Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-09 / 239. szám

tILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Dobi István nyilatkozata a Hazafias Népfront jelentőségéről és a népfront-bizottságok meg­alakulásával kapcsolatos kérdésekről A népfront-mozgalom hírei Halálraítélték a jutaiúíi apagyilkosokat AZ IDEI KULTÚRVERSENYEK ELÉ A hazánk felszabadulása óta eltelt tíz év alatt új, nagyszerű ünnepek, dolgozó népünk minden rétegét fel­ölelő ünnepek születtek. Az igazi kultúra ünnepei is csak a szabad hazában valósulhattak meg. Evről- évre egész hetet szentelünk a könyv ünnepének, s már ^hagyományossá váltf az öntevékeny művészeti mun­ka ünnepe, a hatalmas seregszemlét jelentő kultúrverseny is. Erre készül­nek most ismét megyénk kultúrmun- kásai. S ez a készülődés nem akkor kezdődött, amikor két héttel ezelőtt a Megyei Tanács népművelési osz­tálya meghirdette az 1954/55. évi kultúrversenyt, hanem még tavaly, amikor javában folytak a járási kul­túrverseny bemutatói. Már akkor ar­ról beszélgettek színjátszók, tánco­sok, énekesek, hogy ez a verseny csak főpróba, hogy a hazánk fel- szabadulásának tizedik évfordulójára rendezendő felszabadulási kultúrver­seny minél színpompásabb, minél nagyszerűbb legyen, Ez a lelkesedés fűti most a kultúrmunkásokat, ami­kor tanulmányozzák a népművelési szervek felhívását, amikor összehív­ják a kultúrmunkásokat, amikor mű­sort választanak és megkezdik a próbákat. Kulíúrmunkásaink ma már tisz­tában vannak azzal, hogy a művé­szeti munka túl azon, hogy színvo­nalas szórakozást jelent szereplőnek, hallgatónak egyaránt, eszköz árra is, hogy a klasszikus és mai tárgyú színdarabokon, a magyar nép lelki­világát oly hitelesen tükröző népda­lokon, népi táncokon és játékokon keresztül segítsen az emberréválás- ban, hogy művelt, hazáját mindenek felett szerető, áldozatkész polgárok­ká válhassunk. Számtalan példa van erre már az elmúlt évek tapasztala­taiból. Vannak megyénkben olyan együttesek, melyeket nemcsak ná­lunk, hanem másutt is az elismerés hangján emlegetnek. A lakócsai dél­szláv népi együttest az elmúlt évek során megismerték Zala, Vas megyé­ben, s éppen a napokban ismerked­nek velük Bács és Csongrád megyé­ben, ahol tíznapos körúton vannak. A szuloki német nemzetiségi együt­tes is más megyébe készül vendég- szereplésre. De nem marad el mö­göttük Kálmáncsa népi együttese sem, amely a két év előtti országos kultúrversenyen szerzett elismerést megyénk kultúrmunkásainak. A káimáncsai népi együttes azóta igen sokat fejlődött. Azóta alakult át iga­zi népi együttessé, s most a Nép- művészeti Intézet segítségével régi népmesét dolgoz fel; ebben a mun­kában közel kétszáz fő vesz részt. De új sikerekről számolhatunk be a többi járásban, a többi községben is. Nemrég alakult meg a babócsai cigány-együttes példájára Karádon is a cigány-együttes, de meg kell említeni a szintén nemrég alakult tabi járási tanács színjátszócsoport­ját is. Működnek régi csoportjaink is, il­letve, ha a nyáron nem is működ­tek, már rendezik soraikat, új sze­replőkkel gyarapodnak, műsorfüze­tek, kották között válogatnak; úgy, olyan gonddal készülnek a felsza­badulási kultúrversenyre, hogy az eddigieknél sokkal jobbat, színvonal­ban sokkal művészibbet adjanak fa­lujuknak, az egész magyar kultúrá­nak. Ezt a lelkesedést az is fűtötte, hogy mint eddig, kétévenként, a felszabadulási kultúrverseny orszá­gos lesz. Erre azonban nem kerül sor. A népművelési szervek ugyanis felismerték, hogy az országos kul- túrversenynek nincs sok gyakorlati értelme. A kultúrverseny célja az, hogy a kulíúrcsoportok egyrészt szá­mot adjanak évi munkájukról, más­részt pedig, hogy a munka közben szerzett jó tapasztalatokat egymás­nak átadják. Erre azonban akkor, amikor országos jellegűvé vált a verseny, eleve nem kerülhetett sor. A verseny tapasztalatcsere jellegét mindaddig megtartotta, amíg a kör­zeti, járási; kismértékben míg a me­gyei verseny tartott. Az országos be­mutatón szereplő csoportoknak nem volt módjuk, hogy egymás műsorait végignézzék, s ebből következik, hogy egymástól nem is tanulhattak. Be ha a teljes bemutató megtekin­tésére sor is kerülhetett, lényeges segítséget mégsem kaptak a csopor­tok. A mi népünknek olyan gazdag kincsestára van a népművészetekből, hogy áttekinteni szinte lehetetlen. Ugyanakkor tájakként változó is és ami Somogybán van, annak a Haj­dúságban nyoma sincsen. Az öntevékeny művészeti munka feladata pedig elsősorban az, hogy a tájegységnek megfelelően, a saját művészetét ápolja, fejlessze és adja tovább, ismertesse a dolgozó töme­gekkel. Ez a mi megyénk művészeti csoportjainak is elsőrendű feladatuk. Erre az útra lépett a káimáncsai né­pi együttes, akikor a Népművészeti Intézet segítségével népmese fel­dolgozásához fogott. S régi népszo­kás, népmese egyetlen falunkból sem hiányzik: ott él az idősek emlékei­ben, hiszen apáról fiúra hagyomá- nyozódott évszázadokon keresztül. A kultúrmunkásokra, nem utolsósorban a somogyi írókra vár az a feladat, hogy ezeket az emlékeket felfrissít­sék és színpadon eló'adhatóan fel­dolgozzák, hogy egész népünk köz- kinesévé váljanak. Ehhez a munkához a népművelési szervek jelentős segítséget adnak az idei kultúrversenyben. A megyére vonatkozóan művészeti bizottságot alakítottak, melyben minden művé­szeti ág képviselve van egy-egy szak­emberrel. A járási népművelési elő­adók feladata, hogy székhelyükön a megye példája nyomán szintén lét­rehozzák a művészeti bizottságot a benevezett művészeti csoportok szakmai segítésére. Az elmúlt év ta­pasztalatai arról tanúskodnak, hogy a járási népművelési előadók keve­set foglalkoztak a kultúrcsoportok- kal, sokszor még annyit sem, hogy ismerték volna a csoportok által vá­lasztott színdarabot. Ez nem egy esetben a művészi színvonal rovásá­ra ment; előfordult az is, hogy a politikai tisztánlátás hiányában a mi szocialista kultúránktól idegen, el­lenséges művek is bemutatásra ke­rültek. A megyei népművelési osz­tály most azzal, hogy létrehozta a művészeti bizottságot, s ebbe kép­zett szakembereket vont be, széle- sebbkörű szakmai támogatást nyújt majd a járási előadóknak. Termé­szetesen nem úgy, hogy a megyei szakemberek minden csoportot fel­keresnek, ez egyenesen pazarlás len­ne, hanem úgy, hogy a járási mű­vészeti bizottságot szaktanácsokkal látják el és csak végszükség esetén adnak közvetlen segítséget egy-egy csoportnak. A járási művészeti bi­zottság feladata — tekintettel, hogy ők sokkal könnyebben elérik az egyes községeket —* a közvetlen szakmai segítés. Ennek megszervezé­se a népművelési előadókra vár. S ha napi feladataik mellett erre sza­kítanak elég időt, ha segítőtársakat szereznek munkájukhoz, amire le­hetőség van, a tavalyi kultúrverseny valóban csak ^főpróbája lesz az idei, felszabadulási kultúrversenynek. Kulíúrmunkásaink, egész dolgozó népünk bálatelt szívvel tekint visz- sza a tíz év alatt megtett útra, s úgy akarja ünnepelni felszabadulá­sunk évfordulóját, hogy egyben megrajzolja a jövő, a további fel- emelkedés útját is. Kultúrmunká- saink is így készülnek, s a jövő úti . jának kiindulópontja lesz számukra; is az idei kultúrverseny. 11 AZ ORSZÁG JÖVŐÉVI BŐSÉGES KEMTÉRELLÁTÁSÁÉRT Tíz holddal több búzát vetünk, 110 ezer forinttal nő a jövedelmünk Elmondta: Valter Imre, a ráksi Új Élet tsz elnöke Most, az őszi vetés idején nagy érdeklődéssel olvastuk az újságból a minisztertanács újabb rendeletét a kenyérgabonatermelés növelé­séről. A tsz vezetőségével meg- hánytuk-vetettük, hogy tsz-ünk mivel segíthetné az ország népé­nek bőségesebb kenyérellátását. Úgy állapodtunk meg, hogy 10 holddal növeljük őszi kenyérgabo­na vetésterületünket, mert kiszá­mítottuk, hogy ez 110 ezer forin­tos jövedelmet jelent nekünk és az országnak is javára válik. Az elmúlt évben a nagy száraz­ság miatt nem tudtuk jó vető­ágyba tenni kenyérmagjainkat. Megkéstünk a tarlóhántással, s a föld annyira kiszáradt, hogy bi­zony jókora rögöket forgatott fel az eke. Emiatt a vetés ideje is el­húzódott, mert várakoztunk az esőre, hátha morzsalékossá tudjuk tenni talajunkat. Az eső azonban csak elmaradt, így kénytelenek voltunk hantos földbe vetni. A nö­vény késő kelt ki, lassan fejlő­dött, a hirtelen jött nyári meleg­ben megszorult a mag és bizony csak 8 mázsát adott a búza holdja. A rozs jobban fizetett; 10.6 mázsa termett egy-egy holdon. Jó iskola volt számunkra a múlt év. Az idén aztán a kaszát nyomon követte aratáskor az eke, illetve a tárcsa. így az idén há­romszor megmunkáltuk a gabona­földet, tavaly viszont csak kétszer tudtunk szántani. A vetési terv el­készítésénél arra is külön figyel­tünk, hogy a legjobb elővetemé- nyek után vessük a kenyérnekva- lót. Búzát vetünk 60 hold bab-, borsó- és lenföldbe, 24 hold za- bosbükkönyföldbe, 20 hold cukor­répa- és burgonyaföldbe, 12 hold kertimag földjébe, a többi őszi­búzát és rozsot pedig a tavaszi ka­lászosok földjébe vetjük el. Ezek­be a talajokba bemunkáltunk hol­danként 120 kg szuperfoszfátot és 40 kg pétisót. A keresztsorosan vetett gabonánk két és fél mázsá­val többet fizetett, mint az egy­soros. Ezért most az összes búzán­kat keresztsorosan vetjük. Ro­zsunk már a földben van, s a bú­za 90 százaléka alá is kész a ta­laj. Október 20-ra letesszük a ve­tés gondját. Nagyon a szívünkön viseljük az ország kenyérellátásának ügyét, ezért az eredetileg tervez'ettnél 10 holddal többet vetünk, mivel az új rendelet ezt kedvezővé és jö­vedelmezővé teszi. Biztosítottuk, hogy a jövő év­ben 12 mázsás holdankénti ter­mésátlagot érünk el kenyérgabo­nából, s így 19 vagon termést vá­runk. A beadáson, géprészen, vető­magszükségleten és az osztalékon kívül 450 mázsa kenyérgabonánk marad feleslegképpen. Ebből 136 mázsa búzát beadhatunk a kuko­rica helyett, s három vagonnal pe­dig szabad áron átadhatunk az ál­lamnak. A beadásért kapott 28 mázsa korpát tehenekkel etetjük fel, s a tejből 21 ezer forint hasznunk származik. Az állami áron vásá­rolt 60 mázsa korpát süldők ta­karmányozására fordítjuk, ami legkevesebb 15 mázsa élősúlygya­rapodást jelent. A disznókért ka­pott pénzből, leszámítva a korpa árát, mintegy 25 ezer forint tiszta jövedelemhez jutunk. A megima- radó 160 mázsa kukoricát serté­sek hizlalására használjuk fel. A hízók árából 64 ezer fórint több­letbevételre szániíthatunk. A jó talajkiválasztás, a gondos művelés, a megfelelő vetőágy ké­szítése, a műtrágyázás, a kereszt­soros vetés és a vetésterület nö­velése, eredményeként 110 ezer fo­rinttal lesz gazdagabb jövőre tag­ságunk. Ebből az összegből min­den munkaegységre legalább 10 forintot oszthatunk. így használ­juk fel a kormány nyújtotta le­hetőségeket a magunk gyarapo­dására —i egész népünk javára. Németh István igaii mintagazda megtalálja számítását a kenyérgabonatermelés növelésében Németh István 7 és fél holdas igaii dolgozó paraszt jó gazdálko­dó hírében áll a községben. Nem hiába kapta meg a „Mintagazda“ kitüntetést. Most a nyáron csak­nem 20 mázsa termést takarított be 2 hold földjéről. Futotta belőle az 520 kg-nyi beadás, megvan a vetőmag, s nem lesz az öttagú Né- meth-családnak kenyérgondja — még eladásra is kerül pár mázsa búza. Úgy számolt Németh gazda, hogy az idén 2 holdon vet kenyér- gabonát. Amikor aztán hírül vet­te a minisztertanács új határoza­tát — ami jóval kifizetőbbé teszi a kenyérgabonatermelést, mint ed­dig — számvetést csinált. Sorra vette földjeit, melyikbe milyen növényféleség kerül, s úgy dön­tött, hogy fél holddal megtoldja a búza vetésterületét, mert mit is mutatnak a papírra vetett ada­tok? Két és fél holdon 30 mázsa gabonája terem —■ hiszen elsőren­dű, trágyázott föld ez. Ebből le­számítva a beadást, a géprészt, a nyerét, maradhat 6 mázsa fölösleg.; A kötelezően beadott gobanáért 50 kg korpát ingyen kap, a 6 má­zsa búzafölösleg • után, ha szabad áron az államnak adja, 120 kg koprajuttatásban részesül, a sza­badpiaci árnál kisebb összegért. A 170 kg korpától aztán jól téjel majd a tehén: 900 forint tiszta be­vétele biztosan meglesz Németh Istvánnak. így tehát Németh gazda is megtalálja számítását a kenyér­gabonatermelés növelésében. vetőmagot, meg a család évi ke-! Számolj áh fel a ráérős hangulatot Hatéban és Somogyszilhan Községi tanácsainkra fontos fel­adat hárul az őszi munkák meg­gyorsításában. Megyénkben ugyanis súlyos lemaradás van az őszi gabona vetéstervének teljesítésében, s ezért felelősség terheli községi tanácsain­kat, különösen a mezőgazdasági elő­adókat. Megkérdeztünk két tanácselnök elvtársat, hogyan áll községük a ve­tésterv teljesítésében. Bernáth Sán­dor elvtárs Batéból kérdésünkre azt válaszolta, hogy 350 hold búzavetés­tervükből eddig mindössze 60 hol­nem valami kielégítő választ tud­nak adni a tanácselnök elvtársak. Az elmúlt évben arra hivatkoztak a vetéssel való késlekedésnél, hogy nincs eső, az idén erre igazán nem hivatkozhatnak; most talán arra hi­vatkoznak az elvtársak, hogy sok az eső? Ez sem lehet oka a lemaradás­nak, hisz napközben eléggé felszik­kad a föld, hogy el lehet végezni a vetést. A lemaradás egyik oka a verseny elhanyagolása, pedig a versenyért is a községi tanács a felelős. Egyik 172 CSALÁD, 270 TAG LÉPETT BE MEGYÉNK TERMELŐSZÖVETKEZETEIBE Egyre több egyénileg dolgozó paraszt határozza el megyénkben,- hogy a szövetkezeti gazdálkodás útjára lép. A kaposvári járásban eddig 56 család, 90 tag, 210 hold földdel lé­pett már be a termelőszövetkeze­tekbe.- Több olyan család tért vissza-, akik a kormányprogramm elhangzása után az egyéni gazdál­kodást választották, de belátva té­vedésüket, most újra a közösben dolgoznak. így volt ez Ráksiban is, Szántó István és Tóth Mérai Jánossal, akik már tavasszal foglalkoztak a visszalépés gondolatával. A többi termelőszövetkezetben dat teljesítettek; rozsból, árpából sem teljesítették még a vetéstervet. Még súlyosabb lemaradásról száJ molt be Király Lajos somogyszili ta­nácselnök. A község pedig kezdemé­nyező volt a november 7-i verseny­ben. —- Majdnem sehogyse állunk a községben sincs november 7 tiszte­letére verseny, nem küzdenek a köz­ség vezetői, a dolgozó parasztok, hogy becsületet szerezzenek közsé­güknek, s ezzel saját maguk hasz­nát is növeljék,. Számolják fel á ráérős hangulatot is hasonló jelenségek vannak és lehetne sorolni a tag;ok százait, akik újból a régi, megszokott kör­nyezetben dolgoznak. A göllei Uj életbe 3 család 4 taggal, 50 hold földdel, a kercseligeti Búzakalász­ba 3 család 5 taggal lépett be* vetéssel — mondta. — Az 1200 hold búzavetéstervből eddig 152-őt teljesí­tettek, a 150 hold árpából is mind­össze 32 holdon került földbe a mag: Hogy mi -ja lemaradás oka, arra mindkét községben, szervezzenek versenyt és elsősorban a termelési bizottságot mozgósítsák, hogy az áll­jon kezdeményezőként a verseny­ben. Megyénkben október 6-ig több mint 170 család, 270 tág, 420 hold földdel lépett a tsz-ekbe és 176 kilépni szándékozó tag kérte visz- sza kilépési nyilatkozatát. /

Next

/
Thumbnails
Contents