Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-15 / 244. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP »WKW» Péntek, 1954 október 15. II szovjet taif tudomásul veszi a Trieszt szató terület kMésérő! legklll jugoszláv-olasz eivezményt — A. J. Visinszkij levele a Biztonsági Tanács elnökéhez New York (TASZSZ). A. J. Visin- szkij, a Szovjetunió ENSZ-küldött- ségének vezetője október 13-án le- vetet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez. A levél a következőkép­pen hangzik: i »Olaszország ENSZ-ben működő megfigyelője, valamint az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Ál­lamok és Jugoszlávia képviselője 1954 október 5-én a Trieszt szabad területre vonatkozó, Londonban ok­tóber 5-én parafáit egyezménnyel kapcsolatban levelet intézett a Biz­tonsági Tanács elnökéhez. E levél kapcsán kérem önt, hozza a Bizton­sági Tanács tagjainak tudomására az Párizs (TASZSZ). A párizsi la­pok politikai szemleíróinak több­sége úgy vélekedik, hogy a fran­cia nemzetgyűlés bizalmi szavazá­sának eredményei egyáltalán nem jelentik azt, hogy a többség kész feltétel nélkül szentesíteni a né­met militarizmus újjáteremtését. Sok, jobboldali csoportokhoz tar­tozó parlamenti tag nem hagyhat­ta figyelmen kívül a francia köz­véleménynek a Wermacht újjá- teremtése miatt érzett nyugtalan­ságát és elítélte a nyugatnémet hadosztályok megalakítását. Ezek nem azért szavaztak bizalmat a kormánynak; mert egyet­értenek a Németország fel­fegyverzéséről szóló londoni határozatokkal, hanem azért, mert féltek magukra vállalni a felelősséget azért, hogy a mostani körülmények között kormányválság tör ki. Emellett egyes lapok úgy vélik, hogy a keddi szavazás még nem jelenti a londoni megállapodások ratifikálását és hogy jelentékeny számú képviselő .megváltoztathat­ja álláspontját, amikor majd a Nyugat-Németország felfegyverzé­séről szóló határozat ratifikálásá­nak kérdése merül fel. Hamburg (ADN). A Német Kom­munista Párt kedd esti nagygyűlé­sén 4 ezer hamburgi dolgozó tilta­kozott a Német Kommunista Párt terybevett betiltása ellen. A gyűlést a német ifjúmunkás-mozgalom fenn­Amint a Biztonsági Tanács elnö­kéhez intézett, említett levélből és a hozzácsatolt okmányokból kitűnik, a Trieszt szabad területre vonatkozó egyezmény Jugoszlávia és Olaszor­szág mint közvetlenül érdekelt or­szágok megegyezésének eredménye­ként jött létre és az egyezmény szá­mukra elfogadható. Eigyelembevéve ezt a körülményt és azt, hogy JuJ goszlávia és Olaszország említett megegyezése elősegíti a normális kapcsolatcik létrejöttét a két ország között és ilymódon hozzájárul, hogy Európának ebben a térségében eny­hüljön a feszültség, a szovjet kor­mány tudomásul veszi az említett egyezményt«. Mindebből kiindulva a „Figaro1* beismeri, hogy „ha megszámlál­ták volna' a londoni megállapodá­sokat feltétel nélkül támogató küldöttek szavazatait, akkor a va­lóságban nehéz lett volna össze­szedni 150 szavazólapot. “ A „1‘Humanité“ komolynak ne­vezi a keddi szavazást, mert „a londoni megállapodások Nyugat- Németország felfegyverzésének új formáját tartalmazzák, hogy megfosszák jelentőségétől azt a határozatot, amely elutasította az európai védelmi közösséget.“ A „THumanité“* azonban hangsú­lyozta, a francia népnek megvan a lehetősége, hogy tovább har­coljon a német militarizmus ellen, hogy megakadályozza a londoni megállapodások rati­fikálását. „A sikernek az a feltétele —1 írja a lap —, hogy minden békeszere­tő francia; minden nemzeti és de­mokratikus erő még jobban meg­szilárdítsa és kiszélesítse akció­egységét. Kettőzze meg hát min­denki habozás nélkül erőfeszítése­it az új európai védelmi közösség elleni harcban. Ez a békéhez ve­zető út.‘‘ állásának 50. évfordulója alkalmá­ból hívták össze. A részvevők a szö­vetségi alkotmányjogi bírósághoz in­tézett határozatban teljes cselekvési szabadságot követelnek a Német Kommunista Párt számára. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Lenin-renddel tüntette ki M. G. Pervuhint Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának Elnök­sége a következő rendeletet tette közzé: „M. G. Pervuhin elvtársat, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét ötvenedik szüle­tésnapja alkalmából a Kommuf- nista Párt és a szovjet állam szolgálatában szerzett érdemeinek elismeréséül Lenin-renddel tün­tetjük ki. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. Pegov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének titkára. Moszkva, Kreml, 1954. október 13.“ A vietnami hatóságok megszüntették a sajtócenzurát Párizs (MTI). A francia demokra­tikus sajtó jelentései szerint a Viet­nami Demokratikus Köztársaság ha­tóságai hivatalosan is beszüntették Hanoiban, Észak-Vietnam fővárosá­ban a sajtócenzurát. Hivatalosan közölték továbbá, hogy a hanoi egyetem valamennyi fakul­tásán november elsején ismét meg­kezdődik a rendes tanítás és a tu­dományos kutatómunka. Szombaton aláírják az angol-egyiptomi szerződést Kairó (MTI). A kairói rádió kö­zölte, hogy az angol-egyiptomi szer­ződést valószínűleg szombaton aláír­ják. A londoni rádió közleménye szerint Nutting angol külügyi ál­lamtitkár csütörtökön repülőgépen visszatér Kairóba, hogy folytassa tárgyalásait a Szuezi-csatorna ügyé­ben kötendő végleges megállapodás megszövegezéséről. Chaplin Párizsban Párizs (MTI). Mint a »Reuter« hírügynökség jelenti, Charlie Chap­lin Svájcból jövet szerdán Párizsba érkezett, hogy jelentős összegű pénz­adományt juttasson Franciaország szegényeinek. A Chaplin által rendelkezésre bo­csátandó pénz egy része a Béke-Vi- lágtanács álital Chaplinnek ítélt nem­zetközi békedíjnak. Anatole France-kiállítás nyílt Moszkvában Moszkva (TASZSZ). Anatole France, a neves francia realista író halálának 30. évfordulója alkalmából a moszkvai állami külföldi irodalmi könyvtárban október 12-én Anatole France-kiállítás nyílt. meg. al ább iákat: A párizsi sajtó a franciaországi helyzetről Négyezer hamburgi dolgozó a Német Kommunista Párt perének megszüntetését követeli fi Politikai Bizottság beszámolóját tanulmányozzák a siófoki járás dolgozói A siófoki járásban az üzemi és mezőgazdasági dolgozók ezrei tanul­mányozzák nagy érdeklődéssel a Po­litikai Bizottság beszámolóját. A já­rásban kevés olyan üzem, község van, ahol ne vitatták volna meg e rendkívül fontos — minden dolgozót érdeklő — beszámolót. A vitaestéket mindenütt a pártszerve­zetek, a falu, az üzemek kommunis­tái irányították. BALATONŐSZÖDÖN 12-én este gyűltek össze a dolgozó parasztok, hogy megvitassák a Po­litikai Bizottság beszámolóját. A be­szélgetés során számos dolgozó pa­raszt mondta el véleményét, észre­vételeit. Sövény Ferenc dolgozó pa­raszt helyeselte, hogy pártunk ismé­telten tájékoztatta az országot a gazdasági politikánkban elért ered­ményekről és a még meglévő hi­bákról. Elmondta, hogy ez a beszá­moló nagyon értékes volt, mert meg­szabta a falu, a dolgozó parasztok (feladatait. Balatonőszödön is sokkal na­gyobb gondot kell fordítaniuk egyes dolgozó parasztoknak ál­lam iránti kötelezettségeik telje­sítésére. Hiába igyekszik a falu parasztjainak többsége; a község nem tud első .lenni, mert egy-két gazda beadási kötelezettségének, adófizetésének el­hanyagolásával lerontja a szorgal­mas dolgozó parasztok munkájának eredményét. Most oda kell hatni, hogy mindenki becsülettel teljesítse állam iránti kötelezettségét, hogy ezáltal minél több élelmiszer, nyers­anyag jusson a városba, az ipari dolgozókhoz. Kocka György dolgozó paraszt fel­szólalásában elmondta, hogy ő saját életének javulásán tapasztalja az új szakasz politikájának helyességét. A dolgozó parasztok munkakedvének növekedése, vásárlóerejének fokozó­dása, javuló élete mind azt mutatja, hogy ió úton haladunk, helyes pár­tunk politikája, a kormányprogramm jó irányt szabott meg. A BALATONKILITI GÉPÁLLOMÁSON Simon Jenő elvtárs ismertette a dolgozókkal a Politikai Bizottság be­számolóját. Ismertetését élénk vita követte. Czár elvtárs hozzászólásá­ban a következőket mondta: — Mi* traktorosok terveink maradéktalan teljesítésével járulhatunk hozzá a lemaradások behozásához, a hibák ■kijavításához. Különösen nagy feladat hárul a gépállomá­sokra abban, hagy jövőre bősé­gesebben teremjenek a földek, több kenyér jusson a dolgozók asztalára. — Főleg az önköltség csökkentésére, az anyagtakarékosságra, a munkaidő jó kihasználására hívta fel a gépál­lomási dolgozók figyelmét. A KEREK! GÉPÁLLOMÁSON is megvitatták a dolgozók a beszá­molót. Biró Lajos elvtárs, amint el­mondta, nagyon helyesli a kormány intézkedését, mellyel a racionalizálás folyamán felszámolta a felesleges munkaköröket, s ezzel hozzájárult a termelésben mutatkozó munkaerő- hiány pótlásához. Elek Pá! elvtárs azt tette szóvá, hogy a kormányprogramm elhangzása óta nagyot javult a falvak dol­gozóinak közszükségleti cikkek­kel való ellátása. Ma már bőséges mennyiségű áru­ban válogathatnak a vásárolni óhaj­tók — mondta. Pákozdi István elvtárs elmondta, hogy ő a fokozatosan növekvő áru­forgalmon méri le a dolgozók élet- színvonalának emelkedését. Pl. a Tabon megtartott őszi vásáron ötször annyit vásároltak a dolgozók, mint amennyi a tabi boltok forgalma együttvéve volt 1951-ben. A BALATONI HALÁSZATI VÁLLALAT telepén is olvasták a dolgozók a Politikai Bizottság beszámolóját. Őket különösképpen a takarékosság­gal kapcsolatos kérdések ragadták meg. Ugyanis a Halászati Vállalat­nál nagymértékben elharapódzott a pazarlás. A szerszámokat nem gon­dozták lelkiismeretesen és azok sok­kal előbb tönkrementek, mint amennyi Időre kiadták őket. Mendes-France és Adenauer megbeszélést tart a Saar-kérdésről Berlin (MTI). A DPA nyugatné-1 Mendes-France miniszterelnök a met hírügynökség közlése szerint jövő héten Párizsban tárgyalást Adenauer szövetségi kancellár és'folytat majd a Saar-kérdésről.' KULÁKMENTÉS, SZÁJTÁTISÁG, KÉTKULACSOSSÁG KÖTCSÉN II. Rombol az ellenség az Előre tsz-ben Tegnapi számunkban jelent meg cikkünk első része, amelyben jarról írtunk, hol kezdődtek a bajok Kötésén. Foglalkoztunk a kulákmentés- sel, a pártszervezet szájtátiságával, egyes párttagok kétkulacsosságával, s azzal, hogy még imindig a régi íme derben folyik az élet a községben. Mai cikkünkben arról számolunk be, hogyan rombolta az Előre tsz-t >a befurakodott ellenség. A kötcsei Előre termelőszövetke­zet ötéves múltra tekinthet vissza, tehát megyénk legrégibb termelő­szövetkezetei közé tartozik. Több mint 850 hold kövér földjében ga­bonák, takarmány- és kapásnövény- féleséigek egyaránt megteremnek. Hatalmas gyümölcsösé, 32 hold ker­tészete, szőlője és nagy állatállomá­nya után, azt várnók, hogy az Előre tsz dús paradicsom, s a lehetőségek birtokában a termelőszövetkezeti mozgalom büszkesége. Igein, ez így lenne rendjén, a kötcsei Előre tsz gazdag paradicsom lehetne, de még­sem az. Miért nem? Adjunk rá vá­laszt ... A rokoni szálak erősödése A termelőszövetkezetet Kötésén függetlenített elnök és brigádvezetők irányítják. Ez rendjén is volna, de nincs rendjén* hogy az elnököt a vezetőséggel rokoni szálak kötik ösz- sze. Hogyan, hogyan nem, de egy napon úgy alakult a helyzet, hogy Hegedűs György elnök sógora, Fe­hér Miklós lépett elő függetlenített brigádivezetővé. Csakhamar újabb ro­konnal »erősödött« meg a vezető­ség: Gutmann Henrik, akii az elnök második sógora — átvette a barom­fitelep vezetését, amelyről későbben fura dolgok derülnek ki. Több sógor nem volt, így hát gépkocsivezető­nek már csak komáját, Reichert Im­rét, míg segédvezetőnek öccsét, He­gedűs Jánost szemelte ki. A vezető­ség később még nagydbb támoga­tásra talált a másik komában, Mol­nár Gézában, aki a rokonság révén függetlenített brigádvezetőnek csöp­pent a vezetőségbe s csakhamar a tsz párttitkára ds lett. S hogy teljes legyen a vezetőség, beválasztották maguk közé Aranyos Reichert Hen­riket is. Természetes, hogy ebbe a tsz tagjainak nem sok beleszólásuk volt. Ez a vezetőség aztán egyetér­tésben, a »kéz kezet mos« elv alap­ján irányította s irányítja most is a termelőszövetkezetet. A rokonság aztán elnézte s a tagokkal elnézette egymás hibáit. így a többi között, I hogy az elnök a párttitkár komájá­val együtt közösen egy üszőt vágott, természetesen vágási engedély nél­kül, feketén. Beszélnek még a tsz- ben arról is, hogy a gépkocsivezető méretlenül hordja a gyümölcsösből és a kertészetből a termékéket a piacra, ki tudja milyen nyereséggel, s hogy itt-ott egy-két feketefuvart is lebonyolít a kocsi — de hát ki ellenőrizheti nap mint nap, hogy hol jár s mit visz egy teherautó. Legfeljebb a segédvezető, az elnök öccse... A kiskirály Az azonban már tény, hogy ez a vezetőség nem látja el feladatát. Ki tudja miért, de a tagok javaslatait — ha ugyan néha mer valaki vala­mit javsolni — mereven elutsítják, azzal, hogy ők ahhoz, mármint a tsz vezetéséhez jobban értenek. Az elnök nem tűri a tagok beavatkozá­sát a tsz ügyeibe. — Kemény le­gény az elnök — mondják a szövet­kezetben, de ez a keménység többek szerint inkább kiskirálysághoz ha­sonlít. Amikor például az egyik tsz- tag javasolta a közgyűlésen a csö- kött-növendékmarhák kiselej tezését, mivel azok amúgy sem hoznak hasz­not a tsz-nek, Hegedűs György el­lentmondást nem tűrő hangon kije­lentette: — Ha az egész tagság akar­ja, akkor sem engedem. De máskor sem engedett vélt iga­zából. Két évvel ezelőtt, amikor az a hír kapott lábra — s nem is alap­talanul — hogy az elnök révén há­rom mázsa diónak nyoma veszett, a hír eljutott Hegedűs fülébe is. ösz- szehívta a taggyűlést s azzal nyitot­ta meg, hogy csak az merjen a dió­ról beszélni, aki saját szemével lát­ta az esetet. Mindenki hallgat®tt, vé­gül az egyik párttag bizonyítani tudta, hogy az elnök vitte el Dohai­val, az akkori raktárossal a diót. Az elnök erre mit tehetett, elismerte, hogy a diót ők vitték fel Pestre, de az senkit se érdekeljen, hogy mi lett annak a sorsa — jelentette 'ki. Sorolhatnánk még tovább az ilyen »apróságokat«, amelyek azt eredmé­nyezték, hogy ma már hallgatagok a tsz-tagok, csak egymás között be­szélnek a bajokról. A közgyűléseken — ha ugyan van ilyen — senki sem szól, senki sem meri kitenni magát a bírálat következményeinek, vagy annak, hogy már ott a gyűlésen az elnök szúrós tekintete, vagy a ro­konság összefogása elhallgattassa. Ezekutám érthető, hogy a vezetőség több hónapon keresztül nem hívta össze a közgyűlést. De minek is_ hív­ta volna, hiszen úgysem volt kiván­csi a tagok véleményére. Irányította hát a munkákat a maga feje, a ma­ga elgondolásai szeriint. De nézzük csak, milyen eredménnyel? ... Felelőtlenség, bűnös gondatlanság Nem jól fizetett az idén a tsz ga­bonája, de nem is fizethetett, jól, hiszen csak egy szántásba vetették, így aztán nyilvánvaló, hogy kevés az osztalék, kevés gabona jut egy- egy munkaegységre. De vájjon jobb kilátásai vannak-e a jövő évre, ami­kor most is, amikor itt a vetés ide­je, a tsz-tagok leginkább a háztáji földön munkálkodnak. Nagy gondot okoz majd az állatok átteleltetése is, mert amint a vezetőség is beismeri, nincs elegendő takarmány. Nem is lehet, hiszen a zabosbükkömyt is jó- párszor renden érte az eső s a ta­karmány legnagyobb része behordat- lanul, petrencében ment tönkre. Az egyik réten a friss kaszálás alatt még most is ott fekszik szárazon s hasznavehe tétlenül az előbb 'lekaszált fű. A kertészet mellett fekvő rét jó­részét le sem kaszálták a tsz-tagok, így az a kívülállóknak hozott hasz­not. A felelőtlenség, bűnös gondatlan­ság érezteti másutt is hatását. A 32 holdas kertészet százezreket jöve­delmezhetne évenként a tsz-nek. Ez­zel szemben mi a helyzet? 5 hold paprika rothad ma is szedetlenü!, ahelyett, hogy leszednék s értékesí­tenék, mielőtt az egész kárbavész. Hagyják, hogy a kívülállók szedjék s hordják zsákszámra a piacra. Amit leszedtek, gyönyörű, vastaghúsú magpaprikák tömege, kint a földön heverve várja, hogy eihordják. Leg­alább 10 ezer forint vész kárba most a kertészetben, de ki gondol vele? S. ki törődik azzal, hogy a hagymát — amelyet ugyancsak nagy terüle­ten termeltek — már egy hónapja fel kellett volna szedni. így annak is nagy része kárbavész. Legfeljebb csak hagymamagot, nyer vele a tsz. Pedig a több mint 20 tagú kertészeti brigád ezeket a munkákat már idő­ben elvégezhette volna. De ki veszi hasznát a több mint 15 holdas gyümölcsösnek? A tagok közül senki sem tudja, hogy ez mit jövedelmezett ez évben. Annyi bi­zonyos, hogy nem sokat, hiszen a gyümölcs árából munkaegységre nem sok jut s a gyümölcs^, nagyrésze, ugyanúgy, mint a paprika, kívül­állóké lett. Amit pedig piacra vitt méretlenül a teherautó, arról senki Sem tudja, hogy mennyiért adták eL Akik a közöst fosztogatják Csáki szalmájának nézi mindenki a közöst, legyen az kívülálló, vagy szövetkezetbeid. Említettük már, hogy a paprikát, almát a kívülállók hordták. De vitték a tsz-tagok is. Nemrég két zsák birsalmát akart az egyik tsz-tag a közösből lopni, de úgylátszik, gyorsan kellett távoznia, mert a tele zsákokat otthagyta. Ar­ra azonban nem vettek fáradságot a tsz-ben, hogy a tolvajt felkutas­sák és példásan megbüntessék, pe­dig a zsákon lévő név nyomra ve­zetne, hiszen egy tsz-tag, Reichert Vilmosné neve olvasható rajt. Gébéi Henrik tsz-tag egy kocsi takarmányt vitt haza a közösből, de amikor ez kitudódott, a haja szála sem görbült meg. Mennyit vihetett még, amiről ma sem tudnak? De még tovább ment a közös el­idegenítésében Aranyos Reichert Henrik, akiről tudjuk, vezetőségi tag is. Jókora háztáji földjére 35 kocsi trágyát vitt a tsz tulajdonából. De nemcsak erről a 35 kocsi trágyáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents