Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-03 / 234. szám

Vasárnap, 1954 október 3.

SOMOGYI NÉPLAP

3

AZ ELMÉLET NAPI KÉRDÉSEI *

Hogyan alkalmazzák a lenini hármas jelszót Karódon

A fordulat évéig a 'hazánkban végbement gazdasági, társadalmi és politikai változások eredményeként hozzákezdtünk a mezőgazdaságban is a szocializmus alapjainak lerakásához. E feladat sikeres megoldása végett parasztpolitikánkban is lényeges változás történt: parasztpolitikánk alapja a lenini hármas jelszó lett. A szocialista mezőgazdaság építése megköveteli a munkás-paraszt szövetség állandó erősítését és kiszélesítését, ami annyit jelent, hogy a munkásosztály és a szegényparasztság szilárd szövetségét ki kell egészíteni a középparasztsággal való szövetséggel. A szegényparasztságra támaszkodva szövetséget kelt kötni a középparasztsággal, megnyerni őket a szocializmus építése ügyének, ugyanakkor kíméletlen harcot kell folytatni a falu kizsákmá- nyolói, a kulákság ellen. Falusi kommunistáink többsége helyesen értelmezi Lenin elvtársnak a munkás-paraszt szövetségről szóló tanításait, de egyes helyeken', mint például Karádon is, hibákat követnek el a hármas jelszó alkalmazásában, megsértik pártunk! parasztpolitiká ját. Azért, hogy a karádiak kijavíthassák elkövetett hibáikat, s hogy megyénk falusi kommunistái világosan láthassák a munkás-paraszt szövetség erősítésének, az osztályharc sikeres megvívásának felada tait, tisztáznunk kell a lenini útmutatás gyakorlati megvalósításának teendőit.

A SZEGÉNYPARASZTSÁG

Karád község 3 tsz-ében 720 holdon, csaknem kizárólag volt cselédek gazdálkodnak. Ott találjuk a tsz-ben Fábián János, Acsbók György, Kudomrák József, Tóth János és Dékmár János elvtársakat, akik a múltban napszámbajárással, részesaratássasl, vagy cséplőmunkásként keresték kenyerüket. Ma a közösben határtalan lelkesedéssel dolgoznak, s a termelőszövetkezeti mozgalom tántoríthatatlan zászlóvivői. önként, saját meggyőződésükből léptek be annak idején a tsz-be, s a kormányprogramul után sem inogtak meg, hősiesen szembeszálltak a kulákok minden mesterkedésével, megvédték boldog életük forrását — termelőszövetkezetüket.

A község szegényparasztságának nagy része azonban még egyénileg gazdálkodik. Verpulác Imre, Szűcs József és többen mások a kulákok- nál dolgoznak — nekik arattak, kapáltak részéből. — Világosan kell látnia minden karádi kommunistának, elsősorban a tsz-beli párttagoknak, hogy a szegényparasztságnak a kulákokkal való ilyen gazdasági kapcsolatának felmérhetetlenül súlyos ára van: a kulákok megmételyezik a náluk dolgozó szegényparasztok osztályöntudatát, elködösítik politikai tisztánlátását, saját — egyáltalán nem kívánatos — befolyásuk alá kerítik őket Ne engedjék és ne tűrjék egy percig sem tovább ezt a karádi kommunisták! Minden halogatás nélkül vonják ki a szegényparasztságot a kulákság gazdasági és politikai befolyása alól. Van mivel agitálniok és érvelniük a termelőszövetkezeti kommunistáknak, tagoknak. Saját megváltozott életük, egyre növekvő élet- színvonaluk mindennél kézzelfoghatóbb bizonyítéka a párt helyes politikájának, a szövetkezeti gazdálkodás előnyeinek. A szegényparasztoknak magyarázzák meg, hogy mit akar a párt, és sorakoztassák fel őket a párt politikája, célkitűzései mellé! A mezőgazdaság szocialista szektorai: a gépállomás és a tsz segítsék a szegényparasztokat pl igaerővel. Az ilyenfajta gazdasági támogatás politikailag is a mező gazdaság szocialista szektorai felé fordítja őket és erősíti a munkásparaszt szövetséget.

