Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-31 / 258. szám

Vasárnap, 1954. október 31. SOMOGYI NÉPLAP 3 A PÁRTÉLET HÍREI ☆ Felelősségünk Bíznak a párt szavában a kadarkúti gazdák A csütörtökön este megtartott aktívaülésen az el­múlt év júniusa óta elért szép eredményekről számolt be Kapitány István elvtárs, a községi tanács végre­hajtóbizottságának elnöke. Az eredmény nem csupán a földek jobb megművelésében, a terméshozamok nö­vekedésében mérhető le, de mutatja a dolgozó parasz­tok megnövekedett termelési kedvét az is, hogy tár­sadalmi munkáival rendbehozták a széplaki dülőutat, megjavították a kutakat. Nagy gondot fordított a köz­ségi tanács az állami épületek tatarozására, a járdák építésére. A dolgozó parasztok elhatározták, hogy 40 hol­don gyümölcsöst létesítenek, s a legelőtenületet 60 holddal növelik. Ez is azt mutatja, hogy helyeslik a párt és a kormány mezőgazdasági határozatát, s igye­keznek azt valóraváltani. Érzik, hogy ebben a munká­jukban pártunk és kormányunk támogatja őket. En­nek adott hangot Nemes György 18 holdas egyéni gazda, aki az összes kadarkúti dolgozó paraszt nevében bizakodóan mondta: »Meggyőződtem arról, hogy álla­munk a termelőszövetkezetek mellett bennünket, egyé­nileg dolgozó parasztokat is támogat termelésünk fo­kozásában«. Örömmel fogadták a kadarkútiak a kor­mánynak a korpajuttatásról s^óló határozatát, s Igye­keznek is mielőbb minél több gabonát a földbe tenni. Az a kérésük, hogy a Cukorgyár gondoskodjék a cu­korrépa elszállításáról, mert amíg a cukorrépáit nem szedhetik fel, nem tudnak vetni. Az aktívaülés megmutatta, hogy a kadarkútiak is helyeslik a párt októberi határozatát, s kormányunk újabb segítségére — 10 vagon nemesített burgonya­vetőgumót kapnák ugyanis csereként — azzal vála­szolnak, hogy időben elvégzik a mezőgazdasági mun­kákat, s rendezik állam iránti kötelezettségeiket. Nagy érdeklődéssel tekintenek az új oktatási év elé a lábodi állami gazdaság kommunistái Már csak pár nap választ, el bennünket az idei pártcktatásd év megkezdésétől. Minden percet 'ki kell használni, hogy zökkenőmentesen megkezdhessék párt­tagjaink a tanulást. A lábodi állami gazdaság pártszer­vezetének vezetősége jól előkészítette a hallgatókat az oktatásra. A pártiskola hallgatói Salakovic elvtárs propagandista vezetésével megvitatták a legújabb párt­ós kormányhatározatokat. Sokat foglalkoztak a mező- gazdaság fejlesztésének kérdéseivel és a Hazafias Nép­front célkitűzéseivel. Ezeken a vitaesteken tapasztal­ható volt, hogy az oktatásiba bevont elvtársak nagy érdeklődéssel tekintenek az 1954—55-ös pártoktatási év elé, valamennyien örömmel vesznek részt a tanulásban. Azok a hallgatók, akik a szervezett oktatáson kí­vül resztvettek a párt- és kormányhatározatok meg­vitatásában, kisgyűléseket tartottak a gazdaság terü­letén és mozgósították a dolgozókat a határozatok vég- rehajására. Munkájuk nyomán szép eredmények szü­lettek. A dolgozók túlnyomó többsége értékes vállalást tett november 7 tiszteletére. A vállalások teljesítésében különösen kitűnt Kollár József, Papp József, akik vál­lalták, hogy november 7-ig teljesítik évi hízlalási ter­vüket. Év végéig még 25 db sertést hizlalnak terven felül. Vállalásukat mindketten teljesítették. Pécsek Györgyné, Marc&ingó János, Biró Lajos is hasonló eredményeikkel dicsekszik. A pártszervezet vezetői foglalkozzanak az okta­tásba bevont elvtársakkal, hogy mindnyájan megkezd­jék és sikeresen be is fejezzék majd az új oktatási évet. TVf ind több és több szó esik ma- i napság a családiban, társa­ságban, az utcán, hivatalokban arról, hogy a mai fiatalok viselkedése nem kielégítő. Magatartásukban nyeglék, udvariatlanok, durvák, jampedkedők, munkájukban hanyagok és még so­rolhatnánk fel egynéhány nem éppen épületes, rossz tulajdonságét. Ez a bírálat hellyel-közzel megfe­lel a valóságnak, de nem általánosít­ható. Igen, vannak helyek, ahol az ifjú­ság egyes tagjai megfeledkeznek a kultúrált magatartásról. Előfordul az is, hogy a felnőttekkel szemben tisz­teletlen, sokszor a durvaságot érintő viselkedést tanúsítanak egyes fiata­lok. Vannak fiúk, sőt leányok is, akik ocsmány, erkölcstelen, káromko_ dásiig fajuló kifejezésekkel botrán- koztatják meg környzetüket. De vizsgáljuk csak meg mindjárt e helytelen megnyilvánulások eredőjét is. A durvaság, ízléstelenség, a ha­nyagság még akkor is szembetűnő, ha szórványosan fordul elő. A jó, kedves és figyelmes megnyilvánulá­sokat már kavéslbbé vesszük észre, ment azokat természetesnek találjuk. Pedig érdemes volna néha ezekre is felfigyelni és ezekről is beszélni. Sok­sok kedves, jóízlésről tanúskodó, több jótulajdonságot bizonyító csele­kedetet tapasztalhatunk fiataljaink viselkedésében. Az űj oktatási év megnyitója előtt a Kaposvári Cukorgyárban Lapunk október 6-i számában bíráltuk a Cukorgyár pártszerve­zetét, mert nem készült fel kellő­en az új oktatási évadra. Újra meglátogattuk a cukorgyári kom­munistákat, hogy megnézzük, mit tettek a bírálat után. SZERECZ LÁSZLÓ ELVTÁRS, a II. évfolyamú politikai iskola egyik hallgatója így nyilatkozik: „Úgy érzem, eredményesebb lesz az új oktatási év, mint a tavalyi volt, mert az idén figyelembe vette a pártszervezet az önkén­tességet, mindannyian önként je­lentkeztünk. A kongresszusi anyag érdekes, a mindennapi életről, munkáról beszél. Jobban megért­jük, majd mik a feladataink, még jobban megismerjük az új szakasz politikáját, a júniusi út céljait. Bízom abban, hogy az idén nem lesz lemorzsolódás.'“ JUHÁSZ ÁRPÁD propagandista: „Most szereltem le. A honvéd­ségnél a kongresszusi anyagot ala­posan átvettük, jó jegyzeteket ké­szítettem és a politikai iskolára nem lesz nehéz készülnöm. Marad majd időm arra, hogy többet fog­lalkozzam egyénileg is a hallga­tókkal. Elsősorban arra törekszem, hogy mindenki jó jegyzetet készít­sen és minden alkalommal meg­jelenjék. Előadások előtt egy-két nappal sorra látogatom a hallga­tókat, hogy így is biztosítsam az eredményes tanulást.“ KISS FERENC, pártcsoportbizalmi: „Mozgósítom a hallgatókat a szemináriumra, ez az első felada­tom. Áz előmenetel után is érdek­lődni fogok és ha valakinek nem megy jól a tanulás, annak segí­tünk.“ HEVESI LAJOS párttitkár: „Meg kell állapítani, hogy a hangulat jobb, mint tavaly az ok­tatás megkezdése előtt. Nem azt a célt tűztük most magunk elé, hogy minél nagyobb létszámúak legye­nek az iskolák, hanem azt, hogy minden hallgató tanuljon, fejlőd­jék. A kampány végéig nqhéz fel­adatunk lesz a helyettesítések mi­att. A kampány alatt kell ered­ményt elérnünk elsősorban és ha ez sikerül, akkor januártól kezdve már könnyebb lesz biztosítani, hogy minden hallgató vizsgázzék az év végén. ‘ Szép ez a derűlátás a Cukor­gyárban, de nem szabad lebecsül­niük a nehézségeket. A kampány ideje alatt az egész* pártszervezet­nek talpon kell lennie, hogy moz­gósítani tudjon az egész üzemben. Figyelmesen Kövessék a hallgatók műszakbeosztását és ha műszak­ban volna valamelyik hallgató, a szeminárium időtartamára gon­doskodjanak helyettesítéséről. Kétségtelen, hogy ifjúságunk mo- dortalanságáért a felelősségrevonás elsősorban az ifjúságot illeti. Visel­kedésükkel szemben már nagyobb követelményeket kell támasztani. A szigorúsággal párosult szeretetnek ma nagyobb érvényt kell szerezni, mint bármikor. De vájjon mindezért csak az ifjú­ságot leiheit okolni? ,Neirrt Ihiísizem,) hogy akadna olyan vélemény, hogy a fiatalok, fiúk, vagy leányok, min­den külső ráhatás, nevelés, példa­adás nélkül is kifogástalan egyének­ké válhatnak, hogy az ifjúságra nincs hatással' a környezet. ^ zámtalan példát tudnánk fel- sorolni, amidőn maguk a fiatalok panaszolták, hogy milyen sértő számukra az a beszédmodor, amely, egyes üzemekben dolgozó fel­nőttek részéről tapasztalható. Durva- . ság, káromkodás, erkölcstelen kifeje­zésekkel szennyezett szitkok áradnak sokszor az ifjak felé. Joggal feltesz- szük a kérdést, hogy az ilyen környe­zetben nevelődő fiatalok esetleges utánzó beszédéért ki a felelős? Vagy kit lehet felelősségre vonni az esetben, ha a gyermek vagy ifjú á szüleivel, a felnőttekkel szemben durva, cinikus, tiszteletlen? Nem ott kell keresnünk ti az ifjúságért e megvetni való megnyilvánulások gyökerét, ahol sajnos sokszor meg-* találhatóik: a családban, a ház udva-i rán, a piacon, az utcán és máshol,* ahol a felnőttek, sok esetben a szü-* lök is a fiatalok füle hallattára dur-i va szócsatát, sértő kifejezéseket, szít-*, kokat vagdalnak egymáshoz? Itt is felfedezhető részben a gyermekek* fiatalok helytelen viselkedésének kútforrása. ÍV em kisebb felelősség hárul a szülőkre, pedagógusokra, az egész felnőtt társadalomra, mint a szeretet, az erkölcs, a művelt, ma­gatartás. a kifinomult beszédmódon, a kölcsönös tiszteletadás életképes magvainak elhintése az ifjúság lel­kében. Ez alól a felelősség és köte­lesség alól senki sem vonhatja ki magát! Ezen a téren nem lehetnek társadalmi, világnézeti, foglalkqzás- toeli véleménykülönbségek. , Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy országépítő nagy munkák köz-* ben bizonyos mértékig kevés gondot fordítottunk ifjúságunk társadalmi nevelésére. Azt hittük, hogy az isko­la odaadó, 'minden áldozatrakész, lel­kes nevelőivel egyedül is képes lesz az új típusú embernevelés nagy fel­adatát elvégezni. A nevelés hazafias ügy — köz,ügy. Fogjuk meg egymás kezét: szülők, pedagógusok, felnőttek közös nemzeti kincsünk, az ifjúság nevelésének az érdekében 1 Adjanak e feladat sikeres elvégzéséhez komolyabb segítséget párt- és tömegszervezeteink, kulturá­lis- és sportintézményeink,, üzpjpeink és hivatalaink. A mi ifjúságiink pártunk es, korr mányunlk bőséges anyagi támogatá­sát élvezve, több megértő erkölcsi segítséget és példaadást érdemelne* meg a társadalom széles tömegéitől, mint amennyit manapság, tőle kap. A mi fiataljaink eszményibb' és őszintébb szeretet után vágyódnák, mert'egy boldogabb, béfcéáefefö; igaz­ságosabb élet várományosai ;*”, Szeretnénk, ha é cikkünk nyomán megszólalnának a szülők; névelők, pártiunkcicnáriusck., közéleti szemé­lyiségek, egyszerű dolgozók tollából azok az őszinte hangok, melyek, a m,a mindjobban égetőbbé vÜ!ö neve­lési kérdésekre válaszolva, a ' leghe­lyesebb utat jelölik meg. D izünk abban, hogy a.,társada- **-* lom széles tömegei meg fog­ják érteni szándékunkat 1 s' -mind többéin és többen csatlakoznak ama mondásunkhoz: .. egy nép ifjúság gáért a jövendő előtt“ az -a nemze­dék felelős, apaalyik*.fejoevel te azt. Kerényi József kői}, igazgató. * ■ iiiiimiiiiiiiiiriiiiiiiliUiiMiiniiiilliHil A MEGYEI PÁRTAKTÍVA TANÁCSKOZÁSA UTÁN Legyenek méltók a párt, a nép bizalmára a karádi gépállomás dolgosói A Megyei Párlaklíva tanácskozása részletesen elemezte gépállomá­saink helyzetét, felhívta a vezetők figyelmét, hogy a kommunistákra tá­maszkodva mozgósítsák dolgozóikat a hibák kijavítására. A Megyei Párt- bizottság az elmúlt napokban ellenőrizte, mit teltek egyes gépállomá­sokon az aktívaülés után. Bőhm József elvtárssal, az M. B. mezőgazdasági osztályvezetőjével a karádi gépállomás munkáját vizsgáltuk meg, ahol korántsem megnyugtató képet láttunk. Mit tettek Karódon a Megyei Pártaktíva után ? Előbb a gépállomás vezetői ma­guk beszélték meg, majd kommunis- ta-aktívaülés helyett termelési ér­tekezleten tárták fel a dolgozók előtt a fogyatékosságokat. Magas az ön­költség — állapították meg. Andro- sovics József traktoros pl. 1 hónap alatt 15 holdat szántott fel. 1 hold szántási költsége 106 Ft. Nyilván így kevés Androsovics József kerese­te s emiatt elégedetlen családja is. Hanyagság, felelőtlenség miatt 3 fca- zalozó szétszedve áll, s a hordókat a mezőn hagyják a traktorosok, sok üzemanyagot fogyasztanak, elhanya­golják a gépek karbantartását, a ru­hákat szaggatják. Vetni szeretnének a vityai tsz tagjai is, de itt 2 traktor napok óta tétlenül áll. Ezzel együtt 10 szántótraktor nem dolgozik a 21 közül — műszaki hiba miatt. Ennek ellenére a gépállomás kom­munista és nemkommunista vezetői és dolgozói nyugodtan tudnak aludni, nem érzik azt a felelősséget, amellyel a termelőszövetkezetek termésered­ményéért a tsz-tagokmak, az egész országnak tartoznak? Nem furdalja a lelkiismeret a kommunista műszakia­kat — Hoffmann József főgépészt, Hegedűs Kálmán és Weiisz József körzeti szerelőket — amiatt, hogy az őszi munka dandárjában több­órás, sőt többnapos tétlenségre kény­szerülnek a traktorosok? Nem gondol két kisgyermekére Lakics László kommunista trak­toros, amikor állandóan csak pa­naszkodik gépére, ahelyett, hogy rendibentartaná a traktort és fel­szántaná rendesen a gamási tsz földjét — így becsülettel megdol­gozott keresetéből gondtalanul eltarthatná családját? Hova tűnt Szabó István és Kriz- bacher Imre traktorosokból a nép, az állam vagyona iránti felelősségérzet, amikor minden erkölcsi gátlás nélkül rongálják a soktízezres értékű trak­tort azért, hogy á másikuk ne tudjon vele dolgozni? Tudott és látott dolgok ezek a hi­bák a gépállomáson. A vezetőkben dicsérendő az igyekezet, hogy változ­tatni akartak már az említett terme­lési értekezleten és azóta is a hely­zeten. A baj ott van, hogy nem tudják, hogy hol és mi a kivezető út. Mindezeket a hibákat egy héttel ezelőtt megállapították. De megtet- te-e minden kommunista, minden gépállomási vezető és dolgozó a ma­gáét azóta, hogy rendjén menjen a munka? Erre világos választ adnak a tények. A rácokban lejár a vetés határide­je. Éjjel-nappal szántani kellene, hogy most, a vetés 24. órájában föld­be kerüljön , a jövő évi kenyér mag­ja. Vannak, akik megértették ennek fontosságát és dicséretes eredményt értek el. Az »Előre^-brigád traktoro­sai már teljesítették éves tervüket, becsületesen dolgoztak a somogy- meggyesi tsz-ekben. Két gépük két műszakban dolgozók, s a traktorosok havi keresete is mintegy 800 forinttal több, mint .akik egy műszakban dol­goznak és tervüket mégnem teljesí­tették. Több brigád eredménye azon­ban nagyon gyenge. Üljenek össze a gépállomás veze­tői: az igazgató, a párttitkár, a DISZ-titkár, ( az ÜB-elnök, a főgépész és a főkönyvelő, s beszéljék meg a teendőket. Induljanak ki a gépállo­más mostani helyzetéből, vegyék sor­ra a hibákat, s határozzák meg, ki- nek-kinefc mit kell tennie a maga munkakörében a dolgok rendbeho­zásához. Vegyünk néhány példát. Alacsony a termelékenység az iizem- anyiagpocsékolás miatt. Hogyan lehet­ne ezen változtatni? Ott van Varga Imre kommunista traktoros példája, aki 59 hold felszántásánál 120 kg üzemanyagot takarított meg! A pártszervezet feladata, hogy Varga elvtárs tapasztalatait köz­kinccsé tegye! Gyakoriak a gépállások műszaki hi­bák miatt? Állapítsák meg, milyen alkatrészekkel van a legtöbb baj, s ezeket szerezzék be, s ami még fon­tosabb, magyarázzák meg a traktoro­soknak, hogyan előzhetik még a. gép­töréseket. Fordítsanak nagyobb gon­dot a gépek karbantartására és a műszaki dolgozók, különösen a kör­zeti szerelők legyenek kinn ezekben a napokban a barázdák mellett, s ha hibát észlelnek, segítsenek a trakto­rosoknak azt gyorsan kijavítani. Nagymértékű a pazarlás, tönkrete­szik a gépeket a traktorosok? A népnevelők magyarázzák meg, milyen értéket bízott a nép álla­ma kezükre, s ha ezzel a biza­lommal visszaélnek, hanyagul gondozzák a traktorokat, az idő­nap előtt javításra szorul. A géptörés és a javítás több-keve­sebb időbe és pénzbe kerül, ez pedig késlelteti a munkát, növeli a kiadást, tehát csak kárára van mind a trak­torosnak, mind az egész országnak. Előfordul, hogy egyesek szándékosan rongálják a gépeket? Vonják felelős­ségre és anyagilag is,, erkölcsileg is büntessék meg a hanyagokat, a kár­tevőket. Nem megy a szerződéskötés? A brigádvezetőknek segítsenek az agronómusok úgy, mint Csiz­madia József, aki két nap alatt 100 hold szántásra kötött szerző­dést a karádi egyéni gazdákkal! Ezt a szép eredményt úgy érte el, hogy a tanácsnál felírta, kinek nincs fogata. Reggelenként elment a tej- gyüjtőhelyre, s ott beszélgetett a gazdáikkal — s hogy sikeresen ma­gyarázta a gépi szántás előnyeit, azt bizonyítja a 100 hold szántásra kö­tött szerződést. A többi forigádve’zető és agronómus is megteheti ezt a má­sik községekben. Kevés Silót1 készítet­ték eddig, mert a tsz-ek vonakodnak a siíókészítéstőr? Mozgósítson a DÍSZ szervezet erre á munkára, ami na­gyér. is időszerű és fontos is tíz álla­tok takarmányozásának biztosításá szempontjából. Lelohadt a Vebséhy- kedv, kevés traktoros áll versenyben? A szakszervezet feladata felszítani á verseny lángját. A szakszervezett bi­zalmiak magyarázzák meg a trakto­rosoknak, hagy a kötelezettségválla­lás és annak teljesítése nemcsak be­csületbe;: ügy,, hanem ugyanakkor. nagyobb keresetet ás jelent a trakto­rosoknak nagyobb teljesitményük után. Nagyok a feladatok, megvalósítá­súk nem megy máról-holnapra. Kitartó, szívós mindennapi politi­kai munkát követel ez a gépállomás kommunistáitól. Az kell; hogy első- soriban a kommunisták ismerjék meg az októberi párthatározat célját s ők maguk már ma annak a szelle­mében dolgozzanak. De az is felada­tuk, hegy minden dolgozóval megis­mertessék célkitűzéseinket. A veze­tők is éljenek a dolgozók között: ne sajnálják a fáradságot, menjenek ki a szántóföldekre, osztozzanak a trak­torosokkal a hidegben, álmatlanság­ban és beszéljenek velük. A karádi traktorosok többsége is sók nehéz harcot vívott meg sikerrel már eddig, lehet és kell is bennük bízni. Érte­nek ők a mondott szóból. Hiszen ki ne értené meg az ilyenfajta világos beszédét: kétszázalékos ( üzemanyag- megtakarítással majdnem 12 ezer fo­rintos kiadástól mentjük meg saját államunkat,. A munkaruha gondozá­sa, a gépek lelkiismeretes karbantar­tása évenként több mint 100 ezer fo­rintos megtakarítást jelent. Ezt az összeget más egyébre — elsősorban a nép — tehát saját magunk jólété­nek növelésére fordíthatja az állam. Ez is, meg a terv teljesítése és túl­teljesítése is — ezzel együtt a na­gyobb munkabér minden gépállomás! dolgozónak saját érdeke/ Bűnt követ el saját magával, családjával és né­pével szemben, akii nem így dolgozik. A termelőszövetkezeti tagok bíz­nak a gépállomásainkban. Tőlük remélik azt a segítséget, amellyel jövőre több terményük, szebb ál­latállományuk, jobb életük lehet. *' A : [X> Ezért törik a kukoricát a karádi Sza­badság tsz, tagjai még hogy mielőbb szánthassa a tr^£pr ,á földet, s november első ", napjaiban befejezhessék a vetést. A,gépállomás kommunistád és nemkqmmumstáj, te­gyenek meg mindent, hogy yalÓrá- váltsák a tsz-tagok hozzájük1 fűzött reményét. Zúgjanak hát éjjeí-máp^ pal, hétköznap és vasártáíp egyaráíd a traktorok a szántóföldeken. •' hogy Viityán, Gamáson és más tsZttékfoehHk haladéktalanul földbe kerüljön' a mag. Ez most a karádi gépélíömásiífk legközelebbi feladata. Ha'.'ézt ‘rriőgóM- ják, akkor már ezzel is sókat tettek az októberi határozat sikeréért.' Tó- vábbi kötelességük; högy ä“kommu­nisták vezetésével harcba’ induljanak a ma még meglévő egyéb hibák meS- szüntetéséért.. Ezt követeli meg pár­tunk júniusi politikája — ézt várja tőlünk egész népünk. ' *;vv>n'

Next

/
Thumbnails
Contents