Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-16 / 219. szám

2 SOMOGY» NÉPLAP Csütörtök, 1954 szeptember 16. A Szovjetunió külügy­minisztériumának nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió külügyminisztériuma nyilatkozatot adott k,i, amely a szeptember 6-tól 8-ig tartó manilai konferenciával és az azon kötött egyezménnyel foglal­kozik. A nyilatkozat rámutat, hogy a délkeletázsiai tömb összekovácso­lásának előkészületeit már a genfi értekezlet előtt megkezditek, hogy annak részvevőit kész tények elé ál­líthassák. A genfi értekezlet azonban ennék ellenére pozitív eredményeket hozott. Az értekezlet után a délke­letázsiai paktum összdtákolása to­vább folytatódott. Az egyezmény és a manilai érte­kezlet jellegéről a nyilatkozat meg­állapítja: «az értekezleten az Egyesült Ál­lamok játszotta a főszerepet, jól­lehet az Egyesült Államok hatá­rai többezer kilométerre vannak Délkelet-Ázsiától. Ez már magábanvéve is eléggé ékesszólóan bizonyítja, kinek érde­kében hozták létre ezt az új csopor­tosulást és mit érnek azok az állí­tások, hogy ez a csoportosulás meg­felel a délikeletázsiai országok érde­keinek«. A nyilatkozat szükségesnek tartja leszögezni, hogy e térség igen jelen­tős országai — mint India, Indoné­zia, Burma és Ceylon — távoltartot­ták magukat a paktumtól. ^ Szovjetunió külügyminisztériu­mának nyilatkozata ezután részlete­sen ismerteti sz egyezmény főbb pontjait s tényekkel bizonyítja be, hazugok az olyan állítások, hogy ez a paktum a részvevő országok »védelmét«, »gazdásági felemel­kedését« szolgálja. Ellenkezőleg: ez a tömb egyike a vi­lágon létrehozott különböző agresz- S/'ív csoportosulásoknak. A nyilatkozat hangoztatja, hogy a délke'.etázsiai népek valódi biztonsá­gát csak az ottani országok közös erőfeszítésével, kívülről jövő be­avatkozás nélkül lehet biztosítani. »Ezen az elven alapul — folytatódik a nyilatkozat — a Kínai Népköztár­saság és India ez év június 28-i kö­zös nyilatkozata, valamint a Kínai Népköztársaság és Burma június 80-1 közös nyilatkozata«. A nyilatkozat megállapítja, hogy a genfi egyezmények megsértése az a próbálkozás, hogy a délke­letázsiai paktum kiagyalói Kam­bodzsára, Laoszra és Dél-Viet­namra is ki akarják terjeszteni a szerződés hatókörét. Végül pedig figyelmezteti a paktum­ban részvevő Angliát és Franciaor- szágot, hogy Kínával kapcsolatos po­litikájukban korántsem következete­sek: »Figyelemreméltó —• hangzik a nyilatkozat — hogy a manilai kon­ferencia egyes részvevői még nem­régiben kijelentették, tisztában van­nak az ázsiai népek nemzeti szük­ségleteivel, s hangsúlyozták, hogy normalizálni kívánják kapcsolatai­kat a népi Kínával. Ezzel összefüg­gésben, f alán nem lesz felesleges em­lékeztetni azokra a nyilatkozatokra, amelyeket Anglia, valamint Fran­ciaország hivatalos képviselői tettek a genfi értekezlet idején. Szabadjon megkérdezni, hogyan lehet összhangba hozni ezeket a kijelentéseket azzal, hogy Anglia és Franciaország résztvesz ebben az agresszív ka­tonai tömbben, amely általában az ázsiai országok, különösen pe­dig Kína ellen irányul. A szovjet kormány úgy tekinti a manilai konferenciát és a »délkelet- ázsiai védelmi szerződés« aláírását, mint olyan cselekedeteket, amelyek Ázsia és a Távol-Kelet biztonsága ellen irányulnak, s ugyanakkor fe­nyegetik az ázsiai népek szabadságát és nemzeti függetlenségét. Azok az államok, amelyek az új katonai tömb létrehozását kezdeményezték Délkelet-Ázsiában és a Csendes- óceán térségében, felelősek cseleke­deteikért, amelyek durva ellentétben állanak a béke megszilárdításának feladataival«. Közlemény Eden és Piccíoni tárgyalásairól (MTI). Az »AFP« jelentése sze­rint Eden angol és Piccioni olasz külügyminiszter keddi tárgyalásai­ról hivatalos közleményt adtak ki. A közlemény azt álltítja, hogy a két ország célja »a béke megszi­lárdítása«. Ugyanakkor azonban a tárgyalásokon sikraszálltak Nyu- gat-Németország felfegyverzése mellett. Ezenkívül megegyeztek abban, hogy gyorsan össze kell hívni egy értekezletet, amelynek előzetes feladata tanulmányozni, mi a legjobb módja annak, hogy Nyugat-Németországot »a nyugati országok szövetségesévé tegyék«, valamint hogy megvalósítsák a »szorosabb európai egységet« és »a szabad világ védelmét«. r ■ ■#■ /||/| r Tanuljunk az MSZT orosz-nyelvtanfolyamán Kedden délután újabb szovjet gépek érkeztek Budapestre, a mezőgazdasági kiállításra. Ezek között a gépek között megtalál­hatók a hazánkban még nem is­mert legkorszerűbb mezőgazda- sági gépek, mint például a ku­koricakombájn, amelyik egy menetben levágja a kukorica­szárat, letöri a csövet és felszecs­kázza a kukoricaszárat és leve­let, valamint a legújabb típusú burgonyakombájn, amelyik nem­csak kiszedi, megtisztítja a bur­gonyát, hanem kosarakba rakja le a földre. A mezőgazdasági kutató intéze­tek a kiállításon közvetlenül bo­csátják a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák rendelkezésére a legkiválóbb nemesített vetőmagva­kat. Kapható többi között a karó nélkül termesztendő közép korai érésű kecskeméti paradicsom mag­ja, amelynek terméshozama egy holdon 140—180 mázsa. A terme­lők hozzájuthatnak a világhírű Beta K—91-es cukorrépa magjá­hoz is, ebből a bánkuti kísérleti gazdaságban 20 holdon 950 má­zsás holdankénti termést értek el. Árusítják az ország legjobb neme­sített búzafajtáinak magvát s mint különlegességek, vásárolhatók a különféle honosított citrom-, na­rancs- és fügeoltványok. A Magyar Híradó és Doku­ment Filmgyár 600 méteres szí­nes filmet készít a kiállításról. A dokumentfilmet október kö­zepén mutatják be. Szeptember 15 és 16-án az or­szág legjobb földművesszövetkeze­ti művészeti csoportjai szórakoz­tatják a kiállítás tálogatóit. Még négy államkölcsönsorsolás lesz ebben az évben A Negyedik Békekölcsön első hú­zása ebben az esztendőiben a hato­dik államkölcsön-sorsolás lesz. Ez év folyamán a Negyedik Béke- kö'csön ceg'édi sorsolásával együtt még négy sorsolást rendeznek. Ok­tóber 26 és 2S között a Második Bé­kekölcsön ötödik sorsolását Tatabá­nyán, november 28—29-e között az Első Békekölcsön hetedik sorsolását Békéscsabán, december 30-án a Harmadik Békekölcsön harmadik sorsolását Szombathelyen tartják meg. A Negyedek Békekölcsön első sor­solásán 78.500 kötvényt húznak ki 24.914.000 forint értékben. Az utána következő három sorsoláson körül­belül 588.000 kötvényt sorsolnak ki nyereménnyel, illetve törlesztéssel csaknem 181.000.000 forint értékben. A Magyar-Szovjet Társaság az idei oktatási évadban is elindítja az iskolánkívüli orosz-nyelvtanfo­lyamokat. Kaposváron üzemekben és az MSZT-székházban lesz orosz nyelvoktatás- Vidéken mindéi: olyan községben, ahol az általános iskolában orosz nyelvtanítás folyik és annyi dolgozó jelentkezik, hogy meg lesz a tanfolyamhoz szüksé­ges létszám. Dolgozóink szeretik az orosz nyelvet, egyre jobban érdeklik őket a nyelvtanulás lehe­tőségei és a Szovjetunió társadal­mi, gazdasági és kulturális élete. Növekszik az a vágy, hogy eredeti szovjet könyveken, folyóiratokon, szaklapokon és újságokon keresz­tül ismerkedhessenek meg a Szov­jetunióban bevált módszerekkel és gazdasági eredményekkel. Sokaságát sorolhatnánk azoknak a nálunk is meghonosított szovjet módszereknek, melyeket tudósa­ink, műszaki és értelmiségi dolgo­zóink eredeti orosz szövegű köny­vek, szaklapok, folyóiratok segít­ségével vezettek be az ipar és a mezőgazdaság területén. Az MSZT-szervezeteknek egyik fontos és legszebb feladatuk, hogy az orosz nyelvtanfolyamok beindítá­sával minél szélesebb körben elé­gítsék ki dolgozóink orosz nyelv- tanulás iránti kívánságait, hogy az orosz nyelv tanulásán, majd orosz szövegű tudományos és szakmai anyagok tanulmányozásán keresz­tül még jobban megismerhessék a szovjet nép életét és munkáját. A felnőttek tanfolyamai mellett azokban az általános iskolákban, ahol orosz nyelvtanítás folyik, le­hetőség van az iskolai tanulók ré­szére gyermek tanfolyamok bein­dítására. Itt a gyermekek az isko­lai tanuláson kívül beszélgetésen, orosz szövegű játékokon keresztül gyakorolják az iskolában tanulta­kat. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, Marcaliban, Zamárdl- ban, Siófokon és majdnem minden iskolában, ahol gyermek-tanlo- lyam volt, hogy érdemes a gyer­mekeknek külön tanfolyamon részt venni, de érdemes a szülők­nek is a havi 6 forintos tandíjat biztosítani gyermekeik részére, hogy minden hónapban az iskolai tanításon kívül hetenként 2 órán keresztül szórakozva bővítsék az orosz nyelvtudásukat. így megvan a lehetőség a gyermekeknek ah­hoz, hogy az év végére jobb ered­ményt tudjanak oroszból felmu­tatni. Kaposváron a tanfolyamok ok­tóber elseje után indulnak és jú­nius 1 és 15 között vizsgáznak a hallgatók. Falun október 15-én kezdődik a nyelvoktatás és márci­us 15*—30. között fejeződik be. Az iskolai gyermek-tanfolyamok váro­son és falun egyaránt november elseje után kezdődnek. A tandíj havonta felnőtt hallgatóknak 10 forint, gyermek tanulóknak pedig 6 forint. Hetenként 2 órás foglal­kozásokon az orosz-szakos peda­gógusok legjobb tudásukat adva igyekeznek a nyelvtanulást meg­könnyíteni és a hallgatókat segí­teni. A pedagógusoknak függetle­nül attól, hogy hány tanfolyamot vezetnek, a kezdő felnőtt tanfoiya- fok után, a falusi és városi gyer­mek-tanfolyamok után 10 forintos óradíjat fizetünk. A haladó tan­folyamok vezetéséért 12 forintos óradíj jár- Haladó • tanfolyamnak az a tanfolyam számítható, mely­nek a hallgatói az MSZT által ki­adott orosz nyelvkönyv első kötet 22. leckéjén túljutottak. Kezdő tanfolyamokat indítunk azokban az üzemekben, hivatalok­ban, intézményekben, ahol legke­vesebb 15 jelentkező lesz. Minden olyan általános iskolában szerve­zünk nyelvoktatást a gyermekek részére, ahol tanítják az orosz nyelvet és legkevesebb 22 hallgató jelentkezik a tanfolyamra. Min­den tanfolyamnak kell választani a hallgatók közül egy tanfolyam­bizalmit, aki legkésőbb minden hó 10-ig összegyűjti és a megadott csekken befizeti egyösszegben az összes hallgató havi tandíját. Ka­posváron és a járási székhelyeken azokat a dolgozókat, akik olyan üzemben, hivatalban dolgoznak, ahol kevesen jelentkeznek tanfo­lyamra, a városi és a járási MSZT- székházakban vonjuk be a nyelv- tanulásba. Dolgozóink személye­sen, levélben vagy telefonon je­lentkezzenek Kaposváron az MSZT városi titkárságánál és minden MSZT járási titkárságnál, falun pedig a helyi szervezet tit­káránál. A felnőtt hallgatók az