SZILARD SZÖVETSÉGET

A KÖZÉPPARASZTSAGGAL

A középparasztság képezi ma a parasztság legnagyobb részét, ők alkotják a falu legszámottevőbb rétegét. Tudjuk a középparasztról, h-ogy dolgozó ember. A múltban is és most is saját maga és családja művelte meg földjét. Minden vagyonát két keze munkájával — tehát nem mások kizsákmányolásával — szerezte. Előfordult és előfordulhat ma. is, hogy a nagyobb mezőgazdasági munkák idején idegen munkaerőt is alkalmaz, természetesen megfelelő ellenszolgáltatásért. Ez azonban korántsem szolgáltathat alapot arra, hogy őt a falu kizsákmá- nyolói közé soroljuk. Súlyosan vétene a párt parasztpolitikája ellen, aki ezt tenné.

A középparasztra tehát elsősorban az jellemző, hogy dolgozó ember. Ennélfogva a munkásosztályhoz húz. Munkája eredményeként azt tapasztalhatjuk, hogy ma tehetős, módos, jól él. De ebből sem lehet őt osztályellenségnek minősíteni. Hiszen pártunk és kormányunk politikája éppen azt tűzte ki célul hogy aki jól dolgozik, annak jobban menjen a sora. A párt és a2 állam segíti őt abban, hogy többet termeljen, több terményt vihessen a szabadpiacra — az államnak járó rész beadása után. — Ez a felismerés kedvező alapot szolgáltat arra, hogy a középparasztot még közelebb hozzuk államunkhoz, a munkásosztályhoz, hogy vele megszilárdítsuk szövetségünket. Azt is világosan kell látnunk, hogy a középparaszt az állami támogatással csak bizonyos keretek között fejlesztheti gazdaságát. Meg kell nyernünk őt is a szocializmus építésének, s el kell vezetnünk arra a meggyőződésre, hogy jóléte további növelésének nagyobb lehetőségei csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban vannak.

Figyelembe kell vennünk, hogy a középparasztot a múltban sok szál fűzte a kuláksághoz, többen rokoni kapcsolatban álltak és állnak ma is velük. Ennek káros hatása érződik is Karádon. A tsz-eknek mindösz- sze 2—3 középparaszt tagja van. Az elmúlt években ugyan voltak középparasztok az Alkotmány tsz-ben, de ezek nagy része nem meggyőződésből, hanem az adóterhek előli menekülés reményében lépett be. Munkájukban nem volt. sok köszönet: nyilvánvaló, hogy éppen a ku- lákokra hallgatva lazították a munkafegyelmet, s igyekeztek hátramozdítani a közösség munkáját.

Ott volt például Szabó József középparaszt, Posza Imre kulák komája, aki nemcsak hanyag munkájával okozott kárt a tsz-nek, hanem azzal is, hogy felesége meglopta a tsz konyhakertészetét.

Mindez azt a következményt vonta maga után, hogy a termelőszövetkezeti tagok a középparasztokat — a kilépetteket és a kívülállókat egyaránt — ellenségnek tekintik. Súlyos hiba, hogy Fábián János tsz- elnök és Botos Imre tsz-párttitkár is ezt a nézetet hirdeti. Tény az, hogy egyes középparasztok sok esetben megsértették a tsz-tagok érdekeit, s hogy a kulákok szavára hallgatnak. Ezért azonban elsősorban a tsz kommunistáit, a községi párt- szervezet tagjait terheli a felelősség. Kimondhatatlanul sokat ártanak a munkás-paraszt szövetség ügyének, ha ezzel a középparaszt- ellenes »elmélettel« azonnal nem hagynak föl!

A karádi kommunisták halasztha tatlan feladata, hogy szívós, türelmes politikai tömegmunkához kezdjenek a középparasztság között. Érveljenek bátran, határozottan, s mondják meg az igazat: a középparasztság is csak a szocialista mezőgazdaság útján juthat el a szebb, kulturáltabb élethez. A pártszervezet népnevelői a meggyőző szó erejével oszlassák el a középparasztok kételyeit, szilárdítsák meg ügyünk igazába vetett hitüket, s különösen a termelőszövetkezeti kommunisták temessék mélyen a föld alá a középparasztokkal szembeni bizalmatlanságukat; hívják és fogadják szívesen maguk közé őket, tegyék a karádi középparasztságot, is a tsz nyújtotta jólét részeseivé. Mondják meg nyíltan és őszintén a középpa rasztoknak, hogy számítanak rájuk, pártunk és kormányunk mellettük áll, s nekik is köztük a helyük, hogy a számításukat, csak velük egyúton járva találhatják meg.

KÍMÉLETLEN HARCOT A KULÁKSÁG ELLEN

A községben nagy a befolyása az osztályellenségnek, a 29 kuláknak. Bár pártunk és kormányunk intézkedései révén, következetesen alkalmazzuk velük szemben a korlátozás politikáját, megkülönböztetett bánásmódban részesítjük őket, így cselédet nem tarthatnak, gazdaságilag nem tudják a dolgozókat kizsákmányolni, de nem szűnnek meg egy pillanatra sem ellenünk támadni. Egyszóval: szemtelenül békés életünkre törnek, s régi világuk visz- szaállítására törekszenek. Igyekeznek megtéveszteni a hiszékenyebbeket, szánalmat keltenek maguk iránt, hogy egyre nagyobb tábort toborozzanak maguknak.

De nézzünk csak meg egyet közülük közelebbről. Posza Imre nemcsak 40 hold föld tulajdonosa volt a múltban, hanem csaknem 20 évig mint községi bíró, az egész falu lakosságának is »mindenható ura« volt. Egész életében nem dolgozott,

földjét mindig cselédekkel műveltette meg. Jól értett ahhoz, hogy mint a madarat, tőrbe csalja a bajbajutott embereket. Tóth János szegényparaszt tejet, hordott tőle egy időben: szüksége volt. beteg lányának. Ki is szipolyozta érte a kulák embertelenül: egész nap, este 10-ig kellett kaszálnia — mindezt pár liter tejért. S amikor Tóth János kijelentette, hogy többet nem dolgozik neki, nem átallott így válaszolni: »Ha megtagadót a munkát a libalegelőn találod magad, mert kilakoltatlak a községből.« Kovács Istvánnak pelyvát adott a kulák télen, s 3—4 napi kaszásnapszám volt érte a dága fizetség. Cselédjeinek, köztük B. Nagy Andrásnak is megkeserítette az életét: éjjel-nappal robotoltatta sovány bérért.

Nem volt neki elég, amit a cselédnép a 40 holdon keservesen megtermelt. Mellette még kupeekedett is.

E rövid felsorolásból is látható, hogy Posza Imre minden talpalatnyi földjéhez és zsebrerakott pengőjéhez megannyi parasztvér és könny tapad. Ilyen »dicső múltja« van a szolgabírókkal és csendőrökkel cimboráló kulák bírónak.

A 40 hold földjéből 33 holdat és a házát átadta az államnak és a megmaradt 7 hold földjét ma is mással művelteti. Így aztán van arra ideje, hogy naponként végigjárja a falut, s minden kis kapuban megálljon beszélgetni, a nép érdeke ellen uszítani. Rongyos ruhát visel, hogy szánalmat keltsen maga iránt. Ocsmány szavakkal illeti a tsz-tago- kat, akiknek az ő egykori lakásában van az irodájuk. Lesi a repülőgépeket, hogy mikor jönnek az amerikaiak, mikor lehet, újra bíró.

A többi kulák hasonló módón viselkedik. Posza Józsefné kulákasz- szony pl. tavaly ősszel kérte Madarász Györgyöt, vesse be földjét gabonával felesen. Amikor, aratás után követelte Madarász a termés felét, a kulákasszony csak a vetőmagot volt hajlandó visszaadni.

Mindezek kétségtelenül bizonyítják, hogy a kulák a nép ellensége volt és az is marad. Arra törekszik hogy a régi jólétét, dologtalanul is gondtalan életét visszaszerezze, s mások keserves munkája révén élős- ködjék. Érzi és látja, hogy ideje leiárt, hogy a szocializmus előretörésével, a termelőszövetkezetek erősödésével és fejlődésével egyre bizonytalanabbá válik lába alatt a talaj. Éppen ezért igyekeztek a kulákok Karádon is minél több tsz-tagot rászedni a kilépésre, s ezért kerítik befolyásuk alá a középparasztságot, s a szegényparasztság egy részét is.

A legarcátlanabb módon mesterkednek. hogy a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok: közé éket verjenek.

A PARTÉLET HÍREI

Foglalkozzék többet az élenjáró gazdákkal a kaposfői pártszervezet

A kaposfői pártszervezet az elmúlt csütörtökön népnevelőértekezletet tartott. Erre az értekezlet re számos élenjáró dolgozó parasztot is meghívtak, köztük olyanoka t is, akik eddig még nem végeztek felvilágosító munkát. A népnevelők tanácskozása foglalkozott a békekölcsönjegyzés tapasztalataival, a begyűjtéssel és az őszi mező- gazdasági munkákkal. Kovács József dolgozó paraszt —i Kaposfő egyik legkiválóbb gazdálkodója, akit a minisztertanács jó munkájáért kitüntetésben és jutalomban részesített — hozzászólásában elmondta, hogy ezután rendszeresen részt óhajt venni a pártszervezet agitációs munkájában. Elmondta, hogy jó példáján kívül szavaival is mozgósítja a község dolgozó parasztjait. Kovács gazda nyomban jegyzett 200 forint békekölcsönt. Példáját számos utcabeli gazdaí- társa követte: sokan jegyeztek.

A kaposfői pártszervezet okul jón ebből a példából, s ezután sokkal többet foglalkozzék a falu élen járó gazdáival. Az időszerű feladatok megoldásához minden eset ben kérjék azok segítségét. Az eredmény nem marad el.

Jól dolgozó tsz-tagokkal erősödik a tabi Kossuth tsz pártszervezete

A kommunisták és a pártonkí- vüli dolgozók szoros egysége, egyetértése hatalmas erőt rejt magában. Ezt igazolja a tabi Kossuth termelőszövetkezet példája is. A Kossuth tsz-ben a párttagok és pártonkívüliek jó kapcsolatának, egymáshoz való viszonyának köszönhető, hogy a tsz napról napra erősödik, tagjai rohamos léptekkel haladnak a jólét felé vezető úton. A legutóbbi taggyűlésen jól dolgozó tsz-tagokkal erősödött a párt- szervezet, ami ugyancsak egyik kifejezője a párt és a pártonkívüliek közötti jó kapcsolatnak.

Pávelka József kiváló tsz-tagot tagjelöltségi idő nélkül vették fel a pártba. Matyek György elvtársat, a tsz elnökét szintén felvették a pártszervezet tagjai sorába. Mindkét elvtárs örömmel vette ezt a nagy megtiszteltetést. Megígérték, hogy ezután még jobban kiveszik részüket a munkából; A pártszervezet vezetősége elhatározta, hogy továbbra is rendszeresen foglalkozik a pártonkívüli dolgozókkal, hogy azok közül az arra érdemesek minél előbb alkalmassá váljanak a párttagságra.

HOGYAN VIHETIK SIKERRE A KARÁDI KOMMUNISTÁK A KULÄKSAG ELLENI HARCOT?

A kulákok elleni harc, mint a fentiekből világosan kitűnik, szorosan összefügg a lenini hármas jelszó alkalmazásával, szerves része parasztpolitikánknak. Beszéltünk már a szegény- és középparasztság megnyerésének fontosságáról. Ez a munka elképzelhetetlen a kulákok elleni következetes harc nélkül, a szegény- és) középparasztoknak a kuiákbefolyás alóli kiszabadítása nélkül. Ez azt jelenti, hogy szemtő'l- szembe megmondjuk, hogyan élt és él a kulák, hogyan szerezte a dolgos nép bőrén vagyonát. Kommunistáink felmérhetetlenül sok érvet találhatnak, amelyek révén bemutathatják a kulákok népnyúzó voltát, leránthatják róluk a leplet, s meggyűlöl- tethetik őket a falusi dolgozókkal. Érjék el, hogy a falu dolgozó kisemberei szorosan a kommunisták, az öntudatos rétegek mellé álljanak, úgyhogy a kulák elszigetelten maradjon, s a becsületes dolgozók közül senki se érezzen iránta szánalmat s egy ember se vállaljon vele semmiféle közösséget.

Összefoglalva: A falun folyó egyre élesedő osztályharc sikerének egyedüli biztosítéka: a lenini hármas jelszó helyes alkalmazása: a szegényparasztságra támaszkodva, szüntelenül erősítve a középparasztsággal való szövetséget, fenntartás nélkül harcoljunk a kulákság ellen. Ez mélyreható, alapos, hatékony politikai felvilágosító munkát követel. Dolgozzanak úgy megyénk falusi kommunistái — a karádiak is — hogy napról-napra előrehaladhassunk a szocialista mezőgazdaság, a falu, a dolgozó parasztság boldog élete megteremtésének útján.

Kutas József.

A tótújfalui Határőr tsz kommunistái a példamutatás emberei

Nincs olyan nap, hogy a kommunisták hiányoznának a szántóföldekről, az eke szarva mellől. Várhegyi Pál elvtárs, a pártszervezet titkára idős ember, de mindig az elsők között van, ha munkáról van szó. 371 munkaegységet ért el eddig az idén. Pataki Vince pártvezetőségi tag a családjával együtt kora reggeltől késő estig a tsz földjein szorgoskodik. Közel 900 munkaegység dicséri munkájukat. A kommunisták mögé, felzárkóztak a pártonkívüliek is.:. Az ő munkájukat is hasonló eredmények dicsérik.

Jól dolgozik a somogyacsai párttitkár

ségben működő termelőszövetkezetre is. Sok segítséget nyújt a tsz-nek, lelkesíti a tagokat jó munkára, bátor helytállásra.

Somogyacsán dicséretet érdemel Perjési elvtársnő, a községi párt- szervezet titkára. Jól irányítja a pártszervezetet és a népnevelőmunkát: figyelme kiterjed a közMegjelent a Propagandista szeptemberi száma

A Propagandista most megjelent száma különösen a kongresz- szusi anyag első témájára való felkészüléshez nyújt segítséget a propagandistának.

A folyóirat Vértes Imre: „Az MDP III. kongresszusa anyagának tanulmányozása nélkülözhetetlen segítség a párt politikájának végrehajtásában“ című cikkében elemzi azokat a nagy feladatokat, amelyek ma pártszervezeteink előtt állnak, s felhívja a figyelmet, hogy a kongresszus anyagainak alapos ismerete milyen fontos

a pártszervezetek előtt álló gazdásági és politikai feladatok megoldásában.

Daczó József: „A kommunisták példamutatása“ című cikkében aZ új szervezeti szabályzat alapján elemzi a kommunisták megnövekedett feladatait az új szakaszban. Élesen rámutat az ezen a téren meglévő hibákra s megállapítja, hogy az új szakasz politikája csak a kommunisták áldozatos, példamutató munkája révén lehet eredményes. ' 1 . 1 !

„Hz MDP ISI. kongresszusa anyagának tanulmányozásához'

c. rovatban hozza a folyóirat Pataki Ferenc: „Társadalmunk fejlődésének hajtóerőiről“ c. cikkét. A cikkíró vizsgálja a kapitalista és a szocialista társadalom hajtóerői közti gyökeres különbséget, s a szocialista társadalom hajtóerőinek sajátos jellegét. Majd elemzi azt a folyamatot, ahogyan az új hajtóerők a népi demokratikus országokban, így hazánkban is kifejlődnek. Felhívja a figyelmet a cikk az új hajtóerők fontosságára, pártunk politikájának végrehajtásában.

Baranyi Gyula: „A Hazafias Népfront szerepe a szocializmus

építésében“ címmel elemzi a népfrontpolitika fejlődését hazánkban s rámutat, mi tette szükségessé a'Z új Hazafias Népfront létrehozását. A cikk megmutatja a Hazafias Népfront szerepét pártunk politikájának végrehajtásában. Felhívja a figyelmet a népfronttal

kapcsolatos szektáns nézetek leiküzdésére s rámutat, hogyan, milyen módszerekkel kell a kommunistáknak a népfrontban dolgozni.

.Válasz a propagandisták kérdéseire*

rovatban közli a folyóirat Ripp Géza: „Mit jelent a racionalizálás“ c. írását.

A cikk megmutatja, hogyan függ össze a racionalizálás az új szakasz politikájával, s elemzi azokat az okokat, amelyek a racionalizálást szükségessé tették.

Vásárhelyi Miklós cikke: „A nemzetközi helyzet az európai védelmi közösség bukása után“ Mendes-France és kormányának politikájával foglalkozik s rövid áttekintést ad arról, hogyan hat az európai védelmi közösség bukása a fő nyugati országok és az USA politikájára.

Nagy Tibor: „A DISZ Petőfiiskolák vezetésének néhány pro- zásához.

blémája“ címmel a DlSZ-projia- gandista különleges feladatairól íf, Gatterer Ferenc: „Hogyan tanítottam meg konferenciám hallgatóit jegyzetelni“ című cikkében mondja el jó tapasztalatait a többi propagandistának.

A lap „Mit olvasson a propagandista“ c. rovatban ismertetést közöl Nagy Imre: Egy ,(ívtized, s Vlko Cservenkov: Válogatott beszédek és cikkek című művekről.

„Népi demokráciánk tízéves fejlődése irodalmunk egyes alkotásainak tükrében“ címmel szépirodalmi könyveket ismertet a lap a kongresszusi határozatok felc^ilgo-