Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-13 / 242. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1954 október 13. Kolbay Károly előadása (Folytatás az 1. oldalról.) keményen ülepedett talajba kerül­jön. Vetés után alkalmazzuk a arra, hogy a talajt kellő szikkadt állapotban hengerezzük, ha ezt nem tudjuk biztosítani, úgy in­kább hagyjuk el a gyűrűshenger gyűrűs hengert, fektessünk súlyt használatát. A vetés Kiváló fajta: a somogyi tarbúza Rendelet a kenyérgabonatermesztés növeléséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásáról Először is a vetőmag megválasz­tásáról beszélt Kolbay elvtárs. Is­mertette a Bánkuti-búzát, mint a belterjes viszonyokat kedvelő faj­tát, valamint- a külterjes Fleis- mann-búza termesztését. Az el­múlt év tapasztalatai szerint, ahol megdőléstől kell félni, ott lehető­leg a bánkutit termesszék, tehát kultúráltabb körülmények között, míg a mostohább körülmények között a külterjes Fleismann-búza ad több termést. Adott körülmé­nyek között nem sok választásunk van és a múlt egyik legnagyobb hibájának tartom — mondta Kol­bay elvtárs •—, hogy igen kevés búzafajtával rendelkezünk. Itt Somogybán van egy jófajta tarbúza, amely kiváló tulaj­donságokkal rendelkezik. Kis­sé korábban érik, szára nem dől meg, nem pereg a szem, s így kiválóan lehet kombájn­nal, aratógéppel aratni. Érdemes lenne felkutatni e fajtát és továbbtermesztését fokozni. Ami a vetés idejét illeti, Kolbay elvtárs úgy határozta meg, hogy ne korai vetésről, hanem idejeko­rán végzett vetésről beszéljünk. A búza, de különösen rozsvetés ideje éppen most van napjaink­ban, s a lehető legrövidebb időn belül el kell végeznünk a vetést. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy magtakarás után is végez­zünk gyűrűshengerezést. A vetés mélységéről szólva, Somogybán 5 cm-nél, különösen homokon, nem tanácsolja mélyebbre vetni a magot Kolbay elvtárs. Kairó (TASZSZ), Az egyiptomi sajtó figyelmének középpontjában a Szuezi-csatomaövezetről szóló egyez­mény -október 11-re várt aláírásának előestéjén kitört angol—egyiptomi nézeteltérések állnak. A lapok rá; mutatnak, hogy a nézeteltérések kö­vetkeztében az egyezmény • aláírása meghatározatlan ideig élhalasztódik. A kormányhoz közelálló »Al-Gum- hurjja« című lap jelentése szerint a A vetéssel sietnünk kell most már, mert gyakran egy nap dönti el, hogy lesz-e fekete rozsda vagy sem. Az idén ko­rán ki tudjuk keleszteni veté­sünket, el tudjuk kerülni a rozsdát. A vetőmag mennyiségénél a hoz­záértő ember nem a súlyt, hanem az életre való csirák számát méri. Súlyszerint legfeljebb elszámolni kell a vetőmagot. A mennyiséget meghatározni a csiraképesség sze­rint kell. Szabály országszerte, hogy kedvező körülmények között kétmillióötszáz-hartszázezíer csirá­ra van szükség kát. holdanként. Minél később vetünk, annál több­re van szükség. A vetési időszak végefelé 3 millióra, rossz vetőágy esetén 3 millió 200 ezer csirára van szükség. ' Tehát a mi átlag 12 cm-es vető­sortávolságunkat véve folyóméte­renként, 55—65 csiraképes magot kell elvetnünk. A vetőmag mérése azonban nem lehet sablonos, a mennyiség mértéke az legyen, hogy a vetőmag hány százaléka igazán életképes. Ezzel Kolbay elvtárs a legfonto­sabb agrotechnikai kérdések is­mertetését befejezte, s majd a vi­tában tért ki azokra a kérdések­re, amelyekkel előadásában nem foglalkozott, mint pl. a kereszt­soros vetés, a vetőmagcsávázás. Legközelebbi számunkban be­számolunk a vitáról, s egy­ben felhívjuk megyénk dol­gozó parasztjait, mezőgazda- sági szakembereit, lapunkon keresztül szóljanak hozzá Kolbay elvtárs előadásához. nézeteltérések azoknak az angol »szakértőknek« kérdésével kapcsolat­ban keletkeztek, akik a katonai tá­maszpont karbantartása érdekében a Szuezi-csa-torna övezetében maradná­nak. A lapok szerint a nézeteltérések kiküszöbölése és az egyezmény alá­írása az angol kormány válaszától függ. Jugoszlávia elnöke fogadta a Szovjetunió nagykövetét Bel-grád (TASZSZ). Tito, Jugo­szlávia elnöke október 11-én fogadta V. A. Vaikovot, a Szovjetunió bel­grádi nagykövetét. A beszélgetés 30 percig tartott. DALADIER NYILATKOZATA Párizs (TASZSZ). Edouard Dala- dier a radikális párt Hautes-Pyré- néés-megyei szervezetének értekez­letén mondott beszédében óva intet­te Németország felfegyverzésének híveit attól a veszélytől, amellyel a fegyverkezési verseny járhat. Sík- raszállt olyan nemzetközi tárgyalá­sok mellett, amelyek, biztosíthatnák a Kelet és a Nyugat békés egymás­melleit élését. Állást foglalt a Szov­jetunióval való. tárgyalások mellett is, rámutatva, hogy a Szovjetunió­nak tartós békére van szüksége, mert óriási építőmumkálatok végre­hajtásába kezdett. Kínai nacionalista repülőgépek támadása a kínai tengermenti tartományok ellen Peking (Uj Kína). Október 4.—7. közöft csangkaisékista repülőgépek 12 hullámban, 20 támadást intéztek Fucsien, Csocsiang és Kuangtung tar­tományok tengerparti részei ellen — jelenti az »Uj Kína«. Adenauer október 20-án Párizsba utazik Berlin (MTI). A bonni kancellá­ri hivatal közlése szerint Aden­auer október 20-án négynapos tartózkodásra Párizsba utazik. Adenauer október 20-án Mendes- France miniszterelnökkel a Saar- kérdésről és október 21-én a há­rom nyugati hatalom képviselői­vel a nyugatnémetországi meg­szállási statútum hatálytalanításá­ról tanácskozik majd. A bonni kancellár október 22-én részt vesz az újabb kilenchatalmi értekezle­ten. Taivan lakosait kényszermunkára hajtják Peking (Uj Kína). Taivaiii sajtó­jelentések szerint a déltaivani Taj- nan megye 640 ezer lakosának több mint felét arra kényszerítik, hogy ez év júliusától jövő év júniusáig min­den fizetés nélkül. katonai berende­zéseket építsenek a Csang Kaá-sek banda számára. Ugyanebben az időszakban a kö- zéptaivani Nantou megye hatóságai 600 ezer parasztot hajtanak erőszak­kal ingyenes kényszermunkára. A minisztertanács nemrégiben határozatot hozott a kenyérga’oo- natermesztés növeléséről. A Ma­gyar Közlöny 79. száma (1954. ok­tóber 10.) most közli a begyűjtési miniszter rendeletét a határozat végrehajtásáról. Eszerint október 10-től a termelők ár­pa- és zabbeadási hátraléku­kat és még fennálló kukorica­beadási kötelezettségüket min­den megkötés nélkül, kenyér- gabonával teljesíthetik. Kenyérgabonával rendezhetik a gépállomásnak járó talajmunka- díj-taítozásukát és állami ter- ménykölcsönüket is. Egy mázsa árpának, zabnak vagy májusi morzsolt kukoricának 85 kiló bú­za, illetve 94 kiló rozs felel meg. Annak a termelőnek, aki 1955 január 1 után jövő évi beadási (MTI) A legújabb szovjetdunai megállapodások élénken foglalkoztat­ják a kapitalista országok- sajtóját. Simon Michau, az »AFP« wash­ingtoni tudósítója írja: »A ikínai- szovjet tárgyalások befejeztével, Pe­kingiben kiadott közös nyilatkozat és közlemény a kommunista Kína és a Szovjetunió közötti szövetség szilárd­ságát és tartósságát bizonyítja. A »Reuter« hírügynökség kom­mentárjában rámutat.: »A Port-Ar- thurról szóló közlemény jelentőségét Peking (Uj Kína). A vietnami had­sereg október 9-én éjfélkor kivonult Észak-Kvang-Ngai tartományból, a_ középviietnami 5. övezetből, az öve­Berlin (MTI). Otto Nuschke, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese, a Ke­resztény Demokrata Unió elnöke levelet intézett Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Ausztria és Nyugat- Németország keresztényszociális Programm alapján álló pártjaihoz. Nuschke felszólította e pártok vezetőit, hogy vizsgálják meg és a népek érdekében támogassák az európai kollektív biztonság meg­teremtését célzó terveket. kötelezettségére — beleértve az A—B beadási kötelezettséget, va­lamint a gépi talajmunka termé­szetbeni díját —i kenyérgabonát ad be, mázsánként 10 kiló korpát kell kiadni térítés nélkül. Ez év október 10-től a beadási kötelezettségen felül állami szabadfelvásárlási áron át­adott minden mázsa kenyér- gabona után a termelők ré- ' szére 20 kiló korpát kell jut­tatni, mázsánként 150 forin­tért. A korpát a kenyérgabona átadá­sától számított 10 napon bélül ad­ják ki. A kenyérgabona után járó kor­pát, a közellátási őrlést végző mal­mok, a cseretelepek, a megyei ter­ményforgalmi vállalatok telepei és a földművesszövetkezetek mérik ki a termelőknek. még fokozza, ha -megemlékezünk ar­ról, hogy a Szovjetunió és a kommu­nista Kína 1952 szeptember 16-án abban állapodtak meg, hogy Port- Arthur bérlete akkor szűnik meg, ha békeszerződést ínnak alá Japánnal«. A kedd reggeli angol lapok közül többen foglalkoznak a közös szovjet­kínai közleménnyel. A »Times« ar­ra figyelmeztet, hogy »a nyugati ha­talmaik ne ringassák magúkat sem­miféle illúzióba a szövetség tartós­ságával kapcsolatban«. zet együttes katonai fegyverszüneti bizottsága által kötött egyezménynek megfelelően. Berlin (MTI). A Német Kom­munista Párt elnökségének tit­kársága hétfőn beadványt intézett a kárlsruhei szövetségi alkot­mányjogi bíróság első számú ta­nácsához. A beadvány, amelyet Max Reimann pártelnök írt alá,' javasolja, hogy az alkotmányjogi bíróság szüntesse meg a Német Kommunista Párt ellen folytatott, a párt betiltására irányúló eljá­rást. Angol-egyiptomi nézeteltérések a Szuezi-csatornaövezettel kapcsolatos tárgyalásokon A. kínai-szovjet megállapodások első nyugati visszhangja A vietnami néphadsereg kivonult a középvietnami szektorból RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK ISMERJÜK MEG MEGYÉNKET KETHELY Sokat változtak az idők, mióta a Baglyas-hegytől keletre húzódó mo­csaras, lápos vidék nyugati szélén felépült »Keethel« városa, a maga roskadozó jobbágykunyhóival, a fa­lu északi részén lévő magaslaton a Fancsy-várral, majd kétemeletes fa­házával. Az idő forgandósága elso­dorta »Keethel« várost, azaz csak magát a várost s a jobbágyságot és a földesuraságokat. emeletes fahá­zukkal együtt. A berekből, ahol csak nád s káka termett, virágzó mezőt varázsolt az ember; a víz-borította láptenger helyén jól megépített pá­lyán vidáman zakatol a vonat s a Baglyashegy lábánál, a virágzó sző­lőskertek alatt ma is ott élnek az ősi város jobbágyainak unokái, a szabad nép dolgos, szorgalmas fiai: munkások, parasztok, értelmiségiek. Nehéz, küzdelmes századokba nyú­lik vissza KÖZSÉGÜNK TÖRTÉNETE A XIII. század folyamán a bujdosó jobbágyok irtották az erdőt, perzsel­ték a nádat, hogy kunyhóiknak al­kalmas helyet nyerjenek. Alig veze­tett győzelemre harcuk, melyet a ter­mészet erői ellen folytattak, máris megjelent a földesúr a Rupolújvári- család egyik sarjának személyében, hogy a nép munkájának gyümölcsét megtizedelje. Ettől kezdve a job­bágysors szomorú századai köszön­töttek őseinkre. Az egyik urat fel­váltotta a másik, a Rupolújváriakat a gordovai Fancsy, zsankóházi Zsan- kó, majd a Harach, később pedig a Hunyadi-család tagjai. Örökös csak a zsarnokság, a kizsákmányolás, az igazságtalanság volt. A XVII. században a török hó­doltság teljesen elsodorta községün­ket a föld színéről. A török uralom 25—30 esztendeje elég volt ahhoz, hogy a táj képét gyökeresen felfor­gassa. Nem volt, aki gátat szabott volna a ma Nagyberek néven ismert terület egyre terjedő mocsarainak. Elpusztult a növényvilág. A mocsa­rak kigőzölgései különböző betegsé­geket teríesztettek. A török kiűzése után sem volt ja­vulás. A császári hadsereg nem ho­zott felszabadulást. Tovább is fenn­maradt az elnyomás, a szolgasors, a dézsma, az urasági börtön, a robot és a botbüntetések korszaka. AZ ELNYOMÁS SÖTÉT ÉVEIBEN ha hamu alatt is, de izzott a szabad­ság parazsa, mely csak akkor vetett lobbot, mikor Rákóczi nyalka kuru- cai. vagy Kossuth honvédéi megfúj­ták a .harci riadót. Kéthely népe is felfigyelt e kürtjelekre, de törekvé­sei mindannyiszor kudarcba fullad­tak. A kudarc oka szinte kizárólag az urak árulása volt. 1708-ban, ami­kor megyénk Rákóczi fennhatósága alá tartozott, a megye alispánja, Zsankó Miklós Kéthely földesura * volt, aki 1713-ban, két évvel a szat­mári békekötés után a labancok szekerét tolta és alispánja lett So­mogy megyének. Ezen idők1 kulturá­lis helyzetére a reflektor fényével világít rá az a tény, hogy bár 1767- ben már volt tanítója a községnek, ennek feladata azonban nem a taní­tás volt, hanem Binder József plé­bános ■ megbízásából ő és társai pus­kával és fütykössel felfegyverkezve őrködtek a plébánia udvarán, hogy az elszaporodott tolvajok úgyszólván mindent el ne lopjanak. Népünk szociális helyzetén a ki­egyezés sem változtatott. A technika vívmányainak alkalmazása terén az mrak állama nem a nép érdekeit néz­te. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az 1893-ban épült vasútvonal két ki­lométerre van a községtől. Ugyanis a grófok, bárók állama nem volt haj­landó térítési díjat fizetni azokért a paraszti földekért, amelyek útjába estek volna az eredeti terv szerint felépítendő vasútvonalnak. A milléneumi időkben és a XX. század elején a gazdasági bajok ki­vándorlásra késztették. 30—40 tár­sukkal együtt Nemes Ferencet, Kecskés Lajost, Fehér Józsefet, Ber­ták Istvánt és a többieket. Ezért a felelősség az urak Magyarországát terheli. Az ő lelkiismeretükön szá­rad az első világháború négy vérzi­vataros esztendeje is. A nép érezte, mibe taszították'bele urai. Am akkor is akadtak »hősök« Kéthely község­ben, többek között Fekete Zsigmond uradalmi felügyelő, aki így nyilat­kozott: »Szerbia egy früstök«. Nem volt különb Tarcsa József jegyző ma­gatartása sem, aki a segélyért ri- mánkodó hadiözvegyeket így utasí­totta ki irodájából: »Menjenek legel­ni!« Ezekután nem csoda, hogy A NÉP MEGUNTA meGaläztatäsät és fegyvert fogott elnyomói ellen. Az idősebbek bizonyára emlékeznek a Tanácsköztársaság rövid, a nép ja­vát szem előtt tartó idejére. Bizo­nyára emlékeznek Németh János kéthelyi születésű budapesti munkás-, ra, Körpöly Károlyra, a tanács elnö­kére, akiknek igazságosságában csu­pán az ellenség kételkedik. Ám a Tanácsköztársaság elbukott és a fehér terror borzalmas korsza­ka következett, melyet, a tűzoltószer­tárnál felállított géppuskás fehérgár­disták nyitottak meg. Ki ne emlé­kezne Kéthelyen Szundra Gyula, Kiss Mika József,- Krénusz István nevére, akiket megölt az úri ön­kény. így kezdődött községünkben a Horthy-korszak. Ez a 25 év nem hozott semmi jót a népnek, -sőt a hat esztendeig tartó megoldatlan pénz­ügyi helyzettel, -a bolettás világgal, a munkanélküliséggel és a magyar nemzetnek a második világháborúba való beletaszításával keserítette éle­tüket. Horthyék úgy képzelték a jog­egyenlőséget, a társadalmi igazságos­ságot és a javak igazságos elosztá­sát, hogy helyes a 20 ezer pengő jö­vedelméből dőzsölő életmódot foly­tató Hunyadiék fényűzése és ezzel szemben feltétlenül helyes a 80 fil­léres napszámból való tengődés is. A vagyoni »egyenlőséghez« hasonló volt a jogi és kulturális »egyenlő­ség« is. Emlékezzenek, csak a két­helyi dolgozók a nyílt szavazásokra, választásokra, amit uraik így indo­koltak 'meg: »A magyar ember nyílt jellemével nem fér össze a titkos választás«. Az igazság pedig az volt, hogy aki nem az uralkodó osztály által jelölt képviselőre szavazott, an­nak nem jutott munka a Hunyadi- birtokon, az kivetettje, száműzöttje lett saját falujának. A vagyoni helyzet igazságtalan megoszlásának a kultúra területén is érezhető volt ártalmas hatása. A falu dolgozóinak kulturális alapját a 6 osztályos népiskola képezte. Azon­ban sok szülő anyagi, vagy a rend­szerben rejlő egyéb kényszerítő okok miatt még a 6 osztályt sem tudta el­végeztetni gyermekével; Az iskola, silány felszerelése, személyi és anya­gi ellátatlansága kizárttá tette a szín-, vonalas oktatást. Ilyen gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális helyzet közepette találta községünket egy emberöltő alatt I A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ, amely már sokkal súlyosabban és közvetlenebbül érintette .községünk lakosságát," mint az ezt megelőző. A háború pusztítása községünkben megközelítette a török pusztítás mér­tékét. Községünk frontközség lett. Ki ne emlékezne 1944—45 telének bor­zalmas nappalaira, éjszakáira? Ki fe­lejtette volna el a német fasiszták által történt kilakoltatást, a honta­lanná válás, az ország nyugati felé­ben történő céltalan bolyongás ma is kínzó emlékét? A fasiszta őrület megszállta a mi uralkodó osztályun­kat is. A fasiszta őrület elkeseredett harcot vívott egy eljövendő új és szebb világ követeivel, . a Szovjet Hadsereg katonáival. A Szovjet Had­sereg győzelmes harca nyitotta meg Kéthely község dolgozói számára az újjászületés útját. 1945 március 30-a aranybetűkkel íródott Kéthely köz-»

Next

/
Thumbnails
Contents