MSZT által kiadott nyelvtanköny­vekből tanulnak, melyre az igény­léseket a jelentkezéskor írjuk ösz- sze. A könyv ára 5.5 forint. A gyermekeknek nem szükséges kü­lön nyelvtankönyvet vásárolniuk, mert a foglalkozásokat az iskolai könyvek alapján tartják meg. Szunamon Károly . . . Siessünk használni embertársainknak(< Szemelvények Laíinka Sándor háírahagyoíí írásaiból Az első Magyar Tanácsköztársaság bukása után beszüntetett »Nép­szava« újabb megjelenéséig engedélyezett »Szerdai Szociáldemokrata Röpirat« 1919 szept. 24-4 száma a 4. oldalon »A fehérgárdisták kegyet­lenkedése Kaposváron« címmel, az alábbi cikkben számolt be Latinka Sándor és társainak bestiális meggyilkolásáról: »A művelt világ elszömyedésére és az ántánt föllépésére Friedrichék megszeppentek és azt híresztelik, hogy nincs fehér terror. A valóság pe­dig az, hogy a Dunántúlon tovább tobzódik a kegyetlenség, az ember- üldözés. Meggyőző bizonyítéka ennek a fehérek kaposvári szereplése, amelyről az alábbiakat közlik velü nk: A múlt héten szerdáról csütörtökre forduló éjjelen a Kaposváron levő Kovács Antal alezredes parancsnoksága alatt működő fehér gárda tisztjei minden törvényes jogcím nélkül behatoltak a kaposvári ügyész­ség fogházába és onnan kihurcolták Latinka Sándor, volt kormányzóta­nácsi biztost, továbbá Tóth Lajos, Szalma, Lewin Samu és Farkas ot­tani lakosokat, akik a proletárdiktatúra idején szerepet vállaltak. Az­után mindannyiukat a közeli Sántos községbe vitték és az önbíráskodó tisztek, kikerülve minden igazságszolgáltató bírói eljárást, agyonlőtték a szerencsétleneket. A kegyetlen eljárásról a kivégzettek hozzátartozói csak másnap értesültek, amikor a fehértisztek a kivégzettek ruháit kiad­ták nekik«. »Jellemző a fehérszínű urak kegyetlenkedésére, hogy a bírói ítélet nélkül kivégzett Latinka Sándorról köztudomású, hogy kormányzótaná­csi biztosi minőségében mindenkivel szemben emberségesen viselke­dett ...« Igaz hazaszerető az, kinek a nyaka sohsem táj. att Az élet nem örökös, tehát siessünk hasz­nálni embertársainknak! Siratni csak hazát lehet! Dolgozzatok: parancsolja az élet. Pihenje­tek: parancsolja a halál. Habár az élettel szemben nem tartozunk szóíogadtik lenni — mégis dolgozunk. Mert, ha reánk parancsol, a halál, sok lesz a pihenésből. 4* nv Síig nem ismerjük önön-magunkat, állatok vagyunk. A íérfiakat a nőkkel összehasonlítva — nem ismerek tisztességes férfiakat. 4k «4 Ha megrontódat látni akarod, nézz a tü­körbe. 41 44 Boldogságodat boldog ember előtt ne lesd le, meri rosszul érzi magát. A Magyar Munkásmozgalmi Inté­zet levéltárában gondosan őriznek egy nyolcadrétalakú füzetlapokból álló kéziratos gyűjteményt, melynek címlapján az alábbi szöveg olvasha­tó: EGYET-MÁST A SZÍVEMBŐL Ez a füzet címe. Alább pedig a fü­zet készültének a dátuma: . Pécska, 1907. november 2. Majd a szerző alá­írása következik: Latinka Sándor. Nem világrengető jelentőségű el­meszülemények ezek, hanem egy, a hazáját, az embereket, az eszmét for­rón szerető, 21 éves fiatalembernek a jelzései azokról a belső hangokról, amelyekkel az őt körülvevő világ egyes jelenségeire tiszta szívvel vá­laszol. Mártírhalálának 35. évfordulója alkalmából, a reá való kegyeletes emlékezésünk jeléül közöljük e kéz­iratos gyűjteményből az alábbi sze­melvényeket: Aki boldog akar lenni, annak a haza és az emberek közös ügyeiben korán részt kell vennie. A jövő emberiség vállalása: a szocializmus! taiiar nir Az alább következő részletek egy megkezdett, de be nem fejezett harctéri naplóból valók. A napló, egy a használattól fényesre kopott zsebnotesz, Latinka Sándor tarta­lékos hadnagy hagyatéka, mely az ősz folyamán megnyíló Somogyme- igyei Munkás- és Parasztmozgalmi Múzeum egyik értékes kiállítási da­rabja lesz. Csak az első öt lapig ju­tott el az írással Latinka, de ez a néhány sor is megrendítő képet raj­zol az első világháború magyar ka­tonáinak embertelen szenvedéseiről, az olasz fronton. A végső sorokkal kezdjük: »Stílusom sok helyen akadozó, da­rabos lesz, de úgy gondolom, in­kább rosszul írom meg. mint se- hogyse«. »December hó 8-á.n. (1916) Délután 5 órakor érkeztünk a Mrzl Vrh-ra. (Ez egy magas hely szláv eredetű neve.) Karókon hullá­kat hordozó bosnyák katonák fo­gadtak. A csúcsra fölvezető út jobb­oldalán hatalmas gödröket ástak, ahova a nov. 26—28-diki harcok 400 —500 áldozatát temették el. Külö­nös módon szállították le aMrzlVrh tetejéről a halottakat. A nyakat és a lábakat fekvő állapotban egy rúd­hoz kötötték, melynek végeit egy- egy bosnyák katona emelte vállra a legnagyobb lelki nyugalommal. Soha nagyobb közömbösséggel bajtársat eltemetni nem láttam, mint a bos­nyák katona. Eleinte a mohamed vallásban kerestem ezt a pszicholó­giai megnyilatkozást, később, amikor már alkalmam volt különösen roha­mok alkalmával vakmerőségükről meggyőződni, megállapítást nyert, hogy nem vallásosságból ül a hul­lára pihenés közben és csavarja ci­garettáját, hanem az alkoholnak túl- nagy mértékben való élvezése teszi őket ilyen barbárokká. A háború növelte az alkohol fogyasztást oly­annyira; hogy a bosnyák katona nyíltan hirdette: »Ima rum, ima sturm; néma rum, néma sturm« — ami annyit jelent: Ha rum van, van Sturm (roham), ha nincs rum, nincs Sturm! A harctéren egy bosnyák ka­tona naponta Va liter rumot kapott, ütközetek esetén 1 litert is. Érthető tehát, hogy a bosnyák »a világ ‘leg­vakmerőbb katonája« jelzőjét visel­te a katonák között«. * * * »Mrzl Vrh — annyit jelent ma­gyarul: Állandóan eső és hó öntözte ezt a borzalmak hegyét. Az olasz tüzérség minden oldalról lőtte és nem túlzás, ha megállapítom: 4—5 métert való­sággal lebcro+váltak e sziklás hegy­ből. Ellképzelheteflen az a szenvedés, amit itt katonáink keresztül éltek. Még primitív eszközeikkel ásták belé a lövészárkot a sziklába. Esőben, hó­ban, reggeltől estig dolgoztak hete­ken keresztül, a ruha a katonán a vértől és sártól több kg-mai nehe­zebbé vált s amikor ezeket a krisz­tusi arcokat meglátta egy tábornok, összecsapta mindkét kezét és így kiáltott fel: »Az emberi szenvedés­nek végső foka!« A vízhiány csaknem őrültté tette az embereket. S amikor eső után né­hány percre rá hófúvás állott be és fagyott — beállott a borzalom utol­só felvonása. A vizes ruha megfa­gyott az embereken, nemkülönben az ing is kőkeménnyé vált. Sírás és jajgatás hallatszott ilyenkor e bor­zalmak tanyáján. Az egyetlen fede­zék, ahol tűz égett, a századparancs­noké volt. A hóval fedett tetőre fe­küdtek a katonák, ahol a tetőből ki­nyúló kályhacsövet karolták át és sírták át e rémes éjszakát. Talán ezt a jajveszékelést hallották a haditu­dósítók víg danának. Lehetséges, hogy a lövészároktól 20—30 km-nyi- re dalnak hallatszott«. Eddig tart az eddig ismeretlen és hadtörténelmi szempontból is rend­kívül érdekes feljegyzése. Legköze­lebb harctéri naptári feljegyzéseiből fogunk hasonlóan értékes és megrá­zó részleteket közzétenni. Szabó Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents