Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-16 / 271. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954. november 18. BÉKEHÍR ADÓ „Tárgyalni és nem lőni!1*’ E gondolat jegyében indított akci­ók száma ugrásszerűen emelke­dik Németországban, tekintettel a felfegyverzés megnövekedett veszélyére. A Ruhr-vidék nagy ipari központjában, Düsseldorf­ban a békeharcosok felvonulással tüntettek Adenauer háborús poli­tikája ellen. E hónap elején tartották Lip­csében második kongresszusukat a német zeneszerzők és előadó- művészek. A kongresszus 500 részvevője egyöntetűen hozott határozatban követelte az egysé­ges Németország megteremtését a legutóbbi szovjet javaslatok alapján. * * * • Nyugat-Németország felfegy­verzése elleni harci napon, októ­ber 31-én nagy erővel nyilatko­zott meg a francia nép tiltakozá­sa a Franciaország biztonságát veszélyeztető nyugatnémet mili- tarizmus feltámasztása ellen. A párizsi kerületekben, éppeiiúgy, mint a vidéki városokban és falvakban valósággal ostrom alatt állottak azok a helyiségek, ahol a védnökségi bizottság, a Nyugat- Németország felfegyverzése ellen tiltakozó küldöttségeket fogadták. Argenteuilben (Arzsantőj) e na­pon 32 küldöttség járt a város­házin, Alfort Ville-ban (Alfor Vil) 36. Montreuilben (Montrőj) 63 küldöttség. Toulon (Tulon) ki­kötőváros polgármestere szemé­lyesen fogadta az egymásután ér­kező küldöttségeket. Naegelen (Nezslan) szocialista képviselő, volt miniszter a lapoknak adott nyilatkozatában kijelentette: „Németprszág felfegyverzésének ellenzője vagyok és az is mara­dok“. ❖ * * A háború után halálraítélt két japán háborús főbűnöst „becsü­letszóra“ szabadonbocsátották. Az egyik Sunroku Hata volt tá­bornok, a másik pedig Takazumi Oka volt tengerészügyi állam­titkár. A. norembep 13-i szovjet jegyzék visszhangja Párizs (MTI). Több francia po­litikus állástfoglalt már a Szovjet­unió újabb jegyzékével kapcso­latban, egyesek a szovjet jegyzék mellett, mások pedig ellene. Jel­lemző, ho,g|y a szovjet javaslat ellen állástfoglaló politikusok igyekeznek leplezett formiba öl­töztetni elutasító véleményüket, hogy ne kerüljenek szembe telje­sen nyíltan a közvéleménnyel. Nyilatkozataikban általában azt hangoztatják, hogy tárgyalni kell a Szovjetunióval, de előbb ratifi­kálni kell a párizsi egyezménye­ket. Ilyen értelemben nyilatkozott például Edouard Bonnefous (UDSR) és León Noel (köztársasá­gi szocialista). Több burzsoá képviselő azon­ban a szovjet javaslat,elfogadása mellett szállt síkra. így Gaston Palewski kijelentette: Ez a javaslát mutatja, hogy milyen keresztúthoz érkeztünk s a két út közül nem a párizsi egyez­mények ratifikálása után, hanem csak a ratifikálás előtt választha­tunk. Az új szovjet jegyzék előtt is ezt gondoltuk, ma már azonban bizonyosak vagyunk ebben. Nem tartanám helyesnek, hogy eluta­sítsuk a meghívást egy újabb pá­rizsi értekezletre, amelyen a ki­lenc keleteurópai' ország mellett 16—17 atlanti ország is résztven- ne. Annál kevésbbé lenne ez he­lyes, mivel úgy látszik, hogy a Szovjetunió semilyen előfeltételt sem szab a kollektív biztonságra vonatkozó javaslatok megvizsgá­lására. Választani kell a katonai téren való korlátozott és ellenőr­zött leszerelés lehetősége és az erő politikája, Vagy az érőpolitika megkísérlése között, amely elke­rülhetetlenül fegyverkezési haj­szához vezetne. * ' * * Amerikai részről nyomást gya­korolnak a francia kormányra a szovjet javaslat elutasítása érde­kében. Erről tanúskodik az „AFP“ kommentárja, amely a többi kö­zött kijelenti: „Az amerikai veze­tők újabb biztosítékot várnak Franciaországtól arra vonatkozó­' lag. hogy továbbra is Nagy-Bri- ' tannia és az Egyesült Államok ol- i dalán marad és a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása előtt elutasít minden tárgyalást a Szovjetunió- val.‘‘ Berlin (MTI). A Szovjetunió új | konstruktív javaslata, hogy no­vember 29-re hívjanak össze európai értekezletet biztonsági rendszer létrehozása céljából, mind a Német Demokratikus Köz­társaságban. mind Nyugat-Német- oi^zágban a lakosság körében nagy figyelmet és helyeslő vissz­hangot keltett. A német sajtó, beleértve a nyu­gatnémetországi és nyugatberlini lapokat is, 'első oldalon hatalmas címsorok alatt közölte vagy is­mertette a szovjet .kormány ja­vaslatát. A Karl-Marx-stadti kerületben vasárnap lakógyűléseken foglal­koztak a Szovjetunió szombaton közzétett jegyzékével. A gyűlések részvevői lelkesen üdvözölték az új, szovjet javaslatot, amelynek megvalósulása lehetővé tenné Né­metország békés újraegyesítését. Otto Nuschke miniszterelnök­helyettes, a Keresztény-Demokra­ta Unió elnöke a hallei Buna-mű- vek dolgozóinak gyűlésén felszólí­totta az üzem munkásait, mérnö­keit és alkalmazottait, hogy tet­tekkel, még eredményesebb ter­melőmunkával támogassák a szov­jet kormány javaslatait, amelyek teljes összhangban vannak a né­met nép érdekeivel. A Nyugat-Berlin brit megszál­lási övezetéhez tartozó Tiergarten- körzet lakosságának nagygyűlése, amelyen háromezer ember vett részt, határozatban köszöntötte a Szovjetunió javaslatát. Nagibot előreláthatólag bíróság elé állítják Kairó (MTI). Hétfőn reggel jelen­tették Kairóból, hogy Nagib tábor­nokot, akit — mint ismeretes —1 va­sárnap elmozdították ' államslinöki tisztéből, valószínűleg bíróság elé * állítják. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK EREDMÉNYTELEN PRÓBÁLKOZÁS Herbert Mathews, a «New York Times« római tudósítója fontos meg­bízást kapott. Azt keLlett megma­gyaráznia az amerikai olvasóknak, miért van az Olasz Kommunista Pártnak olyan nagy tömegbeíolyása. Mi a titka sikereinek? Honnan ve­szi az erőt? Mathews félretette minden egyéb dolgát és hozzáfogott a szociológiai kutatásokhoz. Tanulmányozta Olasz­ország. történetét, az ország gazda­sági .és társadalmi viszonyait, sőt iroég a római katolikus egyház hely­zetét is. Végezetül az újdonsült szo­ciológus megszülte a cikket. A cikk megj'eleMt a »New York Times Ma­gazin« című folyóirat hasábjain. ■'■■Mathews, hogy aláhúzza feladatá­nak komolyságát, bevezetőül az alábbiakat írta: »A legfontosabb, amit az olasz- 1 országi kommunista mozgalomról el kel) mondani az, hogy a tö­megek valóban támogatják ... El­sősorban a munkások, parasztok. . állami tisztviselők, továbbá a diá­kok és általában az értelmiség«. Ami ..igaz, az igaz. Az Olasz Kom­munista Párt a dolgozó tömegek ve­zetője. Ezt tanúsítja a párt kétmil­liós taglétszáma, erről tanúskodnak választási sikerei, ezt igazolja az is, hogy az olasz dolgozók föbbsége tá­mogatja politikáját, kezdeményezé­seit. Ez közismert dolog. Az oka sem titok: a kommunista párt programm- ja és egész tevékenysége egyezik Olaszország nemzeti érdekeivel, a dolgozó nép törekvéseivel. Az Olasz Kommunista Párt sike­reinek ez az egyedül helyes és tö­kéletesen nyilvánvaló magyarázata azonban sehogy sincs ínyére misz- ter Máthews patrónusainak. * Ha Mathews megírta volna az igazat; menten »vörösnek« nyilvánították volna. A tudósító ezért »lélektani« okot tol előtérbe. Az »olasz jellem­mel«. az »olaszok egyéniségével« ma­gyarázza a kommunista párt sike­reit. »Az claszok, mint általában az élwágyő emberek, a mának él­nek. Nem izgatják őket a távoli jövő elméleti problémái. Azonkí­vül tisztességes adag cinizmus, szkepticizmus és türelem van ben­nük. Továbbá velük születik 3 frakciózás kedvelése. Eleve ellene vannak minden hatalmon lévő kormánynak ... Lázadó, gúnyoló­dó emberek ... « Mathews rosszindulatúan, tapin­tatlanul mocskolja az olasz népet, hogy elleplezze az Olasz Kommunis­ta Pár.t nagy tekintélyének és befo­lyásának igazi okait, elleplezze, hogy a párt ezt a nagy tekintélyét és be­folyását valóban nemzeti, mélysé­gesen népi politikájának köszönheti A kapitalizmus ideológusainak te­hetetlensége tudott dolog. Mathews sikertelen erőlködése csupán azt árulja el, hogy az amerikai propa­ganda nem teheti túl magát a ké­nyes kérdéseken, S mivel nem te­heti túl magát rajtuk, harcba száll a kommunizmus eszméivel. Termé­szetesen vereséget szenved. döttségnek. Mark Clark azonban eb­ben sem eredeti és nem is kivétel. »Elsőbbsége« sok amerikai diploma­tával szemben csak annyiból • áll. hogy nyilvánosság előtt, cinikus őszinteséggel fejti ki az atommészár­lás formuláit... ISMERŐS LÉGKÖR »Kitűnő itt a légkör!« — kiáltott fel elragadtatással a »Deutsche Sol­daten - Zeitung« című nyugatnémet lap tudósítója, amikor az amerikai megszálló csapatok mellett működő német alakulatok laktanyáiba láto­gatott el. Mi váltotta ki a militarista lap tudósítójának lelkes elragadtatását7 Elsősorban az, hogy seregestül ta­lálkozott régi ismerősökkel. »Az alakulatok parancsnokai kö­zül sokan a volt Wehrmachtban voltak tisztek vagy altisztek« •— írja. Az újságíró örült a laktanyákban uralkodó »kifogástalan' és példás fe­gyelemnek« is. Felkeltette figyelmét az amerikai hatóságok által bevezetett kikép'zési rendszer. Nagyszerűnek találta -pél­dául, hogy az »alakulatoknál« »kö­telező tárgyként« bevezették az an­gol nyelvet. Ezenkívül a »jellemne- velés« is szerepel rendkívüli tárgy­ként. Mellékesen közöl egy-két adatot magukról az alakulatokról is, ame­lyek létszáma jelenleg 60.000 fő. Tá­borokban és laktanyákban vannak elhelyezve. A »Deutsche Soldaten Zeitung« rugalmas . megfogalmazása szerint az a feladatuk, hogy »lehe­tővé tegyék az amerikai csapatok teljesen ‘ zavartálan harckiképzésót« A tudósításból Kitűnik azonban, hogy maguknál a német alakulatoknál szintén rendszeres katonai kiképzés van. f »Az alakulatok .harcképességé­nek fenntartása céljából — közit a tudósító — állandóan folynak lőgyakorlatok ... « A hétpróbás militaristák termé­szetesen örülnek annak a »légkörj mek«, amelyet az amerikai parancs­nokság teremt a német zsoldos ala­kulatok laktanyáiban. Ez a hitlerista Wehrmacht szívüknek kedves lég­köre. 'V CLARK TÁBORNOK „ELSŐBBSÉGE“ Mark Clark tábornok, az Egyesült Államok távolkeleti fegyveres erői­nek volt főparancsnoka »nagy há­ború« után áhítozik. Az ENSZ-ben a leszerelésről és az ’atomfegyver el­tiltásáról folyó tárgyalások a derék tábornokot kihozzák a srtdrából. Mark Clark amerikai katonai .veze­tők szűk körében nyíltan kijelentet­te: — Nem mondhatunk le arról, hogy elsőnek alkalmazzuk -az át orrú támadást, Csak az- atomfegyver biz­tosítja stratégiai fölényünket... Majd így folytatta: — Az atomfegyver és a leszerelés kérdésében minden diplomáciai for­mulát úgy kell megfogalmazni, hogy ne gátolhassa kormányunk elkövet­kező akcióit.... Könnyű rájönni, miszerint Clark tábornok .»elkövetkező akciók« alatt azt' érti, hogy »elsőnek indítanak atomtámadást«. Szó se róla, jó tat rácsot ad a tábornok a közgyűlés 9; ülésszakán részvevő amerikai kül­8 homakszentgyörgyi párlszervezeiefc éleiéből Pártcsoportok helyett önálló alapszervazetekei a sertéstenyésztő telepeken! A ladi állami gazdaságot január elsejével a Kaposvári Sertéstenyésztő, és Hizlaló Vállalat vette át, s a gaz­daságból 5 telepet létesített. A párt- szervezet azonban továbbra is közös maradt s a 27 kommunista 5 helyen dolgozik. így tehát a kommunisták mozgósításában, a pártmunka irá­nyításában és végzésében fokozott szerepük van az egyes telepeken működő • pár-csoportoknak. Ezeknek a feladatait minden héten megtár­gyalja a párt vezetőség. Október vé­ge felé pl. a táltványi telepen lema­radtak a burgonyaszedéssel, ami hát- rá’tatta a gabonavetést. A gazdasági vezetők megállapodták abban, hogy a búvári és a homokszentgyörgyi te­lepről küldenek Tiltványba segítsé­get. A dolgozók azonban idegenked­tek ettől. Erre a pártcsoportbizal- miak — Maurer Ferenc és Sasvári József elvtársak — feladatul kapták a párt vezetőségtől: pártcsoportjulc tagjaival beszéljék meg a teendőket. A kommunisták példáján fellelkesül­ve a pártonkívüliek is részt vállal­tak a munkából s egy hét alatt fel­szedték a burgonyát. A homokszentgyörgyi telepen a gépcsoport munkája esett kifogás alá. Különösen a traktorosokra volt panasz, mert sok szerszámot elvesz­tettek. összehívták az itteni kom­munistákat, s áz ő javaslatukra el­lenőrizték a jegyzőkönyvileg kiadott szerszámokat, s akinek valamilyen szerszáma hiányzott, annak árát. ’e- vonták a fizetéséből. Amikor pl. Bú­za István 'egy »elvesztett« szerszám árával csökkentett fizetést kapott kézhez, mindjárt le tudta vonni és meg tudta fogalmazni a tanulságot: »Ezután legalább nem dobom a nyúl után a kulcsot« — mondta. E példákból is kitűnik, hogy a pártcscportok jól dolgoznak — de mennyivel eredményesebb lenne munkájuk, ha öntevékenyebben, ön­álló pártszervezetként működnének. Mert arról van ugyanis szó, hogy a központ Homcfcszentgyörgy, s itt dol­gozik az alapszervezet titkára, Vida elvtárs és még '8 párttag. Tiltvány- ibarí 4, Gyöngyösön 6, Mihály-pusz- tán szintén 6, Búvári-pusztán 2 kom­munista van. Ezek a telepek — kü­lönösen Tiltvány, Gyöngyös és Bú- vári-puszta — elég távol vannak Homokszentgycrgytől. így aztán többször előfordult, hogy taggyűlésre egyik-másik telepről nem jelentek meg. Ebből a szétszórtságból ered, hogy a pártszervezet, vezetői nem ■tudják figyelni minden párttag mun­káját, s így fordulhat elő pl. az is. hogy Gyöngyösön Szegény Vende- elvtárs már másfél év óta tagjelölt. A pártvezetőknek minden nap a kommunisták között kellene élniük — ugyanakkor Vida párttitkár elv­társ havonta csak egyszer tud min­den telepre eljutni. Úgy gondoljuk, érdemes lenne a járási pártbizottságnak közelebbről megnéznie ezt a dolgot, s ha nem is öt, de legalább két vagy három önálló pártszervezetre osztani ezt az alapszervezetet. így csaknem minden telepen ön­álló pártszervezet s helyi pártveze­tőség lenne, ami bizonyosan a párti éiet megélénkülését eredményezné. Erősítsék pártszervezetüket a Petőfi tsz kommunistái A múlt ősszel három tagja volt a Petőfi tsz pártszervezetének. Dom­bóvári József, Horváth Vendel és Wágner Lajos elvtársak igyekeztek mindent megtenni, hogy új tagokat neveljenek a pártnak, s velük szám­szerűleg is erősítsék pártszerveze­tüket. Hegedűs Imre fogatost — aki 3 éve tsz-tag — mindnyájan becsü­letes, szorgalmas és mindig köte­lességtudó embernek ismerték. Úgy intézték hát a dolgot, hogy nap mint nap hol egyikük, hol másikuk — legtöbbször Dombóvári elvtárs, a párttitkár elbeszélgetett Hegedűs Imrével. Ilyenkor aztán szóba ke­rült sok minden: a tsz fejlődése, a közös munka, a család élete, s a párt politikája, a kommunisták jo­gai és pártkötelességei. A rendsze­res beszélgetés során napról napra gyarapodott Hegedűs Imre öntudat­ban, s mindinkább közelebb került a kommunistákhoz, a párthoz. Ez munkáján i's érződött. A tavasszal aztán a szövetkezeti vezetőkkel meg­beszélve, a párttitkár javaslatára Hegedűs Imre kezére bíztak két vemhes lovat. Ezek lelkiismeretes gondozása volt első megbízatá­sa. Hegedűs Imre -becsülettel gon­dozza azóta a négy állatot, s a lo­vakról is, meg a csikókról is le le­het olvasni a jó gazda gondosságát. Pedig Hegedűs Imre — amint azt 328 munkaegysége is mutatja — ugyancsak keményen megállta a sa­rat a közös munkában. Ha dolgozni kellett, nem tett különbséget hétköz­nap és ünnepnap között. A nyáron pl. vasárnap egyik fogatos sem fo­gott be, neki azonban kétszer sem kéllett mondani, milyen kára szár­mazhat a tsz-nek abból, ha a mezőn hagyják a kombájn-csépelte gabonát, s minden ellenvetés nélkül behordta a kenyémekvalóval telt zsákokat. Jó munkája nem maradt jutalom nélkül, sőt a legnagyobb kitüntetés­ben részesült: még a nyáron felvet­te a pártszervezet tágjelöitségi ’do nélkül tagjai sorába. Ráb Ferenc csak a tavasz óta dol­gozik a közösben, de olyan 'gyeke- zettel, mellyel máris bebizonyította hogy lelkes építője a szövetkezeti gazdaságnak. Emellett szól az, hogy minden nap részt vett a közös mun­kában, s így 216 munkaegységet tel­jesített. Munkaszeretetére, áldozat- vállalására korán felfigyelték a tsz kommunistái, s mintegy 2 hónappal ezelőtt ő is tagja lett a Petőfi tér» melőszövetkezet pártalapszervezeté- nek. így tehát ma már öt kommunista van a Petőfi tsz«ben. öt párttag, ha összefog, s kommunista lendülettel dolgozik, sokra képes. Még tovább jutnának azonban, s akaratuk még inkább érvényesülhetne, s a párt- szervezet még inkább .a tsz fejlődé­sének motorjává válhatna, ha a Pe­tőfi tsz-foen dolgozó elvtársaink több becsületes tsz-tagot maguk közé ne­velnének, s párttagokkal, tagjelöl­tekkel erősítenék alapszervezetüket. Lapozzák csak fel a tsz kommunis­tái párttagsági könyvüket, abban megtalálják, hogy minden kommu­nistának kötelessége, hogy »erősítse állandóan a tömegekhez fűződő kap­csolatait ... «, » ... világosítsa fel a pártonkiívüli dolgozókat a párt po­litikájáról és határozatairól, legyen tanácsadójuk és vezetőjük«. Erre a pártkötelességükre is fordítsanak ez­után nagyobb gondot elvtársaink, s napi munkájuk végzése közben, be» szélgetéseik során hirdessék, népsze­rűsítsék a párt célkitűzéseit, s is­mertessék a párttagsággal járó jogo­kat és kötelességeket. Nevelő, fel- világosító munkájuk bőven kamato­zik majd: a tsz-tagok közelebb ke­rülnek pártunkhoz, s az arra érde­mesekkel erősödik a pártszervezet, így magabiztosabban, erősebb politi­kai vezérkarral haladhatnak a Pe­tőfi tsz tagjai a fokozódó jólét felé. Időben rendezik tagsági díjukat a községi alapszervezet tagjai Kommen istáink fontos pártköte­lessége, -párthoz való tartozásuk egyik lényeges fokmérője a tagdíj - fizetés. Jól tudják ezt a homok­szentgyörgyi községi párta lapszerve­zet tagjai, akik mindig időben ren­dezik havi tagdíjtartozásukat. Ebben nagy érdeme van Zákányt Istváil elvtárs postás '‘kézbesítőnek, aki egy-j ben az alapszervezet gazdasági fele-j. löse is. Zákányi elvtárs, ahogy meg­kapja a hónap élején a 20 kommu­nista tagbélyegét, napi munkája vég­zése közben híven teljesíti, párt- megbizatását is. Az alapszervezet minden tagját felkeresi, s pár nap alatt átadja nekik bélyegüket,. s be­szedi tőlük a tagdíjat. így aztán - minden hóhapban ’óval 15-e, a -ha­táridő előtt beküldi a barcsi járási pártbizottságra a tagdíjelszámolást,

Next

/
Thumbnails
Contents