Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-10 / 214. szám
SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 szeptember 10. Hogyan politika segíti a MÉSZÖV a fsz-el< i és gazdasági fejlődését Földművesszövetkezeteink, mint tömegszervezetek, legnagyobb részben tsz-tagokra és egyénileg dolgozó parasztokra vannak felépítve. Éppen ezért a földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek elválaszthatatlanok egymástól. A földművesszövetkezeteknek az áruellátáson kívül mindinkább fokozottabb gondot kell fordítaniok a dolgozó parasztság szervezetté tételére, helyes nevelésére, termelőszövetkezeteink politikai és gazdasági továbbfejlesztésére. A Somogymegyei Szövetkezetek Szövetségének dolgozói eddig is jelentős segítséget nyújtottak a tsz-eknek. Megszilárdították a két testvérszövetkezet közötti kapcsolatot, a termelőszövetkezeti tagokat bevonták a földművesszövetkezetek vezetésébe. A lábodi földművesszövetkezetnél Krivarics József elvtársat, a tsz elnökét a' földművesszövetkezet felügyelőbizottsági elnökének, a kas- télyosdombói Búzakalász tsz elnökét, Kenf Sebestyén elvtársat a darányi földművesszövetkezet vezetőségi tagjának, Szili István elvtársat, a barcsi Vörös Csillag tsz tagját a barcsi földművesszövetkezet vezetőségi tagjának választották meg. Ezek az elvtársak nagy segítséget adnak á tsz munkája végzéséhez, de ez a segítség kölcsönös. A zárszámadások elkészítésénél a földművesszövetkezet dolgozói segítették a tsz-eket. A f öldm űvesszövet kezetek könyvelői közül patronáló párokat szerveztek, akik rendszeresen segítették a tsz-ek könyvelését. A gamási fóldművesszóvetkezet könyvelője, Szalóki Lajos elvtárs sokat segített a helyi tsz könyvelésének pontos, naprakész elkészítésében. Kozár István elvtárs, a kányái földművesszövetkezet könyvelője a bedegkéri tsz könyvelésének rendbehozásánál segített. A földművesszövetkezetek könyvelői patronálásuk alkalmával szakmailag képezik a termelő- szövetkezetek könyvelőit. A MÉSZÖV ügyviteli csoportjának vezetője egy hétig tartózkodott az aratás idején Mike községben, ahol személyes közbenjárásával intézkedett az áruellátásról. Megyénk földművesszövetkezeteinél több mint 60 mozgóboltot hoztak létre, amelyekkel az aratási és cséplési munkálatok idején hűsítő italokkal álltak a tsz-tagok rendelkezésére. A MÉSZÖV dolgozói azzal is segítik a termelőszövetkezeti mozgalmat, hogy a földművesszövetkezetek tagságából a földművesszövetkezetek kebelén belül működő egyénileg gazdálkodó csoportokat szerveznek. Megyénkben jelenleg 32 ilyen szakcsoport működik. A fokozatosság, illetve az önkéntesség elvét figyelembevéve, 23 földművesszövetkezet kebelén belül működő egyéni gazdálkodást folytató szakcsoportból alakítottak I., II., III. típusú temelőszövetkezetet, közel 1100 taggal, 529 kát. hold speciális területtel. A magasabb termelőszövetkezetté fejlődött egyéni csoport tagjai a speciális területeken kívül 38 ezer kát. hold szántóterületet vittek kollektív gazdálkodásba, összes jószágállományukkal és mezőgazda- sági felszereléseikkel együtt. A továbbiak folyamán még nagyobb gondot kívánnak fordítani a földművesszövetkezetek kebelén belül működő egyéni gazdálkodást folytató szakcsoportok szervezésére és működtetésére, mivel a termelő- szövetkezetek e legalacsonyabb fokozatán megismerheti dolgozó parasztságunk a kollektív gazdálkodás előnyeit és önkéntesen alakíthatnak magasabb termelőszövetkezeti csoportokat. így segítették a MÉSZÖV dolgozói a tsz-ek politikai és gazdasági fejlődését és így kívánnak még fokozottabban segítséget adni tsz- einknek ahhoz, hogy tovább növekedjék politikai, gazdasági és kulturális színvonaluk. Vörös Lajos tudósító. Versenyben törik c téglát Mind munkahelyünkön, mind háztartásunkban állandóan napirenden lévő kérdés, ületve felkiáltójel az anyagtakarékosság, az önköltségcsökkentés- De úgy látszik, még nem mindenki látja ennek jelentőségét. Nem kell messzire mennem és ökölbe szorul a kezem, ha látom a cukorgyári raktár bontási munkálatait. A téglagyárakban munka- versenyben gyártják a téglát és bizony sok ember verejtékébe kerül, míg a tégla az építkezésekhez kerül. Ezzel szemben a cukorraktár bontásánál »versenyben törik« a jóminőségű téglát: ezrével és ezrével! Nem nehéz kiszámítani, hogy hány ember hány órai munkája vész kárba. Mennyi anyagot lehetne megtakarítani az új cukorraktár részére gondosabb munkával! Nagy összegről van szó... Elvtársak, akik résztvesztek a bontási munkálatban, ne engedjétek, hogy akár egy tégla is kárbavesszen. Gondoljatok arra, hogy ha jobban vigyáztok, több tégla jut árvízsuj tóttá dolgozótársaitok ( elpusztult hajlékainak felépítésére. Hiszen megmutattátok, hogy' az j ő sorsuk nektek sem közömbös. Szegedi Béláné ' A PARTÉLET HÍREI & Kaposvári pártszervezetek tagnyilvántartása A KAPOSVÁRI VAS- ÉS FÉMIPARI KOMBINAT PÁRTSZERVEZETE, az üzem kommunistái jó munkát végeznek. Élenjárnak a termelésben, ők az élharcosai a pártkongresszus határozatai megvalósításáért folyó harcnak. A pártszervezet titkára, Vörös József elvtárs is termelőmunkát végez, mégis mindenre kiterjed a figyelme, mindenhol ott van, ahol segítségre, nevelő szóra van szükség, emellett lelkiismeretesen, pontosan végzi a tagnyilvántartást, a párttagok és tagjelöltek átjelentését is. — Ez többletmunkát jelent nei kém — mondja Vörös elvtárs —* I de szívesen teszem, mert szeretem; j ha tisztán látom pártszervezetünk ügyeit. A tagnyilvántartó lapra a ! városi bizottság jóváhagyása után I pontosan bejegyzem az adatokat, ; természetesen, amíg a jóváhagyást í megkapom, ideiglenes nyilvántar- I tást készítek. A havi változási el en- j tések továbbításával sem késlekedem, hisz az is egy-egy részét képviseli egy vállalati, vagy üzemi pártszervezet életének — mondta Vörös elvtárs. A KAPOSVÁRI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT PÁRTSZERVEZETÉRŐL nem mondhatjuk el, hogy minden tekintetben jól dolgozki. A tagnyilvántartásnál és a havi változásjelentéseknél hiányosság van. László József elvtárs, az' alapszervezet titkára a legtöbb esetben csak többszöri felszólítás után — de akkor is csak késve — továbbítja a rendes havi változásjelentéseket, nem is beszélve arról, hogy még sok a javítanivaló a tagnyilvántartás, a nyilvántartási kartonok vezetésében is. Az agitáclds munka hírei s marcali járásban A MARCALI JÁRÁS párivezetőségei a 10— 11-én tartandó vezetőségi ütésekre készüknek. Ez alkalomkor kibővített vezetőségi ülések lesznek, melyre a DISZ'-tiikárt, a tanácselnököt, az MNDSZ-ügyvezetőt, a vezető pedagógust, a földinűvessaövetkezet vezetőjét és az MSZT-titkárt is meghívják. A kibővített vezetőségi üléseken a népnevelőmunka feladatait beszé-ik meg, tekintettel a közelgő tanácsvá_ lasztásra. A tsz-ek vezetőségi ülésén emellett a tsz-ek megszilárdításával is foglalkoznak. Hogy a vezetőségi ülés minden községben eredményes legyen, a járási párt-végreliajíó. Síizottság az eddigieknél több segítséget ad a párívezetőségeknek. * * * A JÁRÁSI PÁRT-VÉGREHAJTÓBIZOTTSAG tegnap értekezletre hívta össze a községek ezető pedagógusait. Ezen a megbeszélésen Bakó elvtárs, agit.-prop.-titkár elmondta, hogy a párt milyen segítséget vár a pedagógusoktól az agitáciős munka megjavítása érdekében. Egyben felkérte a pedagógusokat, hogy az egyes községek helyi tervét, kollektív munkával készítsék cl. * * * NAGY GONDOT FORDÍT a járási pártvégrehajíóhizotiság a pártoktatási év jó megszervezésére. A már jóelőre kiválasztott pro_ pagandistákkal mind szorosabb kapcsolatot épít ki, ezzel is biztosítani kívánja a politikai oktatás színvonalának emelését, valamint a lemorzsolódás megakadályozását. Ezt a törekvést célozza az a megbeszélés is, amelyre 13-án kerül sor a pártbizottságon. Ennek a megbeszélésnek célja egyrészt az lesz, hogy a napokban — Ifi—20. között — megtartandó népnevelő tanfolyamok tematikáját megbeszéljék, Külön szükségessé teszi a propagandisták bevonását az, hogy a tanfolyamokat ők vezetik. jövedelmező anyakocákat. Minden sertéstenyésztő termelőszövetkezet térjen át a kétévenkénti négyszeri rna- lacoztatésra és megfelelő sertésgon- dozák alkalmazásával s a szükséges higiénikus sertésfiaztatök létesítésével a minimálisra kell csökkenteni a választás előtti elhullást. A szoptatós kocáik takarmányát úgy állítsuk össze, hogy a létfenntartó alap- takarmány cn felül biztosítsunk az anyakocának malaconként 45 dkg pótabrakot. Törekedjünk arra, hogy már szoptatás alatt is takarmány ózzuk rendszeresen malacainkat és 13 kg-os sú!y eléréséig etessünk fel 9 kg keményítőértéket és 1.30 kg emészthető fehérjét tartalmazó ab- rakmennyiséget, vagyis például 10 kg árpát, 1 kg kukoricát és 2 kg korpát. Ennek felét, vagyis 1 kg-ot célszerű olajpogácsával helyettesíteni. A malacokat természetszerűen kell felnevelni minden tsz-ben. Ennek a természetszerű malacnevelésnek egyik alaptényezője az, hogy a ser- lésfiaztatófc mellett létesítsünk ma- laekif utókat, lehetőleg napos helyen. Gondoskodjunk arról, hogy még a téli hónapokban is, á naposabb időkben a malacok korától függően hosszabb-rövidebb ideig malacaink a kifutókban tartózkodjanak. A helyes ma’acnevelésnefc másik Jő követelménye az, hogy a szopós malacokat mór a második hetes koruktól kezdve fokozatosan nedvdús takarmányok fogyasztására szoktassuk rá. Erre a célra legjobban megfelel a frissen kaszált, nem elvénült, tehát virágzás előtt kaszált zöldlucerna, vagy pillangósvirágú tafcar- mányféleségeinkből készített zöldsiló. Első helyen kellett volna talán megemlítenem a takarmány-sárgarépát, amely karotintartalmánál fogva a malacok fejlődéséhez szükséges nagymennyiségű vitamin pótlását szolgálja. Tartsunk haszon-sertéseket is Termelőszövetkezeteink sertéstenyésztését célszerűnek tartom úgy átszervezni, hogy a törzskönyvezett sertésállomány mellett szakszerű keresztezéssel haszonállatáncmányt is tartsunk. Ez ’lehetővé teszi részünkre a kiváló minőségű hús- és zsír- sertések értékesítését, s ebből az állatállományból tudjuk előállítani a kötelező hízottsertésbeadáshoz szükséges, vagy hízlalási szerződéshez szükséges egyedeket. Nagyon helyesnek tartanám azt, hogy ugyancsak ezeknek a keresztezés útján előállított árusüldőknek nagyobb arányú előállítása után a tsz-tagok is hozzájuthatnának ezekhez a keresztezett egyedekhez. Gondolok itt elsősorban a szőkemangaHca zsírsertésnek berksbirei hússertéssel való keresztezésére. Ebben az esetben a koca mindenkor magyar mangalica legyen s az első keresztezésnél különösen használjuk a hússertés kant. Az ebiből a keresztezésből született malacok növekedési erélye több mint 10 százalékkal nagyabb, mint a tiszta vérben tenyésztett malacoké. Ugyanakkor pedig takarmányértékesítő képessége is lényegesen jobb, mint. például a mangalica- vagy fehér- vagy egyéb hússertésé. Ha pedig végül figyelembevesszük azt is, hogy ebből a kereszteződésből előállított sertések 20—25, sőt ennél több napnál is hamarabb érik el ugyanannyi takarmány fogyasztása mellett a hízósúlyt, akkor már világosam láthatjuk a keresztezett sertések tenyésztésének jövedelmezőségéi. Itt szeretném felhívni a sertéstenyésztő termelőszövetkezeteink állattenyésztőinek figyelmét a gyorshizlalás bevezetésér®. A gyorshízlalásba háromhónapos malacokat állítsunk be s tíz hónapi hizlalással elérhetjük a 150—155 kg-os hízósúlyt. A gyorshízlalásnál csak az a fő követelmény, hogy a ■beállítástól'' számított első három hónap eltelte után a nedves takarmányokat fokozatosan felváltja a húsrostok előállításához szükséges, fehérjében gazdag árpadarás »kö- zéphízlalás«. Ebben az esetben az árpádarát a feletetett abrákmennyj- ség 80—90 százalékáig is emelhetjük. A második hízlalási időszak végeidé fokozatosan csökkentjük a fehérje etetését, s emeljük a keményítőben gazdagabb kukoricadarát. Majd a hizlalás harmadik, befejező perióduséban, vagyis az utolsó két és fél, három hónap alatt már csak Í0 százalékban etetünk érpadarát és 90 százalékban kukoricadarát. Ilyenkor a beállított hízó napi takar- TTKVnyfogyasztásá 4 kg. Ezt a meny- nyiséget az utolsó három hónapban havonta 0.5 kg-mal csökkentjük. A gyorshízlalásnál az átlagos daraértékesítés 20.80 százalékra tehető. Ha pedig figyelembevesszük azt is, hogy a gyorshízlalásnál, ha középsúly elérését vesszük alapul, 1 kg hízósúly előállítására csak 4.5 kg abrak kell,, szemben a nagy végsúlyra történő -hizlalással, ahol 1 kg hízottsertés előállításához 5.6, 5.8 kg abrakta- kermány szükséges, akkor nincs szükség további bizonyítékra, azzal kapcsolatban, hogy célszerűbb ma a középsúlyú 140—160 kg-os hízottser- íések előállítása, mint a nagy vágósúlyú 220—240 kg-os sertéseké. A dara értékesít és pedig kerek számot véve, éppen 2 százalékkal nagyobb a hizlalásnál, mint az ugyanolyan végsúlyra hizlalt, s egyéves korban beállított 80 kg kezdősúlyú süldőnél. 9 juhtenyésztésről Korma,nyunik a zsíros gyapjú be- . váltási alapárát 15 forintról 36 forintra emelte, s lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek a közös juhállomány után az állam részére leszállított zsíros' gyapjú 10 százaléka értékének megfelelő kész fonalat igényelhetnek tagjaik részére. Fő feladata kell hogy legyen tehát juhtenyésztéssel foglalkozó termelő- szövetkezeteinknek, hegy a gyapjú minőségét és mennyiségét feltétlenül fokozzák, s minden termelőszövetkezetben a gvapjúhozemot átlagosan legalább 3.8 kg-ra felemeljék. Érnek elérése érdekében az eddig aránylag mostohán kezelt juhállomány szakszerű takarmányozásának bevezetése az alapvető feladat. A takarmányozási tervek elkészítésénél különösen a juhok téli takarmányozására kell nagy gondot fordítani. A vemhes juhokat, valamint a szoptatós anyajuhokat abrakóljuk éspedig úgy. hogy a vemhes juhok naponta és darabonként 20 dkg küKoricada- rát, 1 kg takarmányrépát és 2 kg pillangós • szalmát, vagy ha pillangós szalma nem áll rendelkezésre, akkor 1 kg takarmányszalmát és 1 kg pillangós szénát kapjanak. A szoptatós anyajuhok téli takarmánya pedig a következő összeállítású legyen: naponta és darabonként 15 dkg kukoricadara, 20 dkg olajpogácsadara, 2 kg takarmányrépa, 1 kg takarmány- saalma, 0.5 kg pillangósvirágú takarmány szalmája, vagy ennek hiányában. 30 dkg pillangósvirágú széna. Juhállományunk téli takarmányozásának eddigieknél még jobb biztosítása érdekében feltétlenül szükséges a juhállomány nagyságának megfelelően úgynevezett téli legelő biztosítása. Erre a célra igen jói megfelel a káposztarepce, melynek elvetése után bőséges takarmányt biztosíthatunk juhállományunk részére. A jüihtenyészetben be kell vezetni az egy ivarzás alalli kétszeri páraztalást, mely tulajdonképpen abból áll, hogy amint. anyajuhoknál az jvarzási . jelek észlelhetők, azután két órán belül befedeztetjük először, majd az első fedeztetés után 10—12 óra múlva másodszor. Amennyiben szabad pároztatást alkalmazunk, akkor a nyájban célszerű 12 óránként váltani a tenyészkosokat. A juhállomány fejlesztése érdekében mindent el kell követni az eddiginél nagyobb számú szaporulat elérésére és éppen ezért juhtenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezeteink vezessék be a juhoknak két év alatt háromszori bárányoz,tatását. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy a fejlett zootedh- nikai eljárás alkalmazása nincs* _ jelentékeny kihatással a gyapjúhozamra és a gyapjú minőségére. Amíg a két év alatt kétszer történő bárá- nyoztatásnál általánosságban 100 anyajuh után 200 drb bárányt várhatunk, addig a két év alatt háromszori elletésnél legalább 270—275 darabot tesz ki a bárányszaporulat. Úgy kell beállítani a fedeztetéseket, hogy az az első évben januárban és szeptemberben történjék, a második évben pedig júniusban. így a bárányok az első év júniusában, majd a második év február és november hónapjában fognak világrajönni. A korszerű juhtenyésztés megköveteli, hogy nagy figyelmet szenteljünk az anyalHiiok tejtermelése felázására. Ennek érdekében juhállományunknál is a tejelési időszak alatt bevezetjük a napi háromszori fejest, amely az eddig alkalmazott kétszeri fejőssel szemben legalább napi 10—12 százalékos tejtöbblet emelkedést jelent. Itt hívom fel termelőszövetkezeteink figyelmét arra, hogy a vem- hesség útolsó hónapjában éppúgy, mint tehénállományunknál, az anyákat bővebben takiarmányozzuk. így erőteljesebb tőgyképződést kapunk, a megszületendő bárány nagyobb el- lési súllyal jön világra és feltétlenül lényegesen magasabb lesz az anya tejtermelése. Végül arra hívom fel a juhte- nyésztők figyelmét, hogy a bőségesebb tejhozam érdekében a bárányokat hathetes korban válasszák el éjszakára az anyjától és a reggeli tejet fejjék ki. Az így leválasztott bárányok — a gyakorlati tapasztalatok szerint — 2—2.5 kg-mal alacsonyabb választási súlyt fognak elérni, de ez a különbség a hathónapos korig teljesen kiegyenlítődik. Természetesen a leválasztott bárányok részére bővebb és jcibbminőségű takarmányozást kell biztosítani. Barsmfitenyészetünliksn a magasabb «ojáshozam elérésének alapfeltétele az, hogy meglévő állatállományunkat állandó ellenőrzés alatt tartsuk és az évente 50 darabnál kevesebb tojást termelő tojókat, mint rossz itakarmányértékesítőket kiselejtezzük. Az így kiselejtezett állomány legtöbbször fedezi termeiő- szövelkezeteink baromfibeadási kö- telezettségét, s a 90 darabnál több tojást termelő egyedek biztosítják a jobb jövedelmet, ugyanannyi takarmány elfogyasztása után, mint amennyit a kiselejtezett állomány is fogyasztott. A pontos ellenőrzés érdekében be kell vezetni a csapófész- kezést s ennek alkalmazásával pontosan ellenőrizhetjük a tojó állományunk évi tojáshozamát. Az így kiválogatott haszonállatállományból válasszuk azután ki hústermelés terén a takarmányt jobban értékesítő egyedeket. Fokozatos és többszöri válogatással ki tudunk tenyészteni közepes testű, fajtajellegnek megfelelő küllemű, és 100 tojásnál magasabb tojáshoziamú magyar fajta egyedeket. Ezt az állatállományt érdemes külön elválasztva, úgynevezett »elit« törzsekbe csoportosítani. E törzseknél a legjobban bevált a 9— TI darabos létszám mellett egy te- nyésakakas tartása. Véleményem szerint. a külföldi fajták tisztavérben való tenyésztése nem helyes, ellenben a fajták okszerű keresztezésével igen jó utódokat tudunk előállítani. Ezek azok a szempontok, amelyekkel mi, a termelőszövetkezetekbe beosztott mezőgazdasági szakemberek meg tudjuk valósítani az állattenyésztés fejlesztéséről szóló határozatot. Termelőszövetkezeteink pedig helyi adottságaiknak megfelelően fokozatosan vezessék be ezeket a már gyakorlatban többször kipróbált és jól bevált állattenyésztési módszereket. Ezek alkalmazása az egyedüli biztosíték arra, hogy nemcsak termelőszövetkezeteink tagsága, hanem egész országunk lakossága részére biztosítani tudjuk a több és jobbminőségű húst, zsírt és egyéb állati terméket.
