Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-22 / 224. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Az országgyűlés keddi ülése Baráti találkozás A sávolyiak büszkék jól dolgozó tanácstitkárukra A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÄRTBIZQTTSÄ A.i. évfolyam, 224. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1954 szeptember 22. Öreglak és Nagyberki község már eddig többszörösét kapta vissza az államköicsönbe lejegyzett pénzüknek öreglak község dolgozó parasztjai az ötéves Terv- kölcsöinre 70 ezer forintot jegyeztek és már 1951-ben megkapták a több mint 7 km-es külső villanyvezetéket és csaknem 400 gazdacsalád élvezi a villanyfényt. Ugyanebben az évben mozi létesült és 300 személyt befogadó kul túrház. Ez már többszöröse a 70 ezer forintnak és még tovább lehetne sorolni a kisebb-na- gyobb beruházásokat. Szívesen is jegyezték az összegeket öreglakon a második jegyzés alkalmával is. Több mint 2 ezer forinttal túlszárnyalták az elsőt, mert látták, hogy azon új épületek, hidak és egyebek épülnek majd. Eddig csaknem 300 ezer forintot jegyeztek a községben, s ez összegnek több mint négyszerese térült vissza építkezés és kisebb-nagyobb nyerés formájában. Mert ilyen is van öreglakon. Tóth Mihály községi tanító 50 ezer forintot nyert 100 forintos kötvényével és igen sok gazda lejegyzett összegét, vagy annak többszörösét' visszanyerte már. Azóta az iskola korszerű berendezéseket kapott, a vasútállomás környékét is villamosították. A községi kovácsműhely korszerűsítése, villanybeszerelése is megtörtént. Ma már 3 új kút biztosítja az ivóvízellátást és négy új híd teszi lehetővé a biztonságos közlekedést. Az 1954—55. évi beruházások között is nagy összegek szerepelnek öreglak község fejlesztésére. Több mint 300 ezer forintos beruházással 30 férőhelyes, állandó jellegű bölcsőde épül, amelynek munkálatait már meg is kezdték. A községhez tartozó Baráti I. községben modern iskola, tanítólakás készül. Nagyberki község lakói 100 ezer forintot jegyeztek eddig és 318 ezer forint beruházással kultúrház, modern iskola és tanítólakás épült eddig. A megye többi községében is hasonló a helyzet, sokszorosan térülnek vissza azok a forintok, amelyeket a dolgozó parasztok jegyeztek. , A fülecspusztai Kossuth tsz tagsága biztosítja a jövő évi bő termést Közel egy évvel ezelőtt négy család hagyta el a fülecspusztai Kossuth tsz-t, hogy újra megpróbálja az egyéni gazdálkodást: id. Tóth Ferenc, ifj. Tóth Ferenc, Balogh István és ifj. Porrogi János. Egy év telt el azóta és újra a tsz-ben találkozunk mind a négy elvtárssal, ismét a tsz tagjai. Mi indította Porrogi elvtársat arra, hogy visszatérjen a közös gazdálkodás útjára? — Jobb itt — mondja határozottan. — Tavaly, amikor kiléptem a csoportból, házat tudtam vásárolni, de most ezt egy©vi_ egyéni gazdálkodás után nem tudnám megtenni. Amióta új tsz-tag vagyok — itt megszakítja szavát Horváth János elvtárs, a tsz agronómusa: — Porrogi elvtárs nálunk a tsz-ben nincs különbség új és régi tag között, itt mindenkinek egyforma jogai és kötelezettségei vannak. Jólesően elmosolyodik Porrogi elvtárs és tovább folytatja: — Amióta visszatértünk a termelőszövetkezetbe, azóta mindössze egyszer hiányoztam a munkából, akkor sem hanyagságból. Azt tudom csak mondani: rólunk vegyenek példát azok a tsz-tagok, akik el akarják hagyni termelőszövetkezetüket, mert előbb- utóbb úgyis visszatérnek ők is. Nem is csoda, hogy szívesen jönnek vissza a kiES lát ZO psíi tsz-t Kedves vendégek érkeztek vasárnap reggel a barcsi Vörös Csillag tsz-be, 120 egyénileg gazdálkodó paraszt, termelőszövetkezeti tag. A vendégek a marcali járásból: Szőcsény-pusztáról, Somogy- szentpálról, a kaposvári járásból a somogygeszti Uj Barázda tsz tagjai jöttek tapasztalatcserére. Még a szomszédos Baranya megyéből is eljöttek, hogy megtekintsék az országhírű barcsi Vörös Csillag tsz milliomos gazdaságát. A tsz tagjai szívesen fogadták a vendégeket, büszkén mutogatták meg közös munkájuk gyümölcsét, milliókat érő hatalmas gazdaságukat. A vendégek először a szarvasmarhaállományt tekintették meg, majd innét a burgonya- földbe vetett másodvetésű kukoricatáblát csodálták meg- Viktor- pusztára is ellátogattak, ahol a tsz korszerűen