Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-13 / 242. szám

Szerda, 1954 október 13. SOMOGYI NÉPLAP 3 Igáiban és Somogyszilban megfeledkeztek az adott szóról Még szeptember elején történt, J nyitásáról szó sincs. A két község I hogy Igái község november 7 és ! dolgozó parasztjai persze munkál-1 a tanácsválasztások tiszteletére : kodnak, hiszen ettől függ jövő évi | versenyre hívta Somogyszil dol­gozó parasztjait. A verseny azon­ban csupán „papíron“ van meg, mert értékelésről, a verseny irá­kenyerük. De ne rontsunk ajtóstól a házba. Tartsuk be a sorren­det. . . Mennyit ér az igaliak szava? A PÁRTÉLET HÍREI a SDmodori lotnÉy tsz pártszervezete Igáiban vagyunk. A kövesúton I szekerek zörögnek, hordják a ku­koricát. Az igali határban bizony még sok kukorica várja a behor- dást. Még több mint 300 hold ku­korica van kinn. Sőt még töretlen napraforgó is akad. A 114 hold burgonyát, bár megkésve, de fel­szedték. Egyedül a cukorrépát szedték ki időben az igaliak. Ami azt illeti, az őszi munkák menetele nem a legjobb fényt veti Igalra. A rozsot és az ősziárpát vállalá­suk szerint , már szeptemberben el kellett volna vetniük. Ebből azonban nem lett semmi. Rozsból 14, árpából pedig 23 hold vár ve­tésre. Búzából még 286 holdon kell földbe tenni a magot. Ennyit ér fiát az igaliak szava? Pedig azon a szeptemberi napon valamennyi­en úgy döntöttek, hogy helyes lesz a nemes vetélkedés. Czeider Jó­zsef 8 holdas dolgozó paraszt ver­senyre hívta a gazdákat az őszi munkálatok mielőbbi befejezésé­ért. Szakállas Ferenc 6 holdas dol­gozó paraszt a héten végez a ve­téssel. Rozs helyett is búzát tesz a földbe. 1.5 holdra a trágyát is ki­Nem jobb a helyzet Somogyszil­ban sem, ahol állítólag minden ellenvetés nélkül elfogadták Igái versenyfelhívását. Sőt Darázs Nándor mezőgazdasági előadó sze­rint még 62 gazda versenyvállalást -is tett. Hogy mit vállaltak, azt így' nem tudja megmondani, mert arz elnök elvtárs a fiókjába zárta az ívet. Más furcsa dolog is kide­rült. Igaz, hogy versenyeztek a gazdák, de még az alkotmányün­nepi verseny idején. November 7 •és a tanácsválasztások tiszteletére ■nem történt semmi. Meg is látszik <ez az őszi munkákban. A 800 hold búzából 162-t, a 150 hold rozsból 6l-et, a 100 hold árpából pedig mindössze 32 holdat vetettek el. Súlyos lemaradás van a kukoricabe­takarításnál is. ség történetébe. Ezen a napon már nyugodtan hajthatta fejét pihenésre az, akinek sikerült itthon maradnia. A házakban ezen a napon már egy volt. Alig telt el egy hónap a fel- szabadulás napja után, a nincstele­nek gazdákká váltak, gazdáivá an­nak a földnek, amelyen őseik csak robotoltak, de a föld gyümölcse az uraság magtáraiba vándorolt. A kommunista párt a földreform során "3600 katasztrális hold földet adott a nép örökös tulajdonába. A kéthelyi újgazdák erős akarattal, szívós mun­kával hamarosan úrrá lettek a kez­deti nehézségeken. Községünkben ma már egyetlen olyan törekvő új­gazda sincs, aki fogatmánnyal kül­dene. Azok számára pedig, akik be­látták, hogy a föld egyéni megmű­velésénél eredményesebb, több jö­vedelmet hoz a nagyüzem, megnyílt a lehetőség, hogy termelőszövetke­— különösen az 1953. évi kormány- prógramm ót.a — első pillantásra szembeötlik, ha valaki kiteszi lábát az utcára. Volt-e Kéthely község tör­ténetében olyan évtized, 'amely alatt annyi új lakóház épült volna, mint a felszabadulás utáni 10 évben? Es kik építették a mintegy 40 új lakó­házat? Végh Zsigmond, Mika János! Takács József, Horváth János és még sokan mások, akik a Horthy-rendszer idején saját erejükből nem tudtak volna kényelmes otthont építeni ma­guknak. Régi kívánságát, évtizedes vágyát oldotta meg községünk cakóinak a villamosáram bevezetése. Megoldhat­ta volna ezt a kérdést a .Horthy- rendszer is. De az uraknak r;em volt 1 hordta már. Burgonyáját betaka­rította. Még egy kevés kukoricája van kinn. De végez azzal ife hama­rosan, hiszen az adott szó kötelez. Mi az oka mégis, hogy Igái nem váltotta valóra adott szavát? A verseny szervezéséért, irányí­tásáért, nyilvántartásáért elsősor­ban a mezőgazdasági • előadó a fe­lelős. Az ő kötelessége, hogy a VB-üléseken beszámoljon, hogyan áll a község a • mezőgazdasági munkálatokkal. Igáiban azonban Matisa István egyszerűen meg sem jelenik a VB-üléseken. De nem is tudna beszámolni, mert ő maga sincs tisztában azzal, hogyan áll községe. A vetési tervet csak úgy találom­ra adja meg, hiszen nem is látta, amióta a járás elküldte. Azt tud­ja, hogy körülbelül 18-an csatla­koztak Czeider József felhívásá­hoz, de hogy kik és mit vállaltak, arról nincs tudomása, mert a „pa­pír valahol elkallódott'“. így aztán nem is tudja ellenőrizni, ki mit teljesített. Még „szerencse'“, hogy Somogyszil nem kér értékelést, mert akkor aztán végleg csődbe jutna a tudománya. Több mint 700 holdon elszáradt leveleket zörget a hideg őszi szél. Verseny? Erről aztán igazán nem tudnak Somogyszilban. így néz ki Igái és Somogyszil párosversenye. Nagyon hiányzik mindkét fél­nél a kölcsönös ellenőrzés. Nincs, ami buzdítsa a versenytársakat. A megállapodás szerint 6 * esetben egy-egy bizottságnak kellene fel­keresni a szomszédos határt, hogy saját szemükkel győződjenek meg, mit végzett a versenytárs. Ez azonban még egyszer sem történt meg. Ébredjenek fel végre a mező- gazdasági előadók és ne hagy­ják elsikkadni a versenyt! A termelési bizottságok pedig adjanak segítséget ehhez a munkához. szebb, boldogabb jövőről álmodhat­tak a Hunyadi-birtok volt cselédei, az úri Magyarország kisemmizett zsellérei. Ez a nap zetbe tömörülve, 1949 óta közösen haladjanak a szocializmus felé. A kéthelyi Petőfi termelőszövetkezet az utóbibi időben Surugli Györgyné el­nöknő vezetése alatt szép eredmé­nyeket mutat fel. A kéthelyi dolgozó parasztság élet- színvonalát -a föld termésén kívül az is növeli, hogy a marcali és bala- tonnagybereki állami gazdaságok nagyszerű munkalehetőséget kínál­nak azoknak a parasztcsaládoknak, akiknél a családtagok munkaereje nem nyert felhasználást saját birto­kuk megművelésében. A dolgozók terméseredményeinek növelését nagymértékben segíti a gépállomás korszerű, erős munkagépeivel. Dol­gozó parasztságunk fontos, hogy a parasztság olyan fényforráshoz jusson, mely kényel­mes, egészséges és tiszta. H szen a kastélyban úgyis égett a villany. 1953 május 15-én gyulladt ki először községünkben a villany, me'y elűzte falunkból a múlt. sötétségét, és uj távlatokat nyitott meg a dolgozók kulturális fejlődése előtt. Köztudomású, hogy a dolgozók kulturális szükségletekre csak ak­kor fordítanak pénzt, ha életszükség­leteik kielégülést nyernek. Közsé­günkben ma 190 rádióelőfizétő van. A földművesszövetkezet boltja egy év alatt 90 darab rádiót adott el. A bolt áruforgalma fényt derít a dol­gozók életére. [Igáiban például a termelési bizott­ság eddigi tevékenysége a föld- rendezésben merült ki, pedig Mati­sa Istvánnak, a fiatal, tapasztalat­lan mezőgazdasági előadónak szüksége van a bizottság tagjainak segítségére, jó tanácsára. Matisa István pedig ne sértődjék meg, ha bírálják — hiszen nem látja el ki­fogástalanul feladatát — hanem igyekezzék hasznosítani a jó taná­csot. Gondoljon mindig arra, hogy a gazdák nemcsak az ő, de az egész község javát akarják. . Somogyszilban ugyancsak van javítanivaló bőven. A mezőőrök adjanak rend­szeres jelentést, hogyan áll­nak a gazdák a vetéssel, beta­karítással. A termelési bizottságnak pedig necsak neve legyen, hanem való­ban dolgozzék. Hiszen olyan ki­váló gazdák kaptak benne helyet, mint Horváth János és Huszanik István, akik mindig jó példával járnak elől. Minél előbb alakítsa­nak maguk közül egy bizottságot, amely ellátogat az igali határba. Minden igyekezetükkel azon dol­gozzanak, hogy felélesszék a ver­senyt, hiszen az adott szó köte­lez. Mulasztást követett el a járási tanács és a pártbizottság is. A verseny szervezésénél segítséget nyújtottak ugyan, azonban ennél tovább már nem terjedt figyel­mük, A jövőben kérjenek rend­szeres tájékoztatást a két verseny­társtól. Rendszeresen ellenőrizzék, hogyan teljesíti a két község a versenyben vállaltakat. Lobbantsák fel újra a nemes ve­télkedés lángját Igái és Somogy­szil becsületes dolgozó parasztjai, hogy bebizonyíthassák: számíthat rájuk a párt, számíthat rájuk az ország. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár kölcsönkönyvekkel támogatja a megyei könyvtárakat Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár szerződéseket köt a me­gyei könyvtárakkal. A szerződé­sek értelmében bármely könyvét — kölcsönképpen — a megyei könyvtárak rendelkezésére bocsát­ja. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár ilyen módon kapcsolat­ba kerül a legszélesebb vidéki ol­vasóréteggel 1953 első felében 1,092.800 forint, 1954 első felében 2,935.680 forint ösz- szegű cikket vásároltak Kéthely dol­gozói. Ezek a számok mindennél ékesebben beszélnek. Kormányunk messzemenő gondoskodását jelenti az, hogy ez év első felében 1,842.880 fo­rinttal több volt az áruforgalom, te­hát a dolgozó parasztság is nagyobb jövedelemhez jutott, mint egy évvel ezelőtt. Sokat fejlődött az utolsó év­ben a parasztság állatállománya is. A nép gazdasági jólétének emel­kedésétől nem maradt el a kultúra távlata bontakozik ki egyre inkább Kéthely dolgozói előtt. Pártunk és államunk célkitűzéseinek megvalósí­tása a dolgozó népre vár. Kéthely népe egy szívvel, egy lélekkel, egy is. Nézzük, mit tűz ki megvalósí­tásra ez a terv: 1. A mezőgazdaság fejlesztése: aj A fejlett agrotechnikai eljárá­sok megismertetése érdekében 1954— 55 telén mezőgazdasági és állategész­ségügyi előadásokat tartunk Lőrincz István okleveles mezőgazda és Máthis Károly körállatorvos közre­működésével. b) A község dolgozó parasztságá­nak kérelme alapján a Hazafias Nép­front eljár a felettes szerveknél, hogy kétéves ezüstkalászos gazdatan- folyamot indítsanak Kéthelyen. c) A község szarvasmarhaállomá­nyának növelése és minőségi megja­vítása végett 1955 januárjában köz­ségi pásztort fogadunk, aki felelős­séggel is tartozik az állatok gondo­zásáért. d) A mezei lopások elleni fokozott küzdelem szükségessé teszi, hogy az eddigi egy mezőőr helyett négyet al­kalmazzunk. Termelőszövetkezeteink párt- szervezeteinek, kommunistáinak egyik legfontosabb feladata közös gazdaságuk erősítése, fejlesztése, tagjainak nevelése, a tsz és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok közötti kapcsolat elmélyí­tése. A somodori Alkotmány . tsz pártszervezete eszerint végzi munkáját, e feladatok megvalósí­tásáért harcol. A pártszervezet ve­zetőségi ülései, taggyűlései a tsz megszilárdításának, a tagság öntu­data fejlesztésének jegyében zaj­lanak le. Ebben a közös gazdaság­ban is „mesterkedett“ az ellen­ség: az egészséges, jó eredménye­ket elérő tsz-t szét akarta bom­lasztani. A kommunisták helytál­lása azonban meghiúsított minden bomlasztási kísérletet. Igaz, ke­mény harc volt ez, de eredményes és a tsz megerősödéséhez vezetett. A pártszervezet a vihar után sem engedett a tempóból, tovább­ra is éppen- úgy dolgozott, mint a veszély idején. Nevelőmun.kára, felvilágosító szóra az év minden napján szükség van — tartják a kommunisták. Ez nem kampánymunka, itt nem le­het rohammunkát végezni, majd pedig pihenni. Somogyjádon a pártszervezet jól megszervezte a pártoktatást. A ki­válogató bizottság alapos munkát végzett: felkeltette a hallgatók ér­deklődését az oktatási év tananya­ga iránt. A múlt héten a szerve­zett oktatáson kívül két alkalom­mal jöttek össze a politikai iskola hallgatói, hogy jól megismerjék és megvitassák a legújabb pártha­tározatokat. Vörös Vince elvtárs, a pártszervezet titkára a Hazafias Népfront feladatai­ról, célkitűzéseiről, a mező­KÉT ÉRTÉKES LELET A A kaposvári állami levéltár ve­zetője, dr. Kanyar József a levél­tár feudális-anyagának rendezése közben két értékes, eddig ismeret­len levélre bukkant. Egyik Ber­zsenyi Dániel magánlevele, mely­fejlődése sem. A falu fiataljai soha nem járhattak olyan korszerű és jól felszerelt, továbbá olyan jó személyi és anyagi feltételekkel rendelkező is­kolába, mint ma. Mikor jutott Két­helyen 360 tanulóra 15 nevelő? Hogy erről ma ily büszkén beszélhetünk, az azzal magyarázható, hogy a nép állama szívén viseli a kéthelyi pa­rasztfiatalok jövőjét. Hadd tudja meg mindenki a faluban, hogy csu­pán a legutóbbi egy esztendőben ál­lamunk 200 ezer forintot áldozott a kéthelyi gyermekekre. akarattal sorakozik fel a Hazafias Népfront zászlaja alatt, mert tudja, hogy a népfront az ő érdekeit kép­viseli. Erről tanúskodik e) A terméseredmények fokozása céljából a községi termelési bizottság szervezzen versenyeket s adott ese­tekben tartson termelési ankétokat a termelési módszerek átadása céljá­ból 2. Községgazdálkodás, községfej­lesztés. a) A Kula-pusztára vezető út igen rossz állapotban van. Ennek megja­vítása végett a helyi népfront-bizott­ság érintkezésbe lép a. téglagyárral és elkéri útjavítás céljára az ott ta­lálható törmeléket, selejtes anyagot és égési termékeket. Az út megjaví­tása társadalmi munkával történik. b) Meg kell javítani a Sziasi hidat is. c) Vályúval kell ellátni a Kula- pusztai kutat, hogy a gazdák ott itathassák állataikat. d) A Hazafias ’ Népfront-bizottság felhívja a község dolgozóit, háztu­lajdonosait, hogy rendszeresen taka­rítsák az utak mellett vágott árko­A kommunisták munkájának gyümölcse most kezd igazán meg­érni. A múlt héten megtartott közgyűlésen 6 eddig egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztcsalád 12 taggal belépett a tsz-be, 6 ki­lépni szándékozó család pedig visszakérte a hónapokkal ezelőtt beadott kilépési nyilatkozatot. Va- sanda György, aki tavaly kilé­pett a tsz-ből, most újra kérte a a tsz tagjait, hogy vegyék vissza; mert az egyéni gazdálkodásban feleannyi jövedelme sem volt, mint a tsz-ben. — Az idén pedig, amint látom —* mondja — mégegyszer olyan nagy jövedelemmel zárul az év, mint amikor elhagytam a termelőszö­vetkezetet. Vasanda György a közgyűlésén elmondta, hogy a tsz- be való visszatérése nagy ünnep számára. Most tudja csak igazán, hogy mi a különbség az egyéni és a közös gazdálkodás között. Most tudja csak igazán értékelni, hogy mennyivel szebb a közösben, mint egyedül a kis nadrág- szíjparcellákon. A legutóbbi közgyűlés óta újabb jelentkezők keresték fel a, tsz vezetőségét és elmondták; hogy ők is szeretnének tagjai len­ni a nagy családnak. gazdaság fejlesztésének kérdé­seiről tartott előadást a hallgatóknak; Ezek a témák különösen érdekel- ték a pártoktatás részvevőit, amit mutat az is, hogy az előadást élénk vita követte. Nagyon helyes lenne és szükséges, ha a pártszer­vezetek a somogyjádiakhoz hason­lóan a legsürgősebben nekilátná-* nak a- párthatározatok tanulmá­nyozásához, azok alapos megvita­tásához, mert ezek ismerete nél­kül képtelenek megoldani soron- következő feladataikat. MEGYEI LEVÉLTARBAN ben fia katonai felmentését kéri a vármegyétől, a másik pedig Vesselényi Miklós levele. Vesselényi Miklós hűtlenségi pere ügyében kéri a vármegye tá­mogatását. kát és javítsák a házuk előtti gya­logjárdát és kocsiutat. e) A Hazafias Népfront-bizottság felhívással fordul a Fővárosi Tanács­hoz, hogy a község közepén l’éyő és a Fővárosi Tanács- tudajdonát képező volt grófi kastély átalakítási mun­kálatait záros határidőn belül fejez­ze be, vagy a kastélyt adja vissza a község kezelésébe. A romokban he­verő épület ugyanis rontja a község képét, másrészt pedig, ha a község­nek -adják át, az épület anyagát kul­túrotthon építésére lehetne hasznosí­tani 3. A kultúra fejlesztése. a) A község népi hagyományainak életbentartása, felújítása és megbe­csülése arra-kötelez bennünket, hogy megalakítsuk községünkben- a népi együttest. b) Községünk dolgozóinak régi vá­gya a kultúrotthon létesítése. A Ha­zafias Népfront-bizottság a községi tanáccsal karöltve kérelmet intéz a felsőbb népművelési szervekhez, hogy bizonyos összeg kiutalásával segítse valóraváltani a dolgozók vágyát. A kultúrotthon építését, iparosmunkát, földmunkát, fuvarokat a nemes cél érdekében a község dolgozói társa­dalmi munkaként vállalják. c) A község felszabadulásának 10. évfordulójára a Hazafias Népfront- bizottság kiadja a község történetét, múltját, jelenét, földrajzát, gazdál­kodását, kulturális életét felölelő mo­nográfiát. így szól Kéthely község Hazafias Népfront-bizottságának egyéves pro­gramúba. Hogy ebből mennyi lesz valóság, az a dolgozóktól is függ. Kéthely dolgozó népe okulva a tör­ténelem tanulságain, egy emberként áll a népfront mellé és minden ere­jével küzd a Programm valóraváltá- sáért. i Kiss Zoltán. Somogyszilban nem tudnak a versenyről KÖZSÉGÜNK FELSZABADULÁSÁNAK NAPJA ÉLETSZÍNVONALÁNAK EMELKEDÉSE a kéthelyi Hazafias Népfront-bizottság egy éves programmja Párthatározatok tanulmányozása Somogyjádon UJ ÉLET, UJ LEHETŐSÉGEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents