Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-23 / 225. szám
Csütörtök, 1954 szeptember 23. SOMOGYI NÉPLAP 3 A marcali járás három községében már megválasztották a Hazafias Népfront-bizottság tagjait Szeptember 21-én, kedden a marcali járás három községében — Szenyéren, Somogyszentpálon és Kéthelyen — választották meg a Hazafias Népfront-bizottság tagjait. A dolgozó parasztok mindhárom községben lelkesedéssel választották meg a bizottság tagjait; felszólalásaikban beszéltek azok feladatairól, s elmondták, hogy milyen munkát várnak tőlük. A dolgozó parasztok bizalommal várják a megválasztottak munkáját. A tanácstagok kérték a népfrontbizottság tagjait, hogy segítsenek a tanácsoknak a tanácstagok jelölésében. Tsz-eink példamutatását követik megyénk dolgozó parasztjai a szántás-vetési munkákban Megyénk termelőszövetkezetei példát mutatnak a szántás-vetési munkákban az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. A tabi járásban 36 termelőszövetkezetben fejezték be eddig az ősziárpa vetését, a siófoki járásban 18 tsz végzett az ősziárpa' vetésével. A tabi járásban a nágocsi Szabadság tsz tagjai végzik példamutatóan az őszi mezőgazdasági munkákat. A napraforgó szedését befejezték, a burgonyatermés felét is betakarították. Szép eredményeket értek el a vetési munkákban is. Az ősziárpát 105 holdon elvetették, {ebből 35 holdat keresztsorosan); a korábban elvetett 54 hold árpa már ki is kelt. 20 hold rozsot is elvetettek, az istállótrágyázással készen vannak. A mélyszántással sem késlekednek, e fontos munka 35 százalékát végezték el eddig. A zákányi Haladó termelőszövetkezet befejezte a napraforgó és a burgonya betakarítását. Elvetették az ősziárpát és a rozsot. Az istállótrágyázást 60 százalékra végezték el. Nem feledkeztek meg az állatok téli takarmányszükségletének biztosításáról sem. 150 köb-' méter silót töltöttek meg jóminőségű takarmánnyalAz iharosi Bástya termelőszövetkezet is befejezte a rozs és az ősziái’pa vetését, a napraforgó betakarítását. 45 hold földön a mélyszántással is végeztek. Termelőszövetkezeteink példa- mutatását követve, egyéni gazdáink többsége nem késlekedik a szántás-vetés, betakarítás nagy munkájával. Táska községben befejezték az ősziárpa vetését, a rozsvetéssel 60 százalékra állnak. Az istállótrágyázást már csaknem befejezték, s 20 holdon megkezdték a gazdák a mélyszántást. A nemesvidi gazdák is időben földbe tették az ősziárpát, de nem késlekedtek a rozs vetésével sem: 200 hold rozsvetés dicséri szorgalmukat. Az istállótrágyázás is befejezéshez közeledik. A mélyszántást 1200 holdon végezték el a falu gazdái. Szép eredmények gépállomásaink versenyében Alig két hete, hogy a háromfai gépállomás dolgozói november 7. tiszteletére versenyre hívták a megye valamennyi gépállomását, máris szép eredmények születtek a versenyben. A gépállomás valamennyi dolgozója részt vesz ebben a nemes küzdelemben és jóminőségű munkával segítik termelő- szövetkezeteinket, egyénileg gazdálkodó 'dolgozó parasztjainkat az őszi szántás-vetés nagy csatájában. A gépállomás eddig 23.1 százalékra teljesítette őszi tervét, vetési tervének teljesítésében pedig 33 százaléknál tart. Ennél is jobb eredményt értek el a vetőszántási terv teljesítésében: ezzel 46.5 százalékra állnak. Nagyban hozzájárulnak a szép eredmények eléréséhez a gépállomás kiválóan dolgozó traktorosai: Kovács János, aki eddig 57-8 százalékra teljesítette tervét, Angyal László, aki 47 százalékot ért el, Nagy János, aki 44 százalékra teljesítette normáját. De a gépállomás valamennyi dolgozója becsületesen kiveszi részét a munkából, ezért elismerés illeti őket. A mernyei gépállomás dolgozói is jó munkát végeznek a vetőszántási terv teljesítésében. Maguk mögött hagyták pbben a munkában a háromfai gépállomást is: 49.5 százalékra teljesítették tervüket. Közvetlen a nyomukban halad a ladi gépállomás, amely 47.4 százalékos tervteljesítéssel dicsekedhet. Megyénk elmaradt gépállomásai vegyenek példát a mernyei, ladi, háromfai gépállomás dolgozóiról és kövessék őket, hogy mielőbb s győzelemre vihessük megyénkben ! a szántás-vetés nagy csatáját. Hasznosítják a kastéiyosdombói tapasztalainkat a nagyatádi Dóssá tsz taajai A „SOMOGYI NÉPLAP“ POSTÁJÁBÓL Verseny a Nap és a villanyégök között A »Szabad Nép« szeptember 19-i számában olvastam egy tatabányai dolgozó levelét. Levelében elmondja, hogy sok villanyáramot lehetne megtakarítani egy kis körültekintéssel, gondossággal, pl. azzal is, ha nem égnének az utcai lámpák néha egész nap. Tatabányai dolgozótársam bírálata vonatkozik Osztopánra is. 17-én, 18-án és 20-án reggel 8 óra tájban a Nappal versenyezve világítottak az utcai villanylámpák. Helyes volna, ha Osztopánban is takarékoskodnának a villanyárammal, mert annak előállítása nagy költségbe kerül. Intézkedjenek az illetékesek, hogy n napfény és a villanyégők közötti verseny mielőbb megszűnjék. Teveli Lajos. * * * Ne feledje Takács Ferenc, mivel tartozik államunknak Nagytoerény dolgozó parasztjainak többsége becsülettel teljesíti állam iránti kötelezettségét. Jó helyezést értek el a járás községei közötti begyűjtési versenyben. Példamutató gazdái a községnek: Pék Papp József, Illé's Károly, Rapatyi Vendel: ők idejében, sőt határidő előtt tesznek eleget beszolgáltatási és adófizetési kötelezettségüknek. Ezekről a gazdákról kell példát vennie Bakos Istvánnak. Bakos gazda nem igyekszik arra, hogy teljesítse állam iránti kötelezettségét. A hátul kullogok között van Takács Ferenc is, aki meg gabonabeadási kötelezettségének sem tett eleget, pedig módja volna rá: házat épít, államunk Takács gazdának is juttatott cserepet házának befedéséhez. Illő volna, ha Takács Ferenc se feledkezne meg arról, hogy mivel tartozik államunknak. Sülé József * * * Mi fegyen a tűzifával? 'A kapcsfüredi községi tanácsház egyik helyiségébe 1952 őszén 6 méter icgtalanul szállított és elkobzott tűzifát raktak be A községi, tanács már többször érdeklődött, mi lesz a tűzifa sorsa. Fordultak az erdészethez. a TÜZÍP-hez, de még a mai napig rém kaptak választ A tanács dolgozói szeretnék, ha az erdőgazdaság segítségével eljuttatnák a tűzifát rendeltetési helyére, vagy adnának az illetékesek segítségét ahhoz. hogy a községi iskola kaphassa meg a fát. Szolimán János levelező. A Magyar Közlöny szeptember 22-i 71. száma közli az Országos Tervhivatal elnökének Érdemes* volt meglátogatni a nagyatádi Dózsa tsz tagjainak Kastélyosdombó jólműködő termelőszövetkezetét. Nap mint nap felhasználják munkájuk közben az ott gyűjtött tapasztalatokat. Kas- télyosdombón látták, hogy milyen jól jövedelmez a termelőszövetkezetnek a daráló, most ők is vásároltak egyet 8000 forintért. Számításuk szerint egy év alatt visszatérül a daráló ára. A darálóval több és jobb minőségű takarmányt tudnak biztosítani állataiknak. Szép terveik vannak a sertés- állomány fejlesztésével kapcsolatban: szaporítani akarják a mangalica sertésfajtát, mivel ennek tenyésztésére van lehetőségük. 100 darabbal akarják növelni juhállományukat, gyapjúból és tejtermékből szintén szép jövedelemre tehet szert a tsz. Nemcsak az állattenyésztést akarják fejleszteni, hanem a mezőgazdaságot és a kertészetet is. Az eddigi másfél hold helyett 9 kát. holdon létesítenek kertészetetA tagok közös erővel azon igyekeznek, hogy tsz-üket minél virágzóbbá tegyék. Ezért igyekeznek az őszi mezőgazdasági munkával, az ősziárpa vetése után hozzálátnak a búza és a rozs vetéséhez. Jelenleg a búza és a rozs szelektorozása főijük. A napokban megkezdik a kapások betakarítását is. 2(1954)IX, 22/0. T. számú rendeletét az egyes gépalkatrészek vásárlásánál cseredarab kötelező beszolgáltatásáról szóló 100.000 (1952)11.2/0. számú rendelet módosításáról. Közli továbbá az igazságügyminiszter 11(1954)IX.22./I.M. számú rendeletét a fifrtalkorúakra vonatkozó büntetőjogi és büntető eljárási rendelkezések végrehajtásáról, valamint a kohó- és gépipari miniszter 1(1954)IX.22/K.G.M. számú rendeletét az acetilénfejlesztő készülékek és gázpalackok előállításáról és ellenőrzéséről szóló rendelet módosításáról. Horváth György legalább ezret jegyez... — Őszintén szólva, kezdetben kissé bizalmatlanul fogadtam a kölcsönjegyzést — mondja Horváth György, az Állatforgaimi Vállalat állatátadója. Arcán az életvonta barázdák közül örömteli mosoly vonásai bújnak elő. Miért ne örülne, hiszen 10 ezer forintot nyert a Negyedik Békekölcsön 19-i sorsolásán. — Tudja — szólal meg újra — szegény ember voltam a múltban, hát persze, hogy szerettem volna jobban élni. Rászedtek, hogy játsszam sorsjeggyel. Játszottam, de bizony soha nem nyertem, csak szomorú tapasztalatot. Odalép hozzánk Gyü- recs Aladár művezető is — sok a munka, de azért szakít annyi időt, hogy kezetfogjon a boldog nyerővel. — Ügy történt — meséli tovább — hogy tavaly jegyeztem 450 forintot, a fizetésem felét. A feleségem szombaton azt mondta, úgy érzi, hogy nyerni fogunk. Kinevettem, de vasárnap este mégis izgatottan ’estem a rádiót, hogy mikor közük a húzás eredményét. Akkor nem olvasták, később meg nem figyeltem.' Hétfőn aztán a feleségem megnézte a »Szabad Nép«-et és a nyerők között megtalálta a mi kötvényünk számát is. — És mit vett a sok pénzen? — Mit vettem? — hangzik csodálkozva a válasz. — Még ki se hoztam. Minek? Jó helyen van az, ott is nekem kamatozik. Rájöttem én, hova kell okosan befektetni a pénzemet. — Szeme megpihen egy pillanatig a hűtőház félig kész hatalmas épületén, mintha azt mondaná: »ebben is van az én pénzemből«. Aztán megmondja, mit szándékozik tenni majd a pénzzel. Egy része takarékban marad, hadd kamatozzon tovább, másik részén pedig vásárolnak a feleségével, ami éppen szükséges a ház körül. Gyürecs Aladár művezető jön vissza és ismét megáll mellettünk. Horváth elvtárs vállára üt és megkérdezi tőle, hegy most mennyit akar jegyezni? Eléri-e az ezret? —• Legalább annyit,— feleli, mert tudja, hogy biztos helyre adja, az államnak, saját magának ... — Buni — Jól dolgozik a begyűjtési hivatal — nincs lemaradás Kaposvárott a begyűjtésben A begyűjtési hivatal munkájának fokmérője a begyűjtési tervteljesítés. Lassan itt a háromnegyed év vége, amikor elválik, hogyan dolgoztak a III. negyedévben begyűjtési hivatalaink. Szép, de nagy feladat jutott nekik: biztosítani, hogy egyre több húshoz, tojáshoz, tejhez jussanak városaink dolgozói. Kaposvár város eddig sertésből 115, vágómarhából 103, tojásból ugyancsak 103, baromfiból 91, tejből pedig 92 százalékra teljesítette háromnegyedévi tervét. De vessünk csak egy pillantást a számok mögé, hogyan is érték ei ezt az eredményt? Egyszerű a válasz: pontos, lelkiismeretes, odaadó munkával. A városi begyűjtési hivatal apparátusa 8 főből áll. Az 5 nyilvántartó pontosan,' mindig napra kész állapotban tartja a könyvelést, hiszen , ezen alapszik a területi instruktorok munkája. Az instruktorok — Varga Géza és Biró György — felosztották maguk között a várost, mindegyikük a saját területén végzi a begyűjtéssel kapcsolatos felvilágosító munkát. Mert elsősorban meg kell értetni dolgozó parasztjainkkal, hogy a begyűjtés országos ügy, amellett a gazda is jól jár, ha időben teljesíti az állam iránti kötelezettségét. Simon Mihály 13 holdas dolgozó paraszt például novemberre ütemeztet- te sertésbeadását. Varga Gézává* való beszélgetése során rájött, bizony jó lenne neki is a kukorica- kedvezmény, amit az előbb leadott sertések után kapnak a gazdáik. Be is adta már augusztusban a hízót s ezért 2.20 mázsa kukorica- és 50 kg áipakedvezményben részesült. Vis- nyei János 3 mázsa kukoricakedvezményt kapott a februárban beadott sertés után. Egyszóval, a felvilágosító szónak megvolt az eredménye: több mint 70 gazda adta be előbb a sertést. De nincs hátralékos vágómarhából sem. Két-három héttel előbb felhívják a gazdák figyelmét: esedékessé vált a beadás teljesítése. Beszélgetnek velük, hogy a kiselejtezett állatokból teljesítsék beadási kötelezettségüket, így a csaknem hasznavehetetlen marháért pénzt kapnak. Ez történt Miklai János esetében is. Tehenének eltörött a lába. Beadta és majdnem 3 ezer forintot kapott érte, pedig akkor még 5.40-ért vették át kilóját, most meg 6.50 forintot, kapnak a szarvasmarha kilójáért a gazdák. Már elmúlt a cséplés és gabona- begyűjtés időszaka, de érdemes róla megemlékezni. Búzából 103, rozsból 114, árpából 100, zabból 180 százalékra teljesítette beadását a város. Sokat segítettek a begyűjtési hivatal dolgozóinak a cséplési ellenőrök, akik türelmes szóval győzték meg a gazdákat, hogy érdemesebb az első gabonát a hazának adni, mert dupla munkától menti meg magát, ha egyenesen' a magtárba viszi a gabonát, meg aztán gyorsbeadási ' prémiumot is kap a gazda, mint ahogy Sebők József és Németh Kálmán is kapott az elsőként beadott 10, illetve 8 mázsa búza után. A gabonábegyüj- tésből a begyűjtési hivatal valamennyi dolgozója kivette a részét. A nyilvántartók is a cséplőgépeket járták, hogy hol van segítségre szükség, hol van valami fennakadás. A .két instruktor is fáradhatatlanul gyűjtötte a nyomtatványokat a napi jelentések összeállításához. Nem is volt semmi baj. Valamennyi dolgozó paraszt megértette, mit diktál ezekben a napokban a hazafias kötelesség. Mindenki időben eleget tett a beadásnak. Nem kellett elszámoltatni senkit. Most az őszi kapások begyűjtése van soron, amely ismét nagy munkát jelent a begyűjtési hivatal dolgozóinak. A kukoricát csak most kezdik törni, a napraforgó és burgonya begyűjtésében máris vannak eredmények. Napraforgóból már 2, burgonyából meg már majdnem 3 vagonra valót gyűjtöttek be. Az instruktorok munkája az is, hogy türelmes, felvilágosító munka mellett ne engedjék meg a pár kg-os hátralékot sem, mert sok kicsi, sokra megy. Ezek pedig előfordulnak már a kezdet kezdetén. Például Rácz Józsefné azzal a panasszal fordult a begyűjtési hivatalhoz, hogy nem termett meg napraforgóból még a beadási kötelezettsége sem. így nem tud beadni semmit. Biró György kiment megnézni, mi a helyzet. Ráczné panasza alaptalan volt. Megtermett neki a napraforgó, csak hát úgylátszik, más számítása volt vele. Biró elvtárs elmagyarázta, így is kifizető, mert a termelő szappant, olajat kap a beadott napraforgó után. Be is adta Ráczné a kötelezőt. A másik eset Váli Jánossal történt. A szekere elejébe 5 zsák szép, nagyszemű burgonyát. rakott, az volt a szándéka, piacra viszi. A beadásba jó lesz az apró is, ami a szekér végén van. Csak hát Váli János elszámátotta magát. Az átvevőhelyen nem fogadták el az apró burgonyát. Varga elvtárs is ott volt a helyszínen és sikerült megértetnie Váli Jánossal, hogy nem mindegy, mit adunk a városi dolgozóknak. Neki sem tetszik az apró burgonya, a városi munkások sem örülnek neki. Az eredmény az lett, hogy mégis csak az az 5 zsák maradt ott, pedig több is volt kötelezettségénél. Most azt szeretnék elérni, hogy minden gazda bejelentse, mikor kezdi el a kapások szedését. így ellenőrizni tudják; hogy ki hanyagolja el beadását, kit kell felszólítani, hogy tegyen eleget beadási kötelezettségének, s ezzel elejét veszik a hátralékoknak. Az instruktorok minden héten beszámolnak munkájukról a hivatal vezetőjének, Igali György elvtársnak. Igali elvitárs tapasztalt szakember, sok segítséget ad beosztottjainak. Igen örvendetes jelenség, hogy a Városi Tanács és a begyűjtési hivatal között jó a kapcsolat. A tanácselnök nemcsak beszámoltatja Igali elvtársat a VB-ülésen, ha* nem segíti is a begyűjtési hivatal munkáját. A tanács népnevelői — Szőke Pálné és Németh Pálné — pl. a félév végén egy ‘körzet patronálá- sát vállalták, ahol meglátogatták a hátralékosokat, s elmagyarázták nekik, mennyivel előnyösebb, ha adós* ság nélkül zárják a félévet. Nem is maradt a III. negyedévre egyetlen hátralékos sem. Sok segítséget a4 a begyűjtési állandó bizottság is. Minden tagnak van egy-egy körzete, ahol felelős a begyűjtésért, s azért, hogy minden begyűjtéssel kapcsolatos panasz elintézést nyerjen. Zsalakó Jánosné pl. a napokban egy gazdával jött be, aki nem kapta meg a kukoricakedvezményt, pedig sertésbeadását teljesítette. A panasz jogos volt és orvosolták. Ennyit röviden a begyűjtési hivatal munkájáról. Jól dolgoznak az elvtársak, amit eredményük is bizonyít. Azonban ez nem jelenti azt, hogy nem követnek el hibát. Baromfiból például 92 százalékra teljesítették háromnegyedévi tervüket, saját hibájukból. Ugyanis a háromnegyedév végére az éves terv 75 százalékát kell teljesíteniük, ők azonban sokat akartak. Beütemezték az éves terv 90 százalékát. Meg aztán a versenynyel is baj van. Pedig a nemes vetélkedés nagyszerű eredményeket hoz, amit bizonyít a kongresszusi és a cséplési verseny is. A begyűjtési hivatal dolgozói nem olyan emberek, hogy ne javítsák ki a hibákat, ha elkövették azokat. Helyrehozzák a mulasztást. Még szeptemberben teljesítik tojásból a tervet. A versenyt még életre kelthetik, hiszen ott a kitűnő alkalom: az őszi kapások begyűjtése.