berendezett hizlaldája van. Nagyon tetszett a vendégeknek a 2400 darabos fajbaromfiállomány, a korszerű baromfitelep. Megtekintették a korszerű sertés- fiaztatót is. A süldőnevelő is tetszett a látogatóknak, mindegyik telepen brigádvezetők, állatgondozók szakszerű magyarázatokat adtak a látogatók kérdéseire. Megtekintették a mezőn a nemrégiben telepített füveshere vetésforgót, megmagyarázták annak jelentőségét. A gazdaság megtekintése után rövid megbeszélést tartottak a tsz kultúrtermében, ahol értékelték a látogatáson tapasztaltakat és elmondták a vendégek észrevételeiket, javaslataikat is. Somogyvári elvtárs, a somogygeszti Uj Barázda tsz brigádvezetője eimondta, hogy az ő termelőszövetkezetük is elismert, jól dolgozó, gazdag tsz és megpróbálják elnyerni a barcsiaktól a minisztertanács vándorzászlaját. ígérte, olyan eredményeket érnek el, hogy az övék lehessen az ország első termelőszövetkezete című vándorzászló. A barcsi tagok biztatták a somogygesztieket, hogy próbálják megszerezni a zászlót, ők annak örülnének, ha megyénknek még több országoshírű termelőszövetkezete lenne. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is igen elismerően nyilatkoztak a tsz eddigi eredményeiről. A szőcsénypusztai- ak arról beszéltek, hogy jó lenne náluk is termelőszövetkezetet alakítani. A somogyszentpáli egyénileg dolgozó parasztok a belépésről beszélgettek. Igen sokan érdeklődtek arról, hogyan tudták megszilárdítani a munkafegyelmet, hogy minden tag becsületesen kiveszi részét a közös munkából. Kérdésükre választ is kaptak. Beszéltek a tsz-ben alkalmazott premizálásról, amely érdekeltté teszi a tagokat a többtermelésre. Elmondták azt is, hogy a termelő- szövetkezet minden egyes tagja magáénak érzi a közöst és öntudatosan kiveszi részét a munkából, mert számítását is megtalálja a tsz-ben, jövedelemosztáskor megkapja megdolgozott munkájáért a megérdemelt jutalmat. A megbeszélés után otthonaikban is felkeresték a vendégek a termelőszövetkezet tagjait. A tsz tagjai büszkén mutatták saját házaikat, az új bútorokkal berendezett szobákat, a teli szekrényeket, amelyeket mind azóta szerezték, amióta a közösben dolgoznak. Igen elcsodálkoztak a vendégek azon is, hogy a tsz-tagoknak még a tavalyi jövedelem nagyrésze is megvan és sokan az idén még nem is vettek fel előleget. A Vörös Csillagban többen meggyőződtek arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, a közös munka gazdag életet és jómódot biztosít dolgozó parasztjaink számára. Termelőszövetkezeteink várják a becsületes dolgozó parasztokat soraikba, mindenki előtt nyitva van a jobblét felé vezető út, ahol közösen, igyüttes erővel gazdag, boldog életet tudnak maguknak biztosítani. Befejezéshez közeledik a kapossári repülőtér építése A kaposvári repülőtér a város mellett elterülő újlaki réten már augusztus közepén elkészült. A korszerűen felszerelt indító és várakozó épület építkezései is befejeződtek, ugyanakkor a repülőteret és a kaposvári műutat összekötő útépítés is befejezéshez közeledik. A repülőteret október 3-án nyitják meg ünnepélyes keretek között, az első utasszállításra pedig október 10-én kerül sor. KÉPEK A KIÁLLÍTÁSRÓL Megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai az Országos Mezőgazdasági Kiállításon bemutatott állataikkal sok iszép elismerést, megbecsülést zereztek Somogy megye állattenyésztésének. A korszerű mezőgazdasági gépeket nagy érdeklődéssel szemlélik Poícny község tsz-tag,iái és egyénileg dolgozó parasztjai Németh János hatéi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt »Tuskó« nevű bikája is első díjat nyert. Csiszár Imre Isomegyszili 15 holdas gazda nem véletlenül kapta augusztus 20-án a »Mintagazda« kitüntetést. Olyan tenyészbikákat nevel, amelyek méltán megérdemelték az elismerő oklevelet a kiállításon. A z első siker lépettek a fülecspusztai Kossuth-tsz-be. A tsz a jó vezetés és a tagok szorgalmas munkája nyomán évről- évre gazdagodik, ugya/nígy gazdagodnak, gyarapodnak a tsz tagjai is. A felszabadulás előtt Fülecs-puszta is Mándi-birtok volt, nagyrészt azok az emberek élnek most is itt, akik a Mándi-féle birtokon éltek. Nagy különbség van az »akkor« és e »most« között. A fel- szabadulás előtti évi keresetük 20—22 mázsa búza érték volt, ma évi keresetük ennek háromszorosa. Pl. Horváth Vendel sertésgondozó, a tsz egyik »leggazdagabb« embere ez évben eddig 693 munkaegységet szerzett és meglesz a 48 ezer forint jövedelme. A tsz tagsága a jövőévi bő termésre is gondol, idejében végzik az őszi mezőgazdasági munkákat. Elvetették a keresztsoros ősziárpát, betakarították a burgonyát és napraforgót. Tovább növelik a tsz állatállományát, juhászatot szeretnének létesíteni. A termelőszövetkezet tagsága és vezetősége örömmel veszi vissza és vette vissza azt a négy családot, amely már egyszer elhagyta a tsz-t, de örömmel fogadták a másik két új belépőt is. Nyitva áll a fülecspusztai Kossuth tsz kapuja minden becsületes dolgozó paraszt előtt, azok előtt, akik velük együtt akarnak haladni a közös gazdálkodás, a szocializmus útján. A gyönge őszi szellő meglengette kezében a táviratot. Újra és újra elolvasta, közel vitte a szeméhez, aztán távolabb, úgy gyönyörködött benne. Az egész család, a szomszédok, a rokonok, mindenki vele örült. Szerette volna világgá kiáltani, hogy nagyon boldog, szeretett volna megölelni, magához szorítani minden embert. Elveszett előtte, torhpa ködbe süllyedt a nap, a derűs nyári égbolt, nem látott mást maga előtt, csak az óriássá nőtt fehér papírt, rajta a fekete, mindennél többet jelentő betűket: »Mózs Ernő elvtársnak ... « Már várták a juti tsz barna barázdái, a zölde- lő kukoricatáblák, és mosolygó arccal az emberek. Valami idős, morc férfit, vagy viccmesélő, dereshajú embert vártak, de arra nem is gondoltak, hogy egy fiatal, 10 éves legényke az új agronó- mius, aki most került ki az iskola padjai közül. Kicsit gondolkoztak, hogy hogyan vezeti majd a termelőszövetkezetet. — 'Majd meglátjuk — súgták egymásnak. Az asszonyok is összesúgtak, különösen azok, akiknél eladó lány volt. — Milyen csinos fiatalember. — De csak akkor csodálkoztak igazán a tagok, amikor meglátták kint a mezőn, hogy milyen biztosan mozog, milyen okos tanácsokat ad. Kérdezgették is az öregebbek, talán olyan szándék is volt bennük, hogy kitapogassák a gyengéjét, de nem sikerült egyiknek sem. Úgy megválaszolt minden kérdésre, mintha már évek óta velük dolgozott volna a mezőn. A fiatal agronómus pedig ismerkedett a határral, új birodalmával. Falusi gyerek volt, hozzánőtt a földhöz szülőfalujában, Kazsokban. Földműves volt az apja is és-mindig arra nevelte, hogy legyen hű a földhöz, a falu dolgozóihoz. Szeresse és meg ne tagadja őket soha. Megfogadta, hogy igyekszik és ahol csak teheti, segíti a föld fiait... Úgy indult erre a nagy útra, a juti tsz-be, mint a vizsgákra: kicsit gyorsabban dobogott a szíve, melegebbnek érezte a napsugarakat, mert tudta, hogy most vizsgázik majd igazán. A falu fiataljaival már az első estéken barátságot kötött, gyűlést tartottak és közösen tervet dolgoztak ki a téli estékre. Elhatározták, hogy föllendítik a kul- túréletet a faluban, színdarabokat tanulnak, műsoros estet • rendeznek, ahol feliköszöntik majd a legjobban dolgozó tsz-tagokat. Kitartó munka kell hozzá és ha eleinte nem is koronázná siker a munkáját, nem adja fej a reményt. De az első eredmény már meg is született. Úgy történt, hogy egyik este beszélgetett a fiatalokkal, Bakos Istvánnal is és magyarázta nekik, hogy miért jobb, észszerűbb a szövetkezeti út, mint az egyéni gazdálkodás. — Hát ez igaz •— sóhajtott maga elé Bakos István, de szó nélkül odább ballagott. Egyik este az új agronómus hazafelé sétált éppen, élvezte a csöndes éjszakát: • hűs, őszies szél zörgette a fák száradó leveleit, meg-megfordított egy eldobott papírdarabot és1 arcába csapta a Balaton illatát. Valaki melléje lépett. Bakos István volt. Kicsit félszegen kezdett beszélni, megbicsaklott a hangja, de aztán azt gondolta, hogy mi szé- gyelni való van abban, hogy ő be akar lépni a tsz-be? Aztán határozottan kimondta, hogy aláír. Ne mondja senki, hogy Bévárdi József különb DISZ-tag, mint ő. Együtt határozták el véle, hogy belépnek és ő már aláírt. 17 évesek mind a ketten, még ver« senyre is kihívják egymást. Kemény kézfogással köszöntek el egymástól ég egyedül ballagott tovább. Azon gondolkozott,- hogy első sikerét megírja az anyjának, a tanárainak, akik becsületes embert neveltek belőle. — Buni —!
