Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-13 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ismerjük meg megyénket: Eéthely Igáiban és Somogyszilban megfeledkeztek az adott szóról A megyei labdarúgóbajnokság vasárnapi fordulójáról A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEG VEI PÁRT BIZOTTS ÄGÄ miT LÁ'PJÁ 1 XX. évfolyam, 242. szám. ARA 58 FILLER ' 1 Szerda, 1954 október 13. II Mai és a lengyeltóti gépállomás dolgozói csatlakoztak a lemen vers Gépállomásainkra nagy feladat megoldása hárul a közeli napokban, hetekben, hiszen nagyrészt, rajtuk áll, 'hogy a jövő esztendőben milyen termést takarítunk be, milyen mun­kát végeznek a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok föld­jén. Megyénk gépállomásai, hogy ezt a feladatot sikeresen oldják meg, lelkes versenyt szerveztek november 7 tiszteletére. A háromfai gépállomás dolgozói csatlakozásukat jelentették be a fegyverneki gépállomás verseny- felhívásához és versenyre hívják a megye valamennyi gépállomá­sát. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 37. évfordulójának tiszteletére vállalják, hogy őszi -kampánytervü­ket november 7-ig 102 százalékra teljesítik, azaz évi tervüket novem­ber 7-re befejezik. A határidő előtti tervteljesítésen kívül vállalták, hogy olcsóbban termelnek, önköltségi ter­vüket 98 százalékban használják fel. az üzemanyagfelhasználás pedig 95 százalékos lesz a gépállomáson. Fel­ajánlották, hogy az őszi mélyszán­tást a körzetükhöz tartozó területen november 15-re befejezik. A gépál­lomás vezetősége, üzemi bizottsága és pártszervezete gondot fordít a dolgozók szociális körülményeinek megjavítására is, vállalták, hogy a brigádszállásokat és a műhelyeket még otthonosabbá teszik és a dolgo­zókat ellátják meleg ruhával. A lengyeltóti gépállomás dolgo­zói szintén csatlakoznak a fegy­verneki gépállomás versenykihí­vásához és lelkes vállalásokat tettek ők is. Vállalták, hogy .termelőszövetkeze­teikben biztosítják a kapások mi4 előbbi betakarítását, a trágyafcihor-* dúst úgy, hogy vontatókkal segítik a tsz-eket. Az állattenyésztés fejlesz­tése érdekében silózási tervüket no­vember 25-re 100 százalékban telje­sítik, december 31-ig pedig 115 szá­zalékot érnek el. Ezenkívül vállalták, hogy a tervszerű gépjavítást október 15-én megkezdik. A gépállomások üzemi bizottságá­nak és pártszervezetének segítenie kell a verseny mozgalom kibontako­zását, hogy a gépállomások minden dolgozója teljesíthesse, illetve túl­szárnyalhassa november 7 tiszteleté­re tett felajánlását. Értékes felajánlásokkal kapcsolódnak be állami gazdaságaink az örménykutiak által kezdeményezett versenybe Megyénk állami gazdaságai egymásután csatlakoznak az ör- ménykuti állami gazdaság ver­senyfelhívásához és tesznek fel­ajánlást november 7 és a tanács­választások tiszteletére. A csillagpusztai állami gazda­ság dolgozói csatlakozásuk alkalmával vállalták, hogy a búza vetését október 30-ra be­fejezik, és elhatározták, hogy a tervbevett átlagtermést 10 százalékkal fel­emelik, a betakarítást október 30- ra, a szervestrágyázást és a mély­szántást pedig november 28-ig el­végzik. A gazdaság traktorosai azt a felajánlást tették, hogy az őszi mélyszántást minőségi munkával végzik el. Kiemelkedő Karsai Fe­renc és váltótársa, Mojzes István traktoros vállalása: G—35-ös gé­pükkel 660 normálholdas évi ter­vüket 1700 normálholdra túltelje­sítik. A lengyeltóti állami gazdaság dolgozói sem maradnak le, ők is csatlakoznak az országos versenymozgalomhoz, és jelentős eredményeket hozó vállalásokat tettek mind az állat- tenyésztés, mind a mezőgazdasági munkák terén. Vállalták, hogy a búza vetését október 15-re befejezik, az őszi mélyszáni- tással pedig november 15-re elkészülnek. Többek között azt is felajánlották, hogy burgonyabeadási kötelezett­ségüket október 15-ig teljesítik. A háromfai állami gazdaság dolgozói és vezetői már eddig is értek el szép eredményeket az őszi mezőgazdasági mun­kákban, de a jól szervezett munkaverseny még növelni fogja sikereiket. A Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom 37. évfordulójának tisztele­tére vállalják, hogy a tavaszi ve­tésű burgonya válogatását és prizmázását október 20-ig elvég­zik, a kukoricaszedéssel és szár- vágással pedig október 15-re akar­nak elkészülni; silózási tervüket — melyet már 100 százalékra tel­jesítettek — november 7 tisztele­tére 1300 köbméter silóval túl­szárnyalják. A Kertészeti Magtermeltető Vállalat öreglaki gazdaságá­nak dolgozói is csatlakoznak az örménykuti állami gazda­ság felhívásához, ők is munkaversennyel ünnepük november 7-ét és a tanácsválasz­tásokat. Többek között vállalják, hogy a búza vetését október 15- ig befejezik. A másodvetésű ku­koricát október 20-ig betakarítják és a kukoricaszárt azonnal silóz- zák. A gazdaságban a silózást no­vember 20-ig befejezik, tervüket 200 százalékra teljesítik. Azonkívül vállalták, hogy no­vember 20-ig az uborka-, paprika- és minden kerti magot, amely a gazdaságban termett, tisztított ál­lapotban leszállítják. A gazdaság dolgozói egyénenként is vállaláso­kat tettek. Most már munkához kell látniuk, mert ahogy Zsigmond József fogatos, a mezőgazdasag ki­váló dolgozója mondotta: „Nincs idő a várakozásra, az idő sürget, rajtunk a sor, teljesítsük vállalá­sainkat.“ A nagybereki diszisták teljesítik a silózási tervüket A balatonnagybereki állami gaz­daság DlSZ-fiataljai tanulmányozták a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatot és ré­szesei akarnak lenni ők is a mező­gazdaságot fejlesztő munkának. El­határozták, hogy csatlakoznak a DISZ Központi Vezetősége és a föld­művelésügyi minisztérium által hir­detett országos silózási versenyhez. Tudják, hogy -az állatok szakszerű, gondos átteleltetése a gazdaság egyik legfontosabb fel-adatai közé tartozik, tudják, hogy ehhez első­sorban bőséges és jóminőségű takar­mány szükséges. Vállalták, hogy a tanácsvál-asztások tiszteletére, no­vember 20-ig teljesítik a gazdaság 7800 köbméteres silózási tervét. A gazdaság vezetősége a silózás-ban leg­jobb eredményt elérő munkacsapa­tok között pénzjutalmat oszt ki. A meső gazdaság fejlesztésének legfontosabb feladata a gabonakérdés megoldása9 a gabonatermesztés fellendítése KOLBAY KÁROLY ELŐADÁSA A Megyei Párt-végrehajtóbizottság és a Szabad Nép szervezésében vasárnap a Kaposvárott tartott élenjáró gabonatermelők tanácskozásán nagy érdeklődés kísérte Kolíbay Károly egyetemi tanár, az FM főagronó- musának előadását. Az előadást kivonatosan az alábbiakban közöljük. Az ország- egyik legjobb gabonatermesztő megyéje Somogy megye Szocialista jövőnk építésében óriá­si jelentősége van mai értekezletünk­nek — kezdte -beszédét Kolbay Ká­roly elvtárs — hiszen az ország egyik legjoibb gabonatermesztő me­gyéje Somogy megye és szükséges az, hogy nyilvánosságra kerüljön a Szabad Népben is a somogyi dolgozó parasztok évtizedes, évszázados ér­tékes gabonatermelő tapasztalata. A továbbiakban foglalkozott Kol- bay elvtárs a minisztertanács gabo­natermesztés fejlesztésére hozott ha­tározatával, s hangsúlyozta, hogy az állam gondoskodása fokozottan ott lebegjen a gabonatermelők előtt, hisz ez azt célozza, hogy az anyagi érdekeltséget a gabonatermesztésben is megvalósítsa. Majd ez agronómu- sok megtisztelő, de egyúttal rendkí­vüli felelősségteljes •feladatairól be­szélt. — Sajnos, sok még -a sikerte­lenség, a megtorpanás, az egyhely­ben topogás az agronómusok gyakor­lati munkájában — mondta Kolbay elvtárs. —* Agronómusaink előtt so­ha fontosabb és szebb — mondhat­juk kedvezőbb — lehetőség mellett kötelesség teljesítése nem volt, mint van napjainkban, amikor még «a ter­mészet is hozzásegít a jövőévi ke- nyérgabonátermesztés sikeréhez. Is­mételten hangsúlyozni -kívánom: minden adottság megvan arra, hogy teljesítsük a gabonater­mesztés fellendítésére hozott mi­nisztertanácsi határozatot, még­pedig nagyon kedvező körülmé­nyek, feltételek mellett. Ezek-után a gabonatermesztés fonto­sabb agrotechnikai módszereiről be­szélt Kolbay elvtárs. A kenyérgabona előveteménye Tény az, hogy minél feszítettebb a gabonatermelési tervünk — éspedig napjainkban, jól tudjuk, elég feszi* tett — annál több gondot és bizony annál nagyobb kockázatot jelent, ha a kenyérgabonát nem tudjuk jó elő- vetemény után vetni. Az élet, a ta­pasztalat azonban megtanított ben­nünket arra, hogy a jó szakértelem mindig segíthet, még a legrosszabb­nak tűnő elővetemény hatásán is tud javítani. Mivel országosan még igen sok őszi gabona kerül kukorica után, búzatermesztésünk megjavításá­nak egyik legfontosabb mércéje a kukoricatermesztés megjavítá­sa. Olyan kukoricára van szükség, melj> idejekorán lekerül a földről, gyorsan betakaríthatjuk és megfelelő talaj­előkészítést tudunk adni őszi gabo­náinknak. A megyét járva, önkény- tel-enüi is az a gondolatom támadt, mintha túlságosan soknak mutatkoz­nék Somogybán a kukorica, s ha ezt a -búzatermesztés szemszögéből néz­zük, akkor meg kell állapítanunk, hogy komoly erőfeszítést igényel a kukorica betakarítása, szárlevágása és a gabona talajelőkészítése. A továbbiakban ismertette a bal­tacím, -mint elővetemény termelésé­nek jelentőségét. Célzott arra, hogy Somogy megyében, különösen Igái környékén valóságos meste­rei voltak s — reméli — vannak is a baltacím termelésének. E növénnyel ugyanis -tökéletes talaj- előkészítést lehet a búza alá csinálni. Majd hangsúlyozta, hogy ki-ki a ma­ga körében, működési területén ipar­kodjék a korszerű vetésforgót kiala­kítani. Figyelmeztette a jelenlévőket, hogy egyes helyeken a kukorica éré­sének késése miatt a letak-arítással nehogy megtorpanjanak és könnyebb végét fogják meg a dolognak, ne kövessék el azt a hibát, hogy gabona után gabonát vessenek, hanem minden erőt mozgósítsa­nak a kukorica betakarítására és azután vessenek gabonát. Ezután rátért a kenyérgabona trá­gyázásának kérdéseire. A trágyázásról Ebben a megyében sem ismeretlen a búzának, rozsnak frissen trágyá­zott földbe való vetése. Félreértés el­kerülése végett nem éretlen trágyá­val való trágyázásra gondolok — mondta Kolbay elvtárs, s egyben fi­gyelmeztette Somogy dolgozó pa­rasztjait, hogy a megye legtöbb ^ta­laján nem szabad rendszert csinálni a friss trágyázással. Csak ott és ak­kor alkalmazzák azt, ha a tal^j ré­gen kapott volna trágyát és rendel­kezünk jól érett istállótrágyával. El­sősorban akkor jogos és helyes a trá­gyázás — igaz, ennek ma nagyrészt az ideje lejárt — ha gabon-a után vagyunk kénytelenek, a régen trá­gyázott földbe, gabonát vetni. Ilyen­kor, de minden esetben, ha gabona alá trágyázunk, legkésőbb a nyár vé­gén a talajba kell kerülnie a trá­gyának, hogy idő legyen a jó talaj- előkészítésre. Régi szabály, több mint 25 éve egyes elméleti emberek tűz- zel-vassal tiltakoztak a kenyérgabo­na talajának friss istállótrágyázása ellen. Mondjuk meg, országszerte is- tál-lótrágyázhatunk, s a jövőévi nagyobb termés ér­dekében, ahol az szükséges, ne sajnáljuk a kenyérgabona alá az istállótrágyát. A trágya mennyi­sége katasztrális holdanként 100 —120—140 mázsa lehet. Nagyon helyes volna, különösen So­mogy megye savanyú talajain, elsőj sorban a kaposvári járás nyugati ré­szén, a csurgói és nagyatádi járás egyes részein, ott, ahol a talaj köny- nyen lefullad, elélcdtelenedik, alkal­mazni a Liszenko akadémikus által javasolt trágyázási módot: kevés ap­róra érett istállótrágyát, holdanként 25—30—40 mázsás mennyiséget adni a talajnak. Komposztszerű, szuper­foszfáttal kevert, apróra érett is­tállótrágyára van itt szükség. Ennek nem is kell mélyre kerülnie és a szántással munkálhatjuk be a talaj­ba. Példának okáért Tarany község határa van előttem, ahol az ilyen keverék jobban érvényesülne, mint külön-külön az istálló- és műtrágya. Az elmúlt évben helyenként jó ered­ménnyel alkalmazták az apró istálló­trágyát felültrágyázás'ként. Az előbb említett megoldás határozottan jobb, Méregdrága tapasztalatot is szerez­tünk az elmúlt gazdasági évben a műtrágyázással. Az előző években még megközelítően sem használtunk fel annyi nitrogénfejtráigyát, mint amennyit az idén koratavasszal el­szórtunk. Óva lintettük a végrehajtó szerveket, hogy a mi éghajlatunk alatt 40—50-7-60 kg-nál több nitro- géntrágyát adjanak fej trágyaként. Elméletileg meg is fogadták helyen« ként ezt, de a valóságban a műtrá­gyázás technikájának elmaradottsága miatt a szükséges mennyiség több­szörösét szórták ki. Nem beszélve az egyenetlen elszórásról. A gyalázato­sán rossz műtrágyaszórás technikája miatt alig ötöd-tized hatása van a műtrágyázásnak, és az elmúlt évben, ahol 3—4 mázsás adagokat is kiszór­tak egy holdra, súlyos károkat okoztak. Ennek volt köszönhető töb­bek között Somogy megyében is a gabonarozsda fellépése. A szakembe­rek fontos feladata, hogy a műtrá­gyázás technikáját igen sürgősen megjavítsák. Ezután rátért Kolbay elvtárs a talajelőkészítés munkájára. A talajelőkészítés A somogyi talajok nagyrészé­nek jótulajdonsága az idei októ­beri időjárásnál olyan kedvező, hogy álmodni sem lehetne tökéle­tesebbet. Nem mondom, állami gazdasági és tsz-vonalon vannak ebben a megyében is olyan két- ségbeejtően rossz szántások (trak­torszántások) amelyek mellett el­törpül a különben általánosan jónak mondható talajmunka.- Egyes traktorosok elmulasztották a fogas kapcsolását, az eke be­állítását. Ahol pedig hengerezni kellett volna, nem hengereztek. Remélem, Molnár elvtárssal, a Megyei Tanács főagronómusával az élen a mezőgazdasági vezetők napok alatt gyökeresen felszámol­ják a megyeszerte tapasztalható hiányosságokat. Fel kell hívnunk az elvtársak figyelmét a jó talaj­előkészítésnél, hogy évről évre mind több tökéle­tesebb gépi aratásra kell fel­készülni, hogy akár kombájn­nal, akár kévekötő aratógép­pel jó munkát végezhessünk. Különösen itt, Somogy megye dimbes-dombos vidékein keh a talaj munkára fokozott gondot for­dítani. A megyének azokon a ré­szein, ahol csapadékos időben vízállások keletkeznek, ezek kép- Jződésének időben elejét kell ven­ni, intézkedést kell tenni a víz to­vábbvezetésére, meg kell gátolni a vízképződéseket. Ezzel elkerül­hetjük gabonáink víznyomását.' Akadályozzuk meg gabonaföldje­inken a vízmosásokat is. Ezután foglalkozott Kolbay elvtárs a Malcevi talaj műveléssel, majd meghatározta, hogy az ősziek alá végzett talajelő­készítés ne centiméterekkel kifejezett mélyszántás legyen, hanem a talaj természetéhez hozzámért mélyszántás. A vetőmagnak rögnélküli, kellően ülepedett morzsalékos magágyat kell létrehozni, különösen most, amikor legtöbb helyen nincs meg a megfelelő elővetemény és leg­nagyobbrészt kukorica után kerül földbe a gabona. Ha a talaj szántás után rögös marad, használjunk tárcsát. A főhangsúly a minél ko­rábbi talaj előkészítés, hogy a mag (Folytatása a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents