Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-03 / 208. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! V JF JóJ sejtette Jung János Gondolkodóba estek a somogyaracsiak Törvényenkívüli lovag A MAGYAR D OLG ÓZÓ k PÁ RTd A M EGYE I PA' RTBIZOTTSÄGÄ MAIZ L*A f XI. évfolyam, 208. szám. ARA 50 FILLÉR 1 Péntek, 1954 szeptember 3. SEGÍTSÜK agronómusaink FELELŐSSÉGTELJES MUNKÁJÁT A párt Központi Vezetősége és a minisztertanács múlt év decemberi határozata értelmében nemzeti ügyünkké vált a mezőgazdaság fel­virágoztatása. Pártunk vés \ kormá­nyunk intézkedései — amellett, hogy az egyéni gazdák számára is lehe­tővé teszik ja termelés magasabb színvonalának elérését, fokozottabb mértékben segítik a mezőgazdaság szocialista szektorait, a termelőszö­vetkezeteket, hogy nagyobb hoza­maikkal. jobb jövedelmezőségükkel bebizonyítsák fölényüket a kispar- cellákkal szemben, s vonzóvá tegyék a közös gazdálkodást Ja kis- és kö­zépparasztok számára. Ahhoz, hogy tsz-einkben mielőbb kézzelfoghatóvá váljék a nagyüzemi gazdálkodás elő­nye, elsősorban a jól bevált, a 8>'a" korlat által igazolt, Ifejlett módsze­rek meghonosítására van szükség. A tudomány és technika vívmányainak a mezőgazdaságban való felhaszná­lásáért felmérhetetlenül sokat te­hetnek agrojiómusaink. Éppen ezzel a feladattal, a mezőgazdasági kul­túra elterjesztésével bízta meg pár­tunk és kormányunk azt a 178 — agráregyetemet, mezőgazdasági aka­démiát és technikumot végzett szak­embert, akik megyénkbe kerültek. Az agronómusok többségének be­csületes munkája, szaktudása, hiva- tásszeretete már az eddig eltelt idő­ben is szépen gyümölcsözött, de a jövőben még gazdagabb termést ér­lel. Ott találjuk a gépállomások ki­helyezett agronómusait a mezőgaz­dasági határozat végrehajtásáért ví­vott harc első [vonalában, közvetlenül szervezik, irányítják a tsz, á köz­ség soronlévő munkáját. Jezerniczky Lajos, a kaposvári gépállomás agro- nómusa a szentbalázsi Zöldmező tsz vezetőségének és tagjainak magya­rázta fáradhatatlanul, hogy a gabo­na terméshozamát fejtrágyázással milyen jelentősen lehet emelni. Elő­ször idegenkedtek a tsz-tagok az új­tól, később aztán csak elszórták a pétisót. Nem is csalatkoztak számítá­sukban, hiszen közel két és fél má­zsával túlszárnyalták az egyéniek ga­bonatermésátlagát, Az igali gépállo­más Törökkoppányba kihelyezett agronómusa, Konyecsnyi Jenő győz­te meg a Rákóczi tsz tagjait a hete- rózis kukorica termelésének előnyé­ről. Nem bánták meg, hogy hallgat­tak az okos szóra: 17 holdas hete- rózis kukoricatáblájuknál nincs szebb az egész határban. Ahogy mu­tatkozik, közel 35 mázsa termést ta­karíthatnak be egy-egy hold kuko­ricaföldről. A nagyberki Becsület tsz-ben is az új agrotechnika zászló­vivője Fonyó János, a fonói gépállo­más agronómusának érvelése üyo- mán vetettek 65 hold kukoricát négyzetesen, amely összehasonlítha­tatlanul gazdagabb termést ígér, mint a soros vetésű. Lucza János, a tabi gépállomás agronómusa, Nágo- cson főleg az állattenyésztés mennyi­ségi és minőségi fejlesztésének szó­szólója. Hosszan lehetne sorolni azoknak az agronómusoknak a nevét, akik reggeltől késő estig járják a határt* segítik íaz egyéni és termelőszövet­kezeti parasztságot, hogy minél könnyebben dolgozzanak és minél nagyobb hasznát láthassák fáradozá­saiknak. Agronómusaink legtöbbje ezt a munkát nem alkalomszerűen, hanem állandóan végzi: ott vannak a szántótraktorok nyomában, beál­lítják a vetűgépeket, a gazdagyűlé­seken, a termelési bizottságok meg­beszélésein javasolják, hirdetik, mu­tatják a magasabb termés elérésének útját. Rendkívül fontos és megbe­csülésre méltó az a feladat, amelyet agronómusaink megoldanak a falu, az egész ország érdekében. Vannak azonban olyan helyek, ahol gátolják a mezőgazdasági szak­emberek munkáját, megnehezítik ké­pességük, szaktudásuk, kezdeménye­zőkészségük teljes kibontakozását. Előfordul, hogy egyes gépállomási szakvezetők csak a mindennapi fel­adatok szorgalmazásával bízzák meg őket, s így elvonják figyelmüket a tudományos kutató, kísérletező mun­kától. Az is gyakori hiba, hogy a tsz-ek tagsága — mint pl. a böhö- nyei Szabadság tsz-ben — bizalmat­lan az agronómus iránt, felesleges embernek, munkakerülőnek tartja. Ezek nem akarják tudomásul venni azt a kétségbevonhatatlan sarkigaz­ságot, hogy a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzem nem nélkülözheti a szakemberek segítségét ahhoz, hogy jövedelmezően ( gazdálkodjék. Nem kielégítő az a segítség sem, amelyet a mezőgazdászok a járási pártbi­zottságok gépállomásokért felelős titkáraitól, s a gépállomások párt­titkáraitól kapnak. Megkeseríti a fiatal agronómusok életét és meg­öli munkakedvét a sok esetben ta­pasztalható embertelen bánásmód, mint amilyenben pl. Ladon részesí­tik őket. A gépállomás üzemgazdá­sza, Kapossi .Géza pl. telefonon »lec­kéztette« az egyik agronómust, s durva, szinte emberhez méltatlan szavakat és kifejezéseket használt vele szemben. Mindezek azt vonják maguk után, hogy egyes agronómusaink elkedvet­lenednek a bizalmatlanság és meg­alázás láttán, s nem dolgoznak ki­elégítően, nem éreznek felelősséget magasztos munkájuk iránt. Nem tö­rekszenek arra, hogy alaposan meg­ismerjék munkaterületüket, a tsz-ek életét, problémáit, és segítsenek azok megoldásában. Nem egy kihelyezett agronómus végső elkeseredésében már-már .arra a gondolatra jutott, hogy otthagyja a gépállomást. Mon­danunk sem kell, hogy ez mennyire kárára van nagy nemzeti feladatunk megoldására, a mezőgazdaság fej­lesztésére irányuló erőfeszítéseinknek. Tarthatatlan és megengedhetetlen minden olyan törekvés, amely az agronómusok lejáratását, munkájuk lebecsülését, vagy éppen hátráltatá­sát célozza. Ne feledjük el, hogy me­zőgazdászaink döntő többsége már a népi demokrácia neveltje, s ők a párt hívó szavára jöttek a falura, hogy tudásuk legjavával szolgálják egész népünk felemelkedésének ügyét, a mezőgazdasági termelés ho­zamának emelését. Vessünk véget a mezőgazdasági szakkáderekkel való helytelen bánásmódnak! Gépállomá­si szakvezetőink adjanak nekik olyan feladatokat, amelyek sikeres megoldása a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeinek fokozódá­sában, a tsz-tagság jólétének növe­kedésében (mutatkozik meg. A gép­állomások pártszervezetei, felsősorban párttitkárai vizsgálják meg, melyik tsz-ben, melyik üzemág a legelha­nyagoltabb, s adják pártmegbizatás- ként az agronómusoknak ennek rendbehozatalát. A termelőszövetke­zetek vezetői, főképpen a kommunis­ták szerezzenek érvényt az agronó­musok javaslatainak, s ők legyenek az elsők, akik melléjük állnak és támogatják őket az új módszerek bevezetésében. Nevelőmunkával ér­jék el, hogy az agronómusok szavára hallgasson a tagság s ne idegennek, hanem szíves segítőtársnak tekint­sék, aki az ő javukat akarja. Járási pártbizottságaink, elsősorban azok gépállomási titkárai nagyobb türe­lemmel foglalkozzanak a mezőgaz­dászokkal, neveljék, segítsék, támo­gassák őket. Ha agronómusaink az őket meg­illető megbecsülésben részesülnek, s érzik a párt segítőkezét, biztosan nem maradnak adósak: hasznos munkájuk több gabonát, húst és pénzt hoz a tsz-eknek, az egyéni gazdáknak — az egész dolgozó nép­nek. Az adófizetési terv teljesítésében a marcali járás szerezte meg az első helyet Harmath Mihály elvtárs, a mar­cali járási tanács pénzügyi osztá­lya vezetője még abban az idő­ben, mikor a járás az utolsók kö­zött kullogott, megígérte, úgy dolgoznak, hogy az alkotmányün­nepi versenyben az élenjárók kö­zött lesznek. 1 Adott szavát telje­sítette és a járás pénzügyi dolgo­ELSÖK: Járás: marcali tabi siófoki UTOLSÖK: csurgói kaposvári barcsi zóinak, adómegbízottainak jó munkája nyomán az első helyet szerezték meg. Dicséretet érdemel­nek a marcali járás pénzügyi dol­gozói, adómegbízottai. A megyei pénzügyi osztály je­lentése szerint az adóbevételi terv teljesítésében: Pénzügyi oszt. vez.: Harmath Mihály Vörös Lajos Horváth József Szolga András Szentes József Vincze Géza Azt élőáilaibegriijtésben a fonyódi járás tartja as első helyet A Somogymegyei Állat- és Zsír- begyűjtő Vállalat legutóbbi érté­kelése szerint az aug. 20-i verseny­ben legjobb eredményt a fonyódi járás érte el, amely jóval meg­előzte a többi járást. A járás ösz- szes pontszáma 1221.7, több mini 300 ponttal megelőzte az utána kö­vetkező marcali járást és három­szor annyi pontot szerzett, mint Megyénkben már megkezdték az ősziárpa vetését és készítik a talajt az őszi takarmánykeverék és a lucerna vetéséhez is. Sok gazda már kihordta a trágyát, sokan azonnal be is szántották a föld­be. A megyei összesítés azonban i még igen gyenge eredményt mu- j tat. Különösen az ősziek vetésében j a legutolsó helyen álló nagyatádi járás. Dicséretet érdemelnek a fo­nyódi járás begyüjtőszervei, me­lyek tervteljesítésükkel nagymér­tékben hozzájárultak dolgozóink hússal való ellátásához. A járá­sok sorrendje a következő: Fonyódi, marcali, siófoki, tabi, kaposvári, barcsi, csurgói, nagy­atádi. van lemaradás, pedig az ősziárpa vetésének határideje szeptember 5-én lejár. A Megyei Tanács leg­utóbbi jelentése szerint a járások sorrendje az őszi munkákban: Kaposvári, fonyódi, barcsi, sió­foki, nagyatádi, marcali, csurgói, tabi. SZERKESZTŐSÉGÜNK POSTÁJÁBÓL NEMESDÉD KÖZSÉG DOLGOZÓ PARASZTJAINAK példás állampolgári fegyelméről tanúskodnak a begyűjtésben elért eredmények. Kenyér- és takar­mánygabonabeadási tervüknek egyenesen a cséplőgéptől eleget tettek. Harmadik negyedévi tojás­beadásukat 104, baromfibeadásu­kat pedig 105 százalékra teljesítet­ték. A begyűjtésben elért szép eredményért dicséret illeti a köz­ség dolgozó parasztjait, valamint Németh László begyűjtési megbí­zottat, Madarasi Dezsőnét, a köz­ségi tanács és a helyi pártszerve­zet munkáját, is, akik állandó felvilágosító munkával győztek meg az állam iránti kötelezettség teljesítéséről megfeledkező dolgo­zókat. De nemcsak a begyűjtéssel,- a mezőgazdasági munkákkal is jól haladnak. Mintegy 40 százalékra végezték el a keverőszántást. Több gazda már a burgonyaszüretet is megkezdte. György Kálmán * * * A CSURGÓI JÁRÁS MNDSZ-ASSZONYAI magukévá tették pártunk és kor­mányunk az árvízkárosultak meg­segítésével kapcsolatos felhívását. Az MNDSZ-asszonyok fáradhatat­lanul látogatták a családokat, asszonytársaikat Legszebb ered­ményt a csurgói Hámán Kató nő­nevelő csoport érte el. Űri Elekné, Sümegi Mihályné végzett jó mun­kát. Elismerést érdemelnek So- mogyvári Ferencné, Rinafi Hen- rikné, Nagy Mihályné MNDSZ- asszonyok is. A csurgói járás minden közsé­ge MNDSZ-szervezete részt vett a gyűjtés munkájában. Gyékényes, Zákánytelep, Iharosberény község­ben különböző műsoros esteket tartottak asszonyaink. Ezzel meg­mutatták, hogy nemcsak szóval, de tettekkel is tudnak segíteni. Nagy Istvánná, MNDSZ járási elnök. * * * A tabi Petőfi tsz tagjai learat­ták, elcsépelték a gabonát. A szor­gos munka közben gyűltek, a munkaegységek. Somogyi Ignác- nak 305, Vidus Kálmánnak 292 munkaegysége van. A tsz nő tagjai közül dicséretre méltó Vörös Ágo­ta, Reichert Jenőné, Vig Lászlóné, Hajcsár József né és Papp Gyuláné munkája. Alkotmányunk ünnepé­nek tiszteletére a tsz eleget tett állam iránti kötelezettségének. Előleget is szépen kaptak: búzá­ból 3 kg-ot, rozsból 60 dkg-ot és pénzből 8 forintot munkaegysé­genként. A tsz szorgalmas tagjai­ról vegyenek példát mindazok, akik el-elmaradoznak a munká­ból, mert csak így lesz nagyobb jövedelmük. Sülé József Felkészülés az őszi munkákra Szeptember 1-én értekezletre jöttek össze a marcali járás 'köz­ségi tanácselnökei, termelési bi­zottsági elnökei, a mezőgazdasági előadók, körzeti agronómusok és tsz-elnökök, hogy megvitassák a kenyér- és takarmánygabona, va­lamint a szerződéses növények ve­téstervét. Az egyes községek és tsz-ek gabonavetésének és szerző­déses növény vetésének tervét Tóth Mihály járási főagronómus ismertette, majd a jelenlévők megvitatták és elfogadták a ter­vet. Vetik az őszi árpát a sávolyi Szabadság tsz tagjai A marcali járás egyik legjobb termelőszövetkezete a sávoljj Szabadság tsz. Kiváló állattenyésztési és növénytermesztési eredményeivel már az ország legjobbjai közé küzdötte fel magát a termelőszövetkezet. Minden munkát időben végeznek el, s a marca­li járásban az ő példájukkal lelkesítenek a soronlévő munkákra. Most is időben el akarnak vetni, mert tudják, csak akkor várhat­nak bő termést, ha jól előkészített talajba, időben elvetik a magot. A növénytermesztési brigád tagjai már napok óta tisztították, csávázták a vetőmagot. Árvái László, Bartó István szakszerűen vé­gezték ezt a munkát, s kihasználva a jó napos időt, megszárították a vetőmagot. Jó munkát végeztek Gombócz Erzsi és Árvái Mária, a növénytermesztési munkacsapat tagjai, akik a magtisztítást végez­ték. Csütörtökön már a vetőgépekből hullt a szem a földbe, s úgy tervezik a brigád tagjai, hogy szeptember 5-re elvetik ősziárpájukat, hamarosan megkezdik a kenyérgabona vetését is. Miért nem fejezték be még a cséplést Sántoson Cserép József tanácselnök, Nyári József tanácstitkár Sántos- ról felkereste szerkesztőségünket és tiltakoztak a szeptember 1-i »Somogyi Néplap«-ban megjelent cikk valótlanságáért. Árról írtunk, ugyanis, hogy 4 cséplőgép van a • községben, de a tanács nem bizto­sít hozzájuk munkaerőt. A valóság pedig az, hogiy lapunkat — el­sősorban a Magyar Távirati Irodát, amely lapunknak adta az anya­got —1 helytelenül tájékoztatták a gépállomások megyei igazgató­ságáról. Két gép van ugyan a községben három traktorral, de hol mennek, hol nem mennek, szerdán este pedig végleg bedöglöttek. — Bár lenne négy gép — mondta a tanácselnök elvtárs ■—> ők kalá­kában is biztosítanák hozzá a munkaerőt, mert még 10 gazdánál nem csépeltek el, s emiatt nemcsak községük, de járásuk is szégyen­kezik. Az a kívánságuk a sántosi tanács vezetőinek, dolgozó paraszt­jainak, hogy a kaposvári gépállomás küldjön jó gépet, hogy most már tényleg befejezhessék a cséplést. Jó lesz azonban levonni az illetékes szerveknek a tanulságot, hogy a lapot ne helytelenül tájékoztassák és ne akarják saját hi­bájukat helytelen adatszolgáltatással leplezni. Fokozni kell mindenütt az őszi mezőgazdasági munkák ütemét

Next

/
Thumbnails
Contents