuzamosan« tárgyalásokat folytatnak a Kelettel a német kérdésben. Ezzel azonban legfeljebb csak poMtikai'ag teljesen tájékozatlan embereket lehet, megtéveszteni, mert hiszen Nyugatnémetország fe:- fegwerzésével .»párhuzamosan« tárgyalásokat folytam; Németország újraegyesítéséről éppannyira értelmetlen, mint felgyújtani a házat és egyúttal hívni tűzoltókat. A nemzetközi együttműködés ellenségei azonban — jellemzően — a párizsi egyezmények aláírásának másnapján már nyíltabban er'ésre adták, hogy elutasítok a német probléma békés rendezését. Most azt mondják, hogy először fe! kell fegyverezni Nyugatnémetországot és utána kell-tárgyalni a Szovjetunióval. Hát nem világos, hogy az ilyen eljárás „kizárja a ' émet egység sikeres megvalósításának lehetőségét. Mind több francra döbben ennék tudatára, s követeli állhatatosan, hogy haladéktalanul, még a párizsi egyez- |jmények ratifikálása előtt kezdjék meg a tárgyalásokat a nómei, kérdésben. Ezt a követelést nemcsak a párizsi egyezmények ellenzői támogatják, hanem olyanok is, akik nemrég még helyeselték a párizsi egyezményéket, az adott pillanatban- azonban úgy vélik, hogy hiba volna ratifikálni az egyezményeket, mindaddig, míg csak ki nem merítették a Kelettel való tárgyalások összes lehetőségeit. Már pedig a tárgyalások lehetőségei még koránt, sem merültek ki. Sok radikális képviselő is csak jelentős fenntartásokkal fogadja el a párizsi egyezményeket és annak az óhajánál? ad kifejezést, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a Szovjetunió részvételével. A szocialista párton belül ugyanez a helyzet. A szocialista párt vezetősége a napokban megtartott pártkongresszuson csak nagy üggyel-bajjal tudott olyan határozatot elfogadtatni, amely jóváhagyja a párizsi egyezményeket. Pedig a kongresszus összetétele nem is tükrözte eléggé az egyszerű párttagság hangulatát. A kongresszuson 468 szavazatot adtak le egy olyan határozat-tervezetre, amely elutasította a párizsi egyezményeket és azt javasolta a francia kormánynak, hogy mielőtt felszólítaná a parlamentet a londoni és párizsi egyezmények ratifikálására, »a német kérdés rendezése céljából kezdeményezze a konferencia összehívását..,« A kongresszus megnyitása előtt ezt .a határozati javaslatot 13 szocialista megyei pártszervezet, hagyta jóvá, ami tanujele annak, hogy az egyszerű szocialista párttagok mind tisztábban látják a londoni és párizsi egyezmények veszélyes következményeit. A napokban egy de Gaulle-hoz közelálló politikus, Gaston Palewski, a nemzetgyűlés alelnöke egyik cikkében az alábbiakat írta: »Miért utasítják el a tárgyalásokat most, amikor adva vannak a tárgyaláshoz szükséges feltételek? Azért. talán, , mert félnek, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek?« Itt van a kutya elásva: a párizsi egyezmények hívei félnek, hogy a megoldatlan nemzetközi problémák megoldódhatnak! A párizsi értekezlet után a nyugatnémet újrafelfegyverzés hívei újabb demagóg fogással próbálkoztak. Szóbahozták az úgynevezett »francianémet gazdasági együttműködést«, amely állítólag megjavítaná Francia- ország gazdasági helyzetét. Ennek az együttműködésnek propagandistái minden lelkiismeretfurdalás nélkül »aranyhegyeket« ígérnek a francia közép- és kispolgárságnak, a parasztságnak, sőt... a munkásságnak is. Franciaország lakossága napról- napra jobban átlát ezen a cinikus hazugságon és félrevezetésen. A francia kis- és középpolgárságnak a német militaristákkal való »gazdasági együttműködése« nem hozhat mást, csak azt, hogy tönkre teszik és elnyelik a nagy monopóliumok, arról már nem is beszélve, hogy a párizsi egyezmények végrehajtása esetén reális háborús veszély féhyegetné a francia társadalom valamennyi osztályát. A francia parasztságnak, amely egy évszázadon át a francia gyalogság zömét adta a francia—német háborúban, minden oka meg van arra, hogy ne üljön fel ennek a demagógiának. A francia táthoz immár elválaszthatatlanul hozzátartozik valami, ami szemléltető magyarázatát adja a francia nép érzéseinek. Az a 36 000 hősi emlékmű, amelyből a legkisebb falunak is jut legalább egy. Három nemzedék hősi halottainak neveit olvashatjuk rajtuk. A második világháború után sokhelyütt a régi táblára már nem fértek fel az új nevek és úi táblára volt szükség, hogy belevéshessék az 1870-es és 1914—18- as hősi halottak, 1939—1945 között a partizánok soraiban elesett, Németországban megölt, vagy a csatamezőkön elvérzett fiainak és unokáinak nevét. A francia munkásosztályt hiába csábítgatják azzal, hogy az ország hadiüzemei és repülőgépgyárai teljes kapacitással fognak dolgozni, ha majd az új »Wehnmadhtot« kell ellátni. A francia munkásság jól tudja: az úgynevezett gazdasági együttműködés Franciaország és a militarizált Nyugatnémetország között elsősorban azt jelen te “ A hogy német szakemberek árasztanák el a francia ipart, s a francia üzemekben a szociális segélyeket és béreket a lehető legalacsonyabb színvonalra szállítanák le. Az »Industrie Kurier«, a ruhrvidé- kl monopoltőkések lapja jellemzően már három nappal a párizsi egyezmények aláírása után a francia— német gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó vezércikkében azt írta, hogy Nyugatnémetország nem szándékozik elfogadni!!) azokat a szociális jogokat, amelyeket a francia munkásság szívós harccal kivívott magának. A nyugatnémet iparbárók ilyesféle kijelentései csupán az első fecskék a »francia-német gazdasági együttműködés« terén. A francia kommunisták ebben a Franciaország és a béke jövőjére nézve döntő jelentőségű időszakban pártunk harcos hagyományaihoz híven, minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megteremtsék a munkás- osztály egységfrontját és egybeforrasszák a nemzeti és demokratikus erőket. Mind több francia ébred rá arra, hogy a Szovjetunió békepolitikája rendkívül nagyjelentőségű Franciaország biztonsága szempontjából. Különböző pártállásű politikusok is elismerik ezt. Eduard Herriot, a francia nemzetgyűlés tiszteletbeli elnöke augusztus 30-án, amikor a nemzetgyűlésben az »európai védelmi közösségről« szóló szerződés vitája folyt, ezt mondta: »Kijelentem a nemzetgyűlésnek — emlékezzen szavamra —, hogy minekutána megvalósítottam a közeledést ía Szovjetunió és Franciaország között), az Oroszországgal való kapcsolatokat illetően semmiféle nehézségeim nem voltak.« Ismeretesek de Gaulle tábornok e szavai is: »Franciaországra és Oroszországra nézve az összetartozás erőt, az elkülönülés veszélyt jelent. A tapasztalat és a józan ész diktálja ezt így. A párizsi egyezmények ellen egész Franciaországban megindult, s egyre szélesedő harc nehéz lesz, de a francia hazafiak szilárdan bíznak a végső sikerben. A kommunisták és a francia demokraták tudatában vannak felelősségüknek. Franciaország biztonságának biztosításához egyetlen ú vezet. Mi ez az út? Olyan igazi ei mai kollektív biztonsági rend- sz negteremtése, amely a társadalmi diói függetlenül, minden európai ragot magábanfoglal. Fr iország csak ezen az úton háláé biztosíthatja a maga számára riós béke, a függetlenség és., a. 1 s „ feltételeit.
