Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-31 / 258. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954. október 31. A párizsi sajtó a négyhatalmi tárgyalásokról szóló szovjet javaslatról 'Párizs (TASZSZ). A párizsi sajtó arz (Utóbbi -napokban egyre gyak­rabban veti fel a négyhatalmi tár­gyalások fontosságának és szüksé­gességének kérdését. A Combat“ című lap vezércik­kében élesen bírálja Eisenhower elnök legutóbbi sajtóértekezletén tett kijelentéseit, amelyek szerint a Szovjetunióval folytatott tárgya­lások ideje még nem érkezett el. ,,Ha nem csal emlékezetünk — ír­ja a „Combat“ — a koreai és az indokínai kérdés megoldása épp a kommunista blokkal folytatott tárgyalásoknak volt az eredménye. Vájjon miért ne lehetne ezt a precedenst Németország kérdésé­ben is megtenni? : ; .“ „Ha szabad emlékeztetnünk Washingtont — írja befejezésül a lap i—i a francia nép békét akar. : A „Liberation“ rámutat, hogy Franciaország erejének és bizton­ságának záloga mindenekelőtt a Szovjetunióval való szövetség. „ Újra fel fegyverse tti mámor“ a nyugatnémetorsaági tőssdéken Berlin (MTI). Azok a tárgyalá­sok, amelyeket Adenauer a pári­zsi paktumok aláírása után Washingtonban folytat Eisenho- werrel és Dulles-szal a nyugatné­met zsoldoshadsereg felállításáról, élénk üzleti tevékenységet váltot­tak ki a nyugatnémetországi tőzs­déken. A „Neue Rheinische Zeitung1 a tőzsdéken úrrá lett „újrafelfegy- verzési mámorról'* beszél. A „Die Welt“ című hamburgi lap figyelemreméltó jelenségnek találja, hogy francia tőzsdei spe­kulánsok nem kapcsolódtak be a „nyugatnémet újrafelfegyverzési hosszba.*' Bonnban a közvélemény követelésére nyilvánosságra hozták Adenauer és a nyugati hatalmak 18 bizalmas megállapodását Berlin (MTI). Bonnban a nyugat­német közvélemény, valamint el- lénzéki és kormánypárti politiku­sok követelésére közzétették azt a 18 levelet, amelyet Adenauer a párizsi megállapodások kiegészíté­seként a nyugati külügyminiszte­rekkel és főbiztosokkal váltott. A bonni kancellár ezekben a levelekben a nyugatnémet kormány és a parlamenti pár­tok tudta és jóváhagyása nél­kül a párizsi szerződések ren­delkezéseit meghaladó kivált­ságokat nyújtott a nyugati hatalmaknak, A most nyilvánosságra hozott levelek egyikében Adenauer azt a jogot biztosította a „szövetséges parancsnokoknak*', hogy a bonni kormány megkérdezése és bele­egyezése nélkül fegyveres erővel lépjenek fel a nyugatnémet lakos­ság ellen, ha az fenyegető maga­tartást tanúsít az atlanti hadsereg Nyugat-Németországban állomáso­zó nem német csapataival szem­ben. Gazdasági vonalon Adenauer gyakorlatilag teljesen amerikai el­lenőrzés alá helyezte Nyugat-Né- metország iparát. A nyilvánosságra hozott 18 le­vél nagy megdöbbenést kel­tett a nyugatnémet lakosság körében. Politikai megfigyelők vélemé­nye szerint a most közzétett levél­váltással még nem hozták nyilvá­nosságra Adenauemek a nyugati hatalmakkal, elsősorban az Ame­rikai Egyesült ^Államokkal kötött valamennyi titkos megállapodását. I9z Egyesült államok 7. flottája parancsnokának beismerése Peking (Uj Kína). A »New York Herald Tribune« csütörtöki száma tudósítást közöl, amely idézi Alfred Pridenek, az Egyesült Államok 7. flottája parancsnokának azt. a kije­lentését, hogy a 7. flottának néhány repülőgépe állomásozik a Csőcsiang közeiéiben fekvő Tacsen-szigeten. Magyar népművészek prágai hangversenye Prága (CTK). A budapesti rádió népi zenekara csütörtökön tartotta csehszlovákiai útjának első hangver­senyét a prágai Lacema-teremben. Ä. zenekar Lakatos Sándor Liszt Fe- renc-díjas, a népművészet mestere vezetésével magyar népdalokat és táncszerzeményeket játszott. Vörös Sári népdalénekesnő XVII. és XVIII. századbeli szerelmi dalokat és más népdalokat énekelt. A ma­gyar művészek előadása nagy sikert aratott. M egjelent az új közgazdasági folyóirat első száma Pártunk III. kongresszusának és a Központi Vezetőség legutóbbi ülésének határozata értelmében megindult az új magyar közgazda- sági folyóirat: a Közgazdasagi Szemle. A lap első száma „A közgazda­ságtudomány fellendítésének szol- gálatában** című vezércikkében is­merteti azokat a feladatokat, ame­lyek a hazai közgazdaságtudomány fejlesztése, a párt és a kormány gazdaságpolitikája tudományos megalapozásának előmozdítása vé­gett az új közgazdasági folyóirat­ra hárulnak. Mikó József „Az új tanácstörvény, a tanácsok gazdasá­gi munkájának megjavításáért“ című cikkében a tanácsok gazda­sági tevékenységével kapcsolatos kérdéseket elemzi. Csizmadia Er­nő „A mezőgazdasági nagyüzem fölénye és a termelőszövetkezetek erősítése népi demokráciánk fej­lődésének új szakaszában** címen írt cikket. Wilcsek Jenő „Az ön­költség csökkentésének eszközei iparunkban“ című cikkében a ter­melékenység emelkedésének és a termelés növekedésének az önkölt­ség csökkentésével való összefüg­géseit tárgyalja. A folyóirat Má­tyás Antal „Kossuth közgazdasági nézetei“ című tanulmányának köz­lésével régi adósság törlesztését kezdi meg: a haladó magyar köz- gazdasági gondolat legkiválóbb képviselői nézeteinek értékelő is­mertetését. Soós Gábor cikke a moszkvai mezőgazdasági kiállítás tanulságaival foglalkozik, Liska Tibor és Máriás Antal pedig rész­letes vitacikkben fejtik ki a gaz­daságosság és a nemzetközi mun­kamegosztás kérdésével kapcsola­tos, kiterjedt, kutató munkán ala­puló álláspontjukat. A folyóirat „Szemle“-rovatában Kecskeméti Zsuzsa, Péter György, Rédli Jenő és Zala Júlia „Általá­nos statisztika“ című egyetemi tankönyvének a Magyar Tudomá­nyos Akadémia közgazdasági fő­bizottságában lezajlott vitájáról, Olli Lajos pedig a vita eredmé­nyeinek a Marx Károly Közgazda- sági Tudományos Egyetem statisz­tikai oktatásában való hasznosítá­sáról számol be. A „Folyóiratszemle“-rovat rész­letesen ismerteti a „Voproszi Ekonomiki*’ című szovjet folyó­irat 1954. évi 7. számában meg­jelent cikkeket. A lap szakirodal­mi tájékoztatót is közöl a Magyar- országon és külföldön legutóbb megjelent gazdasági tárgyú köny­vekről. A Somogyi Néplap Szerkesztősége megyénk és hazánk felsza« badulásának 10. évfordulójára ünnepi cikkpályázatot hirdet. Pá­lyázni lehet elbeszéléssel, élmény leírással, verssel, mely a felsza­badulás, az elmúlt 10 év eseményeiről, az egyén, a közösség, a vá­ros, a falu életéről és harcáról szól. A prózai írásművek terjedelme legfeljebb 150 géppel írott sor lehet. Beküldési határidő: 1. 1954 november 25. 2. 1955 március 15. Pályadíj: I. 500 forint II. 300 forint III. 150 forint A szerkesztőség mindkét időpontban díjazza a cikkeket. Először 1954 december 2-án, Kaposvár és megyénk egyrésze felszabadulásá­nak 10. évfordulója, másodszor 1955 április 4-én, hazánk felszaba­dulásának 10. évfordulója alkalmával. Mind a díjazott, mind a közlésre alkalmas írásművek a So­mogyi Néplapban megjelennek. A pályadíjakon kívül a lapban megjelent írásokat a szerkesztőség jutalmazza. : SOMOGYI NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE November 15-ig tart a Somogyi Néplap szervezési hónap Október elejével a Megyei Párt­végrehajtóbizottság és a Somogyi Néplap kiadóhivatala „Somogyi Néplap'* szervezési hónapot indí­tott. A cél az volt, hogy ebben a hónapban járási párt-végrehajtó­bizottságaink irányításával üzemi és mezőgazdasági jellegű pártalap- szervezeteink minél több dolgozó­hoz juttassák el a Megyei Párt­végrehajtóbizottság lapját, a So­mogyi Néplapot. A Megyei Párt- végrehaj tóbizottság és a Somogyi Néplap kiadóhivatala elhatározta,- hogy a terjesztési hónapot novem­ber 15-ig meghosszabbítja. Járási párt-végrehajtóbizottságaink hasz­náljanak fel minden alkalmat,- hogy ez idő alatt minél több dol­gozóhoz eljusson a megyei sajtó, minél nagyobbra nőjön a Somogyi Néplap olvasóinak tábora. Robert Merle, Concourt-dfias író nyilatkozata a német űirafelfegyverzés ellen Párizs (MTI). Az »Ouest Matin« című lap közölte Robert Merle, Con- court-díjas író nyilatkozatát, aki ki­jelentette, hogy ellenzi a német új- rafelfegyverzést. Nyilatkozatában a többi között ezeket mondotta: ha a bonni Németországnak hadsereget adnak, az olyan, mintha puskaporos hordót he­lyeznének el egy kovácsműhely közepén: vagyis megteremtik va­lamennyi feltételét egy általános világégésnek. Könnyű belátni, hogy miért van ez így: a bonni Németország kor­mánya nacionalista kormány, tele volt nácikkal. Területi követeléseik yannak, ezek közül egyesek jogosak (a Kelet-Németországgal való újra­egyesülés), mások jogtalanok (a len­gyel, csehszlovák területek, ELszász» Lotharingia, Német-Svájc). Ha a jelenlegi körülmények kö­zött hadsereget adnak ennek a na-! cionalista és követelőző államnak, ezzel újra létrehoznák a hitleri im­perializmust szülő előfeltételeket. Megjelenik a nyugdíjrendelet végrehajtási utasítása A minisztertanács elfogadta a dől- A végrehajtási utasítás a törvény­___/VW1 Vvi fzl .rvC ff OC ! TlVlICT/ll — nnindnlívé r’rrX-TTrt.rf nHin’Ul n g ozók társadalombiztosítási nyugdí­járól szóló törvényerejű rendelet Végrehajtási utasítását. erejű rendelet szövegével együtt a Magyar Közlönyben kerül kihirde­tésre. ■■■■■■■■••«■•■■a« KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK ■ ------------------------------------------------­SZÉ LESEDNEK JUGOSZLÁVIA KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATAI Jugoszlávia az utolsó hónapokban kereskedelmi egyezményeket kötött a Szovjetunió, Csehszlovákia, Ma­gyarország és a Német Demokra­tikus Köztársaság külkereskedelmi Szervezeteivel. Ezáltal külkereske­delmi kapcsolatai jelentékenyen ki- se élesedtek. Bóigrádban tárgyalások folytak szovjet külkereskedelmi szervezetek képviselői és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi külkeres­kedelmi kamarája között. Október 1-én áruforgalmi egyezményt írtak alá. A Szovjetunió kőolajat, gyapo­tod Mangánércet, antracitot és új­ságpapírt, Jugoszlávia húst, kendert, dohányt, maró- és kalcinált szódát, eti'alkohclt, stb. szállít. Az egyez- iftSnyi&sh 'mégszabott árumennyiség izomét a folyó év végéig leszállítják. ■ !,• Helyreálltak a kereskedelmi kap- Cíojatfáe egyfelől Jugoszlávia, más- ífiAl Magyarország, Csehszlovákia éíf.á fiáméi. Demokratikus Köztársa­ság .között, Május 22-én magyar és „jugoszláv külkereskedelmi szerveze­tek képviselői áruforgalmi egyez- wépyt.'., írtak álá. Az egyezmény ér- Í^lméiben,a köt ország közötti árufor­galom. terjedelme 2,250.000 dollár lesz. Magyarprszág gömb- és fűré­szelt ; íagyagot., ve§yi anyagokat, •gyjtéyfidlit ’és . má s árukat kap Ju- @p,szlaYÍatöl,. Jugoszláviának pedig Cepukitet. traktor pótalkatrészeket, mezőgazdasági gépeket, tűzálló anyagokat, stb. szállít. Augusztus első felében a jugo­szláv szövetségi külkereskedelmi kamara és a csehszlovák kereske­delmi kamara kötött hétmillió dollá­ros áruforgalmi egyezményt. Cseh­szlovákia hengerelt acélt, autódu­gattyút, villamosipari cikkeket, tex­til- és egyéb gépeket, optikai mű­szereket és más iparcikkeket szállít Jugoszláviának. Jugoszlávia húst, ál­latot, baromfit, halat, gyümölcsöt, bort, dohányt, stb. visz ki Csehszlo­vákiába. Augusztus végén a Német Demo­kratikus Köztársaság és Jugoszlávia külkereskedelmi szerveinek képvise­lői kilencmillió márka terjedelmű áruforgalmi egyezményt kötöttek. A Német Demokratikus Köztársaság gépeket, finommechanikai gyártmá­nyokat, optikai műszereket, vegyi anyagokat, műtrágyát, stb. exportál Jugoszláviába. Jugoszláviából a Né­met Demokratikus Köztársaság húst, halat, szárított gyümölcsöt, pi- rítet stb. hoz be. A »Privrendi Pregled« című jugo­szláv lap közleménye szerint szep­temberben a jugoszláv külkereskedel­mi szervezetek bolgár, lengyel és román külkereskedelmi szervezetek­kel is kapcsolatot létesítettek. Az egyenjogúság és kölcsönös elő­nyök elvén alapuló külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztése összhangban van a népek létérdekeivel és erősíti a nemzetközi együttműködést. JALCSIN ATOMRIADÖI Jalcsin, az ismert török újságíró nem tudott hova lenni a lelkesedés­től, amikor hírét vette Montgomery Bngol tábornagy október .8-i atom­ódáinak. Mint írja, »érdeklődéssel, mondhatni izgalommal« olvasta Montgomery himnuszát az atom­bombához és a tábornagynak azt a követelését, hogy az atombombát al­kalmazzák a Szovjetunió éllen. »Minden reményünk az atomfegy­verben van, — írja a »HaLkcsi« cí­mű lapban. — Ha alkalmazzuk az atomfegyvert, megsemmisítjük a bolsevikokat... Atom- és hidrogén- bombákkal megsemmisíthetjük Orosz­ország létfontosságú központjait.« Jalcsin édes lázálmait azonban megmérgezi az a gondolat, hogy «az oroszoknak is van atom- és hidrogénbombájuk!« Még az ő lázas agyában is valamelyes világosságot gyújtott annak tudata, hogy korunk­ban az atombomba kétélű fegyver. Az atom- és hidrogénfegyver alkal­mazása szörnyű pusztulással fenye­geti az egész világot, s mint maga a török újságíró írja, »kihalt puszta­sággá változtathatja Európa, sőt Amerika életfontosságú központjait. Azt lehetne hinni, hogy Jalcsin ebből azt a következtetést vonja le: elejét* kell venni az atomfegyver al­kalmazásának. Erről azonban szó sincs! Jalcsin egyáltalában nem óhajt számot vetni a valósággal. Arra kéri Montgomeryt, »magyaráz­za meg«, hogy atombombák másho­va nem hullhatnak, csak a Szovjet­unióra. Ilyen felvilágosítás, írja, »nagyiban hozzájárulna a gondolko­dó emberek megnyugtatásához.« El­lenkező esetben, — folytatja Jal­csin, — a probléma megoldatlannak látszik.« A mértéktelenül harcias Montgo­mery >s aligha kockáztatja meg, hogy a kívánt »magyarázattal« szol­gáljon Jalcsinnak. Ez a kérés csak azt tanúsítja, hogy a török újságíró nagy harci hevében már-már elvesz­ti valóságérzetét. Azért annyi józap ítélőképessége még maradt, hogy lássa: Montgomery atomhisztériakel- tési kísérletei lényegében csődöt mondottak. AGYUKTRÄLYOK KÉSZÜLŐDÉSE A nyugatnémet tőzsdén élénkül az irányzat. A londoni kilenchatalmi konferencia óta a ruhrvidék' kon­szernek részvényeinek árfolyama magasra szökött. Élénkülés észlelhető a bonni ma­gasabb körökben is. Folyik a mara­kodás a hadimegrendelések elosztá­sának »jogáért«. Kiderült, hogy Blank hivatalában már régóta léte­zik egy megfelelő szerv, amelyet ez- ideiig Koblenzben elrejtettek szem elől. Blank és legközelebbi munka­társai most bővíteni akarják ezt az intézményt. Más bonni főkolompo­sok Blank régi vetélytársát, Strausst tolják előtérbe. Azt követelik, hogy állítsanak fel fegyverzetügyi minisz­tériumot, élén Siraussal. Ugyanek­kor Erhard gazdaságügyi miniszter, a »szabad vállalkozás« bonni fö- apostola kijelenti, hogy felesleges minden állami szabályozás: a Krup- pok és Flickek elég nagy tapaszta­lattal rendelkeznek ahhoz, hogy maguk is boldoguljanak. Majd az ő minisztériuma a szükséghez képest gyámkodni fog felettük. Annál is inkább, mert hiszen a Német Ipari Szövetség (a nyugatnémet monopol­tőkések egyesülése) mellett már mű­ködik egy fegyverzetügyi szerv, amely »tanácsokat ad« Blank mi­nisztériumának és a gazdasági mi» Misztériumnak. A burzsoá lapok közgazdasági ro­vataiban különféle szakértők egyre» másra fejtik ki elképzeléseiket a hadiipar fejlesztését Illetően. Hang­súlyozzák például, hogy a repülő» gépgyártás már most is rendelkezik a szükséges termelési kapacitások 80 százalékával. Közlemények je­lentek meg arról, hogy lövegeket gyártó üzem, valamint 'katonai gép» kocsikat, radar-készülékeket, opti­kai műszereket stb. előállító gyárak építését tervezik. A burzsoá lapok máris azt szá» mítgatják, hány milliárdba kerül majd a fegyverkezés. Célzásokat tesznek arra. hogy az adókat emel­ni kell. A kölni iparügyi intézet minden teketória nélkül utal arra, hogy »fokozott termelékenységet« kell követelni a munkásoktól. Bonn­ban meg hivatalosan tárgyalnak ar­ról a tervről, hogy olasz munkáso» kát toborozzanak a ruíhrvidéfci hadi» üzemekbe. A német iparbárók lát» 'hatólag beleélik magukat azokba az időkbe, amikor Hitler . egész Európá­iból hajtott rabszolgákat gyáraikba. Ezek az idők persze nem térnék vissza. Az olasz munkásokat azon­ban, ha sikerül a toborzás, kétség» kívül arra fogják fe'használni, hogy nyomást gyakorolja-ríc. a német ■munkásságra, leszámítsák bérét és rosszabbítsák munkaviszonyait. A londoni határozat még nem is ■lépett hatályba, de a német ágyú- királyok láthatóan már felkészül­nék. hogy a fegyverkezési hajszálba ők is bekapcsolódjanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents