Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-23 / 225. szám
1 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954 szeptember 23. Az országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdán folytatta munkáját. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának ^Inöke, a kormány, valamint a Magyar dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapá'holyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai testület számos tagja. Mekis József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg az ülést, amelyen folytatódott a tanácsokról szóló törvényjavaslat vitája. Az első felszólaló Péter János református püspök, országgyűlési képviselő volt. Péter János református püspök felszólalása A református egyház hivatalos állásfoglalását idézem, amikor itt is ünnepélyesen kijelentem, hogy mi a magyar református egyházból tisztelettel és szeretettel tekintünk nép- köztársaságunk alkotmányára. Tisztelettel és szeretettel, mert benne a nép győzelmének és ugyanakkor az egyház szabadságának garanciáját látjuk. Az elnyomatás hosszú évszázadainak meg-megújuló szabadságmozgalmaiban és %ősi harcaiban a magyar református egyház legjobbjai számos kiemelkedő alkalommal a szabadság, a felemelkedés, a nép ügye mellett állottak. Mélységes hitbeli és történelmi gyökere van tehát annak, hogy a magyar református egyház hálásan és örömmel él népköztársaságunk elért eredményei között. Az elnyomatás letűnt századainak emlékei, a hősies harcok nemzedékeken át világító példái, a felszabadulás utáni évek küzdelmei és eredményei érlelték a magyar népet arra, hogy élni tudjon az alkotmányban így kifejezett lehetőséggel: »Hazánkban minden hatalom a dolgozó népé«. Igen: »Lettünk, mi eddig nem valánk« — nagykorú nép, a szabadságot és békét szerető nagykorú népek társaságában. A múlt el nem felejthető fájdalmas emlékei és a mai világhelyzet feszültségei adnak időszerű értelmet Vörösmarty szavainak: »Nincs hatalom — mely visszanyom«. Van pedig hatalom, nagyon is fondorlatos, amely szeretne visszanyomni. Éppen a legutóbbi hetekben a legszemélyesebb tapasztalatok során kaptam ízelítőt ezekből a fondorlatokból. Néhány héttel, sőt nappal ezelőtt még ennek a fondorlatnak a cselszövései vettek körül Amerika partjain. Egy öttagú magyar delegációval vettem részt az Amerikai Egyesült Államokban az Egyházak Világtanácsa nagygyűlésén. Az egyházak képviselőivel való együttlétünk örömét a legravaszabb fondorlatokkal igyekeztek megzavarni bizonyos amerikai politikai személyek és hivatalos szervek. Nyílt titok volt, egyházi és politikai lapok kifejezetten meg is írták, hogy miként ellenőrizték minden lépésemet a titkosrendőrség tagjai. Nehezen tételezhető fel a vizum- korlátozások leleplező ismeretében, hogy ez az intézkedés biztonságunk védelmét akarta volna szolgálni. Pedig talán ez sem lett volna. egészen felesleges: Chicago tőszomszédságában üléseztünk és ottartózkodásunk három hete alatt négy embert lőttek agyon Chicagóban a nyílt utca során. Még a közömbös szemlélőket is megbotránkoztatta számos eljárás — enyhén szólva szokatlansága. Csak egyet emelek ki. Egyes hivatalos személyek előbb szemenszedett valótlanságokat kürtőitek világgá ellenünk, majd pedig, amikor a sajtó képviselői, mintegy hatszáz újságíró sajtókonferencián szerette volna hallani ezekről a mi véleményünket, akkor ugyanezeknek a hivatalos személyeknek a hatósága letiltotta a sajtókonferenciát. A sajtó érdeklődését természetesen mindez nem csökkentette. Interjú során az egyik napilap tudósítója delegációnknak ezt a kérdést is feladta: »örülnek-e Önök annak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban részt vehettek az Egyházak Világtanácsa második nagygyűlésén? Szándékukban van-e az Egyesült Államokat ismét meglátogatni?« Mit lehetett erre a kérdésre felelni? A következőt feleltük: »Annak örülünk, hogy az Egyházak Világtanácsa nagygyűlésén részt vehettünk. A vizumkorlátozá- sok miatt ittartózkodásunkat nem lehet Amerika meglátogatásának tekinteni. Ha tehát újra ideutaznánk, az nem lenne Amerika ismételt meglátogatásának nevezhető«. Jól tudjuk — folytatta — hogy a fondorlatok és kellemetlenkedések •nem a mi személyünknek, hanem a béke ügyének, népünk szabadságának, a további emelkedés lehetőségének szóltak. Beszédes példázatát kaptuk ezekben annak, hogy a béke ellen csak hazugsággal, csak erkölcstelenül, az igazságtól való félelemben lehet hadakozni, de hiába, mert valóban »Nincs hatalom, amely visz- szanyom«. Bármilyen hatalmaskodó és fondorlatos erő akarja is visszanyomni, a béke ügye egyik szép győzelmet a másik után aratja. Erről adott ékes bizonyságot az Egyházak Világtanácsának nagygyűlése is. A béke ügye ellen harcba vetett s kívülről irányított zavaró tényezők sem tudták megakadályozni, hogy az Egyházak Világtanácsának evanstoni nagygyűlése a hidrogénbomba és minden tömegpusztító fegyver eltiltása, a leszerelés, a különböző rendszerek békés egymás mellett élése és a hatalmak közvetlen tárgyalása mellett nyilatkozzék. Hiába minden cselvetés. A béke erői valóban nőttön-nőnek és nincs hatalom, mely ezeket az erőket vissza- ijyomhatná. Népünkkel együtt ennek örülünk, miközben népünk, biztosan élve. a kezébe adott hatalommal, egyre nagyobb eredmények között halad a felemelkedés útján. Ennek a felemelkedésnek új szakaszát látom az új tanácstörvény tervezetében. A most továbbfejlődő tanácsok a nemzeti egységnek hatalmas és aktív kifejezői lesznek. Múltúnk számos nagy példát mutat arra, hogy küzdelmes vállalkozások miként mozgatták meg az egész nemzetet, mégis a nemzeti összefogás arányainak, erejének, alkotó lehetőségeinek történelmünk során soha nem tapasztalt gazdag időszakába lépünk a Hazafias Népfront újjászervezésével, amelyben az a törvénytervezet, majd ennek nyomán az új tanácsválasztás örvendetes esemény lesz. Elmondhatom, hogy ezt a nemzeti összefogást örömmel üdvözli a magyar protestantizmus, áldást és sok jó eredményt kíván működéséhezés a maga erejével is részt kíván venni építő nemzeti céljaink minél jobb meg valós ít ásában. Az új törvényjavaslat néhány jellemző vonását szeretném kiemelni — hangsúlyozta ezután — mint amelyek biztosítékot nyújtanak arra, hogy az új tanácstörvény segítség lesz ezeknek a nemzeti céloknak az eredményes munkálásában. Mindenekelőtt ezt emelem ki: az államhatalom és államigazgatás fokozatos szerveit az új törvény úgy állítja egymás mellé és egymás fölé, hogy a népképviseleti testületek a parlamenttől a községi tanácsokig állandó irányítói, ellenőrzői és a szükség szerint korrigálói lehessenek — az eddiginél biztosabban és hatékonyabban — az államigazgatási szerveknek. A tanácstagok kapcsolata a választókkal az eddiginél közvetlenebbé válik az új törvény intézkedései következtében. Mivel ez a tervezet hazánknak, népünknek jó, a nemzeti összefogást a közjó ápolása érdekében elősegíti, ezért a törvényjavaslatot örömmel fogadom el — fejezte be szavait. Parragi György Kossuth-díjas újságíró felszólalása Hangsúlyozta: a tanácsokról szóló törvényjavaslat az életnek, a mindennapi életnek á törvényjavaslata. Kifejezésre jut ez elsősorban abban a tényben, hogy a nép akarata hozta létre, sokezer hozzászólásnak, észrevételnek, bírálatnak kohójában formálódott és edződött meg. Az ország túlnyomó többsége bizalommal várja az előttünk fekvő törvényjavaslat életbelépésétől a tanácsi munka megjavulását, a tanácsrendszer magasábbfokú, minőségi fejlődését. Az új törvényjavaslat lehetővé teszi, sőt kötelességévé teszi minden tanácsnak, minden végrehajtóbizottságnak, hogy a maga kettős szerepének, vagyis államhatalmi és állam- igazgatási feladatainak megvalósításában egyszerre legyen a magyar élet fáján levél, amelyen keresztül lélekzik, asszimilál ennek az életnek a fája és ugyanekkor gyökér, amely mélyen behatol a népnek, a magyar történelem haladó hagyományainak, a magyar nép hazaszeretetének talajába és onnan felhozza az életet adó tápanyagokat az ágakba, a lombokba. Az új törvényjavaslat legfontosabb célja az, hogy a nép hatalmát még jobban megszilárdítsa, kiterjessze. Ez a törvényjavaslat az igazi autonómiát, vagyis az igazi önállóságot, az igazi önkormányzatot biztosítja a népi hatalmi szervek, a tanácsok számára. Megvalósul Kossuth Lajos politikájának alapelve: »A néppel a népért«. E törvényjavaslat a nép hatalmának gyakorlati biztosítéka az alkotmány alapelvei mellett. Ezzel a javaslattal nemcsak mi, az országgyűlés tagjai, i de a nép széles tömegei is behatóan | foglalkoztak, mielőtt az országgyűlés i elé került volna — mondotta, majd a tanácsrendszer jelentőségéről szólt. Parragi György ezután a falu egyes kérdéseire tért át: A felszabadulás hozta meg parasztságunk legnagyobb eseményét, a földreformot és azóta különösen a júniusi párthatározatok és a kor- mányprogramrh óta a mezőgazdaság fejlesztése lett a kulcskérdése az új szakasz politikájának. Én azt szeretném, ha az új tanácstörvény által megválasztandó minden tanácstag és minden végrehajtóbizottsági tag egyéni szeretettel, emberiességgel is támogassa dolgozó parasztságunkat akár tsz-ekben, akár állami gazdaságokban dolgoznak, vagy pedig mint egyénien gazdálkodó parasztok művelik a földet, biztosítják népünknek a mindennapi kenyeret. Ezután hangsúlyozta: a munkás- parasztszövetség az alapköve az új tanácsi törvény megvalósításának, de elősegíti a megvalósítást az értelmiség bevonása a tanácsok munkájába. Végleg el kell tűnnie — mondotta — minden értelmiségellenes előítéletnek az új tanácsokból. A régi tanácsokban nem egy helyen előfordult, hogy különösen a falvakban az értelmiséget egyenesen számkivetették a tanácsok munkájából. A pantallót, a nyakkendőt, az oklevelet sokszor diszkriminációs 'jelnek tekintették. Ez nem volt így jó. A néphez hű értelmiség nemcsak most, ,de a múlt. századokban is megmutatta, hogy a haladásnak, a nép szeretetének, a haza függetlenségének fáklyahordozója és a magyar értelmiség többsége most, is ott áll a nép mellett, teljesíti hazafias kötelességét a népért, a haza függetlenségéért, a békéért folytatott nagy harcban, küzdelemben — mondotta, majd a törvényjavaslatot elfogadta. Üdvözlő távirat a Bolgár Néphadsereg Napja alkalmából PETR PANCSEVSZKI VEZÉREZREDESNEK, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének, SZÓFIA Bolgár Néphadsereg Napja alkalmából mind a magam, mind pedig a magyar néphadsereg harcosai és parancsnokai nevében forró üdvözletemet küldöm Önnek és a testvéri bolgár néphadsereg egész személyi állományának. Kívánom, hogy a bolgár néphadsereg újabb sikereket érjen el a katonai és politikai kiképzésben és ezáltal továbbra1 is biztosítsa a baráti bolgár nép békéjét, szabadságát, függetlenségét és a szocializmus építése terén kifejtett hősi munkáját. Budapest, 1954 szeptember 23. | Bata István altábornagy, • a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Adenauer felszólította a nyugati hatalmakat, hogy tegyenek formai nyilatkozatot Nyugat-Németorezág megszállásának megszüntetéséről Berlin (MTI). Adenauer bonni kancellár lapjelentések szerint a főbiztosok útján hivatalosan felszólította a nyugati hatalmakat, közöljék minél előbb nyilatkozatban, hogy megszüntetik Nyugat- j Németország megszállását. Adenauer kötelezettséget vállalt, hogy a megszállási rendszer formális megszüntetése után nyombán ellennyilatkozatot tesz, amelyben fontos jogokat biztosít majd a nyugati hatalmaknak, elsősorban azt a jogot, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország csapatai a nyugatnémet adófizetők költségén továbbra is Nyugat-Németországban maradhassanak. Adenauer ezzel az átlátszó mesterkedéssel egyfelől biztosítani akarja, hogy az uralmának legfőbb támaszát jelentő amerikai csapatok továbbra is Nyugat-Né- me.tországban maradjanak és hogy a „szuverénitás“ kivívásának érdemére hivatkozva próbálja majd hanyatló politikai tekintélyét alátámasztani. Ho Si Mirth elnök nyilatkoznia a Vietnam előtt álló új feladatokról Észak-Vietnam (Uj-Kína). Ho Si .Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke az „Uj-Kína“ hírügynökség tudósítójának legutóbb adott nyilatkozatában azokkal az újabb feladatokkal foglalkozott, amelyek Észak-Vietnam felszabadítása nyomán a vietnami nép előtt állnak. Ho Si Minh elnök rámutatott, hogy most meg kell tanulni békés viszonyok között dolgozni és küzdeni. :1 A vietnami népnek az elkövetkező szakaszban a következő általános feladatai vannak: 1. Megszilárdítani a békét, meg-, akadályozni és iéküzderi minden cselszövést, amely a fegyverszüneti egyezmény ellen irányul: 2. törekedni a földreform befejezésére, a termelés helyreállítására és növelésére, a' nemzetvédelem erejének fokozására és Észak- Vietnam felépítésére; 3- megvalósítani a nemzeti egységet, a függetlenséget és a demokráciát. Ho Si Minh elnök befejezésül hangsúlyozta: nehézségek és akadályok természetszerűleg felmerülhetnek. Meggyőződésünk azonban, hogy az egész pártnak, az egész hadseregnek és az ország népének egységes harcával véjáil i$ létrejön a békés, egységes, független és demokratikus új Vietnam. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL STRASBOURG (MTI). Az „AFP“ jelenti, hogy az úgynevezett Európa-tanács tanácskozó közgyűlése kedd délelőtti ülésén a Délkelet-Ázsiával, a leszereléssel, valamint a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatokkal foglalkozó jelentéseket tanulmányozta. Párizs (MTI). New Yorkbam történt elutazása előtt — ahol a francia küldöttség tagjaként részt vesz az ENSZ-közgyűlés 9. ülésszakának tanácskozásain — Jules Moch nemzetgyűlési képviselő nyilatkozott a sajtó képviselőinek a világ- politikai helyzet alakulásáról. Véleménye szerint az EVKl-szerző- dés francia visszautasítása után az egyedüli elképzelhető „pótmegoldás“ a nemzetközi ellenőrzés mellett történő progresszív általános leszerelés. Szerinte a hőhatáson alapuló atomfegyverek terén a legutóbbi időben elért fejlődés pa- rancsolóan megköveteli az általános leszerelést és önmagában véve is tárgytalanná tesz minden más, az EVK helyettesítésére hivatottnak látszó „pótmegoldást“. Ami pedig a francia szocialista pártból történt kizárását illeti azért, mert az EVK-szerződés elutasítása mellett foglalt állást, Jules Moch kijelentette: „elutasító magatartásommal nem tettem mást, minthogy igyekeztem megvédeni Franciaország és a béke ügyét.“ PEKING (Uj-Kína). A „Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti: A vietnami néphadsereg szeptember 18-án Sam-Son-nál sza- badonbocsátott 104 politikai foglyot. Ezeket a szabadonbo- csátott foglyokat útnak indításuk előtt a francia hajón tisztek tettleg bántalmazták, mert dicsérettel emlékeztek meg arról, hogy a vietnami néphadsereg megkegyelmezett nekik. A szabadonbocsátott politikai foglyok közül erre 95-en kiszálltak a hajóból, panaszt tettek a vietnami néphadsereg és a Francia Unió haderő megbízottainál és kijelentették, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának uralma alatt álló területen óhajtanak maradni. Chile (MTI). A „Reuter“ jelenti, hogy a chilei köztársasági elnök hétfőn az ország túlnyomó részében kihirdette az ostromállapotot. A londoni rádió jelentése szerint az ostromállapot kihirdetése óta katonaság őrzi a chilei rézbányákat. A kormány közleménye szerint azért rendelték el az ostromállapotot, mert a parlament késlekedik azoknak az intézkedéseknek jóváhagyásával, amelyek rendkívüli felhatalmazást adnának a kormánynak. A kormányközlemény „az általános sztrájk veszélyével“ is indokolja az ostromállapot kihirdetését. Ugyancsak a „Reuter“ közli, hogy az Anaconda Copper Mining Company amerikai vállalat tulajdonában lévő Portrerillos üzemben összeütközésre került sor a munkások és rendőrök között. 16 munkást letartóztattak. RÓMA (MTI). Az olasz parlament kedden a szenátus ülésével megkezdte őszi ülésszakát. A képviselőház szerdán tartja első ülését. A szenátus ülésén felolvasták Scelba üzenetét, amelyben a miniszterelnök tájékoztatást nyújtott Piccioni lemondásával kapcsolatos változásokról. A kormány azt akarta elérni, hogy ne vitassák meg ezeket a változtatásokat, de az ellenzék ragaszkodik a vita lefolytatásához, amelyre még e héten sor is kerül.
